MINDENT TUDOK KÖNYVTÁR16
A MAGYAR TOLVAJNYELV SZÓTÁRA
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
SZIRMAY ISTVÁN»A REND« MUNKATÁRSA
BEVEZETŐ TANULMÁNNYAL ELLÁTTA
DR. BALASSA JÓZSEF A „MAGYAR NYELVŐR” SZERKESZTŐJE
BÉTA IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 43. SZÁM (ROYAL ÉPÜLET)
AZ ÚJSÁGelőfizetői
kedvezményes áron kapjáka
BÉTA IRODALMI R.-T.minden kiadványát
Hungária Hírlapnyomda R.-T. Budapest
A magyar tolvajnyelvről. Írta: Dr. Balassa József.
I.
Minden társadalmi osztálynak, foglalkozási ág-nak, összetartó csoportnak megvan a maga különnyelve, mely egyes szavakban, fordulatokban, szólás*módokban eltér a köznyelvtől; a más csoportbelieknem ismerik, gyakran meg sem értik ezeket a saját-ságos kifejezéseket. Gondoljunk csak a színház, aszerkesztőségek, az orvosok, ügyvédek, a sport, a já-ték vagy a különböző mesterségek, a katonaság sza-vaira. Minden új foglalkozás megtermi a maga kü-lön nyelvét; gondoljunk a legújabbak közül csak afilm, az autósport, a repülés és a rádió új szavairaés kifejezéseire. Ugyanaz a szó más-más jelentésselhasználatos különböző ilyen csoportok körében. Hapéldául operáció-ról, operatőr-ről beszélünk, milyenmás jelentése van a szónak, ha orvosok, filmesekvagy tőzsdések körében emlegetjük. Ezek a csoport-nyelvek vagy különnyelvek (langage spécial, Sonder-sprache) nagyon fontosak a nyelv történetének, fej-lődésének megértése szempontjából, mert hisz tulaj-donkép ezekből a különnyelvekből tevődik össze,ezekből alakul ki a köznyelv. A nyelv fejlődésénekez a természetes útja: hogy a társadalom mindenfélecsoportja, osztálya, köre kifejleszti a maga nyelvét.
4
Azonban ezeket nem választják el egymástól éles ha-tárok, mert hisz ugyanaz az egyén különböző csopor-toknak lehet tagja (pl. valaki orvos és újságíró megauiomobilos, a másik színész és sportkedvelő vagyzenész és ügyvéd), továbbá műveltségi köre, társa-dalmi helyzete különböző környezetbe helyezheti,úgyhogy tulajdonkép többféle csoportnyelv egymás-rahatásából alakul ki mindenkinek egyéni nyelve.
Az ember társadalmi életének e természetes követ-kezményével szemben megfigyelhetjük minden nyelvkörében egyes titkosnyelvek (argot, Geheimsprache)keletkezését is. A titkosnyelv, az argot is csoport-nyelv vagy különnyelv, de lényeges jellemvonása,hogy akik használják, azzal a célzattal változtattákmeg az általánosan használt köznyelv szavait, ki-fejezéseit, hogy a be nem avatott ne értse meg, amifmondanak. Tehát a beavatottak szándékos és tuda-tos védelme a titkosnyelv legjellemzőbb vonása.
A titkosnyelv keletkezését nemcsak a társadalomalsóbbrendű, a bűnös élet felé hajló osztályai köré-ben figyelhetjük meg. Igen ártatlan oka is lehet atitkosnyelv kialakulásának. Egyes kisebb csoportok,baráti társaságok, családi körök, szerelmes párok köirében is kifejlődik gyakran valamiféle, az igaz, hogyrövidéletű titkosnyelv. Ezeknél fontosabb és érdeke-sebb titkosnyelv a diáknyelv, hisz ez nagyobb körreterjed s története is van, mert az egymást követőnemzedékek során él tovább. Különösen ott fejlődikerősebben s válik igazi titkosnyelvvé a diáknyelv,ahol a diákok nagyobb tömegekben élnek együtt.
A titkosnyelv legérdekesebb s legtanulságosabbfejlődését a bűnözés felé hajló vagy a bűnökkel «hi-vatásszerűen» foglalkozó társadalmi osztályok köré-ben figyelhetjük meg. A tolvajok, betörők, zsebmet-szők társasága természetes védelmül teremti meg sőrzi a maga titkosnyelvét. Megvolt és megvan ez min-
9
den nép körében s a nyelvtudomány mindenütt ér-deklődéssel fordul az élőnyelvnek e «faltyúhajtásai»felé. Angolországban slang vagy cant a neve, Francia-országban argot, Spanyolországban germania vagyjengonza, Hollandiában bargoensch, a németeknélrotwelsch vagy gaunersprache stb.* s jellemző vo-násai mindenüít egyformák, mert hisz ugyanaz a tár-sadalmi kényszer hozza létre s ugyanazok a lelki fel-tételek alakítják és fejlesztik. A tolvajnyelv történetétnem igen lehet visszafelé, az elmúlt századokba kö-vetni, mert hisz e nyelv természete, hogy titkos ma-radjon s ne foglalják írásba. A legrégibb efajta mű.a rotwelsch legrégibb emléke, a XV. század elejérőlvaló, a Liber Vagatorum (1510); az angol caní-rőlszóló legrégibb munka pedig 1566-ból.** Egyes írókmunkáikban felhasználták a tolvajnyelvet, így pl.Cervantes a Don Quijote-ban. Victor Hugo a Nyomo-rultak-ban, Eugène Sue Paris rejtelmeiben, s azótais többen.
A tolvajnyelvnek legjellemzőbb sajátsága, hogytulajdonkép nincs külön nyelvtana s csakis a szó-kincs tekintetében tér el a köznyelvtől. Ragozása,mondatszerkezete teljesen ugyanaz, mint a köznyelvé,íitkossá csakis az teszi, hogy a szavaknak egy nagyrészét a köznyelvitől eltérő jelentésben használja, shogy sok olyan szava van, amelyet a köznyelv nem
* A tolvajnyelvnek igen gazdag külföldi irodalmából a követ-kezőket említjük meg: M. Schwob et G. Guieysse. Étude sur l'argotfrançais. Paris. 1889. — L. Sainéan. L'argot ancien. Paris. 1907. —A. Niceïoro. Le Génie de l'argot. Paris. 1912. — Jean la Rue.Dictionnaire d'Argot. Paris. — The Slang Dictionary. London.1870. — Fr. Kluge, Rotwelsch. Quellen und Wortschatz der Gau-nersprache und der verwandten Geheimsprachen. Strassburg. 1901.— Dr. L, Günther. Die deutsche Gaunersprache und verwandteGeheirv und Berufssprachen. Leipzig. 1919. — Jagie. Die Geheim-spractj in bei den Slaven. "Wien. Akademie der Wissenschaften.1895. I
** Thomas Harman. Caveat or Warening for Common Cursetorsvulgarly called Vagabones.
6
ismer. Tehát tulajdonkép csak a szókincs különbségeválasztja el a tolvajnyelvet az illető köznyelvtől. Aszókincs alkotó elemeit tekintve a tolvajnyelvekmindenütt teljesen egyező sajátságokat mutatnak.Szókincse kétféle elemből alakul: eredeti szavak ésidegen elemek. Az eredeti szókincs azáltal válik tit-kossá, hogy az egyes szavakat megváltoztatott alak-ban vagy jelentéssel használják, vagy pedig az ismertszavakból alakult szólások jutnak egészen eredeti, amegszokottól eltérő jelentéshez. A magyar tolvajnyel-vet vizsgálva ennek számos érdekes példáját fogjuk"látni. A szókincsnek egy jelentékeny része mindentolvajnyelvben idegen. Tévedés az a nagyon elterjedtvélemény, hogy a tolvajnyelvek szavai legnagyobb-részt a héber nyelvből, vagy a zsidó-német vagy zsidó-lengyel zsargonból valók. A tolvajnyelv idegen elemeiminden egyes nyelv körében mások és mások; min-denütt az illető nyelvvel szomszédos, s az alsó nép-osztállyal érintkező nyelvekből vétettek át. Sainéan,L'argot ancien c. kitűnő munkájában átvizsgálta afrancia argot, s kimutatta, hogy csaknem teljesenhiányzik belőle a német elem s az idegen elemekrészben a tájnyelvekből (patois), részben más ro-mán nyelvekből (provanszi, spanyol, olasz) va-lók. A régi argot-ban nincs semmiféle nem-románelem s csak az újabban találunk néhány cigány, segy-két héber szót.* A német tolvajnyelvnek alapjaszintén az eredeti szókincs, melyet átvitt, elváltozta-tott jelentéssel használnak; az idegen elemnek márszámottevő része való a héber, a zsidó-német és azsidó-lengyel zsargonból és a szláv nyelvekből.
* Ez utóbbiak a következők: dabérage, dabérer (bavardage,bavarder); goy, goyim; hámor; zona (fille publique).
II.
A magyar tolvajnyelvnek csak igen kis irodalmavan. Legrégibb emlékünk nemrég került elő egy, aXVIII. század végéről való kéziratos kötélben. (Meg-jelent a Magyar Nyelvőr 1924-iki, 53. évfolyamában,5—8. 1.) Ezt az érdekes emléket itt egész terjedelmé-ben közöljük.
Anno 1782 az Hajdú Városokban meg fogattatottbizonyos sereg vásári tolvajok között, a lopás mes-terségének könnyebb űzése végett gyakoroltatni szo-kat némely szóknak le írása.
A vásári Tolvajoknak Azoknak magyarázattyaköltött szavai
Fejes Tiszt úr
Kutya HajdúTisztartó Második főzsiványRikkantó Katsa
Sógor Német
Szűrhordó KondásPagyi Arany
Nagy víz Sokaság a vásárbanSivány Tolvaj
Perge Kotsi vagy szekérLeves Ezüst pénzKomnyik Orgazda
Rút ember HóhérKanafória Akasztófa:Megruházni Verni v. csapni
Ruhi CsapásHontírozd Tagadd
Ne haduválj Ki ne kiáltsd
Kígyó TüszőParibó Mente
Gyertyázz Vigyázz
Fel tévő KalapFel rántó Csizma
Lábra való Rajzolni
SzőrösKoporsóPiaristaBányaKaparóMinden napiKúrKúrozniÖrdögFasík
*Lobogő*Topánka
TopánkosodniFüstölő
*PúczíkaJordán
*CzaffkaBalekKoszakolniNyalaziSzuszogó
*Kuxi (olv. kuksiiCzoffVágványCzaltovajCsátsogóParáz
KapkodásPozdorjaCsengettyűPosteriumKosznya* Füles
NadrágLopniBundaLádaPulykaLúdTyúkKenyérZsebZsebből lopniLakatTéjKeszkenőBor, PályinkaRészegeskedniPipaRuhaZsidóK...aAz ura vagy férjeÖszve szoretani a vásártLegjobb új zsiványDisznóVásárEgy forintosBitsak v. pennacillusFizesKutyaErszény nélkül pénz a
zsebbeKankó (Szűr)Gyolts vászonZsebbe való óraTömlöcSzoknyaLó
Buga ÖkörLetergeng KöpenyegSzlepritska KatonaOlvasó BilintsDelivator Bitskás TolvajKajzer Zsiványok kis BírájaNyalazi nyelv Zsiványos nyelvProfitorium Vármegye kenyerePuffra innya Hitelbe innyaSingula Κ ... a
*Pledi Szalagy*Meg kaptúvátak Meg fognak* Gyertya ég Vigyáznak
Sógor fel rántó StibliSógor Lábravaló PlundraSógor kapkodás Kaput
Összesen 74 szót foglal magában ez a feljegy-zés s ezek közül 18 a tolvajok mai nyelvében ismegvan vagy teljesen egyező, vagy kissé változottjelentéssel; ezeket csillaggal jelöltük meg. A sza-vak túlnyomó része eredeti magyar szó, melyet át-vitt jelentésben használnak. A dolgokat néha egy-egy jellemző sajátságukról nevezték el; így lett akacsa rikkanó, a tyúk kaparó, a ló füles, a disznószuszogó, a csizma felrántó, a kondás szürhordó, atiszt úr fejes, a kenyér minden napi; tréfás átvitelleloloasó a bilincs stb. idegen eredetű szó nem sokvan; német szó a kajzer, zsidó eredetű a plédi, ci-gány szavak a rúhi, haduvál, púczika és kapdova,Különös a görög-latin formájú kanafória, az akasz-tófa tréfás elnevezése; latinos formájúak még az ak-kori latinos műveltség hatása alatt a delivator, profi-tórium, postérium.
A magyar tolvajnyelv nyomtatott irodalmánaklegrégibb terméke Toronyai Károly munkája 1862-
10
ből: A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak együttvaló hamis és zavaros beszédeik. Ebben 6 lapnyi szó-tár is van. 1888-ban jelent meg Berkes Kálmánrendőrfelügyelő munkája, A tolvajélet ismertetése;ebben is van vagy 100 szóra terjedő szótár. (A szó-jegyzéket közli a Mgy. Nyelvőr 26. k. 212. 1.) Állító-lag Nagy Pál is kiadta Győrött a múlt század nyolc-vanas éveiben a tolvajnyelv szótárát, ez a füzet azon-ban teljesen elkallódott. Komolyabb munka a ma-gyar tolvajnyelvről csak kettő jelent meg: 1. A ma-gyar tolvajnyelv és szótára. Írta és gyűjtötte JenőSándor és Vető Imre. Budapest. 1900. — 2. A tolvaj-nyelv szótára. Kiadja a budapesti államrendőrség fő-kapitányságának bűnügyi osztálya. Budapest. 1911.A magyar tolvajnyelvnek az a szótára, mely eb-ben a füzetben kerül az érdeklődő közönség kezébe,a mai tolvajnyelvet a lehető legteljesebben mutatjabe. Szirmay István, mint rendőri riporter, személyesérintkezés és hosszabb időn át folytatott rendszeresgyűjtés alapján állította össze a tolvajnyelv szótárát.Nem dolgozott a régebbi irodalom alapján, hanemcsak azt jegyezte fel. amit mint élő, használatbanlevő szót hallott. Tehát e szógyűjtemény alapján tel-jes képet kaphatunk a mai magyar tolvajnyelvről.
