MINDENT TUDOK KÖNYVTÁR16

A MAGYAR TOLVAJNYELV SZÓTÁRA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

SZIRMAY ISTVÁN»A REND« MUNKATÁRSA

BEVEZETŐ TANULMÁNNYAL ELLÁTTA

DR. BALASSA JÓZSEF A „MAGYAR NYELVŐR” SZERKESZTŐJE

BÉTA IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 43. SZÁM (ROYAL ÉPÜLET)

AZ ÚJSÁGelőfizetői

kedvezményes áron kapjáka

BÉTA IRODALMI R.-T.minden kiadványát

Hungária Hírlapnyomda R.-T. Budapest

A magyar tolvajnyelvről. Írta: Dr. Balassa József.

I.

Minden társadalmi osztálynak, foglalkozási ág-nak, összetartó csoportnak megvan a maga különnyelve, mely egyes szavakban, fordulatokban, szólás*módokban eltér a köznyelvtől; a más csoportbelieknem ismerik, gyakran meg sem értik ezeket a saját-ságos kifejezéseket. Gondoljunk csak a színház, aszerkesztőségek, az orvosok, ügyvédek, a sport, a já-ték vagy a különböző mesterségek, a katonaság sza-vaira. Minden új foglalkozás megtermi a maga kü-lön nyelvét; gondoljunk a legújabbak közül csak afilm, az autósport, a repülés és a rádió új szavairaés kifejezéseire. Ugyanaz a szó más-más jelentésselhasználatos különböző ilyen csoportok körében. Hapéldául operáció-ról, operatőr-ről beszélünk, milyenmás jelentése van a szónak, ha orvosok, filmesekvagy tőzsdések körében emlegetjük. Ezek a csoport-nyelvek vagy különnyelvek (langage spécial, Sonder-sprache) nagyon fontosak a nyelv történetének, fej-lődésének megértése szempontjából, mert hisz tulaj-donkép ezekből a különnyelvekből tevődik össze,ezekből alakul ki a köznyelv. A nyelv fejlődésénekez a természetes útja: hogy a társadalom mindenfélecsoportja, osztálya, köre kifejleszti a maga nyelvét.

4

Azonban ezeket nem választják el egymástól éles ha-tárok, mert hisz ugyanaz az egyén különböző csopor-toknak lehet tagja (pl. valaki orvos és újságíró megauiomobilos, a másik színész és sportkedvelő vagyzenész és ügyvéd), továbbá műveltségi köre, társa-dalmi helyzete különböző környezetbe helyezheti,úgyhogy tulajdonkép többféle csoportnyelv egymás-rahatásából alakul ki mindenkinek egyéni nyelve.

Az ember társadalmi életének e természetes követ-kezményével szemben megfigyelhetjük minden nyelvkörében egyes titkosnyelvek (argot, Geheimsprache)keletkezését is. A titkosnyelv, az argot is csoport-nyelv vagy különnyelv, de lényeges jellemvonása,hogy akik használják, azzal a célzattal változtattákmeg az általánosan használt köznyelv szavait, ki-fejezéseit, hogy a be nem avatott ne értse meg, amifmondanak. Tehát a beavatottak szándékos és tuda-tos védelme a titkosnyelv legjellemzőbb vonása.

A titkosnyelv keletkezését nemcsak a társadalomalsóbbrendű, a bűnös élet felé hajló osztályai köré-ben figyelhetjük meg. Igen ártatlan oka is lehet atitkosnyelv kialakulásának. Egyes kisebb csoportok,baráti társaságok, családi körök, szerelmes párok köirében is kifejlődik gyakran valamiféle, az igaz, hogyrövidéletű titkosnyelv. Ezeknél fontosabb és érdeke-sebb titkosnyelv a diáknyelv, hisz ez nagyobb körreterjed s története is van, mert az egymást követőnemzedékek során él tovább. Különösen ott fejlődikerősebben s válik igazi titkosnyelvvé a diáknyelv,ahol a diákok nagyobb tömegekben élnek együtt.

A titkosnyelv legérdekesebb s legtanulságosabbfejlődését a bűnözés felé hajló vagy a bűnökkel «hi-vatásszerűen» foglalkozó társadalmi osztályok köré-ben figyelhetjük meg. A tolvajok, betörők, zsebmet-szők társasága természetes védelmül teremti meg sőrzi a maga titkosnyelvét. Megvolt és megvan ez min-

9

den nép körében s a nyelvtudomány mindenütt ér-deklődéssel fordul az élőnyelvnek e «faltyúhajtásai»felé. Angolországban slang vagy cant a neve, Francia-országban argot, Spanyolországban germania vagyjengonza, Hollandiában bargoensch, a németeknélrotwelsch vagy gaunersprache stb.* s jellemző vo-násai mindenüít egyformák, mert hisz ugyanaz a tár-sadalmi kényszer hozza létre s ugyanazok a lelki fel-tételek alakítják és fejlesztik. A tolvajnyelv történetétnem igen lehet visszafelé, az elmúlt századokba kö-vetni, mert hisz e nyelv természete, hogy titkos ma-radjon s ne foglalják írásba. A legrégibb efajta mű.a rotwelsch legrégibb emléke, a XV. század elejérőlvaló, a Liber Vagatorum (1510); az angol caní-rőlszóló legrégibb munka pedig 1566-ból.** Egyes írókmunkáikban felhasználták a tolvajnyelvet, így pl.Cervantes a Don Quijote-ban. Victor Hugo a Nyomo-rultak-ban, Eugène Sue Paris rejtelmeiben, s azótais többen.

A tolvajnyelvnek legjellemzőbb sajátsága, hogytulajdonkép nincs külön nyelvtana s csakis a szó-kincs tekintetében tér el a köznyelvtől. Ragozása,mondatszerkezete teljesen ugyanaz, mint a köznyelvé,íitkossá csakis az teszi, hogy a szavaknak egy nagyrészét a köznyelvitől eltérő jelentésben használja, shogy sok olyan szava van, amelyet a köznyelv nem

* A tolvajnyelvnek igen gazdag külföldi irodalmából a követ-kezőket említjük meg: M. Schwob et G. Guieysse. Étude sur l'argotfrançais. Paris. 1889. — L. Sainéan. L'argot ancien. Paris. 1907. —A. Niceïoro. Le Génie de l'argot. Paris. 1912. — Jean la Rue.Dictionnaire d'Argot. Paris. — The Slang Dictionary. London.1870. — Fr. Kluge, Rotwelsch. Quellen und Wortschatz der Gau-nersprache und der verwandten Geheimsprachen. Strassburg. 1901.— Dr. L, Günther. Die deutsche Gaunersprache und verwandteGeheirv und Berufssprachen. Leipzig. 1919. — Jagie. Die Geheim-spractj in bei den Slaven. "Wien. Akademie der Wissenschaften.1895. I

** Thomas Harman. Caveat or Warening for Common Cursetorsvulgarly called Vagabones.

6

ismer. Tehát tulajdonkép csak a szókincs különbségeválasztja el a tolvajnyelvet az illető köznyelvtől. Aszókincs alkotó elemeit tekintve a tolvajnyelvekmindenütt teljesen egyező sajátságokat mutatnak.Szókincse kétféle elemből alakul: eredeti szavak ésidegen elemek. Az eredeti szókincs azáltal válik tit-kossá, hogy az egyes szavakat megváltoztatott alak-ban vagy jelentéssel használják, vagy pedig az ismertszavakból alakult szólások jutnak egészen eredeti, amegszokottól eltérő jelentéshez. A magyar tolvajnyel-vet vizsgálva ennek számos érdekes példáját fogjuk"látni. A szókincsnek egy jelentékeny része mindentolvajnyelvben idegen. Tévedés az a nagyon elterjedtvélemény, hogy a tolvajnyelvek szavai legnagyobb-részt a héber nyelvből, vagy a zsidó-német vagy zsidó-lengyel zsargonból valók. A tolvajnyelv idegen elemeiminden egyes nyelv körében mások és mások; min-denütt az illető nyelvvel szomszédos, s az alsó nép-osztállyal érintkező nyelvekből vétettek át. Sainéan,L'argot ancien c. kitűnő munkájában átvizsgálta afrancia argot, s kimutatta, hogy csaknem teljesenhiányzik belőle a német elem s az idegen elemekrészben a tájnyelvekből (patois), részben más ro-mán nyelvekből (provanszi, spanyol, olasz) va-lók. A régi argot-ban nincs semmiféle nem-románelem s csak az újabban találunk néhány cigány, segy-két héber szót.* A német tolvajnyelvnek alapjaszintén az eredeti szókincs, melyet átvitt, elváltozta-tott jelentéssel használnak; az idegen elemnek márszámottevő része való a héber, a zsidó-német és azsidó-lengyel zsargonból és a szláv nyelvekből.

* Ez utóbbiak a következők: dabérage, dabérer (bavardage,bavarder); goy, goyim; hámor; zona (fille publique).

II.

A magyar tolvajnyelvnek csak igen kis irodalmavan. Legrégibb emlékünk nemrég került elő egy, aXVIII. század végéről való kéziratos kötélben. (Meg-jelent a Magyar Nyelvőr 1924-iki, 53. évfolyamában,5—8. 1.) Ezt az érdekes emléket itt egész terjedelmé-ben közöljük.

Anno 1782 az Hajdú Városokban meg fogattatottbizonyos sereg vásári tolvajok között, a lopás mes-terségének könnyebb űzése végett gyakoroltatni szo-kat némely szóknak le írása.

A vásári Tolvajoknak Azoknak magyarázattyaköltött szavai

Fejes Tiszt úr

Kutya HajdúTisztartó Második főzsiványRikkantó Katsa

Sógor Német

Szűrhordó KondásPagyi Arany

Nagy víz Sokaság a vásárbanSivány Tolvaj

Perge Kotsi vagy szekérLeves Ezüst pénzKomnyik Orgazda

Rút ember HóhérKanafória Akasztófa:Megruházni Verni v. csapni

Ruhi CsapásHontírozd Tagadd

Ne haduválj Ki ne kiáltsd

Kígyó TüszőParibó Mente

Gyertyázz Vigyázz

Fel tévő KalapFel rántó Csizma

Lábra való Rajzolni

SzőrösKoporsóPiaristaBányaKaparóMinden napiKúrKúrozniÖrdögFasík

*Lobogő*Topánka

TopánkosodniFüstölő

*PúczíkaJordán

*CzaffkaBalekKoszakolniNyalaziSzuszogó

*Kuxi (olv. kuksiiCzoffVágványCzaltovajCsátsogóParáz

KapkodásPozdorjaCsengettyűPosteriumKosznya* Füles

NadrágLopniBundaLádaPulykaLúdTyúkKenyérZsebZsebből lopniLakatTéjKeszkenőBor, PályinkaRészegeskedniPipaRuhaZsidóK...aAz ura vagy férjeÖszve szoretani a vásártLegjobb új zsiványDisznóVásárEgy forintosBitsak v. pennacillusFizesKutyaErszény nélkül pénz a

zsebbeKankó (Szűr)Gyolts vászonZsebbe való óraTömlöcSzoknyaLó

Buga ÖkörLetergeng KöpenyegSzlepritska KatonaOlvasó BilintsDelivator Bitskás TolvajKajzer Zsiványok kis BírájaNyalazi nyelv Zsiványos nyelvProfitorium Vármegye kenyerePuffra innya Hitelbe innyaSingula Κ ... a

*Pledi Szalagy*Meg kaptúvátak Meg fognak* Gyertya ég Vigyáznak

Sógor fel rántó StibliSógor Lábravaló PlundraSógor kapkodás Kaput

Összesen 74 szót foglal magában ez a feljegy-zés s ezek közül 18 a tolvajok mai nyelvében ismegvan vagy teljesen egyező, vagy kissé változottjelentéssel; ezeket csillaggal jelöltük meg. A sza-vak túlnyomó része eredeti magyar szó, melyet át-vitt jelentésben használnak. A dolgokat néha egy-egy jellemző sajátságukról nevezték el; így lett akacsa rikkanó, a tyúk kaparó, a ló füles, a disznószuszogó, a csizma felrántó, a kondás szürhordó, atiszt úr fejes, a kenyér minden napi; tréfás átvitelleloloasó a bilincs stb. idegen eredetű szó nem sokvan; német szó a kajzer, zsidó eredetű a plédi, ci-gány szavak a rúhi, haduvál, púczika és kapdova,Különös a görög-latin formájú kanafória, az akasz-tófa tréfás elnevezése; latinos formájúak még az ak-kori latinos műveltség hatása alatt a delivator, profi-tórium, postérium.

A magyar tolvajnyelv nyomtatott irodalmánaklegrégibb terméke Toronyai Károly munkája 1862-

10

ből: A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak együttvaló hamis és zavaros beszédeik. Ebben 6 lapnyi szó-tár is van. 1888-ban jelent meg Berkes Kálmánrendőrfelügyelő munkája, A tolvajélet ismertetése;ebben is van vagy 100 szóra terjedő szótár. (A szó-jegyzéket közli a Mgy. Nyelvőr 26. k. 212. 1.) Állító-lag Nagy Pál is kiadta Győrött a múlt század nyolc-vanas éveiben a tolvajnyelv szótárát, ez a füzet azon-ban teljesen elkallódott. Komolyabb munka a ma-gyar tolvajnyelvről csak kettő jelent meg: 1. A ma-gyar tolvajnyelv és szótára. Írta és gyűjtötte JenőSándor és Vető Imre. Budapest. 1900. — 2. A tolvaj-nyelv szótára. Kiadja a budapesti államrendőrség fő-kapitányságának bűnügyi osztálya. Budapest. 1911.A magyar tolvajnyelvnek az a szótára, mely eb-ben a füzetben kerül az érdeklődő közönség kezébe,a mai tolvajnyelvet a lehető legteljesebben mutatjabe. Szirmay István, mint rendőri riporter, személyesérintkezés és hosszabb időn át folytatott rendszeresgyűjtés alapján állította össze a tolvajnyelv szótárát.Nem dolgozott a régebbi irodalom alapján, hanemcsak azt jegyezte fel. amit mint élő, használatbanlevő szót hallott. Tehát e szógyűjtemény alapján tel-jes képet kaphatunk a mai magyar tolvajnyelvről.

