1. Gyakorlat

Természetismeret és környezetvédelem I. gyakorlatok célja

A gyakorlat követelményei - A gyakorlaton való részvétel kötelező! Hiányzás nem

lehetséges!- A gyakorlat kéthetente két órás időtartamban, az órarend szerinti

időben történik.- A kétórás gyakorlatot szünet nélkül egyben tartjuk.- A gyakorlatot pontosan kezdjük, késés nincs!- A hallgató köteles jegyzőkönyvet vezetni az elvégzett

munkáról. - A labornaplót ellenőrzés céljából az utolsó előtti gyakorlaton

kell leadni.- A hallgató csak a labornapló esztétikai és tartalmi

követelményeinek elfogadása esetén bocsátható kollokviumra.- Jegyzőkönyvként egy A4-es füzetet kell használni!

A labornapló vezetésének általános szempontjai

– A gyakorlat száma, dátuma– A gyakorlaton elvégzendő tevékenység megnevezése– A tevékenységgel kapcsolatos fogalmak tisztázása– A tevékenységhez tartozó anyagok és eszközök

megnevezése. – Az ismeretlen eszközök megismerése: funkciója,

részeik megnevezése, használatuk, működésük fizikai-kémiai alapjai.

– A tevékenység elvégzésének menete rajzban és írásban.– A várható eredmény lejegyzése.– A tevékenység elvégzése, a tapasztalatok megfogalmazása. – A tapasztalatok összevetése a hipotézissel.– A tapasztalatok magyarázata és gyakorlati jelentősége.

Az adminisztratív adatokat vezető hallgató megválasztása és feladata

A hallgató az adatokat az alábbi táblázat szerint vezeti:

A gyakorlat időpontjaCsoport

Név Zh Labornapló Megjegyzés Aláírás

- Minden gyakorlatra magával hozza és kitölti a táblázatot!- Az adatokat miden gyakorlat után aláíratja az oktatóval.- A hiányzást negatív jellel, a késést K-betűvel jelöli.- Ugyanott jelzi a hallgatói munka pozitív értékeléseit.

A laborterem rendje

- A hallgató csak tanári felügyelettel tartózkodhat a teremben.- A gyakorlaton védőfelszerelés használata kötelező! Köpeny,

alkalom adtán védőszemüveg és gumikesztyű. - A hosszú hajú hallgatóknak a gyakorlat idejére gondoskodniuk

kell hajuk feltűzéséről.- A gyakorlat ideje alatt a laboratóriumban enni, inni nem lehet!- A munkaasztalokon csak a gyakorlathoz szükséges

jegyzőkönyv, író- és rajzeszközök valamint vonalzó lehetnek.- A gyakorlathoz nem használt csomagok, táskák a ruhatárban

illetve a terem hátsó részén helyezendők el.- A gyakorlat végén a hallgató köteles a használt eszközöket

tisztán, a megfelelő helyre az eszköztárban rendet téve elrakni.

- A hallgató köteles betartani a balesetvédelmi szabályokat, nem veszélyeztetheti saját és mások testi épségét és egészségét.

Balesetvédelmi oktatás

Balesetforrások keresése és csoportosítása– Mechanikai sérülések megnevezése, sérülések ellátása, a

baleset elkerülés okainak feltárása.– Éghető anyagokkal kapcsolatos sérülések, ellátásuk,

elkerülésük okainak feltárása, lejegyzése.– Vegyi anyagok használata. Savak, bázisok, sók fogalma,

ismeretük. Gyakorlatban használtak értelmezése.– Elektromos árammal kapcsolatos ismeretek, tudnivalók.

Elektromos áram fogalma, jellemzői, hatásai. Elektromos izzó részei, működése, rajza. Elektromos áramkör összeállítása.

– Gázzal kapcsolatos tudnivalók. Földgáz keletkezése, összetevői. Bunsen-égő működése. Használatának veszélyei.

– Balesetvédelmi oktatás jegyzőkönyvének aláírása.

Eszközök átvétele

– A hallgató minden gyakorlaton az első alkalommal kiválasztott helyen ül.

– Felel a munkaasztal baloldalán lévő fiók és az alatta lévő szekrény rendjéért és tartalmáért.

– Eszközlista ellenőrzése.– Eszközlista aláírása. – Az ismeretlenek eszközök bemutatása, lerajzolása,

használatuk megbeszélése, leírása.

Mérőhenger

Funkció:

folyadékok térfogatának

mérésére szolgáló eszköz.

Részei:

talp, henger kiöntő résszel

Feladat:

A mérőhenger megfigyelése, lerajzolása. Egy-egység

értékének meghatározása.Szempontok

– Méréshatár megállapítása.

– Mértékegység leolvasása.

– A vonalak hosszúságának megfigyelése.

– Egyezőségek és különbségek felismerése, a belőlük adódó következtetések megfogalmazása.