A kép, amelyet e szótár alapján a magyar tol-vajnyelvről rajzolhatunk, a nyelvtudomány szem-pontjából is nagyon érdekes. Erre a nyelvre vonat-kozólag is igaz az, amit más népek titkosnyelveirőlmondottunk, hogy csakis a szókincsben tér el a köz-nyelvtől, de nincs külön nyelvtana: a ragozás és amondattan semmi eltérőt nem mutat. A tolvajnyel-veknek közös jellemvonása az is, hogy nem válnakel élesen az élőnyelv más rétegeitől, a nagyváros al-sóbb társadalmi osztályainak nyelvétől. A bas lan-gage, a j a s s z nyelv, vagyis a nagyváros uccáinak,
11
kocsmáinak, mulatóhelyeinek nyelve folytonos érint-kezésben van a tolvajok és zsebmetszők nyelvével;azt mondhatjuk, hogy folytonos és kölcsönös csere-viszony van a kettő között s a figyelmes olvasó sok'jól ismert jassz szót is talál ebben a jegyzékben.
Magában az egész szókincsben két csoportot kü-lönböztethetünk meg: az eredeti szókészletet, a ma-gyar szavakat és a más nyelvekből átvett idegen ele-meket. S mindjárt rámutathatunk a közfelfogásnakarra a tévedésére, hogy a magyar tolvajnyelv idegen,különösen német és zsidó szavak zagyva keveréke,mert ha ezt a teljes elfogulatlansággal, tisztán laikusérdeklődéssel gyűjtött szójegyzéket vizsgáljuk, épellenkező eredményre jutunk. A szótár, ha levonjuka puszta alakváltozásokat (pl. fúrol, fírol) s az egyesigéknek igekötős ismétléseit (grattol—elgrattol, har-genol—meghargenol) körülbelül 1000 szót tartalmaz,ezek közül kb. 200 német, 50 héber vagy zsidó-né-met, 20 cigányeredetű, ehhez számíthatunk még 30más nyelvből való vagy ismeretlen eredetű idegenszót, tehát az idegen elem kb. 30%-a az egész szó-készletnek s evvel szemben 70% az eredeti magyarszavak és szólások száma.
A magyar szavak értelmét vagy a jelentés vagyaz alak elváltoztatása teszi titkossá. A szó jelentésé-nek módosítása gyakran meglepően ötletes, szelle-mes, valóságos játék a nyelvvel; pl. aviatikus, aki alevegőből él, botos a detektív, mert nem oldalfegy-verrel jár, csomófaszító az asztalos, emeletes zsaru alovasrendőr, pacsirta a csendőr, házmester az álkulcs,karperec a rabbilincs, műszaki rajzoló az ügyes zseb-tolvaj, rövidszivar kistermetű ember, szalámi verés,kilo és mázsa a börtönben töltött hónap és év; igék:csiszol tanítja a tolvajságot, csiszolódik tanul, becso-magolni valakit belekeverni a bajba, citeral fél, el-káposztázni elfutni, rqjzolni, evezni, lopni, horgászni
12
nyitott ablakon keresztül lopni, mázolni verekedni,nyaralni küldték internálták, zongorázni ujjlenyoma-tot venni. Ez a jelentésmódosítás néha meglepő uta-kon jár, úgyhogy sok szó jelentésének a keletkezé-sét nem is ismerhetjük fel. Ilyen ötletes, ugráló jelen-tésalakulásnak egyik példája, hogy az illemhely nevevetik és révai; a rétik a retirád tréfásan megcsonkí-tott alakja, így hasonlóvá lett a német rettig (retek)szóhoz, már pedig a budapesti helyi ötletesség tudja,hogy a mai Révay-ucca azelőtt Retek-ucca (Rettig-Gasse) volt, tehát kész a tréfás átugrás retik-ről re-voira. Efféle jelentésugrálás hozta létre a közszájonforgó nimolista és tutista kifejezéseket. A nímó, a. m.nem, semmi, a német niemand elferdítése, ebből letta gyakori -ista képzővel a nimolista, rövidítve nista.Ellenkezője a tutista, a gazdag, akinek mindene van,a francia tout szóból: tuti biztos, tutira menni biz-tosra menni; összefügg még az adut, atu kártyamű-szóval is.
A tréfás és szellemes jelentésalakulásoknak szá-mos példáját nyújtják a szólások: bekapta a legyet bajérte; beszaladt a csíkom jól kerestem; beveszi a kefételhiszi amit mondanak; falat állni, csinálni a bűn-társról a figyelmet elvonni; fújni a kását hortyogni:huzatot kapott eltűnt; leadni a drótot figyelmeztetni:magához vágni megtapogatni a zsebet; mellre szívnielhinni; meszelve van ki van tiltva a városból; mu-zík! zene! vége van, menjünk! stb.
A szó titkossá tételének másik módja a szó alak-jának elferdítése, megváltoztatása. Ebben a tekin-tetben is gyakran találkozunk a nyelv játszi átalakí-tásával. Különösen gyakori az idegen szavak tréfás.néha ötletes elferdítése a szó alakjának hasonlóságaalapján. így lesz az adut-ból Adolf, a pincérből (zahl-kellner) csálinger, a ferblijátékos neve Ferkó, a ka-bát (jakett) neve jákó, a szabó (kecske) kecsag, a
13
retikül (közszájon ridikül) ritka, az iskola (schule)sulaj. Leggyakrabban a kicsinyítő -i képzővel alakula szó új alakja, még pedig magyar és idegen szavak-ból egyaránt: brili gyémánt (v. ö. briliánt), fenszti(Fenster) ablak, flüszi (Flusspapier) cigaretta, hári(Haar) haj, javcsi javító intézet, juti jutalom, klárikloroform, kricsmi kocsma, lányi villanyos, lityiliter, muksi műhely, siropli (v. ö. paraplé) esernyő,spiti (Spital) kórház, svári (schwer) nehéz, sveszti(Schwester) nővér, színi színház, szladi szálloda,szlanyi szalonna, uszi uszoda, zaci (Versatzamt) zá-logház. A szónak másféle elferdítése szülte a zimó(mozi), eménk (mienk), etek (tietek) szavakat.
Kétségtelen, hogy sok ismeretlen eredetű szó isa jelentés vagy alak ilyejaféle elferdítésének ered-ménye, de nincs mindig módunkban belelátni a ke-letkezés titkos műhelyébe.
Az idegen szavak legnagyobb része német szó;ez természetes is, mert hisz az a társadalmi osztály,amelyből a tolvajok és zsebmetszők legnagyobb részekikerül, Budapest külvárosainak még mindig néme-tül beszélő lakosságával érintkezik. Továbbá a tolva-jok'" és betörők foglalkozásával összefüggő mestersé-gek (lakatos, asztalos, szerelő) nyelve is tele vannémet szavakkal. Másrészt a szomszédos osztrák ésnémet tolvajnyelv hatása is megfigyelhető ezeken aszavakon; különösen sok a német szó a hamiskár-tyások nyelvében. Ezekre a szavakra könnyen ráis-mer a szókincs eredete iránt érdeklődő olvasó.
A héber és zsidós német zsargon szavainak szá-mát, mint már említettük, körülbelül 50-re tehetjük.Ezek részint a tolvajok és betörők között levő zsidókés a német tolvajnyelv útján kerültek bele. Vannakezek között olyanok, melyeket a budapesti zsidózóköznyelv általánosan ismer, mint az ajser, balbósz,bóher, gaj, haver, havrüsze, hohem, mázli, miszem
14
van, nekóma, tréfli stb. Ezek nem is titkos szavak,mert hisz mindenki csak a beszéd «színezésére»használja. Kevésbé ismert héber szavai a tolvajnyelv-nek: achrem hátul, bájesz ház és ebből bájesz dintörvényszéki épület, besóherol bezár, hargenol vere-kedik, jájem borravaló, jatt kéz, kajah erős, kovodsem úriember, majem víz, meló munka, melóbájeszdologház, mószer besúgó, sóher szegény, szróle gaz-dag stb.
A cigány nyelvből átvett szavak száma nem sok:balhé zaj, lárma, lopás, nagybalhé főkapitányság,basava zene, basaváz muzsikál, csaj leány,, csávógyerek, dadi atya, hadova tolvajnyelv, hadovál tol-vajnyelven beszél, lóvé pénz, lugnyi a tolvaj szere-tője, manusz ember, φΐάΐ Mjszik» pián részeg,. pucijaruha, puri cigány, rajcsos, rajzos zsebtolvaj (raj tol-vaj; talán ebből származik, hogy rajzol a. "ni. lop)",roma cigány, ruhi veres, ruházni verekedni (tréfáskapcsolatban a magyar ruha szóval: ruhit szakítaniverést kapni), spi kocsma. Lehet, hogy az előttünkismeretlen eredetű szavak között van még néhánycigány szó. Más idegen nyelvből csak alig egy-kétszó került bele a magyar tolvajnyelvbe. Tótból valóa bratyi, bratyiz, klapec, srác; latin a skriba, skribál,francia, német közvetítéssel a finesz (furfang) s asport nyelvéből átvett favorit (ügyes betörő). A régimagyar diáknyelv szava a brúgó kenyér s a népnyelv-ből való gürcöl és retyerutya.
Végül még rá akarok mutatni a tolvajnyelvnekegy érdekes sajátosságára, a szinonimák gazdagsá-gára. Ugyanarra a fogalomra számos szava van; mi-nél gyakoribb valamely fogalom, annál több szó vanrá s ezeknek változatos használata nagyban hozzá-járul a nyelv titkossá tételéhez. Ε füzet II. részébenfogalmi csoportok szerint összeállított szógyűjtemé-nyek erre bőséges példával szolgálnak.
I.
A magyar tolvajnyelv szótára.*
A
abécézni: a börtönben felek-kel érintkezni, a zárka falánkeresztül jelt adni
abűrukk: a kulcslyuk lenyo-mata (1. meisterstück)
abfindolni: összebeszélni vala-mire, megbeszélni valamit(pl, lopást, betörést)
abkaufer: a hamiskártyás cin-kosa, aki szintén beül ját-szani
abrak: méregabslekken: a kártyát csúsztatni|abslekker: hamiskártyás, aki
játék közben a kártyát csúsz-tatással kicseréli
abstecher: csavarhúzóachrem: 1. akrem
adabi: ο az IAdolf: adu, atout (kártyában
az atout)afti: ablak (1. fenszti, nyitó)agler: kocsisajser (ojser): gazdag, sol
pénze ran (1. fejes, tutista,fliszer)
akilm: hátsó, hátul (OtöhjAtíakremből: hátulról (1. achtung
ból)akreinfickó: hátsózseb, revol-
verzseb (1. achremfickó)Alfonz: selyemfiú, akit a nők
tartanak ki (1. strici, máj er]alma: nem (1. one, nimó, da
répète, simon, fiatal)alsóiroda (háb. u.): a fás vagy
A oímszó utáni rövidítések jelentése:(háb.) = háború alatt(héb. u. = háború után(komm.) = kommunizmus alatt(komm, u.) = kommunizmus után keletkezett.