A kép, amelyet e szótár alapján a magyar tol-vajnyelvről rajzolhatunk, a nyelvtudomány szem-pontjából is nagyon érdekes. Erre a nyelvre vonat-kozólag is igaz az, amit más népek titkosnyelveirőlmondottunk, hogy csakis a szókincsben tér el a köz-nyelvtől, de nincs külön nyelvtana: a ragozás és amondattan semmi eltérőt nem mutat. A tolvajnyel-veknek közös jellemvonása az is, hogy nem válnakel élesen az élőnyelv más rétegeitől, a nagyváros al-sóbb társadalmi osztályainak nyelvétől. A bas lan-gage, a j a s s z nyelv, vagyis a nagyváros uccáinak,

11

kocsmáinak, mulatóhelyeinek nyelve folytonos érint-kezésben van a tolvajok és zsebmetszők nyelvével;azt mondhatjuk, hogy folytonos és kölcsönös csere-viszony van a kettő között s a figyelmes olvasó sok'jól ismert jassz szót is talál ebben a jegyzékben.

Magában az egész szókincsben két csoportot kü-lönböztethetünk meg: az eredeti szókészletet, a ma-gyar szavakat és a más nyelvekből átvett idegen ele-meket. S mindjárt rámutathatunk a közfelfogásnakarra a tévedésére, hogy a magyar tolvajnyelv idegen,különösen német és zsidó szavak zagyva keveréke,mert ha ezt a teljes elfogulatlansággal, tisztán laikusérdeklődéssel gyűjtött szójegyzéket vizsgáljuk, épellenkező eredményre jutunk. A szótár, ha levonjuka puszta alakváltozásokat (pl. fúrol, fírol) s az egyesigéknek igekötős ismétléseit (grattol—elgrattol, har-genol—meghargenol) körülbelül 1000 szót tartalmaz,ezek közül kb. 200 német, 50 héber vagy zsidó-né-met, 20 cigányeredetű, ehhez számíthatunk még 30más nyelvből való vagy ismeretlen eredetű idegenszót, tehát az idegen elem kb. 30%-a az egész szó-készletnek s evvel szemben 70% az eredeti magyarszavak és szólások száma.

A magyar szavak értelmét vagy a jelentés vagyaz alak elváltoztatása teszi titkossá. A szó jelentésé-nek módosítása gyakran meglepően ötletes, szelle-mes, valóságos játék a nyelvvel; pl. aviatikus, aki alevegőből él, botos a detektív, mert nem oldalfegy-verrel jár, csomófaszító az asztalos, emeletes zsaru alovasrendőr, pacsirta a csendőr, házmester az álkulcs,karperec a rabbilincs, műszaki rajzoló az ügyes zseb-tolvaj, rövidszivar kistermetű ember, szalámi verés,kilo és mázsa a börtönben töltött hónap és év; igék:csiszol tanítja a tolvajságot, csiszolódik tanul, becso-magolni valakit belekeverni a bajba, citeral fél, el-káposztázni elfutni, rqjzolni, evezni, lopni, horgászni

12

nyitott ablakon keresztül lopni, mázolni verekedni,nyaralni küldték internálták, zongorázni ujjlenyoma-tot venni. Ez a jelentésmódosítás néha meglepő uta-kon jár, úgyhogy sok szó jelentésének a keletkezé-sét nem is ismerhetjük fel. Ilyen ötletes, ugráló jelen-tésalakulásnak egyik példája, hogy az illemhely nevevetik és révai; a rétik a retirád tréfásan megcsonkí-tott alakja, így hasonlóvá lett a német rettig (retek)szóhoz, már pedig a budapesti helyi ötletesség tudja,hogy a mai Révay-ucca azelőtt Retek-ucca (Rettig-Gasse) volt, tehát kész a tréfás átugrás retik-ről re-voira. Efféle jelentésugrálás hozta létre a közszájonforgó nimolista és tutista kifejezéseket. A nímó, a. m.nem, semmi, a német niemand elferdítése, ebből letta gyakori -ista képzővel a nimolista, rövidítve nista.Ellenkezője a tutista, a gazdag, akinek mindene van,a francia tout szóból: tuti biztos, tutira menni biz-tosra menni; összefügg még az adut, atu kártyamű-szóval is.

A tréfás és szellemes jelentésalakulásoknak szá-mos példáját nyújtják a szólások: bekapta a legyet bajérte; beszaladt a csíkom jól kerestem; beveszi a kefételhiszi amit mondanak; falat állni, csinálni a bűn-társról a figyelmet elvonni; fújni a kását hortyogni:huzatot kapott eltűnt; leadni a drótot figyelmeztetni:magához vágni megtapogatni a zsebet; mellre szívnielhinni; meszelve van ki van tiltva a városból; mu-zík! zene! vége van, menjünk! stb.

A szó titkossá tételének másik módja a szó alak-jának elferdítése, megváltoztatása. Ebben a tekin-tetben is gyakran találkozunk a nyelv játszi átalakí-tásával. Különösen gyakori az idegen szavak tréfás.néha ötletes elferdítése a szó alakjának hasonlóságaalapján. így lesz az adut-ból Adolf, a pincérből (zahl-kellner) csálinger, a ferblijátékos neve Ferkó, a ka-bát (jakett) neve jákó, a szabó (kecske) kecsag, a

13

retikül (közszájon ridikül) ritka, az iskola (schule)sulaj. Leggyakrabban a kicsinyítő -i képzővel alakula szó új alakja, még pedig magyar és idegen szavak-ból egyaránt: brili gyémánt (v. ö. briliánt), fenszti(Fenster) ablak, flüszi (Flusspapier) cigaretta, hári(Haar) haj, javcsi javító intézet, juti jutalom, klárikloroform, kricsmi kocsma, lányi villanyos, lityiliter, muksi műhely, siropli (v. ö. paraplé) esernyő,spiti (Spital) kórház, svári (schwer) nehéz, sveszti(Schwester) nővér, színi színház, szladi szálloda,szlanyi szalonna, uszi uszoda, zaci (Versatzamt) zá-logház. A szónak másféle elferdítése szülte a zimó(mozi), eménk (mienk), etek (tietek) szavakat.

Kétségtelen, hogy sok ismeretlen eredetű szó isa jelentés vagy alak ilyejaféle elferdítésének ered-ménye, de nincs mindig módunkban belelátni a ke-letkezés titkos műhelyébe.

Az idegen szavak legnagyobb része német szó;ez természetes is, mert hisz az a társadalmi osztály,amelyből a tolvajok és zsebmetszők legnagyobb részekikerül, Budapest külvárosainak még mindig néme-tül beszélő lakosságával érintkezik. Továbbá a tolva-jok'" és betörők foglalkozásával összefüggő mestersé-gek (lakatos, asztalos, szerelő) nyelve is tele vannémet szavakkal. Másrészt a szomszédos osztrák ésnémet tolvajnyelv hatása is megfigyelhető ezeken aszavakon; különösen sok a német szó a hamiskár-tyások nyelvében. Ezekre a szavakra könnyen ráis-mer a szókincs eredete iránt érdeklődő olvasó.

A héber és zsidós német zsargon szavainak szá-mát, mint már említettük, körülbelül 50-re tehetjük.Ezek részint a tolvajok és betörők között levő zsidókés a német tolvajnyelv útján kerültek bele. Vannakezek között olyanok, melyeket a budapesti zsidózóköznyelv általánosan ismer, mint az ajser, balbósz,bóher, gaj, haver, havrüsze, hohem, mázli, miszem

14

van, nekóma, tréfli stb. Ezek nem is titkos szavak,mert hisz mindenki csak a beszéd «színezésére»használja. Kevésbé ismert héber szavai a tolvajnyelv-nek: achrem hátul, bájesz ház és ebből bájesz dintörvényszéki épület, besóherol bezár, hargenol vere-kedik, jájem borravaló, jatt kéz, kajah erős, kovodsem úriember, majem víz, meló munka, melóbájeszdologház, mószer besúgó, sóher szegény, szróle gaz-dag stb.

A cigány nyelvből átvett szavak száma nem sok:balhé zaj, lárma, lopás, nagybalhé főkapitányság,basava zene, basaváz muzsikál, csaj leány,, csávógyerek, dadi atya, hadova tolvajnyelv, hadovál tol-vajnyelven beszél, lóvé pénz, lugnyi a tolvaj szere-tője, manusz ember, φΐάΐ Mjszik» pián részeg,. pucijaruha, puri cigány, rajcsos, rajzos zsebtolvaj (raj tol-vaj; talán ebből származik, hogy rajzol a. "ni. lop)",roma cigány, ruhi veres, ruházni verekedni (tréfáskapcsolatban a magyar ruha szóval: ruhit szakítaniverést kapni), spi kocsma. Lehet, hogy az előttünkismeretlen eredetű szavak között van még néhánycigány szó. Más idegen nyelvből csak alig egy-kétszó került bele a magyar tolvajnyelvbe. Tótból valóa bratyi, bratyiz, klapec, srác; latin a skriba, skribál,francia, német közvetítéssel a finesz (furfang) s asport nyelvéből átvett favorit (ügyes betörő). A régimagyar diáknyelv szava a brúgó kenyér s a népnyelv-ből való gürcöl és retyerutya.

Végül még rá akarok mutatni a tolvajnyelvnekegy érdekes sajátosságára, a szinonimák gazdagsá-gára. Ugyanarra a fogalomra számos szava van; mi-nél gyakoribb valamely fogalom, annál több szó vanrá s ezeknek változatos használata nagyban hozzá-járul a nyelv titkossá tételéhez. Ε füzet II. részébenfogalmi csoportok szerint összeállított szógyűjtemé-nyek erre bőséges példával szolgálnak.

I.

A magyar tolvajnyelv szótára.*

A

abécézni: a börtönben felek-kel érintkezni, a zárka falánkeresztül jelt adni

abűrukk: a kulcslyuk lenyo-mata (1. meisterstück)

abfindolni: összebeszélni vala-mire, megbeszélni valamit(pl, lopást, betörést)

abkaufer: a hamiskártyás cin-kosa, aki szintén beül ját-szani

abrak: méregabslekken: a kártyát csúsztatni|abslekker: hamiskártyás, aki

játék közben a kártyát csúsz-tatással kicseréli

abstecher: csavarhúzóachrem: 1. akrem

adabi: ο az IAdolf: adu, atout (kártyában

az atout)afti: ablak (1. fenszti, nyitó)agler: kocsisajser (ojser): gazdag, sol

pénze ran (1. fejes, tutista,fliszer)

akilm: hátsó, hátul (OtöhjAtíakremből: hátulról (1. achtung

ból)akreinfickó: hátsózseb, revol-

verzseb (1. achremfickó)Alfonz: selyemfiú, akit a nők

tartanak ki (1. strici, máj er]alma: nem (1. one, nimó, da

répète, simon, fiatal)alsóiroda (háb. u.): a fás vagy

A oímszó utáni rövidítések jelentése:(háb.) = háború alatt(héb. u. = háború után(komm.) = kommunizmus alatt(komm, u.) = kommunizmus után keletkezett.

