EGRI SZALAPARTI
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI
INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA,
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA
ÉS KOLLÉGIUM
Nevelési - Oktatási Program
az autizmussal élő gyermekek számára
Óvoda
Általános Iskola
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
2015./2013./
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
1
ADAPTÁLT PROGRAMOK:
- Óvodai program pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő óvodák számára
- Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeket nevelő-oktató általános
iskolák számára
- Tanterv és módszertani útmutató autista tanulókat oktató-nevelő többségi általános iskolák számára
ADAPTÁLTA: Balázs Mária-gyógypedagógus
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE-OKTATÁSA A SZALAPARTI EGYSÉGES
GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYBEN .............................................................4
1.1. BEVEZETÉS .........................................................................................................................................4
1.2. ALAPELV ............................................................................................................................................5
1.3. CÉLOK ................................................................................................................................................5
1.4. FELADATOK ........................................................................................................................................5
1.5. SZERVEZÉSI FELTÉTELEK ...................................................................................................................6
1.6. FEJLESZTÉS FELTÉTELE,FORMÁI ........................................................................................................6
1.7. FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZAI .................................................................................................6
1.7.1. Első szakasz: óvoda ....................................................................................................................6
1.7.2. Második szakasz:általános iskola ...............................................................................................7
1.7.3. Harmadik szakasz:szakiskola .....................................................................................................7
1.8. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ....................................................................................................................8
1.8.1. Szociális készségek fejlesztése ....................................................................................................8
1.8.2. Kommunikációs készségek fejlesztése .........................................................................................9
1.8.3. Kognitív készségek fejlesztése ...................................................................................................10
1.8.4. Szenzomotoros készségek fejlesztése .........................................................................................10
1.9. MÉRÉS ,ÉRTÉKELÉS,KOMPETENCIA ..................................................................................................10
1.9.1. Mérés,értékelés .........................................................................................................................10
1.9.2. Kompetencia .............................................................................................................................11
1.10. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ..................................................................................................................11
1.11. TÁRGYI FELTÉTELEK ......................................................................................................................11
1.12. TÖRVÉNYI HÁTTÉR .........................................................................................................................11
2. ÓVODAI PROGRAM PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ GYERMEKEKET
NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA ............................................................................................................12
2.1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................12
2.2. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ÉS GYAKORLATA .....................................................17
2.3. A PROTETIKUS KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA .......................................................................................18
2.4.SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE ................................................................................................22
2.5. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE .................................................................................24
2.6. A SZOCIÁLIS FEJLESZTÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK ..............................................................................25
2.6.1. "Babzsák"..................................................................................................................................25
2.6.2. Zenei interakció ........................................................................................................................26
2.7. A JÁTÉK SZEREPE A FEJLESZTÉSBEN ................................................................................................27
2.8. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: A TANULÁS ..................................................................28
2.9. ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉSZSÉGEK ÉS A HÁZIMUNKA ELEMEINEK TANÍTÁSA .......................................29
2.10. MOZGÁS .........................................................................................................................................30
3. TANTERVI ÉS MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ AUTISTA TANULÓKAT OKTATÓ-NEVELŐ
ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA SZÁMÁRA .........35
3.1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................................35
3.2. ANYANYELV ÉS IRODALOM .....................................................................................................41
3.3. ÉLŐ IDEGEN NYELV ....................................................................................................................61
3.4. MATEMATIKA ..............................................................................................................................64
3.5. EMBER ÉS TÁRSADALOM ..........................................................................................................70
3.6. EMBER ÉS TERMÉSZET ...............................................................................................................83
3.7. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ................................................................................................95
3.8. MŰVÉSZETEK .............................................................................................................................103
3.9. TÁNC ÉS DRÁMA ........................................................................................................................107
3.10. VIZUÁLIS KULTÚRA ...............................................................................................................109
3.11.INFORMATIKA ...........................................................................................................................113
3.12. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK .........................................................................116
3.13. TESTNEVELÉS ÉS SPORT ........................................................................................................130
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
3
4. TANTERV PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ (AUTISTA/AUTISZTIKUS)
GYERMEKEKET NEVELŐ-OKTATÓ KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS
TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA SZÁMÁRA ..........................................................................134
4.1. KONCEPCIÓ ....................................................................................................................................134
4.1. 1. Bevezetés ................................................................................................................................134
4.1.2. A tanulók szükségletei .............................................................................................................135
4.1. 3. A családok igényei .................................................................................................................136
4.1.4. Nevelési-oktatási célok ...........................................................................................................137
4.1.5. A nevelés és oktatás feladatai .................................................................................................137
4.1.6. Fejlesztési területek ................................................................................................................138
4.1.6.1. A szociális készségek fejlesztése ....................................................................................138
4.1.6.2. A kommunikációs készségek fejlesztése .........................................................................140
4.1.6.3. Kognitív készségek fejlesztése ........................................................................................141
4.1.6.4. A szenzomotoros készségek fejlesztése ..........................................................................141
4.1.6.5. Elemi pszichoszomatikus funkciók .................................................................................142
4.1.7. A fejlesztés elvei ......................................................................................................................143
4.2.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a tantervben ................................................................144
4.2.2. A tantárgyak rendszere és óraszámok ....................................................................................146
4.2.3. A fejlesztési területek megjelenése a tantárgyak és fejlesztő programok rendszerében .........148
4.2.4. Óraterv: időkeretek, óraszámok .............................................................................................149
4.3. MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ....................................................................................................................151
4.3.1. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................151
4.3.2. A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei ........................152
4.4. A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................................153
4.5. AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ TANULÓK ......................................................................................153
4.5. 1. Játékra nevelés ......................................................................................................................153
4.5. 2. 1. Olvasás-írás előkészítése ...............................................................................................157
4.5. 2. 2. Olvasás-írás elemei........................................................................................................157
4.5. 3. 1. Számolás-mérés előkészítése 1-2. évfolyam .................................................................176
4.5. 3. 2. Számolás-mérés elemei 3-8. évfolyam ..........................................................................176
4.5. 4. Informatika ............................................................................................................................194
4.5. 5. 1. Környezetismeret...........................................................................................................199
4.5. 5. 2. Környezet-és egészségvédelem .....................................................................................199
4.5. 6. 1. Önkiszolgálás 1.-3. évfolyamon ....................................................................................226
4.5. 6. 2. Életviteli és gondozási ismeretek 4.-8. évfolyamon ......................................................226
4.5. 7. Ábrázolás - alakítás ...............................................................................................................240
4.5. 8. Ének - Zene ............................................................................................................................250
4.5. 9. 1. Mozgásnevelés 1.-6. évfolyamon ..................................................................................253
4.5. 9. 2. Testnevelés 7.-8. évfolyamon ...................................................................................253
4.6. FEJLESZTŐ PROGRAMOK ................................................................................................................266
4.6. 1. Tér-idő szervezés ...................................................................................................................266
4.6. 2. "Babzsák"...............................................................................................................................271
5. AUTIZMUSSAL ÉLŐ TANULÓK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI A
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN 277
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
4
1. Autizmussal élő gyermekek nevelése-oktatása az Egri Szalaparti EGYMI és Kollégiumban 1.1. Bevezetés
Általános jellemzők:
Az autizmus-spektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett
ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának
következményei. Az autizmussal élő gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas
viselkedési készségek területén tapasztalható hiányosságok, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kölcsönös kommunikáció,a rugalmas viselkedésszervezés és kivitelezés
képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.
A halmozottan sérült, autizmussal élő gyermekek:
Az autizmus-spektrum zavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási
szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előrejelzéseket jelentősen
befolyásolják.
Ezek lehetnek:
értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar)
beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, vagy egyéb fogyatékosság
viselkedésproblémák (agresszió, önbántalmazás)
A fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően a gyermek
autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező. Általában a szükségletek egyéni
kombinációjához kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus
pedagógiai módszereket összehangolni.
Az autizmussal élő gyermekek pedagógiai szempontú jellemzése:
Gyakorlati célból a társas viselkedési készségek szerint az autisztikus spektrumon elhelyezkedő
sokféle személyiségű és viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatók.
Izolált típus:
Társas kapcsolatokat nem kezdeményező,a kezdeményezést,társas helyzeteket
kerüli,elutasítja,nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás
zavarai is. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport.
Passzív típus:
Szociálisan nem kezdeményező,a közeledést passzívan elfogadja,gyakran jól irányítható .
A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is.
Passzivitása, együttműködési készsége miatt nehéz észrevenni, amikor már nem követi a
tananyagot, csak jelen van, illetve rugalmatlanul, formálisan „tanul”.
Aktív,bizarr típus:
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
5
Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat
kezdeményező. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét,szándékát nem veszi
tekintetbe.
Merev,formális típus:
Főként a serdülő-és felnőttkorban,a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben
alakulhat ki a jellegzetes viselkedés,amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll.
A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak.
1.2. Alapelv
Megfelelő minőségű autizmus-specifikus ellátás biztosítása az autizmussal élő gyermekek
számára.
1.3. Célok
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb
felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.
Ennek alapja a szociális, kommunikációs és kognitív készségek hiányának specifikus
módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs
(normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl: viselkedés-) problémák kezelése, a
mindennapi gyakorlati készségek és az adaptált tananyag-speciális módszerek
segítségével való tanítása.
A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire
szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél a család életébe való
beilleszkedés.
A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése
Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai
képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.
Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.
1.4. Feladatok
A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása
a következő területeken:
Szociális készségek
Kommunikáció
Kognitív készségek
Szenzomotoros készségek
A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
A biztonságérzet kialakítása.
Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család
igényeinek messzemenő figyelembevételével.
A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró,vagy veszélyes viselkedésformák
megelőzése és kezelése.
A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi,iskolai és
iskolán kívüli környezetben.
Az elsajátított ismeretek,készségek bővítése,szinten tartása,általánosítása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
6
A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.
1.5. Szervezési feltételek
Beiskolázás
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján
Gyermekpszichiáter szakvéleménye alapján (autizmusdiagnózis)
Felmérés informális
fejlődési kérdőív
szociális és kommunikációs készségek kérdőíve
megfigyelés
1.6. Fejlesztés feltétele,formái
Feltétel: Egyéni fejlesztési terv
Forma speciális csoportban:
Csoportlétszám: 6fő
1autizmusban jártas gyógypedagógus, 1gyógypedagógus, 1gyógypedagógiai asszisztens
Egyéni formában:
1 autizmusban jártas gyógypedagógus
1.7. Fejlesztés pedagógiai szakaszai
1.7.1. Első szakasz: óvoda
Célja a habilitáció. A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva,
egyénre szabott tervre épül. Célja a gyermek elemi beilleszkedési készségeinek: adaptív
viselkedésének kialakítása.
Ennek érdekében:
A szociális/kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése
Az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges,
célirányos kompenzálása
Az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának
megelőzése, rendezése
Autizmus-specifikus, vizuális információhordozókkal segített un. protetikus,
segédeszközökkel felszerelt un. augmentatív környezet, eszközök és módszerek/rutinok,
viselkedési normák, szokások kialakítása és használatának elsajátíttatása
Fejlesztési területek:
Kommunikáció, szociális viselkedés:
Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása
Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása
Beszéd vagy-beszéd kialakulásának hiányában-alternatív vizuális eszközzel történő
kommunikáció használatának tanítása
Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
7
Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban
Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás
Alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés)
Kognitív fejlesztés:
Elemi ismeretek, fogalmak
Elemi logikai műveletekés összefüggések tanítása
Szociális kognitív készségek fejlesztése
Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl: játék-munkaeszközök
célszerű használata.)
Általánosítás képességének fejlesztése
Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása
Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata
Viselkedésproblémák kezelése:
Viselkedésproblémák megelőzése, kezelése
Alternatív viselkedések kialakítása
1.7.2. Második szakasz: általános iskola
Cél az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel
iskolai, otthoni és egyéb iskolán kívüli környezetben.
Fejlesztési területek
Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal:
képességek szinten tartása az önállság fejlesztésével
szociális, kommunikatív, kognitív fejlesztés
önellátás körének bővítése
házimunka
munkára nevelés megalapozása
1.7.3. Harmadik szakasz: szakiskola
Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző
képesség elérésének megalapozása
Fejlesztési területek
Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal:
képességek szinten tartása
tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott
tartalmak adaptálásával az egyén képességeinek megfelelően
önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
8
munkára nevelés, pályaorientáció
1.8. Fejlesztési területek
1.8.1. Szociális készségek fejlesztése
Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció és rugalmas
gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel.
Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció
mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél
tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó
elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok közül a beilleszkedést
közvetlenül elősegítő készségek tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek,
önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a
gyermek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában
egyaránt.
A fejlesztés fő területei
A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek
A taníthatóságot megalapozó szociális készségek
A pedagógus segítségének elfogadása.
Más személyek jelenlétének elviselése.
Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.
Az utánzás tanítása.
Önmagáról való tudás
Személyi adatok megtanítása.
Saját külső tulajdonságok ismerete.
A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek
körének tanítása.
Annak tudatosítása,hogy a gyermek mit tud és mi az amit segítséggel képes végezni,mi
az amit egyáltalán nem tud.
A kedvelt és az elutasított dolgok meghatározása.
Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása.
Saját élmények felidézése.
Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés.
Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása.
A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása.
Kapcsolatteremés-fenntartás
A metakommunkáció megértésének és használatának fejlesztése.
Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása.
Egyszerű szociális rutinok megtanítása.
Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés
fenntartása, befejezése stb.
Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
9
Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása
különböző színtereken (pl: üzlet, jármű, uszoda, könyvtár stb.)
A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő viselkedés szabályai.
Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel.
Szabadidős készségek
A szabadidős készségek tanításának közös feladatai
A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és mentális kornak megfelelő
szabadidős aktivitások kiválasztása.
A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása.
A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása.
A tárgyakon való megosztozás tanítása.
A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása.
A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai.
A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje.
Önállóan végezhető szabadidős aktivitások.
Eszközök, anyagok kiválasztása.
A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai:
A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása.
Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása.
A vesztés elviselésének,a nyerés jelentésének megtanítása.
1.8.2. Kommunikációs készségek fejlesztése
A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció,mint a kapcsolatteremtés és fenntartás,valamint
az információcsere eszköze. Az alapprobléma nem a beszéd, hanem a kommunikációs szándék
hiánya, illetve a kommunikációs szándék megértésének sérülése. Minden autizmussal élő
gyermeknél függetlenül a verbális képességek színvonalától elsődleges fontosságú cél tehát az
egyén képességszintjének megfelelő kompetencia megteremtése. E cél eléréséhez egyénre
szabott kommunikációs eszközök használatának tanítása szükséges.
A fejlesztés területei
Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat
szempontjából:
A kommunikáció módja, eszköze.
Szókincs, jelentés.
Funkció.
Kontextus.
A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
10
A fejlesztés legfontosabb feladatai
A gyermek a megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát.
Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása.
A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése.
A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése.
A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása.
1.8.3. Kognitív készségek fejlesztése
Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az
információk jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi.
Jellegzetes nehézségek tapasztalhatók az általánosításban,a szimbólumok kezelésében és a belső
forgatókönyvek kialakításának és alkalmazásának területén.
A fejlesztés legfontosabb feladatai
Jelentéstételi információk kiemelésének elősegítése:
A figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire
Lényegkiemelés képességének elősegítése
A figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése.
Cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása.
Alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása.
A megtanult készségek általánosítása.
Elvont fogalmak, összefüggések megértésének segítése.
1.8.4. Szenzomotoros készségek fejlesztése
Fejlesztési feladatok
Testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása.
Testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban.
A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása.
Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb
pl: verbális sztereotípiáit.
1.9. Mérés, értékelés, kompetencia
1.9.1. Mérés, értékelés
Sérülés specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló,
elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és információértékű. Az
értékelésnél minden esetben a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és, hogy
milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni.
Felmérés eszközei:
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
11
Kathleen Ann Quill: Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs
készségeinek felmérése
Nottingham S.H.S.:Fejlődési kérdőív
Megfigyelés
1.9.2. Kompetencia
Kommunikáció
Szociális viselkedés
Szabadidő szervezése
Önellátás
Akadémikus ismeretek készségekben
1.10. Személyi feltételek
1 autizmus specifikus képzettséggel rendelkező gyógypedagógus
1 gyógypedagógus
1 gyógypedagógiai asszisztens
1 gyógytestnevelő gyógypedagógus
1 logopédus
1.11. Pedagógiai munkatárgyi feltételei
Saját munkaasztal, paraván.
Augmentatív, alternatív kommunikációs eszközök egyénre szabottan.
Vizuális, egyénre szabott információhordozók.(pl: napirendek, folyamatábrák)
Információhordozók elkészítéséhez és fejlesztéséhez: fényképezőgép, számítógép,
nyomtató, fóliázó, tépőzárak.
Különféle számítógépes oktatóprogramok melyek az egyes gyermekek kognitív és nyelvi
képességei alapján választandók ki.
Az önkiszolgálás, önellátás tanításához szükséges valódi használati tárgyak, eszközök.
Finommotoros és kognitív fejlesztésre szolgáló játék-és fejlesztőeszközök, melyek
egyértelmű vizuális támpontokat nyújtanak a gyermek számára a használat módját
illetően.
1 tanterem a napi közös tevékenységekre, csoportfoglalkozásra, egyéni fejlesztésre.
1 tanterem a tanulás számára.
Speciális tornaterem Ayres eszközökkel-szenzoros integrációs tréning számára.
Mosdó, tankonyha az önkiszolgálás, önellátás tanításához.
Udvarlevegőzésre, mozgásra.
1.12. Törvényi háttér
A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény30.§
2/2005.(III.1.) O.M. rendelet .8.szakasz:Az autizmus-spektrum zavarokban szenvedő
(autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
12
2. Óvodai program pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő óvodák számára 2.1. Bevezetés
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-a "más fogyatékos" néven a pervazív
fejlődési zavarban szenvedő (autista, autisztikus) gyermek számára is biztosítja a
fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátáshoz való jogot a sérülés felismerésének
pillanatától kezdve. A speciális pedagógiai ellátásnak a gyermek 3 (maximum 5) éves koráig
korai fejlesztés formájában kell megvalósulnia, majd ezt követően speciális óvodai ellátásra
jogosult. Programunk elsősorban az autista gyermekeket speciálisan nevelő óvodák számára
íródott, de tartalmát tekintve a korai fejlesztés szakaszában is jól alkalmazható, továbbá alapelvei
az integráltan nevelkedő autista gyermekek speciális fejlesztése során is érvényesek, de
természetesen a környezethez adaptálva valósíthatóak meg.
A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek óvodai nevelésének alapelvei megegyeznek
az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelveivel, és kiegészülnek a Fogyatékos
gyermekek óvodai nevelésének irányelveivel.
Gyermekkép
A pervazív zavarban szenvedő (a továbbiakban autista) gyermekek nevelése során
meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy az autista gyermekek hasonlóan minden más
gyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai
adottságok, a normál érés törvényszerűségei, és a környezeti hatások mellett nagyban
befolyásolja az autizmus, mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen
át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és
kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a
spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és
összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát
befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és
milyenek szociokulturális körülményei. Az egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztés során
is elsődleges célnak kell tekinteni - a lehetőségek maximumát kihasználva - a személyiség-
fejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását.
Az autista gyermekek jellemzése
Ezen óvodai nevelési program kialakításának meghatározó eleme az a tény, hogy speciálisan
sérült populáció nevelésére, fejlesztésére íródott. Az autisztikus állapotok lényege a szociális,
kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely a fejlődés
devianciájában és jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autista gyermekre
legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás
és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a
következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A sérülések, okozta elsődleges
és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyosból a jól kompenzált állapotban csaknem
tünetmentessé, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban, különböző formában
jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek.
A tünetek változatossága mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
13
Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen
csoportosíthatóak:
értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar
beszéd-, érzékszervi-, mozgásfogyatékosság, stb.
viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió.
A fejlesztés, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából
kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok:
a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának
meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség
arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a
tárgyaktól megkülönböztesse,
belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a
tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban.
a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes
hiánya, - a gyermekeknek nagyon kevés dolog, vagy szokatlan dolog okoz örömöt,
a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is. Ezt a
nehézséget fokozzák a beszéd emocionális, szociális sajátosságai,
az egyenetlen képességprofil (pl. ismeretek és önellátás, mechanikus és személyes
memória közötti szakadékszerű különbségek),
Típusos erősségek, amelyekre az autista gyermekeknél építeni lehet:
a megfelelő szintű vizuális információt általában értik,
tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás,
jó mechanikus memória,
megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció,
kitartás,
egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene).
Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során:
szenzoros információfeldolgozás zavarai,
figyelemzavar,
utánzási képesség sérülése,
percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák,
analízis, szintézis műveleteinek problémája,
lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése,
általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája,
emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),
nehézség már ismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények
közötti alkalmazáskor,
a feladat céljának nem értése,
a reális jövőre irányultság hiánya,
szimbolikus gondolkodás fogyatékossága,
énkép, éntudat fejlődésének zavara,
a valóság téves értelmezése, felfogása,
realitás és fantázia összetévesztése,
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
14
szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többtagú
utasítások esetén,
képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya,
gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát
viszonyulás a kortársakhoz,
strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák,
félelmek, fóbiák (gyakran - más által megszokott - hétköznapi tárgyaktól, hangoktól).
A fenti problémák következménye, hogy a szociális, kommunikációs kontextusban zajló
ismeretelsajátítás akadályozott, ezért a pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek számára
a világról való megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.
Az óvodai nevelés céljai
Az autista gyermekek speciális fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési céljai és alapelvei
egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az
életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet:
elősegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,
a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását,
fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása,
a szülők támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során,
a gyermek érezze magát jól és biztonságban.
Másrészt kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal:
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb
felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében
cél a sérült készségek kompenzálása, a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése,
a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális
módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül
elsődleges cél az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedő képességek
gondozása mellett.
Az autista gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása:
szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése,
az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges
célirányos kompenzálása,
a sztereotip, inadekvát viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója,
a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és
szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása.
A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok kapcsolódnak a fő fejlesztési
területeken:
Kommunikáció és szociális viselkedés
beszéd előtti (preverbális) csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása,
szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása,
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
15
beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció
használatának tanítása,
tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása,
augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása mindennapi
élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként.
Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek
Alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: rágás, étkezés, szobatisztaság, öltözés,
tisztálkodás.
Korai kognitív funkciók
elemi logikai műveletek, fogalmak, összefüggések tanítása,
szociális kognitív készségek fejlesztése,
egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között,
általánosítás képességének fejlesztése,
az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,
az elsajátított képességek más összefüggésben való használata,
képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.
Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása
kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása,
csoportba való beillesztés kialakítása,
óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.
A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása
Az ide tartozó feladatok megegyeznek a bölcsődei és óvodai gondozási feladatokkal.
A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében az óvodai nevelés, illetve ideális esetben a
szülőkkel való szoros együttműködés eredményeképpen a gyermek egész ébren töltött idejét,
ezen belül különösen a természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre.
A szülők jogai, kötelességei és igényei
Az oktatási törvény 13. §-ában felsorolt szülői jogok közül kiemelkedően fontos a szülőnek az 5.
pontban leírt joga ahhoz, hogy a helyi polgármester segítségét kérje a fogyatékos gyermek
óvodai neveléséhez szükséges feltételek megteremtésében.
A törvény 14.§ (a) pontja szerint a szülőnek biztosítania kell gyermeke iskolai életre való óvodai
foglalkozásokon való részvételét az 5. életév betöltése után. (Kivételt képez ez alól, ha a
gyermeket az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság [a
továbbiakban TKVSZB] képzési kötelezettnek minősítette.) A (c) és (d) pontban leírt
kötelessége továbbá, hogy mindent megtegyen gyermeke fejlődése érdekében, és rendszeres
kapcsolatot tartson a gyermekkel foglalkozó pedagógusokkal.
Az autista gyermekek alapvető speciális szükségletei, közé tartozik, hogy a nap huszonnégy
órájában támogató és strukturált, kompenzáló segédeszközként működő környezet vegye őket
körül. E környezet folyamatos biztosítása lehetetlen az óvoda és a család szoros, aktív
együttműködése nélkül.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
16
A szülők számára fontos, hogy konkrét segítséget kapjanak az otthoni problémák kezeléséhez a
gyermekkel napi kapcsolatban lévő pedagógustól. Ezért az óvoda pedagógusai, szakemberei
legyenek szakmailag, felkészültek arra, hogy megfeleljenek a gyermekek speciális
szükségleteiből fakadó igényeknek. Legyenek képesek biztonságos, elfogadó, támogató
környezetet teremteni a gyermekek számára. Érzékenyen vegyék tekintetbe az autista gyermeket
nevelő család szempontjait, figyelembe véve annak makro- és mikro társadalmi pozícióit,
valamint belső struktúráját. A gyermek egyéni fejlesztési tervének kidolgozásakor a szülők és a
család igényeit, kéréseit mindenkor szem előtt kell tartani - a gyermek képességeinek megfelelő
realitásokon belül. A szülők segítséget várhatnak abban, hogy a módszertani alapelveknek
megfelelő terápiás, illetve oktató - nevelő módszert válasszanak gyermekük számára, illetve abba
betekintést kapjanak. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok széles körű ismerettel rendelkezzenek
a fentiekről.
Általános módszertani alapelvek, melyek minden autista gyermek fejlesztése során
alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül
1. Az óvodai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló, egyéni
fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a
kommunikációs szintre, a meglévő kognitív képességekre, mentális korra vonatkoznak. Az
egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévő és kialakulófélben lévő
készségek azonosításán alapszik.
2. A felmérés során azonosított, már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek
kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres
felméréssel követni kell.
3. Az óvodai környezet protetikus környezetté alakítása és az ehhez kapcsolódó egyénre szabott
vizuális eszköztár megteremtése (az időbeli és térbeli tájékozódás, vizuális, augmentatív
struktúra létrehozása) elengedhetetlen.
4. Az idő, az élethelyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által jól átlátható
strukturálása elengedhetetlen.
5. Az egyes gyermeknek megfelelő, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges.
6. Augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül a
személyek között, beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.
7. A gyermek felé irányuló kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális
korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségében,
tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában,
metakommunikációjában.
8. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információk
átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól mindinkább független
módszereket: pl. vizualizált instrukció, folyamatábra, stb.
9. A fejlesztésben és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív- viselkedésterápiás
módszerek alkalmazása.
10.A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak
használata helyett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök
alkalmazására, (illetve a játéktárgyak használatát az adott, ritka esetben tanítani kell).
11.Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel
szervezve.
12.Az általánosítás nehézsége miatt fokozott jelentőségű, hogy az ismereteket valós
élethelyzetekben sajátítsa el, illetve gyakorolja be a gyermek, és a már megtanult ismereteket
minél több helyzetben tanulja alkalmazni
13.Az óvodai fejlesztés során a sérülés-specifikus szociális, kommunikációs és kognitív
fejlesztés áthatja az óvodában eltöltött idő minden percét.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
17
Az óvoda kapcsolatai
A családdal való kapcsolattartáson kívül az óvodáskorú autista gyermekeket fejlesztő speciális
gyógypedagógiai intézmény, az ép gyermekeket nevelő óvodákhoz hasonlóan, kapcsolatot tart
azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (gyermekorvos, diagnosztizáló
intézmény, gyermekpszichiáter, speciális centrum, TKVSZB, korai fejlesztést adó szakember
stb.), alatt (gyermekpszichiáter, autizmus területén speciálisan képzett szakember, pedagógiai
szakszolgálat intézményei, stb.), illetve az óvodai élet után (befogadó intézmény) meghatározó
szerepet töltenek be a gyermek életében.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatóak meg, mindenkor az autizmus
súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A
gyermek 8. életévéig részesülhet speciális óvodai ellátásban, ezt követően az illetékes TKVSZB
vizsgálata alapján tesz javaslatot: kijelölheti a gyermek számára a megfelelő speciálisan oktató-
nevelő intézményt, ahol tankötelességét teljesítenie kell, illetve képzési kötelezettnek
nyilváníthatja.
2.2. Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata
Személyi feltételek
Képzettség
Az autista gyermekek óvodai fejlesztéséhez autizmus területén speciálisan képzett személyzet
szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel.
Integráció esetén (teljes, részleges, fordított) fontos, hogy képzett pedagógus készítse fel a
kortársakat és szüleiket az autista gyermek fogadására, illetve az alkalmankénti találkozásokra.
Az autista gyermekkel foglalkozó többségi óvoda pedagógusának szüksége van a szoros
kapcsolattartásra speciálisan képzett szakemberrel, aki az elsődleges fejlesztési irányok
kijelölésében, a mindennapi, egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztési feladatok
megtervezésében, értékelésükben nyújt segítséget.
Az ellátás kialakítását nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezésre áll-e megfelelően képzett
szakember. Ebben súlyos hiányosságok tapasztalhatóak: a hazai felsőfokú oktatás az autizmus
területén ma még nem nyújt képzést.
A hiányt nem pótolják, de a tanterv felhasználásához segítséget nyújthatnak az Autizmus
Kutatócsoport által szervezett tanfolyamok. A tanterv adaptálásához feltétlenül szükséges a
pedagógusok kiegészítő képzése, lehetőség szerinti továbbképzése, szupervíziója, kapcsolattartás
az autizmus területén képzett szakemberrel.
Speciálisan képzett az a pedagógus, szakember, aki megfelelő elméleti felkészültséggel
rendelkezik az autizmussal, és a lehetséges speciális pedagógiai és kognitív viselkedésterápiás
beavatkozásokkal kapcsolatban. Gyakorlati tapasztalata van a fejlesztés során használatos
speciális megközelítések, módszerek, eszközök alkalmazásában.
Fontos, hogy a fent említett feltételek mellett a pedagógus legyen kész a család elképzeléseivel
összhangban megtervezni a pedagógiai célokat, törekedjen a szülővel, (bentlakásos intézmény
esetében a nappali/éjszakai pedagógussal) történő folyamatos együttműködésre. Legyen kreatív,
pozitív hozzáállású. Nyugodt, határozott, következetes, visszafogott tanítási stílust képviseljen,
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
18
kerülje a bőbeszédűséget. A pedagógus legyen képes objektíven értékelni a fejlesztési tervét, a
célkitűzéseket, és szükség szerint módosítani azt. Az intézmény nem- pedagógus alkalmazottjai
is szerezzenek legalább elemi ismereteket az autista gyermekkel való kommunikációról,
együttműködésről, és segítsék a pedagógust, illetve a gyermeket a kitűzött célok elérésében.
Létszám
Az autista gyermekeket ellátó óvodai csoportban az optimális gyermeklétszám 4-6 fő, a
maximális létszám 8 fő. A csoportban dolgozó felnőttek létszáma függ a csoportlétszámtól,
homogenitástól, az egyéni fejlesztési szükségletektől, a felmerülő viselkedésproblémák
súlyosságától, gyakoriságától. Azonos időben minimálisan 2 fő, optimális esetben legalább 3 fő
speciálisan képzett, illetve ilyen ismeretekkel rendelkező (pedagógus és asszisztens) személy
jelenléte szükséges.
Integrált (fordított, részleges, teljes) csoportban az integráló csoport pedagógusa mellett
feltétlenül szükséges egy kiképzett pedagógiai asszisztens, aki segíti az autista gyermeket a nap
folyamán.
Tárgyi feltételek
Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a
gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. A gyermekek fejlesztése során
törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, valamint ha
szükséges, a gyermek érdeklődésének megfelelő speciális jutalmak használatára. Az óvodai
fizikai környezet strukturáltsága, szervezettsége biztosítson megfelelő munkakörnyezetet a
pedagógusnak, valamint hatékonyan segítse elő az autista gyermekek minél nagyobb fokú
önállóságát.
4-8 fős autista csoport létesítésének tárgyi feltételei:
A tervezéskor figyelembe kell venni a csoport különböző aktivitásait. A különböző funkcióknak
külön teret kell biztosítani, hogy a gyermekek számára egyértelmű legyen az egyes aktivitások
helye (bejósolható környezet). Csoportszoba, mely térelválasztó bútorokkal különböző funkciójú
területekre osztható (pl. szabadidő, munka) öltöző, étkező, esetleg a csoportszobában elválasztva,
vizes blokk, udvarrész.
2.3. A protetikus környezet kialakítása
Az autista gyermekek fogyatékosságukból eredően csak korlátozottan képesek arra, hogy
megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben tájékozódni. Fejlesztésük során számolni
kell percepciós és szervezési készségeik sérülésével, a nyelvi megértés problémáival,
nehézségekkel a sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük megszervezésében, figyelmük
összpontosításában, személyes emlékeik felidézésében, stb. Éppen ezért a környezet kaotikus,
értelmezhetetlen és félelmetes lehet számukra. A fogyatékosság következményeit önállóan nem
képesek kompenzálni, a kaotikusnak megélt környezethez nem tudnak alkalmazkodni.
A protetikus környezet a környezet adaptálását jelenti a gyermek speciális igényeihez, hogy
mintegy segédeszközként (protézisként) működjön a fogyatékos készségek kompenzálásához,
illetve a fejlesztéshez. A speciális ellátást nyújtó óvoda életében a csoport közös napirendje
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
19
csupán keretét adja a mindennapi rutinnak. A napirend, illetve az élet szervezése
individualizáltan történik, és az egyik legfontosabb dimenziója a speciális fejlesztésnek.
A protetikus környezet kialakításának általános célja
A lehető legnagyobb fokú önállóság elérésének segítése speciális eszközrendszer használatával,
amely elsősorban a vizuális információátadás módszerére támaszkodik. A protetikus környezet
az óvodai fejlesztés teljes ideje alatt, illetve ideálisan otthon, távlatilag az egész életen
áthasználandó és az összes tevékenység keretét adja. Szintje, tartalma, formája a gyermek
fejlődését követve változik.
A protetikus környezet kialakításának céljai:
1. A tér- idő szervezése nyújtson minden gyermek számára látható és érthető információt arról,
hogy:
- mit kell, illetve lehet tenni,
- hol történnek az egyes tevékenységek (pl. csoportszobában, udvaron, mosdóban),
- mennyi ideig tartanak,
- mi lesz a következő tevékenység.
2. A gyermek biztonságérzetének megalapozása oly módon is, hogy számára jól érthetően előre
jelezzük az aktivitásokat.
3. A zökkenőmentes, önálló tevékenységváltás tanítása.
4. Az azonossághoz való ragaszkodás csökkentése, a változások elfogadtatása, speciális
eszközökkel.
5. Változatos tevékenykedés kialakítása
6. A viselkedésproblémák megelőzése.
Ezzel összefüggésben a pedagógus feladatai:
1.) A speciális, egyénre szabott protetikus környezet és eszközrendszer tervezése, kialakítása,
úgyhogy a tárgyi környezet megfelelő felépítése, áttekinthetősége vizuális támpontokkal szolgál
a gyermekeknek. Tervezésének szempontjai:
Amikor egy terem strukturálásán gondolkozunk, mindig a legalacsonyabb szintű
gyermek képességeit vegyük alapul.
A környezet legyen biztonságos, a gyermekek testi épségét veszélyeztető eszközök és
anyagok megfelelő tárolása, elhelyezése, szökés, elkóborlás megelőzése nagyon fontos.
A terem bútorainak elrendezése segítheti a gyermekek önálló tevékenységét, a szabályok
és határok felismerését és azokhoz való alkalmazkodást.
A munkaterület legyen csendes, ingerszegény tér, esetleg "kuckó" alakítható ki a
csapongó figyelmű gyermeknek.
A különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek kijelölése, határvonalak világos
jelölése, az eszközök adott helyszínen való alkalmazása elősegíti, hogy a gyermekek
önállóan felismerjék, hol tartózkodnak, milyen viselkedést vár el a környezet.
A környezet beláthatóvá tétele és a szokások együttes kialakítása biztonságot ad az
autista gyermekeknek.
A szabadidős terület legyen a kijárattól távol, világosan jelölt területi határokkal,
pedagógus számára jól átlátható. Csak olyan játékeszköz legyen a polcon, amit tudnak
használni a gyermekek. Fáradékony gyereknek pihenőkuckó, szivacsheverő alakítható.
Az étkezés helye legyen egyértelmű a gyermekek számára. Ha nem tudunk erre külön
teret biztosítani, feltétlenül jelezzük jól láthatóan (pl. asztalterítő, asztal helyzetének
megváltoztatása), hogy milyen tevékenység következik.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
20
A mosdók legyenek közel a csoportszobához. Az önálló vécé használat, valamint toalett-
tréning esetén is célszerű, ha a gyermekeknek nem kell hosszú utat megtennie a
csoportszobától a mosdóig.
2.) A környezet és a vizuális segédeszközök használatának egyénre szabott tanítása.
3.) A speciális eszközrendszer fejlesztése, bővítése a gyermek fejlődésével párhuzamosan.
A protetikus környezet elemei:
1.) a tér-idő szervezése (napirend, folyamatábrák, munkaszervezés, munkarend)
2.) egyéb vizuális információhordozók (pl. képi segédeszközök, az augmentált kommunikáció
eszközei)
A tér-idő szervezése
A térstruktúra a tevékenységek megfelelő térhez kapcsolását, az időstruktúra a tevékenységek
sorrendiségének kialakítását jelenti.
A napirend alkalmazása
A napirend információhordozó eszköz, melynek segítségével a környezet a gyermek számára
jelzi a tevékenységek helyét és sorrendjét. Ismeretlen helyzetekben is alkalmazható változások
előrejelzésére, az új aktivitások napi rutinba történő fokozatos beillesztésére.
A napirend tájékoztatja a gyermeket arról, hogy mit és hol tegyen, valamint arról, hogy milyen
sorrendben következnek az egyes tevékenységek. Láthatóvá teszi az idő múlását és beosztását.
Számos egyéb kiegészítő információt is tartalmazhat, például a tevékenységben résztvevő
személyek fényképét, körülményeket, feltételeket, alternatív lehetőségeket, a gyermek
igényeihez igazodva.
Egyénre szabott kialakításakor és használatában a következő szempontokat kell figyelembe
venni:
1.) A gyermek által biztosan érthető szimbólumszinthez igazodó formát kell választani. Ennek
alapján a napirend lehet tárgyas vagy képes.
Tárgyas: a gyermek képességeitől függően alkalmazhatóak az aktivitásokban használt
konkrét tárgyak, kisebb, de azonos funkciójú tárgyak, tárgyak részei, metszetei. A tárgyas
napirend tanításának alapfeltétele, hogy a gyermek tudjon tárgyat tárggyal egyeztetni.
Képes: Fotók, rajzok, piktogramok a tevékenységek nevének szóképével. A képes
napirend használata esetén meg kell győződni arról, hogy a gyermek tárgyat-képpel,
képet képpel egyeztet.
2.) Minden esetben csak a gyermek számára átlátható időtartamot jelezzük előre.
A napirend hossza ennek megfelelően a következőképpen alakulhat:
csak a soron következő tevékenységet jelzi,
két egymást, követő aktivitást jelez előre,
néhány egymást követő aktivitás jelenik meg a napirenden,
a nap teljes programja előre látható.
3.) A napirend-használat elsajátításának fázisában nem tartalmaz változásokat, mert a tanulási
folyamat során a környezet alkalmazkodik a gyermek szokásaihoz.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
21
4.) A napirend elhelyezése segítse elő annak önálló használatát.
Ennek alapján a napirend elhelyezése:
fix (pl. falra rögzített),
mobil (pl. a képek fotóalbumban, vannak).
Tevékenységszervezés
A tevékenységszervezés különböző formáinak tanításakor is az a legfontosabb cél, hogy vizuális
segítséggel és információkkal helyettesítsük a pedagógus segítségét, pótoljuk a hiányzó
készségeket a lehető legnagyobb önállóság elérésének érdekében. A tevékenységszervezés az
egyes napirendi pontokhoz tartozó tevékenységek, elvégzéséhez nyújt vizuális segítséget és
struktúrát.
Folyamatábrákkal és tárgyak sorba rendezésével segíthetjük felidézni a tevékenységek lépéseit
és a lépések sorrendjét. A folyamatábrák az egyes gyermekek igényeihez igazodnak és minden
olyan információt, tartalmaznak, mely az adott tevékenység önálló elvégzéséhez szükséges.
A munkaszervezés eszközei segítenek a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközök
elrendezésében.
Egyértelműen megmutatja adott tevékenységen belül, hogy milyen sorrendben és hogyan kell
elvégezni azt. A gyermek számára egyértelmű, megfelelő számú lépésre bontja a feladatokat. A
munkaszervezés megkönnyíti a gyermek számára, hogy megtanulja és elfogadja a dolgok
változását, amikor a kezdeti állapot megváltoztatásával kész munkadarab, befejezett feladat
készül.
A munkarend jelzi, hogy meddig fog tartani egy napirendi tevékenység. Meghatározza a
feladatok, aktivitások mennyiségét, elvégzésük sorrendjét és rendjét (hogyan jut a gyermek a
feladatokhoz).
A munkarend és munkaszervezés alkalmazásának lehetőségét mutatjuk be az asztalnál végezhető
önálló, ún. strukturált munka rendszerén keresztül.
Strukturált munka
A strukturált munka megalapozza az önálló munkavégzéshez szükséges készségeket.
Feladata, hogy lehetővé tegye az önálló tevékenységhez szükséges kommunikációs, kognitív,
szociális készségek tanítását, a megszerzett ismeretek, kialakult készségek gyakorlását, szinten
tartását.
A strukturált munkavégzés feltételei
A munkarend megtervezése, kialakítása, mely jól érthető módon vizualizált formában
informálja a gyermeket arról, hogy meddig fog tartani a tevékenység, hány feladat,
milyen sorrendben következik, és hogyan jut hozzá.
A munkaszervezés megtervezése, kialakítása, mely segít a tevékenységekhez szükséges
tárgyak, eszközök elrendezésében, és láthatóvá teszi a feladatok elvégzésének helyes
sorrendjét.
A strukturált munkahelyzet tanításának legfontosabb alapfeltétele, hogy a gyermek
tudjon asztalnál ülni, figyelmét a feladatra koncentrálni, sorrendet követni, észlelni a
feladat végét és leválni arról.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
22
A feladatvégzés időtartama és gyakorisága
A gyermek képességeitől, teherbírásától függően alkalmanként 5-20 perc, naponta 2 - 4
alkalommal.
A feladatok száma
A feladatok száma 1 - 6 feladatig emelkedhet. Akkor kaphat egynél több feladatot a gyermek, ha
képes az önálló feladatváltásra. A feladatok száma a munkavégzésre fordítható idő és a feladatok
nehézségi fokának függvényében határozható meg.
A feladatok lépéseinek száma
Egydobozos egylépéses feladattól a többlépéses alaplapos szervezésű feladatig a gyermek
képességétől függően adhatók.
Célszerű a feladatsort a legegyszerűbb feladattal kezdeni, fokozatosan nehezíteni és kedvelt
feladattal befejezni.
Feladatváltás
A gyermek az asztal bal oldalára készített feladatot (amelyet a pedagógus, vagy ő maga készít
oda) elkészíti, majd jobbra a kijelölt helyre teszi, illetve visszaviszi a polcra, ahonnan elhozta.
Addig ismétli ezt a folyamatot, amíg a feladat dobozai, illetve a dobozokat jelölő jelkártyák el
nem fogynak az asztaláról.
Ajánlott feladattípusok
Egyeztetés tárgyat tárggyal, képet képpel, tárgyat, képet funkcióhoz.
Szortírozás különböző szempontok szerint (szín, forma, méret, funkció, anyagminőség
stb.).
Szerelés (csavarozás, illesztés stb.).
Csomagolás többféle technikával (dobozba, borítékba stb.).
Sorrendbe rakás megadott szempontok szerint.
Önkiszolgálással kapcsolatos feladatok gyakorlása (gombolás, zipzárazás, cipőkötés stb.).
Egyéb vizuális segédeszközök
Az egyéb vizuális segédeszközök közé tartozik például a kommunikációs kártya, a tájékozódást
segítő rajzok, ábrák, emlékeztető szempontok, stb. Ezek az augmentált kommunikáció
eszköztárának elemei.
2.4. Szociális készségek fejlesztése
Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció és rugalmas
gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel: az
autizmus mint „szociális fogyatékosság” a legvilágosabban specifikus. Természetesen egymástól
elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális
interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek
képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek
fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő
készségek fejlesztése mellett fontos feladat a szabadidős készségek tanítása is (bővebben a Játék
című fejezetben). A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell
venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermeket abban, hogy a
szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
23
Mindezek következménye, hogy a tanítás metodológiájában elsődleges fontosságú szerepet
kapnak a kognitív- és viselkedésterápiás eljárások, amelyek mellett a gyermek egyéni
szükségleteinek és képességszintjének megfelelően alkalmazunk más fejlesztési módszereket és
programokat is, lásd zenei interakció. A szociális fejlesztés (a kommunikációhoz hasonlóan)
áthatja az óvodai fejlesztés egészét, minden területen megjelenik hol célként, hol feladatként, hol
feltételként. A komplex szociális viselkedésminták tanítása majd iskolai feladat lesz, az óvoda
feladata az alapozó készségek kialakítása.
A fejlesztés fő területei
A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása:
Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.
A pedagógus segítségének elfogadása.
A csoport életének elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása.
Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.
Az utánzási készség fejlesztése.
Önmagáról való tudás tanítása
Személyi adatok megtanítása.
Saját külső tulajdonságainak tanítása.
Saját maga és más személyek elkülönítése. (Pl. önfelismerés tükörben)
Elemi élménymegosztás tanítása.
A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenységek felsorolása.
Kapcsolatteremtés, fenntartás
A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.
Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása.
Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).
Az információcsere szabályainak tanítása, a kommunikációs interakció kezdeményezése,
fenntartása, befejezése.
Óvodán belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása.
Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel.
Az óvodai élet minden területén megjelenő szociális fejlesztést speciálisan erre a célra
létrehozott egyéni fejlesztési helyzetben végzi a pedagógus. A már megtanult viselkedésminták
valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat.
A fejlesztés keretei
Az előre megtervezett helyzet létrejöhet egy felnőtt - egy gyermek között, egy felnőtt - egy
gyermek - egy felnőtt segítő között, illetve egy felnőtt segítheti két gyermek kapcsolatalakítását,
az elemi szintű kiscsoportos helyzet felé mutat a Babzsák program. Hatékony forma lehet a
fordított integrációs helyzet, amikor ép gyermekek látogatnak el autista társaikhoz pedagógus
által megtervezett céllal. A szociális fejlesztés hatékony segédeszközei pl. az én könyv, polaroid
fotó, videofelvétel.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
24
2.5. A kommunikációs készségek fejlesztése
A fejlesztett készségek, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az
információcsere eszközei. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara,
hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése.
Minden autista gyermeknél - függetlenül verbális képességeinek színvonalától - elsődleges
fontosságú cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia
megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív
kommunikációs rendszerek, metakommunikáció) használatának tanítása szükséges.
Hasonlóan a szociális fejlesztéshez, a kommunikációs készségek tanításának módszertanában is
elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív- és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a
gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően kiegészítendőek más
fejlesztési módszerekkel is (lásd: segítő programok).
Az autista gyermekek kommunikációjának jellegzetességei
Az óvodáskorú autista gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül
heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból
a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a gyermek
általános képességszintjéhez viszonyítva is.
Az óvodába lépő autista gyermekek többsége nem beszél, mások echolálnak, vagyis azonnal
vagy késleltetve megismétlik az elhangzottakat, és vannak a nyelvet formai szempontból
bizonyos kontextusokban megfelelően használó gyermekek is.
Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a
beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő
gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően
reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat.
Közös jellegzetesség, mely a beszédet használó gyermekekre is igaz, hogy a látható, konkrét
információk feldolgozásában sokkal sikeresebbek, mint olyan elvont és bonyolult jelrendszer
megértésében, amilyen például a nyelv.
A kommunikációs készségek felmérése
Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat
szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul.
1.) A kommunikáció módjai és szintjei: verbális-alternatív, metakommunikatív-viselkedéses.
Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a
gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet
befolyásolására. (pl. dührohamok).
2.) A kommunikáció eszközei: tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd, hangadás,
stb.
3.) Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok
stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az
értés és használat kontextustól függő.
4.) A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs
készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Funkciók (utalás, üdvözlés, kérés,
kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás,
kommentálás, információadás, kommunikáció, az érzelmekről).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
25
5.) Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen
körülmények között használ a gyermek kommunikációt?
A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül.
A fejlesztés területei
Preverbális kommunikáció
Alternatív kommunikációs rendszer használata.
A beszédértés és beszédhasználat.
A metakommunikáció értése és használata.
A fejlesztés fontosabb módszertani elvei
1.) A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a tárgyi és
szociális környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra késztesse a
gyermeket.
2.) A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa
(pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következményekkel jár, pl. ha kér
valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan).
3.) A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető
legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új
helyzetekben spontán ritkán, vagy nem alkalmazzák.
A fejlesztés keretei:
A fejlesztési keretek megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel és attól nem
választhatóak el.
2.6. A szociális fejlesztést segítő programok
2.6.1. "Babzsák"
A "babzsák" játékos szociális-kommunikációs fejlesztő program, mely elnevezését az ismert
eszközről kapta. Átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus csoportos
foglalkozás, illetve a természetes élethelyzetek között. A "babzsák" helyzetben tanultak tehát
elsősorban a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg.
A program tanításának célja, hogy a hiányzó vagy fogyatékos szociális és kommunikációs
készségeket pótolja, a formalizált szituáció, struktúra, szabályok alkalmazásával és a babzsák
eszköz használatának segítségével.
Védett, biztonságosnak megélt, jól átlátható, érthető környezetet, helyzetet biztosít a hatékony
fejlesztéshez.
A babzsák, mint eszköz szerepe a szociális és kommunikációs készségek közül a hiányzó
kölcsönösség, a szerepcsere tárgyi, érzékelhető/megfogható megjelenítése:
- a hallgató-beszélő szerep váltakozásának,
- a figyelem-fókusz váltakozásának,
- a szemkontaktus és szerepcsere összekapcsolásának,
- a szociális interakció kezdetének jelölése felnőtt és gyermek között, stb.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
26
Fejlesztési feladatok
1.) Preverbális készségek: közös tárgyra irányított figyelem, szemkontaktus és mutatás
használata a szociális kommunikációban.
2.) a kommunikációs eszközök (beszéd, metakommunikáció, alternatív kommunikáció)
funkcionális használatának tanítása.
3.) Alapvető szociális-kommunikációs alapozó és kognitív készségek fejlesztése:
- figyelem,
- várakozás,
- sorra kerülés kivárása,
- testi közelség, testkontaktus elviselése
4.) Egyéb fejlesztési feladatok (lásd a szociális készségek fejlesztése fejezetben)
A fejlesztés keretei
Állandó helyszínen, félkörben elhelyezkedve, szőnyegen vagy székeken ülve zajlik a
foglalkozás, minél homogénebb 2-4 fős csoporttal.
A foglalkozások rendszerint 5-20 percig tartanak, a résztvevők képességeitől függően.
2.6.2. Zenei interakció
Mivel a zenei képességek nem sérülnek az autisztikus fejlődési zavar miatt, az autista gyermekek
oktatásában, nevelésében a zene komplex módon és hatékonyan alkalmazható a sérült készségek
kompenzálására, a fejlődésükben elmaradt készségek fejlesztésére. Ezen belül különösen fontos
a szerepe a szociális és kommunikációs viselkedés fejlesztésében.
A zenei interakció fő célja szociális interakciók kialakítása és megerősítése, a zene sajátos
lehetőségeinek felhasználásával. A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti,
preverbális készségek fejlesztésére, mely az autizmusban a beszélő gyerekeknél éppen úgy
sérült, mint a nem beszélők esetében. A zenei interakció további céljai az általános zenei, korai
mozgásos, kognitív készségek fejlesztése, örömteli foglalkozás biztosítása.
A zene kommunikációs eszközként való használatát a következő sajátosságok teszik
lehetővé:
- a gyermekek nagy többsége reagál a hangokra (pl. odafordulással, vokalizálással, mozgással)
- a zene örömforrás, a legtöbb gyermek számára jutalomértékű, segít a szorongás oldásában
-a dallam, a ritmus periodicitása kiszámítható és ezért örömöt, biztonságérzetet nyújt a
gyermekek számára.
A fejlesztés fő területei:
- preverbális készségek,
- kommunikációs eszközök funkcionális használata,
- szerepcsere,
- várakozás,
- a testi közelség és testkontaktus elfogadása,
- szociális megértés (pl. kontaktusjátékokban).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
27
A fejlesztés keretei:
A fejlesztési keretek lényegében megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel.
Eszközök
1.) Dallam- és ritmushangszerek (doromb, furulya, xilofon, triangulum, dob, kolomp) esetleg
vizuális jelekkel ellátva.
2.) magnó, mikrofon
3.) vizuális információhordozók (képek, feliratok, jelek)
4.) nagyméretű tükör
2.7. A játék szerepe a fejlesztésben
A pervazív fejlődési zavarban szenvedő kisgyermekek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől
jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek az autizmusban
tapasztalható kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak,
például annak „felismerni nem tudásából”, hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy
másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. Az autista gyermekek játékfejlődésének
egyik sajátossága, hogy gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőle a játék szimbolikus és kreatív
vonásai. A változatos, fantáziadús játék helyett tárgyakat gyűjt, sorba rak, a tárgyak eredeti
funkciójától függetlenül annak irreleváns részleteivel, vagy sajátos tulajdonságával foglalkozik,
erőteljesen ragaszkodik hozzájuk. Sérül annak képessége, hogy interakciót igénylő
aktivitásokban vegyen részt. A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek spontán
játéktevékenységéről beszélve többnyire rugalmatlan, ismétlődő cselekvésre vagy cselekvéssorra
gondolhatunk. Ha viselkedési repertoárjukban fel is fedezhetünk gyakorló vagy szerepjátéknak
tűnő tevékenységeket vagy azok elemeit, alaposabb megfigyelés után többnyire észrevesszük,
hogy az elemek mechanikusan visszatérnek, és kreativitás, változatosság alig figyelhető meg.
Külső személy bekapcsolódásakor, beavatkozásakor a gyermekek megzavarodnak, dühösek
lesznek, és nem képesek rugalmasan folytatni a tevékenységet. A konstrukciós játékra való
képesség ritkábban sérült.
A gyermekek magukra hagyva többnyire sztereotípiájukba fordulnak, például a fenti módon
„játszanak”. A szűkebb értelemben vett játéktevékenység hiánya miatt nincsen lehetőségük a
világról, főleg a szociális világról játék közben ismerteket szerezni, illetve a megszerzett
ismereteket rugalmasan alkalmazni.
A játéktevékenység tanításának célja
A játékeszközök adekvát használata.
A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának
bővítése.
A játéktevékenység tanulása során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról.
Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés
Módszertani elvek és javaslatok a különféle játéktípusokhoz
Az autista gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra,
hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk,
de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb
nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem
értik (pl. bújócska, fogócska, "becsapáson" alapuló szabályait).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
28
A szimbolikus játékokkal kapcsolatos készségek az autizmusban alapvetően sérült területekhez
tartoznak. Ezen játékformák tanítása nem tartozik az óvodai feladatok közé. A játékok tanítására
is vonatkozik a feladat, vagy szabály vizualizációja, szükség szerint egyszerűsítése.
A játéktevékenység fejlesztésének keretei:
Kezdetben, egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A
későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett
önálló, vagy páros tevékenységként építjük be.
2.8. A külső világ tevékeny megismerése: a tanulás
Az érdeklődés a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, különösen a fiatal
autisztikus gyermekek esetében nem, vagy csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra.
Az autista gyermekek érdeklődése környezetük iránt szűk körű, többségüknek általános
nehézségei lehetnek a tanulásban.
A tanulás célja
1.) A gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív
viselkedési és munkavégzési formák elsajátíttatása: képességfejlesztés, a gyermeket körülvevő
természeti és társadalmi környezet cselekvésbe ágyazott megismertetése.
2.) A tanulás hatására jöjjenek létre pozitív változások a megismerő tevékenységekben, a
kommunikációban, a szociális kapcsolatok szervezésében, ezáltal az egész személyiség
fejlődésében.
3.) A pervazív zavarban szenvedő gyermekek esetében a legkorábbi időponttól kezdve szem előtt
kell tartanunk a leghosszabb távú fejlesztési célt, a gyermek környezetébe, illetve a társadalomba
való felnőttkori beilleszkedésének segítését.
Tekintettel kell lennünk erre, amikor a célok között fontossági sorrendet állítunk fel.
Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a tanulást
egyenetlen képességprofil
a gondolkodás és a cselekvés merevsége
motiváció hiánya vagy gyengesége
a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai
sorrendiség követésének nehézsége
idő-és okság megértésének nehézsége
epizódokat tároló emlékezet
szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel
tudják alkalmazni
fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek
integrációjának hiánya); tapasztalataiknak többsége széteső, töredékes, nem szerveződik
értelmes egésszé (a dolgok tartalmi összefüggéseinek nem értése); a szokásosnál jobban
kötődnek külső tájékozódási pontokhoz
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
29
A tanulás keretei:
Az autista kisgyermek tanulási folyamata elsősorban tanítási, illetve ún. munkahelyzetekben
zajlik:
- Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása
- Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel
- Strukturált munka: gyakorlás
- Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás.
2.9. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek tanítása
A pervazív fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy az
óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen. Ennek egyik oka lehet a
szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére,
fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül teszem” korszak és az utánzásos tanulás is sérült.
Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek, sincsenek jelen. Szerepet
játszhat a saját testből érkező szenzoros információk feldolgozási zavara is. E hiányok együttese
vezet ahhoz a jelenséghez, hogy a gyermekek alapvető önkiszolgálási készségeinek kialakítása
az óvodáskor, alacsony mentális szintű gyermekek esetén a későbbiek feladata marad.
Szobatisztaság
Az egészséges gyermekek 2 éves koruk táján válnak biológiailag és értelmileg éretté a
szobatisztaságra. A biológiai érettség mellett elengedhetetlenül fontos feltétel a környezetnek
való megfelelni vágyás, a szociális jutalmak iránti fogékonyság, az utánzás képessége és a
„naggyá válni akarás”. Az autista gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a lelassult,
megkésett fejlődés. Emellett a biológiailag szobatisztaságra érett gyermekek esetében a társuló
fogyatékosságként megjelenő mentális elmaradás, valamint gyakran a szociális, kognitív sérülés
hátráltatja, vagy akadályozza a szobatisztaság kialakulását.
Az óvodába kerülő még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a
késés szervi okait. Ha ez megtörtént, akkor alapos általános pedagógiai felmérés (amint lehet
formális pszichológiai felmérés is) után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről.
Ha a gyermek mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrág fel-
lehúzás) lehetővé teszik, akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a
szülőkkel való konzultáció után, meggyőződve teljes támogatásukról.
A szobatisztasági tréning célja kettős:
egyrészt rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek
magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van),
másrészt olyan kommunikációs eszközt adni a kezébe (szóbeli készség, kép vagy tárgy),
melynek segítségével bárhol és egyértelműen jelezni tudja környezete számára
szükségletét.
A szobatisztasági tréning meglehetősen idő-, ember- és türelemigényes folyamat, ami nagy
kitartást igényel mind a gyermek, mind a pedagógus, mind a szülők részéről.
A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb
fejlesztési cél.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
30
Étkezés
Az autista gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell
próbálnunk a jelenség okait megfigyelni és ennek megfelelően eljárni.
1.)A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, az
óvodában nem hajlandó enni).
2.)A gyermek étkezéséhez szükséges alapvető készségei hiányoznak (leggyakrabban nem tud
fogni vagy rágni stb.
3.) A gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajta, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el.
A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben, az esetekben is az egyéni kognitív-
viselkedésterápiás program keretében zajlik.
'
Öltözés
Mivel az autista gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori
fejlesztési cél. A megfelelő szintű vizuális segédeszközök használata nagy segítséget jelent a
gyermek számára abban, hogy kövesse a ruhadarabok felvételének sorrendjét.
Tisztálkodás
Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz-és arctörlés,
fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg. A
feladat annyival nehezebb és összetettebb az öltözéshez képest, hogy a tisztálkodás esetében a
szükséglet felismerése és a tisztálkodás minősége is fontos összetevője a készségnek. Ezen
utóbbi elemek kialakítása nagyon nehéz feladat lehet.
Elemi házimunka
. Amennyiben a gyermek képességei megengedik - a speciális módszerek alkalmazása mellett -
fontos egyszerűbb naposi teendőkbe szisztematikusan bevonni őket (pl. terítés, asztalleszedés,
viráglocsolás, portörlés, rendrakás stb.).
2.10. Mozgás
A gyermeki szervezet az óvodás kor (3-7 év) alatt igen jelentős változáson esik át - így van ez az
autista kisgyermekek esetében is.
Az óvodában a torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás,
futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint a testi képességeket, például erő,
ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Mindezeken túl az autista kisgyerekek a mozgás
szempontjából is nagy különbségeket mutathatnak.
Az autista kisgyermekek mozgásának jellemzése
Az autista gyermekek viselkedésének leírásakor igen gyakran találunk olyan jellemzőket, melyek
a mozgással kapcsolatosak (sztereotip, repetitív mozgások, pl. hintázás, céltalannak tűnő
futkározás, ugrálás, dobálás, hiperativitás, stb.), ezek azonban nem a szűk értelemben vett
mozgásfejlődés problémái, hanem sokkal inkább az autizmusra jellemző szociális,
kommunikációs károsodásból, valamint a szerep-, és imitatív játékhoz szükséges képzelet,
fantázia sérüléséből származnak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
31
Vannak olyan autista gyermekek, akik életkoruknak megfelelően mozognak, vagy akár
ügyesebbek is bizonyos mozgásokban (pl. mászás), mint kortársaik, de gyakran előfordul, hogy
mennyiségi és minőségi eltéréseket találunk az autista kisgyerekek mozgásfejlődésében.
Mennyiségi jellemzője lehet a lassabb fejlődési tempó, a fejlődés szabálytalansága,
egyenetlensége, (pl. bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, másokra sokkal
több időt fordít a gyerek), valamint a spontán utánzás hiánya.
Minőségi eltérés lehet a gyakran előforduló izomhypotónia.
Szenzomotoros integrációs szemlélet a fejlesztésben
Óvodás korban az autista kisgyerekeknél a szenzomotoros integrációs szemléletű fejlesztés célja,
az esetleg megkésett mozgásfunkciók, az éretlen szenzomotoros információfeldolgozás, a
mozgástervezés és kivitelezés, a koordinációs és kombinációs képesség fejlesztése.
A szenzomotoros feladatok az egyes érzékszervek differenciáltabb és pontosabb működését
segítik elő, normalizáló hatással bírnak az aktivitásra, javítják a testsémával és a térbeli
tájékozódással kapcsolatos tudatosságot is.
Módszertani javaslatok:
1. A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás.
2. Látható módon jelezzük, hogy a foglalkozás meddig tart, és ott milyen gyakorlatok lesznek.
Erre a legmegfelelőbb módszer, hogy az eszközöket olyan módon helyezzük el, mely
egyértelműen jelzi a gyermekeknek, hogy mit kell csinálniuk.
3. Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük
együtt végezzük el a gyakorlatot.
4. Ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk külső motivációt,
mely egyénenként változhat.
5. A pedagógiai megfigyelés módszerével előzetes felmérést kell készíteni a következő
területeken:
- a gyermekutánzási képessége,
- beszédértésének szintje,
- együttműködési képesség felnőttel, gyerekkel,
- frontális irányítás elfogadása,
- figyelem más gyerekek jelenlétében.