16
szeneskocsi alsó része, ahováa lopott fát vagy szenet el-rejtikalteda: a hamisjátékhoz előre
összerakott kártyacsomagalzó: egy (számnév)ánclizni: huszonegyezniandung: előérzetAndrás, Andris: rendőrangol: kirakat, (1. englis)angolkék: acélangolra tenni (komm.): megölniangol táncos: mellfúró (páncél-szekrény megfúrásához)angyalbőr: katonaruha, egyen-ruhaangyalföldi: rabló, útonállóansöllerolni: felöltöznianzágolni: hazudni, nagyokatmondaniápolni (komm, u.): őrizniaresz: zárka, börtöncellaátejteni: leitatni
átgraccolni: átmászniáthilírozni: kártyát kicserélni,
átcsempészniátpasszolni: a zsákmányt át-
adniaufsóherolni: felnyitni, felfe-
szítenianfsteig: székaufstószólni: a meglopandót
meglökni, hogy figyelmétezzel elvonja
anfsvendolni: pénzt felváltanianslaviren: a meglopandó he-
lyet kiszemelnianslavirer: a tolvajok közül
az, aki a meglopandó helyetkiszemeli és kikémleli
auzor: kincs, értéktárgyaviatikus: akinek nincs foglal-
kozása, a levegőből él (l.járásbiró zrinyista)
az jön: azzal adós maradok(1. szopik)
Bbajesz: házbajeszdin: törvényszéki épületbajuszos: macskabaizli: villamosbakesz: baka, katona (1. slapic,
likasztó)balbósz: háziúr
balek: járatlan, hiszékeny,könnyelmű ember, áldozat,akit könnyen be lehet csapni(1. pali, veréb, spatz)
balhé:' baj, lárma, zaj. így ne-vezik az elkövetett bűnténytis (1. zrí, móka, tűz)
balhét csinálni: lopást vagybetörést elkövetni, lármátcsapnibalhézni: lármázni, kiabálni,zajt csapnibal-spis: orgazda kocsmáros,aki a tolvajoknak rejtek-helyet adbimbim: templom (1. jaske)bár: álkulcsbárész: pénzbaró: ostoba, buta (1. tahó, lüke,vices)
bázli: villamos basava: zene, muzsika
basavázni: muzsikálnibátorkodom: makk (szín a kár-
tyában)bazi: nagy (1. csuda)
bali: villamos kettő
beadni a vizet: abbahagynivalamit, elküldeni valakitL. bemondani a vizet)km: tojásbacsi jószág: aranyóra lánccalbecsomagolni valakit: bele-keverni valakit a bajba (1.bemártani)bedönteni valakit: elhitetni
valakivel
bedűlni valakinek: elhinni vala-kinek
befírolni, befürolni: becsapnibegyulladni: megijednibegyulladt: ijedős, félénk (1.
gyulladó s)begyulladtam': megijesztenibehalandzsázni: elferdített ér-
telmetlen beszéddel tévútravezetni
bekáfolni: berúgnibekaj: rablógyilkos, rablógyil-
kosságbekávézni (háb. u.): berúgnibekapta a legyet: baj érte, el-
érte a baj (1. öt rossz)bekeccsölni: bevinnibeköpni: elárulni (1. bemosze-
rolni, elvamzolni)belinkelni: becsapni (1. befí-
rolni, befürolni)belső: a szívbemártani: belekeverni valakit
a bajba, rosszat mondani va-lakiről (1. becsomagolni)
bemászó: tolvaj, aki ablakon,kerítésen át mászik be a meg-lopandó helyre
bemondani a vizet: abbahagynivalamit, elküldeni valakit (1.beadni a vizet)
* Így ejtendő ki; baazi
17
18
bemoszerolni: besúgni, elárulni(1. elvamzolni, beköpni)
benne lenni: részesnek lennivalamiben
benne vagy!: részes vagy! (va-lami bűntényben vagy zsák-mányban)
bepiálni: berúgniBerci: esetlen, málészájú (1.
nikhaj, jabranc, sekerc, sliff)beregő: csengőberezelni: megijednibesikerálni: berúgnibesittolni bevinni a rendőr-
ségrebe van sittolva: fogságban
vanbesóherolni: bezárni, lelaka-
tolnibesóherolt: bezárt, lelakatoltbeszaladt a csíkom: jól keres-
tem, jól ment a dolgombeszliácáolni: beismerni (1, el-
köpni)betangózni: berúgnibetropálni: megijednibetyár bútor (háb.): a cók-mók
(1. hubelevane, retyeruíya)bevenni a kefét: elhinnibezenkolni: betörnibiboldó: zsidóbiller: kutya (1. blöki, morgó)
birbli: pánik, tülekedés, töl(1. geruder)
blattista: a hamiskártyás cirka-sa, aki szintén leül játszik
bláz: cigarettablechelni: fizetnibleib: gyufabliccelni: fizetés elől meg-
szökniblöki: kutya (1. biller)boller: paraszt (l.búger, prostituált)
búgó, mucsai. bükkfagatyásbokhalós (háb.): éhes (1. fiaibolond bútor (háb.); hátizsák
katonai felszerelésboltra menni: lopásra menniboszhart: húsbotos: polgári rendőr, delelbökni: megkéselnibökő: késbőr: nobőrbajos: gyáva, félti a bibőrfejű: tűzoltóbörgö: konfli3, egy fogat,'
glaces)brachis: erőszakos, verekedős
bicskás (1. leffes, brus7t<bratyi: barát (1. hapsi ·bratyizni: barátkozol,
maskodni (1. komázni]bratyó: bátty, idősebb fitíbré: kalap
bremzer: feszítővasbrencsalinger: főpincérbrennelve van: ki van fizetvebrenner lenni: megértenibrennölni: fizetnibrenner Pali: akit nehéz meg-
lopnibrili: gyémánt (1. brülier, csill.)bringa: biciklibrotziccer: kibic, aki maga
nem játszik, de a játékosokkártyáira téteket rak
brúgó: kenyérbrusztolni; kikezdeni, vere-
kednibrusztos: kötekedő, verekedő
(1. brachis, leffes)brutál: kilences (sláger a
bakkaratjátékban)brüller: gyémánt, brilliáns
(l. brill, csill.)
buduc: apróság, értéktelenholmi
boga: csomag (1. ferstutss)bugázás: alkalmi lopás, piaci
lopásbugázni: lopni (alkalmi lopás,
nem hivatásszerű)bug or, búgó: paraszt (I. bóher,
mucsai, bükkfa-gatyás)bukni: rendőrségre kerülni (v.
lebukni)bukva van: börtönben vanbukszni: nadrágbunyó: verésbunyót kapni: verést kapnibunyózni: verni, verekednibúr: tízkoronásburkolni: ennibükk: ezüst forintbükkfagatyás: paraszt (1.
boher, búgó, buger, mucsai)
Ccafka: utcai nő, kéjnőcafkarajzoló; zsebtolvajnőcafkarajzos: zsebtolvajnőcafkavágó: specialista zsebtol-vaj, aki csak nőket lop meg,főként ridikülből lopcájg (ceig): aranyóracápa: vén, csúnya, házsártos nőceig (cájg): aranyóra
chochem: (1. hohem)cidri: hidegcidrizni: fáznicinger: telefon (1. cvink)cink: jelcinkelni: megjelölnicinkelt: jelzett (rendszerint
kártya)cinket adni: értesítést adni (1.
19
20
leadni a drótot, sztrillázni,trillázni)
cinket kapni: értesítést kapni(1. drótot kapni)
cirkler: börtönőrcirkli: a cellaajtó figyelőlyukaciterai: fél (1. trémáz, sztremál
begyullad)
citerálni: félni (1. drasálni)cupf a jattba !: kapd föl
Vedd a kezedbe !cupfolni*: lopnicvikker: hóhér (1. talián)cvink: telefon (1. cinger)cvinhelni: telefonálni
Cscsill (csiíi): gyémánt, brilliáns
(1. brüller, brili)csillagvizsgáló: bandzsa,
kancsalcsinálj falat !: vondd el a fi-
gyelmét ! (míg meglopom)csingó: csendőrcsirke korzó: a József-körutat
nevezik ígycsiszolni: tanítani a tolvajmes-
terségre (1. okosítani)csiszolódni: tanulni a tolvaja-
mesterséget (1. okosodni)csiszolt: ügyes, ravasz, kita-
nult tolvaj (1, hohem)csiszolt fiú: a tolvajvilághoz
tartozikcsiszolt freier: nem tolvaj, de
minden hájjal megkent em-ber, aki jól ismeri a tolvajvi-íágot (1. hohemipszej
valamiből lopni, tehát nem az egészet,
,sá: őt
csacsi TÍZ: ásványvíz
csaj: leány
csákuiákló: detektívfőnök,
magasabb rangií detektív
csákó: tízkoronás
t*íálé: tízfilléres (nikkel)
csáléra ment: nem sikerült (1.
plühre esni, lecsúszni)
csálinger: pincér
csámalér: ötven
csapni: lopni
csaklizni: lopni
csari: vásárcsarnok
csávó: fiu
esázé: korona
cseherli: kocsma
csehó: kávémérés
csikk: cigaretta vagy szivar-
vég
csíkos ruha: verés
/ * Gupfölni szó mindig azt jelenti csak egy részt fce'őie.
csókos Kristóf: tök nyolcas (akártyában)
csolnakos: piros nyolcas (akártyában
csomótaszító: asztaloscsónak: gőzhajó .csórni (csórolni): lopnicsóró ipsze (komm,): szegény
21
ember (lesajnáló kifejezés,mint pl. szerencsétlen flótás)
csör: szájcsuda: sok, nagy (1, bűzi)csuka: cipócsurblaj: tánciskola (1. surblaj)csurblizni: táncolni (1. surb-
lizni)
da: négydadi: atyadáliorog': áikulosdánialér: negyven.dár, dardli: tolvajkulcs, áliculcsda répète !: semmi ! (1. nimó,
alma, simon. fiatal)darizni: kérni, elkérni, ku-
nyerálniűázé: ezüst tál vagy tálcaDeák: ász, disznó (a kártyá-
ban)degesz: vastag pénztárca, ame-
lyikben sok pénz vandelies: ajtó (1. elöli)déli nyitó: kirakattoivajdeuiulálni: megvernidilis: bolond, bolondos, be-
számíthatatlan (1. lüke»dilizni: bolondnak tetteti ma-
gát
* Ilyen kifejezésekben: ismeri a
diró: lakás (1. kégli)disznó: szerencsedisznója van: szerencséje
vandisznózik: folyton nyer (a kár-
tyán)ditrich: álkulcsdohány: pénzdoktor: vörös (szín a kártyá-
ban)doli: nődolman: akasztófadosztig vagyok: elegem van,
unom már (1, míszem van)döfi: kenyérdőli: ajtó (1. délias)dönteni: elhitetnidörgés·1: járás, cselekvés,
teendődörgölni: verni, megvernidörrentem: lopni
dörgéat, arra van a diirgés.)
22
dragacsirolni: kibicelés köz-ben lopni
dragacsoló: tolvaj kibicdrasálni: félni (1. citerálni)drevi: fa (élőfa vagy tüzelő-
fa)drimó: verklidrimós: verklisdrót: értesítésdrótos: hírszerző, hírvivődrótot kapni: értesítést kapni,
megtudni (1. cinket kapni)drum: nagydugálni: énekelnidugó: kistermetű, alacsonynö-
vésü (1. rövid szivar)
dukaj: dohánydűli: iskola (1. sulaj)dűlni: elhinniduma: beszéd, hazugság, fe-
csegésduma bankot adni: sokat és
nagyokat hazudnidumálni: beszélni, hazudnidnneg: viasz (amivel a kulcs-
lenyomatot csinálják)duplarollni: iiakker, kétfogatú
kocsidurrancs: rendőrdurrantani: lopnidurmolni: aludni (1. szundizni,
szlovelni)
Εef l: jó ? (csak kérdés)égetni: fizetniégetve van: ki van fizetveegyesjasz: (komm, u.) egyfo-
gatú teherkocsiéhez komálj !: ide nézz ! éhez
szólj ! (!. ezt faggyúzd meg)éhes kuksi: kisforgalmú vásár,
amelyiken kevés lopni valóvan
einsteigolni: behatolni, be-szállni
einzenkolni: betörnielgrattolni: elfutni
elhokkolni: a kártyát eltüntetnielkáposztázni: elfutnielkeccselni (elkeccsölni): el-
vinnielknasszolni: elítélnielköpni: elárulni, megvallani
(1. beszliácsolni)elkrantolni: elfutnielliftelni: u. a.elmakézni: (elmakizni) eldugni
(1. elrollózni)elmárázni: megvernielmárolni: u. a.elmnftolni: elköltözni
23
elpasszolni: eladnielpaterolni: elküldeni valakit,
megszabadulni valakitől (1.paterolni)
elpiálni: elinnielrollozni: eldugni 1. elma-elsimlizni: elfutni, kéznielszliácsolni: elárulni, elfe-
csegni (1. elkopni)eltiplizni: elesni (1. tipHzni)elvamzolni: elárulni, besúgniember: százemeletes zsaru: lovasrendőreinénk: a miénkenglis: kirakat (1. angol)
epi tlever! ne beszélj! (hall-gass ! 1. laf, nyivó)
epret szedni: kártyán nyernierdőbe küldeni, erdőbe vinni
elhitetni, tévútra vezetnierűözni: becsapni, (tévútra
vezetni)ettk: az övékevezni* : lopni (csak zsebtolvaj-
lásra mondják)evező- kézevezős: zsebtolvajezt faggyúzd meg: ide nézz !
ebez szólj! (1. éhez komálj)exportőr: nemzetközi tolvaj
Ffácán: úri nőfaggyúzni: megítélni, megbí-
rálnifakukac: a fatelep alkalma-
zottja, aki a szállítmánytellenőrzi
falat állni, falazni: bűntársróla figyelmet elvonni
falazó: a tolvaj segítőtársa, akia figyelmet magára vonja(1. kőműves)
falhoz állítani: becsapnifallmacher: a hamiskártyások
társa, aki az áldozatoknakkedvet csinál a játékhozfal mellett: óvatosan
fal munka : nem komoly dologfalra menni: lépre mennifaszolni: (háb.) kapni (járandó-
ságot megkapni)fatig: aki elveszítette minden
pénzét, nincs egy krajcárjasem
fatig vagyok Î: nincs egy kraj-cárom sem!
favorit: ügyes betörő
* Evezni tulajdonképen azt a műveletet jelsnli, mikor a zsebtolvaj a kétujjával kihúzza a zsebből a zeákmánjt.