16

szeneskocsi alsó része, ahováa lopott fát vagy szenet el-rejtikalteda: a hamisjátékhoz előre

összerakott kártyacsomagalzó: egy (számnév)ánclizni: huszonegyezniandung: előérzetAndrás, Andris: rendőrangol: kirakat, (1. englis)angolkék: acélangolra tenni (komm.): megölniangol táncos: mellfúró (páncél-szekrény megfúrásához)angyalbőr: katonaruha, egyen-ruhaangyalföldi: rabló, útonállóansöllerolni: felöltöznianzágolni: hazudni, nagyokatmondaniápolni (komm, u.): őrizniaresz: zárka, börtöncellaátejteni: leitatni

átgraccolni: átmászniáthilírozni: kártyát kicserélni,

átcsempészniátpasszolni: a zsákmányt át-

adniaufsóherolni: felnyitni, felfe-

szítenianfsteig: székaufstószólni: a meglopandót

meglökni, hogy figyelmétezzel elvonja

anfsvendolni: pénzt felváltanianslaviren: a meglopandó he-

lyet kiszemelnianslavirer: a tolvajok közül

az, aki a meglopandó helyetkiszemeli és kikémleli

auzor: kincs, értéktárgyaviatikus: akinek nincs foglal-

kozása, a levegőből él (l.járásbiró zrinyista)

az jön: azzal adós maradok(1. szopik)

Bbajesz: házbajeszdin: törvényszéki épületbajuszos: macskabaizli: villamosbakesz: baka, katona (1. slapic,

likasztó)balbósz: háziúr

balek: járatlan, hiszékeny,könnyelmű ember, áldozat,akit könnyen be lehet csapni(1. pali, veréb, spatz)

balhé:' baj, lárma, zaj. így ne-vezik az elkövetett bűnténytis (1. zrí, móka, tűz)

balhét csinálni: lopást vagybetörést elkövetni, lármátcsapnibalhézni: lármázni, kiabálni,zajt csapnibal-spis: orgazda kocsmáros,aki a tolvajoknak rejtek-helyet adbimbim: templom (1. jaske)bár: álkulcsbárész: pénzbaró: ostoba, buta (1. tahó, lüke,vices)

bázli: villamos basava: zene, muzsika

basavázni: muzsikálnibátorkodom: makk (szín a kár-

tyában)bazi: nagy (1. csuda)

bali: villamos kettő

beadni a vizet: abbahagynivalamit, elküldeni valakitL. bemondani a vizet)km: tojásbacsi jószág: aranyóra lánccalbecsomagolni valakit: bele-keverni valakit a bajba (1.bemártani)bedönteni valakit: elhitetni

valakivel

bedűlni valakinek: elhinni vala-kinek

befírolni, befürolni: becsapnibegyulladni: megijednibegyulladt: ijedős, félénk (1.

gyulladó s)begyulladtam': megijesztenibehalandzsázni: elferdített ér-

telmetlen beszéddel tévútravezetni

bekáfolni: berúgnibekaj: rablógyilkos, rablógyil-

kosságbekávézni (háb. u.): berúgnibekapta a legyet: baj érte, el-

érte a baj (1. öt rossz)bekeccsölni: bevinnibeköpni: elárulni (1. bemosze-

rolni, elvamzolni)belinkelni: becsapni (1. befí-

rolni, befürolni)belső: a szívbemártani: belekeverni valakit

a bajba, rosszat mondani va-lakiről (1. becsomagolni)

bemászó: tolvaj, aki ablakon,kerítésen át mászik be a meg-lopandó helyre

bemondani a vizet: abbahagynivalamit, elküldeni valakit (1.beadni a vizet)

* Így ejtendő ki; baazi

17

18

bemoszerolni: besúgni, elárulni(1. elvamzolni, beköpni)

benne lenni: részesnek lennivalamiben

benne vagy!: részes vagy! (va-lami bűntényben vagy zsák-mányban)

bepiálni: berúgniBerci: esetlen, málészájú (1.

nikhaj, jabranc, sekerc, sliff)beregő: csengőberezelni: megijednibesikerálni: berúgnibesittolni bevinni a rendőr-

ségrebe van sittolva: fogságban

vanbesóherolni: bezárni, lelaka-

tolnibesóherolt: bezárt, lelakatoltbeszaladt a csíkom: jól keres-

tem, jól ment a dolgombeszliácáolni: beismerni (1, el-

köpni)betangózni: berúgnibetropálni: megijednibetyár bútor (háb.): a cók-mók

(1. hubelevane, retyeruíya)bevenni a kefét: elhinnibezenkolni: betörnibiboldó: zsidóbiller: kutya (1. blöki, morgó)

birbli: pánik, tülekedés, töl(1. geruder)

blattista: a hamiskártyás cirka-sa, aki szintén leül játszik

bláz: cigarettablechelni: fizetnibleib: gyufabliccelni: fizetés elől meg-

szökniblöki: kutya (1. biller)boller: paraszt (l.búger, prostituált)

búgó, mucsai. bükkfagatyásbokhalós (háb.): éhes (1. fiaibolond bútor (háb.); hátizsák

katonai felszerelésboltra menni: lopásra menniboszhart: húsbotos: polgári rendőr, delelbökni: megkéselnibökő: késbőr: nobőrbajos: gyáva, félti a bibőrfejű: tűzoltóbörgö: konfli3, egy fogat,'

glaces)brachis: erőszakos, verekedős

bicskás (1. leffes, brus7t<bratyi: barát (1. hapsi ·bratyizni: barátkozol,

maskodni (1. komázni]bratyó: bátty, idősebb fitíbré: kalap

bremzer: feszítővasbrencsalinger: főpincérbrennelve van: ki van fizetvebrenner lenni: megértenibrennölni: fizetnibrenner Pali: akit nehéz meg-

lopnibrili: gyémánt (1. brülier, csill.)bringa: biciklibrotziccer: kibic, aki maga

nem játszik, de a játékosokkártyáira téteket rak

brúgó: kenyérbrusztolni; kikezdeni, vere-

kednibrusztos: kötekedő, verekedő

(1. brachis, leffes)brutál: kilences (sláger a

bakkaratjátékban)brüller: gyémánt, brilliáns

(l. brill, csill.)

buduc: apróság, értéktelenholmi

boga: csomag (1. ferstutss)bugázás: alkalmi lopás, piaci

lopásbugázni: lopni (alkalmi lopás,

nem hivatásszerű)bug or, búgó: paraszt (I. bóher,

mucsai, bükkfa-gatyás)bukni: rendőrségre kerülni (v.

lebukni)bukva van: börtönben vanbukszni: nadrágbunyó: verésbunyót kapni: verést kapnibunyózni: verni, verekednibúr: tízkoronásburkolni: ennibükk: ezüst forintbükkfagatyás: paraszt (1.

boher, búgó, buger, mucsai)

Ccafka: utcai nő, kéjnőcafkarajzoló; zsebtolvajnőcafkarajzos: zsebtolvajnőcafkavágó: specialista zsebtol-vaj, aki csak nőket lop meg,főként ridikülből lopcájg (ceig): aranyóracápa: vén, csúnya, házsártos nőceig (cájg): aranyóra

chochem: (1. hohem)cidri: hidegcidrizni: fáznicinger: telefon (1. cvink)cink: jelcinkelni: megjelölnicinkelt: jelzett (rendszerint

kártya)cinket adni: értesítést adni (1.

19

20

leadni a drótot, sztrillázni,trillázni)

cinket kapni: értesítést kapni(1. drótot kapni)

cirkler: börtönőrcirkli: a cellaajtó figyelőlyukaciterai: fél (1. trémáz, sztremál

begyullad)

citerálni: félni (1. drasálni)cupf a jattba !: kapd föl

Vedd a kezedbe !cupfolni*: lopnicvikker: hóhér (1. talián)cvink: telefon (1. cinger)cvinhelni: telefonálni

Cscsill (csiíi): gyémánt, brilliáns

(1. brüller, brili)csillagvizsgáló: bandzsa,

kancsalcsinálj falat !: vondd el a fi-

gyelmét ! (míg meglopom)csingó: csendőrcsirke korzó: a József-körutat

nevezik ígycsiszolni: tanítani a tolvajmes-

terségre (1. okosítani)csiszolódni: tanulni a tolvaja-

mesterséget (1. okosodni)csiszolt: ügyes, ravasz, kita-

nult tolvaj (1, hohem)csiszolt fiú: a tolvajvilághoz

tartozikcsiszolt freier: nem tolvaj, de

minden hájjal megkent em-ber, aki jól ismeri a tolvajvi-íágot (1. hohemipszej

valamiből lopni, tehát nem az egészet,

,sá: őt

csacsi TÍZ: ásványvíz

csaj: leány

csákuiákló: detektívfőnök,

magasabb rangií detektív

csákó: tízkoronás

t*íálé: tízfilléres (nikkel)

csáléra ment: nem sikerült (1.

plühre esni, lecsúszni)

csálinger: pincér

csámalér: ötven

csapni: lopni

csaklizni: lopni

csari: vásárcsarnok

csávó: fiu

esázé: korona

cseherli: kocsma

csehó: kávémérés

csikk: cigaretta vagy szivar-

vég

csíkos ruha: verés

/ * Gupfölni szó mindig azt jelenti csak egy részt fce'őie.

csókos Kristóf: tök nyolcas (akártyában)

csolnakos: piros nyolcas (akártyában

csomótaszító: asztaloscsónak: gőzhajó .csórni (csórolni): lopnicsóró ipsze (komm,): szegény

21

ember (lesajnáló kifejezés,mint pl. szerencsétlen flótás)

csör: szájcsuda: sok, nagy (1, bűzi)csuka: cipócsurblaj: tánciskola (1. surblaj)csurblizni: táncolni (1. surb-

lizni)

da: négydadi: atyadáliorog': áikulosdánialér: negyven.dár, dardli: tolvajkulcs, áliculcsda répète !: semmi ! (1. nimó,

alma, simon. fiatal)darizni: kérni, elkérni, ku-

nyerálniűázé: ezüst tál vagy tálcaDeák: ász, disznó (a kártyá-

ban)degesz: vastag pénztárca, ame-

lyikben sok pénz vandelies: ajtó (1. elöli)déli nyitó: kirakattoivajdeuiulálni: megvernidilis: bolond, bolondos, be-

számíthatatlan (1. lüke»dilizni: bolondnak tetteti ma-

gát

* Ilyen kifejezésekben: ismeri a

diró: lakás (1. kégli)disznó: szerencsedisznója van: szerencséje

vandisznózik: folyton nyer (a kár-

tyán)ditrich: álkulcsdohány: pénzdoktor: vörös (szín a kártyá-

ban)doli: nődolman: akasztófadosztig vagyok: elegem van,

unom már (1, míszem van)döfi: kenyérdőli: ajtó (1. délias)dönteni: elhitetnidörgés·1: járás, cselekvés,

teendődörgölni: verni, megvernidörrentem: lopni

dörgéat, arra van a diirgés.)

22

dragacsirolni: kibicelés köz-ben lopni

dragacsoló: tolvaj kibicdrasálni: félni (1. citerálni)drevi: fa (élőfa vagy tüzelő-

fa)drimó: verklidrimós: verklisdrót: értesítésdrótos: hírszerző, hírvivődrótot kapni: értesítést kapni,

megtudni (1. cinket kapni)drum: nagydugálni: énekelnidugó: kistermetű, alacsonynö-

vésü (1. rövid szivar)

dukaj: dohánydűli: iskola (1. sulaj)dűlni: elhinniduma: beszéd, hazugság, fe-

csegésduma bankot adni: sokat és

nagyokat hazudnidumálni: beszélni, hazudnidnneg: viasz (amivel a kulcs-

lenyomatot csinálják)duplarollni: iiakker, kétfogatú

kocsidurrancs: rendőrdurrantani: lopnidurmolni: aludni (1. szundizni,

szlovelni)

Εef l: jó ? (csak kérdés)égetni: fizetniégetve van: ki van fizetveegyesjasz: (komm, u.) egyfo-

gatú teherkocsiéhez komálj !: ide nézz ! éhez

szólj ! (!. ezt faggyúzd meg)éhes kuksi: kisforgalmú vásár,

amelyiken kevés lopni valóvan

einsteigolni: behatolni, be-szállni

einzenkolni: betörnielgrattolni: elfutni

elhokkolni: a kártyát eltüntetnielkáposztázni: elfutnielkeccselni (elkeccsölni): el-

vinnielknasszolni: elítélnielköpni: elárulni, megvallani

(1. beszliácsolni)elkrantolni: elfutnielliftelni: u. a.elmakézni: (elmakizni) eldugni

(1. elrollózni)elmárázni: megvernielmárolni: u. a.elmnftolni: elköltözni

23

elpasszolni: eladnielpaterolni: elküldeni valakit,

megszabadulni valakitől (1.paterolni)

elpiálni: elinnielrollozni: eldugni 1. elma-elsimlizni: elfutni, kéznielszliácsolni: elárulni, elfe-

csegni (1. elkopni)eltiplizni: elesni (1. tipHzni)elvamzolni: elárulni, besúgniember: százemeletes zsaru: lovasrendőreinénk: a miénkenglis: kirakat (1. angol)

epi tlever! ne beszélj! (hall-gass ! 1. laf, nyivó)

epret szedni: kártyán nyernierdőbe küldeni, erdőbe vinni

elhitetni, tévútra vezetnierűözni: becsapni, (tévútra

vezetni)ettk: az övékevezni* : lopni (csak zsebtolvaj-

lásra mondják)evező- kézevezős: zsebtolvajezt faggyúzd meg: ide nézz !

ebez szólj! (1. éhez komálj)exportőr: nemzetközi tolvaj

Ffácán: úri nőfaggyúzni: megítélni, megbí-

rálnifakukac: a fatelep alkalma-

zottja, aki a szállítmánytellenőrzi

falat állni, falazni: bűntársróla figyelmet elvonni

falazó: a tolvaj segítőtársa, akia figyelmet magára vonja(1. kőműves)

falhoz állítani: becsapnifallmacher: a hamiskártyások

társa, aki az áldozatoknakkedvet csinál a játékhozfal mellett: óvatosan

fal munka : nem komoly dologfalra menni: lépre mennifaszolni: (háb.) kapni (járandó-

ságot megkapni)fatig: aki elveszítette minden

pénzét, nincs egy krajcárjasem

fatig vagyok Î: nincs egy kraj-cárom sem!

favorit: ügyes betörő

* Evezni tulajdonképen azt a műveletet jelsnli, mikor a zsebtolvaj a kétujjával kihúzza a zsebből a zeákmánjt.