A fentiek alapján határozzuk meg a lehetséges foglalkoztatási formát, amelyek lehetnek a
következők:
- egyéni helyzet: egy pedagógus egyszerre egy gyerekkel foglalkozik,
- egy térben egyszerre több gyerekkel egyéni formában foglalkozik egy-egy pedagógus
- ha a gyerekek képesek utánozni és magukra vonatkoztatják a frontális instrukciókat,
akkor legfeljebb 5-6 gyereket irányíthat egyidejűleg pedagógus.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
32
6. Lehetőleg olyan feladatokat tervezzünk, melyhez nem szükséges a társakkal való
együttműködés vagy eszközmegosztás. Szociális fejlesztési célként kitűzhetünk a legjobb
képességű gyermekek számára már óvodás korban olyan célokat, melyek minimális szintű társra
figyelést kívánhatnak.
7. A verbális utasítások mellett /helyett igyekezzünk mindent vizualizálni.
A mozgásfejlesztés területei
1.) Vizuomotoros készségfejlesztés
Az autista gyermekek tárgyakkal való manipulációját megfigyelve szembetűnő az érdeklődés
hiánya, a tárgyi világ ismeretlen elemeinek megismerésére irányuló spontán késztetés. E
késztetés lenne az, ami az új anyagok, tárgyak, eszközök megismeréséhez és használatához
vezethetne. Ennek hiányában tárgyhasználatuk legtöbbször inadekvát, repetitív, és a megismerő
folyamat során a spontán exploráció gyakran a tárgy lényegtelen tulajdonságaira irányul.
A fenti problémák miatt a vizuomotoros képességek kialakítása és a meglévő képességek,
készségek fejlesztése a normál fejlődésmenetet követve, a gyermek fejlettségi szintjéhez
igazodva strukturált tanítási helyzetben, speciális módszerekkel valósítható meg.
A fejlesztés célja a tárgyakkal való olyan szintű manipuláció, amely képessé teszi a gyermeket
tevékenységek elvégzésére és a funkciónak megfelelő eszközhasználatra, saját fejlettségi
szintjén.
A középtávú (kb. egy óvodaévet felölelő) célok meghatározásához mindenkor szükséges a
gyermek aktuális vizuomotoros készségszintjének felmérése. A vizuomotoros felmérés
eredményeinek birtokában, és a gyermek egyéb területen felmért (kognitív, kommunikációs,
viselkedésbeli) jellemzői alapján tűzhetők ki a fejlesztési célok.
A fejlesztés egyéni helyzetben, egyénre szabott fejlesztési terv alapján valósítható meg.
A középtávú fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk,
ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos
alkalmazását más területen is.
A fejlesztés feladatai:
finommotoros alapkészségek kialakítása
kéz és ujjak mozgatása
két kéz összehangolt mozgatása
tárgy megfogása, elengedése
csippentőfogás, stb.
finommotorika általános fejlesztése
szenzomotoros koordináció fejlesztése
percepció fejlesztése
testséma és lateralizáció kialakulásának segítése
térbeli tájékozódás fejlesztése
nyomaték javítása
grafomotoros készségek fejlesztése
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
33
Ajánlott feladattípusok
Szem - kéz koordináció fejlesztésére irányuló feladatok:
konstrukciós játékok szétszedése, illesztése, csavarozása
papírtépés, hajtogatás
gyöngyfűzés
különböző anyagok válogatása
Nyomaték fejlesztését segítő feladatok:
képlékeny anyagok alakítása (gömbölyítés, lapítás, sodrás, mélyítés, kicsípés)
nyomdázás
Grafomotoros készségek fejlesztésére irányuló feladatok:
rajzolás
festés
Ábrázolás és kézimunka technikák
vágás
ragasztás
vegyes technikák
Testséma és lateralizáció kialakítása, térbeli tájékozódás fejlesztése
tükör előtti gyakorlatok
utánzás fejlesztése
A fejlesztés keretei
Az egyéni fejlesztés időtartama a gyermek egyéni képességeitől és az adott tevékenység típusától
függően naponta 2-4 alkalommal 5-15 perc.
A fejlesztés helyszínének helyes megválasztása (a figyelemkoncentrációt legjobban elősegítő,
ingerszegény környezet), az egyénre szabott munkarend, munkaszervezés megfelelő kialakítása a
készségek elsajátítását, önálló alkalmazását segíti.
Az elsajátított készségek gyakorlása, szinten tartása a munkavégzés során strukturált keretek
között, a gyakorlati alkalmazás az önkiszolgálás és a játéktevékenység során valósul meg. Ezen
kívül törekednünk kell azok minél általánosabb, szélesebb körű alkalmazására a gyermek
életének különböző területein is.
2. Nagymotoros fejlesztés
Általános mozgásfejlesztést célzó gyakorlatok
Rendgyakorlatok
Kartartások (nyújtott, hajlított, vegyes)
Karkörzések
Állások (alapállás, lábujjon, sarkon, talpélen, guggolóállás, terpeszállás)
Ülés (nyújtott, terpesz, török)
Fekvés (hanyatt, hason, oldalt)
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
34
Függés (függőállás, függeszkedés)
Járás (kis és nagy lépéssel előre, oldalra, gyors, lassú, különböző minőségű talajon, vonal között,
vonalon, tárgyak kikerülésével, átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különböző
eszközökkel, lépcsőn járás)
Futás (gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különböző irányba, irányváltással, különböző
szélességű vonalak között, futás közben akadály átlépése, megkerülése, futkározás, célba futás,
futás eszközzel a kézben)
Ugrás (szökdelés, átugrás, leugrás, ki-be ugrás)
Dobás-fogás (elkapás, eldobás, célba dobás)
Támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás, gurulás)
Egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok (lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel, fél
lábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetből való kibillentés, egyensúlyozás vonalon, padon
járás közben tárgy egyensúlyozása, egyensúlyozás különböző tárgyakon /Bobáth labdán,
hengeren/, forgások, hintázás)
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
35
3. TANTERVI ÉS MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ AUTISTA TANULÓKAT OKTATÓ-NEVELŐ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA SZÁMÁRA 3.1. Bevezetés
Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek
minőségi károsodása, mely a jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus
tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas
gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia- illetve képesség-profil, és a
következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és
másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem
tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában
jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a
típusos tünetek. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a
következőképpen csoportosíthatóak:
- értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar
- beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, vagy egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar
- viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió.
A tanulók szükségletei
A tanulók szükségleteit típusos erősségeik és nehézségeik határozzák meg.
A tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából
kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok:
a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának
(pl. az információ átadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás
hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a
valóság egyéb elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse,
a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes
hiánya, és hogy a tanulóknak nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömöt,
a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet
nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás,
az egyenetlen képesség-profil: pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes
memória közötti szakadékszerű különbségek,
belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a
tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban.
Típusos erősségek, amelyekre egyes autisztikus tanulóknál építeni lehet:
a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív,
tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás,
jó mechanikus memória
megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció,
kitartás,
egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter,
nem szöveges számtan, zene),
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
36
Típusos nehézségek, és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás- tanulás során:
szenzoros ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.),
figyelemzavar,
utánzási képesség sérülése,
percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák,
analízis, szintézis műveleteinek problémája,
lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése,
általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése,
emlékezet-felidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),
nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti
alkalmazással,
a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya,
szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága,
énkép, én-tudat fejlődésének zavara,
a valóság téves értelmezése, felfogása,
realitás és fantázia összetévesztése,
szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes
utasítások esetén,
képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, sztereotip) alkalmazásának hiánya,
gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan
inadekvát viszonyulás a kortársakhoz,
strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák,
félelmek, fóbiák, szorongás.
A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló tanulás
akadályozott, ezért az átható fejlődési zavarban szenvedő gyermekek számára a világról való
megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.
A "Tantervi és módszertani útmutató" elkészítését az tette szükségessé, hogy - mivel az
autizmus kontinuuma igen széles - speciális autista csoportok, intézmények, és sérült gyermekek
oktatását-nevelését ellátó iskolák mellett, érintett tanulókat nagy számban találunk a többségi
iskolákban. Az ilyen intézményekben integráltan oktatott, nevelt autisztikus tanulót is speciális
szükségleteinek megfelelően kell ellátni. Ez csak a differenciált tanításszervezés elvének
alkalmazásával érhető el. A tanulók bizonyos hányada otthon részesül ellátásban
magántanulóként. Fontos, hogy az ő oktatásukban is érvényesüljenek a speciális fejlesztés elvei,
annak ellenére, hogy erre korlátozottak a lehetőségek. Az autizmus súlyossága, a tünetek
sokfélesége és kombinációik, az esetleges társuló fogyatékosságok illetve súlyosságuk, az
értelmi képességek, azaz a mért intelligencia, és a gyermek személyisége szabja meg, hogy
milyen keretek között lehet a legmegfelelőbben speciális ellátását biztosítani.
A speciális ellátást a szükségleteken kívül meghatározzák a helyi lehetőségek: az autizmusban
speciálisan képzett szakemberek jelenléte és száma, a meglévő oktatási intézmények struktúrája,
a fenntartók lehetőségei, az intézmények vonzáskörzetében élő diagnózissal rendelkező tanulók
száma, életkori és képességeik szerinti megoszlása stb.
Mivel az ellátásnak ilyen sokféle lehetséges színtere van fontos, hogy a pedagógusok minél
szélesebb köre legyen tájékozott az autista tanulók speciális szükségleteivel kapcsolatban. Az
érintettek egy részének képességei, szükségletei és a lehetőségek a többségi iskolában való
elhelyezést teszik szükségessé illetve lehetővé.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
37
Ezeket a tanulókat ellátó pedagógusok számára elengedhetetlen az autizmusban leggyakoribb, a
fejlődést akadályozó problémák és megoldási lehetőségek ismerete. Fontos, hogy az integrálást
vállaló iskolák rendelkezzenek legalább egy, az autizmus területén képzett szakemberrel, aki az
odajáró tanulók egyénre szabott fejlesztését végzi.
Ez az útmutató a NAT műveltségi területein, az általános fejlesztési követelmények szintjén
nyújt információkat, melyeket a pedagógusok rugalmasan használhatnak fel az adott iskola
pedagógiai programjának, helyi tantervének megfelelően.
Az útmutató természetesen nem elégséges támasz a tanulók szakszerű ellátásának
megvalósítására, de segíthet a nehézségek felismerésében és megoldásában, kiegészítve a
speciálisan képzett szakemberrel való folyamatos konzultációt.
Elkészítése "A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve" alapján történt, mely
tartalmazza az integráció javasolt feltételeit.
Ennek alapján:
A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott többségi iskolában való
nevelés, integráció ritkán, csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát
szolgálja. Ennek megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges úgy, hogy a
feltételek együttesen és perspektivikusan adottak legyenek.
Az integráció feltételei:
* A tanuló részéről IQ 100 felett, VQ 85/90 felett, autisztikus fogyatékossága enyhe fokú, jól
kompenzált, viselkedésproblémái minimálisak.
* A családtagok részéről egyértelmű szándék, és nagyon sok idő, energia a szakemberekkel való
szoros együttműködésre, a gyermek támogatására.
* Az iskola részéről: a speciális módszertanban jártas pedagógus, és asszisztens, jól előkészített,
ütemezett fejlesztési terv, speciális eszközök, módszerek és környezet, együttműködés a
családdal és/vagy a diákotthonnal, a befogadó gyermekcsoport felkészítése, pozitív hozzáállása,
szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.
* Szakértői csoport, mely rendelkezésre áll: a szülő felvilágosításában, problémakezelésben, a
fejlesztés irányának kijelölésében, követésében.
* Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze
magát.
A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális,
kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés,
fejlesztés, a tananyag szűrése, egyes tantárgyakból felmentés, továbbá az alternatív eszközök,
módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint a fogyatékosságot kompenzálva, pl. kézírás
helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló.
Az integráció veszélyei a gyermek számára; és megelőzésük
* Az integrált gyermek szenved a számára túl nehéz helyzetben.
* Különös figyelmet kell fordítani zavaró körülmények, a strukturálatlan idő, szünetek
alkalmával jelentkező problémák elkerülésére, az elsajátított ismeretek mennyisége mellett azok
lényegi, tartalmi megértésére, az önálló feladatvégzés tanítására.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
38
* A passzív, irányítható, szociális szabályokat nem értő autisztikus gyermek könnyen csúfolódás,
bántalmazás, bűnbakképzés, befolyásolás áldozata lehet. Az aktív-bizarr autisztikus tanuló, aki
nem képes megfelelő alkalmazkodásra, tanáraitól és osztálytársaitól nagyobb toleranciára szorul.
* Felső tagozatban fokozott jelentősége lehet az osztálytársak, az iskolatársak és a kisebb
óraszámban tanító szakemberek felvilágosításának az autisztikus gyermeket segítő pozitív
hozzáállás biztosítása érdekében.
A műveltségi területekre vonatkozó rész előtt röviden összefoglaljuk a tanítás, nevelés egészére
vonatkozó legfontosabb speciális elveket és módszereket.
Néhány típusos probléma a nevelés, oktatás folyamatában
* A tanítás kudarca esetén nem feltételezhető, hogy a gyermek szándékosan nem teljesít, el kell
hinni, hogy nem képes elvégezni a feladatot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran az a
látszat, hogy a tanuló „dacból” nem végez el bizonyos feladatokat, melyeket máskor, mással már
tudott. Ennek leggyakoribb oka, hogy az autista gyermek számára a körülmények legkisebb
változása is új helyzetnek minősül, melyben nem képes készségeit, tudását mozgósítani.
* A frontális irányítás több okból is eredménytelen lehet az autista gyerekek esetében. Egyrészt
nem biztos, hogy az egész osztálynak szóló instrukciót az autista tanuló magára vonatkoztatja.
Másrészt jelentősen lassúbb lehet a munkatempója társaiénál, és ha nem elég motivált, végleg
lemaradhat a közös munkában. Ilyenkor őt nem (vagy nagyon ritkán) motiválja a feladatnak
vagy a tanárnak való megfelelési vágy, vagy a tudásszomj.
* A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk,
melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szintentartása szükséges.
* Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a
gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális
megerősítésig). Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon,
hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat.
* Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre,
speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a pályaorientáció szempontjából.
* A fejlődési egyenetlenség csökkentése azonban elsőbbséget kap a szigetszerű képességek
fokozott fejlesztésével szemben.
* A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell
megjeleníteni, és nem a pedagógus személyes kívánságaként.
A protetikus környezet kialakítása
Az autista gyermekek fogyatékosságukból eredően korlátozottan képesek arra, hogy
megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben tájékozódni. Fejlesztésük során számolni
kell azzal, hogy percepciós és szervezési készségeik sérültek, problémák vannak a nyelvi
megértés terén, a sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük megszervezésében, figyelmük
összpontosításában, személyes emlékeik felidézésében, stb. Éppen ezért a környezet kaotikus,
értelmezhetetlen és félelmetes lehet számukra. A fogyatékosság következményeit önállóan nem
képesek kompenzálni, a kaotikusnak megélt környezethez nem tudnak alkalmazkodni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
39
A protetikus környezet kialakításának célja a lehető legnagyobb fokú önállóság elérésének
segítése speciális eszközrendszer használatával, amely elsősorban a vizuális információátadás
módszerére támaszkodik. Az iskolai illetve ideálisan az otthoni és kollégiumi életben, a tanítás,
fejlesztés teljes ideje alatt, távlatilag az egész életen át használandó, az összes tevékenység
keretét adja. Szintje, tartalma, formája a tanuló fejlődését követve változik.
A protetikus környezet elemei:
a tér-idő szervezése (napirend, folyamatábrák, munkaszervezés, munkarend).
egyéb vizuális információhordozó (írott és képi segédeszközök)
Célok:
A tér- idő szervezése nyújtson minden tanuló számára látható és érthető információt arról,
hogy:
mit kell, illetve lehet csinálni (pl. osztályteremben, udvaron, óra alatt, szünetben)
hol történnek az egyes tevékenységek
mennyi ideig tartanak (időhatárok felismerése, bejóslása pl karóra segítségével, vagy a
jelző csengő értelmezésével)
mi lesz a következő tevékenység
mire kell emlékezni (pl. házi feladat, másnapi felszerelés, várható programok, információ
átadás)
A gyermek biztonságérzetének megalapozása oly módon is, hogy számára jól érthetően előre
jelezzük az aktivitásokat.
A zökkenőmentes, önálló tevékenységváltás tanítása.
Az azonossághoz való ragaszkodás csökkentése, a változások elfogadtatása, speciális
eszközökkel.
A viselkedésproblémák megelőzése.
A mérésnél, értékelésnél és minősítésnél figyelembe veendő szempontok
Az autista tanulók esetében gyakori tapasztalat, hogy az iskolai normák, elvárások megértése
korlátozott. Az értékelés és minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális
elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és nem információértékű. Egyes tanulók
estében hiányozhat az a törekvés, hogy versenyezzenek kortársaikkal, vagy megfeleljenek a
szülők, pedagógusok elvárásainak. Ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk azt a motivációs
bázist, mely a fent említettek helyett ösztönzésül hat a gyermekekre.
Az érdemjegyek mellett, melyek elsősorban a tananyagban való előrehaladásról szolgálnak
tájékoztatásul, fontos, hogy a tanuló konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzést kapjon
teljesítményéről, viselkedéséről. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon
meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. A konkrét tartalmú visszajelzésnek
nagyon fontos szerepe van az autista gyermekek énképének és önismeretének fejlesztésében,
hiszen gyakori probléma, hogy saját képességeikkel és ismereteikkel nincsenek tisztában, ilykor
túlbecsülik lehetőségeiket.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
40
A pedagógusok számára problémát okozhat annak eldöntése, hogy a mérésnél és minősítésnél
milyen mértékben vegyék figyelembe, hogy az autista tanulók teljesítményének hátterében az
átlagosnál sokkal nagyobb erőfeszítés állhat, és extrém mértékű nehézségeik lehetnek. Fontos,
hogy az autista tanuló kapjon meg minden lehetséges segítséget, hogy képes legyen teljesíteni,
de az értékelés és minősítés legyen objektív. A mérés esetében például esetleg szükséges és
érdemes lehetővé tenni, hogy a tanuló írásban számolhasson be tudásáról, mert a szóbeli felelet
nagyon nehéz számára. Gyakori jelenség, hogy a tanuló nagyon precízen ad számot tudásáról, de
a lényeges információk kiemelésére képtelen, az elvont, főleg szociális vonatkozású fogalmak
pontos tartalmát nem érti, a közbevetett kérdésektől megzavarodik. Ebben az esetben
valószínűleg megtévesztjük a szülőt és a tanulót, ha a minősítésnél ezt nem vesszük tekintetbe,
hiszen a mechanikusan elsajátított ismereteket nem lesz képes alkalmazni a hétköznapi életben.
A magatartás és szorgalom esetében érdemes megfontolni, hogy autizmus diagnózis esetén a
tanulók kapjanak felmentést a minősítés alól, hiszen az autizmusban éppen azok a képességek
sérülnek, amelyeket a minősítés során figyelembe kell venni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
41
3.2. ANYANYELV ÉS IRODALOM
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam
7-10. évfolyam
1. Felkészítés a társas – társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és
beállítódásokra, a kultúrált nyelvi magatartásra; tudatosítása annak, hogy a hiteles, a másik
ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas érték; hogy a
beszédkultúra mind a múltban, mind a jelenben a társas – társadalmi megértés fontos színtere
a) Gondolatok, információk, vélemények
egyszerű, érthető közlése a
beszédhelyzetnek megfelelően.
A) A beszédhelyzet kommunikatív
összetevőinek pontos felismerése, rugalmas
nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a
beszédpartnerhez, a témához.
A nyelv szociális helyzetekben való rugalmas alkalmazása az autista tanulóknál minden esetben
problematikus, ugyanakkor az ezen a területen elért fejlődés kulcsfontosságú a gyermekek
társadalmi beilleszkedésének szempontjából. A képzés során ezért ezen a téren kell a legtöbb
egyénre szabott segítséget nyújtani.
A fejlesztési követelmény teljesítésekor a következő nehézségekbe ütközhetünk:
A tanulók nincsenek tudatában annak, hogy mások másképpen észlelhetnek dolgokat, illetve
másmilyen információk birtokában lehetnek, mint ők. Ennek következményeképpen azokban a
helyzetekben, amikor meg kéne érteniük, hogy mit gondol vagy érez a másik személy, kudarcot
vallanak. Mivel nehézséget jelent a közös tudás fogalmának megértése, az esetek nagy részében
képtelenek felmérni a beszédpartnerek igényeit és beszédüket nem módosítják a helyzetnek
megfelelően. A tanulók számára gyakran érthetetlen a tantermi beszédstílus, például amikor a
tanár az elhangzottak azonnali ismétlését kéri, hiszen nem képesek belátni a dolog funkcióját.
(Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a gyermek megmakacsolja magát és nem hajlandó
válaszolni.)
Egyesek túlságosan precízen, minden apró részletre kiterjedően fejezik ki magukat, mindig úgy,
mintha a hallgató teljesen tájékozatlan lenne, s ezt nem segít szabályozni a beszédpartner
metakommunikációjának megértése. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy tanáraik korlátozzák
megszólalási lehetőségeiket, társaik kigúnyolhatják őket, így csökken a lehetőségük a
kommunikációra és elszigetelődnek. Más esetekben a gyermekek egyáltalán nem osztják meg
gondolataikat, tudásukat másokkal, vagy csak nagyon korlátozottan, töredékesen közlik azokat,
hiszen fel sem merül bennük, hogy beszédpartnerük nem rendelkezik ugyanazokkal az
információkkal, mint ők. Ennek veszélyeit könnyű belátnunk, ha például arra gondolunk, hogy a
gyermek beteg, fájdalmai vannak, de a fentiek miatt ezt nem képes környezete tudomására hozni.
Tipikus az is, hogy a tanuló dühkitöréssel, vagy egyéb problémás viselkedéssel reagál, mert nem
érti, hogy nem kaphatja meg az általa kívánt figyelmet avval a problémával kapcsolatban,
amelyet környezetével nem osztott meg.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
42
Megoldási lehetőségek:
Tudatosan meg kell figyelni és fel kell mérni azokat a kommunikációs kontextusokat és
funkciókat, melyeket a tanuló már ért és melyekben sikeresen kommunikál. Ezeket szükséges
bővíteni, minden lehetséges valódi élethelyzetet kihasználva. Bátorítani kell a gyermek
kommunikációs kezdeményezéseit, de a sztereotip, a kölcsönösséget nélkülöző szóözönt, mely
gyakran előfordul az autista tanulóknál, meghatározott keretek között kell tartani. A kedvelt
témáról való beszélgetés lehetőségének felajánlása nagyon motiváló lehet.
Fontos annak direkt, élményszerű tanítása, hogy az információkon osztozhatunk, illetve lehetünk
azoknak kizárólagos birtokosai. (Ilyen élményszerű alkalom adódhat olyan játékok során, amikor
valakit kiküldenek, távollétében megváltoztatnak dolgokat, majd a behívott gyermek kérdéseket
tesz fel és a társaitól kapott információk alapján kitalálja, mi történt távollétében.)
Míg az információkon való osztozás formálisan viszonylag jól tanítható, a saját gondolatok és
vélemények közlésének tanulása szociális megértést kíván, amely az autizmusban mindig sérül.
b) A szóhasználat, a kiejtés és a gesztusok
(testbeszéd) összehangolása a beszéd-
helyzettel.
B) A szóhasználat, az intonáció és a
gesztusok megfelelő együttes alkalmazása,
ill. értelmezése a személyközi kommu-
nikáció helyzeteiben és például a tömeg-
kommunikáció, a film, a színház
műfajaiban.
A szóhasználat lehet nagyon pedáns, a szavakat gyakorta csak a legáltalánosabb, leggyakrabban
használt jelentésüknek megfelelően képes alkalmazni a gyermek.
A beszédhelyzettől, partnerektől függetlenül mindig egyazon stílust használhat (Pl.: Társaival
ellentétben nem vált automatikusan a kortársak által használt szlengre a szünetekben, s ez
nagymértékben akadályozza beilleszkedését a kortárscsoportba). Az értelmezés ugyancsak a szó
szerinti jelentéshez kötött, a jelentésbeli változatok és az egyes kifejezések új, addig ismeretlen
kontextusban való megjelenése zavaró és érthetetlen lehet, a szövegkörnyezet és a szituáció az
autista gyermek számára nem segíti a megértést. Az intonáció, a gesztusok, tekintet és testtartás
sokszor furcsa, és nem igazodik a helyzethez. Ez annak következménye, hogy sérült annak
megértése és tudása, hogy a metakommunikációs eszközök használata hogyan segíti a jelentés
közvetítését.
A beszéd hangzása lehet monoton vagy szokatlan intonációjú és nyomatékú, a közölt tartalomtól
függetlenül mindig egyforma. A testtartás merev, a másik embertől való távolságot a gyermekek
nagy része nem képes megfelelően szabályozni. A gesztusok használata hiányozhat, lehet túlzó,
vagy a helyzethez nem illő. A szemkontaktus használata nem segíti a személyek közötti
kommunikáció szabályozását. Előfordul mások beszédének, intonációjának és gesztusainak
pontos utánzása az echolált beszédben, de ez nem jelent megértést. A kiejtés és a gesztusok
jelentésének értelmezése nagyon nehéz a tanulók számára, főként akkor, ha az érzelmek,
szándékok kifejezését szolgálja.
A kommunikációs eszközök szociális kontextusokban való alkalmazásának, jelentésük
megértésének nehézsége az autizmusban központi, ezen a területen mindig lesznek problémák.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
43
A szociális kontextusok rendkívül változatosak, a lehetőségek száma egyes tartalmak
kifejezésére végtelen, az összes lehetséges változat nem tanítható szociális megértés nélkül. A
tanítás során direkt instrukciókkal, változatos példákkal segíthető a megértés és kifejezés
fejlődése. Jó szolgálatot tehet videofelvételek elemzése, egyrészt a tanuló kommunikációjáról,
másrészt sokféle lehetséges beszédhelyzetről.
A leggyakoribb szituációk megértése tanítható, a tanuló legfurcsább, legzavaróbb kommunikatív
megnyilvánulásai direkt módon, szabályokkal korrigálhatóak.
c) Figyelem a kortárs és a felnőtt
beszélgetőtársra.
C) A másik ember közléseinek egyre
pontosabb felfogása mindennapi
élethelyzetekben, illetve látott, hallott,
olvasott, megjelenített dialógusokban.
A kortárs és felnőtt beszélgetőtársra való figyelem spontán megjelenésére nem lehet számítani.
Gyakorlati tapasztalatot kell nyújtani a mások közléseire való figyelem hasznáról. Ez úgy érhető
el, hogy a feladatok megoldása, a kívánt dolgok elérése csak a közlések pontos megfigyelésével
válik lehetségessé a tanuló számára. Ellenőrizni kell, hogy a tanuló követi-e a dialógusokat. Ezt
sokszor célszerűbb végrehajtandó aktivitásokkal ellenőrizni, mint kérdésekkel, mert a tanuló
esetleg pontosan idézheti az elhangzottakat, olvasottakat, anélkül, hogy jelentésüket értené.
d) Kérdések, válaszok megfogalmazásának
képessége, a hallottak kiegészítése:
együttműködés a társakkal beszélgetésben,
feladat-megoldásban.
D) Beszédpartnerrel való együtt-működés,
érvelés, cáfolás, érvek felkutatása,
rendszerezése, álláspont kialakítása.
A kérdések és válaszok megfogalmazása sok szempontból nehézséget jelent az autista tanuló
számára: A kérdések feltevésének tanításakor a legalapvetőbb probléma az lehet, hogy a tanuló
speciális érdeklődési körén kívül eső dolgokkal kapcsolatos kérdéseket spontán nem tesz fel, de
az őt érdeklő témákban megjelenhetnek állandó, sztereotip kérdések. Gyakran nem tudatosul,
hogy információhiánnyal küzd ő maga vagy a beszédpartner, hiányozhat annak képessége, hogy
megítélje, milyen információkat adhat ő másoknak, illetve ki tudhatja azt, amit neki kell
megtudnia. A beszédpartnerekkel való együttműködés akkor tanítható sikeresen, ha a tanuló
szempontjából jelentés teli és célravezető szituációkban kerül rá sor. Ilyen helyzeteket tudatosan
terveznie kell a tanárnak. Pl.: A feladat megoldásához legyen nélkülözhetetlen eszközök
elkérése, hiányzó információk megkérdezése másoktól stb.
Az érvelés, saját álláspont kialakításához számos olyan szociális készség megléte szükséges,
melyek az autizmusban sérülnek, a tanuló képtelen lehet mások álláspontjának megértésére,
elfogadására. Saját véleményét érvek hatására többnyire nem tudja megváltoztatni, főként akkor
nem, ha az érzelmek, attitűdök megértését igényelné.
e) Mindennapi élmények, olvasmány-
tartalmak összefüggő elmondása például
időrendben, logikai rendben, a
hallgatósághoz alkalmazkodva.
E) Különféle beszédműfajok kommu-
nikációs technikáinak alkalmazása és
értékelése például a szándék, a hatáskeltés
szempontjából; ideértve a tömeg-
kommunikáció ismert műfajait is.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
44
A saját élmények, cselekvések felidézése gyakran nagyon nehéz az autista gyermek számára,
ezért azt szisztematikusan gyakorolni kell. Célszerű először a közelmúlt eseményeit felidézni,
majd időben egyre távolodva a jelentől régebbi élményeket feleleveníteni. Fényképek,
videofelvételek, az aktivitásokban használt tárgyak, jelen lévő személyek látványa segíthetik a
felidézést. Hasznos lehet, ha a tanuló naplót vezet. Az időbeli sorrend felidézése is vizuális
támpontok megadásával segíthető legeredményesebben (fotók, mondatok sorba rendezése).
Amennyiben a gyermek képes visszaemlékezni élményekre, olvasmányokra, akkor is nehézsége
lehet abban, hogy a hallgató igényeinek megfelelően idézze fel azokat. Előfordulhat, hogy a
megtörtént események összes apró részletéről beszámol, az olvasott szöveget szóról szóra
felidézi, még akkor is, ha a hallgató számos körülményt már ismer, illetve nagyon szűkszavúan
utalhat a történtekre, olvasottakra, mely így nem válik érthetővé. A hallgatósághoz való
alkalmazkodás hiányán kívül gyakori probléma, hogy a tanuló közléseiből hiányzik a kohézió. A
lényeges és lényegtelen információk elkülönítéséhez a tanulónak segítségre lesz szüksége,
melyet célszerű vizuálisan megjeleníteni számára.
A különféle beszédműfajok jellemzése előre megadott szempontok alapján megtanítható, de
önálló értékelésük és alkalmazásuk nem várható el.
f) Részvétel a tanulócsoportban folyó
beszélgetésben, vitában; a saját álláspont
témának, helyzetnek megfelelő előadása,
megvédésének képessége, mások
véleményének meghallgatása.
F) Együttműködés csoportos beszélgetés
fenntartásában, részvétel vitában; a
kommunikáció etikájának alapelemei,
képesség a másként vélekedő
álláspontjának követésére, az eltérő
vélemény tiszteletére, a saját vélemény
megvédésére, ill. korrigálására.
A beszélgetésben való részvétel tanításakor eleinte szükséges lehet a beszélő és a hallgató
mesterséges megkülönböztetése például oly módon, hogy a beszélőnél egy babzsák vagy más jól
látható eszköz, esetleg jel van, melynek átadása jelenti a szerepek felcserélődését. Ezt a
mesterséges jelzést párosítani kell a természetes metakommunikációs jelzésekkel, majd a
mesterséges jelzést idővel elhagyni, bár számítani kell arra, hogy a kommunikáció szociális
aspektusai tökéletesen nem lesznek megtaníthatóak. A vitatkozás, mások álláspontjának
elfogadása szociális megértést kíván, ezért ennek csak formai szabályai taníthatóak.
g) Figyelem a másik ember beszédének
mind értelmi, mind érzelmi tartalmaira.
G) Képesség kommunikációs zavarok,
konfliktusok felismerésére és feloldására,
manipulációs szándékok, téves ítéletek
felismerése, elutasítása.
A közlések értelmi tartalmának megértését az autista személyekre jellemző szó szerinti
értelmezés nehezíti. A szókincs bővülése, szinonimák tanítása enyhít ezen a problémán, de a
jelentés értelmezése új kontextusokban mindig nehézséget jelent.
Az érzelmek felismerése megtanítható egyértelmű, gyakran előforduló helyzetekre vonatkozóan,
ha ezeket a tanár sok példával és vizuális segítséggel is (videofelvételekkel, fotókkal)
demonstrálja. Az egyértelmű öröm, bánat, harag jeleit a tanuló megtanulhatja felismerni, de
zavarba jöhet, amikor az érzelmi állapotot kiváltó körülmények és a reakciók általa tanult
összefüggése nem jelenik meg egyértelműen, sőt esetleg fordított módon fejeződik ki (pl. valaki
örömében sír, vagy ironikusan fejezi ki, hogy bosszankodik).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
45
Az érzelmek kifejezésének árnyaltabb formáit rendkívül nehéz megtanulniuk az érintetteknek,
mivel nem intuitív módon értik meg azokat. A tanároknak meg kell érteniük, hogy a gyermek
súlyos nehézségekkel küzd ezen a területen, hiányzik a kommunikációs zavarok, konfliktusok
felismerésének és megoldásának képessége, rendkívül kiszolgáltatott a manipulációs
szándékokkal szemben, nem képes ösztöneire hagyatkozva felismerni és elutasítani azokat.
Fokozottan kiszolgáltatott és veszélyeztetett, mert naiv, könnyen megtéveszthető.
Mivel nehézségei vannak mások szándékainak, érzelmeinek azonosításában, reakciói sokszor
nem felelnek meg a helyzetnek, s ez másokat sérthet, amely konfliktusok forrása (az autista
tanulók olykor szemtelennek, érzéketlennek, udvariatlannak tűnnek). A konfliktusok megoldása
ugyanakkor szintén nagyon nehéz szociális megértés nélkül. A tanuló számára direkt módon meg
kell fogalmazni a személyek közötti kommunikáció olyan szabályait is, melyet más gyermekek
maguktól is tudnak. Ki kell dolgozni a felismert, lehetséges konfliktusforrások megelőzésének
módját, illetve a már létrejött konfliktusok kezelésének lehetséges módját és meg kell tanítani a
megoldási stratégiák alkalmazását.
2. Az iskolai képzés szintjeinek megfelelő szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás), amely
magába foglalja az élőszóbeli és az írott, szakmai, köznapi és irodalmi műfajok tartalmi
lényegének felfogását és megítélését; a szövegekben megformált értékek befogadását;
növekvő képesség szövegek összehasonlító értelmezésére.
a) Megfelelő tempójú hangos és néma
olvasás.
A) A szöveg minél teljesebb megértését
biztosító hangos és néma olvasás.
Az olvasással kapcsolatos problémák az autista tanulók esetében nem általánosíthatóak. A
hangos és némaolvasás tempója egyaránt lehet túl gyors, amely gátolja a pontos megértést,
illetve nagyon lassú és akadozó például a figyelem elterelődése miatt. A hangos olvasáskor
problémát jelent a hallgató igényéhez igazítani a tempót. A tanulók számára extrém módon
nehéz lehet másokkal együtt haladni a szöveg hangos és néma olvasásakor egyaránt.
Egyes gyermekek érdeklődést mutathatnak az olvasás iránt, könnyen elsajátítják technikai
szempontból, sokat és gyorsan olvasnak. Ez a beszélt nyelv értésével és használatával
kapcsolatos problémáik kompenzálását segítheti, mert az állandó és látható információk
feldolgozása könnyebb a tanulók számára, mint az élőbeszédé. Az olvasni tudó gyermekek
számára jelentősen megkönnyíthető tevékenységeiknek, viselkedésüknek megszervezése írott
instrukciók segítségével.
Ugyanakkor előfordulhat a hiperlexia jelensége, amikor az intellektuális és nyelvi fejlődés
szintjét messze meghaladó mechanikus olvasási készség van jelen, mely nem jár együtt a
megértés fejlődésével. A megértést segíti a jelentés illusztrálása tárgyak bemutatásával,
képekkel, cselekvésekkel. A megértés ellenőrzéséhez nem elegendő szóbeli kérdéseket feltenni,
ezekre a tanuló mechanikusan, a szövegből való szó szerinti idézettel válaszolhat, mely elfedheti
a megértés hiányát, ezért egyéb módokon is meg kell győződni a megértésről.
Egyes gyermekek nehezen tanulnak meg olvasni az autizmusban gyakori észlelési, érzékelési,
figyelemmel és gondolkodási műveletekkel kapcsolatos problémák miatt. Az értő olvasás
kialakulását nehezíti az olvasottak szó szerinti értelmezése. Sok gyermek számára érthetetlen és
értelmetlen az önálló jelentéssel nem bíró betűk és szótagok olvasása és hangoztatása, számukra
előnyt jelent a globális elő programot tartalmazó olvasás-tanítási módszer alkalmazása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
46
Bár a többségi iskolákban ennek az igénynek a kielégítése nehézségekbe ütközhet, az autista
gyermek számára olyan szavakkal, szövegekkel biztosítható leginkább az értő olvasás
kialakítása, mely számára konkrét, érthető jelentéssel bír, és összefüggésben van mindennapi
tapasztalataival. Irodalmi szövegek helyett kezdetben lehetőleg önmagáról és környezetéről
olvasson. Az ilyen szövegek érdekesebbek és motiválóbbak lehetnek számára, mint a képzeletet
igénylő, elvont tartalmú anyagok olvasása.
Egyes gyermekeknél kezdetben érdemes olyan olvasmányokat elővenni, melyek témája speciális
érdeklődési körükhöz tartozik, ha javítani kívánjuk teljesítményét, meg akarjuk könnyíteni
számára az olvasás meg tanulását, mert ez nagyon motiváló lehet. Ugyanakkor vigyázni kell,
hogy később fokozatosan bővüljenek új témákkal és legyenek egyre változatosabbak az
olvasmányok.
A hangos és néma olvasásnál egyaránt problémát jelenthet, ha nincsen a tanuló szempontjából
érthető célja a gyakorlásnak.
b) Ismert tartalmú szövegek biztonságos,
értelmes felolvasása; megjelenítése
dramatikus játékkal; memoriterek
szöveghű előadása.
B) Irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai
szövegek hiteles felolvasása, memoriter
szöveghű tolmácsolása kifejező
szövegmondással, megjelenítéssel.
A szövegek értelmes, szöveghű felolvasását gátolják a hangerővel, hanglejtéssel, tempóval,
ritmussal, hangsúlyozással kapcsolatos problémák (a szöveget monoton hangon, rossz tagolással,
bizarr hangsúlyozással olvassa, mondja a gyermek).
A nehézségek részben abból fakadnak, hogy a tanulók nem, vagy korlátozottan képesek
mondanivalójuk jelentésének kifejezéséhez metakommunikációs eszközöket használni. A
felolvasott szöveg interpretálása valamivel könnyebb, mint élőbeszédben alkalmazni a felsorolt
eszközöket, mivel az írásjelek látható támpontot adnak. További hibák forrása lehet a szöveg
értelmi és érzelmi jelentésének hiányos megértése, valamint a hallgatók igényeihez való
igazodás hiánya. A tanuló képes lehet a tanár vagy az osztálytársak által nyújtott minta
utánzására, de ebben az esetben sem a megértésnek, hanem a minta pontos utánzásának lesz
köszönhető a tartalmak hiteles tolmácsolása.
c) A szó szerinti jelentésen túl a művek
lehetséges jelentéseinek, üzenetének
felfogása.
C) A szó szerinti és a metaforikus jelentés
felfogása, megkülönböztetése.
A szó szerinti jelentésen túli üzenetek értelmezése még a különösen jó értelmi képességekkel
rendelkező tanulók számára is súlyos nehézséget jelent, mert mentális állapotok és mások
nézőpontjának megértését igényli. Ezek a készségek az autizmusban mindig sérülnek, az
érintettek beszédértésének jellegzetessége, hogy a szó szerinti jelentésre korlátozódik, és nem
arra, hogy a beszélőnek mi a szándéka. Fontos, hogy a tanárok tudatában legyenek annak, hogy
a gyermekek számára ez a fejlesztési követelmény rendkívül nehéz, ezért elvárásaikat
minimálisra kell csökkenteniük.
d) A nyelvi eszközök és a jelentés
összefüggésének felismerése szépirodalmi
és nem szépirodalmi olvasmányokban; az
aktív szókincs gazdagítása különböző
szöveg-összefüggésben.
D) Képesség a különféle műfajú és
rendeltetésű szövegek szerkezetének és
jelentésrétegeinek feltárására és
értelmezésére.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
47
A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének önálló felismerése nehézséget jelenthet a
tanulók számára, ennek direkt tanítására lehet szükség, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy
gazdagodjon szókincsük. Valószínű, hogy a gyermek aktív szókincsében nem fognak megjelenni
a tanult kifejezések, vagy amennyiben új kontextusokban használja a tanultakat, helytelenül teszi
azt. A szövegek elemzése azonban fontos tapasztalathoz juttatja a tanulókat annak terén, hogy
hasonló tartalmak milyen változatosan formákban fejezhetők ki, hozzásegíti a szinonimák
megismeréséhez őket. A különböző műfajú szövegek formai jellemzőinek elsajátítása nem jelent
problémát, de a jelentések értelmezése szociális megértést kíván, mely nem elvárható.
e) Az olvasott művekben megjelenített
élethelyzetek, érzelmek, emberi
kapcsolatok felismerése, megértése.
E) A művekben megjelenített erkölcsi
kérdések, motivációk, magatartás-formák
felismerése, megértése.
A fenti követelmény teljesítéséhez mentális állapotok létének felismerése, megértése szükséges,
mely képesség sérülése az autizmusban központi probléma.
Az emberi érzelmek, kapcsolatok önálló felismerése és megértése tehát nem várható el. A tanult
művekkel kapcsolatos tanári magyarázatokat, elemzéseket a tanulók egyszerűbb, a mindennapi
tapasztalataikhoz kapcsolódó esetekben megérthetnek (pl. egyértelmű öröm, bánat, jó és rossz
cselekedetek). Ezek tanulásához is nagy segítséget jelent a szöveg tartalmának képi
megjelenítése. Az irónia, kétértelműség, ambivalens érzelmek megértése különösen nagy
nehézségbe ütközik. A tanulók formálisan megtanulhatnak elemzéseket, magyarázatokat, ezeket
szó szerint képesek lehetnek felmondani.
f) A szövegelemzés néhány alapvető
eljárásának alkalmazása, például a téma
megállapítása, a lényeg kiemelése,
adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolat
felismerése.
F) A művek műfaji természetének megfelelő
szöveg-feldolgozási eljárások, megközelí-
tési módok ismerete és használata, például
a szövegkörnyezet, a téma, a műfaj
megállapítása; új és ismert közlés
elkülönítése, logikai elemzés, jelentés-
rétegek feltárása.
Az adatkeresés, a téma megállapítása nem okoz speciális nehézséget a gyermekek számára. A
lényeg kiemelése, az ok-okozati kapcsolatok önálló felismerése nem várható el. Gyakori, hogy a
tanuló képes visszaemlékezni a teljes szövegre, de célzott kérdésekkel kell irányítani a megfelelő
szempontok szerinti elemzéshez.
Az autista tanulók képesek lehetnek sémák elsajátítására a szövegelemzésekhez, de ezeket
rugalmatlanul tudják csak felhasználni, mindig ragaszkodva a tanult gondolatmenethez. A
műfajok formai jellemzői jól taníthatóak, de a szó szerinti jelentésen túlmutató többlet
megértésére nem lehet számítani.
Az időrend megállapítása különösen nehéz lehet, változatos, vizuális segítséggel (pl.
fényképsorozatok rendezése, azokhoz megfelelő szöveg párosítása) való gyakorlás hozhat
eredményt ezen a téren. Az idővel kapcsolatos kifejezések tanítására, azok megértésének
ellenőrzésére különösen nagy szükség van, mivel elvont, szociális megértést is megkívánó
jelentéstartalmakat hordoznak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
48
g) Képesség szövegek műfaji
különbségének érzékelésére, például mese
és dokumentum; lírai költemény és
elbeszélés; hír és kommentár
megkülönböztetése.
G) Képesség szövegek kapcsolatának és
különbségének felismerésére és értel-
mezésére, például műfaji, tematikus,
motivikus kapcsolatok; Utalások biblikus,
szépirodalmi hagyományra; tény és
vélemény összevetése.
A különböző, tanult műfajok formai megkülönböztetése nem jelent nehézséget. A műfajok
szükség szerinti, az író szándékának megfelelő rugalmas alkalmazása gyakran érthetetlen marad
a tanulók számára.
3. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, a
képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása és ezáltal az önbizalom erősítése.
a) Helyes hangképzés, beszédlégzés és
hangsúlyozás; a hang és betű
megkülönböztetése.
A) A szöveg tartalmát és a beszélő
szándékát kifejező kiejtésmód eszközeinek
biztonságos alkalmazása (helyes
hangképzés, a mondat és szövegfonetikai
eszközök megfelelő, helyes alkalmazása).
A hang és betű megkülönböztetésének tanítása nem jelent különösebb nehézséget, a beszélt
nyelv írott megjelenítése sokszor elősegíti a nyelvi megértés és kifejezés fejlődését. A hangok
kiejtésének jelentéshez nem kötődő gyakoroltatása azzal a veszéllyel jár, hogy a gyakorlás nem
éri el a célját, esetleg sztereotip ismételgetéssé fajul.
A mondat és szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazása többek között függ attól, hogy milyen
fokú a kifejezendő tartalom és a beszélő szándékának megértése, valamint attól, hogy a gyermek
képes-e a jelentés kifejezésére felhasználni a fonetikai eszközöket. Az említett területeken
tapasztalható nehézségek eredményeképpen a tanulók hangsúlya sokszor monoton vagy furcsa,
esetleg mesterkéltnek hat, mert mereven igazodik a tanult szabályokhoz. A beszédlégzés sokszor
nem igazodik a szöveg tagolásához. Az artikuláció lehet renyhe, mert hiányozhat a törekvés arra,
hogy a hallgató jól értse a beszédet, illetve tanult módon pedáns, amely szintén a megértés és a
rugalmas használat hiányát tükrözi.
A fonetikai eszközök megfelelő használata a beszélt nyelvben a tapasztalatok szerint csak
korlátozottan tanítható.
b) A tanulási igényeknek megfelelő
tempójú és rendezettségű írásmód.
B) Olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni
írásmód.
Az írás tempója lehet nagyon lassú, ennek oka esetenként lehet az, hogy a gyermek ragaszkodik
a teljesen szabályos betűformákhoz, hiba esetén szélsőséges szorongással reagál, más esetekben
a figyelem elterelődése, az instrukciók lassabb megértése lemaradást eredményez. Előfordulhat,
hogy a tanuló a számára értelmetlennek tűnő feladatokat nem hajlandó elvégezni. (pl. másolás)
c) Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási
ismeretek alkalmazása szóbeli és írásbeli
fogalmazásokban.
C) Nyelvtani, nyelvhelyességi és
helyesírási biztonság a szóbeli és írásbeli
szövegalkotásban; a helyesírás értelem-
tükröztető szerepének megértése és tudatos
alkalmazása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
49
A helyesírás tartozhat akár a tanulók erősségei közé is, hiszen a szabályok többnyire
egyértelműek, elsajátításuk általában nem jelent nehézséget.
d) Szövegalkotási képesség különböző
szövegtípusokban és műfajokban, például
szóbeli beszámoló, elbeszélés szóban és
írásban, leírás, jellemzés, vélemény.
D) Világos szövegalkotás, kifejező-
képesség az egyén magánéletének, társas
és társadalmi életének minden területén,
szóban és írásban a tájékoztató, ábrázoló,
érvelő, kifejtő, összefoglaló, kapcsolatot
teremtő és tartó szövegtípus műfajaiban,
például köszönet, tanács, levél, érvelés,
bizonyítás, magyarázat, leírás, (ön)-
jellemzés, kérvény.
Az egyes szövegtípusok formai követelményeinek megtanulása, betartása a tanult minták alapján
valószínűleg sikeres lesz. A tanultak rugalmas, értő alkalmazására nem számíthatunk. A felsorolt
műfajok különféle szintű nehézséget jelentenek a tanulók számára. A leírás lehet túl részletező és
precíz, de megfelelő. A kapcsolatot teremtő és tartó szövegtípus műfajainak tanításakor viszont
nem várható el önálló és rugalmas alkalmazás. Problémát jelenthet, ha képzelt személyek,
helyzetek szerepelnek az ezekkel kapcsolatos feladatokban. Hasznos lehet, ha a tanuló tanári
irányítással naplót ír, mert így valódi élményei kapcsán alkalmazhatja tudását.
e) A szókincs különféle rétegeinek
felismerése, a köznyelvitől eltérő
szójelentés megértése tanult
kontextusokban.
E) A köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv
szókincsének használata a tanult
kontextusokban.
Az autista tanulók számára sokszor még a leggyakrabban használt köznapi jelentések megértése
is probléma, a jelentés megértését pedig nem segíti a kontextus értése, hiányozhat a képesség,
hogy a szövegkörnyezetből kikövetkeztesse a jelentést a gyermek. A szavak jelentését szükség
esetén képekkel, rajzokkal demonstrálhatjuk. A megértést segíthetik szótárak, lexikonok, de az
elvont, szociális tartalommal bíró kifejezések mélyebb megértése valószínűleg nem érhető el.
f) Önkontroll és szövegjavítás fokozatos
önállósággal.
F) A szövegformálás képessége a
kommunikációs helyzetek
követelményeinek megfelelően; önkontroll
és szövegjavítás.
Az önkontroll kialakítása a legfontosabb tanítási célok közé tartozik a jó képességű autista
tanulóknál. Gyakran tapasztalható, hogy a tanulók túlságosan függenek a tanári kontrolltól,
állandóan megerősítést várnak még akkor is, ha ismert feladatot oldanak meg. Az önállóság
kialakításának érdekében a gyermekeket bíztatni kell az önellenőrzésre. Amennyiben lehetséges,
írjuk le az ellenőrzés és javítás menetét és szempontjait számukra.
g) Személyes és olvasmányélmények
megfogalmazása például az elbeszélés, a
jellemzés, az ismertetés műfajában.
G) Gondolatok, vélemények, érzelmek,
képzetek szóbeli és írásbeli kifejezése
különböző műfajokban és néző-pontokból.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
50
Az élmények, gondolatok, vélemények és érzések megfogalmazásának képessége sérült. A
tanulók gyakran a feladatot sem értik, mivel nem feltétlenül világos számukra az érzés, vélemény
fogalma. Példákkal demonstrálható számukra, hogy milyen válaszok adhatóak, a követelményt
formálisan teljesíthetik elismételve mások által megfogalmazott véleményeket.
A személyes élmények megfogalmazását nagyon fontos gyakoroltatni, ennek spontán
megjelenésére az autista tanulóknál nem számíthatunk.
A mindennapi életben sokszor előadódhatnak olyan helyzetek, amikor fontos, hogy a tanuló
képes legyen a vele történtekről közérthetően, lényeges információkat megadva beszámolni. A
tanítás és gyakorlás során használhatunk írott kérdés és szempontsort pl. (Ki? Hol? Mikor? Mit
csinált?).
h) Az önkifejezés képessége a szöveg-
alkotásban, például rímes játékok,
dramatizálás, szövegek átírása.
H) A személyiség és a személyesség
kifejezésének képessége a szöveg-formálás
kreatív eszközeinek birtokában, például
szövegek kiegészítése, átírása különböző
nézőpontból; stílus- és hangnem-váltással;
élményszerű személyes történetmondás.
A képzeletet, kreativitást igénylő feladatok megoldásában segítségre van szüksége a
gyermekeknek. Mint az már más követelmények esetében is megfogalmazódott, többnyire csak a
tanult minták mechanikus követése érhető el.
Fontos, hogy bátorítsuk a tanulókat különféle szövegek kiegészítésére, átalakítására. Többnyire
nehézséggel küzdenek következtetések megfogalmazásában, ok-okozati összefüggések
felismerésében, ezért sokszor kudarcot vallanak nyitott végű feladatok megoldásában. A tanítás
során fokozatosan kell elérnünk, hogy megpróbálkozzanak ilyesmivel.
A szöveg-kiegészítés tanításának lehetséges lépései:
A tanár elmond egy megtörtént, a tanuló által is ismert eseményt, de a történet befejezését már a
gyermeknek kell megfogalmaznia.
A valóságos történetek egyre kevesebb részét mondja el a tanár, egyre többet a tanuló.
Saját élmények megfogalmazása tanári segítséggel, majd önállóan.
Valóban megtörtént eseményhez hasonló elképzelt történet folytatása, megírása.
4. Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
a) A logikus gondolkodás lépéseinek
alkalmazása, például szövegek részekre
bontásában, felépítésében.
A) Képesség a logikus gondolkodásra; az
összefüggések és a tagolódás; a párhuzam,
az ellentét, ok-okozati viszonyok
felismerése, helyes alkalmazása.
Az autizmussal kapcsolatos nehézségek az okság, az összefüggés felismerésének terén akkor
mutatkoznak meg leginkább, amikor azok megértése emberi szándékok, vélekedések
értelmezésén múlik. Egyéb esetekben (pl.: mechanikai jelenségek összefüggései) a logikus
gondolkodás képessége jelen lehet.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
51
b) Fogékonyság az együttérzésre, erkölcsi
választásokban például a jó és a rossz
elkülönítésére.
B) Fogékonyság a részvétre, az igazságra,
a megértésre mint értékre, a tragikumra,
az erkölcsi és érzelmi konfliktusok
felfogására, a pozitív érzelmekre, a derűre,
a szépségre.
Az autizmusban sérül az empátia, tehát annak a képessége, hogy a dolgokat mások
nézőpontjából is képesek legyünk szemlélni és megérteni. A tanulóknál nem, vagy korlátozottan
alakul ki annak a képessége, hogy másoknak szándékokat, mentális állapotokat tulajdonítsanak,
illetve saját mentális állapotaik megértésében, azonosításában is nehézségekkel küzdenek. Ez
természetesen nem az érzelmek hiányát jelenti, hanem azok felismerésének és
megfogalmazásának nehézségét.
c) Képesség hallott, látott, olvasott,
elképzelt élmények felidézésére.
C) Képesség élmények, belső képek
megőrzésére és felidézésére, szövegek,
gondolatok emlékezetben tartására.
A látott és hallott, és olvasott élmények felidézését sokféle vizuális eszközzel segíthetjük,
képekkel, fotókkal, videofelvételekkel. Az elképzelt és valóságos események közötti különbségtétel
problémát jelenthet a tanulók számára, ebben segítséget igényelhetnek. Sokuk számára
nehézséget jelent saját élmények felidézése, ezért ennek gyakoroltatása nagyon fontos. A tanulók
a hallottakat, olvasottakat esetleg szóról szóra megjegyzik és felidézik, a jelentéstartalom
megértése nélkül. Előfordulhat, hogy sztereotip módon ismételgetik a megjegyzett szövegeket.
d) A képzeletvilág folyamatos gazdagodása D) Alkotott (fiktív) világok elképzelésének
gyakorlása, újra-teremtése
A fiktív világok teremtése nem feltétlenül jelent gondot az autista személyek számára, sőt
egyesek nagy örömmel és érdeklődéssel foglalkoznak azzal. Érdeklődésük azonban sokszor
túlzott, a megkedvelt témához sztereotip módon ragaszkodhatnak. (Egyforma rajzok és írások
tömegére számíthat a tanár, melyek készítésének ésszerű keretek között tartásához szigorú
szabályokra lehet szükség.) Egyes szerzők felvetik, hogy a fiktív világok azért olyan vonzóak az
autista gyermekek számára, mert azokban a szociális viselkedés bonyolult és változékony "földi"
szabályai helyett jól érthető, átlátható mesterséges szabályok uralkodnak.
Az elképzelt világokkal való játék funkciójában teljesen eltér attól, melyet az ép gyermekek
esetében tölt be, gyakorlásától nem várható a képzeletvilág gazdagodása.
e) A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi
formái használatának képessége.
E) Az önálló véleményalkotás és
véleménynyilvánítás: érvelés, cáfolat,
bizonyító példák megfogalmazási
képessége: az önismeret és a kritikai érzék
folyamatos fejlesztése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
52
Az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás nem elvárható és az sem, hogy a tanuló más
személyek mentális állapotait tudatosan befolyásolja. Az igazi érvelés helyett a saját álláspont
álladó ismételgetése jellemző. Az önismeret fejlesztése kiemelten fontos feladat az autista
gyermekek fejlesztésében, szisztematikusan és minél konkrétabban (pl. nem elég annak
megállapítása, hogy ügyes, egészen pontosan meg kell mondani, hogy miben volt eredményes)
meg kell ismertetni a tanulót saját látható és láthatatlan tulajdonságaival.
5. A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges
ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata
a) Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok,
információk gyűjtésében, például könyv- és
könyvtárhasználatban, vizuális és verbális
információk kezelésében.
A) Verbális és vizuális információk
célszerű gyűjtése, rendezése,
felhasználása, például bizonyításban,
magyarázatban, érvelésben.
A vizuális információk kezelésében a tanuló valószínűleg önállóbb és sikeresebb lesz, mint a
szóbeli információk gyűjtésében. A könyvek olvasásakor érdemes például előzetesen írott
instrukciókat adni arról, hogy mely ismeretek, információk fontosak a teljes szövegből, vagy más
módon segíteni a lényeg kiemelését. A könyv és könyvtárhasználat tartozhat akár az autista
gyermek erősségei közé is, de számíthatunk, kell arra, hogy érdeklődése az adatgyűjtés iránt
túlzott méreteket ölt, sztereotip jellegűvé és öncélúvá válik. Egyértelmű, konkrét tartalmú
instrukciók segíthetik a tanulót abban, hogy lényeges ismereteket, adatokat gyűjtsön. Az adatok
rendszerezésében előre megadott, írott szempontokra lehet szükség. Az ismeretek önálló,
célszerű használata nem, vagy csak korlátozottan várható el.
b) Jegyzetkészítés tanári irányítással a
szövegértés elemző műveleteire építve, ill.
fokozatosan önállósulva adott témához és
feladathelyzetben.
B) Önálló jegyzetkészítés a szöveg-elemzés
eljárásaira építve, például kulcsszavak
kiemelése, szerkezeti tagolás, ritmikai
sajátosságok jelzése.
A jegyzetkészítés a tanulók számára a lényeg kiemelésének és a szövegek megértésének
nehézsége miatt lehet problematikus.
c) Vázlatkészítés, ill. vázlat fel-használása
különböző szövegműfajok megértéséhez és
alkotásához; a vázlat bővítése, szűkítése.
C) Vázlatkészítési eljárás ismerete és
alkalmazása adott témához, feladathoz
szóbeli és írásbeli műfajokban, például
beszámolókhoz, ismertetéshez, érvelés-hez.
A vázlatkészítési eljárás mechanikus elsajátítására a tanulók képesek lehetnek.
d) Tömörítés, összefoglalás megértése és
készítése adott szempont alapján.
D) Az összefoglalás eljárásainak
alkalmazása, például lényegkiemelés,
adatok rendszerezése, álláspontok
elkülönítése, időrend követése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
53
A követelményben felsoroltak különlegesen nehezen teljesíthetőek, csak nagyon pontos és
konkrét, lehetőleg írott tanári instrukciók megadásával várható el.
e) Eligazodás gyermekeknek szóló
ismeretterjesztő művekben, például
lexikonban, enciklopédiában, antológiában
E) Biztonságos eligazodás, válogatás a
tanulmányaihoz használt forrásokban,
például lexikonban, enciklopédiában, a
magyar nyelv egynyelvű szótáraiban,
antológiában.
Használatuk nem okoz különösebb nehézséget az autista tanulók számára.
A lexikonok, enciklopédiák használatának szabálya jól érthető, rendszerük átlátható.
f) Szövegek vizuális környezetének
átlátása, például illusztráció, tipográfia,
szövegtagolás, szöveg-szerkezeti ábra,
múzeumi jelrendszer.
F) Vizuális és verbális információk
együttes kezelése, megértése, például
illusztráció, tipográfia, szövegek vizuális
elrendezése, irodalmi mű szerkezeti
modellje, múzeumi információk.
A vizuális információk értelmezése jóval könnyebb az autista tanulók számára, mint a verbális
közléseké, sőt a látható információk csökkentik a hallottakkal kapcsolatos bizonytalanságokat,
elősegítik a pontosabb megértést.
g) Gyűjtött adatok, ismeretek célszerű,
gondos elrendezése és megfelelő
használata, például olvasónaplóban, saját
gyűjteményben.
G) Írott és audiovizuális források széles
választékának igényességre törekvő
rendszerezése, például olvasónaplóban,
személyes dokumentumban; felkészültség
dokumentálásában.
Adatok, ismeretek előre megadott szempontok alapján való rendszerezése valószínűleg nem
jelent nehézséget. Egyes tanulók lehetnek nagyon precízek az ilyen jellegű feladatok
megoldásában.
h) Elemi gyakorlottság az információ
felhasználásában; a forrás megjelölése.
H) Az információ értékének, jelen-
tőségének felismerése; az információ-
felhasználás néhány normája és etikai
vonatkozása, például a forrás meg-
jelölése; az információáradat mint globális
jelenség; az információtorzítás jelenségei,
a válogatás szükségessége.
Etikai és társadalmi normák megértése nem várható el, tehát konkrét szabályokat kell tanítani az
információk kezelése kapcsán.
Az önálló jegyzetkészítés a tanulók számára sokkal könnyebben sajátítható el nem-irodalmi
jellegű szövegek elemzésekor.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
54
6. A magyar nyelv életéhez, a nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátítása, ennek révén a
grammatikai, szövegtani, stilisztikai és általános nyelvészeti ismeretek birtokában tudatos
nyelvszemlélet kialakítása; az önmegfigyelő, az önértékelő képesség és a nyelvi igényesség
fejlesztése
a) A magyar nyelv rendszerére vonatkozó
alapvető ismeretek a felismerés és
megnevezés szintjén.
A) A nyelvi egységek szerkezeti,
jelentéstani összefüggésére vonatkozó
ismeretek önálló alkalmazása.
A nyelv rendszerére vonatkozó ismeretek megtaníthatóak, az önálló alkalmazásban nehézségeik
lehetnek a gyermekeknek.
b) A szöveg, a mondat, a szó
megkülönböztetése, a szófajok felismerése.
B) Gyakorlottság a szöveg, a mondat, a
szóalak elemzésében és helyes
használatában.
A követelményben felsoroltak megtanulásával kapcsolatban nincsenek speciális problémák. A
nyelvtani szabályok meglehetősen merev rendszert alkotnak, s ez a tanulók számára megkönnyíti
a tanulást.
c) A magyar nyelvtani ismeretek
hasznosítása az idegen nyelv tanulásában.
C) A kontrasztív szemléletre való képesség
a magyar nyelv sajátosságainak
ismeretében, a tanult idegen nyelv
vonatkozásában.
Az autizmus mindig együtt jár az általánosítással, kapcsolatos nehézségekkel. Az idegen nyelv
elsajátításakor (amennyiben a gyermek nem kapott felmentést a tárgy tanulása alól) nem, vagy
csak korlátozottan számíthatunk a meglévő ismeretek hasznosítására.
d) A tanult nyelvtani, helyesírási,
stilisztikai és nyelvhelyességi
alapismeretek alkalmazása a
nyelvhasználatban.
D) Helyesírási és nyelvtani elemzési
biztonság, helyesírási rendszerünk
alapelveinek ismerete és önálló
alkalmazása.