24
fázni: félni (1. citerázni, íré-mázni, begyulladni)
fázós: félénk, gyáva (1. be-gyulladt)
fechtolni: koldul™, kéregetnifecni: ezerkoronás bankjegyfederhandler: más bandáhoztartozó tolvaj-fejes: szép, jó, gazdag, min-dene megvan (1. flíszer)fejes vagyok!: úr vagyok!fejni: pénzt kicsikarni (pum-
poini) (1. vágni, megvágni)fekete: megégetett szövétnek,
melyre szikrát csiholnak,hogy izzásba jöjjön. (Ez abörtönöngyújtó.)
fekete kuksi: vásár., amelyi-ken sok csendőr van
feketén (csinálni valamit): abörtönszabályok kijátszásá-val csinálni valamit
fekete szi, kszi; a börtönbevagy bőrtönből csempészeitlevél
féiangolra tenni: (komm.) meg-verni
felfarcolni: felvágni, felgom-bolni (a mellényt) ,
felírhatsz egy bumnierlit. nemkapsz érte semmit, nem érsemmit
felkomálni, felpiankolni: fel-ismerni
felső: emeletfelsőgaléria: a meggazdago-
dott tolvajok, akik abbahagy-ták P. tolvajlást (1. nauzer)
felsóherolni: felfeszítenifelsöhé: ügyészségfelspannolni: ugratni, felhúzni
valakitfeltörni: meggazdagodni,pénz-
hez jutnifeltört: meggazdagodott, jóra
fordult a sorsafelzenkolni: feltörnifeuszti: ablak (I. aíti, nyitó)ferkó: ferbli játékosfcrstutz csomag (1. buga)fiatal: nem igaz, nem hiszem
(1. ilyen fiatal)fickó : zseb (1. fúrjficcs (háb): ezerkoronás bank-
jegyfidis: kacér, csapodárfidis tyúk: csapodár nő, aki-
nek több szeretője vanfidizni: kacérkodni szerelmes-
kednifiduc: csapodár, híítlezfiduckodni: szeretöt cserben
hagynifinesz; furfang
25
fieszes: furfangosfirolni (fürolni): becsapni, az
áldozatot szóval tartanifissölni: fogniflamó: éhségfianiós: éhesflamózni: éhezniflangálni (flangírozni): hen-
cegni, begyeskedniflé: trükk, a rászedés módjafláglizni (ttédlizni): hamiskár-
tyázniflepni (flekni): igazolványflenini: pofonflenzelni: záiogcéduiával csalniflenzer: zálogeédulacsalófliszelni: behízelegnifiiszer: szép,jó,gazdag (1.fejes)fló: hamiskártyásfiótázni: hamiskártyáznifiüszi: cigarettapapírfoci: futballapdafocizni: futbaloznifőcsóró: fó'pincérfogpiszkáló: ráspolyfőlié: főkapitányságfont*: nap (hány napra ítélték)főzni: udvarolni, rábeszélni (1,
megfőzni)főzőcskét jáiszaui: udvarolni,
hazudni, szóval tartani
* Pl. 10 fontot ültem = 10 napot
frakk: adósság (vendéglőbenvagy kocsmában)
franka: mező, erdőfranka mari: állásnélküli cse-
lédleányfranka tyúk: csavargónő.
titkoskéjnő
frankázni: csavarognifrankó: szabadon, nyíltan,
aka-dály nélkül nincs bűne,nemtudnak rábizonyítani
freier: úri ember, nem a tolvaj-világhoz tartozó, a meglo-pandó áldozat
frhn: ezerkoronás bankjegyfújni: lopnifújni a kását: aludni, hortyognifuksz (fuclis): arany (1, róka)fukszfog: aranyfogfukszos: ékszerészfukszstraug: aranyláncfukszstrengli: u. a.fuksztacni: arany cigaretta-
tárcafüles: lófúr: zseb (1. fickó)farolni (firolni): becsapni, az
áldozatot szóval tartanifurulyázni: ujjakkal jelt adnifuvarozni: keríteni (nőt elke-
ríteni)
ültem.
26
Ggábli: a mutató és középső
ujj (amivel a zsebtolvaj atárcát a zsebből kiemeli)
gagyi: gyűrűgagyista*: gyűrűdobógaj: kereszténygajdesz (komm.): halálgajdeszba küldeni: (komm.)
megölnigajinó: pipagajmozni: pipálnigajzi: golyó (amivel a gyerme-
kek az utcán játszanak)galéria, gamerilla: tolvajbanda
(1. havrűsze)gardes: kocsi (1. pergő, ropogó)gatli: késgázsi: vasgeki: botgelb: sárgarézgerenda: gyufagerader: zavar, lárma, kiabá-
lás (1. zri, balhé, birbli)gi: háromgift: pálinkagifthalli: pálinkamérésginialér: harmincgimó: cigarettavég (1. stimfli)gingi: pálinka
* A gagyista rézgyűrűt dob el azAkkor odamegy és hallgatási dij fejé
glaces: konflis (1. börgő)glézás: üveggolyóglück: tök (szín a kártyában)gödör: pincekocsmagole: tolvajtáska, szerszám-
táskagólesz: bajgóleszban van: bajban vangombolós: télikabátgóré: tulajdonos, bérlőgőzben van: nagy munkában
vangraccolni: másznigrand: krajcárgrantner: betegséget, vakságot
színlelő koldusgrattolni: futnigrecíz: göndörgrí: bírógrim: törvényszék\grimbusz: lárma, mulatsággripis: mérges (muris, murgás,
zabos)groszdeutsch: nagy álkulcsgruber: ásógrund: beépítetlen telek, játszó-
térguba: pénz, a rendelkezésre
álló készpénz
utcán és lesbe áll, hogy ki találja meg.ben pénzt követel.
27
guberálni: kitenni a tétet, meg-mutatni
gngyi: kábító ital (1. raval)gugyista: tolvaj, aki kábító-
ital segítségével lop (1. klá-rista
gürcölni: nehéz testi munkátvégezni (1. rakkolni)
gurítani: hazudnigyalogsági memphys (háb.):
«dráma» cigarettagyertyázni: nézni, az utcán
vigyázni, vagy a többi betörőbenn dolgozikgyertyázó: a betörök társa,,
aki az utcán vigyáz, amigtársai benn dolgoznak
gyökér: kihasználható, becsap-ható ember (1. vuroni)
gyula (háb.): civil embergyulladni: félni (begyulladni^
fázni, tremázni)gynlladós: ijedős, félénk (1.
begyulladt)
Hhadács: besúgó, a rendőrség
fizetett besúgójaháder: kártyahaderozni: kártyáznihadova: tolvajnyelvhadova bank: a hamiskártyás
bankja (pl. 21-es, ierbli,makaó-bank)
hadoválni: tolvajnyelven be-szélni, hazudni
hadovát komálni: a tolvaj-nyelvet ismerni
haflizni: felgombolni, kigom-bolni
hajlem: kórház (1. spiti)hajsz (hajz): nadrág
hajtani valakit*: keresni, ül-dözni valakit
hakni (háb.)t záróra utáni tit-kos mulatóhely
halandzsa: elferdített beszéd,aminek semmi értelme sincs
halandzsázni: elferdítetten, ér-telmetlenül beszélni
halef: késhalefolni: késelnihalott Pali: akit könnyű meg-halózni: enni, lopnihandzsa: késhang nélkül: fekete szemüveghantálni: beszélni, hazudni,
udvarolni
* Pl.: A dilis Lajit hajtják a hekusok. = A dilis Lajit keresik a detektívek-
28
happolni: lopnihapsi: barát (1. bratyi)hargenolni: verekednihári: hajháring: szidáshatszázra küldeni (háb. u.):
megölnihaupter: általános álkulcshauzer: jó útra tért tolvajhauzmeister: álkulcshaver: társ, bűntárs, baráthavrüsze: tolvajbanda (1. ga-
merilla, galéria)hazaküldeni (komm.): megölnihazer: amit nem lehet tagadni,
amihez veszélyes hozzáfognihazer munka: amihez veszé-
lyes hozzáfogni, veszélyesbetörés vagy lopás
Iiazerra bukni: tetten éretni(1. hazer, tréfli)
hazerom van: rossz előérze-tem van
hazer tréfli: tetten érve, rajta-csípve
házi nieiós: a foglyok közülaz, aki a börtön házi mun-káira (söprés, takarítás stb.)van kirendelve
házmester: három deci bor,két deci vízzel
házmester: álkulcs
hé: rendőr, detektív, rend-őrséghébe: kerületi kapitánysághéder: cella, zárka, szobahéűerhípis: cellamotozáshéderszore: cellafelügyelőheft: orrhekus: detektívhell: lámpahelni: világosság (1. nejre)henker: tiszti aranylánc, lógó-lánchenger: fénykép (a bűnügyinyilvántartás fényképe)herr doktor: király (a kártyá-ban)heszt Î: vigyázz ! (1. szírüli)hidegre tenni (háb.): megölnikilirozni: kártyát csúsztatni,kártyát kicserélnihilozó: hamiskártyás, aki Játék-közben a kártyát csúsztatás-sal kicserélihipis: motozás, házkutatáshipiselni: motozni, kikutatni,házkutatást tartanihirig: verekedéshirigelni: verni, verekednihóchstapler: úri szélhámoshoger: fokos, baltahóhem (chocheni): ravasz,okos, ügyes
29
hóhemcupfer (chochenicnpfer):nagyon ügyes tolvaj
íióhemfiu (cliociiemfin): tolvaj(1. okos fiú)
hohem ipsze (chocheniipsze):aki nem tolvaj, de azértnagyon jól ismeri a tolvaj-világot (1. csiszolt freier)
hohem nyelv (chochemnyelv):tolvajnyelv (1. link hadova)
hohemül komálni: érteni a tol-vajnyelvet (1. hadovát ko-málni)
hokkolni: a kártyát elrejtenihólyag: ostoba, b\ita, ügyetlen
(1. kaffer)honepik: akit nem lehet meg-
csalnihorgász: tolvaj, aki a nyitott
ablakon keresztül lop
horgászni: nyitott ablakonke-resztül lopni
hossztí lépés: egy deci bor,két deci vízzel
hozomány: a börtönbe be-csempészett csomag
hnbelevanc: a cókmók (1. bo-londbútor, retyerutya)
hnlemász: vakmerőhund: lakathúr: fűrészhuszárrostélyos (háb.):
pirítottkenyér, zsírban sültkenyér
haszonnyolcas: ravasz, csalóhuszonnyolcra fogni (venni):
becsapni, megcsalnihuszonnyolcra utazni: Mis-
kolcra utaznihuzatot kapott: eltűnt, feltű-
nés nélkül távozott
Iiberadó (überadó): a zsebtol-
vaj társa, aki a zsákmányt a többi társnak nyomban
tovább adjaiberolni (überolni): átadni (a
zsákmányt)illem: tolongásilyen öreg !: jó ! nagyon jó !
ilyen fiatal!: nem igaz, nemhiszem (1. fiatal)
ipsze: nem a tolvajvilághoztartozó ember, az illető
iroda: a szenes és fáskocsi-nak deszkával elválasztottelőrésze, ahová· a lopott fátvagy szenet elrejtik
30
jabranc: jelentéktelen, senkiember (1. nikhaj, Berci, se-kerc, sliff)
jajem: borravalójakab: húsz (a huszonegyes
játékban)jaki: bordélyház (1. kéró)jakó: kabátjakunió: tengerész, matrózjantek: ember, férfijapán szajré: olyan lopott
holmi, amelyiket a tulajdo-nosa könnyen felismerhet
járásbiró (komm, u.): akineknincs foglalkozása, „birja" ajárást (1. aviatikus)
jaske: templom (1. bambin)
jassz: csirkefogó, a pesti apacstípus általános elnevezése
jasszkali: csavargóleányjasszoskodni: hencegni, kikez-jatt: (jatty) a kez [denijattbek: keztyűjattsóker: kézi feszítövasjavcsi: javítóintézetjergel: toloncjergli: toloncház, börtönjíder: húezkoronás bankjegyjóreggelt kívánni "· lakásba be-surrannijóreggelt kívánó: besurranó
tolvajjöhet: kilences (a kártyábaitjnti: jutalom, borraval
Kkaffa: — kávéházkaffer: ügyetlen, ostoba (1.
hólyag)kaftlizni: gombolni, kigom-
bolnikaja: ételkajah, kajakos: erős, bátor,
vakmerő, elszántkajáim (kajolni): ennikajapia: evés-ivás, mulatság,
dínom-dánomkajolni (kajálni); enni
kaller: gyűrű, karika, réz-karikakali: leánykáló: feketekamakuré: közönségeskamel, kamelni: szeretnikameló*: szerelmes (1. Pistakampec: vége van. meghaltkampó: koronakanász: rendőrkant: késkantlizni: késelni
31
kapcarajzos*: kezdő, gyáva, ügyetlen tolvajkapdova: razziakapdoválni: elfogni, elvennikáposzta: futáskáposztáskocsi: rabszállító ko-
káposztázni: futni, menekülnikfcapszolkás: a tolvajtanya ház-ki mesterekarré: tál, tányérkarperec: rabbilincskarvaly: pincérnőkaserolni: menteni, mentegetniki valakitiasza: késkecsaj: szabókeccsölni: vinni, elvinnikefe: hazugságkrafelizni: fizetés elől meg- szökni, kevesebbet fizetni az elfogyasztottnálkefét bevenni: elhinni a hazug-ságotkégli: lakás, tolvajtanya(l.díró)kéményszámoló: tolvaj, aki akéményben lévő húsneműtlopja elkenni: ütni, vernikérő: bordélyház(l. jaki, zárcla,kuffergyár)
* kapcarajzos = aki értékesebb l*-: Pl, 10 kilót nyomtam = 10 ből
kész vagyok !: nincs egykraj-cárom sem ! (1. fatig)
kettősjassz (komm, u.); két-fogatú teherkocsi
ketyegő: órakéz: rendőrkiakasztani: a mérleget
hamismázsáláshoz előkészíteni
kiba: kéjnő, utcai nőkiberer: detektívkíbli: kötél, szíj, amivel a
rabo-kat megkötözik
kiblizni: megkötöznikicsinálni (háb.): megölnikicsiszolódni: kitanulni a
tol-vajmesterséget (1.kiműve-lődni)
kiguberálni: kitenni a tétet,megmutatni
kígyó: övkikaserolni valakit:
kimentenivalakit
kiköhögni: elmondani, kife-csegni
ki lett: elfogtákkiló**: hónap (hány hónapra
Ítélték)kilózni: bort innikilyukasztani: belelőni, lelőnikiinli: tetű (1. zsuhi)kimlis: tetves
mit nem tud vagy nem mar lopni.pot ültem.