24

fázni: félni (1. citerázni, íré-mázni, begyulladni)

fázós: félénk, gyáva (1. be-gyulladt)

fechtolni: koldul™, kéregetnifecni: ezerkoronás bankjegyfederhandler: más bandáhoztartozó tolvaj-fejes: szép, jó, gazdag, min-dene megvan (1. flíszer)fejes vagyok!: úr vagyok!fejni: pénzt kicsikarni (pum-

poini) (1. vágni, megvágni)fekete: megégetett szövétnek,

melyre szikrát csiholnak,hogy izzásba jöjjön. (Ez abörtönöngyújtó.)

fekete kuksi: vásár., amelyi-ken sok csendőr van

feketén (csinálni valamit): abörtönszabályok kijátszásá-val csinálni valamit

fekete szi, kszi; a börtönbevagy bőrtönből csempészeitlevél

féiangolra tenni: (komm.) meg-verni

felfarcolni: felvágni, felgom-bolni (a mellényt) ,

felírhatsz egy bumnierlit. nemkapsz érte semmit, nem érsemmit

felkomálni, felpiankolni: fel-ismerni

felső: emeletfelsőgaléria: a meggazdago-

dott tolvajok, akik abbahagy-ták P. tolvajlást (1. nauzer)

felsóherolni: felfeszítenifelsöhé: ügyészségfelspannolni: ugratni, felhúzni

valakitfeltörni: meggazdagodni,pénz-

hez jutnifeltört: meggazdagodott, jóra

fordult a sorsafelzenkolni: feltörnifeuszti: ablak (I. aíti, nyitó)ferkó: ferbli játékosfcrstutz csomag (1. buga)fiatal: nem igaz, nem hiszem

(1. ilyen fiatal)fickó : zseb (1. fúrjficcs (háb): ezerkoronás bank-

jegyfidis: kacér, csapodárfidis tyúk: csapodár nő, aki-

nek több szeretője vanfidizni: kacérkodni szerelmes-

kednifiduc: csapodár, híítlezfiduckodni: szeretöt cserben

hagynifinesz; furfang

25

fieszes: furfangosfirolni (fürolni): becsapni, az

áldozatot szóval tartanifissölni: fogniflamó: éhségfianiós: éhesflamózni: éhezniflangálni (flangírozni): hen-

cegni, begyeskedniflé: trükk, a rászedés módjafláglizni (ttédlizni): hamiskár-

tyázniflepni (flekni): igazolványflenini: pofonflenzelni: záiogcéduiával csalniflenzer: zálogeédulacsalófliszelni: behízelegnifiiszer: szép,jó,gazdag (1.fejes)fló: hamiskártyásfiótázni: hamiskártyáznifiüszi: cigarettapapírfoci: futballapdafocizni: futbaloznifőcsóró: fó'pincérfogpiszkáló: ráspolyfőlié: főkapitányságfont*: nap (hány napra ítélték)főzni: udvarolni, rábeszélni (1,

megfőzni)főzőcskét jáiszaui: udvarolni,

hazudni, szóval tartani

* Pl. 10 fontot ültem = 10 napot

frakk: adósság (vendéglőbenvagy kocsmában)

franka: mező, erdőfranka mari: állásnélküli cse-

lédleányfranka tyúk: csavargónő.

titkoskéjnő

frankázni: csavarognifrankó: szabadon, nyíltan,

aka-dály nélkül nincs bűne,nemtudnak rábizonyítani

freier: úri ember, nem a tolvaj-világhoz tartozó, a meglo-pandó áldozat

frhn: ezerkoronás bankjegyfújni: lopnifújni a kását: aludni, hortyognifuksz (fuclis): arany (1, róka)fukszfog: aranyfogfukszos: ékszerészfukszstraug: aranyláncfukszstrengli: u. a.fuksztacni: arany cigaretta-

tárcafüles: lófúr: zseb (1. fickó)farolni (firolni): becsapni, az

áldozatot szóval tartanifurulyázni: ujjakkal jelt adnifuvarozni: keríteni (nőt elke-

ríteni)

ültem.

26

Ggábli: a mutató és középső

ujj (amivel a zsebtolvaj atárcát a zsebből kiemeli)

gagyi: gyűrűgagyista*: gyűrűdobógaj: kereszténygajdesz (komm.): halálgajdeszba küldeni: (komm.)

megölnigajinó: pipagajmozni: pipálnigajzi: golyó (amivel a gyerme-

kek az utcán játszanak)galéria, gamerilla: tolvajbanda

(1. havrűsze)gardes: kocsi (1. pergő, ropogó)gatli: késgázsi: vasgeki: botgelb: sárgarézgerenda: gyufagerader: zavar, lárma, kiabá-

lás (1. zri, balhé, birbli)gi: háromgift: pálinkagifthalli: pálinkamérésginialér: harmincgimó: cigarettavég (1. stimfli)gingi: pálinka

* A gagyista rézgyűrűt dob el azAkkor odamegy és hallgatási dij fejé

glaces: konflis (1. börgő)glézás: üveggolyóglück: tök (szín a kártyában)gödör: pincekocsmagole: tolvajtáska, szerszám-

táskagólesz: bajgóleszban van: bajban vangombolós: télikabátgóré: tulajdonos, bérlőgőzben van: nagy munkában

vangraccolni: másznigrand: krajcárgrantner: betegséget, vakságot

színlelő koldusgrattolni: futnigrecíz: göndörgrí: bírógrim: törvényszék\grimbusz: lárma, mulatsággripis: mérges (muris, murgás,

zabos)groszdeutsch: nagy álkulcsgruber: ásógrund: beépítetlen telek, játszó-

térguba: pénz, a rendelkezésre

álló készpénz

utcán és lesbe áll, hogy ki találja meg.ben pénzt követel.

27

guberálni: kitenni a tétet, meg-mutatni

gngyi: kábító ital (1. raval)gugyista: tolvaj, aki kábító-

ital segítségével lop (1. klá-rista

gürcölni: nehéz testi munkátvégezni (1. rakkolni)

gurítani: hazudnigyalogsági memphys (háb.):

«dráma» cigarettagyertyázni: nézni, az utcán

vigyázni, vagy a többi betörőbenn dolgozikgyertyázó: a betörök társa,,

aki az utcán vigyáz, amigtársai benn dolgoznak

gyökér: kihasználható, becsap-ható ember (1. vuroni)

gyula (háb.): civil embergyulladni: félni (begyulladni^

fázni, tremázni)gynlladós: ijedős, félénk (1.

begyulladt)

Hhadács: besúgó, a rendőrség

fizetett besúgójaháder: kártyahaderozni: kártyáznihadova: tolvajnyelvhadova bank: a hamiskártyás

bankja (pl. 21-es, ierbli,makaó-bank)

hadoválni: tolvajnyelven be-szélni, hazudni

hadovát komálni: a tolvaj-nyelvet ismerni

haflizni: felgombolni, kigom-bolni

hajlem: kórház (1. spiti)hajsz (hajz): nadrág

hajtani valakit*: keresni, ül-dözni valakit

hakni (háb.)t záróra utáni tit-kos mulatóhely

halandzsa: elferdített beszéd,aminek semmi értelme sincs

halandzsázni: elferdítetten, ér-telmetlenül beszélni

halef: késhalefolni: késelnihalott Pali: akit könnyű meg-halózni: enni, lopnihandzsa: késhang nélkül: fekete szemüveghantálni: beszélni, hazudni,

udvarolni

* Pl.: A dilis Lajit hajtják a hekusok. = A dilis Lajit keresik a detektívek-

28

happolni: lopnihapsi: barát (1. bratyi)hargenolni: verekednihári: hajháring: szidáshatszázra küldeni (háb. u.):

megölnihaupter: általános álkulcshauzer: jó útra tért tolvajhauzmeister: álkulcshaver: társ, bűntárs, baráthavrüsze: tolvajbanda (1. ga-

merilla, galéria)hazaküldeni (komm.): megölnihazer: amit nem lehet tagadni,

amihez veszélyes hozzáfognihazer munka: amihez veszé-

lyes hozzáfogni, veszélyesbetörés vagy lopás

Iiazerra bukni: tetten éretni(1. hazer, tréfli)

hazerom van: rossz előérze-tem van

hazer tréfli: tetten érve, rajta-csípve

házi nieiós: a foglyok közülaz, aki a börtön házi mun-káira (söprés, takarítás stb.)van kirendelve

házmester: három deci bor,két deci vízzel

házmester: álkulcs

hé: rendőr, detektív, rend-őrséghébe: kerületi kapitánysághéder: cella, zárka, szobahéűerhípis: cellamotozáshéderszore: cellafelügyelőheft: orrhekus: detektívhell: lámpahelni: világosság (1. nejre)henker: tiszti aranylánc, lógó-lánchenger: fénykép (a bűnügyinyilvántartás fényképe)herr doktor: király (a kártyá-ban)heszt Î: vigyázz ! (1. szírüli)hidegre tenni (háb.): megölnikilirozni: kártyát csúsztatni,kártyát kicserélnihilozó: hamiskártyás, aki Játék-közben a kártyát csúsztatás-sal kicserélihipis: motozás, házkutatáshipiselni: motozni, kikutatni,házkutatást tartanihirig: verekedéshirigelni: verni, verekednihóchstapler: úri szélhámoshoger: fokos, baltahóhem (chocheni): ravasz,okos, ügyes

29

hóhemcupfer (chochenicnpfer):nagyon ügyes tolvaj

íióhemfiu (cliociiemfin): tolvaj(1. okos fiú)

hohem ipsze (chocheniipsze):aki nem tolvaj, de azértnagyon jól ismeri a tolvaj-világot (1. csiszolt freier)

hohem nyelv (chochemnyelv):tolvajnyelv (1. link hadova)

hohemül komálni: érteni a tol-vajnyelvet (1. hadovát ko-málni)

hokkolni: a kártyát elrejtenihólyag: ostoba, b\ita, ügyetlen

(1. kaffer)honepik: akit nem lehet meg-

csalnihorgász: tolvaj, aki a nyitott

ablakon keresztül lop

horgászni: nyitott ablakonke-resztül lopni

hossztí lépés: egy deci bor,két deci vízzel

hozomány: a börtönbe be-csempészett csomag

hnbelevanc: a cókmók (1. bo-londbútor, retyerutya)

hnlemász: vakmerőhund: lakathúr: fűrészhuszárrostélyos (háb.):

pirítottkenyér, zsírban sültkenyér

haszonnyolcas: ravasz, csalóhuszonnyolcra fogni (venni):

becsapni, megcsalnihuszonnyolcra utazni: Mis-

kolcra utaznihuzatot kapott: eltűnt, feltű-

nés nélkül távozott

Iiberadó (überadó): a zsebtol-

vaj társa, aki a zsákmányt a többi társnak nyomban

tovább adjaiberolni (überolni): átadni (a

zsákmányt)illem: tolongásilyen öreg !: jó ! nagyon jó !

ilyen fiatal!: nem igaz, nemhiszem (1. fiatal)

ipsze: nem a tolvajvilághoztartozó ember, az illető

iroda: a szenes és fáskocsi-nak deszkával elválasztottelőrésze, ahová· a lopott fátvagy szenet elrejtik

30

jabranc: jelentéktelen, senkiember (1. nikhaj, Berci, se-kerc, sliff)

jajem: borravalójakab: húsz (a huszonegyes

játékban)jaki: bordélyház (1. kéró)jakó: kabátjakunió: tengerész, matrózjantek: ember, férfijapán szajré: olyan lopott

holmi, amelyiket a tulajdo-nosa könnyen felismerhet

járásbiró (komm, u.): akineknincs foglalkozása, „birja" ajárást (1. aviatikus)

jaske: templom (1. bambin)

jassz: csirkefogó, a pesti apacstípus általános elnevezése

jasszkali: csavargóleányjasszoskodni: hencegni, kikez-jatt: (jatty) a kez [denijattbek: keztyűjattsóker: kézi feszítövasjavcsi: javítóintézetjergel: toloncjergli: toloncház, börtönjíder: húezkoronás bankjegyjóreggelt kívánni "· lakásba be-surrannijóreggelt kívánó: besurranó

tolvajjöhet: kilences (a kártyábaitjnti: jutalom, borraval

Kkaffa: — kávéházkaffer: ügyetlen, ostoba (1.

hólyag)kaftlizni: gombolni, kigom-

bolnikaja: ételkajah, kajakos: erős, bátor,

vakmerő, elszántkajáim (kajolni): ennikajapia: evés-ivás, mulatság,

dínom-dánomkajolni (kajálni); enni

kaller: gyűrű, karika, réz-karikakali: leánykáló: feketekamakuré: közönségeskamel, kamelni: szeretnikameló*: szerelmes (1. Pistakampec: vége van. meghaltkampó: koronakanász: rendőrkant: késkantlizni: késelni

31

kapcarajzos*: kezdő, gyáva, ügyetlen tolvajkapdova: razziakapdoválni: elfogni, elvennikáposzta: futáskáposztáskocsi: rabszállító ko-

káposztázni: futni, menekülnikfcapszolkás: a tolvajtanya ház-ki mesterekarré: tál, tányérkarperec: rabbilincskarvaly: pincérnőkaserolni: menteni, mentegetniki valakitiasza: késkecsaj: szabókeccsölni: vinni, elvinnikefe: hazugságkrafelizni: fizetés elől meg- szökni, kevesebbet fizetni az elfogyasztottnálkefét bevenni: elhinni a hazug-ságotkégli: lakás, tolvajtanya(l.díró)kéményszámoló: tolvaj, aki akéményben lévő húsneműtlopja elkenni: ütni, vernikérő: bordélyház(l. jaki, zárcla,kuffergyár)

* kapcarajzos = aki értékesebb l*-: Pl, 10 kilót nyomtam = 10 ből

kész vagyok !: nincs egykraj-cárom sem ! (1. fatig)

kettősjassz (komm, u.); két-fogatú teherkocsi

ketyegő: órakéz: rendőrkiakasztani: a mérleget

hamismázsáláshoz előkészíteni

kiba: kéjnő, utcai nőkiberer: detektívkíbli: kötél, szíj, amivel a

rabo-kat megkötözik

kiblizni: megkötöznikicsinálni (háb.): megölnikicsiszolódni: kitanulni a

tol-vajmesterséget (1.kiműve-lődni)

kiguberálni: kitenni a tétet,megmutatni

kígyó: övkikaserolni valakit:

kimentenivalakit

kiköhögni: elmondani, kife-csegni

ki lett: elfogtákkiló**: hónap (hány hónapra

Ítélték)kilózni: bort innikilyukasztani: belelőni, lelőnikiinli: tetű (1. zsuhi)kimlis: tetves

mit nem tud vagy nem mar lopni.pot ültem.