A nyelvtan és helyesírás szabályainak megtanulása nem nehezebb az autizmusban érintett tanuló
számára, mint ép társaiknak. Természetesen köztük is lehetnek rossz helyesírók, gyakori a
típushibák makacs rögzülése, mivel az egyszer már rosszul meg tanult mintán különösen nehéz
változtatniuk. A másik problémát a kivételek elfogadása és elsajátítása jelentheti.
Az autista tanuló többnyire sokkal nehezebben fogadja el, hogy a szabályok alól kivételek
vannak, mint hogy külön megtanulja az egyes szavak írásmódját.
e) Az olvasott irodalmi művek jelentése,
hatása és nyelvi formája közti összefüggés
felismerésének képessége.
E) A nyelv poétikai funkcióinak, a
mindennapi beszéd és az irodalom
stílusjelenségeinek felfedezése és felfogása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
55
A különböző nyelvi kifejezési formák által nyújtott többletjelentés önálló felfedezése és
megértése túlságosan nehéz lehet, mert szociális megértést, érzelmek, mentális állapotok
felismerését, megértését kívánják meg. A különféle stílusú szövegek mechanikus felismerése, a
stílusjegyek azonosítása megtanítható.
f) Az alapvető nyelvi rétegek, elsősorban
szókincsük különbségének felismerése a
biztonságos nyelv-használat érdekében.
F) Tájékozottság néhány alapvető
általános nyelvészeti kérdésben, például a
nyelv mint jelrendszer; a világ nyelvei; a
magyar nyelv helye a világban.
Az alapvető nyelvi rétegek elkülönítése megtanítható, de a tanuló beszédhasználatára ennek nem
feltétlenül lesz hatása. Az általános nyelvészeti kérdések pontos megértéséhez hiányzik a
kommunikáció hasznának és jelentőségének mélyebb értése, a nyelvvel, mint jelrendszerrel
kapcsolatos ismeretek mechanikus megtanulása elvárható.
g) A nyelv állandóságának és
változásainak megfigyelése például a
szólásokban, közmondásokban, ill. a
szókincsben.
G) A nyelvi állandóság és változás
jelenségeinek felismerése és az ismeretek
alkalmazása a pozitív nyelvművészetben.
A nyelvnek, mint az információcsere fő eszközének alkalmazása eleve nehézséget jelent az
autizmussal küzdő tanulók számára. A szólások, közmondások értelmezése, a szókincs
gazdagságának megértése számukra nagyon nehéz feladat, hiszen a szavak és jelentésük
leggyakoribb használatának megtanulása is komoly erőfeszítéseket kívánhat.
h) Korábbi évszázadokban keletkezett
szövegek megfigyelése.
H) Tájékozottság a magyar nyelv
történetének főbb szakaszairól.
A követelményben megfogalmazottak az autista tanuló számára formálisan teljesíthetőek, a
szövegek jelentésének önálló értelmezése nem várható el.
7. Az irodalom és az olvasó (befogadó) kapcsolatában annak megértése, milyen jelentéseket
közvetít az irodalom egyének és közösségek számára: a magyar nyelv és a magyar kultúra
elválaszthatatlanságának tudata és érzelmi átélése
a) Az olvasás iránti érzelmi és gondolati
érdeklődés fenntartása, például a
belefeledkezés, a játékosság, kaland, a
képzelet, az önismeret, az emberismeret
iránti igénnyel.
A) Annak tudatosítása, hogy az
irodalomolvasás érzelmi, gondolati,
erkölcsi, esztétikai élmények forrása:
tapasztalatszerzés metaforák és
modellalkotás révén.
Az autista gyermekek egy része szívesen és sokat olvas olyan műveket, melyek speciális
érdeklődési körükhöz kapcsolódnak.
Általában azonban az autizmus következményeként megjelenő problémáik miatt (pl. szó szerinti
értelmezés, indítékok, érzelmek, elvont tartalmak megértésének nehézsége) nehéz lehet
számukra az olvasottak megértése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
56
Az irodalmi művek közül elsősorban azok az epikai művek lesznek leginkább alkalmasak a
tanulók érzelmi és kognitív fejlődésének előmozdítására, melyek nyelvezete jól érthető,
cselekményesek, a mindennapi életben is előforduló helyzetekről és azok megoldódásáról
szólnak. A tananyagban előírt kötelező művek mellett hasznos lehet speciálisan autista tanulók
számára szociális helyzetek megértésére és elemzésére írt szövegek feldolgozása.
b) Epikai művek: népköltészeti alkotások,
elbeszélő művek olvasása, feldolgozása
segítséggel a klasszikus és a kortárs
magyar irodalomból, valamint a
történetmondás mindennapi műfajaiból.
B) Epikai művek: elbeszélőművek önálló
olvasása, feldolgozása a klasszikus és a
kortárs magyar irodalomból; esztétikai-
irodalmi jellemzők tudatosítása a
mindennapi történetmondás műfajaiban is.
A művek feldolgozása során jóval több segítségre lesz szükségük az autista gyermekeknek, mint
ép társaiknak, a művek mélyebb tartalmi megértése az esetek többségében nem várható el.
c) Változatos ritmikai, zenei formálású,
tematikájú művek feldolgozása segítséggel
a népköltészet, valamint a klasszikus és a
kortárs magyar költészet köréből.
C) A lírakülönböző műfajaiban és
hangnemeiben a klasszikus és a kortárs
magyar költészet köréből válogatott művek
olvasása, feldolgozása.
A lírai művek ritmusa, zeneisége esztétikai örömet jelenthet az autista gyermeknek is. A művek
feldolgozásakor segítséget jelenthet a tartalom képi megjelenítése, ha ez lehetséges. A lírai
művek által közvetített többletjelentés megértése, önálló megfogalmazása helyett a tanári és
tankönyvi elemzések pontos visszaadása várható.
d) Népi játékok, dramatizált formák,
dialógusok, drámarészletek olvasása,
megjelenítése.
D) Dramatizált formák, dialógusok,
különböző műfajú drámai művek önálló
olvasása, megjelenítése.
A művek megjelenítéséhez, azok értelmi és érzelmi tartalmának megértésére és a
metakommunikációs eszközök értő és érzékeny használatára van szükség. Mivel a mindezekre
való képesség az autizmusban sérül, a kudarcok megelőzésére a pedagógus körültekintően mérje
fel a tanuló képességeit, és csak akkor vonja be ilyen jellegű feladat elvégzésébe, ha a gyermek
képes elfogadható módon interpretálni az olvasottakat.
Egyes gyermekek képesek látott, hallott mintákat teljes pontossággal utánozni, ezzel társaik
körében sikert arathatnak, de ez nem a művekkel kapcsolatos megértést tükrözi, hanem az
autizmusban jellemző azonnali vagy késleltetett echolália megjelenése, amely a szociális és
kommunikációs készségek sérülésének tünete.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
57
e) Az olvasott művek alapján néhány
alapvető téma, motívum felismerése,
például gyerekek és felnőttek; ember és
természet; család; próbatételek; érzelmek;
vágyak; emberi kapcsolatok;
egymásrautaltság; féltés, szeretet.
E) A magyar irodalom néhány jelentős
témája, például élet és halál; szűkebb és
tágabb társadalmi és természeti környezet;
barátság; szerelem; nemzeti hagyományok;
haza és haladás; érzelmi és szellemi
kötődések; magyarság és európaiság. Az
olvasott művekben megjelenített téma,
élethelyzet, motívum révén kapcsolódási
pontok felismerése különböző világlátású,
szemléletű művek között.
A tanult művekben fellelhető alapvető motívumokat részletes és világos tanári magyarázat után
az autista tanuló megtanulhatja, de ez nem jelenti a felsoroltak megértését, még kevésbé jelenti
azt, hogy a gyermek képessé válik saját kapcsolataira, élethelyzeteire vonatkoztatni a tanultakat.
A művek közötti kapcsolódási pontok önálló felismerése helyett el kell fogadni, ha a gyermek
megjegyzi a tankönyvi magyarázatokat, tud példákat hozni a felsorolt fogalmak irodalmi
megjelenésére. Maguk a felsorolt fogalmak is rendkívül elvont jelentésűek, az autizmus éppen az
ilyen szociális megértést kívánó motívumok megértését teszi lehetetlenné.
f) A művel, műfajjal, a gyermeki olvasatok
természetével összhangban az élményt
elmélyítő, a megértést támogató
szövegelemző műveletek használata, a
következtetések megfogalmazása.
F) A művel, a műfajjal a lehetséges
olvasatok összetevőivel összhangban az
élményt elmélyítő, a megértést elősegítő,
érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai
következtetéseket lehetővé tévő
szövegelemző eljárások használata;
következtetések önálló megfogalmazása.
A következtetések önálló levonása túl magas követelmény, a tanár által megfogalmazottak
megtanulása várható el, a fentebb már megfogalmazott, az autizmusból fakadó lényegi
nehézségek miatt.
g) Tájékozódás egy-egy mű kontextusairól,
például az olvasott téma változatairól, más
művészeti ágakban való megjelenítéséről,
hatásáról a társak és a felnőttek körében.
G) Tájékozottság az olvasott művek
kontextusaiban, például a téma
hagyománya, változatai, adaptációja, más
művészeti ágakban való megjelenítése,
hatása és olvasatai a kortársak
csoportjában; különböző felfogások a mű
jelentéseiről.
A művek kontextusaiban való tájékozódás különböző szintű nehézséget jelenthet, bizonyos
esetekben pedig megkönnyítheti a jelentés megértését. A téma változatainak megismerése más
művészeti ágakban például könnyebben hozzáférhetővé, teheti az autista gyermek számára a
műveket; a zene által kifejezett érzelmi tartalmak például valószínűleg jobban érthetőek, mint
nyelvi megfogalmazásuk.
A különböző hatások és olvasatok elemzése mentális állapotok megértését igénylik, ez
teljesíthetetlen követelmény lehet.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
58
8. Felkészítés az irodalmi kifejezésformák és változataik szerkezeti és stílusbeli
sajátosságainak befogadására; annak felfogására, milyen módon, miért és hogyan
változik az irodalmi nyelv a magyar irodalom évszázadaiban és a jelenben
a) Kifejezésmódok megtapasztalása
személyes élmények révén: versmondás,
történetmesélés, éneklés, drámajáték,
színházi előadás, kreatív szövegalkotás.
A) Irodalmi kifejezésmódok személyes
megtapasztalása: színházi előadás,
drámajáték, kifejező előadás, történet-
mondás, kreatív szövegalkotás.
A kifejezésmódok személyes megtapasztalása a kommunikációs és szociális készségek rugalmas
mozgósítását kívánja meg, valamint a kifejezni kívánt tartalmak megértését, mely az
autizmusban sérül. A pedagógusnak minden tanuló esetében egyénre szabottan kell eldöntenie,
hogy milyen mértékig vonja be ilyen jellegű feladatokba.
b) A mű szövegére és a mű hatására irányuló figyelem fejlesztése, például képzettársítások, belső
képek, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.
B) Annak belátása, hogy az irodalmi mű jelentése a szövegből, ill. a mű és az olvasó érzelmi,
gondolati kapcsolatából bontható ki.
A tanítás nagyon eredményes, ha az irodalmi mű szövegének jelentését a gyermek érti. A
képzelettársítások elmondásához, érzelmi tapasztalat előhívásához a tanulónak tudatosan
gondolkodnia kellene saját, a művel kapcsolatos érzéseiről, ezeket nyelvi formába kéne öntenie
és megosztania környezetével. Ezek a képességek azonban az autista személyeknél sérültek,
ezért fontos, hogy a pedagógus legyen ennek tudatában és csökkentse elvárásait ezen a téren.
c) Válaszok keresése a "Hogyan hat a
mű?" kérdésre.
C) Válaszok, következtetések megfoga-
lmazása a mű hatásának forrásairól.
A művek hatásával kapcsolatos önálló, kreatív válaszok nem várhatóak el, a tanult művek
esetében a gyermek képes megtanulni a tankönyvi, illetve tanári magyarázatokat, elismételni
másoktól hallott elemzéseket.
d) A közlésmód sajátosságainak
megfigyelése és szerepe adott művekben,
például szerkezet, képiség, ritmika;
ismétlés, ellentét, túlzás.
D) Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása
adott művet leíró, értelmező tevékeny-
ségekben, például műfaji jellemzők, a
közlésmód sajátosságai.
A közlésmód sajátosságait, a műfaji jellemzőket és az ezekkel kapcsolatos fogalmakat a tanulók
képesek megtanulni, tudásukról számot adni ismert művek elemzésekor. Problémát ez esetben is
a tanultak önálló alkalmazása és általánosítása jelenthet.
e) Képesség olvasmányélmények, érzelmek,
gondolatok kifejezésére szóbeli és írásbeli
műfajokban.
E) Képesség jelentések, például erkölcsi
tartalmak, esztétikai elemek feltárására,
megfogalmazására szóbeli és írásbeli
műfajokban.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
59
A követelmény teljesítésekor el kell fogadni, hogy a tanuló nem képes saját, eredeti
gondolatainak megfogalmazására, hanem a tanári magyarázatokat mondja el, írja le. A
megfogalmazások sokszor a tankönyvek és felnőttek stílusának és szóhasználatának precíz
követését tükrözik, mely nem az érettség, hanem az egyéni kifejezésmód hiányának jele lehet.
f) Esztétikai jellemzők felfedezése a
mindennapokban.
F) Esztétikai jellemzők, irodalmi
megnyilvánulások felismerése köznapi
tapasztalatokban is.
Az esztétikai jellemzők önálló felismerése nem várható el, fontos azonban, hogy a tanár felhívja
a figyelmet azokra, hogy a tanuló tapasztalatokat szerezhessen ezek körében.
9. Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására, az olvasott művek
történeti-kulturális horizontjának felfogására; ennek révén is az összefüggésekben való
gondolkodás fejlesztése
a) Szóbeli költészet és írásbeliség,
népköltészet és műköltészet különbségeinek
ismerete.
A) A szóbeli költészet, a népköltészeti
hagyomány hatásainak ismerete.
A követelmény teljesítése nem okoz különösebb nehézséget a tanulók számára, a felsorolt
fogalmak tartalmát meg tudják tanulni, a formai jegyek alapján azonosítják a műveket.
b) A mű írójának, egy-egy olvasott mű
keletkezésének, néhány jellegzetes
körülményének megnevezése.
B) Néhány klasszikus magyar író, költő
portréja, az életút, az alkotói pálya
legfontosabb állomásainak ismerete.
Az adatok, tények megjegyzésében egyes tanulók kiemelkedően jó teljesítményt nyújthatnak, a
legapróbb körülményt is megjegyezve a tanultakkal kapcsolatban. Mások esetleg időről időre
elfelejtik a tanult adatokat, ha azok nem tartoznak érdeklődési körükbe. Összességében ennek a
követelménynek a teljesítése nem okoz különösebb problémát.
c) Tájékozódás a magyar irodalom
történetében, néhány támpont, kronológiai
adat birtokában; nevezetes emlékhelyek
ismerete, ideértve például a régió, a
lakóhely irodalmi vonatkozásait is.
C) Tájékozódás a magyar irodalom
történetében, az alapvető műfajok és
korstílusok körében.
A felsorolt követelmények teljesítésekor nincsenek specifikus problémák.
d) Válaszok keresése a "Mit, miért olvasok
én, mit és miért olvasnak mások?"
kérdésre.
D) Az olvasók, az olvasásra indító tényezők
sokfélesége, a "Kik, mit, miért olvasnak?"
kérdésre válaszok keresése, ezzel
összefüggésben a népszerű irodalom
néhány hatáskeltő eszköze.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
60
A tanulók legtöbbször speciális érdeklődési körükbe tartozó olvasmányokat választanak, az is
előfordulhat, hogy válogatás nélkül bármit elolvasnak, ami a kezükbe kerül. Választásaikat
megindokolni valószínűleg nehéz önállóan, inkább másoktól hallott válaszokat fognak
megismételni ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
e) Elemi ismeretek a művészet, az irodalom
születéséről.
E) Az irodalom folytonosságának és
változó jellegének felismerése.
Az ezzel kapcsolatos ismeretek megtanulása elvárható, mélyebb megértése nem.
10. Minden képzési programban feldolgozandó szerzők és művek. (a 10. évfolyam végére)
A művek többségének megértése komoly problémát okoz az autista tanulók számára. A
fogyatékosságuk jellegéből fakadó hátrányt sokan közülük kompenzálhatják kiváló mechanikus
memóriájukkal. Rendkívül fontos, hogy a pedagógusok értsék meg és fogadják el, hogy az
anyanyelv és irodalom műveltségi terület tanulásakor az autista gyermekek különösen nagy
hátrányban vannak szociális, kommunikációs és speciális gondolkodásbeli problémáik miatt.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
61
3.3. ÉLŐ IDEGEN NYELV
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN:
Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is
kifejezheti magát.
A követelmény teljesítésének szintje attól függ, hogy a tanuló milyen mértékben használja saját
anyanyelvét funkcionálisan. Az autista tanulók esetében a szociális és kommunikációs készségek
sérülése miatt gyakran felmentést szükséges adni az idegen nyelv tanulása alól. A felmentés fő
oka a kommunikációs eszköz funkcionális használatának sérülése. A nyelvtanulás csak akkor
javasolt, ha a kommunikációs készségek sérülése enyhe, a tanuló szívesen tanul idegen nyelven
és képes a kommunikációs követelményeknek legalább részben megfelelni.
Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az idegennyelv-tanulás sajátos
módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk felé vezető úton.
A nyelvtanulás módszereinek elsajátítása nem jelent nehézséget az autista tanulók számára.
Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt.
A gyermekek érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt az esetek többségében valószínűleg
felkelthető, de óvakodni kell attól, hogy ebből eltúlzott, sztereotip jellegű érdeklődés alakuljon
ki.
Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a
téren.
Az autista tanulók számára a követelmény teljesítése nem okoz problémát.
Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról.
Idegen nyelv használatakor, az anyanyelv alkalmazásakor is fennálló nehézségek jelenhetnek
meg, melyek következményeként a tanuló információ adáskor nem képes a beszélő igényeihez
alkalmazkodni, illetve nem képes megfelelő kérdéseket feltenni beszédpartnerének.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN:
A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben.
A tanult nyelv megfelelő használata a különféle kommunikációs helyzetekben egyrészt attól
függ, hogy a tanuló saját anyanyelvén mennyire képes a nyelvet, mint kommunikációs eszközt
használni, másrészt attól, hogy a tanulás során van-e módja a tanult nyelvet hétköznapi
kommunikációs helyzetekben is használni, hiszen a "tantermi" gyakorlatok általánosítása nem
várható el az autista személyek esetében.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
62
Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal
tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.
Ez a követelmény túlságosan nehéz lehet, a kapcsolatok létesítésének az autizmusban ugyanis
nem a nyelvtudás hiánya akadályozza elsősorban, hanem az emberi kapcsolatok, viselkedések
megértésének sérülése.
Kapjon ízelítőt a célnyelvi ország (ok) kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiről, és
ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben.
Más népek kultúrájának, civilizációjának jellegzetességeit az autista tanuló is meg tudja tanulni.
A tények ismerete azonban nem feltétlenül vonja maga után a kultúrák önálló összehasonlítását,
következtetések levonását. Meg kell elégedni a tanultakról való beszámolással.
A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása
továbbfejlesztését, illetve újabb idegen nyelvek elsajátítását.
A követelmény teljesítése nem ütközik speciális nehézségekbe. Az autizmusban a mechanikus
memória lehet kiemelkedően jó, s ez segítheti a nyelvtanulást.
Szerezzen ismereteket a nyelvek természetéről, hogy ez által saját anyanyelvét is tágabb
rendszerben tudja szemlélni.
A nyelvekről való ismeretek megtanulása valószínűleg nem jelent problémát.
Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme
által.
Az idegen nyelv ismerete az autista tanuló számára is okozhat elégedettséget, örömet és
környezete elismerését is kivívhatja szorgalmával, precizitásával.
Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
A nyelvtudás az autista személyek esetében is elősegítheti a társadalmi beilleszkedést, de
esetükben annak megléte vagy hiánya nem befolyásolja döntően a tágabb társadalmi kontextusok
megértését, megélését. Ezen a téren sokkal lényegesebb tényező a szociális készségek
sérülésének súlyossága.
Kommunikációs követelmények
A tanuló:
tudjon érthetően - jó mondatdallammal, ritmussal, és hangsúlyozással - beszélni, és a
hangzók helyes kiejtéséve is törekedjék az érthetőségre;
legyen képes az információs szakadék áthidalására;
tudjon személyeket, tárgyakat leírni, események elmesélni;
tudjon összehasonlításokat tenni;
tudja érzéseit, véleményét kifejezni;
tudjon kérdezni, válaszolni;
tudjon információt kikeresni, gyűjteni és továbbadni;
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
63
tudjon magyarázatot kérni;
értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon utasításokat adni;
tudjon szerepjátékokban részt venni;
tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani;
tudjon saját élményekről, tapasztalatokról beszélgetni, azokat összehasonlítani.
Az autizmus következményeként valamilyen mértékben minden esetben sérül annak képessége,
hogy az érintett személy a tanult kommunikációs eszközt kölcsönösséget igénylő (szociális)
helyzetekben alkalmazni tudja, mert ehhez feltétlenül szükséges a szociális kontextusok
megértése, mentális állapotok (pl. szándékok, érzések) megértése.
A felsorolt követelmények közül a legnagyobb nehézséget az információs szakadék áthidalása,
az érzések és vélemények kifejezése, saját élmények megosztása, a szerepjátékban való részvétel
jelenti, mert ezekhez mentális állapotok megértése és kifejezése szükséges, melynek képessége
az autizmusban érintettek számára minden esetben nehézséget jelent.
Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei
A tanulók vegyenek részt:
páros és csoportmunkában;
életszerű feladatok tervezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-készítés; színjátszás
stb.);
nyelvi játékokban, vetélkedőkben.
Az együttműködési készségek fejlesztése az autista tanulók esetében rendkívül fontos. A tanítás
során számítani kell arra, hogy míg ép társaik szociális megértésükre hagyatkozva, intuitív úton
képesek megérteni a közös tevékenykedés szabályait, részt venni együttműködést igénylő
aktivitásokban, az autista tanulónak szüksége van direkt, konkrét és egyértelmű viselkedéses
instrukciókra, lehetőség szerint vizuálisan megjelenítve.
A nyelvi játékok, vetélkedők hasznos terepként szolgálhatnak a fejlesztésben, mert szabályaik
sokkal egyértelműbbek, mint a természetes kooperációs helyzetekben.
Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében:
tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni;
legyen módjuk a tanulóknak tanári segítség nélkül, önállóan is dolgozni (könyvtári
munka, gyűjtőmunka)
A szótárak, segédanyagok önálló használata nem jelent problémát a tanulók számára, de a
gyűjtőmunka könnyen funkciótlan, sztereotip jellegű és öncélú tevékenységgé válhat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
64
3.4. MATEMATIKA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása.
Fejlődő matematikai szemlélet
a) Gyakorlati tevékenységre épülő, az
életkornak megfelelő számfogalom
használata.
A) A bővülő számfogalom alkalmazása
A mennyiségek megmaradásának megértése önmagában nem okoz gondot, annál inkább a
megfelelő szóhasználat elsajátítása (ugyanannyi, több, kevesebb, stb.). Problémát jelenthet a
számlálásnál, hogy amennyiben megszakítjuk e tevékenységében a tanulót, (aki a számlálást
egyszerű szekvenciális tevékenységként is megtanulhatta, anélkül, hogy tudomást venne magáról
a számsorról), újra elölről kell kezdenie a számlálást.
Sokrétű vizuális szemléltetést alkalmazva ábrázolhatjuk a számok viszonyát, gyakoroltathatjuk a
számlálást, különböző kezdőpontokat kijelölve, stb. Nehézséget okozhat a helyi érték megértése
az értelmezés merevségei miatt (pl. a számjegy értékét egyedi értékként, tanulja meg, és ez után
nem fogadja el, hogy a számjegy más számjegyekkel kapcsolatos helyzete újradefiniálhatja az
értéket).
Ilyen nehézségek esetén célszerű minden egyes számot különálló egységként, "gestaltként"
értelmezve tanítani (pl. a 20 az húsz, nem pedig "kettő a tízesek helyén").
A páros és páratlan számok hagyományos szemléltetési módjai mellett felhívhatjuk a tanulók
figyelmét arra, hogy hogyan vannak elrendezve a házszámok. A tőszámneveket tanítsuk olyan
kontextusban, amelyben nem jelennek meg sorszámnevek.
A tizedes lejegyzésmód rutintevékenységként tanítható, pl. mérőszámok, pénzösszegek
felírásakor. A számok lehetséges írásmódjainak (4, IV., négy) egyenértékűségét a mennyiség és
szám egyeztetésekor való változatos lejegyzéssel segíthetjük. A negatív számok elfogadtatása a
hőmérőhasználat során történhet legszemléletesebben, de az ilyen elvont fogalmak (mint a
negatív számok) teljes megértése nem valószínű.
Autista tanuló nagyobb jelentőséget tulajdoníthat a számok fizikai megjelenésének, mint
szimbolikus értékének, pl. nem feltétlen ismeri fel, hogy az első számjegy a legfontosabb jelzője
a szám nagyságának (feltételezheti, hogy a 4 közelebb van a 14-hez, mint a 13). A szám
értékének sokféle érzékeltetésével kell rávezetnünk a tanulót, hogy a szám legfőbb értelme
elvont tartalmában rejlik.
b) Biztos műveletfogalom és számolási
készség az alapműveletek körében.
B) A bevezetett új műveletek alkalmazása.
A műveletvégzés lehet erőssége az autista tanulónak: ügyelnünk kell azonban, hogy ne alakuljon
ki rögeszmés érdeklődés a számok, műveletek, dátumok iránt. Az elvégzendő műveleteknek a
köznapi gyakorlatban kell gyökerezniük, nehogy a műveletvégzés a gyakorlati
alkalmazhatóságtól független tevékenységgé váljon.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
65
A legtöbb autista tanulónál a tanulás ahhoz a kontextushoz kötődik, amelyben elsajátította a
szóban forgó készséget, és minden újabb helyzetben újra kell tanulnia azt. Ezért autista tanuló
esetében feltétlenül szükséges, hogy változatos anyagokkal, sokféle helyzetben szerezzen
tapasztalatot. Életszerű helyzetekben oktassunk, ill. ha erre nincs mód, az ehhez legközelebb eső
alternatívát válasszuk, pl. valódi pénzérmékkel vásároltassunk a tanteremben berendezett
"boltban". A pénz bevonása rendkívüli jelentőségű, mert a pénzzel végzett műveleteknek autista
tanuló esetében lényegesen nagyobb és maradandóbb a funkcionális hatékonysága, mint egyéb
eszközeinknek.
Amennyiben mégis tartósan olyan nehézséget okoz a műveletvégzés, vagy a számolás lassúsága,
hogy korlátozza a matematika egyéb területein való előrehaladást, ne ódzkodjunk a számológép-
használat engedélyezésétől.
c) Változó mennyiségek közötti
kapcsolatok.
C) Fejlődő függvényszemlélet. Függvények
és függvénygrafikonok alkalmazása.
Nehézséget jelenthet a mennyiségek egyidejű figyelembevétele, illetve változásuk nyomon
követésekor az összevetés művelete. Az elemek megfelelő vizuális elrendezésével könnyíthetjük
a feladatmegoldást.
d) Tevékenységre épülő, egyszerű geo-
metriai transzformációk használata.
D) Geometriai transzformációk segít-
ségével dinamikus geometriai szemlélet
e) Geometriai modellek segítségével
fejlődő sík- és térgeometriai szemlélet.
E) A sík- és térgeometriai fogalmak
használata.
A geometriai fogalmak vizuális bemutatáson alapuló tanulása nem okoz különösebb gondot, ha a
tanulónak nincsenek alapvető problémái a saját test, és annak térbeli elhelyezkedése észlelésével,
a névutók értelmezésével és használatával. Az új fogalmak bevezetését minél szélesebb körben,
sokféle helyzetben, a saját testhez viszonyítható megszerzett tapasztalatra építsük. A
tevékenységben sikeres tanuló számára is nehézséget jelenthet az alakzatok leírása, a
megoldások tanulói magyarázata. ("jól megoldja, de nem tud beszélni róla").
f) A matematikai logika elemeinek (a
"vagy", az "és", a "nem", később a
"minden", a "van olyan") alkalmazása.
F) A "ha...akkor", az "akkor és csak akkor"
használata egyszerű, tanult esetekben.
g.) A matematika elemi fogalmainak a
mindennapi életben való használata (pl.
arány, százalék, grafikon).
G.) A matematika fogalmainak,
összefüggéseinek alkalmazása a
gyakorlatban és más tantárgyakban (pl.
kamatszámítás, vektorok).
Tekintettel arra, hogy az autista tanuló oktatása során a tantervi idő jelentős részében szociális és
kommunikációs készségek fejlesztésére kell koncentrálnunk, nem vehetjük figyelembe a
tananyagban foglalt matematikai fogalmak teljes spektrumát, prioritásokat kell meghatároznunk.
Szelekciónk szempontja a későbbi gyakorlati alkalmazás valószínűsége legyen. Az arányok
megállapítását, a grafikonok leolvasását, készítését a tanuló speciális érdeklődésének megfelelő
területeken vezessük be.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
66
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus
gondolkodásban
a) Fejlődő matematikai szövegértő
képesség.
A) Matematikai szövegek, szöveges
feladatok értelmezése, elemzése.
b) Szöveg alapján nyitott mondatok
felírása. Ezeknek (módszeres) próbál-
kozással, majd algebrai úton történő
megoldása.
B) Többféle megoldás lehetősége. Fejlődő
diszkussziós képesség.
A kommunikáció sérülése következtében nem várhatjuk el a szokott módon a szövegértő,
lényegkiemelő és diszkussziós képesség fejlődését. Ahogyan az oktatás egyéb területein is
lehetőség szerint minimalizáljuk a verbális úton történő ismeretközvetítést, úgy a matematikában
is a vizuális modalitást kell alkalmaznunk elsősorban. Írott szövegeink legyenek rövidek,
lényegretörőek, minden esetben a való életről szóljanak, lehetőség szerint a tanuló személyes
tapasztalatára építve.
A többféle megoldás lehetőségét esetleg nehéz elfogadtatni: ilyenkor többszöri, szemléltető
bemutatás útján juttassuk el a tanulót a felismeréshez.
c) Egyszerű gyakorlati mérések és
szerkesztések.
C) A szemléletesen kialakult geometriai
mértékek (kerület, terület, felszín, térfogat)
használata a gyakorlatban.
Elsődleges fontosságú, hogy a tanuló a mindennapi életben rendszeresen használt
mértékegységeket ismerje és alkalmazza: legyen képes a "megfelelő" mérőeszköz és
mértékegység kiválasztására, a mérés kivitelezésére változatos eszközökkel. A nem szabványos
mértékegységek használatát, valamint a tömeg, térfogat mérését pl. konyhai (főzés-sütés)
helyzetben vezethetjük be. A hosszúság, terület, felszín mérését olyan gyakorlati feladatokon
taníthatjuk meg, mint pl. könyvsorozat elhelyezése adott hosszúságú polcon, terítővásárlás az
ebédlőasztalra. Alapvető az idő mérése, a kiterjedt órahasználat megtanítása, ugyanis ez
létfontosságú a későbbi önálló életvitel szempontjából.
d) A biztosan bekövetkező, a lehetséges, a
lehetetlen események megkülönböztetése.
D) Egyszerű esetekben a valószínűség
szemléletes fogalmának alkalmazása.
Az autizmusban jellegzetes az események értelmezésének nehézsége: a valóságosnál több
esemény bekövetkeztét tulajdonítja véletlennek az autista tanuló. Ezeket a "véletlenszerűségeket"
kerülni fogja a tanuló, főként, ha ezek az emberi viselkedés bejósolhatóságával kapcsolatos
szituációkban jelennek meg, inkább "biztonságos" sztereotip viselkedésformáiba húzódik vissza.
Tapasztalati úton meg kell értetnünk a tanulóval, hogy az események különböznek egymástól
bejósolhatóságuk tekintetében: pl. a pénzérme, vagy számolókorong földobásának csak két
lehetséges kimenetele lehet, és ezek mindegyike egyformán valószínű.
A prognosztizálás készsége alapvető nehézség az autizmusban, hiszen valamiféle sorozatból kell
kauzális összefüggéseket felfedezni, ezekből elvont értelmet nyerni. A mechanikus okság
szintjén segít a szemléltetés, de a hipotetikus helyzetet magába foglaló következtetések gondot
okoznak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
67
A valószínűséggel kapcsolatos következtetéseket változatos szituációkon alapuló, nagy számú
logikai séma tanításával alapozhatjuk meg. (pl. eseményképek sorba rendezése úgy, hogy
minden kép után először próbálja meg "kitalálni" a tanuló, hogy “mi következhet ezután?”). A
valószínűség fogalmának kialakításakor mutassunk rá a köznapi feladatvégzések különböző
eredményeinek valószínűségére. A "biztos" és "lehetetlen" fogalmát is gyakorlati hasznú
témákban alakítsuk, nem érdemes elsősorban a matematikai "tényekkel" kapcsolatos
bizonyosságra alapoznunk a tanítást.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
a) Az ismeretszerzés induktív útjának
alkalmazása.
A) Az induktív módszer további
alkalmazása. Deduktív következtetések,
néhány lépéses bizonyítások.
Az általánosítás nehézsége alapproblémája az autizmusnak - nem várhatjuk el az egyediből való
önálló következtetést az általánosra, az egy bizonyos helyzetre megtanultak alkalmazását más
szituációkra. Autista tanuló esetében a tanításban mindig szánjunk külön alkalmat az
általánosításra, a sokrétű alkalmaztatásra.
b) A mindennapi életből s a matematikából
vett egyszerű állítások igaz vagy hamis
voltának eldöntése.
B) Sejtések, szabályszerűségek
megfogalmazása.
Az autista tanuló nehezen érti meg, miért kellene magyarázkodnia, ezért is jelent nehézséget - túl
a már ismert nyelvi nehézségeken - a szabályszerűségek megfogalmazása.
c) Megadott vagy választott szempont
szerinti csoportosítás, osztályozás. Néhány
elem sorba rendezése, bizonyos
feltételeknek eleget tevő elemek
kiválasztása.
C) Halmazszemlélet, elemi halmaz-
műveletek a matematika különböző
területein. Részhalmaz képzése.
A csoportosítás, sorba rendezés egyes autista gyermekek esetében sztereotip tevékenységként
jelenik meg: ha sikerül a megadott, illetve általunk változtatott szempont figyelembevételét
érvényesítenünk, kihasználhatjuk a gyermek speciális érdeklődését, egyidejűleg szolgálva a
rugalmas gondolkodás fejlesztését is.
Könnyebben elfogadtatható a szempont változása, ha alkalmat adunk a gyakorlás során arra is,
hogy maga az autista tanuló határozza meg az új szabályt. Valódi tárgyak válogatásánál
gondosan szervezzük meg előre a munkaasztal rendjét, a válogatandó és szétválogatott
tárgyaknak megfelelő helyet biztosítva. A szabály kiemeltetését mindig előzze meg a
csoportosítás, vagy a sor folytatásának feladata.
d) Adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok
készítése, értelmezése, szabályszerűségek
észrevétele.
D) Adatsokaság elemzése, jellemzése,
ábrázolása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
68
Az adatok, eredmények módszeres rögzítése nem okoz gondot (az információk vizuális rögzítési
módja kedvére van az autista tanulóknak), annál inkább probléma lehet a rögzítés
szükségességének elfogadtatása, az értelmezés, a szabályszerűségek észrevétele, a
szabályalkotás. Mindig kapjon valódi értelmet az adatgyűjtés (pl. a jelen levő tanulók számának
megállapítása a terítéshez). A grafikonok, diagramok készítése lehet erőssége az autista
tanulónak, de a leolvasásban, értelmezésben segítségre szorulhat.
e) A modellalkotás elemeinek alkalmazása
(pl. szöveges feladatokhoz ábrakészítés,
fagráf használata).
E) Szemléltető ábrák és modellek
alkalmazása az algebrában, a
kombinatorikában.
Folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy valóban érti-e a tanuló, mit jelentenek az ábrák,
modellek, felismeri-e a szemléltetett tartalmat a formai megjelenés mögött, az elsődleges
észleleten túl.
f) Néhány lépéses elemi algoritmusok
használata.
F) Néhány lépéses algoritmusok készítése.
Az algoritmusok használata nem nehézsége az autista tanulónak, sokkal inkább könnyebbséget
jelent számára, ha vizualizált szekvenciákat kell követnie a verbális utasítások helyett. Az
algoritmus készítésekor is hasznos lehet vizuális támpontok biztosítása.
Helyes tanulási szokások
a) Kellő pontosságú becslések számítások
és mérések előtt.
A) Becslés, kerekítés, az eredmény reális
voltának eldöntése.
A becslés nehézsége abban áll, hogy itt nem alkalmazható a betanult, egyetlen jó válasz,
számtalan féle válasz megfelelő lehet, és a válaszok elfogadhatósága a helyzettől függ. Nem
valószínű, hogy az autista tanuló akár a becslés, akár az eredmény reális voltának
megállapításakor spontán felhasználná meglevő ismereteit, erre külön meg kell tanítanunk,
szemléletesen végigvezetve a becslés folyamatán. Célszerű a becslést jól ismert gyakorlati
tevékenységek során bevezetni. A kerekítés szabályainak megtanulása után egyszerű rutinként
végezheti a tanuló a kerekítést.
A becslés és a kerekítés elfogadtatása után pedig nehéz megértetni, hogy ezek egyes
helyzetekben alkalmazhatók, máskor azonban nem (pl. nem elég 30 m2 burkolóanyagot
vásárolnunk akkor, ha a burkolandó felület 33 m2, azonban a házibulira való bevásárláskor
elegendő információnak számít, ha tudjuk, hogy hozzávetőleg 30 vendéget várhatunk).
b) Számítások, mérések, feladat-
megoldások helyességének ellenőrzése.
B) Az ellenőrzés különböző módjainak
alkalmazása.
Az ellenőrzés szükségességének szabályként állításával és az ellenőrzés módszereinek vizuális
algoritmizálásával a feladatmegoldó tevékenység rutinelemévé tehetjük az ellenőrzést. Az
eredmények akkor ellenőrizhetőek könnyen az autista tanuló számára, ha azok láthatóak, vagy a
valóságban tapasztalhatóak. Az ellenőrzés tanításának időszakában a tanári értékelést
megelőzően mindig bíztassuk a tanulót hibakeresésre, és adjunk módot önkorrekcióra. A hibák
önálló javítására képes tanuló döntéshozatallal, becsléssel kapcsolatos aggodalma csökkenhet.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
69
c) Az anyanyelv és a szaknyelv adott
szinten elvárható, megfelelő pontosságú
használata.
C) A szaknyelv s a fokozatosan bővülő
jelölésrendszer helyes alkalmazása.
A nyelvhasználatra vonatkozóan irányadóak az anyanyelv és irodalom műveltségi terület
követelményei. A matematikai szaknyelv használatát illetően mindig a tanuló egyéni
képességeihez igazított szelekciót követően érvényesíthetjük a követelményt. A tanulói spontán
magyarázat elvárása helyett konkrét tartalomra vonatkozó irányított kérdésekkel segítsük a
tanulói beszámolót. A fogalmak megértését az adott fogalmakat tartalmazó gyakorlati feladatok
sokaságának megoldásán keresztül érhetjük el.
d) A megértett és megtanult fogalmak és
eljárások eszközként való használata.
D) A definíciók és tételek megkülön-
böztetése, feladatokban való alkalmazása.
Az autista tanulók oktatásában-nevelésében kiemelt fontosságú pedagógiai feladat az
általánosítás tanítása, az azonnali és folyamatos gyakorlati alkalmaztatás. Nem várhatjuk a
transzferek spontán létrejöttét, szakadatlanul munkálkodni kell azok kialakulásán.
e) Terv- és vázlatkészítés feladatokhoz, a
megoldás leírása.
E) A megértett összefüggések szabatos
leírása, a lényeg kiemelése.
A terveket és vázlatokat algoritmizált formában mutassuk be az egyes feladattípusokra
vonatkozóan, majd ugyanígy tanítsuk elkészítésüket.
Az autista tanuló számára a magyarázat, a lényegkiemelés sokkalta nehezebb, mint maga a
megoldás, illetve az adatok és eredmények módszeres rögzítése. Az önálló szabatos leírás
valószínűleg mindvégig túlzottan nehéz követelmény lesz.
f) Tankönyvek és feladatgyűjtemények,
statisztikai zsebkönyv használata.
F) Matematikai szöveg olvasása
kislexikonokból és enciklopédiákból is.
A tankönyvek, feladatgyűjtemények, zsebkönyvek használata a többségi iskolában oktatott
autista tanulók számára nem okozhat különös nehézséget (a már említett önálló
lényegkiemeléstől eltekintve).
g) Fejlődő vitakészség (érvelés, cáfolás). G) A kommunikációs készség tovább-
fejlődése az érvelésekben.
A kommunikáció sérülése következtében ez a követelmény csak korlátozottan érvényesíthető, az
anyanyelv és irodalom műveltségi területével összhangban.
h) Tapasztalatok gyűjtése a matematika
érdekességeiről.
H) A matematika történeti fejlődése,
magyar matematikusok.
Az autizmusra nem jellemzőek specifikusan a matematikával kapcsolatos nehézségek. Néhány
tanuló esetében a matematikai készségek olyan kiemelkedő képességek alapjául szolgálhatnak,
melyekben a tanuló általános képességszintje fölött teljesít. Alapozva ezekre a készségekre
kihasználhatjuk a matematika iránt való megrögzött érdeklődést, de mindenképpen az
esetlegesen elmaradt területek egyidejű, hangsúlyosabb fejlesztése mellett.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
70
3.5. EMBER ÉS TÁRSADALOM
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Az emberismeret és önismeret képességei
a) Értse meg a tanuló, hogy az emberi
életnek különböző szakaszai vannak: a testi
és lelki egészség, valamint az életvitel és a
magatartás hatnak egymásra.
A) Legyen képes a tanuló az embert, mint
összetett - biológiai, szellemi, társadalmi
és erkölcsi - lényt szemlélni.
A szociális fejlődés zavara akadályozza az autista személyek reális énképének kialakulását. Az
önmagukról való tudás hiányos, töredezett. Nem, vagy korlátozottan értik a környezetükben élő
emberek jelzéseit, így nem is tudnak következtetéseket levonni ezekből. Az autista tanulók
jelentős hányadára jellemző, hogy testi tudatosságuk sem alakul ki. (Jól példázza ezt, hogy
figyelmen kívül hagyják a testhatárokat.) Önállóan nem tudnak beszámolni saját élményeikről, a
velük történtekről. Az idő nagyon elvont fogalom a számukra, a múlt és a jövő megértése nagy
nehézségekbe ütközik.
Gyakran előfordul, hogy több éve történt eseményekről úgy számolnak be, mintha az elmúlt
napokban történtek volna. Az emberi élet szakaszait mechanikusan meg tudják tanulni.
Nehézséget jelent azonban az, hogy megértsék, az ő életük is ugyanezekre a szakaszokra
bontható. Hasznos segítség lehet saját életszakaszaik megértésében egy album készítése,
amelyben növekedésük sorrendjében szerepelnek a fényképeik, és amelyet szinte naponta
nézegethetnek, beszélgethetnek a fényképekről, kérdésekre válaszolhatnak. Hasonló albumokat
készíthetünk az osztálytársakról, melyeket ugyanúgy használhatnak, mint a saját magukról
szólót, ez segítheti az általánosítást.
A testi egészség kritériumait meg tudják tanulni, szabályok alapján be tudják tartani, hiszen az
ehhez tartozó tevékenységek konkrétan megfogalmazhatóak. A lelki egészség fogalma már jóval
megfoghatatlanabb számukra, mivel ez nem látható, megértéséhez szociális érzékenységre van
szükség. Definiálhatjuk számukra a témakörhöz tartozó fogalmakat, melyeket igazi megértés
nélkül, direkt módon tanulnak meg.
A fentiekből következik, hogy az autista tanulók nem lesznek képesek általában az embert, mint
összetett lényt szemlélni. A pedagógusnak elsősorban arra kell törekednie, hogy a gyermekek
önmagukról minél több tudást szerezzenek. A külső jellemzők mellett a saját képességeikről is
informálniuk kell őket. Rá kell mutatni arra, melyek azok a tevékenységek, amelyeket az
osztályközösség, az iskola érdekében tesznek a tanulók. Hasznos ezeket az információkat írásban
rögzíteni, és gyakran átismételni.
b) Tudja, hogy az embereknek vannak jó és
rossz tulajdonságaik, s hogy a
tulajdonságok fejleszthetők. Vegye számba
önmaga hibáit és erényeit.
B) Lássa árnyaltan az embereket, tudja
megkülönböztetni a bűnt a bűnöstől,
elemezze mások és önmaga hibás és jó
döntéseit.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
71
A tanulók többsége az emberek legjellemzőbb látható tulajdonságait is többnyire csak
segítséggel tudja számba venni. Jelentős hányaduknál előfordul, hogy nem az arcvonásaik
alapján ismernek fel egy személyt, hanem pl. a ruházatuk, vagy egyéb, nem lényeges tulajdonság
alapján.
Gyakran megtörténik, hogy saját magukat csak elölnézetből készült képen ismerik fel, hiszen
csak ebből a szögből látják magukat a tükörben. A nem látható tulajdonságok felismerése az
előzőnél sokkal bonyolultabb feladat a számukra. Nehezen igazodnak el szociális helyzetekben,
nem tudják reálisan értékelni az emberek cselekedeteit.
A legnyilvánvalóbb, legkönnyebben megérthető nem látható tulajdonságokat nagyon
egyszerűen, világosan kell definiálni az autista tanulók számára, és ha lehet, demonstrálni is. A
jó és a rossz tulajdonságokat tanulás után fel tudják sorolni, de önállóan nem, vagy csak
nyilvánvaló, egyértelmű esetekben tudják kategorizálni. Elégedettnek kell lenni néhány alapvető
emberi tulajdonság ismeretével.
Az önértékelés számukra a pedagógus segítsége nélkül lehetetlen feladat, hiszen ahhoz, hogy
valaki értékelni tudja önmagát, a többi ember jelzésének megértése is szükséges. Az autista
tanulók azonban nem, vagy nem pontosan tudják olvasni ezeket a jelzéseket (mimika, testtartás,
hangszín stb.), így mások és önmaguk megértése, megismerése, értékelése korlátokba ütközik.
Ennek következtében nem tudják árnyaltan látni az embereket. Jó eredménynek kell elfogadni,
ha a markánsan megjelenő jó cselekedeteket megkülönböztetik a markánsan megjelenő bűnös
cselekedetektől.
c) Felelősen teljesítse családi és iskolai
megbízatásait.
C) Ismerje fel, hogy ő és mások kiért,
miért, miben és mennyiben felelősek.
Az autista tanulók általában rendkívül szabálytartóak. A világosan, egyszerűen, érthetően
megfogalmazott feladatokat megbízhatóan elvégzik. Ez feladathelyzet számukra, melyek
mögöttes tartalmát nem feltétlenül értik. Direkt módon meg tudják tanulni, hogy ők és társaik
milyen feladatok ellátásáért felelősek, illetve meg tudják állapítani, hogy elkészültek-e ezek a
feladatok. A felelősség mértékének segítséggel történő megállapítására azonban csak a
legmagasabban funkcionáló tanulók képesek.
d) Legyen tisztában a rokoni és baráti
kapcsolatok értékével.
D) Ismerje a jó kapcsolatot és
kapcsolódást elősegítő személyiség-
vonásokat és erényeket, tudja
értékességüket indokolni. Legyen tudatá-
ban a gondosan kiválasztott és mély
kapcsolatok értékének.
A rokoni kapcsolatok megértése problémát jelenthet az autista személyek számára. A
legnyilvánvalóbb családi kapcsolatokat (szülők, testvérek, nagyszülők) ismerik, értékeit nap mint
nap tapasztalják, olykor segítség nélkül is fel tudnak sorolni néhányat ezek közül. A közeli
családtagok biztonságot nyújtanak, feltétel nélkül szeretik a gyermeket.
Külső tulajdonságaikban is nagyon hasonlóak lehetnek. A közös jegyek, hasonló, tulajdonságok
azonosításához, megfogalmazásához a tanulóknak segítségre van szükségük. A tágabb családi
kapcsolatokat (nagynéni, unokaöcs, stb.) egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen értik meg
még a legjobb képességű tanulók is.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
72
Baráti kapcsolatot közülük csak rendkívül kevesen képesek kialakítani, hiszen a barátság olyan
emberi kapcsolat, amely szociális érzékenység nélkül nem jöhet létre. A baráti kapcsolatok
fennmaradásának feltétele az egymásra odafigyelés, az élmények megosztása, a kölcsönösség, a
titoktartás. Ezen képességek hiánya lehetetlenné teszi a baráti kapcsolatok kialakulását.
Sokat segíthet az a tanuló, aki vállalja, hogy "barátja" lesz autista osztálytársának, és lépésről
lépésre kidolgozott program alapján tanítja neki, hogyan kell viselkedni egy ilyen kapcsolatban.
Ez a jó képességű tanulók számára azért is nagyon fontos, mert ők vágyhatnak ilyen kapcsolatra,
csak nem tudják, hogyan kezdeményezzenek, illetve hogyan tartsák fent azokat.
Az autista tanulók segítség nélkül nem képesek a kapcsolatok értékeit megnevezni,
felsorolásukat mechanikusan végzik. Gyakran előfordul, hogy jelentéktelen mozzanatokat
neveznek meg értékként, és nem azt, amit a köztudat annak fogad el.
A kapcsolatok megértésének hiányából következik, fennáll a veszélye annak, hogy a
környezetükben élő emberek kihasználják őket, elveszik értékeiket, nem helyeselhető
tevékenységekre ösztönözik, jobb esetben csak ugratják. A tanárnak kell fokozottan odafigyelnie
arra, hogy ilyen esetek az iskolában ne történjenek meg.
e) Tudja, mi mindent tehet közvetlen
környezetéért.
E) Ismerje fel, mit tehet a közjó és az
emberi jogok érdekében.
A tanulónak közvetlen környezetükben-biztonságban kell érezniük magukat, tudniuk kell
mindennek a helyét, a színterét, tudniuk kell, hogy hol, mire számíthatnak. Ezt a tér
strukturálásával, vizuális támogatással segíthetjük. Azt, hogy mi mindent tehetnek a közvetlen
környezetükért, meg kell mondanunk nekik. Adhatunk nekik feladatokat, melyeket
kötelességszerűen el is látnak.
Tudatnunk kell velük, hogy azok a tevékenységek, amelyeket elvégeznek, a közösség számára
fontosak, és mindenki örül, ha elvégzik azokat.
f) Tudja, hogy céljai megvalósításához
kitartásra van szükség.
F) Tudjon érvelni az élet kereteinek
értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok
kitűzése és az akarat edzését szolgáló,
rövid távú célok megvalósítása mellett.
Az autista személyek többnyire képtelenek hosszabb időszakot előre átlátni, az előttük álló
feladatokat végiggondolni. Önállóan nem képesek célokat kitűzni, illetve összefüggésbe hozni az
elérendő célt a befektetendő munkával. Ezért számukra beláthatatlan, hosszú távú célokat ne
vázoljunk fel, legfeljebb a nagyon jó képességűeknek.
Eredményesen csak rövidtávú célok elérését tűzhetjük ki a tanulóval közösen. Egyszerre csak
egy célt tűzzünk ki. Tömören, világosan fogalmazzuk meg mind a célt, mind azt, amit elérése
érdekében tenniük kell.
Használjunk naptárt és egyéb vizuális segítséget!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
73
g) Ismerje fel az élet és a természet
értékeit.
G) Becsülje az emberi élet és a természet
értékeit, tudjon érvelni mellettük.
A tanulók ismereteket szerezhetnek az emberről, más élőlényekről, a természetről, de a közöttük
lévő kapcsolat meglátására nem képesek. Az emberi élet és a természet értékeinek önálló
felismerését nem várhatjuk el. Készíthetünk listát, táblázatot a mechanikus úton történő tanulás
megkönnyítése érdekében.
h) Értse, miért van szükség az alapvető
magatartási szabályok megtartására.
H) Értse a rend és a szabadság
összefüggését. Legyen képes bemutatni
néhány fontosabb erkölcsi felfogást,
valamint érvelni ellenük vagy mellettük.
A tanulók számára nagyon fontos a környezet rendezettsége, mert az biztonságérzetet nyújt.
Számukra azonban nem nyilvánvaló, hogy a rendezettséghez az is hozzátartozik, hogy az
emberek betartsák az alapvető magatartási szabályokat. Nem értik, hogy felborul az osztály
rendje, ha pl. sztereotip mozgásokat végeznek, vagy végeláthatatlanul kérdezgetnek.
Direkt módon kell megtanulniuk azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyeket az
osztálytársaik külön tanulás nélkül is jól ismernek. Hasznos a tömören, világosan
megfogalmazott szabályokat leírni, és olyan helyen tartani, hogy bármikor hozzáférhessenek, ha
fel kell idézniük.
A rend és a szabadság összefüggésének megértését, az erkölcsi felfogások melletti vagy elleni
érvelést nem várhatjuk el tőlük. Segítséggel azonban képesek mechanikusan megtanulni és
bemutatni néhány erkölcsi felfogás jellemzőit.
i) Törekedjen a konfliktusok feloldására.
I) Legyen tudatos a társaihoz, a
társadalomhoz, az anyagi, természeti és
szellemi világhoz való viszonya.
A konfliktushelyzetek kezelése alapvető probléma a tanulók számára. Gyakran idéznek elő ők
maguk is ilyen helyzeteket anélkül, hogy tudatában lennének ennek. Konfliktushelyzetre gyakran
viselkedésproblémával reagálnak, mivel számukra érthetetlen ami történik, érthetetlenek az
indítékok, a kiváltók. Nehezebbé teszi a helyzet kezelését, hogy nem tudják megjósolni, mikor és
hogyan érhet véget ez a helyzet. A legjobb megoldás, ha kiemeljük őket ebből a szituációból,
illetve megtanítjuk arra, hogyan léphetnek ki belőle lehetőleg már a legelején. Így elkerülhetjük,
hogy egy egyszerű konfliktushelyzet még tovább bonyolódjon.
Az autista gyerekek gondolkodása konkrét. Mechanikusan tudják megtanulni, és talán kicsit meg
is tudják érteni, hogy milyen a viszonyuk a társaikhoz, hiszen velük nap mint nap kapcsolatban
vannak. A társadalomhoz, az anyagi, a természeti és a szellemi világhoz való viszony megértése
viszont empátiát, elvont gondolkodást igényel, amely óriási nehézséget jelent. Direkt módon
történő tanulásukat vázlatok, listák, táblázatok készítésével segíthetjük.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
74
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból, és azokból következtetéseket levonni
a) Tudjon ismereteket meríteni saját
emberi-társadalmi környezetéből, történe-
tekből, képekből, a tömegkommunikációs
eszközökből és más ismerethordozókból.
A) Tudjon ismereteket meríteni egyszerű
statisztikai táblázatokból, grafikonokból,
diagramokból, törvényrészletekből, egyéb
forrásokból.
A tanulók nem, vagy nem reálisan értik meg még a közvetlen környezetüket sem. Jellemzően
megragadhatnak lényegtelen részleteknél. Csak segítséggel (segítő kérdésekkel, megfigyelési
szempontokkal) tudnak ismereteket meríteni saját környezetükből.
Nehéz feladat számukra ismerethordozókból információkat szerezni. Grafikonokkal, statisztikai
táblázatokkal könnyebben megbíróznak, hiszen ezekből egyértelmű adatokhoz lehet jutni. A
tömegkommunikációs eszközök nyelvezete azonban túl bonyolult lehet a beszédmegértés zavara
miatt. Megkönnyíthetjük számukra az ismeretszerzést, ha műsorok és cikkek szövegének
egyszerűen, tömören megfogalmazott kivonatát adjuk a kezükbe. A tanulók képekből szintén
úgy tudnak megfelelő információkhoz jutni, ha világos megfigyelési szempontokkal vagy
kérdésekkel rávezetjük a lényeges részekre, amelyek fölött egyébként elsikkadhatnak.
b) Dolgozza fel a különböző forrásokból
származó információit nevelői irányítással.
B) Legyen képes társadalmi
tapasztalataiból, valamint a különböző
szöveges és képi információkból származó
ismereteit önállóan értelmezni és belőlük
következtetéseket levonni.
Az információk feldolgozására csak segítséggel, irányítással képesek a gyermekek. Az ismeretek
reális értelmezése, a következtetések levonása még a legjobb képességű tanulók számára is
nagyon nehéz feladat tanári segítség nélkül. Egyszerűen, tömören megfogalmazott kérdésekkel,
megfigyelési szempontokkal segíthetjük tanulásukat.
c) Legyen képes adott témához
információkat gyűjteni az iskolai vagy más
könyvtárban.
C) Ismerje és tudja használni a
legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat,
atlaszokat.
Az információ-gyűjtés leghasználhatóbb forrása a lexikon, hiszen ezek címszavai között könnyű
eligazodni, mert az merev szabályokhoz kötött rendszer. A nehézséget a tartalmi részek okozzák.
A címszavak magyarázatai túl bonyolultak lehetnek a nyelvi megértési problémákkal küszködő
tanulóknak. A lexikonok sajátos nyelvezetet használnak, és igen sok szakszó található bennük.
Célravezető, ha kimásoltatjuk egy adott címszó meghatározott sorszámú jelentését, majd az
információkat közösen dolgozzuk fel.
Könyvtári gyűjtőmunkaként más könyvekből, szövegekből csak lexikális adatokat gyűjtessünk,
hiszen a lényegkiemelés képességének nincsenek birtokában a tanulók. Összefüggő szövegből
anyaggyűjtést csak úgy végeztessünk, hogy előre kiemeljük számukra a lényeget (aláhúzással,
sablonnal). Az atlaszokban, térképeken való eligazodás ritkán jelent problémát.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
75
A tények és a vélemények közötti különbség felfogása, annak megértése, hogy az
elfogultság, a részrehajlás torzíthatja az információkat
a) Különböztesse meg a mesét a
valóságtól. Tudja, hogy ugyanarról a
dologról többféle elképzelés létezhet.
A) Értse meg, hogy több szempontból
nézhetjük a jelent és a múltat. Fogja fel,
hogy a történelem interpretációja
esetenként politikai célokat szolgál.
A tanulók számára igen nehéz, vagy lehetetlen megkülönböztetni a mesét a valóságtól, hiszen a
kettő között húzódó határvonal gyakran hajszálvékony. Amikor mesét kell olvastatunk velük,
feltétlenül ki kell emelnünk, hogy az adott történet velük és a környezetükben nem történhet
meg. Mesék helyett célszerűbb a mindennapi életről szóló, egyszerűen, világosan
megfogalmazott történeteket olvastatni, hiszen számukra az a legfontosabb, hogy a valóságos
világról szerezzenek ismereteket.
Az autista tanulók nem képesek arra, hogy több szempontból nézzenek akár egy mindennapi
eseményt is. A múlt és a jelen társadalmi eseményeivel kapcsolatban ez még kevésbé várható el.
b) Tudja, hogy a különböző vélemények
nem mindig reálisan tükrözik a tényeket.
B) Legyen képes a különböző ismeret-
forrásokból (tömegkommunikáció, könyv,
sajtó stb.) származó információkat
kritikusan szemlélni.
A tanulók egyszerűen, jól érthetően megfogalmazott, általuk ismert tényekről meg tudják
állapítani igaz vagy hamis voltukat. A kettő közötti átmenetek felfoghatatlanok számukra. A
tömören, világosan megfogalmazott állításról is csak akkor tudják megállapítani, hogy igaz-e,
vagy hamis, ha valamelyik szélső, nyilvánvaló pólust mutat meg. Annak megállapítására, hogy a
különböző vélemények milyen mértékben tükrözik a realitásokat, fogyatékosságuk
következtében képtelen.
Az emberi megnyilvánulások és társadalmi, történelmi jelenségek okainak keresése
a) Nevelői irányítással tudja magyarázni a
különböző társadalmi-történelmi
események, jelenségek okait és
következményeit. Értse, hogy a különböző
okok és következmények fontossága eltérő.
A) Tudjon önálló véleményt mondani
társadalmi-történelmi jelenségek okairól és
következményeiről. Tudja, hogy az
eseményeknek általában több oka és
következménye van.
A tanulók számára még a mindennap megtapasztalt események okait és következményeit is
nehéz átlátni. Ebből következően csak mechanikusan képesek megtanulni a különböző
társadalmi - történelmi események okait és következményeit. A közöttük lévő összefüggések
átláthatatlanok számukra, felfogásuk, megértésük korlátokba ütközik. Mechanikus tanulásukat
tömör vázlatokkal, áttekinthető táblázatokkal támogathatjuk.
b) Legyen képes a tanultakat és
gyűjtőmunkájának eredményeit okok és
következmények szerint rendezni. Tudja
indokolni az egyének viselkedését adott
szituációban.
B)Legyen képes történelmi jelenségeket,
valamint azok okait és következményeit
összehasonlítani. Tudja indokolni, mi a
szerepe egy-egy esemény, helyzet
alakulásában személyeknek, pártoknak,
csoportoknak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
76
Nem okoz problémát tényszerűen, konkrétan leírniuk, hogy egy bizonyos személy egy adott
szituációban mit csinál, de viselkedésének indoklása már igen nagy nehézségekbe ütközik. Az
autista gyermekektől elvárható, hogy a tanult történelmi eseményeket segítséggel (képek,
emlékeztető mondatok) időrendi sorrendbe állítsa, de az eseményeket okok és következmények
szerinti rendezésére nem képesek.
Ugyancsak nem várható el, hogy felmérjék, milyen szerepe van egyes személyeknek, pártoknak,
csoportoknak egy-egy mindennapi, és főleg történelmi esemény, helyzet alakulásában.
Értse a tanuló a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi
folyamatokban, a társadalomban, a történelemben
a) Értse, hogy van, amit érdemes
megőrizni és van, amin változtatni
szükséges.
A) Értse, hogy a folyamatosságnak, az
értékek őrzésének és a fejlődésnek
egyaránt nagy jelentősége van a
társadalom életében.
A tanulók számára az is komoly erőfeszítést igénylő feladat, hogy a konkrét, mindennapi
eseményeket, történéseket megértsék. Az elvont dolgok megértése akadályokba ütközik. A
változtatás szükségességét, az események folyamatosságát, a társadalom fejlődését nem tudják
átlátni, nem képesek megérteni.
Számukra a változás ijesztő dolog. Akkor érzik biztonságban magukat, ha minden megszokott,
ismert, bejósolható körülöttük. A változtatás szükségességét nem érzik, nem látják még a
konkrét, mindennapi helyzetekben sem. Következésképp nem várhatjuk el, hogy megértsék a
változások szükségességét a társadalomban. Elégedjünk meg, ha mechanikusan megtanulják az
idevonatkozó, egyszerűen megfogalmazott, tömör vázlatpontokat.
b) Tudja, hogy a változások okai
összetettek lehetnek.
B) Értse, hogy az emberek az eseményeket
és a változásokat különbözőképpen
érzékelik és értékelik.
Az egyszerű szociális tartalmú ok-okozati összefüggéseket is nehezen, vagy segítséggel, néha
egyáltalán nem értik meg. Az, hogy egy esemény bekövetkezésének okai összetettek, számukra
átláthatatlan. Annak megértését, hogy az emberek különbözőképpen értékelhetik ugyanazt az
eseményt, nem várhatjuk el.
Konkrét események észlelését, egyetlen szempont szerinti értékelését is tanítanunk kell. A
háttérben húzódó történések meglátására, észlelésére a tanulók képtelenek. Szemléletes
vázlatokkal, táblázatokkal segíthetjük mechanikus úton történő tanulásukat.
c) Tudja, hogy a változás és a fejlődés nem
ugyanaz.