32
kiművelődni: kitanulni a tolvaj-mesterséget (I. kicsiszolódni)
kirágni valakire: haragudnivalakire
kiszaszerolni: kikémlelni alopásra alkalmas helyet
kígzek: keserű, savanyú, rosszkisznit pakkolni: nagyokat
hazudnikiüt a tűz !: baj van ! kiderült
a dolog !kivágni: kidobniki vagyok: nincs pénzemki vagyok mint a liba !: egyet-
len krajcárom sincs !kivnrcnizni: kihasználni, ki-
szipolyozniklajsz (kleisz): ezüstkiajszstrang: ezüstláncklajszstrengli: u. a.klajsztacni: ezüst cigaretta-
tárcaKlári: kloroformkiárista: rabló, aki áldozatát
kloroformmal kábítja el (1.gugyista)
klapec: fiú, kisgyermek (1. srác,krapek
klasbz: jó ! szép ! (1. kóser)kleisz (klajsz): ezüstklenkner: bénaságot színlelő
koldus
klinelni: pénzért kibicelnikhmer: aki pénzért kibicel,
nyerő játékostól pénzt kéklingli: ajtókilincsknassz: ítélet (a bíróság ítéletknasszolni: elítélnikneiezolni: kinyomozni, kifü.
készni, szaglásznikobak: a fej (1. kókusz, titi, séókóbi: húszkoliány: cigány (1. roma, pu±kókusz: a fej (1. kobak, ti'
séró)kolerás: tökrészeg, öntudat.kóli: hazugságkólizni: hazudnikomálni: ismerni, nézni,
gyelnikomálni a link hadovát: értia tolvajnyelvetkomázni: bizalmaskodni (1. bra-tyizni)komédiás: csalókomédiázni: csalnikón: mérleg, tizedes mérlegkopka: szerencsejátékkoporsószög: „magyar” ciga-rettakordé: rabszállítókocsikorpa: pénzkóser: jó ! szép ! nem gyana-
kodnak (1. klassz)
33
kivatola: tanúkoszvakaró: borbélykoveleff: huszonegy (a huszon- egyes játékban)kovaleves: aprópénzkoved sem: úri ember; tiszte- letreméltó ember (1. princ)kozák: hamiskártyásköhögni: beszélni, vallanikőműves: aki az áldozat figyel- mét magára vonja (1. falazó)köpni: vallani, beismernikörte*: (komm, u,): a vendég kevesebbfizetnivalótmondbekörtézni: a fizetésnél keveseb-
bet bemondanikötőfék: óralánckracher: pisztoly, lőfegyverkráholc: borotvakrahós: púposkrapek: fiú, kis gyermek (1.
srác, klapec)
kraut: futáskrautolni: futnikrebsz: tót ember (1. tutajos)kricsmi: kocsmakríkedli: kampósbotkrim: törvényszéki fogházkrumkopf: feszítővaskrnmplivirág (báb.): csillagkszí (saí), kszívedli
(szívedli):levél
kuffergyar: bordélyház (l.kéró,jaki, zárda)
kufferos: nagyszájú, hencegőkuki: cukorkuksi: vásárkulafickó: hátsózseb,
revolver-zseb
kulesz: automobilknruc: kéjnőkatlövic: szálloda (1. szladi)kutya: lakatkutyái!grató: lakatfeszitó' vss
Llacizni (latyizni): szerelmes-
kedniladány: felső a kártyábanláda: pakli dohányládát pakkolni: nagyokat ha-
zudnilaf !: hallgass !
lajla: szekrény, fióklakat: a mérleg tengelyének
suíykja, melyet eltolnak,hogy a mérleg hamisan mu-tasson.
langehó: tiltott szerencsejátéklányi: villamos
* A pincér így figyelmezteti a főpincért, hogy a vendég csalni akar.
34
lapát: a kézlassú: ökör, tehénlássuk csak Î: tízes (a kártyában)laszti: lapda, futball lapdalatyizni (lacizni): szerelmes-
kednilavírozni: körülnézni, kikém-
lelni, kifürkésznilavírozó: a tolvajok, betörők
bűntársa, aki a lopásra al-kalmas helyet kikémleli
Laudon: felső (a kártyában)lauolni, laholni: nevetnilé: pénzleadni a drótot: értesíteni, fi-
gyelmeztetni (1. cinket adni,trillázni)
lecupfolni: aranyláncot, nyak-láncot lecsípni
lecsúszni valamiről: nem sike-rült valami (1. plühre esni,csáléra ment)
leégni: minden pénzét elveszí-lefagyni: u. a. ftenileffes: bátor, vakmerő, köte-
kedőleffeskedni: hencegni, köte-
kedni, kikezdenileft: erős izom (muszkli)lehengerelni: lefényképezni (a
bűnügyi nyilvántartás szá-mára)
leesik valami: keresni valan(pénzt)
leim: ingyen, hitelbe, biztosi'amiért nem kell fizetni ·
leim meló: könnyű, biztosveszélytelen munka
leimre bukni: nem sikerl,bűnön tettenéretni (1. plühbukni)
leimre knasszoltak: ártatlanéiítéltek el
lekapcsolni, lekapni: elfognillekaszálni: leszúrnileköpő: zsebtolvaj, aki a villa-
moson leköpi a kiszemeltáldozatot, bocsánatot kér,segít letörölni és közbenmeglopja
lenovné: holdviláglenzölni: amerikázni, a dolgo-
zást mímelnilepedő: százkoronás bankjeglepleffelni: megszégyeníteni
leleplezni (l. pleffelni)lesmirelai valakit: megtigyelr
követni valakitlesz!: fuss! menekülj!letejelni: alaposan megfizetiletörni: minden pénzét elv
szítenílevea: pénzlézus: az újság
35
Íinksem (linkerseni): álnévlinkstapler: aki hamis írások-
kal könyöradományokatgyűjt
link zri: 1. link balhélinzi: kicsi (1. piti)
lityi: literlizi; kétliteres korsó sörlízi: a naplizsé: a Városliget (1. stadi)lobogó: zsebkendőlódítani: hazudnilógépész: csaló lókupec, aki
izgatószerekkel tetszető-sebbé teszi a lovakat
lógni: futni, szaladni, mene-külni
lógó: fülbevalóLonyai: huszkoronás bankjegylovas: piros hetes (a kártyá-
ban)lóvé: pénzlugnyi: a tolvaj szeretőjelüke: bolond (1. dilis)lulke: pipalulkizni: pipázni
Mmacska *: leány (villamos el-lenőr)mafta (háb. u.): benzin
jok a villamos ellenőrt
liázni (linázni) (háb.): fa-
vagy szénszállítmányt meg-
dézsmálni (1. meglibázni)
lichtfürolni: becsapni
liftelni: futni
likasztó: katona (j. bakesz,
slapic)
lilázni: kártyázni
linázni (libázni) (báb.): fa-
vagy szénszállítmányt meg-
dézsmálni (1. meglinázni)
link: ál, hamis, hazug
link balhé: szándékosan fel-
idézett zavar, botrány, hogy
közben lopni lehessen, vagy
hogy a tolvaj a zavarban
elmenekülhessen (1. link zri)
link ember: megbízhatatlan
ember, nem komoly ember
linkersein (Íinksem): álnév
link flepni: hamis igazolvány
link hadova: tolvajnyelv (1.
hohemnyelv)
linkóci: megbízhatatlan, nem
szavahihető, széllel bélelt
ember
machlajka: zavar, botrány (1.
zrí, balhé)
mackó: pénzszekrény
* macskának nevezik a zsebtol va
36
magához vágni*: megtapogatnia zsebet (a zseb tulajdonosa)
maga jön !: hetes (a kártyá-ban)
májem: víz (1. napsa)májemben hagyni: cserben
hagyni (1. vízben hagyni)májer: selyemfiú, akit a nők
tartanak ki (1. strici, Alfonz)majgi: majommajomparádé: frakk, estélyi
ruhamakaj: rejtekhelymakcsoválni (mancsoválni):
kezeket összekötözniinakéban van: el van dugva
(1. rollóban van)makerázni: beszélni, hazudnimakézni (makizni): eldugni
(1. elmakézni)makír: szakértőmalér: tízmalmos: szélhámosmalmozni: becsapni, szélhá-
moskodni, az átjáróház má-sik kapuján kiszökni (1. meg-malmoziii)
mancs: a kézmángorolni: verni, megvernimann: százkoronás bankjegy
* az ipsze magához vágott =. az il** marhecolás pl. az üzlet elé kira*** Pl. 10 mázsát nyomtara — 10 é
mantin: kasszírnőmanusz: embermárázni: megvernimarci: kenyérinarhecer: vasúti tolvaj, utazó
tolvajmarhecolni**: futás közben
lopnimarhez: fehérneműmari: a holdmari: cselédleánymárimóka: cselédlopás, hamis
könyvvel beállni lopás cél-jából
Marokkóba utazni: börtönbejutni
maszlag: hazugságniaszlagolni: hazudnimater (matír): pénztárcamátos: részegmatróz: tolvajMautlmer szálló: a szabad ég
alatt, a füvönmázamat: pénz szekrénymázli: szerencsemázolni: verni, verekednimázoló: felbérelt verekedőmázsa***: év (hány évre Ítélték)mediázni: parasztembert meg-
lopni
tő megtapogatta a zsebeititt holmiból felkapni és elfutni veleet ültem
37
medve: pénzszekrénymedvenyúzó: hidegvágó acél-szerszám pénzszekrény fel-töréséhezmegbukni: a rendőrségre ke-rülnimegbundázni: megcsalni, be-csapnimegcsapni: ellopnimegdemulálni: megvernimegdobni: meglopni (zsebtol-vajlás)megdörgölni: megvernimegdűlni: a rendőrségre ke-rülnimegenni a dumát: elhinni a
hazugságotmegerdözni: becsapni, tévútra
vezetnimegfirolni (megfürolni): u. a.megfújni: ellopnimeghargenolni: megvernimeghipiselni: megmotoznimeghúzni: pásztorórán a férfitmeglopnimegkaszálni: megszúrnimegkenni: megvernimegkiblizni: megkötöznimeglibá/ni (háb.): fa- vagyszénszállítmányt megdézs-málni (1. libázni)
* sokan vannak, különösen a paraaz ing- alatt tartják
meglibbenni: elfutni, eltűnnimeglinázni (háb.): fa- vagyszénszállítmányt megdézs-málni (1. linázni)meglógni: megszökni, elfutnimeglökni: megfúrnimegmalmozni: becsapni, azátjáróház másik kapuján ki-szökni (1. malmozni)megmáiigorolni: megvernimegmórni: meglopnimegpasszolni: megvennimegpucolni: megszöknimegrajzolni valakit: meglopnivalakit (zsebtolvajlás)megrollózni: eldugni (1. rol-lózni, makézni)megstuccolni valakit: valaki-nek pénztárcáját ellopnimegtélaholni: megszöknimegvágni: pénzt kicsikarni,
kölcsönkérnimeisterstück: a kulcslyuk le-nyomatameizli: feszitővasmekegő: birkamekegőhajtó: birkatolvajmelegben *: az ing alattmellre szívni: elhinni, komo-lyan vennimeló: munkasztemberek, akik pénzüket „melegben"
38
melker: tolvaj kéjnő, aki aférfit a pásztorórán meg- lopjamelóbajesz: dologházmelós: munkásmelózni: dolgozni (1. spínelni)mencsikoff: feszítővasmeraglim: betörés előtt ki-kémlelni a helyetmeszelve van: ki van tiltva
(városból, országból)meszes: u. a. (1. veizli)meszet kapott: kitiltották (1.veizlit kapott)Mezei Lipót: a lipótmezei té-bolydamező: sétatér (1, rét)mia: ezermichli: kardmiliem: milliómiloch: fogoly, rabmimó: üres, semmi (1. alma, mimó)mísz: csúnya, rossz,kellemet- lenmíszem van: unom, elment
tőle a kedvemmó: mozi (1. zimó)Mohanibé: Budapestmole: holtrészegmók: csősz, őrmóka: az elkövetett bűn
mókára járni: lopni, betörniMókemvóf: BécsMókemzír: Parismondjuk: nyolcas (a kártyá-
ban)morgó: kutyamórni: lopnimószer: besúgómószerolni: besúgni, elárulnimóz: pénzmúba: felesbeMucsáról jön: nem tud sem-
mit, tapasztalatlan, naivnvftcsai: vidéki ember, tapasz-
talatlan, nah1·, könnyen be-csapható
muri: lárma, kiabálás, mulat-ság
murgálni: veszekedni, zsém-beskedni
murgás, muris: mérges (1; gri-pis)
murizni: lármázni, kiabálnimurizni valakire: mérgesnek
lenni valakire (1. pikkelni,pipálni)
muszka postakocsis (1. trará)mutyi (mutyista): felesmutyizni: felezni, megosztanimuzik!: vége! menjünk! (1.
zene)muksi: műhely
39
művelődni; tanulni a tolvaj-mesterséget, (1. csiszolódni,okosodni
N,Machkrauten: a menekülő bűn-
társ után futninagybalhé: főkapitányságnagy kufferje van: szemtelen,
nagyszájú, kérkedő (1. nagy-mellű, kufferos)
nagylárma: főkapitányságnagymellű* szemtelen, nagy-
szájú, kérkedő (1. nagy kuf-ferja van, kufferos)
aahesz: mulatságnapsa: víznanzer: meggazdagodott tolvaj
(1. felső galéria)nehéz fiú: akinek sok bűn ter-
heli a lelkétnejre: világosság (1. hellni)nekihajtani valakinek: meg-
támadni valakit, rátámadnivalakire
nekóma: kárörömnem szereti a túrós rétest !:
ártatlannak tetteti magát !neppe: hamis (arany-, ezüst-,
ékszerhamisitvány)
mftnzer: pénzhamisítóMűszaki rajzoló: ügyes zseb-tolvaj
Ny
neta: kor yhanikhaj: jelentéktelen, senki
ember (1. Berci, jabranc,sekerc, nimolista, pitiánersliff)
nímó: nem, semmi (1. alma,mímo, fiatal, Simon
JiîîiioJisiiî, nista: szegényem-ber, akinek semmijesincs
nyaralás (háb.): internálás (1.vaccs)
nyaralni küldték: internáltáknyaraló internáló tábornyehó: cipésznyert!*: brávó! helyes! jól
van !nyivó !: hallgass ! (1. epl
dever,laf)
nyitó: ablak (1. fenszti, afti)nyolcas: rablónyolcra remii: kirabolninyolctizenötös szajre: autó-
keréktömlőnyúl: tökrészeg
* nyert!: elismerést kifejező felkiáltás.