Lupe – egyszerű nagyító

Funkció: érzékelés kiterjesztése

Részei:

műanyag vagy üveglencse (tapintás utáni lerajzolása), a lencsét tartó keret valamint a nyél.

Használata:

a nagyítót a szemünktől a tisztalátás távolságában, a vizsgálandóhoz pedig közel tartjuk. A távolság változtatásával állítjuk be az éles látást.

Működése:

a domború lencse a fókusztávolságon belüli tárgyról nagyított, egyenes állású és látszólagos képet ad.

Képszerkesztés: sugármenetekkel.

Pipetta – szemcseppentő

Funkció:

kis folyadékmennyiség adagolására szolgáló üvegeszköz

Részei:

a gumisapka és az elvékonyított üvegcső.

Használata:

A gumisapkát összenyomjuk és az üvegcső elvékonyított végét belehelyezzük a folyadékba.

Abban tartva, kiengedjük a gumisapka szorítását.

Ezt követően kiemeljük a pipettát a folyadékból.

Pipetta- szemcseppentő működése

- Feladat: Csoportmunka - működés magyarázatának megfogalmazása

– Megoldás:• A pipetta működése nyomáskülönbségen alapszik• A folyadék felszínére ható levegő nyomása nagyobb, mint a

pipettában, mivel a gumisapka összenyomásával kiszorítottunk belőle levegőt.

• Folyadékba helyezve, a gumisapka kiengedésével a folyadék beáramlik a csőbe a kisebb nyomás irányába. Az áramlás addig tart, míg a nyomás ki nem egyenlítődik. (a levegő nyomása = a pipettában lévő levegő és folyadékoszlop nyomásának összegével.)

• Ha kiemeljük a pipettát a folyadékból, a csőből nem esik ki a folyadék csak akkor, ha a gumisapkát újra összenyomjuk.

Pipetták vizsgálata

Fajtái:– Egyjelű, kétjelű és osztott pipetta.

Funkció: – ismert térfogatú folyadékok adagolása.

Csoportmunka: – A pipetták méréstartományának

meghatározása.

Szükséges anyagok, eszközök: – víz, milliliteres mérőhenger, pipetta, szívószál,

üvegcső.

– A szívószálat vagy üvegcsövet nyomjunk vízzel töltött üveghengerbe, majd felső végét ujjunkkal befogva emeljük ki a vízből! A csővel együtt egy vízoszlopot is kiemelünk. A vizet a külső légnyomás tartja a csőben.

Gyakorlati alkalmazás

Bunsen-égő Robert Wilhelm Bunsen (1811-1899)

Gázégő, melyben a gáz gyulladása előtt

keveredik a levegővel.

Párosmunka - Bunsen-égő megfigyelése

részeinek felismerése, megnevezése, lerajzolása.

Részei: porcellán talp, gázbevezető cső, égőcső, melynek alsó részén két oldalt kerek nyílás van, gázszelep, elforgatható rézgyűrű oldalán kerek nyílással, gázfúvóka (fémcsonk pici lyukkal).

Bunsen-égő

Bunsen-égő használatának menete

– A főcsap valamint az asztali gázcsap megnyitása – Bunsen-égő gázcsapját zárt levegőnyílás mellett teljesen

kinyitjuk, (így az most párhuzamosan áll az égőcsővel) – A gyufa meggyújtása – Az égő gyufával oldalról közelítünk a kiáramló gáz felé és a cső

szájánál meggyújtjuk– A fémgyűrű elforgatásával (levegőáram változtatásával)

különböző lángok (lágy- és szúróláng, vagyis világító- és nem világító láng) előállítása.

– A különböző lángok megfigyelése, azonosságok és különbözőségek felismerése. A lángminőség és a beáramló levegőmennyiség közötti összefüggés felismerése.

– Bunsen-égő zárása: asztali gázcsap zárása, gázszelep zárása (merőleges az égőcsőre).

Bunsen-égő működése

Működésének fizikai alapja: a Bernoulli-törvényÁramló gázok és folyadékok esetén az áramló közeg sebessége és nyomása

között az alábbi összefüggés áll fenn:

p + ½ v2 = állandóAhol: p a sztatikai nyomás,

az áramló közeg sűrűsége,

v pedig a sebessége

Egyéni munka- Bunsen-égő használata– Különböző lángok előállítása

Gyakorlati alkalmazás– A gyakorlatban használt gáztűzhelyek és gázkályhák nem világító

lánggal égnek – Gázlámpák - ezekbe izzó anyagot helyeznek. Leggyakrabban

gázizzóharisnyát (cérium-tórium oxid laza szövete). Ez a nem világító gázlángban izzik és viszonylag erős fényt sugároz.

Bernoulli-törvény igazolása

• Egyéni és párosmunka:• Két papírlap szétfújása• Ábra szerinti feladat

elvégzése• A törvény igazolása

pingpong-labda és tölcsér segítségével

• A törvény megjelenése a gyakorlatban.