C) Ítélje meg konkrét esetekben, hogy a
változásfejlődést jelent-e. Értse, hogy
bizonyos intézmények és eszmék más
szerepet töltenek be különböző helyeken és
korokban. Legyen képes egy jelenség
változásait egy hosszabb időszakban
végigkísérni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
77
A gyermekek a változás és a fejlődés egyszerűen megfogalmazott definícióit megtanulják, de a
köztük lévő különbséget nem értik meg. Nem várható el, hogy a megtanult definíciók alapján
megítéljenek társadalmi változásokat. Ugyancsak nem várható el annak megértése sem, hogy
bizonyos intézmények és eszmék más-más szerepet tölthetnek be különböző helyeken és
korokban. Hasznos segítség a tanár részéről tömör, jól érthető kivonat vagy vázlat készítése az
ilyen elvont tartalmú tananyagokról, amelyet tanulók direkt módon, mélyebb megértés nélkül
megtanulhatnak.
Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok
értékelésére is. Értékítéleteit tudja indokolni.
a) Fogalmazza meg saját véleményét
társadalmi, történelmi eseményekről,
jelenségekről és személyekről.
A) Értse, hogy személyek és csoportok
cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott
szituáció hogyan befolyásolja.
Önálló véleményalkotás nem várható el társadalmi-történelmi eseményekről, jelenségekről és
személyekről. Ugyancsak nem várható el annak megértése sem, hogy személyek és csoportok
cselekedeteit hogyan befolyásolja helyzetük, érdekük és az adott szituáció. Ezek megtanulását
egyszerűen megfogalmazott kivonatokkal, vázlatokkal segíthetjük őket.
b) Konkrét esetekben tudjon különbséget
tenni a" jó" és a " rossz" között.
B) Tudja, hogy az embereknek lehetnek jó
és rossz döntései (cselekedetei), és ezek a
döntések, cselekedetek a szándéktól
függetlenül is hatnak. Tudja, hogy a
társadalmi-történelmi jelenségeknek
lehetnek egy időben pozitív és negatív
oldalai.
A tanulók konkrét esetekben többnyire segítséggel különbséget tudnak tenni a kifejezetten jó és
rossz cselekedetek között, ennek tanítása különösen fontos. Finom eltéréseket, árnyalatokat
azonban nem tudnak észlelni. Annak megértésére nem képesek, hogy egyes cselekedeteknek
lehetnek egy időben pozitív és negatív hatásai, vonatkozásai is.
c) Legyen tudatában annak, hogy az egyes
emberek vagy közösségek számára előnyös
események mások részére hátrányosak
lehetnek.
C) Legyen képes a többségi és kisebbségi
vélemény összehasonlítására és
értékelésére, a kisebbségi vélemény
figyelembevételére.
Leegyszerűsített, világosan, tömören megfogalmazott történetekben a kifejezetten jó képességű
gyerekek segítséggel meg tudják állapítani, hogy az adott esemény előnyös vagy hátrányos-e a
személy, esetleg egy közösség számára.
Kiértékelhetnek grafikont, vagy táblázatot, amely többségi és kisebbségi véleményt tükröz,
statisztikai módszerekkel össze is hasonlítják, de annak lényegi, társadalmi vonatkozásait csak a
legritkább esetben értik meg.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
78
Kifejezőképességek
Szóbeli
a) Tudjon eseményeket elbeszélni. Legyen
képes saját szavaival összefüggően
ismertetni a tankönyv vagy más,
életkorának megfelelő szöveg egy-egy
részletét, fő vonalaiban reprodukálni a
tanár vagy társai okfejtését, részt venni
események dramatizálásában.
A) Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani
az ifjúsági irodalomból vett részletek, a
népszerű tudományos irodalomból, a
történelmi forrásokból vett szemelvények, a
sajtó, a rádió- és tv-műsorok alapján.
A tanulók számára nem okoz különösebb problémát egy szöveg szószerinti reprodukálása. A
gondot a tömörítés, a lényegkiemelés jelenti. Nem képesek egy adott szöveget fő vonalaiban
reprodukálni.
Gyakran megragadnak az események szempontjából jelentéktelen részleteknél, és elképzelhető,
hogy ezekről beszélnek hosszan, újra és újra ismételve önmagukat. Jó megoldás, ha olyan
szöveget adunk nekik, amit már leegyszerűsítettünk, tömörítettünk, így csak a lényeges elemeket
tartalmazza. Ennek reprodukálását várjuk el tőlük.
Beszámoló, kiselőadás megtartatásakor is ezeket a szempontokat vegyük figyelembe.
b) Legyen képes a tankönyvön kívüli
forrásokból (pl. a helytörténeti gyűjtő-
munkából) merített ismeretekről
beszámolni.
B) Legyen képes magyarázni társadalmi-
történelmi összefüggéseket.
Tankönyvön kívüli forrásokból is segítséggel, támogatottan tudnak adatokat gyűjteni:
Társadalmi-történelmi összefüggések önálló megmagyarázását nem várhatjuk el tőlük.
c) Tudjon beszámolni a saját
tapasztalataiból, képekből, történetekből,
tömegkommunikációs eszközökből szerzett
ismereteiről.
C) Legyen képes megfogalmazni a
grafikonokból és statisztikákból levont
következtetéseit, azokról beszámolni.
Önállóan nem képesek beszámolni saját élményeikről. Ugyancsak ezt mondhatjuk a más
forrásokból szerezhető tapasztalatokról is. Nem képesek a lényegre koncentrálni, gyakran nem a
fő mozzanatokra fókuszálnak, megragadnak jelentéktelen részleteknél. Képekkel, kérdésekkel,
szempontok adásával segíthetjük az ismeretek feldolgozását. A tömegkommunikációval, a
statisztikákkal, grafikonokkal kapcsolatos megjegyzéseket lásd: 2.I.
d) Tudjon önállóan kérdéseket fogalmazni,
egy-egy társadalmi-történelmi témáról
vitatkozni.
D) Legyen képes megfelelő formában
érvelni, vitatkozni, társai beszámolóit
objektíven értékelni, bírálni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
79
Egy adott témához kérdéseket csak a legjobb képességű tanulók tudnak önállóan
megfogalmazni. Legtöbben ebben is támogatásra szorulnak. Azzal segíthetünk, ha jelezzük, mire
kell rákérdezniük. Így nem sikkadnak el a lényeges részek felett. Vitatkozni, érvelni képtelenek.
Megragadhatnak egy gondolatnál, azt mondogathatják számtalanszor, vagy egy kérdést
ismételgethetnek sztereotip módon.
Társaik véleményét nem tudják értékelni, hiszen nem értik, hogy két különböző vélemény is
lehet ugyanúgy reális, vagy ugyanúgy nem. A legtöbb tanuló képtelen annak megértésére, hogy
egy eseményt többféle szemszögből is lehet nézni, hogy egy cselekedet értelmezése a
nézőponttól és a kontextustól függően változhat.
Írásbeli
a) Tudjon írásban válaszolni szóbeli vagy
írásbeli kérdésekre.
A) Legyen képes önálló véleményét,
bizonyítékait, cáfolatait leírni egy-egy
adott témáról rövid dolgozatot készíteni.
z írásbeli válaszadás a tanulók többsége számára könnyebb, mint a szóbeli. Fontos, hogy világos,
tömör, egyszerűen megfogalmazott kérdéseket tegyünk fel. A legkönnyebben elvégezhetőek a
felelet-választásos tesztek, hiszen ezeknél a feladatoknál nem kell saját szavakkal
megfogalmazni a helyes választ. Az olyan feladatoknál, ahol adott témát kell kifejteni, célszerű
minden kérdés után helyet hagyni a papíron, jelezve ezzel, hogy hány sorban lehet leírni a
válaszokat.
Ellenkező esetben előfordulhat, hogy oldalakat írnak tele lényegtelen, esetleg sztereotip módon
ismétlődő, nem a tárgyhoz tartozó mondatokkal. Egy adott témáról készítendő dolgozathoz
írjunk a tanulókkal közösen vázlatot, esetleg adjunk saját készítésűt, illetve tegyünk fel segítő
kérdéseket. Maximáljuk a dolgozat terjedelmét.
b) Nevelői segítségével készítsen vázlatot a
tankönyv szövegéből és más szövegekből.
B) Legyen képes önálló vázlatot,
felelettervet írni, olvasmányairól kivonatot,
tanári magyarázatról jegyzetet készíteni.
A gyerekek csak segítséggel képesek a vázlatkészítésre, mert nem tudják kiemelni a lényeget a
szövegből, illetve nem tudják tömören megfogalmazni az abból nyerhető információkat.
Képi
a) Legyen képes történelmi vagy
társadalmi témáról rajzot készíteni.
) Tudjon önállóan gyűjtött képekből
összeállítást, tablót készíteni.
Elvárhatjuk, hogy képet készítsenek egy adott témáról. Segíthetjük azzal, hogy meghatározzuk,
mit tartalmazzon pontosan a kép, hiszen rajzaikra is jellemző lehet, hogy lényegtelen
részleteknél ragadnak meg, vagy egy motívumot ismételgetnek.
A jobb képességű tanulók tablót önállóan is készíthetnek, miután a fő szempontokat megadtuk a
számukra.
b) Tudjon tanári irányítással rajzos
vázlatot készíteni.
B) Tudjon önálló sematikus vagy rajzos
vázlatot készíteni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
80
Kizárólag tanári irányítással, pontos instrukciók segítségével képesek rajzos vázlatot készíteni,
hasonlóan az írásos vázlathoz.
Tájékozódás az időben
Az idő tagolása
a) Legyenek képzetei a percről, az óráról,
a napról, a hétről, a hónapról, az évről, az
évtizedről és az évszázadról. Ismerje a Kr.
e. (i.e.) és a Kr. u. (i.sz.) fogalmakat és
kifejezéseket.
A) Ismerje a nagy történelmi korok mellett
a kisebb korszakok nevét és sorrendjét is
(Árpád-kor, a Hunyadiak kora). Ismerje
egy-egy korszak legfontosabb jellemzőit.
Az idő elvont fogalom, amely közmegegyezésen alapul, a legtöbb autista tanuló számára teljesen
érthetetlen. Sokuknak a napszakok megértése is komoly nehézséget jelent. Az órát és a naptárt a
meg tanult módon tudják követni anélkül is, hogy az idő fogalmát pontosan megértenék.
A hosszabb időtartamok, évtizedek, évszázadok átlátása, megértése komoly problémát jelent.
A Krisztus előtti és utáni időszak fogalmának megértése nehézségekbe ütközik annak ellenére,
hogy a negatív számokkal való műveletvégzés nem bonyolultabb az autista személynek, mint a
pozitív számokkal történő számolás. Időszalag használatának megtanításával segíthetjük
tájékozódni a történelmi időkben, de a tudás mechanikus marad.
A nagyobb és a kisebb történelmi korok elnevezéseit, sorrendjét, fő jellemzőit képesek
megtanulni, hiszen ennek elsajátítása mechanikus tanulást igényel, de nem képesek elképzelni
azokat.
Tájékozódás az események sorrendjében
a) Tudjon eseményeket időrendbe állítani.
Nevezze meg a események színhelyét is.
A) Tudja a különbségeket és az
egybeeséseket a nagy világtörténelmi
korok és a hazai történelem korszakai
között.
A történelmi eseményeket a tanult módon, megfelelő vizuális segítséggel sorrendbe tudják
állítani. Mechanikus tanulással az eseményeket színhelyekhez tudják kötni. Vizuális segítséggel,
direkt módon megtanulják, hogy milyen egybeesések voltak a világtörténelmi korok és a hazai
történelem korszakai között.
b) Konkrét események kapcsán
különböztesse meg a jelent, a múltat és a
régmúltat.
B) Tudja, hogy a társadalmi élet különböző
területein, különböző országokban
végbement kiemelkedő események és
meghatározó folyamatok közül melyik
történt előbb, melyik később, melyek
történtek körülbelül egyidejűleg.
Számukra a múlt és a régmúlt fogalma közötti különbség érzékelése nehéz lehet. A történelmi
eseményeket a tanult módon, többnyire segítséggel sorrendbe tudják állítani. Célszerű időrendi
táblázatot, időszalagot használni, és képekkel segíteni a korok jellemzőinek megtanulását.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
81
Tájékozódó képesség fejlesztése évszámok segítségével
a) Ismerjen néhány - a részletes
követelményekben megjelölt - évszámot.
A) Tudja a részletes követelményekben
szereplő évszámokat használni a történelmi
időben való tájékozódás céljából.
Környezetének, lakóhelyének fontos
eseményeit helyezze el a köztörténet
jelentős eseményeinek sorában.
Az autista tanulók többsége könnyen megjegyzi az évszámokat. Célszerű ezeket időszalagon is
bejelöltetni.
Időrendi táblázatba foglalva környezetüknek, lakóhelyüknek fontos eseményeit el tudják
helyezni a köztörténet jelentős eseményeinek sorában.
b) Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai
számításokat.
B) Tudjon használni és összeállítani
különböző kronológiai táblázatokat.
A kronológiai számításokat egyszerű matematikai műveleteknek tekintik, mivel ilyen nagy
időtávokat képtelenek átlátni. Táblázatokat képesek használni is, összeállítani is.
Tájékozódás a térben
Különböző jellegű és méretarányú térképek olvasása
a) Tudjon eseményeket leolvasni a
térképről.
A) Tudja összehasonlítani különböző
időszakok térképeit. Legyen képes a
történelmi tér változásainak önálló
felismerésére (pl. egy-egy ország
területváltozásainak leolvasása a
térképről).
A tanulók többségének nem okoz problémát a térképek olvasása, mivel azok egyértelmű
információkat nyújtanak. A különböző időszakok térképeinek összehasonlításában segítségre
szorulnak, mivel a történelmi tér változásait önállóan nem tudják felismerni. Nem feltétlenül
értik, hogy ugyanannak az országnak megváltozhatnak a határai, más forma rajzolódik ki a
térképen, a nevük pedig azonos.
b) Tudjon távolságot becsülni és számítani
a történelmi térképeken.
B) Legyen képes egyszerű történelmi
térképvázlatokat rajzolni.
Tudnak távolságot mérni, számítani a térképen, a becslés azonban bonyolult dolog számukra,
mivel az általánosítás, a viszonyítás készsége sérült az autista személyeknél. Még mindennapi
használati tárgy (pl. egy asztal) méreteinek becslésénél is extrém módon tévedhetnek. Térkép
segítségével reálisan megbecsülni beláthatatlan, számukra elképzelhetetlen távolságokat,
megoldhatatlan feladat.
A térképek lemásolása többnyire nem okoz nehézséget. A térképvázlat készítése azonban az
írásos vázlat készítésével azonos okokból problémát jelent. Pontosan meg kell mondani, hogy mi
az, amit jelölni kell a térképen.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
82
A földrajzi környezet hatása egy-egy ország fejlődésére
a) Ismerje fel, milyen hatást gyakorol a
földrajzi környezet egy-egy ország,
országrész fejlődésére, gazdasági életére.
A) Tudja, hogy az egyes országok földrajzi
fekvése, regionális helyzete miként
befolyásolja az adott ország társadalmi-
politikai berendezkedését.
Ezek az összefüggések átláthatatlanok számukra. El tudják mondani egy ország földrajzi adatait
és társadalmi jellemzőit, de azt, hogy hogyan hatnak egymásra, hogyan függnek össze nem
látják, nem értik. Meg kell elégednünk a jellemzők mechanikus felsorolásával.
Tájékozódó képesség fejlesztése topográfiai adatok segítségével
a) Tudjon a tanult helyekhez eseményeket
kapcsolni.
A) Tudja megmutatni különböző jellegű és
méretarányú térképeken az alaptanterv
követelményeiben felsorolt topográfiai
helyeket.
A tanulók képesek rá, hogy a tanult helyekhez tanult eseményeket kapcsoljanak, mivel ezen
feladat elvégzése csupán mechanikus tanulást igényel.
Különböző méretarányú térképeken is képes megtalálni ugyanazokat a topográfiai helyeket.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
83
3.6 EMBER ÉS TERMÉSZET
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Ismeretszerzési-, feldolgozási- és alkalmazási képességek
Tanúsítson a tanuló érdeklődést a természet jelenségei, folyamatai iránt. Tudjon
ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak
megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az ismeretterjesztő
irodalom és a könyvtár használata révén. Legyen képes a természettudományok körébe
tartozó különböző problémák felismerésére.
a) Legyen képes a természet jelenségeit
(tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait
észrevenni, azokat elemi szinten
megfigyelni
A) Váljon igényévé az önálló
ismeretszerzés. Legyen képes a fizikai,
kémiai, biológiai jelenségek, folyamatok,
változások, kölcsönhatások tudatos
megfigyelésére.
A természet jelenségeinek és folyamatainak megfigyelése során szerzett tapasztalatok
mennyiségét és minőségét jelentősen befolyásolják az autista tanulókra jellemző érzékelési,
észlelési, és figyelemkoncentrációs zavarok. A tanítási folyamatban arra számíthatunk, hogy az
autista tanulók önálló észrevételeiből, megfigyeléseiből származó tapasztalatok korlátozottak és
szelektívek, tulajdonképpen semmit sem vehetünk adottnak e tekintetben.
A tanár számára megtévesztő lehet ha az autista tanuló a természet bizonyos részeiről rendkívül
részletes megfigyelésekkel, ismeretekkel rendelkezik, esetleg olyan részleteket is ismer,
amelyeket a tanár nem. Míg érdeklődésének tárgya rengeteg idejét és energiáját leköti, addig a
természeti környezet más szegmensei teljesen érdektelenek és ismeretlenek maradnak számára.
b) Tanári irányítással tudjon egyszerű
megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.
B) A természet vizsgálatakor vegye
figyelembe, hogy a természet egységes
egész, és csak megismerése során tagoljuk
részekre. Tudjon természettudományi
vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket
önállóan megtervezni és végrehajtani.
A természet jelenségeivel kapcsolatos megfigyeléseket, vizsgálatokat az autista tanulók - az
előző (1. a, A,) pontban tárgyalt nehézségeik miatt - könnyebben és eredményesebben
végezhetik tanári irányítás mellett. Még így is előfordulhat, hogy figyelmük megragad bizonyos,
számukra rendkívül érdekes, de a vizsgálódás szempontjából teljesen érdektelen részletnél,
feledve a vizsgálat eredeti célját és lényegét. Ilyenkor szükségessé válik újra a figyelem
irányítása, az érdeklődés felkeltése, vagy a megfelelő motiválás.
A frontális irányítás több okból is eredménytelen lehet az autista gyerekek esetében. Egyrészt
nem biztos, hogy az egész osztálynak szóló instrukciót az autista tanuló magára vonatkoztatja.
Másrészt jelentősen lassúbb lehet a munkatempója társaiénál, és ha nem elég motivált, végleg
lemaradhat a közös munkában. Ilyenkor őt nem (vagy nagyon ritkán) motiválja a feladatnak
vagy a tanárnak való megfelelési vágy, vagy a tudásszomj.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
84
Az autista tanulók számára fogyatékosságuk speciális vonásai miatt (észleléseik töredékessége,
az információfeldolgozás deficitje) lehetetlen a B pontban megfogalmazott azon fejlesztési
követelmény teljesítése, hogy a természet vizsgálatakor szemlélje a természetet egységes
egészként, amelyet csak megismerése során tagolunk részekre.
A tanárnak tudnia kell, hogy a jelenségek, folyamatok egymással való kapcsolatát olyan
esetekben is meg kell világítani az autista tanuló számára, amely esetekben a nem autista
gyerekeknek ezek a kapcsolatok, összefüggések természetesek.
c) Ismerje fel a vizsgálódásokhoz,
mérésekhez szükséges eszközöket, és
használja azokat balesetmentesen.
C) Legyen gyakorlata a taneszközök,
vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok
balesetmentes használatában.
A tanárnak fokozott körültekintéssel kell eljárni az ún. tanulókísérleti órákon, ha autista tanuló is
jelen van. Bár az autista tanulókra jellemző, hogy a szabályokat betartják, mégsem elegendő az
anyag- és eszközhasználat szabályainak pontos ismertetése. Egyrészt nem biztos, hogy az autista
tanuló fel tudja mérni a szabálytalanság várható következményeit, másrészt előfordulhatnak
váratlan események (felborul, kiömlik, meggyullad...), ilyenkor az autista tanulótól nem várható
el, hogy a "józanész" által diktált módon járjon el.
Tehát a szabálytalanságok és a lehetséges balesetek következményeit is pontosan ismertetni kell.
A fokozott felügyeletre még így is szükség van! Ne felejtsük el, hogy nem elegendő a
biztonságos cselekvésmódot egyszer, egy helyszínen megtanítani, hanem gondot kell fordítani
arra is, hogy minden egyes új környezetben újra felhívjuk a figyelmét a biztonsági szabályokra.
Legjobb abból a feltevésből kiindulni, hogy új környezetben az autista tanuló veszélyben van,
mert nehézségei vannak az újhoz való alkalmazkodásban, és erre még az "egyébként
megbízható" autista tanuló esetében is gondolnunk kell. Az is előfordulhat, hogy az autista
tanulót - éppen azért, mert nem tudja felmérni szabálytalan tettének következményeit - társai
könnyen rávehetik veszélyes szabálytalanságok elkövetésére, akár saját testi épségének
veszélyeztetésére is.
Soha ne buzdítsuk az autista tanulót iskolán kívüli önálló kísérletezésre.
d) Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi
életben előforduló mérésekben és a
hosszúság, a tömeg, a térfogat és az idő
mértékegységeinek használatában.
D) Szerezzen jártasságot a művelődési
anyagban szereplő SI és a gyakorlatban
használt SI-n kívüli mértékegységek, azok
tört részeinek és többszöröseinek
használatában.
A mérőeszközök használata, a mértékegységek többszöröseinek és tört részeinek kiszámítása az
autista tanulók esetében sem jelent a szokásosnál nagyobb problémát.
Annál több nehézség adódik, amikor ismereteiket a mindennapi életben kell alkalmazni.
Előfordul, hogy egy autista tanuló hibátlanul olvassa le az óráról az időpontokat,
feladathelyzetben ki tudja számolni az időtartamot, hibátlanul számolja ki az idő
mértékegységeinek többszöröseit és tört részeit, de képtelen pl. saját idejének ésszerű
beosztására, egy tevékenység várható időtartamának becslésére, megbeszélt időpontok és
időtartamok betartására.
Az is lehet, hogy fizika órán megfelelőnek bizonyulnak a hőmérséklettel, és annak mérésével
kapcsolatos ismeretei, de öltözködésnél nem veszi figyelembe az időjárási viszonyokat, vagy az
időjárás megváltozását, és pl. csak külön kérésre húz kesztyűt.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
85
e) Tanári segítséggel tájékozódjon
egyszerűbb enciklopédiákban,
lexikonokban.
E) Legyen képes önállóan használni
különböző szaklexikonokat, szakszótárakat,
határozókat, atlaszokat, képlet- és
táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi
fejlettségének megfelelő szintű
természettudományi ismeretterjesztő
könyvek, cikkek, televízió- és rádióadások
információit.
Az általános követelmények e pontjában felsorolt dokumentumok használatát az autista tanulók
meg tudják tanulni. Felmerülhet azonban egyes esetekben, hogy a lexikonokat, szakszótárakat,
határozókat, atlaszokat stb. az autista tanulók nem funkciójuknak megfelelően használják, hanem
azok olvasása, megtanulása öncélúvá válik.
Kiváló memóriájú tanulók elkápráztathatják környezetüket bőséges ismereteik "lexikonszerű"
felsorolásával, de a memóriájukban elraktározott nagy mennyiségű ismeret alkalmazására nem,
vagy csak korlátozottan képesek.
f) Vegye észre a természet szépségeit. F) Értékelje a természet szépségeit.
Az a tapasztalat, hogy az autista tanulóknak a természet, mint összefüggő, harmonikus egysége a
világnak nem, vagy nagyon ritkán nyújt élményt.
Az előzőekben már tárgyalt érzékelési, észlelési, és gondolkodási jellemzők folytán inkább a
természet egyes jelenségeinek, tárgyainak részleteiben mélyednek el szívesen és sokáig, sőt
hosszan és rituálészerűen figyelik azokat (pl. a Hold fényváltozásai, a rovarok mozgása),
faágakat, terméseket, köveket stb. keresgélnek, és hordanak haza sokszor kezelhetetlenül nagy
mennyiségben. Teszik mindezt anélkül, hogy "szenvedélyük" számukra különösebb esztétikai
élményt nyújtana.
Legyen képes a tanuló a természeti és technikai környezetről különféle módon szerzett
ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, vizsgálatainak
eredményeit elemezni. Tudja a természetről szerzett ismereteit elmondani, leírni,
ábrázolni.
a) Legyen gyakorlata a különböző tárgyak,
élőlények, jelenségek kvalitatív és
kvantitatív jellemzőinek elemi szintű
összehasonlításában.
A) Szerezzen jártasságot az ismeretszerzés,
a vizsgálódás szempontjából lényeges és
lényegtelen jellemzők, tényezők
elkülönítésében.
Az autista tanulók könnyebben hasonlítják össze az élőlényeket, tárgyakat, jelenségeket, ha a
tanár megadja az összehasonlítás szempontjait. Miért?
Az összehasonlítás első lépése az összehasonlítandó tulajdonságok megragadása. Már az
előzőekben volt arról szó, hogy az autista személyek figyelmét, érdeklődését időnkét olyan
részletek kötik le - esetleg tartósan - amelyek az azonosságok és különbségek megállapítása
szempontjából lényegtelenek, jóllehet számukra valami miatt fontosak. A tanár által adott
szempontok jól irányíthatják az autista tanuló figyelmét.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
86
A probléma másik oldala, hogy az autista személy számára nehéz az összehasonlítási
szempontok megragadása. Az összehasonlítás szempontjaihoz a tanuló úgy juthat hozzá, hogy
önállóan felfedezi a lényeges közös tulajdonságokat, vagy az oktatási folyamatban a tanár
segítségével jut el azokhoz.
Amikor a tanár elkezdi a tanítást, a gondolataiban már pontosan körvonalazódott, hogy a
természet részeinek mely jellemzőit fogja megtanítani. A tanítás során a tanulók a tanár
gondolatait követve megértik az ő céljait, szándékát, szempontjait és valamennyire azonosulnak
is azokkal. Ha a tanár a lényeges, összehasonlítható tulajdonságok kiemelésére törekedett, akkor
a tanulók számára szinte adottak az összehasonlítás szempontjai, és könnyebb az összehasonlítás
is. Az autista személynek nehézséget okoz más személy (a tanár) gondolatainak követése,
szándékainak megértése, és az azonosulás. Ezért számolhatunk azzal, hogy az oktatási folyamat
végén is lényegtelen, csak számára fontos tulajdonságok alapján hasonlít össze.
Az összehasonlítás az autista tanulók számára a mennyiségi jellemzők tekintetében könnyebb
(számosság, mérhetőség), különösen, ha az összehasonlítandó tárgyakat, élőlényeket,
jelenségeket a valóságban is láthatja.
A minőségi tulajdonságok összehasonlítása nehezebb az autista tanulóknak, mert olyan
gondolkodást kíván, ami a részleteken túl az "egész" lényegének a megragadására, valamint
ítéletalkotásra is irányul.
b) Tanári segítséggel tudja össze-
hasonlítani a szűkebb és tágabb
környezetében megnyilvánuló kölcsön-
hatásokat és változásokat.
B) Legyen képes megállapítani, hogy a
kísérletek során az egyik tényező
mennyiség változása következtében miként
változik meg a vele összefüggésben lévő
másik tényező, mennyiség.
Az autista tanuló akkor tud tanári segítséggel, adott szempontok alapján összehasonlítani
kölcsönhatásokat és változásokat, ha azok a szűkebb környezetében játszódnak le, számára jól
láthatók, és megtapasztalhatók. Annak megállapítása, hogy a kísérletek során az egyik tényező
változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben lévő másik tényező, az
autista tanuló számára sem jelent nagyobb problémát, mint a nem autista tanulók számára.
Ebben a tekintetben még kiemelkedő teljesítményeket is produkálhatnak, mert a természet
egzakt törvényeinek megértése és követése számukra egyszerűbb, mint az intuitív gondolkodás.
c) Szerezzen jártasságot a jelenségek,
folyamatok egy-egy körének megadott
szempontok csoportosításában.
C) tudja a megfigyelések, mérések,
kísérletek során nyert adatokat
áttekinthetően rendezni. Legyen gyakorlott
a tárgyak, élőlények, jelenségek, adatok
osztályozásában, rendszerezésében,
ismerje fel a rendszer tagjai közötti
összefüggéseket.
A jelenségek, folyamatok egy-egy körének adott szempont szerinti csoportosítására az autista
tanulók is képesek. Erős oldala lehet az autista tanulónak, hogy tárgyakat, élőlényeket stb.
megfigyelhető sajátosságai alapján csoportokba rendezzen, az ilyen kategorizálást ragyogóan
csinálhatja.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
87
Nagyobb a probléma, amikor mérések, megfigyelések, kísérletek adatait kell áttekinthetően
rendezniük úgy, hogy a rendező elvet és a hozzá tartozó rendszert is magának kell megalkotnia.
Ezen a ponton még nincs különbség az autista és nem autista személyek között, hiszen azonos
módon nehezebb egy rendszer megalkotása, mint adott rendszerben elhelyezni az adatokat.
A különbség, illetve az autista tanulók számára a nehézség abból adódik, hogy a rendszert úgy
kell megalkotni, hogy az - azon túl, hogy megfeleljen a vizsgálat céljának - mások számára is
érthető legyen. Lehet, hogy az autista tanulók saját rendszere egy sajátos rendszer, amely olyan
szempontok szerint készül, amelyek nem lényegesek az adott vizsgálat szempontjából, vagy
amely nem közérthetők.
d) Megfigyeléseit, tapasztalatait saját
szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni
és írásban rögzíteni.
D) Legyen képes a vizsgálatok, kísérletek
eredményeit értelmezni, azokból
következtetéseket levonni és általánosítani.
Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket.
Megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során
szerzett ismereteit pontosan tudja
megfogalmazni és írásban rögzíteni.
Használja az anyagok, mennyiségek
konvencionális jeleit.
A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezése az autista tanulók számára akkor
könnyebb, ha a végbe menő folyamatok, történések jól láthatók, akkor azok oksági kapcsolatai is
könnyebben érthetőek.
Ha a folyamatok nem látható helyen, vagy nem látható méretű részecskék között zajlanak, akkor
azok gondolatban, képzeletben való követése, és az eredmények értelmezése is nehezebb.
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az autista tanulók sikertelenek akkor, amikor megfigyeléseiket,
tapasztalataikat, vizsgálatok, kísérletek során szerzett ismeretit pontosan meg kell fogalmazni.
Lehet, hogy meg tudja fogalmazni, amit egy vizsgálódás során észlelt, de egyáltalán nem biztos,
hogy ezzel teljesíti azt, amit ez a követelménypont sugall, hogy foglalja össze a tapasztalatok,
megfigyelések lényegét.
Az is előfordulhat, hogy bármilyen kérésre sem mondja el, vagy írja le tapasztalatait, mert nem
érti, hogyha ő látja és tudja a megfigyelés eredményét, akkor ezt a tudást miért kell megosztania
másokkal.
Más esetekben jól beszélő, jól kompenzáló autista tanulók - akik megértik a megfigyelések
lényegét is - "rátanulnak" ezen megfogalmazások szabályaira, nagyon pedánsan, körültekintően
fogalmaznak, saját szavaik helyett típusmondatokat alkalmazva.
e) Vegye észre a valóság és annak képi
ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudja az
egyszerű képi és szöveges információkat
értelmezni. Tudjon a térképen tájékozódni,
térképvázlatot készíteni.
E) Tudja a vizsgálatok, kísérletek során
nyert adatokat különféle diagrammon,
grafikonon ábrázolni, illetve a kész
diagrammok, grafikonok adatait leolvasni,
értelmezni. Szerezzen gyakorlatot a
művelődési anyaggal kapcsolatos
egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák,
kapcsolási rajzok készítésében és a kész
ábrák, rajzok értelmezésében.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
88
Az autista tanulók között vannak olyan gyerekek, akik a térképeken különlegesen jól
tájékozódnak. Gyakran kizárólagossá válik a térkép iránti érdeklődésük: bizonyos térképeket
"kívülről tudnak", és ezzel elkápráztatják környezetüket. Tudni kell azonban, hogy ez egyáltalán
nem jelenti azt, hogy érdeklődnek más tájak, városok stb. iránt, vagy pl. egy várostérkép
segítségével el tudnak jutni a település egy bizonyos pontjára.
Az autista tanuló, ha megértette a feladatot, és elsajátította a grafikonok, diagramok készítésének
elveit, akkor gond nélkül képes azokat a rendelkezésére álló adatokból megrajzolni. Ha járulékos
nehézségei miatt hiányoznak a rajz vagy íráskészségei, adjunk alternatív lehetőségeket az adatok
rögzítésére, ábrázolására (pl. többféle előre elkészített ábrából, válassza ki a megfelelőt, és
ragassza a füzetébe).
A grafikonok, diagramok, vázlatrajzok, ábrák értelmezése sem jelent különösebb gondot, sőt az
autista tanuló könnyebben megérti az ilyen vizuális szemléltetésmódot, minta szóbeli
magyarázatokat.
Tudja a tanuló magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti
jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat. Legyen képes
felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a
természettudományi művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit,
készségeit is.
a) Tudjon ésszerű magyarázatot keresni az
iskolai tananyagban nem szereplő,
egyszerű természeti jelenségek okaira,
legyen képes egyszerű technikai eszközök
működésének magyarázására.
A) Legyen képes a művelődési anyagban
nem feldolgozott természeti jelenségeket
értelmezni, gyakoribb eszközök, gépek,
felszerelési tárgyak működését
magyarázni, ezekhez szükség szerint
használjon modelleket.
Az autizmusból fakadó nehézségek egy része negatív hatással van a természettudományok
elsajátításában. Van azonban példa ennek ellenkezőjére is.
Az autista tanuló a szociális megértés hiánya folytán sokkal kevésbé támaszkodik a természeti
folyamatokkal, szerkezetek működésével kapcsolatos antropomorf magyarázatokra. Így - a nem
autista gyermekektől eltérően - nem kell azokat tanulás útján tudományos magyarázatokkal
helyettesíteni. Ezért aztán az oksággal összefüggő tudományos magyarázatokat sokkal hamarabb
megértik és elsajátítják, és a természet jelenségeit ezek alapján értelmezik.
Ezért kevesebb nehézséget jelent számukra a művelődési anyagban fel nem dolgozott természeti
jelenségek önálló értelmezése csakúgy, mint a gyakoribb eszközök, gépek működésének
magyarázata.
b) Lássa be, hogy környezetének állapota
saját egészségére is hatással van, igényelje
az egészséges életkörülményeket.
B) Lássa be elméleti és gyakorlati
ismereteinek birtokában, hogy az egészség
érték, és legyen képes fizikai és pszichés
egészségének, az egészséges környezetnek
megőrzésére.
Az autista tanuló az emberi szervezet egészséges működéséről minden ismeretet el tud sajátítani,
amit a művelődési anyag tartalmaz.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
89
Ismereteiből azonban nem mindig következik egészséges életmód, helyes életvitel és
szokásrendszer. Az autista tanuló az ember életműködéseiről tanultakból az életmódját
meghatározó szabályokra vonatkozóan merev ok-okozati összefüggések alapján von le
következtetéseket. Nem mindig tudja táplálkozási, öltözködési, napirendi stb. szokásait a
józanész határain belül rugalmasan alakítani. A tanár, vagy más felnőtt által adott szabályokat is
mereven követi, a szabályoktól való eltérés számára nagyon nehéz, esetleg
viselkedésproblémákhoz vezethet, még akkor is, ha a szabályok megváltoztatásának
ésszerűségére vonatkozó magyarázatot elfogadja.
c.) Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a
természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, és
ezért becsülje meg környezetének értékeit.
C.) Törekedjék a környezet- és
természetvédelmi problémák enyhítésére,
megoldására, használja fel ehhez az összes
természettudományi tantárgyban meg-
szerzett ismereteit, képességeit.
Az autista tanuló képes elsajátítani ismereteket szűkebb és tágabb természeti környezetének
pusztulásáról, a növényzet, az állatvilág, és a légköri folyamatok átalakulásáról. A tapasztalat
azonban az, hogy nehéz az általánosítási problémával küszködő autista tanulónak olyan bolygó-
méretű globális problémával azonosulni, amelyet szűkebb környezetében csak apró jelekben
tapasztal.
Rugalmas gondolkodáson alapuló ésszerű viselkedésben megnyilvánuló természetvédő attitűd
nem várható el tőle, helyette szűkebb környezetére vonatkozó, a környezetvédő viselkedést
pozitív irányban meghatározó szabályokat adhatunk, és azok követését várjuk el.
Tájékozottság az anyagról
Ismerje a tanuló a környezetében előforduló legfontosabb - különböző szerveződési szintű -
anyagok alapvető tulajdonságait.
a) Ismerje meg vizsgálódásai alapján a
környezetében előforduló fontosabb élő és
élettelen anyagok néhány tulajdonságát.
A) Ismerje fel a természetben és a technikai
környezetben előforduló legfontosabb
anyagok érzékelhető és mérhető
tulajdonságait. Legyen elemi szintű
tájékozottsága az anyag részecske-
szerkezetéről, a részecskék kölcsön-
hatásáról. Ismerje az élő szervezetet
felépítő szerves és szervetlen anyagokat,
azok legfontosabb tulajdonságait, valamint
az élő anyag jellemzőit. Legyen áttekintése
az élő anyag magasabb szerveződési
szintjeinek jellemzőiről.
Az autista tanuló képes az anyagok mérhető és érzékelhető tulajdonságainak megismerésére.
Vannak azonban olyan tanulók, akik egyes tulajdonságokra túlérzékenyen reagálhatnak. Pl. az
anyagok textúrájának tanítása nehéz, lehet olyan autista tanulóknál, akik bizonyos anyagok
érintését nem, vagy nehezen viselik el. Számukra nagy megpróbáltatás pl. az is, ha tanórán, vagy
azon kívül meg kell érinteniük állatok kültakaróját.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
90
Az is előfordul, hogy bizonyos élő állatoktól való félelmüket nagyon nehezen, vagy egyáltalán
nem tudják leküzdeni, és minden ilyen alkalom viselkedésproblémák kialakulásához vezet.
Az autista tanulók ugyanígy érzékenyek lehetnek hangokra, szagokra, ízekre.
Az oktatásban, a velük való foglalkozásban mindig tekintettel kell lenni az autista tanulóknak e
sajátos nehézségeire.
A megfelelő bánásmód kialakításához, vagy a szélsőséges formában megjelenő problémák
megoldásához érdemes e témában képzett gyógypedagógus, vagy megfelelő szakirodalom
segítségét igénybe venni.
E követelmény teljesítésével kapcsolatos másik probléma az lehet, hogy az autista tanuló egy
tulajdonságot egy tárgyhoz köt, ahhoz a tárgyhoz, amellyel kapcsolatos tulajdonságot
megismerte. De ha sokféle lehetőséget kap egy-egy tulajdonság megtapasztalására, és közben a
figyelmét is irányítjuk, képes lehet egy-egy tulajdonság elvonatkoztatására és általánosítására.
Az ismeretek általánosításának és alkalmazásának nehézségei miatt az autista tanulókra
fokozottan érvényes hogy a hétköznapi élet valós tárgyaival kapcsolatban tanulja és tapasztalja
meg az anyagok tulajdonságait, azok változásait, és a változások magyarázatát.
b) Legyen tájékozott arról, hogy mely
élelmiszerek fogyasztása szükséges
szervezetünk egészséges fejlődéséhez.
B) Lássa az élelmiszerek tápanyagtartalma
és értéke közötti összefüggést.
Az autista tanulók meg tudják tanulni, hogy milyen élelmiszerek fogyasztása szükséges
szervezetük egészséges fejlődéséhez. Jól lehet, pontos ismereteik vannak az életműködések
fenntartásához, a növekedéshez szükséges tápanyagokról, és arról, hogy az egyes ételek milyen
tápanyagokat tartalmaznak, mégis gyakran előfordulnak étkezési problémák, különleges étkezési
szokások.
Közülük néhány jellemző: bizonyos ételek elutasítása, más ételek preferálása és nagy
mennyiségben való fogyasztása, egyes ételeknek csak bizonyos helyeken, vagy formában való
fogyasztása, étel vagy ital visszautasítása ismeretlen környezetben, ételek rituális sorrendben
való fogyasztása. Közülük a szélsőségesen egyoldalú táplálkozáshoz vezető szokások
kezelésével mindenképpen törődni kell. Lehet, hogy speciális szakember segítségét kell igénybe
venni.
c) Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek
(szeszesital, cigaretta, drog)
kipróbálásától.
C) Ismerje az emberi szervezetet
veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin,
drog, gyógyszer) szervezetre gyakorolt
hatását.
A megértett és megtanult szabályokat az autista tanulók betartják, és ezen szabályok mentén
elkerülhetik az élvezeti és kábítószerek kipróbálását. A szabályokat jobb úgy tanítani, hogy a
követendő cselekvéseket mondjuk el, nem pedig a tilalmakat, amelyek zavarba hozhatják a
tanulókat. Ugyanis ha azt tudja, hogy egy helyzetben mit ne csináljon, még nem biztos, hogy azt
is tudja, hogy mit kell tennie.
Tudni kell azonban azt is, hogy jóhiszeműségük miatt potenciális áldozatai lehetnek az iskolák
környékén előforduló bélyegen, rágógumiban drogot áruló, ún. beetető drogárusoknak.
d) Tudja, mely anyagok szennyezik
leggyakrabban a környezetet.
D) Törekedjék mikrokörnyezetében a
szennyező anyagok káros mértékű
felhalmozódásának megelőzésére, illetve
csökkentésére.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
91
A környezetszennyező anyagok káros hatásait az autista tanuló is megérti. Ahhoz azonban, hogy
mikrokörnyezetében környezetvédőként viselkedjen, nem elegendőek az ezzel kapcsolatos
ismeretei. A háztartási vegyszerek, mosószerek, permetezőszerek, rovarirtók stb.
környezetkímélő adagolását pontos szabályok szerint kell megtanítani, ez sokkal hatékonyabb,
mint az általános figyelmeztetés, vagy az autista tanuló józan belátására való hivatkozás.
Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek
Legyen a tanulónak áttekintése a Föld és a földi élet változásairól, fejlődéséről; tudja, hogy
az idő múlásával az élőlények is változnak.
a) Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében,
az időtartamok becslésében.
A) Tudja, hogy a természeti jelenségek,
folyamatok egyik alapvető jellemzője az
idő. Tudja, hogy az idő alapmennyiség, és
felhasználása révén meghatározható
néhány más mennyiség is.
Társaikhoz hasonlóan az autista tanulók is kiválóan tudják használni az időmérő eszközöket az
időpontok és időtartamok meghatározására. Nehézségeik vannak azonban egy-egy tevékenység,
folyamat várható időtartamának, egy esemény várható időpontjának megítélésében.
Ha egy folyamat időtartamát, egy esemény időpontját a természettudományok törvényei,
szabályai alapján ki lehet számolni, akkor a szabályok megértése esetén az autista tanuló is
pontos. Ha azonban saját, vagy más személyekkel kapcsolatos az időpont vagy időtartam
előrejelzés, bizonytalan, nehézségei vannak más személyek szándékainak, gondolatainak
megértésében, ezért azokhoz alkalmazkodni sem tudnak.
b) Ismerje a napszakok és az évszakok
változását és ennek okát.
B) Legyen áttekintése a Föld és a földi élet
időbeli változásairól, fejlődéséről. Legyen
áttekintése az élőlények egyedfejlődéséről,
az emberi élet szakaszainak főbb
jellemzőiről. Ismerje fel, hogy egyes
esetekben a jelenségek „megfordíthatók"
(fordított sorrendben is lejátszódhatnak),
más esetekben nem. Ismerje fel az
életfolyamatokban a visszafordíthatatlan-
ságot.
A napszakok és az évszakok változását az autista tanulók is meg tudják figyelni, a bolygók
mozgásával kapcsolatos törvényszerűségeket, azok következményeit meg tudják tanulni.
Ami nehézséget okozhat számukra, hogy tevékenységeiket, napirendjüket a napszakok
változásához, táplálkozásukat, öltözködésüket, életritmusukat, az évszakok változásához
önállóan, rugalmasan alakítsák. Ebben folyamatos segítségre szorulnak.
Az autista tanuló meg tudja figyelni, és le tudja írni az élőlényeken bekövetkező változásokat, ha
azok jól láthatóak, és aközben az idő is követhető számára, pl. amikor áprilisban néhány hét alatt
kizöldülnek a fák.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
92
Nehezen ismer fel azonban olyan rosszul érzékelhető folyamatokat, mint a növekedés, és ha a
megfigyelései között az időtartam túlságosan hosszú, esetleg azt sem veszik észre, hogy a
nagyobb növény azonos a korábban megfigyelt kisebbel. Ha észrevehetővé, relevánssá tesszük a
növekedést, fejlődést, új szervek megjelenését, megkönnyítjük a megértést.
Az autista tanulók figyelmét arra is rá kell irányítani, hogy saját teste is változik az idő
múlásával; a mérhető, látható tulajdonságok változásának folyamatos nyomon követésével
megtehetjük ezt.
A földtörténeti korszakok neveit, a föld és az élővilág egyes korszakokban jellemző állapotairól
a tényszerű ismereteket az autista tanulók el tudják sajátítani, de az evolúciós folyamatok
megértése kevésbé várható el tőlük. Olyan környezetben, ahol a kortársak élvezetes feladatként
tanulmányozzák a dinoszauruszokat, az autista tanuló is bekapcsolódhat ebbe. Kitűnően
megjegyezheti az ősállatok nevét, pontosan tudhatja, hogy melyikük melyik korszakban élt.
Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az ilyen érdeklődés kizárólagossá válik, az ismereteik
önmagukért valók lesznek, és nem vezetnek az evolúciós folyamat megértéséhez.
Nem jelent különösebb nehézséget az autista tanulónak az sem, hogy az élőlények
egyedfejlődésével, az emberi élet szakaszaival kapcsolatos tényszerű ismereteket megtanulják.
Ezen ismeretek elsajátítása közben nagyon fontos, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy az
önmagáról, saját fejlődéséről való tudása bővüljön. Érdemes ennek kapcsán fényképsorozatokat
összeállítani, az egyes életszakaszokban vele történt eseményeket felidézni. Ugyanezt
megtehetjük a szüleivel, testvérrel kapcsolatban. Így segíthetünk abban, hogy az általános
ismereteket önmagára és szűkebb környezetére tudja vonatkoztatni.
Nehézséget okozhat az autista tanuló számára annak megértése is, hogy az ember önmagával
azonos marad a fizikai megjelenésben mutatkozó összes változás ellenére is. Néhány autista
tanuló nehezen azonosítja az embereket - sokszor saját magát is - korábbi önmagukkal, még
akkor is ha közben rövid idő telet el. Nehéz lehet számára mások felismerése, ha a szokásos
kontextuson kívül találkozik velük. Közvetlen tanítás segítségével sajátíthatja el, hogy mi is a
személy azonossága, segítséggel tud túllépni a külső megjelenés megváltozásán. Türelmes
tanítással lehet elérni, hogy ráébredjen, hogy bár az emberek külseje az idő múlásával
megváltozik, a személy azért ugyanaz marad.
Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek.
Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az egyes tájak jellegzetességeinek és
az ottani élőlények tulajdonságainak körében.
a) Ismerje a világtájakat, tudja azokat
felismerni a valóságban és a térképen.
Az iránytű használatát az autista tanuló is meg tudja tanulni, a térképen a világtájakat meg tudja
mutatni. A nap látszólagos napi útja eligazítást adhat számára, de lehet, hogy ezeket az
ismereteket akkor használja, ha feladathelyzetben van, vagy erre külön felhívják a figyelmét,
vagy segítséget kap.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
93
b) Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén.
Az előfordulhat, hogy az autista tanuló a lakóhelyét nem ismeri eléggé, és rosszul tájékozódik.
Ennek az az oka, hogy csak bizonyos, megszokott útvonalakat használ, azokon a kívülálló
számára esetleg szokatlan jelzések alapján tájékozódik. Megszokott útvonala nem mindig a
legésszerűbb útvonal, de ragaszkodik hozzá, azon való közlekedés rituális tevékenységgé válhat.
c) Ismerje Magyarországon belül
lakóhelye, Európán belül Magyarország
elhelyezkedését.
Ezzel a követelményponttal az autista tanulóknak nincs az átlagosnál nagyobb problémájuk.
d) Legyen képes a tárgyak helyét és a
mozgásokat különböző nézőpontból is
jellemezni.
D) Ismerje a nyugalom és a mozgás
viszonylagosságát. Tudja, hogy a
jelenségek vizsgálatakor általában a
Földhöz viszonyítjuk a testek helyét,
mozgását, de más vonatkoztatási rendszert
is lehet választani.
Az autista tanuló is képes megtanulni azt, hogyan kell a tárgyak helyét, mozgását különböző
nézőpontból jellemezni. Hogy a jelenségek vizsgálatához a Földön kívül más vonatkoztatási
rendszert is használhatunk, azt az autisták tényként el tudják fogadni. Nincs rájuk nagy befolyása
a Nap, a Hold , más bolygók mozgásáról szóló törvényeknek, azok bizonyítékainak, hiszen az
autisták nehezen gondolkodnak ilyen méretekben, és nehezen integrálnak információkat
egységes egésszé.
e) Tudja a környezetében előforduló
tárgyak méretét saját testméreteihez
viszonyítani.
E) Legyen áttekintése a természetben
található méretek nagyságrendjéről, tudja
ezeket összehasonlítani.
A környezetében előforduló objektumok méretének saját testméretéhez való hasonlítására az
autista tanuló megtanítható, érdemes sok lehetőséget adni a méretarányok valóságos
megtapasztalására.
A szabad szemmel látható, megtapasztalható nagyságrendű méretek körében társaihoz hasonlóan
az autista tanuló is könnyebben eligazodik. A mértékegységek összevetésében esetleg kiváló
lehet, számára ez matematikai technikai kérdés, de ezen ismereteinek mindennapi használatához
ugyanez a tanuló segítséget igényelhet.
f) Ismerje a környezetében élő növények és
állatok elterjedési területét.
F) Legyen áttekintése az egyes
kontinensek, országok jellegzetes
növényeiről és állatairól.
A követelménypontban megfogalmazott ismeretek elsajátítása nem jelent az átlagosnál nagyobb
problémát az autista tanulónak sem.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
94
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
Legyen tájékozott a tanuló arról, hogy a természettudomány fejlődése a különböző népek,
országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, s e munkában
jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
a) Tudatosuljon benne, hogy a természetről
szerzett ismereteinket megfigyelés,
vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján
szerezzük meg. Legyen tájékozott arról,
hogy a természettel kapcsolatos ismereteit
felkészültségének megfelelő könyvek,
cikkek olvasása, a rádió és a televízió
adásainak a hallgatása, nézése révén is
fejlesztheti.
A) Értse meg, hogy a megismerés folyamat,
közelítés a valóság felé. Tudja, hogy a
természettudomány egyes ágainak kutatói
ugyanazt az anyagi világot vizsgálják és
írják le különböző szempontból és
különböző módszerekkel. Így közöttük
szoros kapcsolat van, egymás munkáját
segítik.
Amikor az oktatási folyamatban a tanulók a természettel kapcsolatban megfigyeléseket,
kísérleteket, méréseket végeznek, amikor a tanár által javasolt könyveket, cikkeket elolvassák,
televízióadást nézik, folyamatosan és fokozatosan alakul gondolkodásukban egy egységes
természetkép. Ennek alakulásával egyidőben egyre többször képesek önálló ismeretszerzésre, és
új ismereteiknek a rendszerben való elhelyezésére. Így tudatosul bennük a természetről való
ismeretszerzés jelentősége.
Az autista személyek gondolkodása valószínűleg nem vezet ilyen egységes természetkép
kialakulásához, ezért esetleges lehet, hogy a természetes környezetéből mit figyel meg, mivel
kapcsolatban vizsgálódik, milyen természettudományos könyvet olvas, mit néz a televízióban.
Sokkal kevésbé számíthatunk az ő tananyaggal kapcsolatos önálló ismeretszerzésére.
b) Legyen tájékozott arról, hogy a
természettudomány - más tudományok
mellett - meghatározó szerepet töltött be az
emberiség problémáinak megoldásában és
az életfeltételek javításában.
B) Tudja, hogy mely történelmi korban
születtek a nagyobb jelentőségű természeti
felfedezések, és kik voltak azok a
természettudósok, akiknek a nevéhez a
fontosabb felfedezések, törvények fűződnek.
Az autista személy figyelme, érdeklődése, gondolkodása konkrét helyzetekhez kötődik, az
emberiség globális problémáival nem tud azonosulni. Természetesen nehezen vagy egyáltalán
nem tudja belátni azt sem, hogy a természettudományoknak milyen óriási szerepe volt és van az
emberiség problémáinak megoldásában. Ezzel kapcsolatos véleményekre, állásfoglalásokra
nehezen késztethetők. Ilyen kudarcok elkerülésére érdemes inkább olyan kérdéseket feltenni az
autista tanulóknak, amelyek konkrét helyzetekre, vagy tényszerű ismereteikre vonatkoznak.
c) Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő
eredményeit, kitartó szorgalmukat.
C) Ismerje a kiemelkedő tudományos
eredményeket elért magyar orvosok,
természettudósok munkásságát.
A természettudósok nevét, jelentős találmányaikat, a kapcsolódó évszámokat lexikonszerűen
meg tudják jegyezni és fel tudják idézni, de nem várható tőlük saját véleményalkotás, értékelés.
Egy tudóst nem csak az általa létrehozott szerkezet, általa felismert törvény, általa megismert
anyag okán tisztelünk, hanem észrevesszük a kutató embert, az ő nemes szándékaival, nagyszerű
gondolatrendszerével, erőfeszítésével együtt. Az autistáknak éppen ez utóbbi nehéz.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
95
3.7. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
7-10. évfolyam
Képességfejlesztés
Általános képességek
A) A tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, jelenségeket, folyamatokat és
összefüggéseket.
A földi képződmények, jelenségek és folyamatok felismerését jelentősen befolyásolja az
általánosítás hiánya. Nehézséget okoz, hogy a megtanult információkat a tanulók oly módon
rendszerezzék és tárolják, hogy az eredeti összefüggésen kívül is fel tudják azt idézni.
B) Alakuljon ki a speciális információhordozók (térképek, földgömbök, szak- és
ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, szemléltető anyagok)
kiválasztására és használatára való képességük.
Az itt felsorolt információhordozók kiválasztása problémát okozhat a szelekciós képesség hiánya
miatt. Segítséget jelent, ha szűkítjük a kiválasztható dokumentumok körét, vagy konkrétan
megnevezzük, miből érdemes tanulni. Használatukat az autista tanulók képesek megtanulni.
Gyakori, hogy kiváló memóriájú tanulók a statisztikai kiadványok számadatait megtanulják
anélkül, hogy az ezekre vonatkozó összefüggéseket felismernék, illetve a gyakorlatban
felhasználnák.
C) Ismerjék és használják helyesen a szakkifejezéseket. Ismereteikről szóban, írásban és
egyszerű térképen is tudjanak számot adni.
Földünkkel és környezetünkkel kapcsolatos ismeretek tanulásakor külön természettudományi
szókészletet kell elsajátítani, ami azzal az újabb nehézséggel jár, hogy bizonyos köznapi
szavakat másképpen nevezünk szakszerűen, és az autista tanuló nehezen fogadja el, hogy
bármely dolognak több neve is legyen. Bizonyos szakkifejezések jelenségek, folyamatok
összegzésére, összefüggéseire utalhatnak, melyek megértése különösen nehéz. Szerencsés, ha
ezek magyarázata nemcsak szóban történik, hanem grafikonok, képek, videó felvételek
használatával is. Az is előfordul, hogy a már elsajátított szakkifejezések alkalmazása
rugalmatlan, csak a megtanult szövegkörnyezettel együtt sikerül.
Az autista tanulóknál mindenképpen számolnunk kell valamilyen szintű nyelvi problémával
nemcsak a beszédértés, hanem a használat terén is. Könnyebb a tanulóknak írásban és ábrák,
diagramok és modellek segítségével beszámolniuk, mint szóban.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
96
D) Alakuljon ki bennük az a képesség, hogy ismereteiket későbbi életükben –
lehetőségeikhez mérten – cselekedeteikben és döntéseikben érvényesítsék.
Az A pontban megfogalmazott, az ismeret elsajátítása során fellépő általánosítási probléma
nehezíti, hogy a tanulók az elsajátított információkat egy másik, új helyzetben felidézzék és új
összefüggésbe kerülve a gyakorlatban tudják használni. A tanítás során minél több példával
segítsük a tanulókat abban, hogy a mindennapi életükben az elhangzott információkkal hogyan
és milyen formában találkoznak.
E) Tanúsítsanak felelős környezeti magatartást.
Az autista tanulóktól nem várható el a tudatos, felelős környezeti magatartás. Helyette a
közvetlen környezetére vonatkozó szabályokat adhatunk és azok követését várhatjuk el.
Ismeretszerzési- és feldolgozási képességek
A) Legyenek képesek pontos megfigyelésekre. Tudjanak önállóan vizsgálódni a föld- és
környezettudományok megfelelő szempontjai szerint. Vizsgálataik, megfigyeléseik alapján
alkossanak véleményt.
Az autista tanulók gyakran nehezen képesek figyelmüket a környezet lényeges vonásaira
irányítani. Sokszor felületesen és nem a meghatározó tulajdonságokra összpontosítanak.
Elvesznek az egész szempontjából lényegtelen kicsi részletekben, esetleg probléma valamilyen
egyedi rész elkülönítése egy csoporttól. Bizonyos tapasztalatoktól félelmei vagy viszolygásai
miatt fosztódik meg. A pedagógus által irányított megfigyelések sokkal eredményesebbek
lehetnek az autista tanulók esetében. A tapasztalatokról szóló beszámolókat tőlük is elvárhatjuk,
de az önálló véleményalkotás túlságosan nehéz. Ez azt feltételezi, hogy a megszerzett
tapasztalatokat újra elemezve, más szempontok szerint kell átértékelni, amit az általánosítási és
rugalmas gondolkodási képesség sérülése akadályoz.
B) Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban
(lexikonok, ismeretterjesztő és szakkönyvek, folyóiratok, statisztikai kiadványok, albumok,
térképek, ábrák, videóanyag stb.) és ezek gyűjteményeiben (könyvtár, Múzeum)
Az itt felsorolt információhordozók használata nem jelent problémát az autista tanulóknak sem.
Hosszabb terjedelmű szakkönyveknél segítséget jelent, ha valamilyen feldolgozási stratégiával
segítjük a tanulókat. (pl., keressenek ki bizonyos fő címeket, s csak a témához illő szövegrészt
olvassák el) a könyvtárban, Múzeumban való eligazodást elsősorban a szociális készségekkel
kapcsolatos problémák nehezítik. Nehéz lehet számukra a jegyváltás, az információkérés, a
ruhatár használat, a beiratkozás, stb., ezért először mindenképpen közösen látogassanak el az
iskolán kívüli helyekre.
C) Tudják megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával
elmondani, rajzban, írásban rögzíteni, grafikusan és egyszerű térképeken ábrázolni, illetve
elemezni, értékelni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
97
Az autizmus egyik alapproblémája a kommunikáció, így a tanuló akadályba ütközik, ha szóban
várjuk el, hogy ismereteiről beszámoljon. Könnyebb számukra a teszt-szerű feladatlapok
kitöltése, ábrák, grafikonok értelmezése. Az elemzés és értékelés során segítséget nyújt a
gondolkodási folyamat lépéseit irányító szempontsor.
D) Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok
reális értékelésére és indoklására.
Az autista tanulók képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatására, de az
ítélőképesség hiánya miatt azok reális értékelésére és indoklására nem.
E) Értsék meg, hogy a tények bemutatásakor néha szubjektív elemek is érvényesülnek az
érdekek ütközése következtében. A legfontosabb ismeretforrásokból szerzett információkat
mérlegeljék, tudjanak azokból valós következtetéseket levonni.
Az autista tanulóknak nehézséget jelent azt a tényt elfogadni, hogy a problémáknak nemcsak
egyetlen helyes megoldása létezik és az egyes emberek ugyanarról a dologról különféleképpen
vélekednek. Ez a kérdéskör roppant nehézséget okoz, mert zavart és szorongást vált ki a
gyermekből, ha azt látják, hogy múltbeli megoldásaik többé nem érvényesek. Segíteni kell őt
abban, hogy egy-egy kérdésre maga is többféle választ sajátítson el, tudatában legyen saját
válaszainak a sokféleségében és rugalmas felhasználásában.
Sikeresebb az ismeret elsajátítás, ha szűkítjük a kiválasztandó információ források körét, vagy a
tanulótól egyáltalán nem várunk el ilyen műveletet.
Tájékozottság az ismeretanyagban
Tájékozottság a környezet anyagairól
A) A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket,
nyersanyagokat és energiahordozókat, talajokat, a víz és a levegő anyagait jellemző
tulajdonságaik alapján.
Ha a felismeréskor a tanulók már meglévő, eddigi élete során önállóan szerzett tapasztalataira
kívánunk építeni, akkor számítani kell arra, hogy az autista tanulók másként értelmezik a
tapasztalataikat, törekednünk kell élményvilágának kibővítésére. Nem hagyatkozhatunk arra a
feltevésünkre, hogy a tanuló már biztosan találkozott alapvető kőzetekkel, nyersanyagokkal,
energiahordozókkal, ezért felesleges ezek bemutatása és természetesnek vélt tulajdonságok
megnevezése, hanem ezeket is tanítanunk kell.
B) Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi,
gazdasági környezet tényezőiről.
Az itt felsorolt ismeretek azt feltételezik, hogy a tanulók képesek a más műveltségi területen
tanultakat felidézni és következtetéseket levonni. Az autista tanulóknál a már többször említett
általánosítási nehézségek miatt ez különösen nehéz.
C) Ismerjék a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagokat és azok forrásait. Tudják,
hogyan csökkenthető vagy szüntethető meg károsító hatásuk.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
98
A környezetszennyező anyagok károsító hatásait az autista tanulók is képesek megérteni.
Gyakori, hogy túlzott félelem alakul ki azokkal az anyagokkal szemben, melyekkel a
mindennapi életben találkozna, s esetleg elutasít minden háztartási vegyszer használatát. A
leghatékonyabb, ha a környezetkímélő adagolás pontos szabályát tanítjuk meg az általános
figyelmeztetés helyett.
Tájékozottság a térben
A) A tanulók legyenek képesek készségszinten a szemléleti, jártasságszinten a következtető
térképolvasásra földtani, tematikus földrajzi térképeken egyaránt.
Az autista tanulók képesek készségszinten a szemléleti térkép olvasására, és ebben
teljesítményeik kiemelkedőek lehetnek. Megtaníthatók arra is, hogy a térképről leolvasható
információkból következtetéseket vonjanak le.
B) Lássák a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait.
Az autista tanulók képesek megérteni, hogy a térkép a valóság kicsinyítésével készült. Meg
tudják tanulni, hogy a valóságban létező felszíni formák, vizek vagy mesterséges objektumok
(utak, vasutak, hidak) a térképen szimbólumok formájában jelenik meg.
C) Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek,
népesség, gazdasági termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről.