40
Ο, Öoberhé: főkapitányságobermájer*: főstrici (csak tré-
fásan vagy gúnyosan hasz-nálják ezt a kifejezést)
obicupfer: kabáttolvajöcsi: a szemoda süss i: oda nézz Îojser (ajser): gazdag (1. fejes,
tutista, fiiszer)okosfiú: tolvaj (1. hohemfiú)okosítani: kitanítani a tolvaj-
mesterségre (l. csiszolni, mű-velődni)
okosodni: kitanulni a tolvaj-mesterséget (1. csiszolódni)
olló: kilencollómalér: kilencvenone: nem (1. alma, nimo, mimo,
Simon, fiatal)oref: jótállóorgonázni: lábbal jelt adnióriás: ezerkoronás bankjegyÖreg: főnök, igazgatóöreg Ï: jó ! (i. ilyen öreg)öregem (az öregem) (komm, u.)
a szeretőmöt rossz !: elérte a baj (I. régen
rossz, bekapta a legyet)ötöíi vette: lopta (az öt ujjá-
val szerezte)
Ρpacek: arc (1. zűr)pacsirta,: csendőrpaklizni: hamiskártyáznipaklizó: hamiskártyásPali: kihasználható, tapaszta-
latlan, könnyelmű ember (1.balek, veréb, spatz)
palira fogni valakit: kihasz-nálni, becsapni, kiszipo-lyozni valakit
papek: botpapír (háb, u): ezerkoronás * Talán te vagy itt az obermájer ?
Talán te találtad fel a puskaport ?
parolizni: a tétet megduplázni(kártyában)
passzer: orgazdapasszolni; eladni (Î. elpasszolni)paterolni: elküldeni, megsza-
badulni valakitől (1. elpate-rolni)
patkány: a villamos váltóiga-zító fiú
peccölni: fizetnipech: balsors, szei-encsétlenség
peccs: pofon= Talán te kanállal etted a tudományt?
41
peisli: tüdőpergő: kocsi, szekér (1. "gar-
des, ropogó)perzsa (háb. u.): tízezer, tíz-ezerkoronás bankjegy-Péter: alaó (a kártyában)pfeffer ·. puskaporpia: italpiálni: innipiás: részeg, részegespicsipacsi: a tétet meghárom-
szorozni (a kártyában)pik: haragpikbajesz: étterempikkelni valakire: haragudni
(1. pipálni, murizni valakire)pikkölni: ennipikmaszi: hazugságpincs: kalappipálni valakire: haragudni (1.
pikkelni, murizni valakire)Pista: szerelmes (1. kamelos)pistúlni valakibe: belesze-
retni, belebolondulni vala-kibe
piszkálni: lopni (zsebtolvaj-lás)
piszkáló: zsebtolvajpiti: kicsi, jelentéktelen (1.
linzi)pitiáner (tréfásan: Pitla-
sinszki): jelentéktelen, senki
ember, szegény, vagyontalanember (1. Berci, nikhaj, se-kere, sliff)
pitilió: aki pénz nélkül ül lekártyázni
pitli bár (komm, u.): éjszakaipálinkaméróhely (rendsze-rint a bérkocsiállomásokonvan)
pityegő: óraplanje: lengyelplankfúr: külsőzsebplankolni: kicserélni, eltün-
tetni a kártyátplecsui (háb.): érem, kitüntetéspleffelni: megszégyeníteni,
leleplezni (1. lepleffelni)pléhgallér (háb.): arany- vagy
ezüstgallérpléhg'alléros: arany galléros,
törzstisztpléhre menni: megszöknipléhsnszter: b ádogosplenkni: kabátplenknifickó: kabátzsebplétizni: futnipléhre bukni: nem sikerült
bűnön tetten éretni (1. leimrebukni)
piiüire esett: nem sikerült (1.csáléra ment, lecsúszni)
pofázni: feleselni
42
pórer: pásztorpóter: szabad, szabadlábon
vanpótcrre menni: szabadlábra
helyeztetnipotova !: add vissza !pracni: a kézpreizli: a szénprezentálni: rajtacsípni a
zsebtolvajt
prezentálták: rajtacsípték azsebtojvajláson
princ: úri ember (1. kovodsem)
prosztó: paraszt, rendőrpucc !: fuss ! menekülj !pucija: ruha, öltönypucolni: elfutni, eltűnnipukkanó: lőfegyverpuri: cigány (1. kohány, roma)
Rrachedli: a börtönbe beadott
élehnisz ercsomagráhajtani valakire: nekimenni
valakinekrajcsos: zsebtolvajrajzolni: lopni (zsebtolvajlás)rajzoló, rajzos: zsebtolvajrakkolás: nehéz testi munkarakkolni: nehéz testi munkát
végezni (1. gürcölni)randi: találka (randevú)ratkó: nőraval: kábító ital (1. gugyi)rázni a rongyot: hencegni,
nagyzolnirebicsek: revolverrégen rossz: elérte a baj (1. öt
rossz)reibi: gyufaresti: vasúti étterem
rekezé öngyilkosság: álöngyil- kosság, színlelt öngyilkos- sági kísérletrét: sétatér (1. mező)rétik: illemhely (1. révai)retiksrenker: a legsúlyosabb sértés a betörőre nézve. Aztjelenti: Te csak oda tudsz betörni, ami nincs bezárva !retyerutya: a cókmók (1. be-tyárbútor, hubelevanc)révai: illemhely (1. rétik)revízió: a rendőrség gyanú- sítja valami bűnnel, razziarevízióra bukott: a rendőrség elfogta, de csak gyanú alap- ján, bizonyíték azonban nin- csenribanc: utcai nő, kéjnőricsaj: lárma, mulatozás
ring: az ügyészségriszt: rész a zsákmánybólrisztelni: osztozkodni a zsák- mányonritkó: retikül, ridikülrizen (háb): ezerrobogó: vonatróka: arany (1. fuksz)rolnis: tolvaj, aki a kocsikról
csomagokat lopkodrolnizni: kocsiról csomagot
lopnirollóhaíi van: el van dugva (1.
mákéban van)rolíózni: eldugni (1. elmakézni)roma: cigány (1. kohány, pari)
43
rongy (komm, u.): ezerkoronásbankjegy
ropogó: kocsi (1. pergő, gardes)rotlaufer: kocsitolvaj, aki ko-rovázni: sírni [csikat loprövidszivar: kistermetű, ala-csony ember (1. dugó)race !: fuss ! menekülj !ruccanni: elfutni, eltűnniruha (ruhi) verésruhát szakítani: verést kapniruházni (ruhizni): verni, vere-kednirumli: pánik, zavar, felfordulás
(1. machlajka, zrí, balhérmpó: ezüstforint
Ssacherolni: lopnisaláta (háb.): egy- és kétkoro-
nás bankjegy, aprópénzsini (söni): ruha, öltönysapek: sapkasápciher: élősködő, aki a tol-
vajoktól részt kunyerál azsákmányból
sápista: részes tolvajsápot lehúzni: vetést kapnisáros: adós, adósnak lenni (i.
frakk)sáros vagyok: adós vagyok,
tartozom
saszerolni (szaszerolni): ki-kémlelni a lopásra alkalmashelyet
saszeroló (ezaszeroló): aki alopásra alkalmas helyet ki-kémleli
sattira menni: lopásra mennisé: óraseibni: ringispil, körhintasekerc: jelentéktelen, senki
ember (1. nikhaj, Berci, jab-ranc, pitiáner, sliff
sem: a valódi névséró: a fej (l. titi, kobak, kókusz)
44
séta: menni, elmenniséta !: menjünk innen Îsiber (háb. u,): csempész (1.
svercer)sifli: semmisiker: részegsikerálni: részegeskednisikitás (sikkajtás) (háb. u.):
sikkasztássimlis: rabszökevénysimlizni: futni, menekülni,
szökniSimon: nem (1. alma. mimó,
nimó, fiatal)sipista: hamiskártyássirásó: rossz kibicsiric: a parasztember bun-
dájasiropli: esernyősiti (sitji): börtönsitikulesz (korom, u.): rabszál-
lító autósitin voltam: le voltam tartóz-
tatva, börtönben voltamsiti pucija: rabruhasitis (sityis): rabskriba: irasskribálni: írniskribula: toll, ceruzaslapaj: növendék, tanoncslapic: katonaslatyak: sapka
slepper; a hamiskártyások·társa, aki az áldozatokat fel-hajtja
sliff (sliffeutyü): jelentéktelen)senki ember (1. pitiáner;Berci, nikhaj, jabranc)
smasszer: börtönőrsmatesz: borravaló (1, jajem)smekker: aki a tolvaj bandát
fenyegető veszélyt kiszima-tolja
smekket kapni: értesítéstkapni a veszélyről
smir: figyelés (a detektív fi-gyel valakit)
síuirelni: megfigyelni, követnivalakit
smireliii, állni: figyelőhelyensmóci: csók [állnismócizni: csókolniSmé; ingsnebi: pálinkasnitt hajsz: lovaglónadrág,
bricseszsnöli: zsebkendősóher: szegénysóher hát: szegényesen öltö-
zöttsóheroini: felnyitni, felfeszí-
tenisószerolt móka: jól megter-
vezett betörés
45
pottenfor: tolvajzsebpovjet: birókölni (salni): ruha, öltönybpang: cigarettaIpanga: kés$pannolni: ugratni, felhúzni,
heccelni valakitpanring, spátni: boxerspace: könnyelmű, kihasznál- ható ember (1. veréb)Spenótbakter: pénzügyőr, fináncsperling: retesz ppi: kocsma piné: vémasszony, kocsmá- rosnéspinolni: dolgozni (1. melózni)spis: kocsmárosgpiti: kórház (l. hajlem, Szolnok)spreicolni: fölfeszítenisprengeizni: feszítővasspringer: láblánc, lábbilincssrác: kisfiú, gyermek«renk: betöréssrenkceig: betörőszerszámsrenker: betörőstadi: a Városliget (1. lizsé)staub; cigarettastekli: fogdastenkerolni: bíztatni, felbíz-
tatni
* Pl.: Tóni a dombóvári strekketdombóvári vonaton utazik az utasokat
steigolni (steigre menni): vil-lamosra vagy vonatra fel-szállni lopás céljából
stesszer: kalapstesszerolni: segítenistier vagyok: egy krajcárom
sincsstifli: kicsi, fiatalemberstiftka: fiatal leánystiké: csend, titokstikében: csendben, titokbanstimeizli: feszítővasstimfli: cigarettavégstirolni: keresni, kutatnistoki: zálogház (1. zaci)stokis: zálogosstokkolni: nézni, figyelni,
ész-revenni
stokzsuga: zálogcédulastop: cigarettavégstoppolni: lefoglalnistölt: elegánsstramm (háb.): jó, szépsträng (strengli): láncstrekket tartani*, strekket
törni: vasúti útvonalat meg-szállva tartani lopás céljából
strici (strigó): selyemfiú, akita nők tartanak ki (1.májer)
stuc: segítségstaccer: segítőtárs
tartja vagy töri = Tűni állandóan afosztogatni.