32

kiművelődni: kitanulni a tolvaj-mesterséget (I. kicsiszolódni)

kirágni valakire: haragudnivalakire

kiszaszerolni: kikémlelni alopásra alkalmas helyet

kígzek: keserű, savanyú, rosszkisznit pakkolni: nagyokat

hazudnikiüt a tűz !: baj van ! kiderült

a dolog !kivágni: kidobniki vagyok: nincs pénzemki vagyok mint a liba !: egyet-

len krajcárom sincs !kivnrcnizni: kihasználni, ki-

szipolyozniklajsz (kleisz): ezüstkiajszstrang: ezüstláncklajszstrengli: u. a.klajsztacni: ezüst cigaretta-

tárcaKlári: kloroformkiárista: rabló, aki áldozatát

kloroformmal kábítja el (1.gugyista)

klapec: fiú, kisgyermek (1. srác,krapek

klasbz: jó ! szép ! (1. kóser)kleisz (klajsz): ezüstklenkner: bénaságot színlelő

koldus

klinelni: pénzért kibicelnikhmer: aki pénzért kibicel,

nyerő játékostól pénzt kéklingli: ajtókilincsknassz: ítélet (a bíróság ítéletknasszolni: elítélnikneiezolni: kinyomozni, kifü.

készni, szaglásznikobak: a fej (1. kókusz, titi, séókóbi: húszkoliány: cigány (1. roma, pu±kókusz: a fej (1. kobak, ti'

séró)kolerás: tökrészeg, öntudat.kóli: hazugságkólizni: hazudnikomálni: ismerni, nézni,

gyelnikomálni a link hadovát: értia tolvajnyelvetkomázni: bizalmaskodni (1. bra-tyizni)komédiás: csalókomédiázni: csalnikón: mérleg, tizedes mérlegkopka: szerencsejátékkoporsószög: „magyar” ciga-rettakordé: rabszállítókocsikorpa: pénzkóser: jó ! szép ! nem gyana-

kodnak (1. klassz)

33

kivatola: tanúkoszvakaró: borbélykoveleff: huszonegy (a huszon- egyes játékban)kovaleves: aprópénzkoved sem: úri ember; tiszte- letreméltó ember (1. princ)kozák: hamiskártyásköhögni: beszélni, vallanikőműves: aki az áldozat figyel- mét magára vonja (1. falazó)köpni: vallani, beismernikörte*: (komm, u,): a vendég kevesebbfizetnivalótmondbekörtézni: a fizetésnél keveseb-

bet bemondanikötőfék: óralánckracher: pisztoly, lőfegyverkráholc: borotvakrahós: púposkrapek: fiú, kis gyermek (1.

srác, klapec)

kraut: futáskrautolni: futnikrebsz: tót ember (1. tutajos)kricsmi: kocsmakríkedli: kampósbotkrim: törvényszéki fogházkrumkopf: feszítővaskrnmplivirág (báb.): csillagkszí (saí), kszívedli

(szívedli):levél

kuffergyar: bordélyház (l.kéró,jaki, zárda)

kufferos: nagyszájú, hencegőkuki: cukorkuksi: vásárkulafickó: hátsózseb,

revolver-zseb

kulesz: automobilknruc: kéjnőkatlövic: szálloda (1. szladi)kutya: lakatkutyái!grató: lakatfeszitó' vss

Llacizni (latyizni): szerelmes-

kedniladány: felső a kártyábanláda: pakli dohányládát pakkolni: nagyokat ha-

zudnilaf !: hallgass !

lajla: szekrény, fióklakat: a mérleg tengelyének

suíykja, melyet eltolnak,hogy a mérleg hamisan mu-tasson.

langehó: tiltott szerencsejátéklányi: villamos

* A pincér így figyelmezteti a főpincért, hogy a vendég csalni akar.

34

lapát: a kézlassú: ökör, tehénlássuk csak Î: tízes (a kártyában)laszti: lapda, futball lapdalatyizni (lacizni): szerelmes-

kednilavírozni: körülnézni, kikém-

lelni, kifürkésznilavírozó: a tolvajok, betörők

bűntársa, aki a lopásra al-kalmas helyet kikémleli

Laudon: felső (a kártyában)lauolni, laholni: nevetnilé: pénzleadni a drótot: értesíteni, fi-

gyelmeztetni (1. cinket adni,trillázni)

lecupfolni: aranyláncot, nyak-láncot lecsípni

lecsúszni valamiről: nem sike-rült valami (1. plühre esni,csáléra ment)

leégni: minden pénzét elveszí-lefagyni: u. a. ftenileffes: bátor, vakmerő, köte-

kedőleffeskedni: hencegni, köte-

kedni, kikezdenileft: erős izom (muszkli)lehengerelni: lefényképezni (a

bűnügyi nyilvántartás szá-mára)

leesik valami: keresni valan(pénzt)

leim: ingyen, hitelbe, biztosi'amiért nem kell fizetni ·

leim meló: könnyű, biztosveszélytelen munka

leimre bukni: nem sikerl,bűnön tettenéretni (1. plühbukni)

leimre knasszoltak: ártatlanéiítéltek el

lekapcsolni, lekapni: elfognillekaszálni: leszúrnileköpő: zsebtolvaj, aki a villa-

moson leköpi a kiszemeltáldozatot, bocsánatot kér,segít letörölni és közbenmeglopja

lenovné: holdviláglenzölni: amerikázni, a dolgo-

zást mímelnilepedő: százkoronás bankjeglepleffelni: megszégyeníteni

leleplezni (l. pleffelni)lesmirelai valakit: megtigyelr

követni valakitlesz!: fuss! menekülj!letejelni: alaposan megfizetiletörni: minden pénzét elv

szítenílevea: pénzlézus: az újság

35

Íinksem (linkerseni): álnévlinkstapler: aki hamis írások-

kal könyöradományokatgyűjt

link zri: 1. link balhélinzi: kicsi (1. piti)

lityi: literlizi; kétliteres korsó sörlízi: a naplizsé: a Városliget (1. stadi)lobogó: zsebkendőlódítani: hazudnilógépész: csaló lókupec, aki

izgatószerekkel tetszető-sebbé teszi a lovakat

lógni: futni, szaladni, mene-külni

lógó: fülbevalóLonyai: huszkoronás bankjegylovas: piros hetes (a kártyá-

ban)lóvé: pénzlugnyi: a tolvaj szeretőjelüke: bolond (1. dilis)lulke: pipalulkizni: pipázni

Mmacska *: leány (villamos el-lenőr)mafta (háb. u.): benzin

jok a villamos ellenőrt

liázni (linázni) (háb.): fa-

vagy szénszállítmányt meg-

dézsmálni (1. meglibázni)

lichtfürolni: becsapni

liftelni: futni

likasztó: katona (j. bakesz,

slapic)

lilázni: kártyázni

linázni (libázni) (báb.): fa-

vagy szénszállítmányt meg-

dézsmálni (1. meglinázni)

link: ál, hamis, hazug

link balhé: szándékosan fel-

idézett zavar, botrány, hogy

közben lopni lehessen, vagy

hogy a tolvaj a zavarban

elmenekülhessen (1. link zri)

link ember: megbízhatatlan

ember, nem komoly ember

linkersein (Íinksem): álnév

link flepni: hamis igazolvány

link hadova: tolvajnyelv (1.

hohemnyelv)

linkóci: megbízhatatlan, nem

szavahihető, széllel bélelt

ember

machlajka: zavar, botrány (1.

zrí, balhé)

mackó: pénzszekrény

* macskának nevezik a zsebtol va

36

magához vágni*: megtapogatnia zsebet (a zseb tulajdonosa)

maga jön !: hetes (a kártyá-ban)

májem: víz (1. napsa)májemben hagyni: cserben

hagyni (1. vízben hagyni)májer: selyemfiú, akit a nők

tartanak ki (1. strici, Alfonz)majgi: majommajomparádé: frakk, estélyi

ruhamakaj: rejtekhelymakcsoválni (mancsoválni):

kezeket összekötözniinakéban van: el van dugva

(1. rollóban van)makerázni: beszélni, hazudnimakézni (makizni): eldugni

(1. elmakézni)makír: szakértőmalér: tízmalmos: szélhámosmalmozni: becsapni, szélhá-

moskodni, az átjáróház má-sik kapuján kiszökni (1. meg-malmoziii)

mancs: a kézmángorolni: verni, megvernimann: százkoronás bankjegy

* az ipsze magához vágott =. az il** marhecolás pl. az üzlet elé kira*** Pl. 10 mázsát nyomtara — 10 é

mantin: kasszírnőmanusz: embermárázni: megvernimarci: kenyérinarhecer: vasúti tolvaj, utazó

tolvajmarhecolni**: futás közben

lopnimarhez: fehérneműmari: a holdmari: cselédleánymárimóka: cselédlopás, hamis

könyvvel beállni lopás cél-jából

Marokkóba utazni: börtönbejutni

maszlag: hazugságniaszlagolni: hazudnimater (matír): pénztárcamátos: részegmatróz: tolvajMautlmer szálló: a szabad ég

alatt, a füvönmázamat: pénz szekrénymázli: szerencsemázolni: verni, verekednimázoló: felbérelt verekedőmázsa***: év (hány évre Ítélték)mediázni: parasztembert meg-

lopni

tő megtapogatta a zsebeititt holmiból felkapni és elfutni veleet ültem

37

medve: pénzszekrénymedvenyúzó: hidegvágó acél-szerszám pénzszekrény fel-töréséhezmegbukni: a rendőrségre ke-rülnimegbundázni: megcsalni, be-csapnimegcsapni: ellopnimegdemulálni: megvernimegdobni: meglopni (zsebtol-vajlás)megdörgölni: megvernimegdűlni: a rendőrségre ke-rülnimegenni a dumát: elhinni a

hazugságotmegerdözni: becsapni, tévútra

vezetnimegfirolni (megfürolni): u. a.megfújni: ellopnimeghargenolni: megvernimeghipiselni: megmotoznimeghúzni: pásztorórán a férfitmeglopnimegkaszálni: megszúrnimegkenni: megvernimegkiblizni: megkötöznimeglibá/ni (háb.): fa- vagyszénszállítmányt megdézs-málni (1. libázni)

* sokan vannak, különösen a paraaz ing- alatt tartják

meglibbenni: elfutni, eltűnnimeglinázni (háb.): fa- vagyszénszállítmányt megdézs-málni (1. linázni)meglógni: megszökni, elfutnimeglökni: megfúrnimegmalmozni: becsapni, azátjáróház másik kapuján ki-szökni (1. malmozni)megmáiigorolni: megvernimegmórni: meglopnimegpasszolni: megvennimegpucolni: megszöknimegrajzolni valakit: meglopnivalakit (zsebtolvajlás)megrollózni: eldugni (1. rol-lózni, makézni)megstuccolni valakit: valaki-nek pénztárcáját ellopnimegtélaholni: megszöknimegvágni: pénzt kicsikarni,

kölcsönkérnimeisterstück: a kulcslyuk le-nyomatameizli: feszitővasmekegő: birkamekegőhajtó: birkatolvajmelegben *: az ing alattmellre szívni: elhinni, komo-lyan vennimeló: munkasztemberek, akik pénzüket „melegben"

38

melker: tolvaj kéjnő, aki aférfit a pásztorórán meg- lopjamelóbajesz: dologházmelós: munkásmelózni: dolgozni (1. spínelni)mencsikoff: feszítővasmeraglim: betörés előtt ki-kémlelni a helyetmeszelve van: ki van tiltva

(városból, országból)meszes: u. a. (1. veizli)meszet kapott: kitiltották (1.veizlit kapott)Mezei Lipót: a lipótmezei té-bolydamező: sétatér (1, rét)mia: ezermichli: kardmiliem: milliómiloch: fogoly, rabmimó: üres, semmi (1. alma, mimó)mísz: csúnya, rossz,kellemet- lenmíszem van: unom, elment

tőle a kedvemmó: mozi (1. zimó)Mohanibé: Budapestmole: holtrészegmók: csősz, őrmóka: az elkövetett bűn

mókára járni: lopni, betörniMókemvóf: BécsMókemzír: Parismondjuk: nyolcas (a kártyá-

ban)morgó: kutyamórni: lopnimószer: besúgómószerolni: besúgni, elárulnimóz: pénzmúba: felesbeMucsáról jön: nem tud sem-

mit, tapasztalatlan, naivnvftcsai: vidéki ember, tapasz-

talatlan, nah1·, könnyen be-csapható

muri: lárma, kiabálás, mulat-ság

murgálni: veszekedni, zsém-beskedni

murgás, muris: mérges (1; gri-pis)

murizni: lármázni, kiabálnimurizni valakire: mérgesnek

lenni valakire (1. pikkelni,pipálni)

muszka postakocsis (1. trará)mutyi (mutyista): felesmutyizni: felezni, megosztanimuzik!: vége! menjünk! (1.

zene)muksi: műhely

39

művelődni; tanulni a tolvaj-mesterséget, (1. csiszolódni,okosodni

N,Machkrauten: a menekülő bűn-

társ után futninagybalhé: főkapitányságnagy kufferje van: szemtelen,

nagyszájú, kérkedő (1. nagy-mellű, kufferos)

nagylárma: főkapitányságnagymellű* szemtelen, nagy-

szájú, kérkedő (1. nagy kuf-ferja van, kufferos)

aahesz: mulatságnapsa: víznanzer: meggazdagodott tolvaj

(1. felső galéria)nehéz fiú: akinek sok bűn ter-

heli a lelkétnejre: világosság (1. hellni)nekihajtani valakinek: meg-

támadni valakit, rátámadnivalakire

nekóma: kárörömnem szereti a túrós rétest !:

ártatlannak tetteti magát !neppe: hamis (arany-, ezüst-,

ékszerhamisitvány)

mftnzer: pénzhamisítóMűszaki rajzoló: ügyes zseb-tolvaj

Ny

neta: kor yhanikhaj: jelentéktelen, senki

ember (1. Berci, jabranc,sekerc, nimolista, pitiánersliff)

nímó: nem, semmi (1. alma,mímo, fiatal, Simon

JiîîiioJisiiî, nista: szegényem-ber, akinek semmijesincs

nyaralás (háb.): internálás (1.vaccs)

nyaralni küldték: internáltáknyaraló internáló tábornyehó: cipésznyert!*: brávó! helyes! jól

van !nyivó !: hallgass ! (1. epl

dever,laf)

nyitó: ablak (1. fenszti, afti)nyolcas: rablónyolcra remii: kirabolninyolctizenötös szajre: autó-

keréktömlőnyúl: tökrészeg

* nyert!: elismerést kifejező felkiáltás.