Jó memóriájú tanulóknál gyakori, hogy a számszerűen kifejezhető adatokat megtanulják, s ezzel
elkápráztatják a környezetüket. Sokszor a hatalmas mennyiségű méretre és nagyságra vonatkozó
számadat mögött nincs valódi megértés és viszonyítás.
D) Tegyenek szert általános tájékozottságra hazánk és hazánkkal szomszédos államok, továbbá
Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európa országainak jellemzőiben. A következő
országokról kell általános földrajzi tájékozottságot szerezniük: India, Japán, Kína, USA, egy
közel- keleti, egy távol-keleti, egy afrikai és egy latin-amerikai ország.
Ha a tanulóknak nem kell az országokkal kapcsolatos tényeken kívül egyéb, ezekből fakadó
következtetéseket levonni, akkor a tanulóknak az itt felsoroltak elsajátítása nem okoz külön
nehézséget.
E) Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. (A
topográfiai követelményeket az 1-9. Térképvázlatok tartalmazzák.)
Mivel a topográfiai adatok elsajátítása mechanikus memóriát igényel, egyes autista tanulók
ebben sokkal jobban szerepelhetnek társaiknál. A topográfiai ismeret halmaz lehetővé teszi
számukra, hogy sikeresek legyenek, tudásuk biztonságot jelent, mert az egyébként állandóan
változó iskolai környezetben ezek az adatok állandók maradnak. A szociális megértés nehézsége
miatt esetleg nehezen tudják magukat abban korlátozni, hogy mennyit szerepeljenek tudásukkal
egy-egy tanórán. A tanár nem számíthat az autista tanuló önkorlátozására a szociális jelzések
hiányos megértése miatt, ezért pontosan meghatározott szabályokkal kell az elfogadható
viselkedésre késztetni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
99
Tájékozódás az időben
A) A tanulók ismerjék az időszámítás csillagászati alapjait, és tudják azokat alkalmazni (helyi
idő, zónaidő)
Az autista tanulók is megértik az időszámítás csillagászati alapjait, ha magyarázatukhoz
elsősorban ábrákat és grafikonokat használnak fel. Nem okoz számukra gondot a helyi idő és a
zónaidő kiszámítása sem, ha a tanítás során néhány erre vonatkozó térkép vázlattal is segítséget
adunk.
B) Legyenek képesek időben elhelyezni a Földnek és szféráinak kialakulását, jelentősebb
szakaszait (földtörténeti időbeosztás) és az alapvető társadalmi-gazdasági változásokat.
Egyes autista tanulók kiemelkedhetnek abban, hogy megtanulják a földtörténet szakaszait az
ekkor élő ősállatok számával, fajtáival és kihalásuk dátumával együtt. Ezek megtanulása
legtöbbször öncélú. Ugyancsak képesek időben elhelyezni az alapvető társadalmi-gazdasági
változásokat, különösen, ha ehhez elegendő vizuális segítséget adunk.
C) Érzékeljék a földtörténeti, evolúciós és társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának
nagyságrendi eltéréseit.
Az autista tanulókat segíteni kell abban, hogy az idő múlását és az ezzel járó változásokat
folyamatosan megfigyelje és felfedezze magán és környezetén is. Diagrammok segítségével
lehet a legjobban érzékeltetni a változás mértékét és gyorsaságát. Ezek olyan idő intervallumok,
melyek segítséggel, de átláthatók a tanulók számára.
A földtörténeti szakaszok és korok, a társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának nagyságát
ugyancsak az előbbi formában érdemes megértetni a tanulókkal, de mivel a mindennapi élet
tapasztalataitól túlságosan messze áll, valódi megértésre nem számíthatunk.
Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban
A) A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és
társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.
A környezetben lezajló változások megfigyelése során szerzett tapasztalatok mennyiségét és
minőségét jelentősen befolyásolják az autista tanulókra jellemző érzékelési, észlelési és
figyelemkoncentrációs zavarok. A dolgok jelentéktelen megváltozásai egyáltalán nem kerülik el
a figyelmüket, sőt zavarhatják őket. Ugyanakkor problémát okoz a különféle érzékszervek
nyújtotta információk integrálása, és az egész megértése. A tapasztalatok időbeli
összekapcsolása megnehezíti a növekedéssel és az idővel kapcsolatos szekvenciák érzékelését.
Eredményesebb a változások felfedezése és értékelése, ha szempontokkal segítjük a megfigyelés
menetét, az összehasonlítás lépéseit.
B) Ismerjék a megújuló és a nem megújuló energiahordozókat, ezzel összefüggésben lássák az
energiatermelő és - fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeit a természeti és a
társadalmi környezetben.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
100
Az energiahordozók fajtáit, azok felhasználási módjával kapcsolatos ismereteket az autista
tanulók is meg tudják tanulni. Az általánosítási probléma és az előbbi pontban említett
tapasztalatok időbeli összekapcsolásának hiánya miatt a tanulóknak nagyon nehéz olyan
problémát meglátni, amelyet szűkebb környezetében csak nyomokban tapasztal.
C) Tudják értelmezni az egyes tájak, országok, kontinensek természeti és társadalmi
jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit.
Az autista tanulók sikeresek lehetnek abban, hogy a különböző tájakkal, országokkal kapcsolatos
számszerű adatokat, információkat pontosan megtanulják. Ezek értékelése és az ebből következő
összefüggések levonása az előző két pontban kifejtett problémák miatt önállóan nem várható el.
Segítő kérdésekkel egyszerű összefüggésekre rávezethetők a tanulók.
D) Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan hatott a történelmi események kimenetelére,
hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét.
Az autista tanuló akkor tud tanári segítséggel kölcsönhatásokat összehasonlítani, ha azok
szűkebb környezetükben játszódnak le, láthatók és tapasztalhatók. Számára könnyebben
tanulható a természeti környezetnek a társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatása jól leírható
ok-okozati összefüggések mentén. A fekvésből, az éghajlatból, a domborzatból és a természeti
erőforrásokból következő gazdasági életet befolyásoló összefüggések az autista tanulók számára
is érthetőek.
Az ebben a pontban felsoroltak térben és időben is nagyobb szakaszt ölelnek fel, és nagyon
viszonylagosak. Hasonló természeti környezet különböző módon hatott az országok társadalmi-
gazdasági életére, történelmi eseményeire egyéb közbeszóló szempontok miatt, pl. kultúra,
szokások, hagyományok, társadalom fejlettsége. Ennek magyarázatát - ahol az emberi tudat is
befolyásoló tényező- az autista tanulók nehezebben érthetik meg. Ez a fajta intuitív gondolkodás
sokkal nehezebb, mint egy egzakt törvény megértése.
E) Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-
gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére.
Mivel a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásaiban kevesebb a jól kiszámítható ok-okozati
összefüggés és nagyobb a változékonyság, ezért a tanulók számára nehezebben érthető ezek
hatása az országok társadalmi és gazdasági fejlődésére.
F) Ismerjék meg az emberi tevékenységek, okozta környezetkárosító folyamatokat, azok
megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit.
Az emberi tevékenységek, okozta környezetkárosító folyamatokat megszüntetésük és
megelőzésük lehetőségeit tanulmányaik során el tudják sajátítani. A mindennapi életben viszont
csak jól körülhatárolt szabályok mentén képesek ismereteiket alkalmazni és környezetkímélő
módon élni.
G) Értsék meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák
gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek
különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
101
Az autista tanulók fogyatékosságuk speciális jellege miatt nehezen tudnak az emberek
gondolkodásáról gondolkodni. Azzal segíthetjük a legjobban, ha a környezet elvárásait világos
jól körülhatárolt szabályokkal tesszük egyértelművé.
Az embereket elsősorban nem személyiségjegyeik alapján tudja megkülönböztetni, hanem külső
tulajdonságaik alapján, melyek sokszor lényegtelenek az egyén szempontjából (fülbevaló,
szemüveg)
Tájékozottság regionális és globális kérdésekben
A) Alakuljon ki a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és társadalmi értékeinkhez való
kötődés.
Az autista tanulók elsősorban a szűkebb környezetükben található tárgyakhoz, saját
cselekvéssoraihoz, szokásaihoz kötődik. Ezek valóságosak, ritkán változnak, ezért biztonságot
jelentenek számára. A hazai táj, a társadalmi érték, a természeti érték túl általános fogalmak,
konkrét megjelenésük sokféle lehet. A változékony, sokszor "megfoghatatlan" dolgokhoz
sokszor nehéz kötődést kialakítani, ezért az autista tanulók a természeti és a társadalmi
értékekhez csak konkrét esetekben, szabályok mentén tud viszonyulni.
B) Ismerjék meg a természeti tényezőknek a Kárpát-medence népei elhelyezkedésében,
hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében megnyilvánuló hatásait és földrajzi
összefüggéseit.
A követelmények ebben a pontjában megfogalmazott ismereteket képes elsajátítani. Mivel az itt
megfogalmazott összefüggések nem következnek szorosan egymásból, ezért azokat nem biztos
hogy felismeri, de képes megtanulni.
C) Ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságait, különbségeit, rendszerét.
A kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságainak, különbségeinek, rendszerének a
felismerése helyett inkább azok megismerésére számíthatunk.
D) Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember
természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi
és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve.
Az autista tanulóktól az észlelés töredékessége, az információfeldolgozás és általánosítás
problémája miatt nem várható el, hogy felismerjék a természet egységes egészét, összefüggéseit.
A természet nagy egységeiről azért gondolkodnak nehezen, mert az globális gondolkodást kíván,
miközben az autista tanulóra az a jellemző, hogy konkrét fogalmakkal és helyzetekkel jobban
tudnak bánni.
E) Legyenek tájékozottak abban, hogyan kerülhetjük el a legfontosabb környezeti veszélyeket.
A környezeti veszélyek elkerülésével kapcsolatos általános tudást rosszul vonatkoztatják
magukra. Indokolatlan mértékű félelmek alakulhatnak ki az általánosan megfogalmazott
veszélyek szó szerinti értelmezése miatt, ezért konkrét szabályok tanítása szükséges.
F) Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk
megakadályozására, nemzetközi összefogásra van szükség.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
102
Azt az autista tanuló is meg tudja érteni, hogy a környezet károsodása nem ismer határokat. De
egy olyan általános fogalom, mint a "nemzetközi összefogás" nehezen tehető konkréttá, hiszen
ez már politikai kérdés. A politika, politikus különös, érthetetlen számára. A politikusok
kimondott és elhallgatott gondolatainak halmazából számára nem rajzolódik ki pontos,
követendő szándék, és ezzel kapcsolatos ítéletei sincsenek.
G) Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és természeti
értékeinket. Ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait, illetve a
károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait.
Az autista tanulók képesek megismerni a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat,
természeti értékeinket, a környezetkárosodás megelőzésének és visszaállításának a lehetőségeit,
korlátait. A mindennapi életben viszont csak jól körülhatárolt szabályok mentén képesek
ismereteiket alkalmazni és környezetkímélő módon élni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
103
3.8. MŰVÉSZETEK
ÉNEK-ZENE
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Az éneklési készség fejlesztése
A zene megszerettetése, az élményekből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési
kultúra kialakítása, továbbfejlesztése.
a) A csoport egységes, szép, közös
énekének kialakítása. Gyermek- és
játékdalok, népszokásdalok, táncos
dallamok éneklése zeneileg hibátlan
előadással, helyes légzéssel, értelmes
szövegkezeléssel, helyes artikulációval, a
tiszta éneklésre való törekvéssel.
A) Az egyéni és közös éneklési készség
további céltudatos fejlesztése. Természetes,
széphangzás kialakítása. A zenei
hangzásviszonyok, arzis-tézis mozgások
átélése. A tanulók életkori sajátosságainak
figyelembevétele az egyéni éneklés során.
A csoport-helyzet elfogadása, a frontális instrukciók megértése és önmagára vonatkoztatása az
autista tanuló számára külön tanítandó készségek, spontán megjelenésükre nem lehet számítani.
Az csoportos éneklést megnehezíti az artikulációval, légzéstechnikával összefüggő problémák is:
az artikuláció gyakran renyhe, a lélegzetvétel lehet szaggatott, nem igazodik a jelentéssel teli
egységekhez
b) Szép, kifejező éneklés az ismert zenei
fogalmak alapján: tempó, dinamikai jelzés,
hangerő. Pontos dalkezdés, -zárás.
Dalosjátékok mozgással, jó ritmusban, a
dalok hangulatának megfelelő, élő
előadással. A zenei hangsúlyok helyének
megtartása a dalolás folyamatában.
B) A népdalok jellemző előadásmódja
szerint: oldottabb metrikájú parlando,
szabadabb rubato és a feszes, giustos
lüktetéssel történő éneklés. Műdalok
megfelelő karakterű előadása. Magyar
népdalok, a hazai nemzeti és etnikai
kisebbségek, a szomszéd és más népek
dalai.
A tanulók képesek lehetnek a felsorolt követelményeknek eleget tenni, hacsak nincsenek
járulékos motoros problémáik. Megfelelő szintű vizuális információhordozók alkalmazására
szükség lehet.
c.) Dalok éneklése egyenletes lüktetés
mellett dallamritmus és könnyű osztinátó
kísérettel kottából és emlékezetből.
Az alkalmazkodó ritmusú éneklés.
C.) Ismert népdalok, táncos dallamok
mellé nehezebb osztinátók alkalmazása.
A követelmény teljesítésekor nincsenek speciális, az autizmusból fakadó nehézségek, a dalok
szövegének értelmezésében a tanuló sokkal több segítségre szorulhat, mint ép társai, segítséget
nyújthat a jelentések képi megjelenítése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
104
d.) Könnyű kétszólamú dalok, kánonok
éneklése a gyermekek hangmagasságának
megfelelően. A többszólamúság
készségének megalapozása kánonok
éneklésével. Bicíniumok éneklésének
előkészítése. Tartott hang mellett elemi
elmozdulás.
D) Egyszerű kétszólamúság megvalósítása
kifejezően, tisztán, emlékezetből,
csoportosan és osztályközösségben.
Kánonéneklés továbbfejlesztése.
A többszólamú éneklés új lehetőségei a
vegyeskari hangzás kialakításával.
A csoporthelyzethez való alkalmazkodás jelent elsősorban nehézséget, de a kánon-éneklés
egyértelmű és merev szabálya segíti a csoportos éneklésben való részvételt.
A zenei hallás fejlesztése
A zenei hallás fejlesztésének célja a zenei emlékezet és a zenei képzelet fejlesztése.
a) A hang tulajdonságainak megfigyelése:
tapasztalatok gyűjtése a hangmagasságról,
a hangszínről, az időtartamról, a
hangerőről. Dalokban történő tudatosítás.
Hangszínhallás fejlesztése: hangszerek
hangszíne, hangmagassága, zenekar
felismerése.
A) Hangkarakterek felismerése:
- férfikari szólamok megfigyelése
- hangszerek, zenekar hangzásának
megfigyelése.
A követelmény teljesítése az autista tanulók számára általában nem jelent nehézséget, sőt nagyon
jó lehet zenei hallásuk és differenciáló képességük. Problémát esetleg megfigyeléseik
megfogalmazása, elmondása jelenthet.
b) A belső hallás folyamatos fejlesztése a
dalok felismerésével, dallamkártyán
történő megjelenésével, a hangközök
megfigyelésével.
B.) Dúr és moll színezet megfigyelése a
dallamokban. A belső hallás tovább-
fejlesztése a műzene többszólamúságával,
annak megfigyelésével.
A tanulók hallása lehet igen jó, egyes gyermekeknek abszolút hallása van, a követelményben
foglaltak teljesíthetőek.
c.) Zenei élmény szóbeli, vizuális,
mozgásos megfogalmazása.
A zenei memória folyamatos fejlesztése a
dalok és témák gyakorlásával, majd
emlékezetből való éneklésével.
C.) Összefüggések meglátása a zenei
korok, történelmi események, a
képzőművészet és irodalom között.
Zenei műfajok, egyszerű formák
jellegzetességeinek felismerése.
A zenei élmények szóbeli megfogalmazása nagyon nehéz lehet, mert az autizmusban mindig
sérül valamilyen mértékben az érzések, élmények megértésének, elmondásának, megosztásának
képessége. Az élmények vizuális és mozgásos megjelenítése is nélkülözheti a spontaneitást,
lehetnek sztereotip jellegűek.
Az egyes zenei korokkal kapcsolatos ismereteket a gyermekek meg tudják tanulni, az
összefüggések önálló megállapítása nem várható el.
A zenei memória lehet igen jó, ez a terület is tartozhat az autista tanuló erősségei közé.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
105
A zenei írás-olvasás készségei, a reprodukciós képesség fejlesztése
A zenei élményekből induló elvonatkoztatás a ritmikai és dallami elemek megismerését,
felismerését és megszólaltatását szolgálja.
a) A tanult dallamhangok, dallami elemek
felismerése. A begyakorolt dalokban ritmus
és szolmizációs jelek alkalmazása.
- A pentatónia dallamfordulatainak
felismerése ismert dalokban.
- Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel.
Dalrészletek ritmizálása.
A) Az öt- és hétfokú dalok dó helyeinek
megkeresése (2# és 2b előjegyzés esetén).
A tanult és gyakorolt hangközök
felismerése kottából.
Írott kottakép ritmusának felismerése,
megszólaltatása.
Ritmushangoztatás egy- és több
szólamban.
Egyszerű ritmuskánon páros ütemben.
A követelmények teljesítése az autista tanulóktól is elvárható. Ajánlott az "Ulwilla"(színkódos)
módszer alkalmazása a tanítás során.
b) Ismert dallammotívumok, dallamsorok
utószolmizálása kézjelről.
Pentaton hangközök és fordulatok éneklése
kézjelről, kottáról.
B) Könnyű, rövid dallamok kottaolvasása
előkészítés után közösen.
Az öt- és hétfokú dalok utószolmizálása
kottából.
A kottaolvasás, szolmizálás szabályos, világos jelrendszer, elsajátításuk nem jelent speciális
problémát.
c) A megismert hangok éneklése dalokban,
motívumokban, írása a tanult dó helyekkel.
C) Ismert könnyű öt- és hétfokú dallamok,
népdalrészlet írása megadott
kezdőhanggal.
A követelményeket az autista tanulók is képesek teljesíteni.
d) Tájékozódás a vonalrendszerben, az
ABC-s hangok helyének megfigyelése G-
kulcsban.
D) Kottaolvasás gyakorlása 2# és 2b
előjegyzésű, egyszerű ritmusú, kis
hangkészletű dallamokkal.
A követelmények teljesíthetőek.
A zeneértő és -érző képesség fejlesztése
A zeneművekben különböző hangulatok, egyszerű zenei formák, előadói apparátus
megfigyelése. A vokális zene, hangszeres zene megfigyelése különböző feldolgozásokban.
a) A többször meghallgatott zeneművek
felismerése, megnevezése.
Egyszerű zenei formák megfigyelése.
A) A zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei
formák, műfajok megkülönböztetése. A
zenei stílusokban, a stíluskorszakokhoz
tartozó zenei formák felismerése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
106
A zeneművek felismerésében a tanulók mutathatnak akár kiemelkedő képességeket is.
A zenei műfajok, stílusok, korok megkülönböztetését a gyermekek meg tudják tanulni.
b) Az emberi hang színeinek és a
hangszerek hangszínének megkülönböz-
tetése. A zenei karakterek különbségének,
kifejező erejének megfigyelése.
B) A meghallgatott zeneművekben
előforduló hangszerek, hangszeres
együttesek, zenekarok hangzásának
megfigyelése.
Összefüggések meglátása a zenei korok,
történelmi események, a képzőművészet és
irodalom fejlődése között.
Az emberi hang színeinek és a hangszerek megkülönböztetésének képessége lehet akár
kiemelkedően jó is, specifikus, az autizmusból fakadó hátrányok e téren sincsenek.
Az egyes művészeti ágak és történelmi korok, események közötti összefüggések megértése nem
várható el a tanulók a tanári és tankönyvi magyarázatok pontos reprodukálására képesek
lehetnek.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
107
3.9. TÁNC ÉS DRÁMA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Kifejezőképesség (mozgás - beszéd)
a) Játékos gyakorlatok során sajátítsák el
az alapvető táncos, bábos és drámai
kifejezési formákat.
A) Testi adottságaiknak, koruknak és
személyiségüknek megfelelően, különböző
élethelyzetekhez alkalmazkodva, pontosan
és tisztán fejezzék ki magukat.
A játékos mozgásos foglalkozásokon való részvétel más funkciót tölt be az autista gyermek
számára, mint ép társai esetében. Olyan készségek és képességek fejlesztése válik szükségessé,
mely az ép tanulóknál adottnak tekinthetőek. (pl. a metakommunikációs eszközök értése és
használata)
A tanulók a követelmény teljesítésekor számos nehézséggel küzdhetnek: A tanulás során az
utánzás lehet pontatlan, vagy ellenkezőleg, a minta értelmes és felesleges aspektusainak teljes
másolása történhet.
A pontos és tiszta kifejezéshez hiányozhat a szituáció megértése, a saját test ismerete, a
kommunikációs eszközök tudatos használatának képessége egyaránt.
Szükséges lehet ezen képességek egyéni fejlesztés keretében való tanítására, de elsősorban nem
játékos gyakorlatokkal, hanem valódi élethelyzetekben begyakorolva az életkornak és
élethelyzeteknek megfelelő szociális viselkedést és kölcsönös kommunikációt.
b) Alakuljon ki bennük játékbátorság,
szokjanak hozzá a csoporton belüli
szerepléshez.
B) Egyre könnyebben és
felelősségteljesebben viseljék a
nyilvánosságot.
A csoporthelyzethez való alkalmazkodás az autista tanuló számára nagyon nehéz lehet. Sokan
közülük szoronganak mások közelségétől, nem tudják elviselni, ha váratlanul hozzájuk ér valaki.
A nyilvánosság előtt való szereplés szintén extrém módon nehéz lehet, sokan közülük irtóznak
attól, ha mások nézik őket. A szereplés erőltetése tehát nem célszerű, a csoporthelyzet
elfogadását, más emberek jelenlétének szorongás nélküli elviselését fokozatosan, esetleg segítő
szakember bevonásával taníthatjuk.
Improvizáció
a) Őrizzék meg a kezdő évek játékainak
természetes rögtönző technikáját
némajátékban és szöveges játékokban.
A) Legyenek képesek különböző
technikákat tartalmazó összetett
improvizációkra mozgásban, táncban.
Az autizmusban a szimbolikus játék nem, vagy csak jelentős késéssel és csupán elemeiben jelenik
meg. A gyermekek sztereotip, repetitív mintákat követnek, a változásokat, variációkat
elutasíthatják. A kezdő évek játékaira tehát nem alapozható a mozgásos improvizáció, és saját
ötletek megjelenésére valószínűleg nem lehet számítani. Komoly eredménynek tekinthető már az
is, ha az autista tanuló képes részt venni a táncban, és másoktól látott mintákat utánoz.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
108
Elemzés
a) Tudják a mindennapi élet és különböző
történetek szituációit közösen elemezni.
A) Legyenek képesek a jelenségek,
életfolyamatok, alkotások szerkezetének
felismerésére, a szereplők szándékainak,
tetteinek és kapcsolatainak elemzésére.
A mindennapi élet szituációinak segítséggel történő elemzése rendkívül fontos lehet az autista
tanuló számára, hozzásegítheti a vele történtek megértéséhez, a konfliktusok megelőzéséhez.
Fontos figyelembe venni, hogy ezen a téren a tanuló fogyatékosságának következtében jelentős
hátrányban van, a mentális állapotok megértésének hiánya az autizmus központi problémája. A
tanuló tehát önállóan nem lesz képes szándékok elemzésére, a tettek és emberi kapcsolatok
vizsgálatakor pedig nehézséget jelent a nézőpontváltás. A helyes és helytelen, a jó és rossz
szándékok, cselekedetek direkt tanítására van szükség, a tanultak általánosítására pedig nem
lehet számítani, tehát a tanuló csak a tanult helyzetekben ismeri fel azokat.
Hagyományőrzés
a) Tanuljanak meg népi mondókákat,
gyermekjátékokat, népszokásokat,
táncokat.
A) Ismerkedjenek meg a nemzeti
(nemzetiségi, etnikai) kultúra és más
kultúrák alapvető mozdulat-, dallam- és
szókincsével, szertartásaival és
hiedelemvilágával.
A követelmény teljesítése nem jelent különösen nagy nehézséget a tanulók számára, de az
említettek formális tanulása nem jár együtt a megértéssel. Problémát jelenthet a hiedelem és
valóság szétválasztása, a szertartások valószínűleg teljesen érthetetlenek maradnak. A mondókák
és egyéb szövegek szókincsének tanulásakor hasznos lehet a jelentések vizuális megjelenítése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
109
3.10. VIZUÁLIS KULTÚRA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
A vizuális nyelv alapjai
a) Az alapvető képi kifejezőeszközök,
ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások
megismerése és alkalmazása. Jártasság a
látvány, tárgy, kép, műalkotás
megfigyelésében és ismertetésében.
A) A legfontosabb síkbeli és térbeli kifejező
eszközök (színek, formák, valamint az
ábrázolási konvenciók), kompozíciós és
szerkesztési eljárások ismerete és
alkalmazásának képességei. A megfigyelés,
leírás, elemzés, értelmezés, ítéletalkotás
képességei a tárgyak, képek és
műalkotások elemzésében.
A síkbeli és térbeli kifejezőeszközök megtanulására az autista tanulók is képesek. Szimbolikus
fejlődésük azonban sérült. Egyesek például, nem szívesen rajzolnak, rajzaik sematikusak, esetleg
jóval alacsonyabb szintet tükröznek, mint azt a tanulóról egyébként feltételezte környezete. Ezek
a gyermekek csak akkor rajzolnak, ha nagyon pontos instrukciókat kapnak és kötelező a feladat
elkészítése. Mások sokat és szépen, magas színvonalon rajzolnak, vagy használnak bármely más
technikát, de alkotásaik sztereotip jellegűek, témaválasztásuk egysíkú, motívumaik egyformák, a
művek gyakran jól tükrözik a gondolkodás merevségét. A művek elemzésekor a tankönyvi
illetve mások által megfogalmazott elemzések, vélemények precíz ismétlése várható.
Kifejezés, képzőművészet
A mindennapi látványok esztétikumának és a művészeti élményeknek a befogadása,
átélése, a műalkotások megítélése; a gondolatok és érzelmek vizuális kifejezése. Az
esztétikai minőségekre nyitott magatartás
Alkotás
a) Az élmény képi megfogalmazásának
képessége. Az alapvető kifejezőeszközök
használata.
A) Látványok, jelenségek, érzelmek,
elvont gondolatok térbeli és síkbeli
kifejezésének képessége, művészeti
élmények (festmény, zene, tánc)
megjelenítésének kísérletei, a képi
(grafikai, festészeti), plasztikai (és
lehetőleg a fotó vagy videó)
kifejezőeszközeinek, komponálási
módszereinek használatával.
A különféle technikák elsajátítása nem okoz feltétlenül nehézséget, az alkotások témája és
kivitelezésük azonban lehet nagyon egysíkú, sztereotip. Mégis nagyon fontos, hogy a tanulók
minél többféle képi kifejezésmódot megtanuljanak, mert gyakran fontos önkifejezési eszközhöz
jutnak a sérült szociális-kommunikáció kompenzálására és az alkotások elkészítése örömforrást
is jelent. A fotó és videó különösen fontos és hatékony eszköze lehet a tanulók fejlesztésének.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
110
Befogadás, megismerés
b) A látvány, a műalkotás, a saját és a
társak alkotásainak leírása, átélése.
A vizuális művészet (festészet, szobrászat,
fotó, film, színház) műfaji tulajdonságainak
megkülönböztetése.
B) Kiemelkedő műalkotások, jelentős
művészek jellemző kifejezőeszközeinek
elemzése (az európai művészeten kívüli
példákon is). A művészetről, művekről
alkotott vélemény kifejtése.
Tájékozottság a művészettörténet nagy
korszakaiban.
Az alkotókkal és műveikkel kapcsolatos adatokat az autista tanulók is meg tudják tanulni.
Önálló vélemény és elemzés nem várható el. A művek átéléséről a tanulók valószínűleg nem
tudnak beszámolni, az érzelmek, tudatállapotok megértésére és kifejezésére való képességük
sérülése miatt.
Technikák
c) Ismerkedés a kifejezési technikákkal,
eljárásokkal (rajzolás, festés, mintázás,
bábozás, fotómontázs).
C) Jártasság a kifejezés hagyományos és
újszerű (fotó) technikáinak használatában.
A tanulók képesek elsajátítani a felsorolt technikákat, de előfordulhat, hogy spontán mindig az
általuk kedvelt technikát választják vagy mindig egyetlen témát jelenítenek meg.
Vizuális kommunikáció
Vizuális jelenségek, információk megértése és a saját gondolatok közérthető megjelenítése. Az
információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás alapjai
Alkotás
a) Jártasság az ábrázolásban, a képi
közlések kigondolásában és elkészítésében.
A) Képesség látvány, jelenség,
gondolatértelmező, eligazító, közlő
ábrázolásra.
A legfontosabb ábrázolási eljárások és
tervezési folyamatok önálló alkalmazása.
A képi ábrázolás eligazító funkciójának tanítása hasznos eszköze lehet az információk
megosztásának gyakorlására, mely az autista tanulók számára verbálisan sokszor nagyon nehéz.
Készíttessünk térképeket, folyamatábrákat a tanulókkal és az általuk megadott információk
alapján cselekedjünk. Így a gyermekek közvetlenül megtapasztalják, mennyire volt pontos és
elégséges az általuk adott információ. A tanulók többsége, hacsak nincsenek motoros problémái
könnyen és szívesen tanulja meg a képi ábrázolás különféle módjait, de az ábrázoláskor a
lényeges és lényegtelen információk elkülönítésében irányításra lehet szükségük.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
111
Befogadás, megismerés
b) Látvány, jelenség, ábrák, informáló
jelek elemzése és jelentésének megértése.
A vizuális kommunikáció (újság, reklám,
közlekedési jelek) jellegzetes műfaji
sajátosságainak megkülönböztetése.
B) A mindennapi élet néhány vizuális
közleményének (térkép, szabásminta)
leírása, értelmezése, megítélése. A vizuális
kommunikáció főbb műfajainak (sajtó,
televízió, metakommunikáció) valamint
történetéből a jelentős események
(reneszánsz perspektíva, fotózás
felfedezése, elektronikus médiumok)
ismerete.
A vizuális információk használatának az autista tanulók esetében óriási jelentőssége van. A
szociális kontextusban használt élő nyelv, mint az információk közvetítésének leggyakoribb
eszköze számukra sokszor érthetetlen, míg a vizuális információk értelmezése erősségeik, közé
tartozik. Ezért a tanítás során szükséges a lehető legtöbb vizuális támpont megadása.(írott
instrukciók, képek, folyamatábrák stb.)
A tanulók számára a vizuális információ-hordozók megismerése segíti a világban való
tájékozódást az élet minden területén. A műfaji megkülönböztetés megtanulása nem okoz
problémát.
Előfordulhat azonban, hogy a tanuló sztereotip módon ragaszkodik például egyes televízió
műsorokhoz, hirdetések, bizonyos újságok nézéséhez, olvasásához, tartalmukat ismételgetheti. Az
ilyen irányú túlzott érdeklődést ne bátorítsuk, a kedvenc témával való foglalkozás helyét, idejét
szabjuk meg a tanuló számára, mert önállóan nem lesz képes határok között tartani azt.
Technikák
c) Ábrák készítésének technikai jártasságai
(szabadkézi rajz, grafikai, szerkesztési
eljárások)
C) Tanulmányrajzok készítésének, ábrák
szerkesztésének, grafikai és színbeli
kivitelezésének makettek konstruálásának
műveleti készségei. Lehetőség szerint egy
technikai médium (fotó vagy videó)
használatának elsajátítása.
Az ábrák készítésének technikáját a tanulók képesek elsajátítani.
Tárgy- és környezetkultúra
A mindennapi tárgyak, eszközök, épületek funkciójának és jelentésének megértése. A
személyes igényeknek megfelelő tárgy vizuális megjelenítése. A hazai, az európai és az
Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő és környezettudatos
magatartás kialakítása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
112
Alkotás
a) A tárgykultúra modellező anyagainak
(papír, fa, agyag, textil, fém) tapasztalatból
származó ismerete. Néhány egyszerű tárgy
(játék, tanszer) elkészítése minta után és
önálló terv alapján. Jártasság a tervezési
folyamat (helyzetfelismerés, tervezés,
kivitelezés, értékelés) alaplépéseinek
betartásában.
A) Néhány további szerkezeti anyag
felhasználása. Egyszerű tárgyak, terek
megtervezésének képessége. Egyre
önállóbb konstruáló-képesség.
A tanulók anyagokról való spontán tapasztalatszerzése esetleges, sajátos érdeklődének
megfelelően szelektív, ezért fontos, hogy tanári irányítással történjen az anyagok megismerése.
A munkadarabok minta vagy folyamatleírás alapján történő elkészítése nem jelent nehézséget.
A probléma maga a tervezés, amely saját ötletet, kreativitást kíván.
Befogadás, megismerés
b) A közvetlen környezetben található tárgyak megfigyelése, megbeszélése, megítélése a
legfontosabb tervezési alapelvek (a forma megfelelése a rendeltetés, a jelentés, az anyag,
szempontjai) szerint. Néhány régi, népi tárgy megfigyelése Európán kívüli példákban is
(eszkimó kunyhó). Különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak
összehasonlítási képessége (kanál és evőpálcika).
B) Képesség tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére, értékelésére. A tervezés elveinek
(használhatóság, gazdaságosság, anyag, szerkezet, megmunkálás, méret megválasztása) önálló
alkalmazása. A történeti korszakok néhány jellemző tárgyának ismerete, a korstílus felismerése.
A környezetkultúra (építészet, tárgykultúra) műfaji tulajdonságainak megkülönböztetése.
Technikák
c) Jártasság az egyszerű, eszköz nélküli és
kéziszerszámmal végzett anyagalakításban.
C) Jártasság egy kézműves technikában,
valamint a szerelés, építés és modellezés
műveleteibe.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
113
3.11. INFORMATIKA
SZÁMÍTÁSTECHNIKA
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait
a) Ismerkedés a számítógépes környezettel. A) Érezze magát otthon számítástechnikai
környezetben.
b) Képesség a számítógéppel való
interaktív kapcsolat tartására.
B) Tudja kezelni a számítógépet és
perifériáit felhasználói szinten.
Várhatóan nem okoz különösebb problémát a 1. a), A), b), B) követelmények teljesítése az
autista tanuló esetében.
c) Tudja, hogy az átlagos hétköznapi
tárgyaknál nagyobb értékkel dolgozik,
ezért fegyelmezetten kell viselkednie, a
használati utasításokat pontosan kell
követnie.
C) Ismerje a számítógép
könyvtárstruktúráját. Tudja alkalmazni az
operációs rendszer és a legfontosabb
segédprogramok szolgáltatásait.
d) Tartsa be a baleset-megelőzés
szabályait.
D) Tartsa be a program- és adatvédelem
szabályait.
A viselkedési szabályokat, valamint a számítógép és a programok használatára vonatkozó
utasításokat célszerű vizuálisan megjeleníteni, pl. a munkaasztal fölé jól látható nyomtatott
formában kiakasztani, így megkönnyíthetjük az autista tanuló számára a szabályok “szem előtt
tartását” és betartását. A program- és adatvédelem szabályait illetően nem támaszkodhatunk a
tanuló erkölcsi, etikai ismereteire, érzelmeire, hanem pontosan megfogalmazott, konkrét, merev
szabályokat kell állítanunk.
Tudjon információt különféle formákban kifejezni: legyen képes a különböző formákban
megjelenített információt felismerni.
a) Információ kifejezése beszéddel írással,
rajzzal, jelekkel.
A) A különféle formák jellemző alkalmazási
lehetőségeinek használata.
A beszéd, írott, rajzos, stb. információ-kifejezés követelményei tekintetében az Anyanyelv és
irodalom műveltségi területére vonatkozó követelmények irányadóak. Az autista tanuló számára
könnyebben értelmezhetőek, jobban hasznosíthatóak a képességszintjének megfelelően
megjelenített vizuális információk.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
114
Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai
eszközök és információhordozók használatában.
a) Tudjon információt szerezni
könyvtárból, számítógépes programokból.
A) Sajátítsa el az önálló tájékozódás,
ismeretszerzés alapjait; megszerzett
információit legyen képes értékelni és
használni.
A megszerzett információk feldolgozásában, azok értékelésében, értelmezésében, a
lényegkiemelésben, különböző mértékben segítségre szorulhat az autista tanuló. Az információk
különféle helyzetekben való felhasználását, általánosítását minden esetben külön tanítani kell az
autista tanulónak, nem elvárható az önálló, spontán alkalmazás.
B) Alkalmazzon olyan számítógépes
módszereket, amelyek segítik az információ
szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát.
Maga a szemléltetés feladata kedvére lehet az autista tanulónak, de az önálló értelmezést
általában nem várhatjuk el.
C) Ismerje az adatbázisokból,
számítógépes hálózatból való
információszerzés lehetőségét, módját.
Ha a tanuló elfogadja, hogy a monitoron éppen nem látható információ “el van rejtve a
számítógép agyában”, egy esetleges későbbi felhasználás érdekében, a követelmény teljesítése
során szerzett tapasztalataival közelebb kerülhet annak megértéséhez, hogy léteznek rejtett
információk, ismeretek, gondolatok. Nehézséget okozhat az adattárolás osztályozási alapjának
megértése, célszerű egyszerű szabályokat adni a kereséshez, tároláshoz, illetve a szokásosnál
nagyobb időkeretet szánni a kategorizálás tanítására.
Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi
megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak
kialakítására.
a) Ismerje a legalapvetőbb dokumentum-
formákat.
A) Tudjon a számítógéppel kisebb
dokumentumokat létrehozni.
A mondanivaló lényegének értelmezése, az azt tükröző külalak meghatározása problematikus
lehet, ha ebben segítséget nyújtunk, teljesíthetővé válik a követelmény.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
115
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és
eszközök közül a megfelelőket.
a) Találkozzon problémákkal, melyeket
kalkulátorral, számítógépes (oktató)
programokkal tud megoldani.
A) Legyen képes problémáját elég
pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a
számítógép segítségével érdemben tudja
segíteni annak megoldását.
A probléma megfogalmazásának lépéseit sokféle tartalom vonatkozásában mutassuk be, és
gyakoroltassuk a tanulóval.
Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az
iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit.
a) Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat. A) Adott feladat megoldásához tudjon
algoritmusokat tervezni és megoldani.
Az algoritmusok, folyamatábrák jelentős mértékben segítik az autista gyermeket hétköznapi
tevékenységeikben, javasoljuk minél szélesebb körű alkalmazásukat.
Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani.
a) Játékprogramokban a “szabályozó
eszközök” hatásának megfigyelése.
A) Figyelje meg a paraméterek
módosításának hatásait. Megfigyeléseit
tudja megfogalmazni.
A megfogalmazás okozhat gondot, bíztassuk a tanulót megfigyeléseinek írott formában való
rögzítésére.
Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni.
a) Lásson könyvtári nyilvántartást.
A) Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel,
szövegszerkesztővel, adatbázis-kezelővel).
Tudja értelmezni a programok által
szolgáltatott válaszokat (adatokat). Legyen
képes az életkorának megfelelő szinten az
összetartozó adatok közötti összefüggések
felismerésére.
A válaszok értelmezése, az összefüggések felismerése nem várható el önállóan az autista
tanulótól.
Ismerkedjen az informatika és társadalom kölcsönhatásaival.
A kölcsönhatások felismerésében, értelmezésében támogatnunk kell tanulónkat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
116
3.12. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
TECHNIKA, HÁZTARTÁSTAN
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Ismerjék fel a tanulók a technika szükségességét, értsék jelentőségét, hasznát és veszélyeit
az ember és az emberiség életében.
a) Ismerkedés a mesterséges környezettel.
Technikai problémák felismerése.
A) Tudjanak tájékozódni a technikai
környezetben, összevetve az emberi
igényekkel és lehetőségekkel.
A mesterséges környezet megismerésére az autista gyermekek is képesek. A megismeréshez
szükséges érzékelési, észlelési és figyelemkoncentrációs folyamatok zavarai természetesen
befolyásolják a környezetről szerzett ismeretek mennyiségét és minőségét.
Van olyan autista tanuló, aki rögeszmésen szagolgat, tapogat tárgyakat, vagy bizonyos
tárgyaknak, azok meghatározott részeinek, vagy működésének tanulmányozása köti le idejének
jelentős részét
A környezetnek ezt a bizarr észlelési módját nem bátoríthatjuk, ha a szociálisan elfogadható
viselkedés kialakítása a cél. Meghatározott szervezeti keretek között (pl. egyéni fejlesztő
foglalkozáson), célzottan azonban a környezet számára furcsa viselkedéssel járó megismerési
folyamatokat visszaszoríthatjuk, ill. más érzékszervek használatát fejleszthetjük. Az autista
tanulók egy részénél problémát jelent az íz érzékelése. Ezen gyermekek között lehetnek olyanok,
akik csak akkor fogyasztják el az ételt, ha annak színe, íze, állaga semmiben sem tér el a
megszokottól. Ez a probléma fokozatos szoktatással kezelhető.
A környezet megismerésének másik problémája lehet, hogy az autista tanuló egy tulajdonságot
jelölő fogalmat ahhoz a tárgyhoz köt, amelyikkel kapcsolatban azt először megtanulta. A
tanárnak ügyelnie kell arra, hogy sok lehetőséget kapjon a tanuló annak megtapasztalására, hogy
egy tulajdonság több tárgy sajátja is lehet.
Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy legjobb, ha az anyagok, tárgyak tulajdonságaival,
technikai szerkezetek működésével azok használata közben ismerkedik meg a tanuló.
Nem mindig várható el azonban az autistáktól, hogy a környezetükkel való ismerkedés során az
egyes technikai eszközök vagy a környezetükben lévő anyagok által hordozott veszélyeket
felismerjék, illetve a veszély mértékét jól ítéljék meg a legkülönbözőbb helyzetekben, és ennek
megfelelően viselkedjenek.
Néhány tanulóban indokolatlanul nagy félelmet keltenek pl. az elektromos árammal működő
eszközök (hegesztőgép, csiszológép, fúrógép) és messziről elkerülik ezeket. A probléma fülvédő
használatával, vagy fokozatos szoktatással kezelhető.
Más esetekben a forgó alkatrészek, okozta sérülések, ill. az áramütés vagy a tűz következményei
beláthatatlanok számukra, ezért szigorú baleset-megelőzési szabályok alkalmazása kívánatos.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
117
Az osztálytermi, otthoni, technikai környezetben jól tájékozódnak az autista tanulók, az
eszközök használatát könnyen meg tudják tanulni. Mivel a gépek működtetése számukra sokkal
könnyebben kiismerhető, mint embertársaik reakciói, ezért sok időt tölthetnek pl. TV, videó,
számítógép előtt.
b) Technikai érdekességek gyűjtése.
B) A magyar és nemzetközi
technikatörténet főbb korszakai, lényeges
technikai találmányok.
A technikai érdekességek gyűjtésére való buzdításnál figyelembe kell vennünk, hogy néhány
autista tanulónál az adatok gyűjtése öncélúvá válhat. Egyoldalú érdeklődésüknek tárgya lehet pl.
az autótípusokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, mozdonyok, vasúti kocsik, villamosok, stb.
jellegzetességei, majd az összegyűlt nagy mennyiségű adattal esetleg környezetüket traktálják.
Mivel gyakran képtelenek felismerni vagy figyelembe venni a másik személy érdeklődésének
hiányát, ez a szenvedélyük a környezet számára rendkívül kényelmetlenné válhat.
A technikai érdekességekkel kapcsolatban tudnunk kell azt is, hogy az azokkal kapcsolatos
adatokat, leírásokat mechanikusan megtanulhatják ugyan, de nem várható el, hogy az autista
tanulót egy technikai megoldás úgy érdekeljen, mint egy másik ember zseniális gondolatainak
hordozója. Az egyetemes emberi kultúra nagy technikai megoldásai számukra közömbösek
maradnak, mert nem értik a mögöttük húzódó gondolatrendszert. Sokkal inkább érdekelheti őket
egy szerkezetnek a forgó alkatrésze, zajkeltése, határozott időközönként bekövetkező kattanása,
vagy bármely más részlete.
c) A technika és környezet kapcsolatának
felfedezése konkrét esetekben.
C) A környezetbarát technika jelentősége,
a környezet kialakításával való aktív
részvétel.
A technika és a környezet kapcsolatára érdemes direkt módon felhívni az autista tanuló
figyelmét. Az oksági kapcsolatok megértésével, a környezetvédelmi szabályok elmondásával
kevés problémája van, sőt tanult "véleményét" is hangoztathatja ezzel kapcsolatban. A
problémával való cselekvő azonosulás főleg szabályok mentén várható el tőle.
d) Tájékozódás a technika világában.
D) A kulturáltan használt technika
előnyeinek és szépségének felismerése.
A technikai eszközöket az autista tanulók társaikhoz hasonlóan teljes természetességgel
használják. Előfordul, hogy egy bizonyos technikai eszközzel (pl. közlekedési eszköz, háztartási
gép) kapcsolatban furcsa viszonyuk alakulhat ki akár félelem, akár különleges érdeklődés miatt.
Az ezzel kapcsolatos viselkedésproblémák, furcsaságok megoldásához érdemes autizmusban
jártas szakember segítségét kérni.
Általában az a jellemző, hogy a technika világához való viszonyukban kevés szerepet játszik a
technika előnyeinek és szépségének értékelése.
Probléma felismerési és - elemzési képességek
a) A technikai környezet szempontokkal
irányított megfigyelése; okok és
összefüggések keresése.
A) Összefüggés meglátása a szükségletek
és a lehetőségek között.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
118
A technikai környezet irányított megfigyelésére, az ott felfedezhető ok-okozati összefüggések
felismerésére az autista tanulók is képesek. Szükség lehet arra, hogy a tanár gyakrabban irányítsa
figyelmüket a technikai környezet lényeges összefüggésére, mert spontán érdeklődésük esetleg
számukra ugyan fontos, de egyébként lényegtelen részletek irányába tereli az autista tanuló
figyelmét.
b) Technikai problémák megfogalmazása
szóban.
B) Technikai problémák felismerése és
megfogalmazása szóban és írásban.
Az autista személyek sokkal inkább a technika felhasználói, kevésbé alkotó részesei. Kevésbé
várható el tőlük olyan technikával kapcsolatos problémafelvetés, amely közérdeklődésre tarthat
számot, vagy amely az oktatási folyamatba illik. Nehéz számukra az oktatási folyamatba illő
problémafelvetés, nem mindig értik, hogy mit várnak el tőlük. Ezért, ha fel is vetnek problémát,
az általában speciális érdeklődési körükkel kapcsolatos. Lehet, hogy ami társainak technikai
megoldásra váró probléma, vagy amit a tanára ilyen problémaként reprezentál, az az autista
tanuló számára kérdésként fel sem merül.
A probléma megfogalmazása során mind a gondolatok lényegének kiemelése, mind annak tömör
megfogalmazása gondot jelenthet az autista tanulónak. Ha szóban kell megfogalmaznia a
problémát, az lehet nagyon időigényes, és az iskolatársak türelmét is próbára teszi, ha az autista
tanuló hosszan és körülményesen fogalmaz. Az is lehet, hogy nehezen téríthető el a probléma
szempontjából mellékes körülmények pontos leírásától, és izgatottá válik, ha mondandója
közben félbeszakítják. A rövid, tömör problémamegfogalmazásra részben serkenthető az autista
tanuló, pl. úgy, hogy előre közöljük az időtartamot, amíg beszélhet.
c) Megoldások keresése.
C) A problémák megoldásához modell
választása az anyagtulajdonságok és
megmunkálás közötti összefüggés
figyelembevételével.
A technikai problémák megoldásában ritkábban számíthatunk az autista tanuló saját ötleteire.
Kreatív gondolatok helyett gyakoribb, hogy az általuk ismert megoldásokat, vagy azok analóg
változatait alkalmazzák. Az általuk ismert megoldások alkalmazására sem lehet mindig
számítani, hiszen annak legalább két feltétele van. Egyrészt tudniuk kell, hogy egy megoldásnak
birtokában vannak, másrészt hogy a birtokukban levő stratégiát mikor és hol kell alkalmazni.
A technikai megoldások tervezésének képessége
a) Gyakorlati tevékenységekhez egyszerű,
megvalósítható tervek készítése.
A) Egy megoldás következetességének és
gyakorlati megvalósításának vizsgálata.
Ne várjunk az autista tanulóktól a saját tervek készítéséhez szükséges kreatív gondolkodást,
melynek során egyrészt logikus és realisztikus lépések egymásutánja vezet egy technikai
probléma megoldásához, másrészt egyéni ötletek merülnek fel. A tanár ilyen irányú buzdításai az
autista tanuló esetében hatástalanok maradhatnak, de előző tanult tervezési stratégiákat
felhasználva, képesek lehetnek analóg módon egyszerű terveket megalkotni.
A tanárnak tudnia kell, hogy az autista tanuló a tervezésben több segítséget igényel társainál, és
az is lehet, hogy a gyakorlati kivitelezéshez szükséges terveket készen kell kapnia.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
119
Hogyan közvetíthetjük a tanulóknak a gyakorlati tevékenységek megvalósításához a - tanárok
vagy más gyerekek által kigondolt - tervet?
A tanuló követheti a szóbeli közléseket. A szóbeli közlések hátránya, hogy nem képes
párhuzamos információk közvetítésére, és egymásutánisága megterheli a memóriát.
„A szó elszáll”, és lehet, hogy mire a terv végét meghallja a tanuló, addigra az elejét már el is
felejti, de közben nem marad semmilyen fogódzó számára és így a közlés hatástalan lesz. Ha már
a szóbeli instruálás mellett döntünk, akkor beszéljünk rövid, pontos, a tanuló számára érthető
mondatokban, és alkalmazkodjunk az autista tanuló képességeihez a tekintetben, hogy egy
mondat a terv megvalósításának hány mozzanatát tartalmazza.
A figyelmi, emlékezeti problémák megoldására a szóbeli közlések jegyzetelése jó megoldás
lehetne. A jegyzetelés olyan képességeket kíván, mint a tömörítés, lényegkiemelés, ami az
autista személyek számára nehéz, ezért az ő jegyzetelésük legtöbbször a teljes mondat szó
szerinti leírását jelenti, ami hosszadalmas és időt rabló foglalatosság.
A kivitelezési tervet közvetíthetjük írásban is, amely maradandó jellege miatt hatékonyabb
közlési forma. Alkalmazásánál tekintetbe kell vennünk, hogy az írott szó ugyanolyan elvont,
mint a mondott szó, és a szavak jelentésének értelmezése probléma lehet. Egy terv, műveleti
sorrend leírásánál a tanárnak körültekintően kell eljárni a megoldandó feladat analízisénél, és az
instrukciók megfogalmazásánál.
Ha rajzban közlünk egy tervet, azt többféleképpen is megtehetjük. Készíthetünk rajz-sorozatot,
amelyen az elvégzendő munkaműveleteket (anyagok, szerszámok, mozdulatok) is lerajzoljuk.
Vagy: rajzolhatunk olyan ábrasort is, amely csak a munkadarab megváltozásának fázisait közli.
A rajzsorozatot vagy egymás után/alatt, egy sorban helyezzük el, vagy feltétlenül számozzuk
meg a sorrendet. Megadhatunk egy tervet műszaki rajz formában is.
Azoknak az autista tanulóknak, akik nem boldogulnak a rajzok olvasásával, készítsünk inkább
modellsorozatot. A sorozat egyes darabjai a terv egyes fázisait ábrázolják, így az egyes lépések
jól követhetők és sikerekhez juttatják az autista gyermekeket a tárgyak kivitelezésében.
b) A feltételrendszer mérlegelése és az
annak megfelelő megoldás kiválasztása.
B) A megoldások közérthető megfogal-
mazása műszaki ábrázolása.
A tervek készítésének fontos szempontja a megvalósíthatóság. Lehet, hogy az autista tanuló
figyelmét erre külön fel kell hívni, mert a feltételrendszer figyelmen kívül hagyásával tervez.
Az autista személyek a technikai megoldások terveinek közvetítésére eredményesebben
használják a rajzot, mint a szóbeli közlést. A műszaki rajz készítésében lehet nagyon jó, mert az
szabályok szerint készül, pontos, precíz munkát kíván.
c) Technikai tervezési képességek:
képzelet, lényegkiemelés, fejlődő
térérzékelés, vázlatrajzkészítés
C) Tervezési képességek: realitásérzék,
modellalkotó képesség.
Az előzőekben már szó volt arról, hogy az autista tanulóktól technikai problémák megoldásakor
kész tervek kivitelezése vagy már ismert megoldásokhoz hasonló saját tervek készítése várható
el biztosan. Problémáik, adódhatnak saját terveik kivitelezhetőségének, realisztikusságának
megítélésében.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
120
Szélsőséges esetben az is előfordul, hogy az autista tanuló azáltal a rendkívül fontosnak tartott,
de valóságalapokat nélkülöző ún. technikai problémákról, vagy azok bizarr megoldásáról
rendkívül sokat beszél, miközben fel sem merül benne annak kivitelezése.
d) Gyakorlottság a hosszúság becslésében
és mérésében. Mérés cm pontossággal,
majd később mm pontossággal.
D) Gyakorlottság a rajzeszközök
használatában, egyszerű szerkesztési
feladatokban. Mérés mm pontossággal.
A hosszúság pontos mérését, a mérőeszközök használatát az autista tanulók ugyanúgy el tudják
sajátítani mint kortársaik, a szerkesztési feladatokat pontosan meg tudják oldani. Sőt, mivel a
szerkesztés szabályosságot, pontosságot követel, ezen a területen kiemelkedően jók lehetnek.
e) Egy adott terv megoldása. E) Többféle megoldás keresése a
tervezésben; egy terv széleskörű kifejtése
A tervezéssel kapcsolatos, előzőekben vázolt nehézségek miatt az autista tanuló gyakran igényel
segítséget egy megoldás kidolgozásában, és a terv kifejtésében. A többféle megoldás keresése
különösen nehéz lehet számára, mert az a gondolkodás rugalmasságára épül. Az autista tanulóra
inkább jellemző, hogy a megoldási stratégiák kidolgozásának egyféle módját megtanulja, és azt
alkalmazza a különféle helyzetekben.
A segítségadás előzőekben leírt módjain kívül a tanár megteheti azt is, hogy egy technikai
problémának többféle megoldását is bemutatja - akár a tanulótársak többféle tervét - ezzel adva
lehetőséget az autista tanulónak az egy megszokottnál több stratégia elsajátítására.
Egyszerű tárgyak, működő modellek, szerkezetek és berendezési tárgyak készítésének
tervszerű előkészítése és kivitelezése.
Legyenek képesek arra a tanulók, hogy kifejtsék és megvitassák azokat az értékelési
alapelveket, amelyekkel lemérhetik a saját és mások terveinek megvalósítását, eredményeit
és hatásait.
A 4. pont a tervek kivitelezésével kapcsolatos általános követelményeket fogalmazza meg. A
tanulóknak megfelelő ismeretekkel kell rendelkezni az anyagok tulajdonságairól, a
szerszámokról, a terv végrehajtásának lehetséges módjairól, hogy döntéseket tudjon hozni a
"Miből?", "Mivel?", "Hogyan?" készítem el kérdéseiben.
a) Alakfelismerés, arányok mérlegelése. A) A legmegfelelőbb terv kiválasztása egy
sor anyag és eljárás ismeretében.
Az autista tanulónak szüksége lehet segítségre abban, hogy egy sor anyag és eljárás ismertében a
legmegfelelőbb tervet válassza ki, mert több szempont egyidejű mérlegelése alapján döntést
hozni az autizmusra jellemző merev gondolkodási stílus birtokában nagyon nehéz. Ilyen döntési
helyzetekben a tanuló tanácstalan lehet, vagy a lehetőségek közül mindig ugyanazt a megoldást
választja.
b) Tapasztalatok szerzése az anyagok belső
szerkezetéről.
B) Az anyagvizsgálatok elemi módsze-
reinek alkalmazása által tapasztalatok
szerzése az anyagok belső szerkezetéről.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
121
Az anyagok belső szerkezetével kapcsolatos tapasztalatok megszerzését az autista tanulók
figyelmének irányításával segíthetjük, amikor is az anyagok tulajdonságainak vagy
megváltozásának lényeges vonásaira hívjuk fel a figyelmüket. Pl. ha hőre lágyuló
anyagmelegítés közben kellemetlen szagú, ez elvonhatja a túlérzékenyen reagáló autista tanuló
figyelmét az anyag szerkezetének megváltozásáról.
Fontos az is, hogy az anyagok szerkezetéről és tulajdonságairól ne csak tantárgyi keretben,
hanem a mindennapi életben is sok irányított megfigyelésen alapuló tapasztalatot szerezhessen
az autista tanuló.
c) Összefüggések felfedezése az anyagok és
a belőlük készült tárgyak tulajdonságai
között.
C) Az anyag, a forma, a funkció és az
esztétikum összefüggéseinek meglátása.
Az anyagok és belőlük készült tárgyak tulajdonságai közötti összefüggések - az anyag, a forma,
a funkció összefüggései - logikai úton jól megközelíthetők az autista tanulók számára. Az ezzel
kapcsolatos ismereteiket jól el tudják mondani, de egy alkotó folyamatban egy tárgy készítésekor
lehet, hogy ismereteiket a tanult szabályok alapján alkalmazzák, így munkáikban kevés
eredetiség figyelhető meg.
d) A kivitelezéshez szükséges anyagok és a
megmunkáláshoz kellő szerszámok
kiválasztása
D) A szerszámok és az eszközök szakszerű
használata.
Az anyagok tulajdonságaival kapcsolatban sok tapasztalatot szerezhetnek az autista tanulók, de
ez nem mindig jelent jól alkalmazható tudást. Lehet, hogy feladathelyzetben ismereteiket
pontosan és szakszerűen meg tudják fogalmazni, de nem biztos, hogy egy tárgy elkészítéséhez
mindig ki tudják választani a legmegfelelőbb anyagot. Döntései során az anyag többféle
tulajdonságát kell megítélni, a tárgy funkciójához rendelni, és ennek alapján választani. Így
egyik tárgy esetében a rugalmasság, máskor éppen a merevség, vagy éppen a szín, stb. az, ami
lényeges és választásainkat meghatározza. Az ilyen lényegkiemelésen alapuló döntések
meghozatalában az autista tanulók segítségre szorulhatnak.
Az autista tanulók választásában több az esetlegesség, a megszokotthoz való ragaszkodás, vagy
egy-egy tulajdonsághoz, pl. színhez való merev kötődés.
e) Alkalmazkodás a munkafolyamat
algoritmusához.
E) Algoritmusok szakszerű alkalmazása.
Működő modellek, berendezési tárgyak
készítése pontos esztétikus kivitelezéssel.
Egy tárgy kivitelezési tervét, elkészítésének lépéseit, és azok ésszerű sorrendjét többféle módon
tárhatjuk a tanuló elé.
Fontos, hogy amikor egy munkafolyamat leírását elkészítjük, a lépések számát - a leírás
részletességét - mindig az autista tanuló szükségleteinek megfelelően kell meghatározni. A
"Szögeld össze a két lécet!" lépés nem biztos, hogy minden autista tanuló számára magában
foglalja a következő lépéseket: "Menj oda a polchoz, vedd le a kalapácsot és a 2 db szöget, gyere
vissza az asztalodhoz, illeszd a vonal mentén a léceket, tedd a szög hegyes végét a pontra, és üsd
kalapáccsal a szög lapos végét, amíg a szög teljesen bele nem megy a lécbe!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
122
Ennek értelmében először a munkafolyamat algoritmusának leírását kell az autista személyhez
igazítani, hogy ő képes legyen egy munkafolyamat algoritmusához alkalmazkodni.
f) Értékelés adott szempontok szerint.
F) A terv megvalósítása után követ-
keztetések levonása. Értékeljék az alkal-
mazott műveleteket, technikákat és eljá-
rásokat, javasoljanak további fejlesztéseket
Az autista tanuló teljesítményének, munkadarabjának értékelése során több szempontból is
körültekintően kell eljárni.
Önértékelésük nem mindig tükrözi a valóságot, munkájukat elfogadják olyannak, amilyenre
sikerült, és azt jónak értékelik, hiszen nem akarnak mindenáron megfelelni.
Ha mások felhívják hibáikra figyelmüket, előfordul, hogy nehezen viselik a negatív értékelést.
Annak igazságát elfogadják ugyan, hogy valami nem jó, de a kritika mögött húzódó szándékot -
hogy tanuljon a hibájából, és legközelebb jobb lehet a teljesítménye - nem értik, ettől izgatottak
lesznek, viselkedésproblémáik adódhatnak.
A technika tanulásához szükséges tanulási- és munkaszokások.
a) Műveleti sorrend követése a tervezési és
a kivitelezési folyamatban.
A) A műveleti algoritmusok szakszerű
követése a tervezési és a kivitelezési
folyamatban.
A műveleti sorrend követése az az eljárás, hogy az egyes részmunkákat nem véletlen szerűen,
hanem a kivitelezés logikus sorrendjében kell végrehajtani. Ez a logikus sorrend a tanulók
számára vagy magától értetődő, vagy megtanulható és felidézhető. Az előzőekben már volt arról
szó, hogy az autista gyermek számára látható módon közölni kell egy tárgy kivitelezésének vagy
egy munkafolyamat elvégzésének helyes sorrendjét.
A műveleti sorrend követésére a gyermeknek figyelemkoncentrációs problémák miatt eszközre
lehet szüksége. Ez lehet az oktatásban klasszikusan használt módszer: pl. írott instrukcióknál a
tanuló a sorra kerülő lépés számát bekarikázza, a végrehajtott lépést kipipálja.
Autista gyermek esetében más gyakorlati, technikai megoldásokra is szükség van, amelyek
mindig függenek a végrehajtandó feladat összetettségétől, a gyermek figyelemkoncentrációjától,
illetve attól a szinttől, amelyen a gyermek a felé irányuló közléseket megérti.
A műveleti sorrend követését segíthetjük úgy, hogy az alkatrészeket és szerszámokat a használat
sorrendjében, vagy sorszámozott dobozokban helyezzük el az asztalon, vagy megtaníthatjuk
írott, rajzos instrukciósorozat követésére csipesz, mágneses színes korong, tépőzár, stb.
használatával.
b) Gyakorlottság az adott szinten elvárható
eszköz- és szerszámhasználatban.
B) A szerszámok és eszközök szakszerű és a
tervhez alkalmas használata.
Az ebben a pontban megfogalmazott követelmények teljesítése az autista tanulók számára sem
jelent nagyobb problémát, mint társaiknak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
123
c) Elemi munkaszokások: helyes testtartás,
munkamegosztás, rend, pontosság,
takarékosság, balesetvédelem.
C) Biztonsággal, kreatív módon és
pontosan használjanak egy sor technikát,
miközben jó minőségű munkát végeznek. A
helyes munkaritmus, egészségügyi
szabályok tudatos betartása.
Autista gyermekkel való foglalkozás során olyan munkaszokások, munkaviselkedés kialakítására
is figyelni kell, ami társaiknál egy adott életkorban természetes módon kialakul. Sok autista
gyermek számára nehézséget okoz, hogy egy adott helyiségben vagy a munkaasztalnál maradjon
a feladat befejezéséig. Ha egy bizonyos idő eltelte után elfárad, nem tudja figyelmét a munkára
koncentrálni, abbahagyja azt, és elhagyja a helyszínt is. A munka helyszínén eltöltött időtartam
az egyes autista gyermekeknél különböző lehet, előfordul, hogy csak igen rövid idő (néhány
perc). A helyszínen maradás időtartamát növelhetjük. Az ilyen tréning idején rövid ideig tartó, a
gyermek számára sokszor túl könnyű, vagy kedvelt feladatokat adunk, mert a cél nem új
műveletek tanítása, hanem a helyszínen maradás tanítása. Az időtartam később egyéni ütemben,
fokozatosan növelhető.