46
stuccolni valakit: valakinek apénztárcáját ellopni
stukker: revolverstukni: kalap, puha kalapsnlaj: iskola (1. dűli)Surányi: makk disznó (a kár-
tyában)surblaj: tánciskola (1. caurb-
laj)
surblizni: táncolni (1. csurb-1lizni)
snttyjáték: huszonegyes játéksvári: nehézsvári meló: nehéz betörés,
nehéz betörnisvédi: részegsvercer: csempész (1. siber)sveszti: nővér, leánytestvér
Szszabálytalan kihágás: titkos
kéjelgésszagos: gyanakvószagosnak lenni: gyanakodniszájam szélén van: haragszom
rá, fenem rá a fogam, várom,hogy bejöjjön az én ut-cámba
szajber: kereskedőszajré: zsákmány, lopott holmiszajrézni: lopni, zsákmányolniszakítani: kártyán nyerniszalámi: verésszaszerolni (saszerolni): ki-
kémlelni a lopásra alkalmashelyet
szaszeroló (saszeroló): aki ki-kémleli a lopásra alkalmashelyet
szedni az epret: kártyán nyerniszéna: dohány
szépen!: hogyne, hogyisneszepi: sváb ember (1. tokoslszerencse: tök (szín a kártyát
ban)szí: levél (1. kszi szivedig
kszivedli)szidi: kalap, kemény kalapszíni: színházszintén zenész ! közénk való !
ez is olyan, mint mi! szin-tén tolvaj !
szivedli: levél (1. szi, kszi,kszivedli)
szkopper: álkulcsos tolvajszladi: szállodaszlanyi: szalonnaszliács: tanúszliácsoini: vallani, beismerniszliácsra menni: beismerniszlovelni; aludni (1. durmolni
szundizni)
szolnok: kórházszvaló: csengő (1. beregő)szvambat: nyolcszvammbatmalér: nyolcvanszomori: temetésszopik (az szopik): adós ma- radok, azzal adós maradoknövelni: hazudniszolii: kereskedősegedszracska: utcai nő, kéjnőszróle: gazdagszróle liéder: olyan szoba, amely ikben sok értékes holmi van, amelyikből sokat lehet lopni
47
szreló (szrohó): büdössztari: tanítósztráti: pezsgősztremál: fél (1. begyullad, ci-
terai)sztremálni: félni (1. begyul-
ladni, citerálni)sztrillázni (trillázni)', értesí-
tést leadni (1. cinket adni, le-adni a drótot)
szirüll !: vigyázz (1. neszt)szuka: nőszunűizni: aludni (1. durmolni,
szlovelni)szurkács, sznrki: nyakkendőtű
Τticni: cigarettatárcatahó: buta, együgyű, falusi
(1. báró, vices)tui: első kiosztás a kártyá-
zásnáltilián: hóhér (1. cvikker)talonban maradni; szégyen- ben maradnitalmozni: kártyát összeraknitucolni*: működni, lopnitim: őszintetifin: aki rögtön beismer
mindenttirdli; álkulcs, tolvajkulcs
* Pl. Lajos Mokemvólon táncol =
tarhenolni: kéregetni, koldulnitedd rá (komra, u.): főzelék fel-tejeim: fizetni [tétteltessék: zöld (szín a kártyábantészta: hazugságtésztázni: hazudnitetűbörze: a Teleki-téri ószeres
árúcsarnokoktilankózni: megszöknititi: fej (1. kobak, kókusz, séró)tiplizni: elesni (Ï. eltiplizni)tokos: sváb ember (1. szepi)tollas: csendőrtomadok: öngyújtó
Lajos Bécsben működik (lop).
48
topánka potováló: pincértopogó: cipőtótenscbein: kény szerútlevéltótschlager: ólmosbot, vasbottragacs: jármű, kocsitrará: a postakocsis (1. muszka)tréfli: bűnös valamibentréfli meló: veszélyes betöréstréflire adni: elárulnitréflire bukni: tetten éretnitremázni: félni (1. sztromálni,
citerálni, begyulladni)trillázni (sztrillázni): értesítést
leadni (1. cinket adni, leadnia drótot)
tróger: közönséges, durva eber
tnkker: asztaltulaj: tulajdonostutajos: tót ember (1. krebttuti: biztostutira menni: biztosra menttütista: gazdagtutu (tütii): pálinka
tűz: lárma, zaj (1. zri, balhétüzelni: lármázni, veszekedntüzet verni: lármáznityúk: nő, leánytyakászni: aszfaltbetyárkodns
nőket megszólítgatni
Ü, Űugrató: ijesztő készülékugrálni: hencegni, kötekedniumplankolni: kicserélni, másra
fordítani a beszédetUmschlag: lármauszi: uszoda (1. vricse)iiberadui, überolni (iberolni):
átadni a zsákmányt
vackolni: ágyazni, megágyaznivaeok: fekhely, égy, diványvaccs (komm, u.) internálás
(1. nyaralás)vagán (vagány): bűnöző,
csirkefogó
V
überadó (iberadó): a zsebtolvaj, társa, aki a zsákmányttöbbi társnak nyomban to vább adja iifotre (háb.): gyakran, egymásürge: néma, süket [utárűrgézni: némának, süketnek
tettetnimagát
vaccsolni: internálnivágni: pénzt kicsikarni, köl-
csönkérni (1. megvágni)vaizli (veizli): kitiltás (1. me-
szes)
49
Talzlit kapott (reizlit kapott):kitiltották (1. meszet kapott)
vakerálni: muzsikálnivamzer: besúgó, árulóvamzolni: besúgni, elárulni vkit: jó ! nagyon jó !vászonra zsugázni: hamiskár-tyázniveizli (vaizíi): kitiltás (I. me- szes)veizlit kapott (vaizlit kapott): kitiltották (1. meszet kapott)veréb: hiszékeny, könnyen be- csapható (1. spatz, Pali, balek)veteráner: egész kenyérvices: buta, ügyetlen (1. báró,
tahó)viccserhó: naiv, hiszékeny
virsli (komm, u.): százezer,százezerkoronás bankjegy
víz !: vége ! abbahagyni !vízben hagyni: cserben hagyni
(1. majemben hagyni)vízre dönt: egyedül (nem ban-
dával) dolgozikvizesnyolcas: kereskedősegédvolf: hatvolfmalér: hatvanvonó: vasreszelő, fűrészvricse: uszoda (1. uszi)vurcni: kihasználható, becsap-
ható ember (1. gyökér)vnrenizni: kihasználni, kiszi-
polyoznivutler: fecsegő, akire nem le-
het titkokat bízni
Ζzabos: mérges (1. gripis, mu-
ris, murgás)zaci: zálogház (1. stoki)[záfolni: ennizarnek !: üss oda!zamekolni: ütnizárda: bordélyházzarglizni: üldözni, kergetnizavadzálni: útbaállni, meggá-
tolnizébacher: zsebtolvajzebra ruha: verés
zéfárer: zsebtolvajzene!: vége !
menjünk ! (1. rau-zik)
zenész: csirkefogózi: hétzimalér: hetvenzimó: mozi (1. mó)zóf: ezüst forintzöld: bírósági asztal, birói
emelvényzónázni: villamoson vagy vona-
ton fizetés nélkül utazni
I
50
zongorázni: ujjlenyomatotvenni
zrí; rendetlenség, botrány, lár-ma (1. balhé, tűz)
zrikálni: mérgesíteni, ugratnivalakit
zrimacker: aki szándékosanbotrányt csinál, hogy a zavar-ban bűntársa lophasson vagyelmenekülhessen
zriukó: részeges emberzrínyis ta: akinek nincs foglal-
kozása (1. aviatikus)zrízni: lármáznizugliget (háb. u.): zugbörzezuhantam: magát detektivnek
kiadva megzsarolni, meg-csalni valakit
zuhantás: álde1ektív munka
zuhanté: aki detektivnek adjaki magát, áldetektív
zúl: mellényzűr: arc (1. pacek)zsámbéki Lloyd: a mucsai új-
ság, vagyis hogy nem igarzsaru: rendőrzsibaj: zsibvásár, Telekx-téi1
vagy a Vásár-térzsili: a parasztember bekecsezsoké: tök hetes (a kártyá-
ban)zsuga: kártyazsugázni: kártyáznizsuglista: zsebóratolvajzsuhi: tetű (1. kimli)zsupház: toloncházzsupkocsi: tolonckocsizsuppolni: kitoloncolni
II.
Szógyűjtemények fogalmi csoportokszerint.
1. Számnevek.
1: alzó 25: : kóbicsá
2: bé 26: : kóbivolf
3: gi 27: kóbizi
4: dá 28: kóbiszombat
5: : csá 29: kóbiolló
6: : volí 30: ; gimalér
7: : zi 31: gimaléralzó és igy
8: szombat tovább9: olló 40: dámalér
10: malér 50: csámalér
11: maléralzó 60: volfmalér
12: malérbé 70: zimalér
13: malérgi 80: szombatmalér
14: maiérd á 90: ollómalér
15: malércsá 100: ember
16: malérvolf 200: béember
17: malérzi 300: giember
18: malérszombat 400: dáember s igy tovább
19: malérolló 1000: riz en
20: kóbi 2000: bérizen
21: : kóbialzó 3000: girizen és igy tovább
22: kóbibé 10.000: perzsa
23: kóbigi 100.000: virsli
24: kóbidá 1,000.000: miliem
52
2. Verekedés, gyilkosság.
Terni, megverni: bunyózni,márázni, brusztolni, mázolni,hargenolni, dörgölni, meg-dörgölni, megdemulálni, hiri-gelni, megkenni, demulál-ni, meghargenolni, elmáráz-ni, megmángorolni, félangol-ra tenni, ruházni, kenni, ru-hizni, mángorolni, elmázolni
verés: bunyó, csikós ruha,zebra ruha, hirig, ruha, ruhi,szalámi
verést kapni: bunyót kapni, sá-pot lehúzni, ruhát szakítani
ütni: zamekolniüss oda !: zamek !pofon: flemm, p'ecosfelbérelt verekedő: mázolóbot: geki, papekkampósbot: krikedliólmosbot: tótschlager
boxer: Spannring, spatnikéselni, megkéselni: bökni,
halefolni, meghalefolni, ka-szálni, megkaszálni, leka-szálni, kantlizni, megkanílizni
megölni: angolra tenni, gaj-deezbé küldeni, hatszázraküldeni, hidegre tenni, haza-küldeni, kicsinálni
meglőni: kilyukasztanirablógyilkos, rablógyilkosság Ï
bekajhalál: gajdeszmeghalt: kampeckés: gatli, halef, handzsa,
kasza, kant, spanga, bökőbalta, fokos: hógerrevolver: rebicsek, stukkerlőfegyver: kracher, pukkanópnskapor: pí'effer
3. Betörés.
Betörő: srenkerügyes betörő: favoritbeíörőnövendék: slapajfeltörni, felfeszíteni: sóhe-rolni, felsóherolni, aufsóhe-rolni, einzenkolni, hezen-kolni felzenkolni, spreicoini
veszélyes, nehéz betörés: hazermunka, tréfli meló, svárimeló
könnyű betörés: leim melójól megtervezett betörés: só-
âzerolt mókabetörés: srenk
53
betörőszerszám: srenkceigszerszámtáska: goleálkulcs: bár, dár, dáhorog,
dardli, ditrich, házmester,hausmeister, tardli, grosz-deutsch, haupter
ïeszitôvas: bremzer, krumkopf,meizli, mencsikoff, spreng-eizni, stimeizli, jattsóker
csavarhúzó: abstechermellfúró: angoltáncosráspoly: fogpiszkálővasfíírész: húrvasreszelő: vonóacél hidegvágó: medvenyúzólakatfeszítő vas: kutyaugratóretesz: sperlinglakat: kutya, hundkilines: klingli
csengő: beregő, szólópénzszekrény: medve,
mackó,mázamat
viasz: dunegbetörés előtt kikémlelni a
helyet: meraglimbetörésre alkalmas helyet ki-
szemelni: auslavíren, laví-rozni, szaszerolni
behatolni: einsteigolnia kulcslyuk lenyomata: ab-
drukk, meiszterstückszekrény, fiók: lajlabetömés alatt utcán ört alku:
gyertyázniaki őrt áll: gyertyázóálkulcsos tolvaj: szkoppervas: gázsisárgaréz: gelb