40

Ο, Öoberhé: főkapitányságobermájer*: főstrici (csak tré-

fásan vagy gúnyosan hasz-nálják ezt a kifejezést)

obicupfer: kabáttolvajöcsi: a szemoda süss i: oda nézz Îojser (ajser): gazdag (1. fejes,

tutista, fiiszer)okosfiú: tolvaj (1. hohemfiú)okosítani: kitanítani a tolvaj-

mesterségre (l. csiszolni, mű-velődni)

okosodni: kitanulni a tolvaj-mesterséget (1. csiszolódni)

olló: kilencollómalér: kilencvenone: nem (1. alma, nimo, mimo,

Simon, fiatal)oref: jótállóorgonázni: lábbal jelt adnióriás: ezerkoronás bankjegyÖreg: főnök, igazgatóöreg Ï: jó ! (i. ilyen öreg)öregem (az öregem) (komm, u.)

a szeretőmöt rossz !: elérte a baj (I. régen

rossz, bekapta a legyet)ötöíi vette: lopta (az öt ujjá-

val szerezte)

Ρpacek: arc (1. zűr)pacsirta,: csendőrpaklizni: hamiskártyáznipaklizó: hamiskártyásPali: kihasználható, tapaszta-

latlan, könnyelmű ember (1.balek, veréb, spatz)

palira fogni valakit: kihasz-nálni, becsapni, kiszipo-lyozni valakit

papek: botpapír (háb, u): ezerkoronás * Talán te vagy itt az obermájer ?

Talán te találtad fel a puskaport ?

parolizni: a tétet megduplázni(kártyában)

passzer: orgazdapasszolni; eladni (Î. elpasszolni)paterolni: elküldeni, megsza-

badulni valakitől (1. elpate-rolni)

patkány: a villamos váltóiga-zító fiú

peccölni: fizetnipech: balsors, szei-encsétlenség

peccs: pofon= Talán te kanállal etted a tudományt?

41

peisli: tüdőpergő: kocsi, szekér (1. "gar-

des, ropogó)perzsa (háb. u.): tízezer, tíz-ezerkoronás bankjegy-Péter: alaó (a kártyában)pfeffer ·. puskaporpia: italpiálni: innipiás: részeg, részegespicsipacsi: a tétet meghárom-

szorozni (a kártyában)pik: haragpikbajesz: étterempikkelni valakire: haragudni

(1. pipálni, murizni valakire)pikkölni: ennipikmaszi: hazugságpincs: kalappipálni valakire: haragudni (1.

pikkelni, murizni valakire)Pista: szerelmes (1. kamelos)pistúlni valakibe: belesze-

retni, belebolondulni vala-kibe

piszkálni: lopni (zsebtolvaj-lás)

piszkáló: zsebtolvajpiti: kicsi, jelentéktelen (1.

linzi)pitiáner (tréfásan: Pitla-

sinszki): jelentéktelen, senki

ember, szegény, vagyontalanember (1. Berci, nikhaj, se-kere, sliff)

pitilió: aki pénz nélkül ül lekártyázni

pitli bár (komm, u.): éjszakaipálinkaméróhely (rendsze-rint a bérkocsiállomásokonvan)

pityegő: óraplanje: lengyelplankfúr: külsőzsebplankolni: kicserélni, eltün-

tetni a kártyátplecsui (háb.): érem, kitüntetéspleffelni: megszégyeníteni,

leleplezni (1. lepleffelni)pléhgallér (háb.): arany- vagy

ezüstgallérpléhg'alléros: arany galléros,

törzstisztpléhre menni: megszöknipléhsnszter: b ádogosplenkni: kabátplenknifickó: kabátzsebplétizni: futnipléhre bukni: nem sikerült

bűnön tetten éretni (1. leimrebukni)

piiüire esett: nem sikerült (1.csáléra ment, lecsúszni)

pofázni: feleselni

42

pórer: pásztorpóter: szabad, szabadlábon

vanpótcrre menni: szabadlábra

helyeztetnipotova !: add vissza !pracni: a kézpreizli: a szénprezentálni: rajtacsípni a

zsebtolvajt

prezentálták: rajtacsípték azsebtojvajláson

princ: úri ember (1. kovodsem)

prosztó: paraszt, rendőrpucc !: fuss ! menekülj !pucija: ruha, öltönypucolni: elfutni, eltűnnipukkanó: lőfegyverpuri: cigány (1. kohány, roma)

Rrachedli: a börtönbe beadott

élehnisz ercsomagráhajtani valakire: nekimenni

valakinekrajcsos: zsebtolvajrajzolni: lopni (zsebtolvajlás)rajzoló, rajzos: zsebtolvajrakkolás: nehéz testi munkarakkolni: nehéz testi munkát

végezni (1. gürcölni)randi: találka (randevú)ratkó: nőraval: kábító ital (1. gugyi)rázni a rongyot: hencegni,

nagyzolnirebicsek: revolverrégen rossz: elérte a baj (1. öt

rossz)reibi: gyufaresti: vasúti étterem

rekezé öngyilkosság: álöngyil- kosság, színlelt öngyilkos- sági kísérletrét: sétatér (1. mező)rétik: illemhely (1. révai)retiksrenker: a legsúlyosabb sértés a betörőre nézve. Aztjelenti: Te csak oda tudsz betörni, ami nincs bezárva !retyerutya: a cókmók (1. be-tyárbútor, hubelevanc)révai: illemhely (1. rétik)revízió: a rendőrség gyanú- sítja valami bűnnel, razziarevízióra bukott: a rendőrség elfogta, de csak gyanú alap- ján, bizonyíték azonban nin- csenribanc: utcai nő, kéjnőricsaj: lárma, mulatozás

ring: az ügyészségriszt: rész a zsákmánybólrisztelni: osztozkodni a zsák- mányonritkó: retikül, ridikülrizen (háb): ezerrobogó: vonatróka: arany (1. fuksz)rolnis: tolvaj, aki a kocsikról

csomagokat lopkodrolnizni: kocsiról csomagot

lopnirollóhaíi van: el van dugva (1.

mákéban van)rolíózni: eldugni (1. elmakézni)roma: cigány (1. kohány, pari)

43

rongy (komm, u.): ezerkoronásbankjegy

ropogó: kocsi (1. pergő, gardes)rotlaufer: kocsitolvaj, aki ko-rovázni: sírni [csikat loprövidszivar: kistermetű, ala-csony ember (1. dugó)race !: fuss ! menekülj !ruccanni: elfutni, eltűnniruha (ruhi) verésruhát szakítani: verést kapniruházni (ruhizni): verni, vere-kednirumli: pánik, zavar, felfordulás

(1. machlajka, zrí, balhérmpó: ezüstforint

Ssacherolni: lopnisaláta (háb.): egy- és kétkoro-

nás bankjegy, aprópénzsini (söni): ruha, öltönysapek: sapkasápciher: élősködő, aki a tol-

vajoktól részt kunyerál azsákmányból

sápista: részes tolvajsápot lehúzni: vetést kapnisáros: adós, adósnak lenni (i.

frakk)sáros vagyok: adós vagyok,

tartozom

saszerolni (szaszerolni): ki-kémlelni a lopásra alkalmashelyet

saszeroló (ezaszeroló): aki alopásra alkalmas helyet ki-kémleli

sattira menni: lopásra mennisé: óraseibni: ringispil, körhintasekerc: jelentéktelen, senki

ember (1. nikhaj, Berci, jab-ranc, pitiáner, sliff

sem: a valódi névséró: a fej (l. titi, kobak, kókusz)

44

séta: menni, elmenniséta !: menjünk innen Îsiber (háb. u,): csempész (1.

svercer)sifli: semmisiker: részegsikerálni: részegeskednisikitás (sikkajtás) (háb. u.):

sikkasztássimlis: rabszökevénysimlizni: futni, menekülni,

szökniSimon: nem (1. alma. mimó,

nimó, fiatal)sipista: hamiskártyássirásó: rossz kibicsiric: a parasztember bun-

dájasiropli: esernyősiti (sitji): börtönsitikulesz (korom, u.): rabszál-

lító autósitin voltam: le voltam tartóz-

tatva, börtönben voltamsiti pucija: rabruhasitis (sityis): rabskriba: irasskribálni: írniskribula: toll, ceruzaslapaj: növendék, tanoncslapic: katonaslatyak: sapka

slepper; a hamiskártyások·társa, aki az áldozatokat fel-hajtja

sliff (sliffeutyü): jelentéktelen)senki ember (1. pitiáner;Berci, nikhaj, jabranc)

smasszer: börtönőrsmatesz: borravaló (1, jajem)smekker: aki a tolvaj bandát

fenyegető veszélyt kiszima-tolja

smekket kapni: értesítéstkapni a veszélyről

smir: figyelés (a detektív fi-gyel valakit)

síuirelni: megfigyelni, követnivalakit

smireliii, állni: figyelőhelyensmóci: csók [állnismócizni: csókolniSmé; ingsnebi: pálinkasnitt hajsz: lovaglónadrág,

bricseszsnöli: zsebkendősóher: szegénysóher hát: szegényesen öltö-

zöttsóheroini: felnyitni, felfeszí-

tenisószerolt móka: jól megter-

vezett betörés

45

pottenfor: tolvajzsebpovjet: birókölni (salni): ruha, öltönybpang: cigarettaIpanga: kés$pannolni: ugratni, felhúzni,

heccelni valakitpanring, spátni: boxerspace: könnyelmű, kihasznál- ható ember (1. veréb)Spenótbakter: pénzügyőr, fináncsperling: retesz ppi: kocsma piné: vémasszony, kocsmá- rosnéspinolni: dolgozni (1. melózni)spis: kocsmárosgpiti: kórház (l. hajlem, Szolnok)spreicolni: fölfeszítenisprengeizni: feszítővasspringer: láblánc, lábbilincssrác: kisfiú, gyermek«renk: betöréssrenkceig: betörőszerszámsrenker: betörőstadi: a Városliget (1. lizsé)staub; cigarettastekli: fogdastenkerolni: bíztatni, felbíz-

tatni

* Pl.: Tóni a dombóvári strekketdombóvári vonaton utazik az utasokat

steigolni (steigre menni): vil-lamosra vagy vonatra fel-szállni lopás céljából

stesszer: kalapstesszerolni: segítenistier vagyok: egy krajcárom

sincsstifli: kicsi, fiatalemberstiftka: fiatal leánystiké: csend, titokstikében: csendben, titokbanstimeizli: feszítővasstimfli: cigarettavégstirolni: keresni, kutatnistoki: zálogház (1. zaci)stokis: zálogosstokkolni: nézni, figyelni,

ész-revenni

stokzsuga: zálogcédulastop: cigarettavégstoppolni: lefoglalnistölt: elegánsstramm (háb.): jó, szépsträng (strengli): láncstrekket tartani*, strekket

törni: vasúti útvonalat meg-szállva tartani lopás céljából

strici (strigó): selyemfiú, akita nők tartanak ki (1.májer)

stuc: segítségstaccer: segítőtárs

tartja vagy töri = Tűni állandóan afosztogatni.