Az autista gyermek számára nehéz lehet bizonyos külső ingerek elviselése. Az iskolákban
szokásos gyermekzsivaj megterhelő lehet az autista gyermeknek.
A bizonyos modalitású ingerek (fény, hő, zaj, szag), mozgás, személyek jelenléte a szokásosnál
jobban elterelik a figyelmét, megváltoztatják a viselkedését, pl. fel-alá járkál, beszélni kezd
kedvenc témájáról, a környezet számára indokolatlanul nevetni vagy sírni kezd.
A helyzet megoldására lehetőleg ingerszegény környezetet biztosítsunk, pl. a terem egyik
sarkában. A túl zajos foglalkozásokon (kalapálás, reszelés) fülvédő használata is szóba jöhet.
Ahhoz, hogy a tanuló a munkaasztalán rendet tudjon tartani, meg kell tanítani „balról jobbra”
dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagok, az alkatrészek, a munkaasztal bal oldalán
legyenek elhelyezve, az asztal középső része legyen a munkavégzés helye, a kész
munkadarabok pedig a jobb oldalra kerüljenek. Ehhez a munkaszervezéshez is adhatunk
segítséget úgy, hogy kijelöljük a helyeket dobozokkal, rögzített színes papírlapokkal, számokkal.
Az így előkészített asztal megkönnyíti az autista tanuló számára a munkát és a munkavégzés
sebessége és időtartama is jelentősen növekedhet.
A munkamegosztás folyamatába való bekapcsolódás, illetve a már megosztott munkában való
részvétel az autista gyermek számára a szociális készségek sérülése miatt nehéz feladat.
Ilyenkor, ha két- vagy többszemélyes gyermekcsoport munkájában kell részt vennie, még a
fizikai közelség elviselése is gondot jelenthet számára. Ugyancsak gondot okoz a kooperáció,
illetve kollaboráció is. Ha a tanár meghatározza a célt, és a gyerekekre bízza a megoldást,
minden gyermekközösségben előfordul, hogy heves vita kerekedik arról, hogy mit csináljanak,
milyen sorrendben, és kinek mi legyen a szerepe. Vitatkozással vagy anélkül az eredmény
mindig valamilyen megegyezés a vita tárgyát illetően úgy, hogy miközben a gyerekek
figyelembe veszik a másik személy szempontjait, a saját elképzeléseiknek egy részét hajlandóak
feláldozni a közös cél érdekében. Az autista gyermek számára ez túl nehéz. Lehet, hogy nem
tudja, vagy nem tudja megfogalmazni, vagy nem tudja közölni a saját javaslatait, kívánságait. Az
is előfordul, hogy végletekig ragaszkodik a saját megoldási módjához a kivitelezés során, annak
ellenére, hogy másról születik közös megegyezés. Minden esetben szükség van a tanár
segítségére, hogy a csoportban kialakult és elfogadott munkamegosztásba az autista tanuló be
tudjon kapcsolódni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
124
d) A munka adott időben történő
elvégzésének megfelelő munkatempó.
D) Munkájukat kitartóan, céltudatosan és
kötelességtudóan tudják végezni.
A munkatempó tekintetében egyes autista gyermekeknél nagy nehézséget okoz a túlzott
lassúság.
A lassú munkavégzés két tényezőből adódik. Egyrészt abból, hogy az autista gyermek
mozdulatai (pl. lépései, kézhasználata) túl lassúak. Szinte végtelen türelmet igényel a tanártól,
hogy kivárja, amíg a gyermek a munkapadhoz leül és előveszi a szükséges felszerelést a
táskájából, az állandó biztatás vagy rosszallás pedig mit sem segít. A lassúság másik tényezője,
hogy a gyermek egy-egy műveletet szükségtelenül hosszú ideig (sokszor) ismétel.
A lassúsághoz hozzájárulhat az is, hogy a gyermek figyelme elterelődik, és szívesen eljátszik
(hosszan elmerülve) pl. egy tárgy kocogtatásával, nézegetésével stb.
A nagyon lassú gyermek esetében nem hatásos az állandó bíztatás arra, hogy siessen, mert nem
fog az adott időre végezni. Általában az szokott történni, hogy tényleg nem fejezi be a munkát a
kiszabott időre.
A munkatempó fokozásához használjunk olyan időmérő szerkezetet, amelyen jól látható az idő
múlása, pl. homokóra, tojásfőző óra, nagyobb méretű mutatós, vagy számkijelzős óra, de lehet ez
a gyermek saját karórája is.
Legtöbbször nem elég, ha egy munkafolyamat elvégzéséhez, vagy egy munkadarab
elkészítéséhez megadjuk a szükséges időkeretet, hanem az egyes részműveletek számára is
pontosan meghatározott időszakaszokat kell kijelölni. Általában eredményhez vezet, ha a felnőtt
felhúzza a tojásfőző órát pl. öt percre és megmondja, hogy ez alatt az idő alatt hány műveletet
kell elvégezni. Igaz, hogy ez a tanártól külön figyelmet követel, de ez a figyelem egyrészt
eredményesebb az állandó biztatásnál, másrészt értékes munkaszokás kialakulásához vezethet.
e) Kiemelt figyelem a takarékos
anyagfelhasználásra és az eszközök
kíméletes használatára.
E) Olyan eljárások alkalmazása, ahol
minimális a hulladék.
A takarékos anyagfelhasználást az autista gyermekek egy részének tanítani kell. Ahhoz, hogy
egy anyagból csak a szükséges mennyiséget használja fel és a lehető legkevesebbet pazarolja el,
tudnia kell olyan dolgokról, mint annak a pénzbeli értéke; vagy hogy egy adott lemezt, huzalt,
textil- vagy papírlapot még a társai is fel akarnak használni; vagy, hogy a maradék anyaggal
kapcsolatban más embernek, pl. a tanárnak még tervei, szándékai lehetnek. Ezek belátása az
autista gyermeknek nehézséget okozhat, de a takarékossággal kapcsolatos szabályok betartására
rávehetők (pl. adagolópohár használata, vagy alaklemez után kell kiszabnia egy anyagot, akkor
az alaklemezt ne középre, hanem az anyag széléhez illessze, stb.)
Dokumentumismeret
a) Tudják használni a tanulók a technika,
háztartástan, gazdálkodás, barkácsolás,
közlekedés témakörébe tartozó
legfontosabb dokumentumokat (technikai
lexikonok, szótárak, barkács- és
hobbikönyvek, technikai- háztartási
mindentudók, műszaki szakkönyvek,
zsebkönyvek és összefoglalók)
A) Tanulmányozzák a könyvtár
állományába tartozó, a mindennapi életben
jól használható háztartási, technikai és
barkácskönyveket, népszerű ismeretközlő
sorozatokat, folyóiratokat, munkavédelmi
és KRESZ-kiadványokat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
125
A lexikonok, szótárak, kézikönyvek olvasásával kapcsolatban az autista tanulóknál a következő
problémák merülhetnek fel:
- megértés (műszaki nyelvezet, szakszavak)
- megérti, de nem alkalmazza az irodalomban található ismereteket
- olvasása öncélúvá válhat, pl. szakácskönyvekből receptek sokaságát, tanulja meg, rengeteg
ismerete lehet a fűszernövényekről, anélkül, hogy egyetlen ételt is elkészített volna közülük.
Az autista tanuló könnyebben boldogul a követelménypontban felsorolt dokumentumokkal, ha
nemcsak bíztatjuk azok használatára, hanem konkrétan megmondjuk, hogy melyik könyvből,
pontosan mit kell elolvasnia, és az így szerzett ismereteket mire tudja használni a gyakorlatban.
A közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvétel
a) Szabályismeret, szabályalkalmazás a
biztonságos közlekedéshez.
A) A gyalogos közlekedés, a
tömegközlekedés (városi, vasúti, országúti,
vízi, légi), valamint a kerékpáros
közlekedés szabályainak gyakorlati
alkalmazása.
Az autista tanuló meg tudja tanulni a közlekedési szabályokat, abban azonban nem lehetünk
biztosak, hogy az elméletben megtanult, szóban vagy írásban begyakorolt ismereteket valóságos
helyzetekben is alkalmazni tudja.
A közlekedés szabályai egy helyzet megoldására vonatkozóan adnak általában többlépéses
cselekvési stratégiát. Az autista tanuló számára nehézséget okoz, hogy a tanult sokféle cselekvési
stratégia közül kiválassza az adott helyzetben alkalmazandót, ezért valóságos helyzetben, az
általa használt útvonalakon egyszerre érdemes tanítani a szabályt, és annak alkalmazását is.
b) Közlekedési helyzetek elemzése, javaslat
a gyakorlati megoldásra.
B) A közlekedési helyzetek helyes és gyors
megítélése, a közlekedési jelzések
biztonságos értelmezése.
Ha megtanítottuk a tanulót egy-egy útvonalon való biztonságos közlekedésre, még akkor is
adódhatnak problémák amiatt, hogy váratlan, vagy számára érdekes látvány, zaj eltereli a
figyelmét, és nem tudja azt a közlekedési helyzetre összpontosítani. Máskor a figyelem
megosztása lehet nehéz számára, amikor a közlekedési helyzetekben több tényezőre is figyelnie
kell. Baleset forrása lehet az is, ha az autista tanuló más esemény miatt izgatott, ezért nem
mérlegel, nem számol a következményekkel, amikor cselekszik. Ezért fontos, hogy a pedagógus
a szülővel együtt gondosan mérlegelje, hogy mikor vehet részt az autista tanuló önállóan a
közlekedésben. Adódhatnak az önállóan közlekedő autista tanuló számára olyan helyzetek,
amikor nem elég a tanult szabályok merev alkalmazása, mert a közlekedésben résztvevők az
udvariasság alapján adnak egymásnak elsőbbséget. Ilyenkor a másik személy pl. gépkocsivezető
lassítással, kézmozdulattal, tekintetével jelzi a szándékát, ami az autista tanuló számára
bizonytalan információt nyújt.
Bármikor előfordulhatnak a közlekedésben váratlan események - lezárják az utat, elterelik a
forgalmat, elromlik a lámpa - amelyek az autista tanulót megzavarják. Ilyenkor nem mindig
képesek a megváltozott helyzethez alkalmazkodva megfelelő döntést hozni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
126
c) A közlekedéssel kapcsolatos helyes
magatartási szokások és elvárt
udvariassági szabályok alkalmazása.
C) Legyenek tisztában a közlekedés pozitív
magatartásformáival.
Szociális nehézségei miatt az autista tanulók viselkedése a közlekedési eszközökön
udvariatlannak tűnhet.
A tömegközlekedési eszközökön legfontosabb udvariassági szabály, hogy az üres ülőhelyeket ne
foglaljuk el az idősek, rokkantak, kisgyermekes anyák, nehéz csomagot cipelők elől, illetve ha
ülünk, akkor adjuk át helyünket nekik. Az autista tanulóknak nehézséget okozhat, hogy jól
ítéljék meg a másik személy életkorát, fáradtságát, rokkantságát. Nehéz lehet a döntés abban,
hogy milyen életkorú legyen az a férfi vagy nő, akinek a helyet át kell adni.
Az is előfordulhat, hogy amikor le akar szállni a járműről nem képes érintéssel ill. a helyzetnek
megfelelő hangerővel felhívni magára a figyelmet, és szándékát közölni.
Jóllehet pontosan ismerik az udvariassági szabályt, legtöbbször nem képesek azt alkalmazni.
A pedagógus annyit tehet, hogy amikor jelen van tapintatosan, halk, rövid instrukciókat ad, hogy
szociálisan elfogadhatóbb legyen autista tanítványának viselkedése.
Felkészülés az önellátásra, háztartás feladatainak gyakorlására, a célszerű gazdálkodásra a
mindennapi életben.
a) A személyes higiénia iránti igény. A) Következetes testápolás, tudatos
higiéniás magatartás.
Előfordul, hogy az autista tanulónak a szülővel történt egyeztetés után a tisztálkodással,
testápolással kapcsolatban pontos szabályokat kell tanítani, hogy kialakuljanak a környezetében
elvárt szokásai.
b) A test és a ruházat gondozásának
alapvető tevékenységei, szokásai.
B) Legyen igényük testük, ruházatuk és
közvetlen környezetük tisztántartására,
gondozására. Ruházatuk feleljen meg az
öltözködés egészségügyi, higiéniai és
esztétikai követelményeinek. Tudják
ruhájukat gondozni, javítani.
Az e pontban megfogalmazott követelményekkel kapcsolatban a tapasztalatok alapján két
problémakör vetődik fel.
Az egyik az az eset, amikor az autista tanuló kínosan ügyel a tisztaságára, és rendkívüli módon
zavarja, ha pl. munka közben piszkos lesz a keze. Rituálékat alakít ki tisztálkodásával
kapcsolatban, melyektől nagyon nehéz eltéríteni. Ez főleg akkor jelenthet gondot, ha otthonától
távol, pl. táborban nincs lehetősége rituális szokásainak véghezvitelére, ezért célszerű a
szülőkkel való megbeszélés után szakember tanácsát kérni a szélsőségek módosítására.
A másik probléma az lehet, ha az autista tanuló keveset törődik saját tisztaságával, ami saját
magának nem okoz kellemetlen érzést, a mások kényelmetlenségéről pedig - nem szándékosan -
nem vesz tudomást.
Ilyenkor nem segít ha a környezete elhúzódik, fintorog, rosszalló arckifejezést mutat. Meg kell
mondani, hogy kellemetlen szaga van , hogy csúnya, ha hosszú és piszkos a körme, vagy ha nem
fésülködik. Közölni kell a tisztálkodási szabályokat is.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
127
Előfordulhat azonban, hogy a szabályok használata merevvé válik és pl. csak bizonyos napon és
helyen lesz hajlandó fürödni.
A ruhamosási, ruhaváltási szabályokat is pontosan meg kell tanítani, és ha lehetséges az
önápolási tevékenységet az iskolában vagy uszodában gyakoroltatni kell.
WC-használattal, testnyílások tisztántartásával, menstruációval kapcsolatos higiénés szabályokat
pontosan közölni kell, betartásukat, ha lehet, ellenőrizzük még akkor is, ha a tanár esetleg úgy
érzi, hogy ez kellemetlen, mert az autista tanuló "intim világába" avatkozik be. Nagyon fontos,
hogy a pedagógus a szülővel beszélje meg a problémát, alakítsanak ki közös elvárásokat, és
nagyon tapintatosan törekedjenek azok érvényesítésére.
c) Az egészségmegőrzés alapvető
szabályainak alkalmazása.
C) Betegápolási jártasságok.
Az egészségmegőrzés szabályainak az ismerete várható el első sorban az autista tanulóktól, de
azok alkalmazásában gyakran segítségre szorulnak.
Az időjárásnak megfelelő öltözködés az autista gyermek számára nehéznek bizonyulhat hő
érzékelési problémák miatt. Az is lehet azonban, hogy érzékeli az időjárás megváltozását, de
nem képes a változáshoz rugalmasan alkalmazkodva célszerűen öltözködni, pl. hiába melegszik
fel az idő a déli órákra, ő ragaszkodik a reggel felvett összes ruhadarabjához.
A helyes táplálkozási szokások kialakítása is nehézséget okozhat. Hiába rendelkezik az autista
tanuló bőséges elméleti tudással az egészséges táplálékokról, mégis csak néhány ételféleséget
hajlandó megenni. Az egyoldalú táplálkozás veszélyei miatt a szélsőséges válogatást vissza kell
szorítani és szélesíteni kell az elfogyasztott ételek skáláját. Az étkezéssel kapcsolatban egyéb
egészségkárosító és a környezet számára elfogadhatatlan szokások is előfordulhatnak pl. az
ételek tapogatása, szagolgatása. Bár lehet, hogy az ilyen furcsa érzékelés informatívabb az
autista gyermek számára, fokozatos visszaszorítása, vagy bizonyos helyzetekre való korlátozása
fontos.
Kiválóan ismerheti a fertőző betegségek nevét, a kórokozóikat, azok terjedését, de lehet, hogy a
cseppfertőzés megakadályozására vonatkozó egyszerű szabályokra is (pl. zsebkendőhasználat)
figyelmeztetni kell.
d) Szerezzenek gyakorlottságot az egy-
szerűbb háztartási munkák elvégzésében és
az életkornak megfelelő önkiszolgálásban.
D) Legyenek képesek tervszerűen végezni
háztartási munkákat, és tudjanak tervet
készíteni a családi munkamegosztásra.
A háztartási munkákra, egyszerű ételek készítésére, a háztartásban használatos gépek kezelésére
az autista tanulók megtaníthatók, de szükségük lehet arra, hogy segítséget kapjanak az ésszerű
műveleti sorrend kialakításában és munkaszervezésben.
e) Felelősség a rendszeres napi feladatok
ellátásában. Tájékozottság az elemi
szolgáltatások használatában.
E) A háztartási munkák megszervezésének
és elvégzésének célszerű módjai.
Szolgáltatások igénybevétele (mosoda,
kölcsönzők).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
128
Egy feladat elvégzésének szükségességét - magyarázatra vagy anélkül - az autista tanulók is
megértik. Ritkán tapasztalható, hogy ez a belátás belső hajtóerővé válik és kialakul a
felelősségtudat. Sokkal jellemzőbb az, hogy az autista gyermekek külső megerősítésre
(jutalomért) vagy szabályok szerint teljesítik feladataikat. A szabályokat jól követik, pontosak,
sőt olyankor el elvégzik a feladatot, amikor más már "lazítana". Ez megtévesztően hasonlít a
felelősségtudatra, de valójában a rugalmatlan gondolkodás jele.
A szolgáltatások igénybevételéhez szociális interakciók szükségesek, ami az autista tanuló
számára a szociális megértés nehézségei miatt problémát okoz.
f) A gazdálkodással kapcsolatos elemi
összefüggések felismerése. A pénz szerepe
a háztartás-gazdálkodásban.
F) A háztartási jövedelmek összetétele,
eredete. A bevétel-kiadás tervezési módja.
Készség vállalkozási tevékenységre.
A gazdálkodás olyan gondolkodási folyamatokat igényel, mint a lehetőségek felmérése, becslés,
tervezés, döntések hozatala, a döntések várható hatásának mérlegelése. Ez túl nehéz.
A pénz használatával kapcsolatos problémák: a pénz értékhordozó szerepe (csereérték) a
társadalmi tudat része, és ezért a pénznek ez a funkciója az autista személyektől meglehetősen
távol áll.
Gyakoroltatható és tanítható: egy adott pénzmennyiség beosztása, háztartási napló vezetése,
bevételek és kiadások jegyzetelése, a hó végi záró egyenleg kiszámításának módja.
g) Nyitottság a korszerű táplálkozás iránt. G) Alkalmazzák a helyes táplálkozás
szabályait, váljon szokásukká az igényes
kultúrált étkezés.
Korábban már volt szó arról, hogy az autista tanuló ismeretei és cselekedetei, szokásai között
nincs mindig összhang.
h) Játszó- és tanulóterük célszerű
kialakítása, gondozása.
H) Legyenek képesek egyszerű lakótér
berendezésére, a lakás otthonossá tételére.
Felnőtt segítségére (szülő) lehet szükség, mind a játszó és tanuló terükben előforduló tárgyak
kiválasztásában, mind azok elhelyezésében. Előfordulhat, hogy tárgyhoz/tárgyakhoz és/vagy
azok helyéhez végletekig ragaszkodnak, hogy bizonyos fajta tárgyakat gyűjtenek és azzal
hordják tele szobájukat, hogy a környezet számára érthetetlen frusztrációt vált ki belőlük
bizonyos tárgyak elmozdítása pl. takarításkor, hogy nyugtalanságot vált ki belőlük szobájuk
kifestése, játszó és tanuló terük új helyre való költöztetése.
Érdemes a szülőknek szabályokkal, vagy ésszerű kompromisszumokkal a gyűjtő szenvedélyt
visszaszorítani, a játszó és tanulótérrel kapcsolatos változásokat előre jelezni és esetleg
fokozatosan végrehajtani.
i) Az energiatakarékosság szükséges-
ségének belátása.
I) A háztartási megtakarítási
lehetőségeinek kihasználása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
129
Ez a pont a józan mértékletesség szemléletét sugallja. Ha az autista gyermek a takarékosság
szükségességéről hall, azt látszólag el is fogadhatja, sőt lehet, hogy törekszik is erre, de, ha a TV-
nézés a szenvedélye, vagy nagyon szeret a folyó vízzel játszani, nem várhatjuk, hogy belátja a
takarékosság szükségességét és lemond szokásairól, ezért csak szabályokkal kerülhetjük el a
pazarlást.
j) Humánus, udvarias magatartás
kortársakkal és a felnőtt- gyermek
kapcsolatokban.
J) Feleljenek meg a családi, iskolai,
hivatalos és utcai viselkedés szabályainak.
Az udvariassági szabályokat meg tudják tanulni, de azok helyzetnek megfelelő alkalmazása az
autista tanulók számára nehéz, a szociális megértés nehézségei miatt.
k) A családi szerepek bemutatása.
K) Tudják hogy az okos szeretet, a türelem
és a felelősség az alapja a helyes
gyermeknevelésnek.
A szűkebb vagy tágabb család tagjainak nevét, a rokonsági kapcsolatokat az autista tanulók is
pontosan meg tudják tanulni, és kérdésre el tudják mondani, hogy ebben a körben kivel milyen
kapcsolatban vannak. A családi szerepeket a többi családtag esetében meg tudják fogalmazni, de
a családi munkamegosztásban betöltött saját szerepüket nehezen látják be, és a felnőttek
segítségére szorulnak abban, hogy mikor milyen tevékenységekben kell részt venniük. A
feladataikra vonatkozó szabályokat betartják, de önkéntes feladatvállalásra ritkán számíthatunk.
A területi igényeknek megfelelően felkészülés a lakó-, dísz-, és haszonkertek tervezésére,
ápolására és gondozására
a) A természet jelenségeinek megfigyelése
és figyelembevétele a növények
gondozásában.
A) A környezetvédelmi lehetőségek
felismerése a lakásban, az iskolában és
környékén. Környezetbarát módszerek
alkalmazása (biotermelés).
A különböző kerti munkák elvégzésének időpontja függhet az időjárástól, a növények igényeitől,
a növény és a kert aktuális állapotától. Az autista tanuló számára több tényező együttes
mérlegelése, és figyelembevétele alapján nehezebb arról dönteni, hogy mikor érdemes vagy kell
a kerti munkákat elvégezni.
Igaz, a természet jelenségeinek változékonysága miatt még a tanár számára is nehéz a
szabályalkotás kerti munkák esetén, de az autista tanuló helyzetét mégis megkönnyíthetjük
bizonyos szabályok vagy időpontok megadásával.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
130
3.13. TESTNEVELÉS ÉS SPORT
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK
1-6. évfolyam 7-10. évfolyam
Az egészséges testi fejlődés
a) Életkoruknak megfelelően fejlődjön
keringési- mozgató- és légzési rendszerük.
Rendszeresen végezzenek mozgás-
tevékenységet.
A) A tanulók az alkalmazás szintjén
ismerjék a mozgástevékenységnek és a
sportolásnak az egészséges életmódban
betöltött szerepét. Rendszeresen
végezzenek testedzést.
Az autista tanuló társaihoz hasonlóan képes megtanulni, hogy a különféle gimnasztikai és erősítő
gyakorlatok melyik izmokat, izomcsoportokat fejlesztik. Ennek értelméről, a fizikai
állóképességükre, erőnlétükre vonatkozó változásokról csak hosszabb gyakorlási szakasz után
lehet tapasztalatot szerezni. A saját testükben történt pozitív változásokra fel kell hívni a tanulók
figyelmét, hogy a mozgás szükségességéről meggyőződjenek. A testedzést napirendjükbe építve
tehetjük rendszeressé.
b) Aktív és egyre tudatosabb testmozgással
előzzék meg a testtartási rendellenességek
kialakulását
B) Tudatosan vegyenek részt egészséges
testi fejlesztésükben.
Az autista tanulónál a belátáson, megértésen alapuló viselkedés helyett a világos szabályok
betartását várhatjuk el. Ezek a szabályok vonatkozhatnak arra, hogy a tanórákon hogyan üljenek,
hogyan viseljék a táskájukat, mennyit és hogyan mozogjanak, hogy a tartási rendellenesség
kialakulását megelőzzék, s egészségesek maradjanak.
A mozgásműveltség fejlesztése
a) Tudjanak gyorsan, kitartóan futni,
iramukat a távhoz és a terephez igazítani,
futás közben akadályokat leküzdeni.
Sajátítsák el a különféle ugrások, dobások
(hajítás, lökés, vetés) végrehajtásának
alaptechnikáját.
A) Teljesítményképes tudás szintjén
birtokolják az atlétikában tanult
alaptechnikákat.
Az itt felsorolt ugrások, dobások alaptechnikáját az autista tanuló társaihoz hasonlóan képes
elsajátítani. Tud gyorsan, kitartóan futni. Nehézsége lesz abban, hogy iramát a távhoz és a
terephez igazítsa. Ebben úgy lehet segíteni, ha a döntést befolyásoló szempontokat futás előtt
segítünk felidézni s a következményeket megfogalmazni.
Segíthet, ha "látható" célt adunk a futásnak, pl. különféle eszközök (babzsák, stafétabot) minél
gyorsabb, versenyszerű eljuttatását egyik helyről a másikra, ezzel elfogadtatva a futás
szükségességét.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
131
b) Sajátítsanak el egyszerű tornajellegű
támasz- és függéshelyzeteket, legyenek
képesek hely- és helyzetváltoztatásokra
támaszban és függésben
B) Sajátítsanak el támasz- és
függőszereken egyszerűbb tornaelemeket
és elemkapcsolatokat. A tornában tanult
elemekből legyenek képesek összefüggő
gyakorlatot végrehajtani.
Az előző ponthoz hasonlóan a mozgásanyag elsajátítása nem okoz külön nehézséget. A tornában
tanult elemekből a tanár által összeállított gyakorlatsort az autista tanuló képes megtanulni, míg
az önállóan koreografált mozgásanyag összeállításában mindenképpen segítséget igényel. Az
önállóan alkotott gyakorlatsor többnyire fantáziátlan. Legvalószínűbb az előzőekben már látott
gyakorlatok megismétlése.
c) Jellemezze tevékenységüket kreativitás a
legváltozatosabb feladathelyzetekben.
Elemi szintű játékkészség birtokában
legyenek képesek részt venni a különböző
sportjátékokban.
C) Tudjanak elfogadható szinten játszani
két sportjátékot, ismerjék azok szabályait,
alkalmazzák támadási és védekezési
megoldásait.
Az autizmus jellegéből adódóan a sportjátékok tanítása során egyes elemek elsajátítása nem
várható el a tanulótól. Képes lesz megtanulni a játékszabályokat, de nem ismeri fel a helyzeteket,
hogy mikor és hogyan kell azokat alkalmazni. Mivel a csoportos sportjátékok kiszámíthatatlan
elemek sorozatából állnak, (védekező-támadó szerep gyors cseréje, a megoldások számtalan
lehetősége, a játékostársak bejósolhatatlan viselkedése) az autista tanuló az ilyen helyzetekben
mindig hátrányban lesz.
d) Sajátítsanak el egy úszásnemet
(amennyiben lehetőség van rá).
D) Továbbfejleszthető szinten tudják két
úszásnem alaptechnikáját. (amennyiben
lehetőség van rá)
Az úszásnemek megtanulása semmiféle többletnehézséget nem okoz az autista tanulónak.
Előfordulhat, hogy az uszoda szokatlan akusztikája és terei miatt az átlagosnál nehezebben tud a
tanuló a feladatra figyelni, s szükség lehet arra, hogy a gyakorlatokat többször megismételjék.
e) Sajátítsanak el viselkedési mintákat a
fenyegetettség elkerülésére.
E) Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat.
Az autista tanulótól nem várható el, hogy felismerje azokat a helyzeteket, amikor már veszélyben
van. A tanítás során az kap hangsúlyt, hogy ezeket a helyzeteket hogyan kell elkerülni. Ezt
világos, jól körülhatárolt viselkedési szabályok tanításával és betartatásával lehet a
legkönnyebben elérni.
Az önvédelem fogásait a tanuló a többi mozgáselemhez hasonlóan képes megtanulni, de nem
tudja alkalmazni. Nem ismeri fel a veszélyhelyzetet, vagy nem tudja eldönteni, hogy mikor és
hogyan kell megvédeni magát.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
132
A motorikus képességek fejlesztése
a) Fejlődő tendencia jellemezze
kondicionális és koordinációs
képességeiket, mozgásos cselekvés-
biztonságukat.
A) Érjenek el jelentős fejlődést maximális
és gyorsasági erőben, alap
állóképességben.
Mivel az autizmussal nem jár szükségszerűen együtt a mozgásfejlődés problémája, így a
folyamatos mozgás hatására a többi tanulóhoz hasonlóan fejlődik az autista tanuló ereje,
gyorsasága és állóképessége.
b) Életkoruknak megfelelően fejlett
izomzattal legyenek képesek uralni
testtömegüket a legkülönbözőbb
feladathelyzetben.
B) Motoros képességeiket fejlesszék, ez
mutatkozzon meg atlétikai és
tornateljesítményeikben. Ismerjék és
alkalmazzák a képességeik fejlesztésére
szolgáló eljárásokat.
Előfordul, hogy az egyébként jól mozgó autista tanuló bizonyos feladatokban nem képes
megfelelően koordinálni a mozgását. Bizonytalan, elesik vagy szokatlanul lassú. Ennek az az
oka, hogy az új helyzet annyira leköti a figyelmét, hogy közben nem képes a mozgására
koncentrálni, vagy az új helyzetre a meglévő praktikus mozgásmegoldásait nem tudja
általánosítani.
Az autista tanuló is képes elsajátítani azokat az eljárásokat, amellyel saját maga is tudja
fejleszteni a teljesítményét. Az írott formájú, előzőleg a tanár segítségével kipróbált edzéstervet
megbízhatóan végigcsinálja önállóan.
c) Legyenek képesek összerendezett
mozgásokra.
C) Fejlődjön izomérzékelésük, ritmus- és
reakcióképességük, térbeli tájékozódó-
képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is
növekvő biztonsággal uralják
testhelyzetüket.
Az autizmus nem jár szükségszerűen együtt a csontrendszer, az izomrendszer vagy a mozgató
idegek sérülésével. A harmonikus mozgás kivitelezéshez szükséges a környezetből érkező
információk folyamatos és pontos felvételére és értékelésére. Mivel a sérülés jellegéből adódóan
a beérkező és feldolgozott információk olykor pontatlanok, így néhány tanuló mozgása egyes
helyzetekben esetlennek, lassúnak, pontatlannak tűnhet.
A mozgásigény fenntartása
a) Alapozódjon meg az egészséges életmód
és rendszeres fizikai aktivitás igénye.
A) Jellemezze a tanulókat motorikus
cselekvési biztonság, életvitelükben a
rendszeres fizikai aktivitás.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
133
Nem várható el, hogy a mozgás igénye folyamatosan fennmaradjon. Általában az a tapasztalat,
hogy a tanuló akkor marad továbbra is aktív, ha akár tanári, vagy szülői segítséggel sikerül
változatos tevékenységekből álló napi- és heti tervet összeállítani számára, ami segíti őt abban,
hogyan ossza be a rendelkezésére álló időt.
Akkor fog csak a tanuló rendszeresen sportolni, ha napi- és heti rendjében helyet kap a mozgás is.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
134
4. Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeket nevelő-oktató középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája számára
4.1. Koncepció
4.1. 1. Bevezetés
A tanterv tartalmában, szerkezetében alkalmazkodik az autizmussal élő tanulók fogyatékosságból
eredő speciális szükségleteihez. Kidolgozásakor a szerzők a NAT követelményrendszere és a
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára kiadott kerettanterv mellett a Fogyatékos tanulók
iskolai oktatásának tantervi irányelveire támaszkodtak. A tanterv az Autizmus Kutatócsoportban
folyó kísérlet jelenlegi fázisát tükrözi, folyamatos fejlesztés alatt áll. Az autisztikus állapotok
lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely
jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.
Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a
rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez
képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a
következményes sztereotíp viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek, okozta elsődleges és
másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem
tünetmentesig, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban, különböző formában
jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a
típusos tünetek.
Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen
csoportosíthatók:
értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar
beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar
viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió.
A tanterv kialakításakor figyelembe kell venni azokat a speciális szükségleteket, amelyek minden
érintettnél jelen vannak, valamint a családok igényeit. A helyi tantervek elkészítéséhez szükséges a
helyi igényeket felmérni. A tanterv alapján egyéni fejlesztési programot kell készíteni, amely a
tanuló életkora mellett figyelembe veszi autizmusa súlyosságát, a mentális korát, egyenetlen
képességprofilját.
Az, hogy a tantervben foglaltak milyen keretek között valósulnak meg, számos tényezőtől függ.
Meghatározó ebből a szempontból, hogy a tanulók milyen képességekkel rendelkeznek:
A képességektől függően az autizmussal élő tanulók beiskolázhatóak többségi általános iskolába,
speciális autista csoportba, a társuló fogyatékosságnak megfelelő intézménybe, illetve
elhelyezhetőek képzési kötelezett gyermekeket ellátó intézménybe. A tanulók bizonyos hányada
otthon részesül fejlesztésben.
Ez a tanterv elsősorban a speciális autista csoportokban, intézményekben tanulók számára készült.
Az egyes fejlesztési területekre vonatkozó elvek és módszerek, fejlesztő programok felhasználhatók
a társuló fogyatékosságuknak megfelelően beiskolázott tanulóknál.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
135
A felsorolt fejezetek képzési kötelezett gyermekek fejlesztésében is alkalmazhatók, de számukra a
"Babzsák" fejlesztő program nem ajánlott A többségi iskolába járó gyermekek részére a NAT
műveltségi területeihez, az általános fejlesztési követelmények szintjén Tantervi és módszertani
útmutató, valamint Óvodai program is készült.
Az autista tanulók speciális szükségleteinek megfelelő teljes körű ellátás rendkívül költséges,
elsősorban az egyéni fejlesztés szükségessége miatt, és mert csak kis létszámú csoportok
szervezhetőek melyekben, egy időben minimálisan két szakképzett felnőtt jelenléte szükséges.
Tapasztalatunk szerint fontos, hogy egyikük valamilyen pedagógiai (lehetőleg gyógypedagógiai)
alapképzettséggel és autizmus-specifikus képzettséggel is rendelkezzen, másikuk legyen az
autizmus terén képzett asszisztens, vagy gyermekfelügyelő. Ezeknek, az igényeknek teljes körű
kielégítése világszerte problémát okoz, és hazánkban sem lehetséges kizárólag a Közoktatásról
szóló Törvény által biztosított kereteken belül megszervezni a tanulók ellátását, ezért nagyon fontos
további forrásokat is bevonni. Ezek a többletek származhatnak a fenntartótól, pályázatokból, szülői
hozzájárulásból, valamint az illetékes pedagógiai és egészségügyi intézményekkel való
együttműködésből. (pl. Nevelési Tanácsadók, Gyermek-ideggondozók kiegészítő terápiás segítséget
nyújthatnak.)
Az ellátás kialakítását nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezésre áll-e megfelelően képzett
szakember. Ebben súlyos hiányosságok tapasztalhatók, a felsőfokú oktatás az autizmus területén ma
még alig nyújt képzést.
A hiányt nem pótolják, de a tanterv felhasználásához segítséget nyújthatnak az Autizmus
Kutatócsoport által szervezett tanfolyamok. A tanterv adaptálásához feltétlenül szükséges a
pedagógusok kiegészítő képzése.
4.1.2. A tanulók szükségletei
A tanulók szükségleteit típusos erősségeik és nehézségeik határozzák meg.
A tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából
kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok:
a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának (pl.
az információ átadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya,
legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb
elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse,
a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes
hiánya, és hogy a tanulóknak nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömöt,
a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet
nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás,
az egyenetlen képesség-profil: pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes
memória közötti szakadékszerű különbségek,
belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a
tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban.
Típusos erősségek, amelyekre egyes autisztikus tanulóknál építeni lehet:
a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív,
tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás,
jó mechanikus memória
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
136
megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció,
kitartás,
egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, nem
szöveges számtan, zene).
Típusos nehézségek, és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás- tanulás során
szenzoros információfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.),
figyelemzavar,
utánzási képesség zavara,
percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák,
analízis, szintézis műveleteinek problémája,
lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése,
általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése,
emlékezet-felidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),
nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti
alkalmazással,
a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya,
szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága,
énkép, én-tudat fejlődésének zavara,
a valóság téves értelmezése, felfogása,
realitás és fantázia összetévesztése,
szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes
utasítások esetén,
képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya,
gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát
viszonyulás a kortársakhoz,
strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák,
félelmek, fóbiák, szorongás.
A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló tanulás
akadályozott, ezért a pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek számára a világról való
megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.
4.1. 3. A családok igényei
A tanárok érzékenyen vegyék tekintetbe az autizmussal élő gyermeket nevelő család szempontjait,
lehetőséget adva az együttműködésre.
Az egyéni szükségletekhez szabott fejlesztési terv kidolgozásakor maximálisan vegyék figyelembe
a család rövid és hosszú-távú elképzeléseit.
Minden szülő számára fontos, hogy konkrét segítséget kapjon olyan otthoni és családon kívüli
nevelési helyzetek megoldására, mint az önálló tevékenykedésre való szoktatás, önkiszolgálással
kapcsolatos készségek kialakítása, változások elfogadtatása, a társas viselkedés szabályainak
tanítása, súlyos viselkedésproblémák (agresszió, autoagresszió) kezelése. Az iskolai képzés során
alakuljanak ki olyan készségek, képességek, melyek segítik a felnőttkori társadalmi beilleszkedést.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
137
A szülők segítséget várhatnak abban, hogy megfelelő terápiás illetve nevelési-oktatási módszert
válasszanak gyermekük számára. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok szakmailag felkészültek
legyenek.
4.1.4. Nevelési-oktatási célok
A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg.
a.) A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori
szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.
b.) Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus
módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs
célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati
készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása.
c.) A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a
szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család
életébe való beilleszkedésre.
d.) A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.
e.) Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai
képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.
f.) Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.
4.1.5. A nevelés és oktatás feladatai
a.) A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása
a következő területeken:
Elemi pszichoszomatikus funkciók
Szenzomotoros készségek
Szociális készségek
Kommunikáció
Kognitív készségek
b.) A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
c.) A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként.
d.) Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család
igényeinek messzemenő figyelembevételével.
e.) A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és
kezelése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
138
f.) A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán
kívüli környezetben.
g.) Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása.
h.) A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.
4.1.6. Fejlesztési területek
4.1.6.1. A szociális készségek fejlesztése
Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és rugalmas
gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel - az autizmus
mint "szociális fogyatékosság" a legszembetűnőbb. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az
első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent.
Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő
szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása.
A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása
(taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és
fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes
eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt.
A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az
autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális
készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre alapozva. Ezért a fejlesztés
metodológiájában elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások,
amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más
fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció).
A fejlesztés fő területei:
A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek
A taníthatóságot megalapozó szociális készségek;
A pedagógus segítségének elfogadása.
Más személyek jelenlétének elviselése.
Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.
Az utánzás tanítása.
Önmagáról való tudás;
Személyi adatok megtanítása.
Saját külső tulajdonságok ismerete.
A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének
tanítása.
Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes csinálni, mi
az, amit egyáltalán nem tud.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
139
A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása.
Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása.
Saját élmények felidézése.
Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés.
Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása.
A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása.
Kapcsolatteremtés, fenntartás:
A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.
Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása.
Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés).
Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés
fenntartása, befejezése stb.
Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai.
Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása különböző
színtereken.(pl. uszodában, üzletekben, járműveken, könyvtárban)
A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő, megfelelő viselkedés
szabályai.
Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel.
Szabadidős készségek
A szabadidős készségek tanításának közös feladatai :
A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt megfelelő
szabadidős aktivitások kiválasztása.
A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása.
A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása.
A tárgyakon való megosztozás tanítása.
A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása.
A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai:
A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje.
Önállóan végezhető szabadidős aktivitások.
Eszközök, anyagok kiválasztása.
A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai:
A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása.
Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása.
A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
140
4.1.6.2. A kommunikációs készségek fejlesztése
A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint
az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara,
hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden
autizmussal élő gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges
fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia
megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív
kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítása szükséges.
Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának metodológiájában is
elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a
gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési
módszerekkel is (pl. zenei interakció).
A fejlesztés területei:
Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használat
szempontjából.
A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond, vagy csinál. Tágan
értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol
az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl.
dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek,
beszéd.
Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb.
megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és
használat kontextustól függő.
Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás,
figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről). A
funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs
készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg.
Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen
körülmények között?
A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul.
A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül.
A fejlesztés legfontosabb feladatai a felmérés eredményétől függően a következők:
A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz
használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben.
Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes stb.
A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése.
A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése.
A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a
környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a
gyermeket.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
141
A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető
legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek
új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák.
4.1.6.3. Kognitív készségek fejlesztése
Az autizmussal élő gyermekek közel 75%-a valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az
autizmus-specifikusfejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen
képesség-struktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés
során. A következőkben azon sérült kognitív készségekkel foglalkozunk, amelyek autizmus
specifikusak, illetve gyakran jelennek meg járulékos problémaként.
Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az információk
jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi. Jellegzetes nehézségek
tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében és a belső forgatókönyvek
kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések
triásza az autizmusban, azaz a jellegzetes viselkedéses kép. Így természetesen a kognitív fejlesztési
célok erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is.
A fejlesztés legfontosabb feladatai:
Jelentés-teli információk kiemelésének elősegítése:
a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire
lényegkiemelés képességének elősegítése
A figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése.
Cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása.
Alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása lehetőleg abban a kontextusban, ahol azt
alkalmazni kell.
A megtanult készségek általánosítása, alkalmaztatása a lehető legtöbb természetes
élethelyzetben.
Elvont fogalmak, összefüggések (pl. idői, ok-okozati relációk) megértésének elősegítése
4.1.6.4. A szenzomotoros készségek fejlesztése
A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a
társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként.
A szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet
kap az Életvitel és gondozási ismeretek, az Ábrázolás-alakítás és a Mozgásfejlesztés tantárgyakban,
valamint a "Tér- idő szervezése" fejlesztő programban.
Az alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő fejlesztési feladatokat
emeljük ki.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
142
A legfontosabb fejlesztési feladatok a következők:
A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése.
A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban.
A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása.
Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb, pl.
verbális sztereotípiáit.
4.1.6.5. Elemi pszichoszomatikus funkciók
Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák.
Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az autizmusból erednek.
Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet.
Az alvással kapcsolatos gyakori problémák:
- A nappal és éjszaka felcserélése.
- Csökkent alvásigény.
- A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni.
A szobatisztasággal kapcsolatos problémák:
- Jelentősen késik kialakulása.
- Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja.
- A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb.
Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek:
- Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele.
- Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek.
- Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek,
italok típusa, állaga, színe, hőfoka).
- Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák.
- Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák.
A fejlesztés legfontosabb feladatai:
- A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése.
- A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása,
meghatározása.
- Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
143
4.1.7. A fejlesztés elvei
A fejlődési szemlélet fontossága
Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokok nem
feltétlenül épülnek egymásra (pl. a nyelvet használó tanulónál a beszéd kialakulását nem előzi meg
a preverbális kommunikáció értése és használata).
Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek
között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív
kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű terápiás és oktatási
módszerekkel megelőzhetőek illetve korrigálhatóak.
A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az
egyes tanulók képességstruktúrája formális (pl. pszichológiai vizsgálatok az intelligencia mérésére)
és informális felmérésekkel (pl. fejlődési kérdőív és felmérő feladatlapok) ismerhető meg.
Az egyénre szabott felmérések funkciói a következők: Az ép gyermek fejlődésmenetéhez
hasonlítják az autizmussal élő gyermek fejlődését, melynek mentén kirajzolódnak a tanuló erősségei
és gyengébb, illetve hiányzó képességei. Regisztrálja a tanuló önmagához mért fejlődését. A mérés
eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek
kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok
fontossági sorrendjét a szülőkkel egyeztetve megállapíthassa a pedagógus. A mérés eredményétől
függően korrigálható az egyéni fejlesztési terv, ellenőrizhető a fejlesztés eredményessége. A
tervezés rövid, közép- és hosszú-távú. A pedagógiai felméréseket tanévenként háromszor szükséges
elvégezni.
Speciális megközelítés a tanításban
Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és
kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve.
A tanítás kudarca esetén nem feltételezhető, hogy a gyermek szándékosan nem teljesít, el kell hinni,
hogy nem képes elvégezni a feladatot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran az a látszat,
hogy a tanuló „dacból” nem végez el bizonyos feladatokat, melyeket máskor, mással már tudott.
Ennek leggyakoribb oka, hogy az autizmussal élő gyermek számára a körülmények legkisebb
változása is új helyzetnek minősül, melyben nem képes készségeit, tudását mozgósítani.
A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen új mozzanattal.
(egy új szín, forma, mozdulat, stb.)
Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermek képességeinek megfelelő lehető
legnagyobb nagyságú lépésekre kell bontani.
A feladatoknak a tanuló szempontjából értelmesnek kell lenniük, ezért az ismereteket lehetőleg
abban a kontextusban tanítjuk, melyben a gyermeknek alkalmaznia kell azokat.
Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell,
melyben funkcionálisak.
A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk,
melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten-tartása szükséges.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
144
Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek
számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig).
Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el
lehessen hagyni a külső jutalmakat.
Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre,
speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a pályaorientáció szempontjából.
A fejlődési egyenetlenség csökkentése azonban elsőbbséget kap a szigetszerű képességek fokozott
fejlesztésével szemben.
A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell megjeleníteni, és
nem a pedagógus személyes kívánságaként.
Protetikus környezet kialakítása
A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan,
miért, mennyi ideig tegyen, tehet. (Ennek részletes leírása a Tér-idő szervezése című fejezetben
található.)
Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök,
információhordozók alkalmazása szükséges (valódi tárgyak, kicsinyített tárgyak, fotók, képek,
piktogramok, szóképek, stb.).
A tárgyi, fizikai környezet csak a szükséges információkat tartalmazza, segítve ezzel a tanulók
figyelmének fenntartását és a megértést. (Zavaróak lehetnek a fény-árnyék viszonyok, felületek,
mintázatok, színek, szagok, zajok, felesleges dekoráció, kényelmetlen bútorok, váratlan változások,
stb.)
A pedagógusok tudatosan tervezik kommunikációjuk minden dimenzióját és számolnak azzal, hogy
ők is lehetnek olyan ingerforrás, amely a gyermeket zavarják (pl. sok hangos beszéd, szemüveg,
ékszer, mintás, színes ruha, új frizura, illatok, váratlan változás a viselkedésükben).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
145
4.2.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a tantervben
A tanulók csoportja rendkívül heterogén, többségüknél nem alkalmazható a NAT
követelményrendszere. A fejlesztés rendszerében és a csoportok kialakításánál a hagyományos
életkori elvtől eltérünk. A rendezőelv az egyes tanulók fejlettségi szintje, mentális kora.
A tanulók speciális szükségleteihez igazodó tanterv alapvizsgára nem készít fel.
A NAT-ban és a kerettantervben megjelenő tartalmakat minőségi és mennyiségi szempontból
módosítani és redukálni szükséges. Az egyes műveltségi területekre és tantárgyakra vonatkozó
sajátos eltéréseket az egyéni fejlesztési tervekben kell kimunkálni.
A tanterv "A" és "B" változata 8 évfolyamra készült, egységes követelményrendszert tartalmaz,
amelyhez az egyes tanulók teljesítményei viszonyíthatóak. Az "A" változat a nyelvet használó, az
ismeretelsajátításban gyorsabban haladó tanulók számára készült, a "B" változat a lassan fejlődő,
súlyos társuló fogyatékossággal küzdő tanköteles gyermekek részére jelöli ki a tanítás tartalmát. A
követelményrendszer csak azt a minimumot határozza meg, amely a továbblépéshez feltétlenül
szükséges. Természetesen az egyenetlen képességprofil következményeként a tanuló egyes
tantárgyakban tarthat sokkal magasabb szinten, mint ami az adott évfolyamon elvárt. A
többlettartalmak az egyéni fejlesztési tervben jelennek meg.
Az első (megismerési és felzárkóztatási) évfolyam az "A" és "B" változatban azonos, elvégzésére
szükség esetén két tanév adható. Attól függően, hogy a gyermek hogyan teljesítette a minimális
teljesítményeket három lehetőség, van. Ha a gyermek nem képes teljesíteni azokat, akkor javasolni
kell a képzési kötelezettség megállapítását. Amennyiben igen, akkor a "Minimális teljesítmények"
teljesítésének szintjétől függően haladhat az "A" illetve a "B" változat szerint.
A "B" változatban a tantárgyak, és a tananyag alkalmazkodik ahhoz, hogy az autizmus mellett
súlyos társuló fogyatékosságok is megjelennek. A fejlesztés során szem előtt kell tartani az
autizmus súlyosságát és a járulékos problémákat. E tényezők egyéni kombinációja határozza meg a
szükségleteket és az ennek megfelelő speciális módszereket. A halmozottan sérült tanulók esetében
a fejlesztés céljainak és módszertanának meghatározója általában az autizmusból eredő hátrányok
kompenzálása. A társuló sérülésekre specifikus módszerek alkalmazásának keretei a megfelelően
megválasztott autizmus specifikus módszerek alkalmazásával teremthetőek meg. A 2. 3. 4.
évfolyam végén a minimális teljesítményeknek való megfeleléstől függően egyaránt lehetőség
nyílik az "A" és a "B" változat közötti átjárásra, vagy kezdeményezhető a tanuló integrációja. A 4.
évfolyam végén a változatok közötti átjárás lehetősége gyakorlatilag megszűnik, de elvi lehetőségét
fenn kell tartani, hiszen a tanulók bizonyos hányadánál a fejlődés iránya, üteme megváltozhat. Ezek
a változások nagyon rosszul prognosztizálhatóak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
146
4.2.2. A tantárgyak rendszere és óraszámok
a) Kötelező tantárgyak
Tantárgyak Az egyes évfolyamok óraszámai
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Olvasás-írás
előkészítése
2 2 0 0 0 0 0 0
Olvasás-írás
elemei
0 0 4 5 5 5 4 4
Környezet-
ismeret
4 4 4 4 4 4 0 0
Környezet -
és
egészségvéd
elem
0 0 0 0 2 2 2 2
Számolás-
mérés
előkészítése
2 2 0 0 0 0 0 0
Számolás-
mérés
elemei
0 0 3 4 4 4 4 3
Önkiszolgál
ás
2 2 2 0 0 0 0 0
Életviteli és
gondozási
ismeretek
0 0 0 2 3 3
7 7
Ábrázolás-
alakítás
2 3 2 2 2 2 3 3
Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Játékra
nevelés
2 2 2 0 0 0 0 0
Mozgásnevelés 4 3 3 3 3 3 0 0
Testnevelés 0 0 0 0 0 0 3 3
Kötelező
óraszám
20 20 22 22 25 25 25 24
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
147
b.) Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció
A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beépül valamennyi tantárgy tananyagába és átszövi az
egész napos pedagógiai tevékenységet.
Az autizmussal élő gyermekek típusos nehézségei, s az ezekből fakadó sajátos oktatási-nevelési
feladatok szükségessé teszik azonban, hogy a habilitáció önálló fejlesztő programokban is
megjelenjen az "A" és "B" változat szerint tanulók esetében egyaránt, az alábbi elnevezéssel:
Tér- idő szervezése
Társas viselkedés fejlesztése
"Babzsák"
c.) Tanórán kívüli tevékenységek
A tanulók számára csak a strukturált foglalkozások jelenthetnek szükségleteiknek megfelelő
ellátást. Ilyen szervezett formában jelenhetnek meg a szülők igényeinek megfelelően a fenntartó
által biztosított napközis ellátás órái. A szervezési formák közül – a személyi feltételektől függően –
az egyéni foglalkozások lehető legnagyobb arányára kell törekedni.
Az egyéni tervek összeállításakor a pedagógusok döntenek arról, hogy mely tanórán kívüli
tevékenységekben vesznek a tanulók részt.
Valamennyi tanuló számára ajánlott foglalkozás:
Szervezett szabadidő
Differenciáltan tervezhető:
Zene
Műhelymunka (pl. rajz, festés, fotó, batikolás)
Számítógépes ismeretek
Gyógytestnevelés, sport
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
148
4.2.3. A fejlesztési területek megjelenése a tantárgyak és fejlesztő programok rendszerében
szociális
készségek
kommunikációs
készségek
kognitív
készségek
szenzo-
motoros
készségek
pszicho-
szomatikus
funkciók
Olvasás-írás
előkészítése
X X X X
Olvasás-írás
elemei
X X X X
Környezetismeret X X X X
Társadalmi
ismeretek és
gyakorlatok
X X X X
Számolás-mérés
előkészítése
X X X X
Számolás-mérés
elemei
X X X X
Önkiszolgálás X X X X X
Ábrázolás-alakítás X X X X
Ének-zene X X X X
Játékra nevelés X X X X
Mozgásnevelés x x x x X
Testnevelés x x x x
Informatika X X X X
Életvitel X X X X X
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
149
4.2.4. Óraterv: időkeretek, óraszámok
Az autizmussal élő gyermekek iskolai csoportjai a gyakorlatban elsődlegesen "A" és "B" változatok
szerint, ezen belül pedig pedagógiai szakaszonként szerveződnek. A gyermekek rosszul
prognosztizálható haladási tempója miatt a tanulócsoportok évfolyam-összetétele előre nem látható.
Az adott tanévre - csoportjaik számának és évfolyam-összetételének figyelembe vételével - az
iskolák maguk készítik el óratervüket.
A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott napirend készül,
melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított foglalkozások formájában
szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra, rendelkezésre álló órakeret a tanuló
napirendjében jelenik meg.
Kötelező órák
A fentebb közölt óraszámok az egyes tantárgyak megjelenésének kívánatos arányát mutatják. A
helyi tantervekben, illetve az egyéni napirendek kidolgozásakor ettől a szükségletnek megfelelően
el lehet térni.
Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció
"A" változat
Fejlesztő program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tér-, idő-
szervezés
7 7 7 3 3 3 3 3
Társas viselkedés
fejlesztése
4 4 4 4 4 4 4 4
„Babzsák” 3 3 3 4 4 4 4 4
Összesen 14 14 14 11 11 11 11 11
"B" változat
Fejlesztő program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tér-, idő-
szervezés
7 7 7 5 5 5 5 5
Társas viselkedés
fejlesztése
4 4 4 3 3 3 2 2
„Babzsák” 3 3 3 3 3 3 3 3
Összesen 14 14 14 11 11 11 11 11
A pedagógusok a tanév során a csoportok rendelkezésére álló azonos habilitációs órakeretet a
szükségletektől függően az egyes gyermekek, illetve a tanítási hetek között osztják meg.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
150
Egyéni foglalkozások
A gyermekek speciális szükségletei megkövetelik az egy tanár-egy tanuló formában történő oktatás-
fejlesztés magas arányát. Ezért javasoljuk, hogy az iskolák éljenek az átcsoportosítás lehetőségével
más órakeretek terhére. Mivel a kellő mértékű differenciálás így is csak részben oldható meg, e
szempontok alapján is javasolt a megközelítőleg 1:2 pedagógus-gyermek arány, ha ennek
biztosítását a fenntartó vállalja.
Heti összesített óraterv
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kötelező órák 20 20 22 23 24 25 27 27
Habilitáció 14 14 14 11 11 11 11 11
Összes 34 34 36 34 35 36 38 38
Tanórán kívüli
("napközis")
tevékenységek
6 6 4 6 5 4 2 2
Összes 40 40 40 40 40 40 40 40
Az óraterv a törvényesen rendelkezésre álló órák számát, ajánlott átcsoportosítását mutatja. Egyes
intézmények számára a fenntartó magasabb óraszámot is biztosíthat. E többlet órákat egyéni
foglalkozásokra célszerű elsősorban felhasználni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
151
4.3. Mérés és értékelés
4.3.1. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei
A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az
oktatásban megszokott.
A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a
fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát.
Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a
szülők számára. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében szembesíthetők elért
konkrét eredményeikkel. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen
készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a gyermekek elért teljesítménye ritkán tudatos
törekvés eredménye, megjelenésük sokszor a természetes érésnek, a jól szervezett környezetnek,
tudatosan és lépésről lépésre megtervezett pedagógiai beavatkozásnak, a jól működő motivációs
bázisnak köszönhető. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi
megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és
információértékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív,
ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés,
önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a
tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb.
Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és
hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni.
Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések különböző típusai szolgálnak (pl. Fejlődési
Kérdőív, megfigyelés).
Az "A" és a "B" változatban szöveges értékelést kell készíteni a tanulók teljesítményének
minősítésére, félévkor és a tanév végén, mind a 8 évfolyamon. Az 1. évfolyamon az "A" és "B"
változat tartalma ugyanaz, és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik
változat szerint halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, az egyenetlen képességprofil, a
sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé.
A minősítés lehetséges fokozatai az első hat évfolyamon:
sokat fejlődött
fejlődött
részterületen fejlődött
változatlan
hanyatlott
A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben
meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik.
A szöveges értékelés mellett a 7. évfolyamtól kezdődően megjelenik a törvény által előírt
érdemjeggyel történő minősítés is a következő módon:
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
152
Jeles az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített
Jó az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített
Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével
Elégséges az, aki nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette
Elégtelen az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális
teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely
vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban megfelelő szöveges értékelés
mellett minden esetben a gyermek adott félévi előmenetelét tartalmazó részletes pedagógiai
jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit.
4.3.2. A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei
Az autizmussal élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása -
sérülésükből fakadóan - akadályozott. A magatartás és a szorgalom értékelésének törvénybeli
kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg.
A magatartás és szorgalom félévi illetve év végi minősítése szövegesen történik, a 6. évfolyamtól a
törvény által előírt formában.
Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó
képességének szintjét, önkontrolljának mértékét.
Kiváló az, aki: a megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja.
Jó az, aki: a megadott viselkedési szabályokat felnőtt segítségével képes betartani.
Változó az, aki: alkalmanként segítséggel sem tartja be a tanult viselkedési szabályokat, ilyenkor
inadaptív viselkedést mutat (pl. hipermotilitás, passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió,
autoagresszió).
Gyenge az, aki: gyakran autoagresszív, agresszív, vagy egyéb súlyos viselkedésproblémát mutat
(pl. szökés). Önmagát, környezetét súlyosan veszélyezteti.
Szorgalom fogalmával jellemezzük, minősítjük a gyermek motiválhatóságát, aktivitásának,
aktivizálhatóságának mértékét.
Kiváló az, aki: bizonyos tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez,
teljesítménye egyenletes.
Jó az, aki: biztos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes.
Változó az, aki: csak bizonyos körülmények között aktivizálható.
Hanyag az, aki: nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait.
.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
153
Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és
szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni, ezért javasoljuk, hogy autizmus
diagnózis esetén a tanulók kapjanak felmentést a minősítés alól.
4.4. A taneszközök kiválasztásának elvei
A tanulók számára a speciális szükségleteknek megfelelően egyénre szabottan kell megválasztani a
tankönyveket és a taneszközöket. Az ép és a fogyatékos tanulók számára készült taneszközök,
tankönyvek egyaránt felhasználhatóak. A tankönyvek, munkafüzetek, egyéb segédletek legyenek
konkrét tartalmúak, jól variálhatóak, áttekinthetőek, tartalmazzanak minél több valósághű képet.
Szükségessé válhat, hogy a pedagógusok saját kezűleg készítsék el a taneszközöket. Az egyes
tantárgyak tanítása során a mindennapi életben előforduló valóságos tárgyakat kell használni.
Fontos szempont, hogy az alkalmazott eszközök biztonságosak legyenek.
4.5. Tantárgyi tantervek
4.5. 1. Játékra nevelés
A tantárgy tanításának célja:
A gyermek alkalmazkodó képességének, kommunikációs készségének fejlesztése. A játék folyamán
egyre jobban ismerjék meg környezetüket, a tárgyakat, jelenségeket, alakuljon kapcsolatuk
társaikkal és a felnőttekkel. Tanulják meg a játéktárgyakat adekvát módon használni, vigyázzanak
rájuk, és tartsák rendben azokat. Erősítse és mélyítse a többi tantárgy során kialakított készségeket
és képességeket.
A tantárgy tanításának feladatai:
Változatos foglalkozásokkal fejlessze a tanulók alkalmazkodó képességét. Biztosítson lehetőséget
arra, hogy elsajátítsák a játéktevékenységek szabályait, és gyakorolják azok betartását. Járuljon
hozzá a szabadidő adekvát módon való eltöltéséhez. Nyújtson segítséget a többi tantárgy és
fejlesztési terület, cél - és feladatrendszerének megvalósításához.
E tantárgyban az "A" és "B" változat tartalma ugyanaz, a gyermeket képességeitől függően vonjuk
be a különböző aktivitásokba. Minimális teljesítményt csak a 3. évfolyam végén határozunk meg,
mely szintén azonos az "A" és "B" változat esetében.
A tantárgy témakörei:
- gyakorlójáték
- konstrukciós játék
- didaktikus játék
- szabályjáték
- spontán játék
- szabadban játszható játékok
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
154
A kerettantervben szereplő témakörök közül a szerepjátékot elhagytuk, mert az autizmussal élő
gyermekek speciális sérülése következtében spontán szerepjáték nem jelenik meg, és tanítás során
ezek pótlására az esetek többségében nincs remény.
A többi témakör tartalmában minimális változtatást hajtottunk végre az autizmussal élő gyermekek
speciális szükségleteit figyelembe véve.
1. évfolyam
Gyakorló játék
Tartalom:
Zajkeltő játékok: irányítás nélkül játszanak, majd segítséggel, utánzással végeznek
különböző cselekvéseket: csengettyű megszólaltatása, fa rudak összeütögetése.
Tárgyak kapcsolatba hozása egymással: együttműködéssel a dobozok, vödrök
megtöltése, kiürítése.
Segítséggel tárgyak rögzített rúdra gyűjtése szabadon.
Segítséggel gyöngyfűzés szabadon (nagyméretű gyöngyökkel).
Húzós játékok használata, autók tologatása segítséggel.
Szappanbuborék fúvása együttműködéssel.
Labdázás segítséggel: ismerkedés a labdával (gurigázás, eldobás)
Játék babákkal, segítséggel, irányítással.
Konstrukciós játék
Tartalom:
Építés fakockával, duplóval, legóval segítséggel.
Didaktikus játék
Tartalom:
Tárgyak válogatása egy szempont szerint segítséggel (forma, szín, nagyság).
Zenehallgatás irányítással.
Figyelemfejlesztő játékok segítséggel (képes lottó, képes dominó, forma puzzle, kétfelé
vágott képek összerakása, memória, stb.)
Kontaktusfejlesztő játékok együttműködéssel (térden lovagoltatás, összetapsolás,
"kerekecske-gombocska")
Képeskönyvek nézegetése segítséggel (lapozgatás, személyek, tárgyak felismerése,
megnevezéssel).
Szabályjáték
Tartalom:
Mozgásos játékok együttműködéssel. Elemi szabályjáték segítséggel
(sorra kerülés)
Spontán játék
Tartalom:
Szabadon választott játék tárgyakkal segítségnyújtás mellett.