4. Evés, ivás, mulatság.
Éhes: bokhalós, íLamóaéhség: flamóéhezni: flamóznienni: burkolni, halózni, ka-jálni, pikkölni, záfolnikenyér: brugó, marci, döfiegész kenyér: veteranerhús: boszhartszalonna: szlanyitojás: becampirított kenyér: huszárrostélyos
főzelék feltéttel: tedd ráinni: piálniital: piakilózni: bort innipálinka: gingi, gift, snebi, tutuvíz: majom, napsapezsgő: sztrátileitatni: átejteniberúgni: bekáfolni, bekávézni,
betangózni, bepiálni, besi-kerálni
54
részeg: koleráé, piás, mólé,nyúl, mátos, siker, svédi
részegeskedni: sikerálnirészeges: zrinkókocsma: cseherli, kricsmi, spipincekocsma: gödörkávémérés: csehókávéház: kaffaétterem: pikkbajeazvasúti étterem: restipálinkamérés: gifthallikocsmáros: spís, górés
orgazda kocsmáros: balspískocsmárosné: spinéfőpincér: brenncsálinger, fő-
csórópincérnő: karvaly
pincér: csálinger, topánka po-kasszírnő: mantin [to válófizetni: blechelni, brennölni,
égetni, peccőlni, tejelniborravaló: jajem, smateszadós maradók: az jön !, az
szopik !adós: sárosadósság: frakkfizetésnél csalni, megszökni:
bliccelni, körtézni, kefeliznimuzsikálni: basavázni, vake-
rálniliter: lityikétliteres korsó sör: lizimulatság: grimbusz, kajapia,
nahesz, ricsaj
5. Dohányzás.Cigaretta: bláz, spang, staub„magyar" cigaretta: koporsó-szög„dráma" cigaretta: gyalogságimemphysgyufa: bleib, gerenda, reibicigaretta v. szivarvég: csikk,stop, gimó
pipa: gajmó, lulkepipázni: gajmózni, lulkizniöngyújtó: tomadokcigarettapapír: flűszidohány: dukaj, szénaegy pakli dohány: ládacigarettatárca: tacni
6. Kártyázás.Kártya: háder, zsuga tök: glück, szerencsekártyázni: háderozni, lilázni, vörös: doktor
zsugázni zöld: tessékmakk: bátorkodom hetes: maga jön
55
nyolcas: mondjukkilences: jöhettizes: lássuk csakalsó: Péterfelső: Laudon, ladánykirály: herr Doktordisznó: Deákmakk disznó: Surányitök nyolcas: csókos Kristóftök hetes: zsoképiros hetes: lovaspiros nyolcas: csolnakosadu (atout): Adolfszerencse: disznó, mázliaki folyton nyer: disznóziksokat nyerni: feltörnikártyán nyerni: szakítani,
szedni az epretmegduplázni a tétet: paroliznimegháromszorozni a tétet:
picsipacsiszerencsétlenség, rossz kártya-
járás: pechelveszíteni a pénzt: leégni, le-
fagyni, letörnielveszítettem a pénzemet:
kész vagyok !, ki vagyokaki elveszítette minden pénzét:
fatigkitenni a tétet: guberálni, ki-
guberálnihuszonegyes: áncli, suttyjáték
abbahagyni a játékot: bemon-dani a vizet
tiltott szerencsejáték: lang-ehó, kopka
ferbli: Ferkóhúsz (a huszonegyesben): Jakabhuszonegy (a huszonegyesben):
Koveleffkilences (sláger): brutalfeles, felezni: mutyista, mu-
tyiznirészesnek lenni: benne lenniosztozni a nyereségen: risztelnikibic, aki a játéfosok kár-
tyáira téteket tesz fel; brot-ziccer
rossz kibic: sírásóaki pénzért kibicel: klímertolvaj kibic: dragacsolóMbicelés közben lopni: draga-
csírolnifeltűnés nélkül távozni: huza-
tot kapniliamiskártyázni: fléglizni, fléd-
lizni, ílótázni, paklizni, vá-szonra zsugázni
hamiskártyás: kozák, paklizó.sipista
hamiskártyázás: üótrükk: flémegjelzett kártya: cinkelt kár?
tya
56
előre összerakott kártyacso-mag: altedá
kártyát összerakni: talmóznia hamiskártyás bankja: ha-
dova bankkártyát csúsztatni: abslekken,
hilirozni, áthilirozni, plan-kölni
kártyacsúsztató: abslekker, ki-lozó
kártyát elrejteni. hokkolniaki a hamiskártyásoknak az
áldozatot felhajíj«: slepper
az első kiosztás: tália hamiskártyás társa, aki szin-tén beül játszani: abkaufer,
blattistaaki az áldozatoknak kedyet
csinál a játékhoz: fall-maclier
az áldozat: balek, Pali, veréb,space
aki pénz nélkül ül le játszani:pitibó
akit nem lehet becsapni:konepik
7. Futás, menekülés.
Futni, elfutni, megszökni:káposztázni, krautolni,plétiz-ni, grattolni, simlizni, el-graííolni, elkáposztázni, el-krantolni, elliftelni, liftelni,elsimlizni,pueolní,megpueoi-ni, ruccanni, lógni, meglógni,
meglibbenni, tílankóznifutás: káposzta, krautmenni, elmenni: sétamenjünk innen!: séta!fuss ! menekülj !: lesz ! pucc!
ruco !rabszökevény: simlis
8. Pénz, pénznemek.
Pénz: báresz, dohány, korpa,leves, lé, lóvé, móz
aprópénz·, kovaleves, salátatízfiliéres: Wekerle, csálékorona: csázé, kampóezüst forint: bükk, rupó, zóftízkoronás: búr, csákó
huszkoronás: jíder, Lónyaiszáz koronás: lepedő, mannezerkoronás; fecni, ficcs, frim,
mi a, óriás, papír, rongytízezerkoronás: perzsaszázezerkoronás: virslipénzt felváltani: aufsvendolni
57
9. Lopás, zsebto
Lopni: bugázni, cupfolni,csapni,esőzni, csórolni, csaklizni,durrantani, dörrentem, fuj ni,háppolni, mórni, rajzolni,sacherolni, megdobni, meg-mórni, megrajzolni
lopni (csupán zsebtolvajlásraalkalmazható): evezni, pisz-kálni
lopásra menni: boltra menni,sattira menni
nyitott ablakon keresztül lopni:horgászui
lakásba besurranni: jóreggeltkívánni
fa vagy szénszállítmányt meg-lopni: libázni, linázni, megli-bázni, megiinázni
futásközben lopni: marhecolnipásztorórán a férflt meglopni:
meghúznipénztárcát lopni: megstuc-
colni, stuceolniparasztembert meglopni: mé-
diáznikocsiról csomagot lopni: rol-
niznikirakattolvaj: déii nyitó
besurranó tolvaj: jóreggelt kí-vánó
birkatolvaj: inekagoliajtó
vaj kifejezések.
aki a kéményből a húsneműt
kilopja: kóményszámolóvasúti tolvaj, utazó tolvaj:
marhecerkabáttolvaj: obicupferálkulcsos tolvaj: szkopperaki a -kocsikról csomagokat
lop: rolniskocsitolvaj: rotlauferzsebóratolvaj: zsuglistakezdő tolvaj, krajcáros tolvaj:
kapcarajzosrészes tolvaj: sápistanemzetközi tolvaj: exportőrzsebtolvaj: evezős, piszkáló,
rajzoló, rajzos, rajcsos, zé·baclier, zéfárer
zsebtolvajuö: cafkarajzoló,cafkarajzos
zsebtolvaj, aki csak nőket lopmeg: caí'kavágónagyon ügyes zsebtolvaj: mű-szaki rajzoló, hóhemcupfervillamos: baizli, bázli, bárzli,
lányivonat: robogóvillamosra,vonatra szállni lopás céljából: steigolni,
steigre mennia meglopamiót meglökni:
auf-stószolni
58
utvonalat megszállva tartanilopás céljából: strekket törni,strekket tartani
óraláncot, nyakláncot lecsípni:lecupfolni
aki a meglopandót leköpi: le-köpő
a kéz: evező, jatt, jatty, lapátmatató és középső ujj: gáblivedd a kezedbe !: cupí'a jattba !fogni ·. fisölnizsebóra: cajg, ceig, ketyegő,
pityegő, séaranyóra lánccal: bécsi jószágaranylánc: strany, strenglí,
fukszstrang, fukszstrengli,henker
ezüstláne: kleiszstrang, kleisz-strengli
cigarettatárca: tacniaranycigarettatárca: fuksz-
tacniezüstcigarettatárca: kleisz-
tacnipénztárca: mater, degeszridiktil: ritkónyakkendőtű: szurki, szurkácszsákmány, amelyet a tulajdo-
nosa könnyen felismerhet:japán szajré
a zseb: fickó, fúrkabátzseb: plenknifickó
hátsózseb: achremfickó, akrem-íickó, kulafickó
külsözseb: plankfiirtolvajzseb: sottenfúrtélikabát: gombolóskabát: plenknia parasztember mellénye: zsiliaz ing alatt: melegbenfelgombolni, felvágni: felfar-
colni, kaftliznitolongás: illemellenőr: macskaváltói gazító fiú: patkányvidéki, tapasztalatlan ember:
muesaiakit könnyít meglopni: halott
Paliakit nehéz meglopni: brenner
Palimegtapogatni magát: magához
vágnikönnyű zsebtolvajlás: leim
melónekimenni valakinek: ráhaj-
tani valakirerajtacsípni a zsebtolvajt: pre-
zentálnitetten érték zsebtolvajláson:
prezentáltákzsákmányt átadni: iberadni,
über adni, iberelni, überelni,átpasszolni
59
gyanakvó ember: szagos freier a meglopandó figyelmét el- vonni: falazni, falat állni aki a figyelmet magára vonja:falazó, kőművesvondd el a figyelőjét: csináljfalat
a menekülő bűntárs után fatninachkrauten
szándékosan felidézett bot-rány: linkbahé, linkzri
akî a szándékos botrányt csi-nálja: zrimacher
10. Hazndoz
Hazudni: anzágolni, dumálni,gurítani, hantálni, kólizni,linkelni, lódítani, makerázni>maszlagolni, szovelni, tész-tázni, dumabankot adni,kisz-nit pakolni, ládát pakolni
hazugság: kefe, kóli, maszlag,\ pikkmaszi, tészta[tolvajnyelv: hadova, link ha-I dovatolvajnyelven beszélni: hado-I válniírténi a tolvajnyelvet: komálni
a link hadovát
11. Nő,
ás, becsapás.
elferdített értelmetlen beszéd:halandzsa, halandzsázni, be-halandzsázni
becsapni: beürolni, befarolni,firelni, fürolni, belinkelni,falhoz állítani,huszonnyolcrafogni, Palira fogni, malmozni,inegmalmozni, megerdőzni
elhitetni: erdőbe vinni, erdőbeküldeni, bedönteni
elhinni a hazugságot: dűlni,bedűlni, bevenni a kefét,mellre szívni, megenni adumát
leány.
fliő, leány: bőr, doli, ratkó, szu-ka, macska, tyúk, csaj, kali,stiftka
frí nő: fácánnotestvér: svesztirénasszony: spinécselédleány: mariÄ szeretőm: öregem (az öre-
gem)
csavargó cselédleány: fran-kamári
csavargó leány: jasszkalicsavargónő, titkos kéjnő:
franka tyúkkéjnő: kuruc, cafka, kiba, ri-banc, szracskatolvaj kéjnő; melkera tolvaj szeretője: lugnyi
60
12. Ruha, öltözködés.
Ruha: pucija, salni, sölniegyenruha: angyalbőrestélyi ruha: majornparádérabruha: sitipucijafelöltözni: ansöllerolnielegáns: stöltszegényesen öltözött: sóher háttélikabát: gombolósfelső kabát: plenkniaisó kabát (kis kabát): jakóa parasztember bundája: siriccipő: csuka, topogónadrág: hajsz, hajz, bukszni
lovaglónadrág: snitthajszmellény: zúlbekecs: zsilikalap: bré, stesszer, stukni,
pincs, szidisapka: sapek, slatyakkeztyű: jattbeköv: kígyóesernyő: siroplifehérnemű: marhezing: snézsebkendő: lobogó, snöli
13. Rendőrség-, bíróság:, börtön.
Rendőr: András, Andris, dur-rancs, kéz, prosztó, kanász,zsaru, hé
lovasrendőr: emeletes zsarudetektív: botos, hekus, kibe-
rer, hédetektívfőnök: csákmáklóbörtönőr: cirkler, smasszercsendőr: csingó, pacsirta, tollasfőkapitányság: főhó, oberhé,
nagybalhé, nagylármarendőrség: hé, hebejavítóintézet: javcsitörvényszéki fogház: krimlipótmezei tébolyda: Mezei
Lipótdologház: melobajeszügyészség: felsőhé, ringtörvényszéki épület: bajeszdintörvényszék: grimtoloncház: jergli, zsupházinternáló tábor: nyaralóbörtön: siti, sityi
rendőrségre, börtönbe kerülni:besittolni, bukni, megbukni,megdűlni, Marokkóba utazni
börtönben van: be van sít-tolva, bukva van
börtönben lenni: sitin lennirabszállító kocsi: káposztás
kocsi, kordé, zsnpkocsi yrabszállító autó: sitikuleszrabszökevény: simlistolonc: jer gelfogoly, rab: miloch, sítis, sítyisrabruha: sitipucijamotozás, házkutatás: hipismegmotozni: hipiselnielfogni: lekapni, lekapcsolni,
kapdoválnikitiltás: vaizli, veizlikitiltották: meszelve van, vaiz-
lit kapott, meszeskitoloncolni: zsuppolnikényszerútlevél: totenscheininternálás: nyaralás, vaccs
61
liternálni: nyaralni küldeni,vaccsolni
szabad, szabadlábon van: póterszabadlábra helyeztetni: po-terre mennirazzia: kapdova, revíziórendőrség elfogta, de csak gyanú alapján, bizonyíték nélkül: revízióra buknitíró: gri, sovjetszakértö: makírsanu: szliács, kostolóbirósági asztal, bírói emel-
vény: zöldtélét: knasszlítélni: knasszolniátatlanul ítélték el: leimre
knasszoltákév: mázsaajtónap: kilólap: fontcellamotozás: héderhipisbörtöncella: árész, kéder, steklicellaajtó figyelölyuka: cirklicellafelögyelő: héderszore
börtönben jelekkel érint-kezni: ábécézni
lázimunkás a börtönben: házimélos
börtönbe beadott élelmiszer csomag: rachedlibörtön öngyújtója: fekete
a börtönbe becsempészett élel-miszercsomag: hozomány
a börtönbe vagy börtönbőlcsempészett levél: feketeszí, fekete kszí
a börtönszabályok kijátszásá-val csinálni valamit: feketéncsinálni valamit
elárulni, besúgni: vamzolni,elvamzolni, mószerolni, tréf-lire adni
besúgó: hadács, mószer,vamzerbilincs: karpereckötél, szíj: kiblimegkötözni: kiblizni, mancso-
válni, makcsoválnilábbilincs: springerlefényképezni a bűnügyi nyil-
vántartás számára: lehenge-relni
a bűnügyi nyilvántartó fény-képe: henger
ujjlenyomatot venni: zongo-rázni
nyomozni: kneiszolninyomozni, keresni valakit:
hajtani valakitmegfigyelni: lesmírelnivallani: köhögni, köpni, szli-
ácsolniártatlannak teszi magát: nem
szereti a túrós rétest