46

stuccolni valakit: valakinek apénztárcáját ellopni

stukker: revolverstukni: kalap, puha kalapsnlaj: iskola (1. dűli)Surányi: makk disznó (a kár-

tyában)surblaj: tánciskola (1. caurb-

laj)

surblizni: táncolni (1. csurb-1lizni)

snttyjáték: huszonegyes játéksvári: nehézsvári meló: nehéz betörés,

nehéz betörnisvédi: részegsvercer: csempész (1. siber)sveszti: nővér, leánytestvér

Szszabálytalan kihágás: titkos

kéjelgésszagos: gyanakvószagosnak lenni: gyanakodniszájam szélén van: haragszom

rá, fenem rá a fogam, várom,hogy bejöjjön az én ut-cámba

szajber: kereskedőszajré: zsákmány, lopott holmiszajrézni: lopni, zsákmányolniszakítani: kártyán nyerniszalámi: verésszaszerolni (saszerolni): ki-

kémlelni a lopásra alkalmashelyet

szaszeroló (saszeroló): aki ki-kémleli a lopásra alkalmashelyet

szedni az epret: kártyán nyerniszéna: dohány

szépen!: hogyne, hogyisneszepi: sváb ember (1. tokoslszerencse: tök (szín a kártyát

ban)szí: levél (1. kszi szivedig

kszivedli)szidi: kalap, kemény kalapszíni: színházszintén zenész ! közénk való !

ez is olyan, mint mi! szin-tén tolvaj !

szivedli: levél (1. szi, kszi,kszivedli)

szkopper: álkulcsos tolvajszladi: szállodaszlanyi: szalonnaszliács: tanúszliácsoini: vallani, beismerniszliácsra menni: beismerniszlovelni; aludni (1. durmolni

szundizni)

szolnok: kórházszvaló: csengő (1. beregő)szvambat: nyolcszvammbatmalér: nyolcvanszomori: temetésszopik (az szopik): adós ma- radok, azzal adós maradoknövelni: hazudniszolii: kereskedősegedszracska: utcai nő, kéjnőszróle: gazdagszróle liéder: olyan szoba, amely ikben sok értékes holmi van, amelyikből sokat lehet lopni

47

szreló (szrohó): büdössztari: tanítósztráti: pezsgősztremál: fél (1. begyullad, ci-

terai)sztremálni: félni (1. begyul-

ladni, citerálni)sztrillázni (trillázni)', értesí-

tést leadni (1. cinket adni, le-adni a drótot)

szirüll !: vigyázz (1. neszt)szuka: nőszunűizni: aludni (1. durmolni,

szlovelni)szurkács, sznrki: nyakkendőtű

Τticni: cigarettatárcatahó: buta, együgyű, falusi

(1. báró, vices)tui: első kiosztás a kártyá-

zásnáltilián: hóhér (1. cvikker)talonban maradni; szégyen- ben maradnitalmozni: kártyát összeraknitucolni*: működni, lopnitim: őszintetifin: aki rögtön beismer

mindenttirdli; álkulcs, tolvajkulcs

* Pl. Lajos Mokemvólon táncol =

tarhenolni: kéregetni, koldulnitedd rá (komra, u.): főzelék fel-tejeim: fizetni [tétteltessék: zöld (szín a kártyábantészta: hazugságtésztázni: hazudnitetűbörze: a Teleki-téri ószeres

árúcsarnokoktilankózni: megszöknititi: fej (1. kobak, kókusz, séró)tiplizni: elesni (Ï. eltiplizni)tokos: sváb ember (1. szepi)tollas: csendőrtomadok: öngyújtó

Lajos Bécsben működik (lop).

48

topánka potováló: pincértopogó: cipőtótenscbein: kény szerútlevéltótschlager: ólmosbot, vasbottragacs: jármű, kocsitrará: a postakocsis (1. muszka)tréfli: bűnös valamibentréfli meló: veszélyes betöréstréflire adni: elárulnitréflire bukni: tetten éretnitremázni: félni (1. sztromálni,

citerálni, begyulladni)trillázni (sztrillázni): értesítést

leadni (1. cinket adni, leadnia drótot)

tróger: közönséges, durva eber

tnkker: asztaltulaj: tulajdonostutajos: tót ember (1. krebttuti: biztostutira menni: biztosra menttütista: gazdagtutu (tütii): pálinka

tűz: lárma, zaj (1. zri, balhétüzelni: lármázni, veszekedntüzet verni: lármáznityúk: nő, leánytyakászni: aszfaltbetyárkodns

nőket megszólítgatni

Ü, Űugrató: ijesztő készülékugrálni: hencegni, kötekedniumplankolni: kicserélni, másra

fordítani a beszédetUmschlag: lármauszi: uszoda (1. vricse)iiberadui, überolni (iberolni):

átadni a zsákmányt

vackolni: ágyazni, megágyaznivaeok: fekhely, égy, diványvaccs (komm, u.) internálás

(1. nyaralás)vagán (vagány): bűnöző,

csirkefogó

V

überadó (iberadó): a zsebtolvaj, társa, aki a zsákmányttöbbi társnak nyomban to vább adja iifotre (háb.): gyakran, egymásürge: néma, süket [utárűrgézni: némának, süketnek

tettetnimagát

vaccsolni: internálnivágni: pénzt kicsikarni, köl-

csönkérni (1. megvágni)vaizli (veizli): kitiltás (1. me-

szes)

49

Talzlit kapott (reizlit kapott):kitiltották (1. meszet kapott)

vakerálni: muzsikálnivamzer: besúgó, árulóvamzolni: besúgni, elárulni vkit: jó ! nagyon jó !vászonra zsugázni: hamiskár-tyázniveizli (vaizíi): kitiltás (I. me- szes)veizlit kapott (vaizlit kapott): kitiltották (1. meszet kapott)veréb: hiszékeny, könnyen be- csapható (1. spatz, Pali, balek)veteráner: egész kenyérvices: buta, ügyetlen (1. báró,

tahó)viccserhó: naiv, hiszékeny

virsli (komm, u.): százezer,százezerkoronás bankjegy

víz !: vége ! abbahagyni !vízben hagyni: cserben hagyni

(1. majemben hagyni)vízre dönt: egyedül (nem ban-

dával) dolgozikvizesnyolcas: kereskedősegédvolf: hatvolfmalér: hatvanvonó: vasreszelő, fűrészvricse: uszoda (1. uszi)vurcni: kihasználható, becsap-

ható ember (1. gyökér)vnrenizni: kihasználni, kiszi-

polyoznivutler: fecsegő, akire nem le-

het titkokat bízni

Ζzabos: mérges (1. gripis, mu-

ris, murgás)zaci: zálogház (1. stoki)[záfolni: ennizarnek !: üss oda!zamekolni: ütnizárda: bordélyházzarglizni: üldözni, kergetnizavadzálni: útbaállni, meggá-

tolnizébacher: zsebtolvajzebra ruha: verés

zéfárer: zsebtolvajzene!: vége !

menjünk ! (1. rau-zik)

zenész: csirkefogózi: hétzimalér: hetvenzimó: mozi (1. mó)zóf: ezüst forintzöld: bírósági asztal, birói

emelvényzónázni: villamoson vagy vona-

ton fizetés nélkül utazni

I

50

zongorázni: ujjlenyomatotvenni

zrí; rendetlenség, botrány, lár-ma (1. balhé, tűz)

zrikálni: mérgesíteni, ugratnivalakit

zrimacker: aki szándékosanbotrányt csinál, hogy a zavar-ban bűntársa lophasson vagyelmenekülhessen

zriukó: részeges emberzrínyis ta: akinek nincs foglal-

kozása (1. aviatikus)zrízni: lármáznizugliget (háb. u.): zugbörzezuhantam: magát detektivnek

kiadva megzsarolni, meg-csalni valakit

zuhantás: álde1ektív munka

zuhanté: aki detektivnek adjaki magát, áldetektív

zúl: mellényzűr: arc (1. pacek)zsámbéki Lloyd: a mucsai új-

ság, vagyis hogy nem igarzsaru: rendőrzsibaj: zsibvásár, Telekx-téi1

vagy a Vásár-térzsili: a parasztember bekecsezsoké: tök hetes (a kártyá-

ban)zsuga: kártyazsugázni: kártyáznizsuglista: zsebóratolvajzsuhi: tetű (1. kimli)zsupház: toloncházzsupkocsi: tolonckocsizsuppolni: kitoloncolni

II.

Szógyűjtemények fogalmi csoportokszerint.

1. Számnevek.

1: alzó 25: : kóbicsá

2: bé 26: : kóbivolf

3: gi 27: kóbizi

4: dá 28: kóbiszombat

5: : csá 29: kóbiolló

6: : volí 30: ; gimalér

7: : zi 31: gimaléralzó és igy

8: szombat tovább9: olló 40: dámalér

10: malér 50: csámalér

11: maléralzó 60: volfmalér

12: malérbé 70: zimalér

13: malérgi 80: szombatmalér

14: maiérd á 90: ollómalér

15: malércsá 100: ember

16: malérvolf 200: béember

17: malérzi 300: giember

18: malérszombat 400: dáember s igy tovább

19: malérolló 1000: riz en

20: kóbi 2000: bérizen

21: : kóbialzó 3000: girizen és igy tovább

22: kóbibé 10.000: perzsa

23: kóbigi 100.000: virsli

24: kóbidá 1,000.000: miliem

52

2. Verekedés, gyilkosság.

Terni, megverni: bunyózni,márázni, brusztolni, mázolni,hargenolni, dörgölni, meg-dörgölni, megdemulálni, hiri-gelni, megkenni, demulál-ni, meghargenolni, elmáráz-ni, megmángorolni, félangol-ra tenni, ruházni, kenni, ru-hizni, mángorolni, elmázolni

verés: bunyó, csikós ruha,zebra ruha, hirig, ruha, ruhi,szalámi

verést kapni: bunyót kapni, sá-pot lehúzni, ruhát szakítani

ütni: zamekolniüss oda !: zamek !pofon: flemm, p'ecosfelbérelt verekedő: mázolóbot: geki, papekkampósbot: krikedliólmosbot: tótschlager

boxer: Spannring, spatnikéselni, megkéselni: bökni,

halefolni, meghalefolni, ka-szálni, megkaszálni, leka-szálni, kantlizni, megkanílizni

megölni: angolra tenni, gaj-deezbé küldeni, hatszázraküldeni, hidegre tenni, haza-küldeni, kicsinálni

meglőni: kilyukasztanirablógyilkos, rablógyilkosság Ï

bekajhalál: gajdeszmeghalt: kampeckés: gatli, halef, handzsa,

kasza, kant, spanga, bökőbalta, fokos: hógerrevolver: rebicsek, stukkerlőfegyver: kracher, pukkanópnskapor: pí'effer

3. Betörés.

Betörő: srenkerügyes betörő: favoritbeíörőnövendék: slapajfeltörni, felfeszíteni: sóhe-rolni, felsóherolni, aufsóhe-rolni, einzenkolni, hezen-kolni felzenkolni, spreicoini

veszélyes, nehéz betörés: hazermunka, tréfli meló, svárimeló

könnyű betörés: leim melójól megtervezett betörés: só-

âzerolt mókabetörés: srenk

53

betörőszerszám: srenkceigszerszámtáska: goleálkulcs: bár, dár, dáhorog,

dardli, ditrich, házmester,hausmeister, tardli, grosz-deutsch, haupter

ïeszitôvas: bremzer, krumkopf,meizli, mencsikoff, spreng-eizni, stimeizli, jattsóker

csavarhúzó: abstechermellfúró: angoltáncosráspoly: fogpiszkálővasfíírész: húrvasreszelő: vonóacél hidegvágó: medvenyúzólakatfeszítő vas: kutyaugratóretesz: sperlinglakat: kutya, hundkilines: klingli

csengő: beregő, szólópénzszekrény: medve,

mackó,mázamat

viasz: dunegbetörés előtt kikémlelni a

helyet: meraglimbetörésre alkalmas helyet ki-

szemelni: auslavíren, laví-rozni, szaszerolni

behatolni: einsteigolnia kulcslyuk lenyomata: ab-

drukk, meiszterstückszekrény, fiók: lajlabetömés alatt utcán ört alku:

gyertyázniaki őrt áll: gyertyázóálkulcsos tolvaj: szkoppervas: gázsisárgaréz: gelb

4. Evés, ivás, mulatság.

Éhes: bokhalós, íLamóaéhség: flamóéhezni: flamóznienni: burkolni, halózni, ka-jálni, pikkölni, záfolnikenyér: brugó, marci, döfiegész kenyér: veteranerhús: boszhartszalonna: szlanyitojás: becampirított kenyér: huszárrostélyos

főzelék feltéttel: tedd ráinni: piálniital: piakilózni: bort innipálinka: gingi, gift, snebi, tutuvíz: majom, napsapezsgő: sztrátileitatni: átejteniberúgni: bekáfolni, bekávézni,

betangózni, bepiálni, besi-kerálni

54

részeg: koleráé, piás, mólé,nyúl, mátos, siker, svédi

részegeskedni: sikerálnirészeges: zrinkókocsma: cseherli, kricsmi, spipincekocsma: gödörkávémérés: csehókávéház: kaffaétterem: pikkbajeazvasúti étterem: restipálinkamérés: gifthallikocsmáros: spís, górés

orgazda kocsmáros: balspískocsmárosné: spinéfőpincér: brenncsálinger, fő-

csórópincérnő: karvaly

pincér: csálinger, topánka po-kasszírnő: mantin [to válófizetni: blechelni, brennölni,

égetni, peccőlni, tejelniborravaló: jajem, smateszadós maradók: az jön !, az

szopik !adós: sárosadósság: frakkfizetésnél csalni, megszökni:

bliccelni, körtézni, kefeliznimuzsikálni: basavázni, vake-

rálniliter: lityikétliteres korsó sör: lizimulatság: grimbusz, kajapia,

nahesz, ricsaj

5. Dohányzás.Cigaretta: bláz, spang, staub„magyar" cigaretta: koporsó-szög„dráma" cigaretta: gyalogságimemphysgyufa: bleib, gerenda, reibicigaretta v. szivarvég: csikk,stop, gimó

pipa: gajmó, lulkepipázni: gajmózni, lulkizniöngyújtó: tomadokcigarettapapír: flűszidohány: dukaj, szénaegy pakli dohány: ládacigarettatárca: tacni