Szabadon játszható játékok
Tartalom:
Szabadtéri foglalkozási eszközök kipróbálása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
155
2. évfolyam
Gyakorló játék
Tartalom:
Tárgyak kapcsolatba hozása egymással, segítséggel: Montessori-torony felfűzése,
Montessori- kockák, - hordók felrakása.
Gyöngyfűzés irányítással két szempont szerint.
Labdázás: dobálás, gurigázás.
Konstrukciós játék
Tartalom:
Segítséggel, majd irányítással építés fakockával, legóval függőleges és vízszintes
irányban (torony, vonat).
Didaktikus játék
Tartalom:
Tárgyak válogatása segítséggel 2 szempont szerint.
Zenehallgatás segítséggel.
Figyelemfejlesztő játékok (képek egyeztetése, képes lottó, képes dominó, stb.). 2-3
részre vágott képek összerakása.
Hiány felismerése segítséggel.
Érzékelő játékok segítséggel.
Szabályjáték
Tartalom:
Segítséggel karikadobáló, kugli - játékszabályok betartásával.
Egyszerű társasjáték.
Labdázás, célba dobálás, egyszerű versenyjáték segítséggel.
Spontán játék
Tartalom:
Irányítással, a kirakott játékok közül szabadon választva.
Szabadban játszható játékok
Tartalom:
Játszótéri játékok (mászóka, hinta, homokozó, stb.) irányítással.
Minden játék, ami szabadban játszható.
3. évfolyam
Gyakorló játék
Tartalom:
Montessori - jellegű játékok irányítással.
Segítséggel labdázás: falhoz ütögetés, elkapás.
Segítséggel autók húzogatása, tologatása, ismerkedés a lendkerekes autóval.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
156
Konstrukciós játék
Tartalom:
Építés kockával, legóval (ház, vár, alagút) irányítással.
Segítséggel, irányítással mozaikkirakás (sorritmusok balról jobbra).
Didaktikus játék
Tartalom:
Tárgyak válogatása több szempont szerint.
Többfelé (3-4-be) vágott képek összerakása segítséggel.
Segítséggel képes lottó, képes dominó, puzzle kirakására.
Szabályjáték
Tartalom:
Az eddig tanult össze szabályjáték ismétlése irányítással.
Társasjátékok.
Spontán játék
Tartalom:
Az eddig tanult játékok közül (irányítással, önállóan).
Szabadban játszható játékok
Tartalom:
Irányítással, a játszótéri játékokkal, a természet kínálta játékokkal.
Télen: hógolyózás, szánkózás.
Minimális teljesítmény, 1.-3. évfolyamon:
Vegyen részt a játékfoglalkozásokon, próbálkozzon meg a tartalomban megjelölt aktivitásokkal,
ismerjen meg néhány játéktárgyat, és segítséggel tudja azokat használni.
Egy tevékenységben mutasson fejlődést.
A didaktikus játékokban működjön együtt.
A tanult játékokat kevés segítséggel tudja használni, a játék során a szabályokat irányítással
tartsa be.
Figyelme, képességeitől függően, minél hosszabb időre legyen leköthető játéktevékenységgel.
Váljon szokásává, vagy igyekezzen a játék végeztével az eredeti állapotot helyreállítani.
A megismert játékokat a szabadidejében is tudja a tanult módon játszani.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
157
4.5. 2. 1. Olvasás-írás előkészítése
4.5. 2. 2. Olvasás-írás elemei
A tanulóknál az alapsérülés miatt, az átlagos fejlődésmenetű gyermekekkel ellentétben nem
alakulnak ki a spontán és rugalmas kommunikációs készségek, nem tanulnak önállóan a nyelvileg
gazdag környezetben. A számukra készített tanterv egyik fő területe a kommunikáció tanítása, mely
átszövi a nevelési-oktatási folyamat egészét. A kommunikáció tanításának cél-és feladatrendszere
tantervünk erre vonatkozó fejezetében található bővebben kifejtve.
A tantárgy tanításának célja a kommunikáció fejlesztéséhez szükséges nyelvi alapok megteremtése.
A tantárgy tanításának feladata a hiányzó nyelvi készségek specifikus módszerekkel való
kompenzálása és kialakítása. Minden nyelvtanítási helyzetben cél a nyelvtani szerkezetek
kommunikációs célú használata, nem ezek elszigetelt produkciója.
Az olvasás tanításának elsődleges feladata a környező világban előforduló írott információk alapján
való tájékozódás kialakítása. Az olvasmányok tartalma lehetőséget nyújt alapvető ismeretek
szerzésére, elemzésük fejleszti a nyelvi kifejezést.
Az írás tanításának feladata a tanult nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási ismereteknek megfelelő
szövegalkotás és a személyesen átélt események felidézésének segítése.
Az olvasás-írás technikájának kialakítása
Tekintettel a tanulók kommunikációs nehézségeire, olyan olvasástanítási módszert ajánlunk, mely
kezdettől fogva lehetővé teszi az olvasottak megértését. A tanuló egyéni fejlődési tempója határozza
meg, hogy már néhány szókép felismerése után tanítjuk-e a betűket (szintetikus módszer globális
elő-programmal), vagy a teljes szókép-készlet megtanítása után (globális módszer).
A szókép-készlet javasolt tartalma:
1. melléknevek: színek
2. főnevek: napirendi kártyák, játékok, használati tárgyak, saját neve, néhány családtag és tanárok
neve
3. igék: mindennapos tevékenységek
A tanulókkal nem olvastatunk szótagokat, a betűösszevonást csak szavakon gyakoroltatjuk.
Az autista tanulókat jellemző kommunikációs sérülés miatt nem követeljük meg a gyermektől, hogy
interpretáló funkcióval - a tempó, a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés és az értelmi szünettartás
megfelelő alkalmazásával - olvassa hangosan a szöveget.
Az írást késleltetve tanítjuk. A tanuló szem-kéz koordinációját, finommotorikai és kognitív
fejlettségét figyelembe véve a pedagógus dönti el egyéni elbírálás alapján, hogy melyik
írástechnikát tanítja. Ha a kézírás technikailag nehezen kivitelezhető, a számítógép (3. évfolyamtól),
esetleg írógép használata marad az írásban való kommunikáció eszköze a tanuló számára.
A szövegértő olvasás kialakítása
Az autista tanulókat a beszédhasználat és beszédértés alacsony foka jellemzi. Olvasási készségük
viszont gyakran meghaladja megértési szintjüket (hyperlexia), ezért fokozott figyelmet kell
fordítani a szövegértő olvasás kialakítására, a Tartalom megfelelő kiválasztásával és a megértés
folyamatos ellenőrzésével.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
158
Kezdetben csak olyan szövegek megértésére képes a gyermek, amelyek új információt nem
hordoznak, közvetlenül kapcsolódnak a gyermek személyes világához.
Az olvasmányok típusai ezen a szinten:
- róla és a közvetlen környezetében lévő személyekről szóló olvasmányok
- személyesen átélt eseményekről szóló olvasmányok
Egy későbbi fázisban már olyan olvasmányok megértésére is képes a tanuló, melyek még mindig
szorosan kapcsolódnak személyes világához, de a szöveg már nem róla szól, bár vele is
megtörténhetett volna; majd fokozatosan kiterjed az őt körülvevő világra.
Az olvasmányok típusa ezen a szinten:
- "igaz történetek"
- tankönyvi ismeretterjesztő olvasmányok élőlényekről, tárgyakról
- újságok egyes részletei (pl.: időjárás-jelentés)
- szociális történetek
A tanulók többsége nem jut el arra a szintre, hogy irodalmi jellegű olvasmányokat megértsen.
Számítani kell arra, hogy a megértés színvonala sokkal alacsonyabb, mint beszédprodukciójuk.
Ezért a megértés ellenőrzésére, az olvasottak megbeszélésére fokozott figyelmet kell fordítani. A
javasolt irodalom: valós tartalmú, jelenkorban játszódó, egyszerű szerkezetű ifjúsági regények,
novellák.
A szövegértés ellenőrzésének lehetőségei:
- a szöveg tartalmának megfelelően képek, mondatok sorba rendezésével
- a szöveg lényegére vonatkozó kérdésekre való szóbeli, írásbeli válaszadás
- a szövegre vonatkozó állítások valóságtartalmának megítélése: igaz-hamis állítások
- hiányos mondatok kiegészítése írással, megfelelő szókép kiválasztásával
- hiányos mondat befejezésével
- az olvasmány tartalmának elmondásával, leírásával
Témakörök:
A témakörök tartalmilag és elnevezésükben az autizmussal élő gyermekek ismeretelsajátítási és
alkalmazási nehézségeihez igazodnak, azaz redukáltak és módosítottak
1. évfolyam:
- nyelvi értés
- nyelvi kifejezés
- olvasás megalapozása
- vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
159
"A." változat:
- nyelvi értés (2.-8. évfolyamig)
- nyelvi kifejezés (2.-8. évfolyamig)
- olvasás megalapozása (2. évfolyam)
- olvasás, szövegértés (2.-8. évfolyam)
- helyesírás (3.-8. évfolyamig)
- vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása (2. évfolyam)
- íráselemek tanítása (3. évfolyam)
- írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás (3.-8. évfolyam)
"B." változat:
- olvasás megalapozása (2.-4. évfolyam)
- olvasás (4.-8. évfolyam)
- vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása (2.-3. évfolyam)
- íráselemek tanítása (4. évfolyam)
- írás, íráshasználat (5.-8. évfolyam)
1.évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
Saját keresztneve, ismert tárgyak, személyek, főbb testrészek neve. A felszólító mód bevezetése:
instrukciók megértése. A „Ki ez?”, „Mi ez?”, „Mit csinál?” kérdések megértése. Hat-nyolc alapszín
neve. A mindennapi életben gyakran előforduló tárgyak azonosítása használatuk leírása alapján.
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Forduljon oda, ha nevét hallja. Értsen meg ismert helyzetben, három tanult, egyszerű, egylépéses
instrukciót. Megnevezés után hat különféle színű tárgy közül adja oda a megfelelőt.
Minimális teljesítmény a "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Forduljon oda, ha a keresztnevét hallja. Két-három rövid, tanult instrukciót értsen meg és teljesítse
azokat.
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
Ismert tárgyak, személyek megnevezése élethelyzetekben és képeken. "Ki ez?", "Mi ez?", "Mit
csinál?" kérdésekre ismert helyzetekben egyszerű válasz. Elemi szükségletek és egyszerű
kívánságok kifejezése. Elutasítás a „nem” szó használatával. Köszönés fogadása, visszaköszönés.
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Egy-egy szóval nevezzen meg ismert tárgyakat, személyeket, cselekvéseket élethelyzetekben és
képeken. Tanult helyzetben jelezze elemi szükségleteit. Tudjon a „nem” szóval elutasítani.
Minimális teljesítmény a "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Tanult helyzetben jelezze elemi szükségleteit.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
160
Olvasás megalapozása
Tartalom:
Tárgyak egyeztetése tárggyal. Tárgyak egyeztetése fényképpel, rajzzal. Képek egyeztetése képpel.
Rajzok egyeztetése rajzzal. A formaérzékelés fejlesztése mértani idomok megfigyelésével:
formaegyeztetés (háromszög, négyszög, kör); forma vagy nagyság szerint azonos csoportba tartozó
tárgyak, ábrák válogatása egy szempont szerint kétfelé.
Minimális teljesítmény az A változaton való továbbhaladáshoz:
Tudjon képet képpel egyeztetni.
Minimális teljesítmény a B változaton való továbbhaladáshoz:
Tudjon tárgyat tárggyal egyeztetni.
Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása
Tartalom:
A helyes ceruzafogás és testtartás kialakítása. Függőleges és vízszintes vonalak átrajzolása.
Szaggatott vonalak, pöttyök átrajzolása. Formák átrajzolása. Függőleges és vízszintes vonalak
másolása. Színezésnél vonalhatárok megközelítően helyes betartásának gyakorlása. Festésnél
formakitöltés két színnel, a vonalhatárok megközelítően pontos betartásának gyakorlása.
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Tartsa megközelítőleg helyesen a ceruzát. Tudjon átrajzolni függőleges és vízszintes vonalakat.
Minimális teljesítmény a "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Ceruzával hagyjon nyomot a papíron.
"A" változat
2. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
A „Mit?” kérdés megértése. Élethelyzetekhez kapcsolódó, tárggyal bővített mondat megértése.
Tárgyak méretére vonatkozó melléknevek megértése. A többes szám felismerése.
Minimális teljesítmény:
Értsen meg élethelyzetekhez kapcsolódó, tárggyal bővített, tanult instrukciókat. Két tárgy közül
válassza ki, melyik a kicsi, nagy, hosszú, rövid, magas, alacsony (a Környezetismeret tantárgy
anyaga alapján). Ismerje fel és a gyakorlatban alkalmazza az egyes és többes szám közötti
különbséget.
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
Kétszavas mondatok alkotása. Szókincsbővítés a Környezetismeret tantárgy anyaga alapján.
Kétszavas válaszok adása a „Ki ez?”, „Mi ez?”, „Mit csinál?” kérdésekre élethelyzetben vagy képek
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
161
alapján. A felszólító mód: segítségkérés tanult helyzetben. Köszönés fogadása, visszaköszönés
tegező formában.
Minimális teljesítmény:
Használjon kétszavas mondatokat elemi szükségletei és kívánságai kifejezésére. Alkosson
tőmondatot élethelyzet vagy kép alapján. Szókincsbővítés: használja a Környezetismeret
tantárgyban megtanult fogalmakat. Segítséggel tudjon visszaköszönni.
Olvasás megalapozása
Tartalom:
A közvetlen környezetében lévő tárgyakon (írott, nyomtatott nagy- és kisbetűvel), tárgyak
fényképén és rajzán, személyeken és személyek fényképén, cselekvéseket ábrázoló rajzokon lévő
szóképek olvasása.
Konkrét személyek cselekvését ábrázoló fényképeken, később rajzokon lévő két majd három szavas
mondatok olvasása.
Minimális teljesítmény:
Tudja elolvasni az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat rajz segítségével.
Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása
Tartalom:
A füzetben való tájékozódás kialakítása: munkavégzés balról jobbra haladva.
Írás előkészítő gyakorlatok: Előírt vonalelemek (függőleges és vízszintes vonalak, egyenes-ferde
vonalak, karikák) átírása, majd másolása (balról jobbra) vonalközbe helyezve. (Ha a méret a
gyermek számára nem megfelelő, a formákat tovább kicsinyíthetjük, ill. szükség szerint
nagyíthatjuk.) A vonalhatár, a vonalelemek közötti távolság és a margó betartása.
Irányok érzékeltetése: erre-arra irányok megfigyeltetése, rajzos képsoron az egy irányba néző ábrák
bejelölése.
Minimális teljesítmény:
Munkáit helyes ceruzafogással végezze. Támaszkodjon az asztalon a ceruzát fogó kézzel, a papírt a
másik kezével rögzítse. Tudjon függőleges és vízszintes vonalakat másolni. Tudjon vonalelemeket
átírni.
Munkáját füzetében balról jobbra végezze, a vonalhatárt és a margót tudja betartani.
3. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
A „Hol?” kérdés megértése. Élethelyzetekhez kapcsolódó, helyhatározóval bővített mondat
megértése. A „Milyen?” kérdés megértése. A birtokos személyjellel ellátott főnév megértése.
A „Mennyi?” kérdés megértése. A tőszámnevek.
Minimális teljesítmény:
Értsen meg élethelyzetekhez kapcsolódó, helyhatározóval bővített, tanult kérdéseket. Értelmezze a
birtokos személyjellel ellátott szavakat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
162
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
A tanult kérdőszavak használata. A többes szám használata. A köszönés fogadása, visszaköszönés
tegező formában.
Szókincsbővítés a Környezetismeret tantárgy anyaga alapján. A felszólító mód: a segítségkérés.
Élethelyzethez kapcsolódó, tárggyal bővített mondat használata. A tőszámnevek.
Minimális teljesítmény:
Kéréskor, segítség kérésekor használja a tárgyas szerkezetet, a többes számot, a felszólító módot.
Önállóan köszönjön vissza a tanult módon. A „Milyen?” kérdésre használja a Környezetismeret
tantárgyban megtanult, tárgyak látható tulajdonságaira vonatkozó mellékneveket. Tudja használni a
tőszámneveket a Számolás-mérés tantárgyban meghatározott Minimális teljesítményeknek
megfelelően.
Helyesírás
Tartalom:
Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése (írásban jelölt teljes hasonulás esete is): hallás
utáni megkülönböztetés.
Minimális teljesítmény:
Adott szóban keresse meg hallás alapján a hosszú illetve a rövid magán- és mássalhangzót jelölő
betűt.
Olvasás- szövegértés
Tartalom:
A tanult szóképek leválasztása a képekről és rajzokról. A megértés bizonyítására a szavak
egyeztetése rajzzal, szavak mondatba foglalása, igék eljátszása tárgyakkal.
Mondatok leválasztása fényképekről és rajzokról: A fénykép alá az adott mondat szóképeinek sorba
rendezése. A fénykép tartalmához 4-5 szókép közül a 2-3 megfelelő kiválasztása.
Betűleválasztás: Az olvasott szó hang- és betűsorának elemzése, egyes hangzók kijelölése, a betűk
hangoztatása. Betűösszevonással szavak és egyszerű mondatok olvasása. Egy mondatos utasítás,
kérdés alapján feladatok megoldása (pl.: Kösd össze!). Néma olvasás alapján önálló feladatvégzés.
Minimális teljesítmény:
Tudja elolvasni az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat.
Tudja az olvasott szavak és mondatok megértését bizonyítani a szavak rajzzal való egyeztetésével, a
cselekvés konkrét tárggyal való bemutatásával, a fénykép vagy rajz alá az adott mondat
szóképeinek sorba rendezésével, a fénykép vagy rajz tartalmához 4-5 szókép közül a 2-3 megfelelő
kiválasztásával.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
163
Íráselemek tanítása
Tartalom:
Írás előkészítő gyakorlatok: Nyomtatott nagybetű elemeinek (felfelé-lefelé és oldalra nyitott
félkörök; függőleges-vízszintes, egyenes-ferde vonalak, és ezek kombinációja) átírása és másolása
vonalközbe helyezve. Vonal és betűelemekből álló ritmikus sorok folytatása. A betűelemek közötti
távolság betartása. Írásmunkáját ceruzával végzi.
Minimális teljesítmény:
Tudjon vonal- és betűelemeket másolni, az azok közötti távolságot megközelítőleg tartsa be.
Tudja rajzos képsoron az egy irányba néző ábrákat bejelölni.
4. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
A „Mikor?” kérdés megértése. A múlt és a jövő idő. Élethelyzetekhez kapcsolódó, időhatározóval
bővített mondat megértése. Névutóval kifejezett téri relációk megértése. Az egyes számú személyes
névmások. Melléknevek fokozása.
Minimális teljesítmény:
Értsen meg élethelyzetekhez kapcsolódó, a jelenre és a közelmúltra vonatkozó időhatározóval
bővített, tanult instrukciókat. Találjon meg tárgyakat a térben, ha azok helyét névutós szerkezet
fejezi ki. Tanult helyzetben segítséggel vonatkoztassa magára, illetve másra az egyes számú
személyes névmás megfelelő alakját. Melléknevek fokozása: két tárgy közül kérésre adja oda a
megfelelőt (pl. kisebb, nagyobb).
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
A birtokos személyjel használata. Az egyes számú személyes névmás használata. A napszakoknak
megfelelő köszönési formák. A tanult kérdőszavak használata. A tárgyak, személyek látható
tulajdonságaira vonatkozó melléknevek.
Minimális teljesítmény:
Tanult helyzetben segítséggel használja az egyes számú személyes névmásokat. Segítséggel
használja köszönéskor a megtanult nyelvi formákat. A „Ki?”, „Mi?” kérdésre használja a birtokos
személyjellel ellátott főnév egyes szám első személyű alakját. Információ kérésekor segítséggel
használja a tanult kérdőszavakat. Irányított kérdések segítségével válaszaiban használja a tárgyak,
személyek látható tulajdonságaira vonatkozó mellékneveket.
Helyesírás
Tartalom:
Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése. A "j" hang kétféle jelölése. A mondatkezdés és
mondatzárás helyes jelölése. Tulajdonnevek nagy kezdőbetűjének írása. Szótagolás.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
164
Minimális teljesítmény:
Keressen meg leírt szavakban hosszú és rövid magánhangzókat illetve hosszú mássalhangzókat
jelölő betűket. Keressen példát leírt szavakban a "j" hang kétféle jelölésére. Látó-halló
tollbamondáskor mondatot, személyneveket, címeket, gyakran használt földrajzi neveket kezdjen
nagy kezdőbetűvel, kijelentő mondat végét jelölje a megfelelő írásjellel. Minta alapján tudjon
szóban szavakat szótagolni.
Olvasás- szövegértés
Tartalom:
Formájában nagy hasonlóságot mutató nyomtatott kis- és nagybetűk egyeztetése.
Folyóírással író gyermekek számára: folyóírással írt szavak és mondatok olvasása.
Összefüggő egyszerű mondatok (egymás alá írva) olvasása önmagával és közvetlen környezetével
kapcsolatban. (A mondatokat fogalmazhatjuk fényképekről.) A mondatvégi szünet betartásának
gyakorlása.
Az olvasottak megértésének bizonyítása szóban, írásban: kérdésre válasz egy szóval vagy rövid
mondattal, hiányos mondat kiegészítése (írással, szókép elhelyezésével).
Minimális teljesítmény:
Tudjon betűösszevonással szavakat és rövid mondatokat némán és hangosan olvasni.
Tudja az olvasottak megértését bizonyítani szóban, írásban: kérdésre válasz egy szóval vagy rövid
mondattal; hiányos mondat kiegészítése (írással, két szókép közül a megfelelő kiválasztásával).
Írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás
Tartalom:
A tanuló szem-kéz koordinációját, finommotoros és kognitív fejlettségét figyelembe véve a
pedagógus dönti el egyéni elbírálás alapján, hogy melyik írástechnikát választja:
1. Nyomtatott nagybetűk másolása vonalközbe helyezve. Nyomtatott nagybetűvel írt szavak,
szósorok, egyszerű mondatok másolása és önálló írása.
2. Írott betűk átírása, másolása, kapcsolása a tanult betűforma és alakítási mód szerint. Szavak,
szósorok, egyszerű mondatok másolása (nyomtatott és írott betűről írottra) és önálló írása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon szavakat, egyszerű mondatokat másolni.
5. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
A többes számú személyes névmások. A jövő idő. „Kivel?”, „Mivel?”, „Kinek?”, „Minek?”
kérdőszavak, valamint az eszközhatározó, illetve részeshatározó ragjával ellátott főnevek
megértése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
165
Minimális teljesítmény:
Tanult helyzetben vonatkoztasson magára ismert frontális instrukciókat. Értsen meg
élethelyzetekhez kapcsolódó, a közeljövőre vonatkozó időhatározóval bővített, tanult instrukciókat.
Értsen meg élethelyzetekhez kapcsolódó, eszközhatározóval illetve részeshatározóval bővített,
tanult instrukciókat.
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
A múlt idő használata. Téri relációk kifejezése a helyhatározók névutós alakjának segítségével. A
többes számú személyes névmások. Időhatározó használata. A melléknév középfokú alakjának
használata.
Minimális teljesítmény:
Irányított kérdések segítségével a megfelelő igeidőt használva számoljon be a közelmúlt
eseményeiről. Válaszaiban használjon időhatározókat, és a helyhatározó névutós alakját. Tanult
helyzetben segítséggel használja a többes számú személyes névmásokat. Választásakor használja a
melléknév középfokú alakját.
Helyesírás
Tartalom:
Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése. A "j" hang kétféle jelölése. Az elválasztás egyes
esetei, egymás mellett két magánhangzót tartalmazó szó, illetve két magánhangzó között egy vagy
több mássalhangzót tartalmazó szó elválasztása. A mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése.
Minimális teljesítmény:
Tanult szavakban jelölje helyesen a magán és mássalhangzók időtartamát, a "j" hangot.
A szabály ismerete nélkül, minta alapján tudjon szavakat elválasztani.
Tollbamondás után mondatot kezdjen nagy kezdőbetűvel, kijelentő mondat végét jelölje a
megfelelő írásjellel.
Olvasás- szövegértés
Tartalom:
Egyszerű mondatokból álló szövegek olvasása. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása.
Dokumentumszövegek olvasása: címkék, feliratok, iskolai étlap.
Formájukban eltérést mutató nyomtatott kis- és nagybetűk egyeztetése.
Nyomtatott kisbetűvel írt szavak, mondatok olvasása.
A könyv címe. Könyvkeresés szabadpolcon. A könyvben való tájékozódás: adott oldalszám
megkeresése.
Minimális teljesítmény:
Tudja bizonyítani nyomtatott kisbetűvel írt, öt összefüggő mondatból (egymás alá írva) álló szöveg
megértését.
Tudjon kikeresni néhány könyv közül adott könyvet cím alapján.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
166
Írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás
Tartalom:
5-6 mondatos szövegek másolása, önálló írása tollbamondás után. Mondatok írása emlékezetből
(mondatonként letakarva).
Egyszerű mondatok írása önállóan ismert tartalmú kérdések segítségével fényképekről,
olvasmányokról és személyesen átélt eseményekről.
Számítógépes gépírás: nyomtatott kisbetűvel írt szövegek másolása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon egyszerű mondatokat önállóan írni tollbamondás után és emlékezetből.
Tudjon ismert tartalmú (fényképekkel, személyesen átélt eseményekkel kapcsolatban föltett)
kérdésekre egyszerű mondattal válaszolni. Válaszaiban tudja használni a múlt idő megfelelő alakját.
6. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
Helyre vonatkozó további kérdőszavak („Honnan?”, „Hová?”), és a helyhatározó ragozott alakjának
megértése. Mellérendelő összetett mondatok: a kapcsolatos, a választó és az ellentétes mondat.
Melléknév fokozása: a felsőfok. Mutató névmás. A sorszámnév.
Minimális teljesítmény:
Találjon meg tárgyakat a térben, ha azok helyét helyhatározó raggal ellátott főnév fejezi ki. Tanult
helyzetben értsen meg konkrét tartalmakra vonatkozó mellérendelő (kapcsolatos és választó)
összetett mondatokat. Melléknév fokozása: három tárgy közül kérésre adja oda a megfelelőt (pl.
kicsi, kisebb, legkisebb). Tanult helyzetben értse, hogy a mutató névmás tárgyak, dolgok
megnevezését helyettesíti.
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
A jövő idő használata. „Kivel?”, „Mivel?”, „Kinek?”, „Minek?” kérdőszavak, valamint az
eszközhatározó, illetve részeshatározó ragjával ellátott főnevek használata. A sorszámnév.
Minimális teljesítmény:
Irányított kérdések segítségével a megfelelő igeidőt használva számoljon be a közeljövő
eseményeiről. Tanult helyzetben információszerzés céljából, segítséggel használja a „Kivel?”,
„Mivel?”, „Kinek?”, „Minek?” kérdőszavakat, és ezekre, a kérdésekre a főnevek megfelelően
ragozott alakjával válaszoljon. Ismert helyzetben, irányított kérdésekre válaszként használja a
sorszámneveket.
Helyesírás
Tartalom:
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
167
Tulajdonnevek nagy kezdőbetűjének írása. A középfok és a múlt idő jelölése írásban. Felszólító
mondat írásjele. A szótő.
Minimális teljesítmény:
Tollbamondás után személyneveket, címeket, gyakran használt földrajzi neveket kezdjen nagy
kezdőbetűvel. Látó-halló tollbamondáskor felszólító mondat végét jelölje a megfelelő írásjellel.
Tollbamondás után múlt idejű igékben és a középfokú melléknevekben jelölje helyesen a
mássalhangzók időtartamát. Tanult szavakban segítséggel keresse meg a szavak szótövét.
Olvasás- szövegértés
Tartalom:
Egyszerű és összetett mondatokból álló, kapcsolatos, választó és ellentétes mellérendelő
mondatokat is tartalmazó szövegek olvasása. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása.
Dokumentumszövegek olvasása: Tv-újságból a műsor címe, utcanevek táblája, főzéshez
folyamatleírás.
Az olvasmány címének értelmezése. A könyvben való tájékozódás: megadott oldalszámon adott
címhez tartozó szövegrész kikeresése.
Párbeszédek olvasásának előkészítése: 1-2 mondatos párbeszédet tartalmazó szövegek olvasása.
Könyv és újság megkülönböztetése néhány jellegzetes tartalmi és formai jellemző alapján.
Gyermekújság olvasása.
Nyomtatott nagybetűvel író gyermekek számára: írott kis- és nagybetűk egyeztetése nyomtatott kis-
és nagybetűkkel. Folyóírással írt szavak és mondatok olvasása.
Minimális teljesítmény:
Tudja bizonyítani 5-10 összefüggő mondatból álló szöveg megértését .
Tudjon folyóírással írt kéréseket teljesíteni.
Í
rás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás
Tartalom:
A közelmúltban személyesen átélt eseményekről önállóan, időrendet betartva 2-6 egyszerű mondat
írása.
Fényképekről 2-6 egyszerű mondat önálló írása.
Telefonfüzetbe név és telefonszám feljegyzése.
Cselekvések 3-6 mozzanatát ábrázoló képsorról egy-egy egyszerű mondat írása, a képsorhoz
címadás.
A közeljövő eseményeiről kérdések segítségével egyszerű mondat írása.
A következő kötőszavakat tartalmazó hiányos mondatok kiegészítése írásban: és, de, vagy.
Minimális teljesítmény:
Tudjon a közelmúltban személyesen átélt eseményekről önállóan, időrendet betartva 2-6 egyszerű
mondatot írni.
Tudjon fényképekről 2-6 egyszerű mondatot önállóan írni.
Cselekvések 3-6 mozzanatát ábrázoló képsorról tudjon egy-egy egyszerű mondatot írni.
Tudjon a közeljövő eseményeiről kérdések segítségével egyszerű mondatot írni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
168
7. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom: Birtokos névmások.
Az alárendelő összetett mondat: az alanyi, tárgyi, a hely-, idő- és módhatározói mellékmondat.
A jelzői mellékmondat.
Minimális teljesítmény:
Tanult helyzetben segítséggel vonatkoztassa magára, illetve másokra a birtokos névmás megfelelő
alakjait. Tanult helyzetben értelmezze az alanyi, tárgyi, a hely-, idő- és módhatározói, valamint a
jelzői alárendelő mondatokat. Értse a neki szóló üzeneteket.
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
A melléknév felsőfokú alakjának használata. A mutató névmások használata. Birtokos névmások.
Kapcsolatos és választó mellérendelő mondat használata. Az alárendelő összetett mondat: az alanyi
és tárgyi mellékmondat.
A helyre vonatkozó kérdőszavak használata. Téri relációk kifejezése helyhatározók ragos alakjának
segítségével.
Minimális teljesítmény:
Választáskor használja a melléknév felsőfokú alakját. Tanult helyzetben, kérdésre adott
válaszokban használja a főnevet helyettesítő mutató névmást.
Irányított kérdésekre adott válaszaiban segítséggel tudja a megfelelő birtokos névmást használni.
Tanult helyzetben segítséggel fogalmazza meg választási lehetőségeit kapcsolatos és választó
mellérendelő mondat segítségével.
Tanult helyzetben használja az alanyi alárendelő összetett mondatot egy személy vagy egy tárgy
meghatározására.
Használja a „Honnan?”, „Hol?”, „Hová?” kérdéseket és válaszoljon a helyhatározó ragos alakjaival.
Tudjon konkrét tartalmú üzenetet átadni.
Helyesírás
Tartalom:
Felszólító és kérdő mondat írásjele. Mondatközi írásjelek, felsorolás. Az összeolvadás és a
hasonulás egyes esetei. Az összetett szavak felismerése és elválasztása. A keltezés írása. ABC
rendbe sorolás.
Minimális teljesítmény:
Tollbamondás után a felszólító és a kérdő mondat végét jelölje a megfelelő írásjellel. Felsoroláskor
a szavakat válassza el vesszővel. Tudja helyesen leírni azokat a tanult szavakat, melyek kiejtésében
a mássalhangzók kapcsolódásának törvénye érvényesül. Tudja, hogy az összetett szavakat, az
összetételt alkotó szavak határán választjuk el. Tudja helyesen lemásolni az aznapi dátumot. Tudja
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
169
használni írott ABC segítségével "A magyar helyesírás szabályai" című kiadványt. Pedagógus
segítségével keressen meg könyvet könyvtárban.
Olvasás- szövegértés
Tartalom:
Egyszerű és összetett mondatokból álló, alanyi, tárgyi, hely-, idő- és módféle határozói és jelzői
alárendelő mondatokat is tartalmazó szövegek olvasása. Az olvasott szöveg megértésének
bizonyítása.
Dokumentumszövegek olvasása: pedagógus által készített ételrecept, élelmiszerek csomagolásán
lévő receptek, plakát, belépőjegy, napilapokból időjárás-jelentés, utcanevek Budapest térképéről.
Párbeszédek olvasása.
A könyv szerzője.
Gyermeklexikon használata.
Minimális teljesítmény:
Tudja bizonyítani 10-15 összefüggő mondatból álló szöveg megértését .
Írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás
Tartalom:
A tollal való írás bevezetése.
Fogalmazás írása cím alapján, egy vagy több szóból álló vázlatpontok segítségével, vele és
közvetlen környezetében élő személyekkel megtörtént eseményekről, filmekről.
Fényképekről fogalmazás írása: előzmény, lehetséges folytatás.
Telefonfüzetbe címek feljegyzése
A következő kötőszavakat tartalmazó hiányos mondatok kiegészítése írásban: hogy, ahol, amikor
ahogy, mint, ahány, akinek, amit.
Minimális teljesítmény:
Tudjon önállóan 5-10 egyszerű mondatból álló fogalmazást írni egy vagy több szóból álló
vázlatpontok segítségével, vele és közvetlen környezetében élő személyekkel megtörtént
eseményekről.
Tudja személyi adatait tollal leírni.
8. évfolyam
Nyelvi értés
Tartalom:
Mellérendelő mellékmondatok: a következtető és magyarázó mellékmondat.
Alárendelő összetett mondatok: a cél- és okhatározói mellékmondatok megértése.
Felkiáltó és óhajtó mondatok értelmezése a mindennapi helyzetekben.
Minimális teljesítmény:
Élethelyzetekben értsen meg egyszerű, tanult magyarázó, következtető, cél- és okhatározói
mellékmondattal kifejezett magyarázatokat és következetéseket.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
170
Nyelvi kifejezés
Tartalom:
A minőségjelzői mellékmondatok.
Az alárendelő összetett mondat: a hely-, idő- és módhatározói mellékmondat.
Minimális teljesítmény:
Tanult helyzetben használja a minőségjelzői alárendelő összetett mondatot tárgyak tulajdonságának
meghatározására.
Tanult helyzetben használja a hely-, idő- és módféle határozói alárendelő összetett mondatot:
- tárgyak, cselekvések helyének meghatározására
- cselekvések várható vagy már megtörtént idejének meghatározására
- cselekvések elvégzési módjának meghatározására.
Helyesírás
Tartalom:
Mondatközi írásjelek, összetett mondatok tagmondatainak elválasztása.
Felkiáltó és óhajtó mondatok mondatvégi írásjele.
Külön és kötőjellel írt földrajzi nevek.
Minimális teljesítmény:
Az összetett mondat tagmondatait válassza el vesszővel.
Tollbamondáskor a felkiáltó és óhajtó mondat végét jelölje a megfelelő írásjellel.
Tudja lakcímét helyesen leírni.
Tudja helyesen leírni a keltezés egyszerűbb formáit.
Olvasás- szövegértés
Tartalom:
Egyszerű és összetett mondatokból álló, következtető és magyarázó mellérendelő, valamint cél- és
okhatározói alárendelő mondatokat is tartalmazó szövegek olvasása. Az olvasott szöveg
megértésének bizonyítása.
Dokumentumszövegek olvasása: árucikkeken lévő információk, TV-újságból műsorismertető,
műsorfüzet, földrajzi nevek Magyarország domborzati térképéről, megyék és települések neve
Magyarország közigazgatási térképéről, szakácskönyv.
Olvasmányaiban az ismeretlen szavak aláhúzása, szótár készítése.
Az olvasott szöveg tartalmának elmondása irányított kérdések segítségével, majd önállóan kérdések
nélkül (tömörítve).
Könyvek tartalomjegyzékének használata: adott olvasmány címéhez tartozó oldalszám kikeresése.
Minimális teljesítmény:
Tudja bizonyítani 10-15 összefüggő mondatból álló szöveg megértését.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
171
Írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás
Tartalom:
Ismerkedés a levél formájával: megszólítás, bevezetés, tárgyalás, 1-2 kérdés, befejezés, elköszönés,
dátum. Egy vagy több szavas vázlatpontok segítségével 5-10 mondatból álló levél írása. Levél,
képeslap megcímzése (feladó, címzett, irányítószám…).
Alkalomhoz illő sémák tanítása, képeslapok írásához. A lehetséges alkalmak összegyűjtése
(születésnap, névnap, stb.) rögzítése.
Fogalmazások készítésekor egy vázlatponthoz több mondat írása.
Olvasmányai tartalmáról fogalmazás írása.
Párbeszéd írása: ismert olvasmány tartalmának átalakítása párbeszéddé, illetve másokkal folytatott
párbeszédek leírása.
Olvasmányaihoz szótár készítése az ismeretlen szavakból.
Adatlapok, postautalványok, csomagkísérő levél kitöltése tollal, minta alapján.
A következő kötőszavakat tartalmazó hiányos mondatok kiegészítése írásban: ezért, mert, hogy.
Minimális teljesítmény:
Tudjon önállóan 4-6, egy vagy több szavas vázlatpont segítségével 5-10 mondatból álló levelet írni.
Tudjon levelet, képeslapot megcímezni (feladó, címzett).
Tudjon segítséggel lakcímbejelentő adatlapot tollal kitölteni.
"B" változat
A "B" változat esetében az anyanyelv tantárgy tanításának célja, hogy a kommunikációs készségek
fejlesztéséhez kapcsolódóan, a tanuló lehetőleg sajátítsa el az olvasást és az írást elemi szinten.
Az olvasás tanításának feladata: a képi és írott információk segítségével az önállóság fokozása a
tanulásban, házimunkák végzésénél és a tájékozódásban.
Az írás tanításának feladata: biztosítson alternatív kommunikációs lehetőséget olyan tanulók
számára is, akik nem beszélnek vagy beszédük nehezen érthető, és képesek az írás elsajátítására.
Olvasás előkészítése, olvasás elemei
2. évfolyam
Olvasás megalapozása:
Tartalom:
Tárgyak egyeztetése fényképpel és rajzzal. Fényképek, rajzok egyeztetése rajzzal.
A formaérzékelés fejlesztése mértani idomok megfigyelésével: formaegyeztetés (háromszög,
négyszög, kör), forma vagy nagyság szerint azonos csoportba tartozó tárgyak, ábrák válogatása egy
szempont szerint kétfelé.
Minimális teljesítmény:
Tudjon egyeztetni fényképet, rajzot rajzzal.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
172
3. évfolyam
Olvasás megalapozása:
Tartalom:
Gyakran használt, kézbe vehető tárgyakon, tárgyak fényképén, rajzokon lévő szóképek, két szavas
mondatok: tárgyak neve, napirendi kártyák neve, kommunikációs kártyák kérései (pl.: Kenyeret
kérek! Hintázni szeretnék!), folyamatábrák utasításai (pl.: Hozz vizet!).
Minimális teljesítmény:
Tudjon egyeztetni tárgyat fényképpel, rajzzal.
4. évfolyam
Olvasás megalapozása:
Tartalom:
Rajzokon lévő szóképek, két szavas mondatok: tárgyak neve, kommunikációs kártyák kérései,
folyamatábrák utasításai.
Saját és családtagjai keresztnevének szóképe a személyen és fényképén.
Színek nevének szóképe (piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér) színmintákon.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat rajz segítségével.
5. évfolyam
Olvasás:
Tartalom:
Tanárok keresztnevének szóképe a személyen és fényképén.
Rajzokon lévő szóképek, két szavas mondatok: tárgyak neve, kommunikációs kártyák kérései,
folyamatábrák utasításai.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat rajz segítségével.
6. évfolyam
Olvasás:
Tartalom:
A tanultak közül 3-4 szókép leválasztása a rajzról.
Árucikkek nevének szóképe fényképen, majd rajzokon.
Csoporttársai keresztnevének szóképe a személyen és fényképén.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
173
Mindennapi cselekvéseket ábrázoló fényképeken, majd rajzokon lévő szóképek.
Rajzokon lévő szóképek, két szavas mondatok: tárgyak neve, kommunikációs kártyák kérései,
folyamatábrák utasításai.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat rajz segítségével.
7. évfolyam
Olvasás:
Tartalom:
A hét napjai szóképének felismerése.
Rajzokon lévő szóképek, két szavas mondatok: tárgyak neve, cselekvések neve, kommunikációs
kártyák kérései, folyamatábrák utasításai.
Kommunikációs szótárából szavak és 2-3 mondat leválasztása.
A leggyakrabban vásárolt 3-4 árucikk szóképének leválasztása.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel saját nevének szóképét.
Ismerje fel az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat rajz segítségével.
8. évfolyam
Olvasás:
Tartalom:
Saját lakcím.
Rajzokon lévő szóképek, két szavas mondatok: tárgyak neve, cselekvések neve, kommunikációs
kártyák kérései, folyamatábrák utasításai.
Kommunikációs szótárából szavak és 4-7 mondat leválasztása.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel a hét napjainak és a leggyakrabban előforduló 3-4 napirendi tevékenység szóképét.
Ismerje fel az egyéni fejlesztési tervében szereplő szóképeket és mondatokat rajz segítségével.
Írás előkészítése, írás elemei:
2. évfolyam
Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása:
Tartalom:
A helyes ceruzafogás gyakorlása.
Függőleges és vízszintes vonalak átrajzolása. Szaggatott vonalak, pöttyök átrajzolása. Függőleges
és vízszintes vonalak másolása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
174
Minimális teljesítmény:
Tudjon a papírra firkálni, pöttyöket rajzolni ceruzával.
3. évfolyam
Vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása:
Tartalom:
Előírt vonalelemek (függőleges-vízszintes, egyenes-ferde vonalak; karikák ) átírása, majd másolása
balról jobbra, vonalközbe helyezve. (Ha ez a méret a gyermek számára nem megfelelő, a formákat
tovább kicsinyíthetjük, ill. szükség szerint nagyíthatjuk.) A vonalelemek közötti távolság betartása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon függőleges és vízszintes vonalakat átrajzolni.
4. évfolyam
Íráselemek tanítása:
Tartalom:
Nyomtatott nagybetű elemeinek (felfelé-lefelé és oldalra nyitott félkörök; függőleges-vízszintes,
egyenes-ferde vonalak és ezek kombinációja) átírása és másolása vonalközbe helyezve. A
betűelemek közötti távolság betartása.
Minimális teljesítmény:
Tudja keresztnevének vonalelemeit (egyenes-ferde, függőleges-vízszintes vonalak, karikák) és
betűelemeit (felfelé-lefelé és oldalra nyitott félkörök) 3 cm-es vonalközben leírni.
5. évfolyam
Írás, íráshasználat:
Tartalom:
Nyomtatott nagybetűk átírása, másolása.
Minimális teljesítmény:
Tudja keresztnevének kipontozva előírt betűelemeit 3 cm-es vonalközben átírni.
6. évfolyam
Írás, íráshasználat:
Tartalom:
Keresztnevének másolása.
Kommunikációs szótárából szavak, két szavas mondatok másolása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
175
Számítógépes-gépírás: nyomtatott nagybetűvel írt szavak, két szavas mondatok másolása a "Caps
Lock" billentyű lenyomva tartása mellett.
Minimális teljesítmény:
Tudja keresztnevét átírni 3 cm-es vonalközben.
7. évfolyam
Írás, íráshasználat:
Tartalom:
Feladatlapjaira keresztnevének önálló írása.
Tanárai, családtagjai nevének önálló írása.
Kérései mellé megszólítás (a tanár keresztneve) írása.
A tanultak közül 2-3 mondat önálló írása.
Kommunikációs szótárából szavak, két szavas mondatok másolása.
Minimális teljesítmény:
Tudja kipontozva előírt keresztnevét 3 cm-es vonalközben átírni.
8. évfolyam
Írás, íráshasználat:
Tartalom:
A tanultak közül 4-7 mondat önálló írása.
Kommunikációs szótárából szavak, két szavas mondatok másolása.
Lakcímének lemásolása.
Minimális teljesítmény:
Tudja keresztnevét lemásolni 3 cm-es vonalközben.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
176
4.5. 3. 1. Számolás-mérés előkészítése 1-2. évfolyam
4.5. 3. 2. Számolás-mérés elemei 3-8. évfolyam
A kerettantervben megadott témakörök helyett a NAT Matematika tantárgyának témakörei alá
rendeztük a tananyagot. A Valószínűség és a Statisztika kivételével minden terület megjelenik a
tantervben, a mindennapi életben való gyakorlati alkalmazások előkészítéseként. A Gondolkodás
témakör a szemléletes és analógiás gondolkodás fejlesztését célozza.
A tantárgy tanításának legfontosabb célja az "A" tagozaton: alapvető számolási és mérési készségek
kialakítása, előkészítés az ismeretek mindennapi életben való alkalmazására.
A számolás-mérés előkészítése és elemei tanításának fő célja a "B" tagozaton: elemi számlálási
képesség kialakítása a mindennapi életben való tájékozódás elősegítésére (pl. terítési, jutalmazási
helyzetben).
A számolás-mérés előkészítése és elemei tanításának feladatai:
A megismerési képességek fejlesztése, a mennyiségi összefüggéssel jellemezhető ismeretek
tanítása, a problémamegoldás menetének tanítása, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló
alkalmazásának segítése.
A tanítás tervezésében a különböző tagozatokon meghatározott "Tartalmak" kibontásakor
messzemenően figyelembe kell venni a tanulók egyéni, jellemző képességstruktúráját és aktuális
képességszintjét.
A legfontosabb módszertani elvek:
A sérülés speciális jellegéből adódóan különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét
jellege, a cselekvéses tanulás döntő arányban való alkalmazása (pl. a szöveges feladatok tanításakor
kizárólag konkrét, a naponta ismétlődő helyzetekre vonatkozó szöveget alkalmazunk).
A hagyományos verbális-magyarázó típusú tanítás helyett az ismeret-, és információ átadás
vizualizált módszereit kell használnunk.
Számolás-mérés előkészítése
1. évfolyam
Tartalom:
Új feladatok tanulása egyéni feladathelyzetben.
Adott tevékenység 4-5 lépésének követése.
Feladattípusok:
Egyeztetés: - tárgyat tárggyal
- tárgyat kicsinyített másával
- tárgyat képpel
- képet képpel (színes rajzolt képet színes rajzolt képpel, fényképet fényképpel)
- formaegyeztetés (kör, négyzet, háromszög)
Válogatás: - kétfelé válogat tárgyakat, amelyek könnyen felismerhetően
különböznek
- szín, forma, nagyság szerint válogat szét azonos csoportba tartozó
tárgyakat egy szempont szerint, kétfelé
- egy szempont szerint, két váltóelemmel sort fűz vagy kirak (szín,
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
177
nagyság, forma)
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Tudjon 4-5 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni.
Tudjon környezetében előforduló tárgyakat a megadott szempontok szerint egyeztetni, válogatni,
sorrendbe rakni, párosítani.
Minimális teljesítmény az "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Tudjon 3-4 lépésből álló tevékenységet tárgyas folyamatábrán követni.
A tartalomban megadott területek valamelyikén mutasson fejlődést.
"A" változat
2. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom: Kicsi-nagy, hosszú-rövid fogalma.
Személyével kapcsolatos állítások igazságértékének megállapítása.
Egyeztetés: - formaegyeztetés
- geometriai formák egyeztetése térben és síkban
- tárgyak képeinek egyeztetése (mindennapi használati tárgyak képe, fénykép
rajzzal, színes rajz fekete rajzzal, geometriai formákat a kontúrjukkal)
Válogatás: - azonos csoportba tartozó tárgyak szín szerinti válogatása többfelé
- azonos csoportba tartozó tárgyak forma szerinti válogatása többfelé
- azonos csoportba tartozó tárgyak nagyság és hosszúság szerinti válogatása többfelé
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat a tartalomban megjelölt szempontok szerint válogatni.
Tudja eldönteni személyével kapcsolatos állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak.
Algebra
Tartalom:
„Egy” és „több” fogalma. Az 5-ös számkör. Tárgyak számlálása, számjegy-mennyiség egyeztetés és
számjegyek felismerése. A nulla szám fogalma és számképe.
Minimális teljesítmény:
„Egy” és „több” elkülönítése tárgyakkal. Tudjon 3-as számkörben tárgyakat számlálni, számjegyet
mennyiséggel egyeztetni. Ismerje fel a számjegyeket 3-ig.
Mérés
Tartalom:
Hosszúság: Tárgyak válogatása hosszúság szerint (hosszú-rövid).
Minimális teljesítmény:
Két tárgy közül tudja megmutatni a hosszút, rövidet.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
178
Tartalom: .
Űrtartalom: „Teli” és „üres” fogalma
Minimális teljesítmény:
Tudja két tárgy közül kiválasztani az ürest, a telit.
Tartalom:
Idő: Az idő múlásának érzékeltetése homokóra vagy „tojásfőző óra” segítségével
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel, hogy a homokóra lepergése ill. a „tojásfőző óra” csörgése a tevékenység befejezését
jelzi.
Sorozatok
Tartalom:
Adott tevékenység 6-8 lépésének követése.
Minta alapján soralkotás (1 szempont - 2 változó, 2 szempont - 1 változó)
Minimális teljesítmény:
Tudjon 6-8 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni. Tudjon minta alapján sort alkotni.
Geometria
Tartalom:
"Gömbölyű" és "szögletes" fogalma, tárgyak kiválasztása, csoportosítása. Formák rekonstrukciója
(pl. gyurmából), az adott fogalmak használata.
"Egyenes" és "görbe" vonalak fogalma, azok felismerése, másolása, a fogalmak használata.
Négy geometriai forma (háromszög, négyzet, téglalap, kör) felismerése, egyeztetése, átírása,
megnevezése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat alak-és forma szerint egyeztetni, válogatni.
Tudja megkülönböztetni az egyenes és a görbe vonalakat.
Számolás - mérés elemei
3. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Alacsony-magas fogalma. Síkban ábrázolt tárgyak válogatása nagyság és hosszúság valamint egy
további szempont (pl. szín, forma) szerint. Környezetével kapcsolatos állítások igazságértékének
megállapítása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat és élőlényeket magasság szempontjából összehasonlítani (magas-alacsony). Tudja
környezetével kapcsolatos állításokról eldönteni, hogy igazak-e vagy hamisak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
179
Algebra
Tartalom:
Sok-kevés, több-kevesebb fogalma. A 10-es számkör. Tárgyak számlálása, számjegy-
mennyiségegyeztetés, összeadás-kivonás eszköz segítségével. Számjegyek felismerése. Számjegyek
átírása, másolása, önálló írása 10-ig. Relációs jelek (, , =) ismerete, használata. A fogalmi
gondolkodás fejlesztése: ”minden” ”semmi”.
Minimális teljesítmény:
Jól látható mennyiségkülönbség esetén tudja tárgyak halmazát egymáshoz viszonyítani (sok-kevés,
több-kevesebb). Tudjon relációkat meghatározni (több-kevesebb, ugyanannyi) szóban. Tudjon 10-
es számkörben tárgyakat számlálni, számjegyet mennyiséggel egyeztetni. Ismerje fel 10-ig a
számjegyeket, tudja másolni és önállóan írni azokat. Tudjon összeadni, kivonni 10-es számkörben
segédeszközzel. Üres halmazhoz rendeljen 0 számjegyet.
Mérés
Tartalom:
Pénzhasználat: Jutalomként használt azonos értékű pénzérmék összegyűjtése és beváltása a
választott jutalomra.
Minimális teljesítmény:
Legfeljebb 10-es számkörben értse meg és tudja követni a jutalomra beváltható pénzérmék
mennyiségét.
Tartalom:
Hosszúság: Környezetében előforduló tárgyak mértékegységként való használata (pl. fonal, színes
rúd).
Minimális teljesítmény:
Tudja tárgyak hosszúságát az adott mértékegységhez viszonyítani.
Tartalom:
Tömeg: Könnyű-nehéz fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat tapasztalati úton tömegük szempontjából összehasonlítani (könnyű-nehéz).
Tartalom:
Űrtartalom: Folyadék töltése pohárba a megadott jelig.
Minimális teljesítmény:
Tudjon pohárba megadott jelig folyadékot tölteni.
Tartalom:
Idő: Analóg órán egész órák felismerése és beállítása. Idő múlásának követése különböző időmérő
eszközökön (pl. homokóra, "tojásfőző óra").
Minimális teljesítmény:
Analóg órán, mutatók állásából ismerje fel az egész órákat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
180
Sorozatok
Tartalom:
Adott tevékenység 10-11 lépésének követése. 10-es számkörben, számkártyákat használva számok
csökkenő és növekvő sorrendbe állítása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 10-11 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni. Tudja 10-ig a számokat
(számkártyával) csökkenő és növekvő sorrendbe állítani.
Geometria
Tartalom:
Gömb, kocka és téglatest fogalma, ezek felismerése a használati tárgyak körében (pl. dobókocka,
labda, földgömb, kódos doboz). A háromszög, négyzet, téglalap, kör önálló rajzolása. Vízszintes és
függőleges vonal fogalma.
Minimális teljesítmény:
Használja a gömbölyű-szögletes, egyenes-görbe fogalmakat. Ismerjen fel és tudjon másolni egyenes
és görbe vonalakat. Ismerje fel a négyzetet, kört, téglalapot, háromszöget , tudja megnevezni és
másolni azokat. Ismerjen fel vízszintes és függőleges vonalakat környezetében ill. geometriai
alakzatokon.
4. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Egyszerű, egy algebrai műveletet igénylő szöveges feladatok megértése és megoldása szóban és
írásban 10- es számkörben. Fogalmi gondolkodás fejlesztése: ”mindegyik” ”egyik sem”.
Minimális teljesítmény:
Tudjon megoldani írásban tárgyak és képek segítségével 1-2 mondatos szöveges feladatot.
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése 20-ig. Számlálás, számjegy-mennyiségegyeztetés, számjegyek felismerése és
írása. Műveleti jelek (+,-, =) felismerése, írása. Összeadás-kivonás 10-es számkörben segédeszköz
nélkül, 20-as számkörben segédeszközzel írásban. Tárgyak csoportosítása kettesével, hármasával
20-as számkörben. Számok helye a számegyenesen 20-ig, egyes számszomszédok. Számok
felcserélhetőségének megértése műveleteken belül. A nyitott mondat. Negyed, fél, háromnegyed
tanítása.
Minimális teljesítmény:
Síkban ábrázolt tárgyak méret szerinti válogatása (ld. tartalom 3. évfolyam). Értse meg és használja
a kicsi-nagy, hosszú-rövid, alacsony-magas fogalmakat. Ismerje fel és tudja használni a relációs
jeleket. Tudjon számlálni, számjegyet mennyiséggel egyeztetni 20-as számkörben. Ismerje fel, és
tudja leírni a számjegyeket 20-ig. Tudjon összeadás és kivonás műveleteket, 20-as számkörben
segédeszközzel, tízes-átlépéssel írásban elvégezni.
Értse a számok felcserélhetőségét műveleteken belül. Tudjon tárgyakat 10-es számkörben
kettesével, hármasával csoportosítani. Tudjon nyitott mondatot 10-es számkörben megoldani.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
181
Időpont leírásánál és elolvasásánál ismerje a fél, negyed, háromnegyed fogalmát. Ismerje fel és
nevezze meg a római számokat 20-ig.
Mérés
Tartalom:
Pénzhasználat: A pénz mértékegysége (forint). Pénzérmék felismerése, válogatása és beváltása 20-
as körben. Műveletek pénzérmékkel.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel és nevezze meg a következő pénzérméket: 1 Ft, 2 Ft, 5 Ft, 10 Ft, 20 Ft. Tudjon 20-as
körben a fenti pénzérmékkel műveleteket végezni.
Tartalom:
Hosszúság: Színes rudak, méterrúd használata, ezekhez számjegyek hozzárendelése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon egy nagyobb rudat egységül választott kisebb rudakkal kirakni.
Tartalom:
Tömeg: Kétkarú-mérleg használata.
Minimális teljesítmény:
Könnyű-nehéz, könnyebb-nehezebb, ugyanolyan nehéz fogalmak használata (tartalom ld. 3.
évfolyam). Tudja tárgyak tömegét kétkarú-mérleg használatával egymáshoz viszonyítani
(könnyebb, nehezebb, ugyanolyan nehéz).
Tartalom:
Űrtartalom: Űrtartalmak mérése, összehasonlítása egységül választott különböző nagyságú
üvegekkel, poharakkal.
Minimális teljesítmény:
Tudjon egységül választott üvegekkel vagy poharakkal űrtartalmakat egymáshoz viszonyítani.
Tartalom:
Idő: Analóg órán negyed-, fél-, és háromnegyed órák felismerése, beállítása.
Minimális teljesítmény:
Értse meg a mutatók funkcióját, tudjon analóg órán egész-, negyed-, fél-, és háromnegyed órákat
beállítani.
Sorozatok
Tartalom:
20-as számkörben számok csökkenő ill. növekvő sorrendbe állítása. Állandó különbségű sorozatok
alkotása megadott szabály alapján.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 20-as számkörben megkezdett (állandó különbségű) sorozatot szabály alapján folytatni, ill.
hiányos sorozatot kiegészíteni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
182
Geometria
Tartalom:
Pont és vonal kölcsönös helyzetének felismerése (rajta, kívül, belül), vonalzóval pontok
összekötése. Vízszintes és függőleges vonalak felismerése és megnevezése.
Minimális teljesítmény:
Tudja megnevezni gömb, kocka és téglatest alakzatokat. Rajzoljon önállóan és felismerhetően
háromszöget, négyzetet, kört és téglalapot. Tudjon vonalzóval két pontot összekötni. Nevezzen meg
vízszintes és függőleges vonalakat környezetében ill. geometriai alakzatokon.
5. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Tárgyak rendezése halmazokba különböző szempontok alapján (pl. szín, forma, nagyság, stb.). Az
adott halmazra jellemző tulajdonságok megállapítása a halmaz elemeinek vizsgálatával. Egy-két
szavas válaszadás egyszerű szöveges feladatokra. Olcsóbb és drágább fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat vagy síkbeli ábrázolatokat megadott szempontok alapján halmazokba rendezni.
Azonosítson halmazokat a halmazelemek tulajdonságai alapján. 50-es körben tudjon árakat
egymáshoz viszonyítani. Adjon egy-két szavas választ egyszerű szöveges feladatok megoldásaként.
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése 50-ig. Számlálás, számjegy-mennyiségegyeztetés, számjegyek felismerése és
írása. Összeadás és kivonás 50-es számkörben segédeszközökkel, írásban. Három tag összeadása,
kivonása. Tárgyak csoportosítása ötösével, tízesével. Számok helye a számegyenesen, egyes és tízes
számszomszédok. Páros-páratlan fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudjon számlálni, számjegyet mennyiséggel egyeztetni 50-es számkörben. Ismerje fel és írja a
számjegyeket 50-ig. Ismerje fel a számok helyét a számegyenesen, nevezze meg azok egyes és tízes
számszomszédait. Végezzen összeadást és kivonást 50-es körben, segédeszköz használatával,
írásban, tízes átlépéssel. Tudjon három tagot összeadni és kivonni segédeszközzel, írásban.
Segédeszköz használata nélkül végezzen írásban tízes-átlépés nélküli összeadást, kivonást.
Csoportosítson ötösével, tízesével.
Mérés
Tartalom:
Pénzhasználat: A pénzérmék felismerése, válogatása, beváltása, műveletek végzése 50-es körben.
Különböző pénzérmékből 50 Ft kifizetése, 20 Ft-ból visszajáró kiszámolása.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel és nevezze meg 50 Ft-ig a pénzérméket, tudjon különböző pénzérmékből 50 Ft-ot
kifizetni, 20 Ft-ból visszajárót kiszámolni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
183
Tartalom:
Hosszúság: A hosszúság mértékegységeinek (m, dm) neve, jele. Mérési gyakorlatok szabvány
mértékegységekkel.
Minimális teljesítmény:
Tudjon hosszúságot mérni méter és deciméter pontossággal.
Tartalom:
Tömeg mérése: Kétkarú mérleg használata. A tömeg mértékegységei (dkg, kg) neve, jele.
Személymérleg használata.
Minimális teljesítmény:
Tudja kétkarú mérlegen tárgyak tömegét megmérni dekagramm, kilogramm pontossággal.
Tartalom:
Űrtartalom: Az űrtartalom mértékegységeinek (l, dl) neve, jele.
Minimális teljesítmény:
Tudjon mérőpohár és mérőedény segítségével űrtartalmat mérni.
Tartalom:
Idő: Analóg órán percre pontos idők felismerése, beállítása.
Minimális teljesítmény:
Tudja leolvasni a pontos időt. Egy időpontot tudjon többféleképpen meghatározni (pl. negyed 6 lesz
5 perc múlva - 5 óra múlt 10 perccel).
Sorozatok
Tartalom:
50-es számkörben számok csökkenő ill. növekvő sorrendbe állítása. Váltakozó különbségű sorozat
alkotása megadott szabály alapján, hiányos sorozat kiegészítése. Megkezdett, állandó különbségű
sorozatban szabály felismerése, a sorozat folytatása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 50-es számkörben megkezdett sorozatot folytatni, hiányos sorozatot kiegészíteni.
Geometria
Tartalom:
Több pont összekötésével geometriai alakzat létrehozása. Megadott hosszúságú szakaszok
rajzolása. Testek építése minta alapján.
Minimális teljesítmény:
Tudjon több pontot összekötve geometriai formákat rajzolni. Tudjon legfeljebb 50 cm hosszúságú
szakaszt vonalzóval szerkeszteni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
184
6. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Számok halmazokba rendezése megadott tulajdonságok alapján. Két algebrai műveletet igénylő
szöveges feladatok megértése és megoldása vizuális segítséggel. Egy mondatos válaszadás
szöveges feladatokra. Analóg típusú szöveges feladatok ábrázolása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon számokat a megadott szempontok alapján halmazokba rendezni. Használja megfelelően a
fenti fogalmakat. Adjon egymondatos választ szöveges feladatok megoldásaként. Tudjon ábrázolni
analóg típusú szöveges feladatokat.
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése 100-ig. Összeadás, kivonás tízes-átlépéssel 100-as körben segédeszköz
használatával. Segédeszköz használata nélkül tízes-átlépés nélküli összeadás-kivonás 100-as
körben, írásban. Több tag összeadása és kivonása. 1-es, 10-es, 5-ös, 2-es szorzás és bennfoglalás.
Szorzótábla, bennfoglaló tábla. Számológép használata. Negatív számok. Sorszámok ismerete,
írásának szabálya. A számok írása. Római számok 30-ig.
Minimális teljesítmény:
Tudja számokról eldönteni, hogy párosak vagy páratlanok (tartalom ld. 5. évfolyam). Tudjon 100-as
számkörben tízes átlépéssel (segédeszközzel) ill. tízes-átlépés nélkül számokat összeadni és
kivonni. Az adott számkörben tudjon segédeszközzel szorzás és osztás műveletet végezni.
Hőmérőről tudjon negatív számot leolvasni. Egész számokat tudjon sorszámokká alakítani szóban
és írásban. Ismerje fel és tudja leírni a római számokat 30-ig.