6. Kártyázás.Kártya: háder, zsuga tök: glück, szerencsekártyázni: háderozni, lilázni, vörös: doktor

zsugázni zöld: tessékmakk: bátorkodom hetes: maga jön

55

nyolcas: mondjukkilences: jöhettizes: lássuk csakalsó: Péterfelső: Laudon, ladánykirály: herr Doktordisznó: Deákmakk disznó: Surányitök nyolcas: csókos Kristóftök hetes: zsoképiros hetes: lovaspiros nyolcas: csolnakosadu (atout): Adolfszerencse: disznó, mázliaki folyton nyer: disznóziksokat nyerni: feltörnikártyán nyerni: szakítani,

szedni az epretmegduplázni a tétet: paroliznimegháromszorozni a tétet:

picsipacsiszerencsétlenség, rossz kártya-

járás: pechelveszíteni a pénzt: leégni, le-

fagyni, letörnielveszítettem a pénzemet:

kész vagyok !, ki vagyokaki elveszítette minden pénzét:

fatigkitenni a tétet: guberálni, ki-

guberálnihuszonegyes: áncli, suttyjáték

abbahagyni a játékot: bemon-dani a vizet

tiltott szerencsejáték: lang-ehó, kopka

ferbli: Ferkóhúsz (a huszonegyesben): Jakabhuszonegy (a huszonegyesben):

Koveleffkilences (sláger): brutalfeles, felezni: mutyista, mu-

tyiznirészesnek lenni: benne lenniosztozni a nyereségen: risztelnikibic, aki a játéfosok kár-

tyáira téteket tesz fel; brot-ziccer

rossz kibic: sírásóaki pénzért kibicel: klímertolvaj kibic: dragacsolóMbicelés közben lopni: draga-

csírolnifeltűnés nélkül távozni: huza-

tot kapniliamiskártyázni: fléglizni, fléd-

lizni, ílótázni, paklizni, vá-szonra zsugázni

hamiskártyás: kozák, paklizó.sipista

hamiskártyázás: üótrükk: flémegjelzett kártya: cinkelt kár?

tya

56

előre összerakott kártyacso-mag: altedá

kártyát összerakni: talmóznia hamiskártyás bankja: ha-

dova bankkártyát csúsztatni: abslekken,

hilirozni, áthilirozni, plan-kölni

kártyacsúsztató: abslekker, ki-lozó

kártyát elrejteni. hokkolniaki a hamiskártyásoknak az

áldozatot felhajíj«: slepper

az első kiosztás: tália hamiskártyás társa, aki szin-tén beül játszani: abkaufer,

blattistaaki az áldozatoknak kedyet

csinál a játékhoz: fall-maclier

az áldozat: balek, Pali, veréb,space

aki pénz nélkül ül le játszani:pitibó

akit nem lehet becsapni:konepik

7. Futás, menekülés.

Futni, elfutni, megszökni:káposztázni, krautolni,plétiz-ni, grattolni, simlizni, el-graííolni, elkáposztázni, el-krantolni, elliftelni, liftelni,elsimlizni,pueolní,megpueoi-ni, ruccanni, lógni, meglógni,

meglibbenni, tílankóznifutás: káposzta, krautmenni, elmenni: sétamenjünk innen!: séta!fuss ! menekülj !: lesz ! pucc!

ruco !rabszökevény: simlis

8. Pénz, pénznemek.

Pénz: báresz, dohány, korpa,leves, lé, lóvé, móz

aprópénz·, kovaleves, salátatízfiliéres: Wekerle, csálékorona: csázé, kampóezüst forint: bükk, rupó, zóftízkoronás: búr, csákó

huszkoronás: jíder, Lónyaiszáz koronás: lepedő, mannezerkoronás; fecni, ficcs, frim,

mi a, óriás, papír, rongytízezerkoronás: perzsaszázezerkoronás: virslipénzt felváltani: aufsvendolni

57

9. Lopás, zsebto

Lopni: bugázni, cupfolni,csapni,esőzni, csórolni, csaklizni,durrantani, dörrentem, fuj ni,háppolni, mórni, rajzolni,sacherolni, megdobni, meg-mórni, megrajzolni

lopni (csupán zsebtolvajlásraalkalmazható): evezni, pisz-kálni

lopásra menni: boltra menni,sattira menni

nyitott ablakon keresztül lopni:horgászui

lakásba besurranni: jóreggeltkívánni

fa vagy szénszállítmányt meg-lopni: libázni, linázni, megli-bázni, megiinázni

futásközben lopni: marhecolnipásztorórán a férflt meglopni:

meghúznipénztárcát lopni: megstuc-

colni, stuceolniparasztembert meglopni: mé-

diáznikocsiról csomagot lopni: rol-

niznikirakattolvaj: déii nyitó

besurranó tolvaj: jóreggelt kí-vánó

birkatolvaj: inekagoliajtó

vaj kifejezések.

aki a kéményből a húsneműt

kilopja: kóményszámolóvasúti tolvaj, utazó tolvaj:

marhecerkabáttolvaj: obicupferálkulcsos tolvaj: szkopperaki a -kocsikról csomagokat

lop: rolniskocsitolvaj: rotlauferzsebóratolvaj: zsuglistakezdő tolvaj, krajcáros tolvaj:

kapcarajzosrészes tolvaj: sápistanemzetközi tolvaj: exportőrzsebtolvaj: evezős, piszkáló,

rajzoló, rajzos, rajcsos, zé·baclier, zéfárer

zsebtolvajuö: cafkarajzoló,cafkarajzos

zsebtolvaj, aki csak nőket lopmeg: caí'kavágónagyon ügyes zsebtolvaj: mű-szaki rajzoló, hóhemcupfervillamos: baizli, bázli, bárzli,

lányivonat: robogóvillamosra,vonatra szállni lopás céljából: steigolni,

steigre mennia meglopamiót meglökni:

auf-stószolni

58

utvonalat megszállva tartanilopás céljából: strekket törni,strekket tartani

óraláncot, nyakláncot lecsípni:lecupfolni

aki a meglopandót leköpi: le-köpő

a kéz: evező, jatt, jatty, lapátmatató és középső ujj: gáblivedd a kezedbe !: cupí'a jattba !fogni ·. fisölnizsebóra: cajg, ceig, ketyegő,

pityegő, séaranyóra lánccal: bécsi jószágaranylánc: strany, strenglí,

fukszstrang, fukszstrengli,henker

ezüstláne: kleiszstrang, kleisz-strengli

cigarettatárca: tacniaranycigarettatárca: fuksz-

tacniezüstcigarettatárca: kleisz-

tacnipénztárca: mater, degeszridiktil: ritkónyakkendőtű: szurki, szurkácszsákmány, amelyet a tulajdo-

nosa könnyen felismerhet:japán szajré

a zseb: fickó, fúrkabátzseb: plenknifickó

hátsózseb: achremfickó, akrem-íickó, kulafickó

külsözseb: plankfiirtolvajzseb: sottenfúrtélikabát: gombolóskabát: plenknia parasztember mellénye: zsiliaz ing alatt: melegbenfelgombolni, felvágni: felfar-

colni, kaftliznitolongás: illemellenőr: macskaváltói gazító fiú: patkányvidéki, tapasztalatlan ember:

muesaiakit könnyít meglopni: halott

Paliakit nehéz meglopni: brenner

Palimegtapogatni magát: magához

vágnikönnyű zsebtolvajlás: leim

melónekimenni valakinek: ráhaj-

tani valakirerajtacsípni a zsebtolvajt: pre-

zentálnitetten érték zsebtolvajláson:

prezentáltákzsákmányt átadni: iberadni,

über adni, iberelni, überelni,átpasszolni

59

gyanakvó ember: szagos freier a meglopandó figyelmét el- vonni: falazni, falat állni aki a figyelmet magára vonja:falazó, kőművesvondd el a figyelőjét: csináljfalat

a menekülő bűntárs után fatninachkrauten

szándékosan felidézett bot-rány: linkbahé, linkzri

akî a szándékos botrányt csi-nálja: zrimacher

10. Hazndoz

Hazudni: anzágolni, dumálni,gurítani, hantálni, kólizni,linkelni, lódítani, makerázni>maszlagolni, szovelni, tész-tázni, dumabankot adni,kisz-nit pakolni, ládát pakolni

hazugság: kefe, kóli, maszlag,\ pikkmaszi, tészta[tolvajnyelv: hadova, link ha-I dovatolvajnyelven beszélni: hado-I válniírténi a tolvajnyelvet: komálni

a link hadovát

11. Nő,

ás, becsapás.

elferdített értelmetlen beszéd:halandzsa, halandzsázni, be-halandzsázni

becsapni: beürolni, befarolni,firelni, fürolni, belinkelni,falhoz állítani,huszonnyolcrafogni, Palira fogni, malmozni,inegmalmozni, megerdőzni

elhitetni: erdőbe vinni, erdőbeküldeni, bedönteni

elhinni a hazugságot: dűlni,bedűlni, bevenni a kefét,mellre szívni, megenni adumát

leány.

fliő, leány: bőr, doli, ratkó, szu-ka, macska, tyúk, csaj, kali,stiftka

frí nő: fácánnotestvér: svesztirénasszony: spinécselédleány: mariÄ szeretőm: öregem (az öre-

gem)

csavargó cselédleány: fran-kamári

csavargó leány: jasszkalicsavargónő, titkos kéjnő:

franka tyúkkéjnő: kuruc, cafka, kiba, ri-banc, szracskatolvaj kéjnő; melkera tolvaj szeretője: lugnyi

60

12. Ruha, öltözködés.

Ruha: pucija, salni, sölniegyenruha: angyalbőrestélyi ruha: majornparádérabruha: sitipucijafelöltözni: ansöllerolnielegáns: stöltszegényesen öltözött: sóher háttélikabát: gombolósfelső kabát: plenkniaisó kabát (kis kabát): jakóa parasztember bundája: siriccipő: csuka, topogónadrág: hajsz, hajz, bukszni

lovaglónadrág: snitthajszmellény: zúlbekecs: zsilikalap: bré, stesszer, stukni,

pincs, szidisapka: sapek, slatyakkeztyű: jattbeköv: kígyóesernyő: siroplifehérnemű: marhezing: snézsebkendő: lobogó, snöli

13. Rendőrség-, bíróság:, börtön.

Rendőr: András, Andris, dur-rancs, kéz, prosztó, kanász,zsaru, hé

lovasrendőr: emeletes zsarudetektív: botos, hekus, kibe-

rer, hédetektívfőnök: csákmáklóbörtönőr: cirkler, smasszercsendőr: csingó, pacsirta, tollasfőkapitányság: főhó, oberhé,

nagybalhé, nagylármarendőrség: hé, hebejavítóintézet: javcsitörvényszéki fogház: krimlipótmezei tébolyda: Mezei

Lipótdologház: melobajeszügyészség: felsőhé, ringtörvényszéki épület: bajeszdintörvényszék: grimtoloncház: jergli, zsupházinternáló tábor: nyaralóbörtön: siti, sityi

rendőrségre, börtönbe kerülni:besittolni, bukni, megbukni,megdűlni, Marokkóba utazni

börtönben van: be van sít-tolva, bukva van

börtönben lenni: sitin lennirabszállító kocsi: káposztás

kocsi, kordé, zsnpkocsi yrabszállító autó: sitikuleszrabszökevény: simlistolonc: jer gelfogoly, rab: miloch, sítis, sítyisrabruha: sitipucijamotozás, házkutatás: hipismegmotozni: hipiselnielfogni: lekapni, lekapcsolni,

kapdoválnikitiltás: vaizli, veizlikitiltották: meszelve van, vaiz-

lit kapott, meszeskitoloncolni: zsuppolnikényszerútlevél: totenscheininternálás: nyaralás, vaccs

61

liternálni: nyaralni küldeni,vaccsolni

szabad, szabadlábon van: póterszabadlábra helyeztetni: po-terre mennirazzia: kapdova, revíziórendőrség elfogta, de csak gyanú alapján, bizonyíték nélkül: revízióra buknitíró: gri, sovjetszakértö: makírsanu: szliács, kostolóbirósági asztal, bírói emel-

vény: zöldtélét: knasszlítélni: knasszolniátatlanul ítélték el: leimre

knasszoltákév: mázsaajtónap: kilólap: fontcellamotozás: héderhipisbörtöncella: árész, kéder, steklicellaajtó figyelölyuka: cirklicellafelögyelő: héderszore

börtönben jelekkel érint-kezni: ábécézni

lázimunkás a börtönben: házimélos

börtönbe beadott élelmiszer csomag: rachedlibörtön öngyújtója: fekete

a börtönbe becsempészett élel-miszercsomag: hozomány

a börtönbe vagy börtönbőlcsempészett levél: feketeszí, fekete kszí

a börtönszabályok kijátszásá-val csinálni valamit: feketéncsinálni valamit

elárulni, besúgni: vamzolni,elvamzolni, mószerolni, tréf-lire adni

besúgó: hadács, mószer,vamzerbilincs: karpereckötél, szíj: kiblimegkötözni: kiblizni, mancso-

válni, makcsoválnilábbilincs: springerlefényképezni a bűnügyi nyil-

vántartás számára: lehenge-relni

a bűnügyi nyilvántartó fény-képe: henger

ujjlenyomatot venni: zongo-rázni

nyomozni: kneiszolninyomozni, keresni valakit:

hajtani valakitmegfigyelni: lesmírelnivallani: köhögni, köpni, szli-

ácsolniártatlannak teszi magát: nem

szereti a túrós rétest