Mérés
Tartalom:
Pénzhasználat: A pénz használata 100-as számkörben.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel és nevezze meg a 100 Ft-os pénzérmét, tudjon különböző pénzérmékből 100 Ft-ig
megadott összeget kifizetni, 50 Ft-ból visszajárót kiszámolni.
Tartalom:
Hosszúság: A hosszúság mértékegysége: cm, neve, jele.
Minimális teljesítmény:
Tudjon hosszúságot mérni cm pontossággal.
Tartalom:
Tömeg mérése: Személymérleg használata.
Minimális teljesítmény:
Tudja kiválasztani testsúlyok közül a könnyebbet, nehezebbet a mért tömeg alapján.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
185
Tartalom:
Idő: Digitális óra ismerete. Analóg órán római számok felismerése. Az idő mértékegységei (perc,
óra, nap, hónap).
Minimális teljesítmény:
Digitális órán ismerje fel az időt. Analóg órán ismerje fel a római számokat. Ismerje az idő
mértékegységei közötti viszonyokat.
Sorozatok
Tartalom:
100-as számkörben számok csökkenő-ill. növekvő sorrendbe állítása. Sorozat alkotása,
középkezdésű sorozat növekvő és csökkenő sorrendű folytatása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 100-as számkörben sorozatot folytatni megadott szabály alapján. Megkezdett sorozatban
ismerjen fel szabályt.
Geometria
Tartalom:
Szerkesztés vonalzóval.
Minimális teljesítmény:
Szerkesszen megadott hosszúsági adatokból (max. 100 cm) síkbeli geometria formákat.
Végezzen méréseket vonalzóval (síkbeli és térbeli alakzatokon).
7. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Halmaztulajdonságok meghatározása a halmaz elemeinek vizsgálatával. Halmaz metszete. Logikai
"és" fogalma. Szöveges feladatok megoldása vizuális segítséggel.
Minimális teljesítmény:
Azonosítson halmazokat a halmazelemek tulajdonságai alapján. Állítsa elő két halmaz metszetét
tárgyhalmazok és számhalmazok elemeiből egyaránt. Tudja használni konkrét halmazokon az "és"
kifejezést. Tudjon megoldani írásban, vizuális segítséggel két algebrai műveletet igénylő szöveges
feladatot. Ábrázoljon analóg típusú szöveges feladatot.
Algebra
Tartalom: Számkör bővítése 1000-ig. Adott számkörben összeadás-kivonás. 3-as, 6-os, 9-es szorzás-és
bennfoglalás. Szorzótábla, bennfoglaló tábla, számológép használata. Számok írása, olvasása.
Önellenőrzés számológéppel.
Minimális teljesítmény:
Tudjon adott számkörben összeadás-kivonás műveleteket végezni írásban. Az adott számkörben
tudjon szorzás- és osztás műveleteket elvégezni segédeszköz használatával.
Tudja 1000-ig a számokat pontosan írni és helyesen olvasni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
186
Mérés
Tartalom:
Pénzhasználat: Pénzhasználat 1000-es számkörben.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel és nevezze meg a 200 Ft-os, az 500 Ft-os és az 1000 Ft-os bankjegyet, tudjon különböző
pénzérmékből és bankjegyekből 500 Ft-ig megadott összeget kifizetni, 100 Ft-ból visszajárót
kiszámolni.
Tartalom:
Hosszúság: Testmagasság mérése.
Minimális teljesítmény:
Tudja segítséggel megmérni emberek testmagasságát és testméreteit.
Tartalom:
Egyéb mérések: Az idő (év, hónap, hét, nap, óra, perc) tanult mértékegységeinek átváltása.
Minimális teljesítmény:
Váltsa át az idő tanult mértékegységeit.
Sorozatok
Tartalom:
Számkör bővítése a sorozatokban.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 1000-es számkörben megkezdett sorozatot folytatni.
Geometria
Tartalom:
Kicsinyítés és nagyítás pontrácson és négyzethálós papíron. Síkidomok tulajdonságai.
Minimális teljesítmény:
Tudjon síkbeli ábrázolatokat felére kicsinyíteni, vagy kétszeresére nagyítani pontrács vagy
négyzetháló segítségével. Ismerje fel és nevezze meg síkidomok tulajdonságai közül a
következőket: határoló vonalak (egyenes vagy görbe vonalak), oldalak száma.
8. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Szöveges feladatok megoldása. Nem analóg típusú szöveges feladatok ábrázolása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon több (legfeljebb 3) algebrai műveletet igénylő szöveges feladatot megoldani írásban.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
187
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése 10000-ig, illetve 10000 felett a gyermek képességétől függően. Összeadás-
kivonás 10000-es számkörben. 4-es, 7-es, 8-as szorzás- és bennfoglalás. Szorzótábla, bennfoglaló
tábla, számológép használata. Önellenőrzés számológéppel. Szorzás, osztás kétjegyű számmal.
Minimális teljesítmény:
Tudjon műveleteket végezni írásban, szorozni, osztani segédeszköz használatával az adott
számkörben. Tudja számításai eredményét számológéppel ellenőrizni.
Mérés
Tartalom:
Pénzhasználat: A pénz használata 1000-es számkör fölött a gyermek képességétől függően.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel és nevezze meg az összes bankjegyet. Tudjon különböző pénzérmékből 1000 Ft-ig
megadott összeget kifizetni, 500 Ft-ból visszajárót kiszámolni, ha szükséges segédeszközzel.
Tartalom:
Egyéb mérések: Hosszúság, tömeg, űrtartalom tanult mértékegységeinek átváltása.
Minimális teljesítmény:
Tudja átváltani a tanult mértékegységeket, ha szükséges segédeszközzel (pl. mérőszalag, vonalzó).
Geometria
Tartalom: Síkidomok (négyzet, téglalap) kerületének és területének kiszámítása, képlete, jele, mértékegysége.
Testek tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása, élek száma és hosszúsága.
Minimális teljesítmény:
Tudja segédeszköz használatával kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét, területét úgy, hogy
az adatokat a megadott képletbe behelyettesíti. Határozza meg a testek fenti tulajdonságait.
"B" változat
Számolás - mérés előkészítése
2. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Egyeztetés: - formaegyeztetés
- tárgyak képeinek egyeztetése (mindennapi használati tárgyak képe, fénykép
rajzzal, színes rajz fekete rajzzal)
Válogatás: - azonos csoportba tartozó tárgyak szín szerinti válogatása többfelé
- azonos csoportba tartozó tárgyak forma szerinti válogatása többfelé
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
188
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat a tartalomban megjelölt szempontok szerint válogatni, egyeztetni.
Algebra
Tartalom:
3-as számkör: számjegyek felismerése, tárgyak számlálása, számjegy-mennyiség egyeztetés.
Minimális teljesítmény:
Az adott számkörben tudjon számjegyet számjeggyel egyeztetni.
Sorozatok
Tartalom:
Minta alapján soralkotás egy szempont szerint, két változóval. 4-5 lépésből álló tevékenység
követése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon segítséggel minta alapján sort alkotni, egy szempont szerint, két változóval. Tudjon 4-5
lépésből álló tevékenységet tárgyas folyamatábrán követni.
Számolás - mérés előkészítése
3. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Kicsi-nagy fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudjon azonos, csak méretükben különböző tárgyakat nagyság szempontjából egymáshoz
viszonyítani, válogatni (pl. kicsi kocka-nagy kocka).
Algebra
Tartalom:
3-as számkör gyakorlása, elmélyítése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 3-as számkörben minta alapján számjegyet számjeggyel, tárggyal, tárgyképpel egyeztetni.
Sorozat
Tartalom:
5-6 lépésből álló tevékenység követése. Képes vagy tárgyas minta alapján soralkotás 1 szempont
szerint, 3 változóval.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 5-6 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni. Tudjon minta alapján sort alkotni 1
szempont szerint, 2 változóval.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
189
4. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Hosszú-rövid fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudjon azonos, csak hosszúságukban különböző tárgyakat hosszúság szempontjából egymáshoz
viszonyítani, válogatni (hosszú ceruza-rövid ceruza).
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése 5-ig: számjegyek felismerése, tárgyak számlálása, számjegy-
mennyiségegyeztetés.
Minimális teljesítmény:
A 3-as számkörben tudjon mennyiséget számjeggyel egyeztetni. Az 5-ös számkörben tudjon
számjegyet számjeggyel egyeztetni.
Mérés
Tartalom:
"Üres" és "nem üres" fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudja két tárgy közül kiválasztani az "ürest" és a "nem ürest".
Sorozat
Tartalom:
5-6 lépésből álló tevékenység követése. 3-as számkörben a számok növekvő és csökkenő sorrendbe
állítása számkártya használatával.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 5-6 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni. Állítsa növekvő sorrendbe a
számokat 3-ig számkártyát használva.
5. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Személyével kapcsolatos állítások igazságértékének megállapítása.
Minimális teljesítmény:
Tudja eldönteni személyével kapcsolatos állításokról, hogy azok igazak-e vagy hamisak.
Algebra
Tartalom:
Egy és sok fogalma. Számjegy és mennyiség egyeztetése 5-ös számkörben. Számok írása 5-ig.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
190
Minimális teljesítmény:
Tudjon 5-ös számkörben számjegyet mennyiséggel egyeztetni.
Mérés
Tartalom:
Idő múlásának érzékeltetése homokóra vagy "tojásfőző óra" segítségével. Folyadék töltése pohárba
a megadott jelig.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel, hogy a homokóra lepergése ill. a "tojásfőző óra" csörgése, a tevékenység befejezését
jelzi. Tudjon pohárba a megadott jelig folyadékot tölteni.
Sorozat
Tartalom:
6-8 lépésből álló tevékenység követése. 5-ös számkörben számok növekvő és csökkenő sorrendbe
állítása számkártya használatával.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 6-8 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni. Állítsa növekvő sorrendbe a
számokat 5-ig számkártyát használva.
6. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Tárgyak halmazokba rendezése különböző szempontok alapján (szín, forma, nagyság, hosszúság).
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat megadott szempontok alapján halmazokba rendezni.
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése: 10-es számkör. Tárgyak számlálása, számjegy-mennyiségegyeztetés,
számjegyek felismerése. A + jel ismerete, írása. Összeadás segédeszközzel. Tárgyak csoportosítása
kettesével, hármasával. Számok írása 10-ig.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel a számjegyeket 10-ig, tudjon tárgyakat számlálni 5-ös számkörben.
Tudjon tárgyakat kettesével párba állítani.
Mérés
Tartalom:
Jutalomként használt azonos értékű (1 Ft-os) pénzérmék, vagy zsetonok összegyűjtése és beváltása
a választott jutalomra. A "teli" fogalma.
Minimális teljesítmény:
Legfeljebb 10-es számkörben tudja követni a jutalomra beváltható pénzérmék mennyiségét. Üres és
teli tárgyak közül tudja kiválasztani a telit.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
191
Sorozat
Tartalom:
Adott tevékenység 10-11 lépésének követése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 10-11 lépésből álló tevékenységet folyamatábrán követni.
7. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Környezetével kapcsolatos egyszerű állítások igazságértékének megállapítása. Egyenlő, ugyanannyi
fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudja eldönteni konkrét, környezetében látható, aktuálisan jelen lévő tárgyakra, jelenségekre
vonatkozó állításokról, hogy azok igazak-e vagy hamisak.
Algebra
Tartalom:
Műveletek végzése (összeadás-kivonás) 10-es számkörben tárgyak segítségével (zsetonok,
korongok). Számjegy-mennyiségegyeztetés. Számok helye a számegyenesen 10-ig. Számok írása
10-ig. A +, - és = jelek felismerése, írása.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 10-es számkörben számjegyet mennyiséggel egyeztetni számkártyával. Csoportosítson
tárgyakat kettesével, hármasával 10-es számkörben.
Mérés
Tartalom:
Pénzérmék felismerése, megnevezése és válogatása 10-es számkörben. A pénz mértékegysége a
forint.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel a következő pénzérméket: 1 Ft, 2 Ft, 5 Ft, 10 Ft, tudja azokat minta alapján válogatni.
Sorozat
Tartalom:
Számok növekvő és csökkenő sorrendbe állítása írásban vagy számkártyák használatával.
Minimális teljesítmény:
Tudja a számokat növekvő sorrendbe állítani 10-ig számkártyákat használva.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
192
8. évfolyam
Gondolkodás
Tartalom:
Alacsony-magas fogalma.
Minimális teljesítmény:
Tudjon tárgyakat és élőlényeket tapasztalati úton magasság szempontjából összehasonlítani.
Algebra
Tartalom:
Számkör bővítése 20-ig: tárgyak számlálása, számjegy-mennyiségegyeztetés, számjegyek
felismerése, írása, összeadás-kivonás tárgyak segítségével írásban. Sok-kevés, több- kevesebb
fogalma, a relációs jelek ismerete, írása.
Minimális teljesítmény:
Jól látható mennyiségkülönbség esetén - számlálás nélkül, tapasztalati úton - tudja tárgyak
mennyiségét egymáshoz viszonyítani (sok vagy kevés). 10-es számkörben tárgyak számosságának
összehasonlításával, ismerje fel, ha azok egyenlők, valamint adott számú tárgyhoz tudjon
ugyanannyit hozzárendelni. Ismerje fel 12-ig a számjegyeket, tudjon számjegyet mennyiséggel
egyeztetni.
Mérés
Tartalom:
Analóg órán kismutató, nagymutató felismerése, a mutatók állásából egész, negyed, fél
háromnegyed órák leolvasása.
Pénzérmék megnevezése, felismerése, válogatása 20-as számkörben.
Minimális teljesítmény:
Kövesse az idő múlását a homokórán és a "tojásfőző órán". Ismerje fel az órán a számjegyeket,
tudja megnevezni a nagymutató helyzetét (melyik számon áll).
Ismerje fel a 20 Ft-os pénzérmét.
Sorozat
Tartalom:
Számok növekvő és csökkenő sorrendbe állítása írásban, vagy számkártyák használatával 20-ig.
Minimális teljesítmény:
Tudja a számokat 12-ig növekvő sorrendbe állítani számkártyák használatával.
Értékelési módszerek:
- folyamatos megfigyelés
- a foglalkozás alatti és végi szóbeli értékelés
- évente min. 2 alkalommal írásbeli értékelés
- év eleji és év végi felmérés
- tematikus ellenőrzés, felmérés
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
193
Szükséges és ajánlott eszközök, tankönyvek:
- számkártya
- logikai készlet
- korong, pálca
- Mini-matt készlet
- gyöngyök
- építőjátékok (Lego, Duplo, fakocka)
- termések
- Montessori-rudak, színes rúd készlet
- mérőszalag
- 0 kezdőpontú vonalzó
- pénzérmék, bankjegyek
- számológép
- környezetben található tárgyak, vizuális ábrázolatok
- pontrácsos, négyzethálós lapok a kicsinyítés, nagyítás tanításához
- gyurma
- hőmérő
- személymérleg
- kétkarú mérleg
- „tojásfőző óra”, homokóra, analóg- és digitális óra
- térbeli testek (kocka, téglatest, gömb)
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
194
4.5. 4. Informatika
Ez a tantárgyi tanterv az átfedések miatt együtt tartalmazza a NAT informatika műveltségi
anyagából elsősorban a szövegszerkesztéshez, kisebb mértékben a játék- és grafikai programok
használatához szükséges, adaptálható, elemi színtű számítógép-kezelési ismereteket, és az írás -
olvasás tanítását kiegészítő és segítő gépírás alapjait.
A számítógép-kezelés és gépírás tanításának céljai:
kommunikációs eszköz biztosítása a nem- vagy nehezen beszélő, a rosszul érthető beszédű,
és a kézírással írást elsajátítani nem tudó gyermekek számára;
új információ-szerzési és tanulási lehetőség nyújtása fejlesztő és oktatási programok
használatára való felkészítéssel;
szociális szempontból nem megterhelő szabadidős tevékenység tanítása;
hatékony új jutalmazási lehetőség (kedvelt aktivitás) megteremtése;
munkatevékenység megalapozása jó képességű, ilyen irányú munkavállaláshoz megfelelő
képességstruktúrájú és érdeklődésű tanulók számára;
a legjobb képességű tanulók számára az Interneten keresztül történő információ-szerzés és
kommunikációs lehetőség alapjainak megtanítása;
A tantárgy tanításának feladatai:
elemi szintű számítógép használattal kapcsolatos ismeretek és készségek elsajátíttatása;
a gépírás alapjainak megtanítása;
A gépírásoktatás csak az "A" tagozaton, és csak a tanterv tartalmi részében jelenik meg, mivel
ennek megtanulása a tanulók különböző értelmi szintje és kézügyessége miatt nem lehet egységes
minimális teljesítmény.
Az informatika tantárgy mindkét változaton a 3. évfolyamon lép be, mert az anyanyelv tantárgyban
meghatározott írás-, olvasási készségek ebben az évfolyamban teszik ezt lehetővé.
"A" változat
3. évfolyam
Tartalom:
Informatika
Számítógép használatához szükséges helyes testtartás kialakítása.
A szövegkurzor. A szóköz-billentyű.
"Caps lock" billentyű nagybetűre váltó, és az "Enter" billentyű sorváltó funkciójának ismerete.
Törlés a "Backspace" és a "Delete" billentyűkkel.
Számítógép billentyűzetén a nagy- és kisbetűk használata, szavak másolása.
Az egérkurzor. Az "egér" használata egyes, csak a tanult ismereteket igénylő játék-programokban.
A tanult ismereteket igénylő játékprogramok használata.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
195
Gépírás
Gépeléshez szükséges helyes test- illetve kéztartás kialakítása.
Alaptartásból kiinduló nagybetűs írás: ASDF-JKLÉ betűkapcsolat gyakorlása. Ehhez kapcsolódóan
a jobb kézmutató-, középső-, és gyűrűs ujjához kapcsolódó betűk (H-Z-U-N-M, I, O-Ö) nagybetűs
írása, e betűkkel betűkapcsolatok gyakorlása.
Szóközbillentyű használata a jobb hüvelykujjal.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel és tudja követni a szövegkurzort a monitoron.
Ismerje a "Caps lock" és az "Enter" billentyűk funkcióját, tudja azokat megfelelően használni.
Tudjon szavakat (tanult szóképek közül) nagybetűkkel egymás alá másolni.
Ismerje fel és tudja követni az egérkurzort a monitoron.
Legalább egy tanult ismereteket igénylő. egyszerű játékprogram használata.
4. évfolyam
Tartalom:
Informatika
A számítógép fő funkcionális kiegészítő részei: a monitor, az egér, a klaviatúra, a lemezmeghajtó.
A számítógép bekapcsolása, a Windows program, és azon belül a szövegszerkesztő "Word"
program, illetve egyes játékok elindítása.
Írásjelek közül a pont és a vessző használata.
Szavak, mondatok írása, másolása, javítása.
Gépírás
Asdf-jklé betűkapcsolat további gyakorlása, ehhez kapcsolódóan bal kéz mutató- és középsőujjához
kapcsolódó betűk (r-t-g-b-v, e-c) írása, e betűkkel betű és szókapcsolatok gyakorlása.
Szóközbillentyű használata a bal hüvelykujjal.
Minimális teljesítmény:
Tudja bekapcsolni a számítógépet és elindítani legalább egy, a tartalomban megadott programot.
Tudja használni az "egeret" legalább egy, a Windows programban megtalálható, csak "egér"
használatát igénylő játék elindításában.
Tudjon nyomtatott (vagy képességeihez mérten írott) betűvel írt szavakat, mondatokat másolni.
Tudja a szavakat a szóközbillentyű segítségével egymástól különválasztani.
5. évfolyam
Tartalom:
Informatika
A szövegkurzor mozgatók és a segédbillentyűk (Controll, Alt, Shift) funkcionális használata
írásban, játékokban. Az Escape billentyű használata.
A "Shift" billentyű használata mondatkezdő nagybetűk írásához. Mondatvégi írásjelek közül a
kérdőjel, felkiáltójel tanulása. Számok írása.
Az "egér" használata a kijelölésekben. Betűméret változtatása.
A Norton Commander program, ezen belül a JÁTÉK könyvtár elindítása, a megfelelő játék
kiválasztása.
Szavak, mondatok, 5-6 mondatos szövegek másolása, önálló írása. Hibák javítása törléssel, majd
újra írással, a szövegen belüli sor ill. betű- visszalépések nélkül.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
196
Gépírás
Asdf-jklé betűkapcsolat gyakorlása kisbetűkkel, ehhez kapcsolódóan jobb kéz kisujjához
kapcsolódó betűk (p-ü-ó-ő-ú-á-ű) kisbetűs írása, e betűkkel betű- és szókapcsolatok gyakorlása.
Minimális teljesítmény:
Használja funkciójuknak megfelelően a kurzor mozgatókat a játékprogramokban. Használja a
"Shift" billentyűt nagybetűk ill. írásjelek írásánál.
Tudjon mondatokat másolni, ill. szavakat, mondatokat önállóan vagy tollbamondásra írni.
6. évfolyam
Tartalom:
Informatika
A "File" menüsor. Az új oldalt és a megnyitást jelző ikonok.
Egyéb ikonok használata az "egér" segítségével.
Szavak, mondatok másolása, kijelölése, formázása, szövegrendezés.
Írásjelek tanulása (", +, %, /, (, ), =).
Gépírás
Asdf-jklé betűkapcsolatok gyakorlása, ehhez kapcsolódóan bal kéz gyűrűs- és kisujjához
kapcsolódó betűk (w-q-í-y-x) kisbetűs írása, ezen betűkkel betű- és szókapcsolatok gyakorlása.
Írásjelek közül a jobb kéz középső-és gyűrűs ujját használva a vessző és a pont írása.
Minimális teljesítmény:
Másoljon szavakat, mondatokat. Ezek formázásában az ikonok közül tudja használni a "félkövér", a
szöveg elrendezésében a „balra igazítás” ikonokat.
Tudjon a File menüsort vagy az ikonokat használva új oldalt nyitni.
7. évfolyam
Tartalom:
Informatika 3,5-s lemez használata. A vírusmentesítő program használata.
Mentés és nyomtatás a File menüpontból és az ikonokból. Dokumentum megnyitása, bezárása,
kilépés. A számítógép kikapcsolása.
Szavak, mondatok, szövegek másolása, formázása, rendezése.
Gépírás
"Shift" billentyű használata jobb- és balkéz kisujjával a mondat ill. névkezdő nagybetűk írásához.
Számok, írásjelek (kivéve pont, vessző), "Backspace" ill. "Delete" billentyűk használata, úgy, hogy
közben nézheti a billentyűzetet.
Szókapcsolatok gyakorlása, keresztnevek írása. 2-3 szavas mondatok írása másolással és
diktálással.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel a kislemezt, és tudja a megfelelő helyen a gépbe helyezni. Tudjon a lemezről megadott
dokumentumot megnyitni és elmenteni legalább egyikével a lehetséges módoknak. Mentés után
tudjon dokumentumot kinyomtatni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
197
Tudja a dokumentumot bezárni és az adott programból kilépni, tudja a számítógépet kikapcsolni.
Másoljon szavakat, mondatokat, rövid szövegeket.
8. évfolyam
Tartalom:
Informatika
Szövegek másolása, velük való munka:
A „Szerkesztés” menüsorból a "Mindent kijelöl" menüpont. Hibás lépés törlése a „Szerkesztés”
menüsor "Visszavonás" menüpontja, ill. az ezt jelölő ikon segítségével. „Nézet” menüsorból a
"Normál" és a "Nyomtatott forma" menüpontok. A "Nagyítás", "Kivágás", "Beillesztés", "Másolás"
ikonok használata.
Gépírás
Szavak, szókapcsolatok, mondatok írásának gyakorlása, rövid szövegek írása, a hibátlanság szem
előtt tartásával.
Minimális teljesítmény:
Tudjon 10 mondatos szöveget másolni.
Tudja változtatni leírt dokumentumának nézetét és nagyságát a "Normál" és a "Nyomtatott forma"
menüpontok, valamint a "Nagyítás" ikon segítségével.
Tudja használni a "Mindent kijelöl" menüpontot az egész szövegre vonatkozó kijelölés esetén.
"B" változat
Tartalom:
- Számítógép használatához szükséges helyes testtartás kialakítása.
- Az "egér" használata rajzolóprogramban, egyes (csak "egér" használatát igénylő, egyszerű)
játékprogramokban. Az egérkurzor.
- Cél: rajzolóprogramot használva értse meg az általa mozgatott "egér" és a képernyőn
megjelenő ábra összefüggését.
- Az egér használata játékprogramokban. A szövegkurzor.
- Cél: Játékprogramokban is tudja követni az egérkurzort a monitoron, értse meg az
összefüggést az által mozgatott "egér" és az egérkurzor helye között.
- Ismerje fel a szövegkurzort a monitoron, olyan szinten, hogy tudja vele követni az írását.
- A számítógép billentyűzetén a nagybetűk használata, szavak másolása. Szóközbillentyű
használata.
- Cél: Folyamatos nagybetűs írásra beállított billentyűzettel tudjon szavakat másolni, önállóan
írni folyamatosan, sorváltás nélkül, előre beállított szövegformában.
- Az Enter billentyű sorváltó funkciójának ismerete. A Backspace és Delete billentyűk
használata.
- Cél: Tudjon sort váltani az Enter billentyűt használva. Hibáit tudja javítani a Backspace
billentyű használatával úgy, hogy legfeljebb 2-3 betűt töröl.
- A Backspace és a Delete billentyűk használatával tudjon szavakat vagy mondatokat törölni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
198
Szükséges és ajánlott eszközök:
- Windows-, és azon belül Word, Write, Paintbrush programokat tartalmazó személyi
számítógép
- a gépírás tanításához használható betű- és szókapcsolatok gyűjteménye
- (ajánlott tankönyv: Kökény Sándor: Gépírás I-II., Tankönyvkiadó 1990. - ebben szereplő
szó- és betűkapcsolási gyakorlatok)
- a gépírás tanításához használható mondatok, szövegek gyűjteménye (más tantárgyakhoz
kapcsolódó, hétköznapi témájú mondatok és szövegek)
- megfelelő színtű, Windows alapú, gépírás tanító és gyakoroltató számítógépes programok
(használat megtanítása ilyenkor kerüljön bele a tananyagba)
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
199
4.5. 5. 1. Környezetismeret
4.5. 5. 2. Környezet-és egészségvédelem
A Környezetismeret tantárgy az 1-6. évfolyamok számára készült, 7. és 8. osztályban Környezet-és
egészségvédelem néven folytatódik, melyben integráltan jelenik meg a Társadalmi ismeretek és
gyakorlatok.
A tantárgy címek és a témakörök részben megegyeznek a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
számára kiadott kerettantervben foglaltakkal. Ezen kívül az autizmussal élő tanulók speciális
szükségleteihez alkalmazkodva magába foglalják a NAT "Az ember és társadalom" műveltségi
területből a társadalmi ismeretek és az emberismeret "Minimális teljesítményeinek" feldolgozható
elemeit. Az "Ember és természet" valamint a "Földünk és környezetünk" műveltségi területek
tartalmára épül és integrált formában egyesíti az elemi biológiai, fizikai, kémiai, egészségtani és
földrajzi ismereteket.
A tananyag koncentrikus szerkesztése lehetővé teszi az ismeretek fokozatos bővítését. A
tananyagválasztás során meghatározó szempont volt, hogy csak azokat az ismereteket ajánlott
tanítani, amelyekhez kapcsolódóan azok gyakorlati alkalmazására is azonnal sor kerül. A
követelmények meghatározásakor tisztában kell lennünk azzal, hogy az ismeretek önálló
alkalmazása csak elemi szinten várható el tanulóinktól.
A tantárgy tanításának célja:
A környezetismeret tantárgy tanulása során a gyermek szerezzen ismereteket tárgyi és személyi
környezetéről, az azokban lezajló folyamatokról, ismereteit mindennapi élethelyzetekben
mozgósítani és lehetőség szerint alkalmazni tudja.
A Környezetismeret valamint a Környezet- és egészségvédelem tantárgyak feladata, hogy a
következő témakörökben ismereteket nyújtson, képességeket, készségeket alakítson ki:
Témakörök „A” változat „B” változat
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam
Tárgyi környezet 1-6. évfolyam 1-8. évfolyam
Tájékozódási alapismeretek 2-5. évfolyam
Időbeli tájékozódás 1-6. évfolyam 1-8. évfolyam
Társadalmi környezet, önismeret 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam
Közlekedési ismeretek 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam
Lakóhelyismeret 7-8. évfolyam
AZ ÉLŐ TERMÉSZET
ALAPISMERETEI 2-6. évfolyam 2-8. évfolyam
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK,
EGÉSZSÉGÜNK 2-8. évfolyam 4-8. évfolyam
Módszertani alapelvek:
Az autizmussal élő tanulók speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanítás során nem
számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra kell
a hangsúlyt fektetni. Törekedni kell arra, hogy a gyermek az ismeretszerzés minden fázisában azon
a helyszínen, olyan helyzetben szerezzen tapasztalatokat és tanuljon új készségeket, ahol azokat a
későbbiekben fel kell használnia.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
200
1. Évfolyam
„A” és „B” változat megegyezik.
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A környezetében található tárgyak tulajdonságainak és használatának cselekvéses, tapasztalati úton
történő megismerése az összes érzékszerv segítségével: a tárgyak színe, mintázata, alakja, felülete,
íze, hangja, szaga, halmazállapota, hőmérséklete.
Az alapszínek.
Minimális teljesítmény az „A” változaton való továbbhaladáshoz:
Tudjon környezetében előforduló tárgyakat a megadott szempontok szerint egyeztetni, válogatni,
sorrendbe rakni, párosítani.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Saját keresztnév, családtagok keresztneve, osztálytársak, tanárok keresztneve.
Főbb testrészek: (fej, nyak, mell, has, hát, kar, láb) megmutatása saját testén és más személyeken.
Bal és jobb oldal elkülönítése saját testén.
Minimális teljesítmény az „A” változaton való továbbhaladáshoz:
Saját keresztnevére odaforduljon.
Időbeli tájékozódás:
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése, megtapasztalása.
Minimális teljesítmény az „A” változaton való továbbhaladáshoz :
Vegyen részt az időjárással kapcsolatos megfigyeléseken.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Az utcai közlekedés előkészítése. A pedagógus kéréseinek „Állj meg!” „Gyere ide!” „Maradj
mellettem!” teljesítése zárt területen (osztályterem, épület, udvar) belül.
Minimális teljesítmény az „A” változaton való továbbhaladáshoz:
Zárt területen pedagógus kérésére álljon meg, menjen oda a felnőtthöz és maradjon ott vagy
haladjon a pedagógus mellett.
Minimális teljesítmény a „B” változaton való továbbhaladáshoz:
Vegyen részt az egyéni fejlesztési tervének megfelelően a foglalkozásokon.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
201
"A" változat
2. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A kevert színek, a fekete és a fehér. Gömbölyű és szögletes tárgyak. Sima és érdes felület. A
tárgyak egymáshoz viszonyított méretei. Az általa használt közlekedési eszközök felismerése és
megnevezése. A tárgyak részei, a rész-egész viszony. A folyékony és szilárd halmazállapot.
Minimális teljesítmény:
Tudjon megnevezni 6-8 tanult színt tárgyakon. Két adott tárgy közül tudja megmutatni a kicsit,
nagyot, hosszút, rövidet.
Tudja elkülöníteni a folyékony halmazállapotot a többitől.
Tájékozódási alapismeretek
Tartalom:
A tárgyak alaprajzának elkészítése körülrajzolással, az alaprajz és a tárgy egyeztetése.
Minimális teljesítmény:
Tudja egyeztetni néhány, gyakran használt tárgy alaprajzát a tárggyal
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése, megtapasztalása. Az általa jól észlelhető
jelenségek megfogalmazása (süt a nap, esik az eső, esik a hó)
Minimális teljesítmény:
Tegyen önálló megállapításokat az időjárásra vonatkozóan.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Név, lakcím, családtagok neve. Az osztálytársak, a tanárok neve. Saját testrészei.
Minimális teljesítmény:
Mutassa meg főbb testrészeit. Tudja a nevét, életkorát, lakcímét, (helység, utca) szüleinek,
testvéreinek nevét.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Tapasztalatok gyűjtése a gyalogos közlekedésről az iskola környékén. A járda, az úttest
megismerése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon adott hosszúságú útszakaszon a pedagógus mellett haladni, és kérésre megállni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
202
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Ismerkedjen a környezetében található növényekkel, állatokkal és azok nevével.
A növény és állat fogalmak bevezetése. Csoportosítás főfogalmak szerint (növények, állatok).
Az általa fogyasztott gyümölcsök ehető és nem ehető részeinek elkülönítése.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes segítséggel egyszerű megfigyeléseket végezni a közvetlen környezetében élő
növényekről és állatokról. Legyen képes egyszerre egy adott szempont szerint egyszerű
válogatásokat, csoportosításokat végezni.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
A fej részeinek (száj, szem, orr, fül, haj, arc, homlok, fogak, nyelv ) megmutatása saját testén és
más személyeken. Testrészeinek megfigyelése tükör előtt. Páros testrészek. Bal- és jobboldal
elkülönítése saját testén.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes megmutatni a főbb testrészeket önmagán és másokon.
3. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A környezetében található tárgyakkal kapcsolatos ismeretek bővítése, egymáshoz viszonyított
helyzetük meghatározása. A tárgyak egymáshoz viszonyított méretei, súlya. A színek világos és
sötét árnyalatai. A folyadék és szilárd halmazállapotú anyagok főbb jellemzői.
Minimális teljesítmény:
A megadott szempontok szerint tudja felsorolni egy ismert tárgy jellemzőit, és csoportosítani az
általa használt tárgyakat. Tudjon két tárgyat a tanult módon összehasonlítani.
Tájékozódási alapismeretek
Tartalom:
A tárgyak kicsinyített alaprajza. A tanulóasztal, az étkezőasztal és a rajtuk található tárgyak
kicsinyített alaprajza.
Minimális teljesítmény:
Egyeztesse a tanult tárgyak kicsinyített alaprajzát a tárggyal, illetve a tárgy képével.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek megfigyelése hideg van, meleg van, ködös az idő.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
203
Napszakok (reggel, délelőtt, dél, délután, este) jellegzetességei a hozzájuk kapcsolódó cselekvések
megfigyelése.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes az időjárás elemeinek vonatkozó megállapításokból a megfelelőt kiválasztani. Egy
napszakhoz, egy tevékenységet rendelni.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
A tanuló külső tulajdonságai. Fiú-lány megkülönböztetése. A családi relációk, kapcsolatok-szülők,
testvérek, nagyszülők. Az osztálytársak, a tanárok neve. Az iskolában dolgozó személyek
foglalkozásuk szerint. Családi ünnepek is hozzájuk kapcsolódó tárgyak összekapcsolása.
Minimális teljesítmény:
Jellemezze egy-egy szóval külsejét (testmagasság: alacsony, magas hajszín, szemszín) Tudja a
nemét. Tudja családjában a rokoni kapcsolatokat,(szülők, testvérek, nagyszülők) tanárai, társai
nevét.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
A gyalog közlekedés szabályai az iskola környékén. Átkelés az úttesten közlekedési jelzőlámpával
ellátott gyalogátkelőhelyen.
Minimális teljesítmény:
A pedagógus kérésére átkelés előtt álljon meg a járda szélén, és jelezze, ha átkelhet.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
A környezetében található állatok mozgásának (járás, mászás, ugrás, repülés), kültakarójának (toll,
szőr) a kültakaró színének, testrészeinek megfigyelése, összehasonlítása, hangjának megfigyelése és
felismerése.
A közvetlen környezetében élő növényeknek: fák, bokrok, virágos növények főfogalom alá sorolása
az ismertebb fajok felismerése, megnevezése, főbb részeik megnevezése, jellemzőik.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes irányított megfigyeléseket végezni a környezetében élő növényekről és állatokról.
Legyen képes egy adott szempont szerint összehasonlításokat, csoportosításokat végezni.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ismert testrészek körének bővítése (csípő, comb, nemi szerv, stb.). A fiú lány
megkülönböztetése. Az érzékelés folyamatának és az érzékszervek elemi szintű ismerete. Az ízlelés
szerve a nyelv, a savanyú, keserű, édes, sós íz. A tapintás és hő érzékelés szerve a bőr, a hideg a
meleg az érdes és sima felület. A szaglás szerve az orr, kellemes illatok, kellemetlen szagok. A
hallás szerve a fül, hangos és halk hangok a hallókészülék szerepe. A látás szerv e a szem,
látáshibák, a szemüveg szerepe.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
204
Az ismeretek felhasználása az egyes önkiszolgáló tevékenységek során.
Minimális teljesítmény:
A tanult jegyek alapján tudja, hogy melyik nemhez tartozik. Tudja megmutatni a tanult testrészeit és
szerveit önmagán. Ismereteit használja az önkiszolgáló tevékenységek (öltözés, tisztálkodás,
étkezés) közben.
4. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Az iskola helyiségeinek berendezési tárgyai, egymáshoz viszonyított helyzetük. Az egyes
helyiségekben végezhető tevékenységek. Az általa használt tárgyak anyaga, a fa, fém, papír,
műanyag, üveg, porcelán, bőr, textil fogalmak bevezetése.
Az elektromos árammal működő tárgyak, eszközök használata. A házi telefon és használata.
Az anyagok fizikai változásának megfigyelése ütés, nyomás, hajlítás hatására és ételkészítés
közben: elszíneződés, felaprózódás, keveredés, oldódás. A termikus kölcsönhatás elemi
értelmezése: a forró folyadéktól az edény is felmelegszik. A víz különféle állapotának érzékelhető
jegyei: jég, gőz, hideg- és melegvíz. Az ivóvíz: az iható és nem iható víz elkülönítése.
Minimális teljesítmény:
Tudja megnevezni az iskola helyiségeiben található tárgyakat, azok helyét, anyagát. Tudja az egyes
tevékenységek helyét az iskolában. Értse a helyzetre vonatkozó viszonyszavakat: előtte, mögötte,
alatta, fölötte, mellette, közel, távol. Vegye észre, és nevezze meg az anyagok tanult fizikai
tulajdonságainak megváltozását.
Tájékozódási alapismeretek
Tartalom:
A tanterem alaprajza: a nyílászárók, a bútorok helye, egyes tevékenységek helyének bejelölése.
Minimális teljesítmény:
A saját helyét jelölje be a tanterem alaprajzába, amelyen a bútorok helye is fel van tüntetve.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél) irányított megfigyelése, jellemzői
(pl.: szitál, esik, ömlik, zuhog).A víz megfigyelése a természetben pl. pocsolya, eső, hó, jégeső. A
hét napjainak neve, sorrendje, munka és pihenőnapok eltérő napirendje.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes az időjárás elemeire vonatkozó megállapításokból a megfelelőt kiválasztani. A hét
napjai közül tudja a munkanap és pihenőnapokat elkülöníteni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
205
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
A saját testének jellemzői, (testmagasság, testalkat, szemszín, haj) összehasonlítása más személlyel.
A saját testmagasság növekedésének megfigyelése. Ruházat. Rokoni kapcsolatok. Köszönés. A
tanuló egy napja (tevékenységek, helyszínek). Az iskola neve, címe. Otthoni lakás, berendezési
tárgyak, otthoni tevékenységek. A környezetéből ismert foglalkozások (pl. bolti eladó, orvos,
fodrász, stb.), és szülei foglalkozása.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes családján belüli rokonsági kapcsolatok felismerésére, megnevezésére. Köszönjön
ismert személyeknek, az életkorának és a helyzetnek megfelelően. Jellemezze saját magát a tanult
szempontok szerint, hasonlítsa össze testének jellemzőit más személlyel. Napirendje segítségével
tudja, hogy milyen tevékenységeket végzett el egy napon belül, mindezt hol, milyen eszközökkel
tette. Tudja iskolája címét (helység, utca). Otthonának alaprajzába ragassza be a berendezési
tárgyak alaprajzát. Sorolja fel, hogy mit szeret otthon csinálni.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
A gyalogos közlekedés szabályainak megismerése, átkelés úttesten az iskola környékén.
A haladás megfelelő tempója.
Minimális teljesítmény:
Pedagógus kérésére álljon meg a járda szélén, és jelezze ha jármű közeledik.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
A növények részei: elemzés, képről felismerés, azonosítás, megnevezés, rész és egész viszonya.
A növények változásának megfigyelése az egyes évszakokban, és a változással kapcsolatos
kifejezések megismerése (lehull, virágzik, zöldell, megérik).
A környezet állatainak megadott szempontok szerinti megfigyelése, csoportokba rendezésük: az
állatok utódai, szaporodásuk, a kicsinyek gondozása.
Minimális teljesítmény:
Legyen képes egy növényt vagy egy állatot több adott szempont alapján megfigyelni, egy másik
növénnyel ill. állattal összehasonlítani. Legyen képes a rész-egész viszony felismerésére a tanult
ismeretek körében.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az emberi szervezet egészségestől eltérő állapotai. A leggyakoribb betegségek (fogszuvasodás,
légúti megbetegedések, gyomorrontás, stb.) sérülések (vágás, szúrás, égés) és tüneteik (láz,
köhögés, nátha, torokfájás, hasmenés, hasfájás, hányás, felhorzsolódás, vérzés). Viselkedési
szabályok az egyes betegségek esetén, otthon, az orvosnál, a kórházban. A nemek (férfi-nő) és a
felnőttkor-gyermekkor elkülönítése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
206
Minimális teljesítmény:
Nevezze meg, hogy melyik testrésze fáj. Az általa ismert személyekről tudja megmondani, hogy
férfi vagy nő, felnőtt vagy gyermekkorú, és köszönjön ennek megfelelően.
5. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
A tárgyi környezet
Tartalom:
A víz forrása. a párolgás, a gőz halmazállapot. Az égés, az éghető anyagok. A tűz pusztítása,
megelőzés, tűzoltás. A telefon használata városi hívásra. A segélyhívószámok.
A tágabb környezet megismerése. Az iskola és környékén található épületek. A fontosabb
információs és figyelemfelhívó táblák, telefonfülkék, hulladékgyűjtők, korlátok, piktogramok. Az
iskola közvetlen közelében található gyógyszertár, a közeli park, játszótér. Tömegközlekedési
útvonalak és megállóhelyek az iskola környékén.
Ismerkedés a közlekedési eszközökkel: személyszállító eszközök, tömegközlekedési eszközök.
Minimális teljesítmény:
Ismerje az iskola épületének külső jellemzőit, az iskola környékén található számára fontos
közlekedési jelzőtáblákat, a hulladékgyűjtők használatát, a járdaszéli korlátok szerepét, a
legfontosabb információkat hordozó piktogramok jelentését. Ismerje fel és nevezze meg a
személyszállítás és a tömegközlekedés eszközeit. Tudjon segítséggel telefonon ismert személyt
hívni.
Tájékozódási alapismeretek
Tartalom:
Az iskola alaprajza: a helyiségek és egymáshoz viszonyított helyzetük. Útvonalak a tevékenységek
helyszínei között.
Minimális teljesítmény:
Tudja megnevezni az iskola alaprajzán az egyes helyiségeket.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az évszakok, hónapok neve, jellemző időjárásuk.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy az adott időpontban melyik évszakban és hónapban járunk. Tudja adott megállapítások
közül az aktuális évszakra jellemzőket kiválasztani. Évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismerje.
Társadalmi környezet, önismeret
Tartalom:
Testméretek (kar hossza, derékbőség, láb mérete, testsúly) változásainak megfigyelése. Az emberi
élet szakaszai, saját élettörténet. Közlekedési útvonal az iskolába, haza.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
207
Minimális teljesítmény:
Figyelje meg, hogy az évek múlásával hogyan változnak testméretei. Tudja, hogy eddigi élete során
milyen életszakaszokban járt már (fényképek, videofelvételek segítségével) és most hol tart.
Naptárba jelölje be családtagjai, csoporttársai és saját születés - és névnapját. Pedagógus
segítségével készítsen az alkalomhoz és személyhez illő egyszerű ajándékot. Sorolja fel, milyen
közlekedési eszközökkel jut el az iskolába, illetve haza.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Gyalogos közlekedés az iskolától távolabb lévő helyszínekre.
A tömegközlekedési eszközök és a mozgólépcső használatának szabályai. Fel- és leszállás,
kapaszkodás.
Minimális teljesítmény:
Pedagógus kérésére álljon meg a járda szélén és jelezze, ha balesetmentesen át lehet kelni az
úttesten. Pedagógus segítségével tartsa be a tömegközlekedési eszközök és a mozgólépcső
használatának tanult szabályait.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
A növények egyedfejlődése során bekövetkező változások megfigyelése.
Legfontosabb zöldségféléinket adó növényeink: paprika, paradicsom, fejeskáposzta, sárgarépa,
burgonya, vöröshagyma ehető részeinek megismerése. A zöldségfélék jelentősége
táplálkozásunkban. A zöldségfélék felhasználása a különböző ételek elkészítésénél.
Minimális teljesítmény:
Tudja segítséggel a megismert zöldségféléket a tanult módon felhasználni.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az emberi élet első négy szakasza: újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor.
Az egyes életszakaszok időtartama, főbb jellemzők, méretbeli, alakbeli változások.
Minimális teljesítmény:
A környezetében élő, ismert gyerekekről állapítson meg jellemzőket adott szempontok alapján.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
208
6. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Az iskolakörnyék térképe, az iskola, az utca, a szomszédos és szemközti épületek helye. Az, utca
neve, az épületek házszáma. Saját otthonának közvetlen környezete, postahivatal, üzletek,
gyógyszertár, orvosi rendelő, tömegközlekedési megállóhelyek ismerete. Saját lakóhely és az iskola
helye Budapest térképén. Az írott sajtóból időjárás-jelentés elolvasása, adott szempont alapján a
lakóhelyére vonatkozó információk gyűjtése, egyszerű következtetések levonása az öltözködéssel és
a tervezett programokkal kapcsolatban.
Minimális teljesítmény:
Az iskolakörnyék térképén jelölje be az iskolaépületet és az odavezető útvonalakat.
Otthonának környékén, vagy más helyszíneken el tudjon jutni a tanult helyszínekre. A
hőmérsékletre, csapadékra vonatkozó információk kiválasztása, gyakorlati következtetések
levonása segítséggel.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás huzamosabb (egy hétig tartó) megfigyelése és jegyzetelése adott szempontok alapján. A
hőmérő leolvasása, a hőmérséklet napi változásainak megfigyelése saját mérések alapján.
Minimális teljesítmény:
A megfigyelés eredményét legyen képes a tanult módon lejegyezni.
Társadalmi környezet, önismeret
Tartalom:
Ruházat. A serdülőkor látható testi változásai. A nemiséggel kapcsolatos alapvető viselkedési
szabályok. A saját tevékenységek elemzése a kapott segítség mértéke és módja szerint. Közösségi
ünnepek.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy a ruházat kiválasztása életkortól, alkalomtól, időjárástól függhet. Ismerje, hogy az
egyes ruhadarabok milyen alkalomhoz, életkorhoz illenek, segítséggel válassza ki ennek
megfelelően ruházatát. Ismerje fel magán a serdülőkorral kapcsolatos változásokat, és segítséggel
tartsa be a nemiséggel kapcsolatos alapvető viselkedési szabályokat. Ismerje fel segítséggel, melyik
tevékenységeket képes már önállóan elvégezni, miben, mit, s mennyit kell segíteni.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Viselkedési szabályok a tömegközlekedési eszközökön. A balesetek okai, következményei,
megelőzésük lehetőségei. Udvariassági szabályok a tömegközlekedési eszközökön, az ülőhely
elfoglalás és átadás szabályai. A menetjegy használata.
Minimális teljesítmény:
Tudjon pedagógus segítségével úgy utazni, hogy viselkedése ne legyen balesetveszélyes, és ne
keltsen feltűnést, kezelje menetjegyét.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
209
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Legismertebb hazai gyümölcsféléink (pl.: szilva, alma, körte, szőlő, barack) megismerése, érési
idejük. Déligyümölcsök. A gyümölcsök jelentősége táplálkozásunkban.
Néhány ház körül élő állat (kutya, macska) testfelépítése, életmódja. A kutya- és macskatartás
szabályai, az állatokkal való helyes bánásmód.
Minimális teljesítmény:
Ismerje a tanult gyümölcsféléket és felhasználásuk néhány módját.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Serdülőkor A nemi érés folyamata, és megnyilvánulásai, a látható testi változások, a mutálás. A
pattanásos bőr ápolása. A menstruáció, a magömlés és az ezekkel kapcsolatos higiéniai szabályok.
Az emberi élet szakaszai: az ifjúkor a felnőttkor, az öregkor. A felnőtté válás testi jegyei (mindkét
nemben), a külső és belső nemi szervek. Az egyes életszakaszok időtartama és jellemzői (biológiai
változások, társadalmi összefüggések). A másik nemmel kapcsolatos alapvető viselkedési szabályok
(közeledés, elhárítás).
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel magán a serdülőkorral kapcsolatos változásokat. Segítséggel tartsa be az ezekkel járó
higiéniai szabályokat. Tudja, hogy a környezetében élő személyek melyik életszakaszban vannak.
Ismerje, és segítséggel tartsa be a másik nemmel kapcsolatos alapvető viselkedési szabályokat.
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM
7. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Lakóhelyismeret
Tartalom:
Budapest helye Magyarország térképén. Tájékozódás Budapest térképén: a Duna, hidak, pesti oldal,
budai oldal, kerületek jelölése, rövidítések. Ismerősök, rokonok lakóhelye a térképen, a gyermek
által látogatott helyek (uszoda, Állatkert, Gyermekvasút, múzeumok) és az odavezető útvonalak
bejölése és megtervezése a térképen.
A televízió időjárás-jelentésének megfigyelése, adott szempontok alapján a lakóhelyére vonatkozó
információk gyűjtése a másnapi időjárással kapcsolatban. Egyszerű következtetések levonása az
öltözködéssel és a lehetséges programokkal kapcsolatosan.
Minimális teljesítmény:
Budapest térképén segítséggel jelölje be az ismert célhoz vezető útvonalat, és felnőtt segítségével
jusson el oda. A hőmérsékletre és csapadékra vonatkozó információk gyűjtése, következtetések
levonása segítséggel.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
210
Társadalmi környezet, önismeret
Tartalom:
Nemek közötti különbségek. A serdülőkor testi változásai (bőr, testméretek, testápolás, hajviselet,
ruházat). A serdülőkor viselkedési változásai.
Szakorvosi rendelők, kórházak, ügyeleti rendek ismerete.
Minimális teljesítmény:
Tudja és ismerje fel a férfi és a nő közötti testi különbségeket. Tudja, hogy a serdülőkor milyen testi
változásokkal jár együtt, segítséggel végezze el a testápolási műveleteket. Segítséggel tartsa be a
másik nemmel kapcsolatos viselkedési szabályokat.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Bérletváltás és használat. Az ellenőr munkája. A gyalogos közlekedés szabályai a lakóhelye
környékén az általa használt útvonalakon. Közlekedés az iskola és a lakóhelye között. Udvariassági
szabályok a tömegközlekedési eszközökön fel- és leszállásnál. Menetjegyváltás.
Minimális teljesítmény:
Váltsa meg bérletét pedagógus segítségével. Tudja, hogy az ellenőr kérésére fel kell mutatnia
érvényes bérletét, vagy menetjegyét.
Segítséggel váltsa meg és használja a menetjegyét. A tömegközlekedési eszközökön felnőtt
segítségével tartsa be a tanult közlekedési, udvariassági és viselkedési szabályokat. Figyelje a
megállókat, tudja hol kell leszállnia.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ember szaporodása, a terhesség. A nemi élet, fogamzásgátlás, önkielégítés.
Minimális teljesítmény:
Legyenek ismeretei a gyermekvállalás biológiai és társadalmi feltételeiről.
8. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Lakóhelyismeret
Tartalom:
Tájékozódás Magyarország domborzati térképén a fő világtájak segítségével. Magyarország nagy
tájai, vízrajza.
Az írott sajtóból és a televízió időjárás előrejelzéséből adott szempontok alapján információk
gyűjtése néhány napra előre lakóhelyére vonatkozóan.
Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén, a megyék elhelyezkedése.
Települések, legfontosabb közutak és vasútvonalak jelölése.
Időjárással kapcsolatos információk gyűjtése az ország más területeiről is. Segítséggel egyszerű
gyakorlati következtetések levonása utazással, öltözködéssel kapcsolatosan.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
211
Minimális teljesítmény:
Tudjon Magyarország domborzati térképén tanult helyeket megmutatni. Az időjárás előrejelzésből
segítséggel vonjon le településére vonatkozó következtetéseket a következő néhány nap lehetséges
programjaival kapcsolatban.
Egy vidéki utazás tervezésekor a térképen segítséggel keresse meg a célállomást és az odavezető
útvonalat, segítséggel figyelje az időjárás előrejelzést.
Társadalmi környezet, önismeret
Tartalom:
Ismeretszerzés módjai, lehetőségei. A nap eseményeinek értékelése. Tevékenységek elemzése a
kapott segítség mértéke és módja szerint.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy feladatai elvégzéséhez honnan és hogyan kaphat segítséget. Tudjon a helyzeteknek
megfelelően segítséget kérni. Gondolja át a nap eseményeit, s döntse el, mi volt számára kellemes,
mi nem. Mi okozott örömet, mi bosszantotta fel. Pedagógus segítségével keresse meg ennek okait.
Ismerje fel, melyik tevékenységeket képes már önállóan elvégezni, miben, mit s mennyit kell
segíteni. Segítséggel fogalmazza meg, hogy az önállóság eléréséhez mit kell még megtanulnia.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Közlekedés Budapest környékén HÉV-vel, jegyváltás, a kalauz munkája. Távolsági
tömegközlekedés (vonat, autóbusz) útvonalak, pályaudvarok, menetrend.
Minimális teljesítmény:
Közlekedjen pedagógus felügyeletével a tanult viselkedési, és udvariassági szabályoknak
megfelelően a HÉV-en is. Tudja, hogy a kalauz kérésére át kell adnia menetjegyét kezelésre.
Felügyelet mellett tartsa be a tanult közlekedési, viselkedési és udvariassági szabályokat.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ember szervezete, szervei, működésük. Az egyes szervek és életműködések kapcsolata,
elhelyezkedése testünkben. Az egyes szervek lehetséges betegségei és megelőzésük. A bőr, a
mozgás, a légzés, a táplálkozás szervrendszere.
Az ember szervezete, szervei, működésük. Az egyes szervek és életműködések kapcsolata,
elhelyezkedése testünkben. Az egyes szervek lehetséges betegségei és megelőzésük. A keringés, a
kiválasztás szervrendszere, az idegrendszer. Az elsősegélynyújtás alapismeretei, az egyszerű
hámsérülések ellátása. Ismerkedjen meg a mentőláda tartalmával, használatával, baleset esetén
felnőttet, mentőket értesítsen.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy a tanult szervek hol helyezkednek el testében. Ismerje az ezekhez kapcsolódó
legfontosabb betegségeket, a megelőzés lehetséges módjait. Szóljon az iskola egy dolgozójának, ha
sérülés éri.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
212
„B” változat
2. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A mindennapi életben leggyakrabban előforduló tárgyak, használatuk (étkezés).
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése, megtapasztalása.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Saját neve, szülők neve. Saját és szűkebb családja tagjainak felismerése fényképen. Főbb testrészek.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Az utcai közlekedés előkészítése, a tanult készségek szinten tartása.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Ismerkedjen a környezetében található növényekkel, állatokkal.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon. Tudja étkezés során funkciónak megfelelően használni az
eszközöket. Fényképen segítséggel mutassa meg magát és szűkebb családjának tagjait (apa, anya,
testvérek). Zárt területen a pedagógus kérésére álljon meg, menjen oda a felnőtthöz, maradjon ott
vagy haladjon a pedagógus mellett.
3. évfolyam.
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A minden napi életben előforduló tárgyak használatuk (étkezés, tisztálkodás, öltözködés)
Berendezési tárgyak (konyha, fürdőszoba, szoba)
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése, megtapasztalása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
213
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Tanárainak, osztálytársainak, tágabb családja tagjainak felismerése fényképen.
Osztálytársak, tanárok, nagyszülők neve. A fej részei.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Gyalog közlekedés az iskola környékén.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Környezetében található állatok és növények megfigyelése.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon. Tudja önkiszolgálás során a tárgyakat a tanult funkciónak
megfelelően használni. Kérésre mutassa meg fényképen a tartalomban megjelölt személyek közül a
tanár által megnevezetteket. Tudjon adott hosszúságú útszakaszon a pedagógus mellett haladni, és
kérésre megállni. Legyen képes segítséggel egyszerű megfigyeléseket végezni a közvetlen
környezetében élő növényekről, állatokról és az időjárásról.
4. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A környezetében található tárgyakkal kapcsolatos ismeretek bővítése, (házi munka, műhely, udvar,
tornaterem)
Az iskola minden helyisége.
Alapszínek.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek irányított megfigyelése (napsugárzás, csapadék)
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Az iskola épülete.
Minimális teljesítmény:
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Átkelés az úttesten.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
214
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Az élő természet nagy csoportjai: növény, állat, ember. Környezetében található növények és
állatok irányított megfigyelése. Viselkedési szabályok a növényekkel és az állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Főbb testrészek és a fej részeinek megmutatása saját testén és más személyeken. Testrészeinek
megfigyelése tükör előtt. Bal és jobboldal elkülönítése saját testén.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon. Tudja a tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó eszközöket
egyeztetni. Segítséggel találja meg a csoportszobán (tantermen) kívüli tevékenységek helyszíneit.
Álljon meg a járda szélén és várjon pedagógus átkelésre vonatkozó jelzésére. Legyen képes a
környezetében található tanult növényeket és állatokat róluk készült rajzzal és fényképpel
azonosítani. Segítséggel tartsa be a tanult viselkedési szabályokat.
Mutassa meg a főbb testrészeket és a fej részeit magán és másokon.
5. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Alapszínek, fekete-fehér.
A tágabb környezet megismerése. Az iskola közvetlen környékén. A mindennapi életben előforduló
tárgyak, használatuk. Ruhadarabok csoportosítása. Irányított megfigyelések a tárgyak
halmazállapotáról, hőmérsékletéről.
Veszélyforrások.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek irányított megfigyelése (hőmérséklet, szél).
Napszakok és hozzájuk kapcsolódó cselekvések.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Mindennapos tevékenységek felismerése.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Átkelés az úttesten közlekedési jelzőlámpával ellátott gyalogátkelőhelyen.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
215
Gyümölcsök, zöldségek, a növények ehető és nem ehető részeinek elkülönítése. Szobanövények és
gondozásuk. Környezetében található állatok irányított megfigyelése.
Viselkedési szabályok a növényekkel és az állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ismert testrészek körének bővítése, a nemek megkülönböztetése.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon.
Ismerje az iskola helyiségeiben található tárgyakat, azok helyét. Tudja saját ruhadarabjait
kiválogatni, felső és alsó ruházatát megkülönböztetni.
Magáról és ismert személyekről szóló mindennapi tevékenységeket ábrázoló fényképek közül adja
oda a megnevezettet.
A gyalogos közlekedés szabályainak megfelelően álljon meg átkelés előtt a járda szélén.
Tudja az általa fogyasztott gyümölcsök és zöldségek ehető és nem ehető részeit elkülöníteni.
Csoportosítson fő fogalom szerint képeket (ember, növény, állat). Segítséggel tartsa be a tanult
viselkedési szabályokat.
A tanult jegyek alapján tudja, hogy melyik nemhez tartozik. Tudja megmutatni a tanult testrészeket
önmagán. Ismereteit használja az önkiszolgáló tevékenységek közben.
6. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Kevert színek. A tágabb környezet megismerése. Az iskola környéke. A környék üzletei, néhány
jellemző árucikk vásárlása. A mindennapi életben előforduló tárgyak, használatuk. Tisztálkodási
eszközök. Veszélyforrások.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek irányított megfigyelése. A víz megfigyelése a természetben (eső, hó, jég,
pocsolya).
A hét napjai. A munka-és pihenőnapok eltérő napirendje.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Tevékenységek és helyszínek. Iskola környéke.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
A gyalogos közlekedés szabályai: átkelés az úttesten. A tömegközlekedési eszközök használata:
elemi viselkedési szabályok a tömegközlekedési eszközökön. A mozgólépcső használata.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
216
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Növények változásainak megfigyelése az évszakokban. Növények fejlődésének megfigyelése a
kiskertben (fű, fa, bokor, virág) és csíráztatás során. Terménygyűjtés. A környezetében található
állatok irányított megfigyelése. Viselkedési szabályok a növényekkel és az állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az érzékszervek funkciója, védelme. Ismerkedés a segédeszközökkel. Leggyakoribb betegségek,
sérülések és tüneteik. Baleset esetén felnőtt értesítése. A felnőtt kor – gyermekkor
megkülönböztetése.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon.
Tudja funkciónak megfelelően használni a tisztálkodási eszközöket.
Tevékenységeket ábrázoló fotók közül válassza ki azokat, amelyeket ő is szokott végezni.
Tudjon pedagógus segítségével úgy utazni, hogy viselkedése ne legyen baleset veszélyes.
Legyen képes irányított megfigyeléseket végezni a környezetében élő növényekről és állatokról.
Segítséggel tartsa be a tanult viselkedési szabályokat.
Tudja megmutatni a tanult érzékszerveket önmagán.
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM
7. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Lakóhelyismeret
Tartalom:
Budapest helye Magyarország térképén. Tájékozódás Budapest térképén: a Duna, hidak, pesti oldal,
budai oldal, kerületek jelölése, rövidítések. Ismerősök, rokonok lakóhelye a térképen, a gyermek
által látogatott helyek (uszoda, Állatkert, Gyermekvasút, múzeumok) és az odavezető útvonalak
bejölése és megtervezése a térképen.
A televízió időjárás-jelentésének megfigyelése, adott szempontok alapján a lakóhelyére vonatkozó
információk gyűjtése a másnapi időjárással kapcsolatban. Egyszerű következtetések levonása az
öltözködéssel és a lehetséges programokkal kapcsolatosan.
Minimális teljesítmény:
Budapest térképén segítséggel jelölje be az ismert célhoz vezető útvonalat, és felnőtt segítségével
jusson el oda. A hőmérsékletre és csapadékra vonatkozó információk gyűjtése, következtetések
levonása segítséggel.
Társadalmi környezet, önismeret
Tartalom:
Nemek közötti különbségek. A serdülőkor testi változásai (bőr, testméretek, testápolás, hajviselet,
ruházat). A serdülőkor viselkedési változásai.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
217
Szakorvosi rendelők, kórházak, ügyeleti rendek ismerete.
Minimális teljesítmény:
Tudja és ismerje fel a férfi és a nő közötti testi különbségeket. Tudja, hogy a serdülőkor milyen testi
változásokkal jár együtt, segítséggel végezze el a testápolási műveleteket. Segítséggel tartsa be a
másik nemmel kapcsolatos viselkedési szabályokat.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Bérletváltás és használat. Az ellenőr munkája. A gyalogos közlekedés szabályai a lakóhelye
környékén az általa használt útvonalakon. Közlekedés az iskola és a lakóhelye között. Udvariassági
szabályok a tömegközlekedési eszközökön fel- és leszállásnál. Menetjegyváltás.
Minimális teljesítmény:
Váltsa meg bérletét pedagógus segítségével. Tudja, hogy az ellenőr kérésére fel kell mutatnia
érvényes bérletét, vagy menetjegyét.
Segítséggel váltsa meg és használja a menetjegyét. A tömegközlekedési eszközökön felnőtt
segítségével tartsa be a tanult közlekedési, udvariassági és viselkedési szabályokat. Figyelje a
megállókat, tudja hol kell leszállnia.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ember szaporodása, a terhesség. A nemi élet, fogamzásgátlás, önkielégítés.
Minimális teljesítmény:
Legyenek ismeretei a gyermekvállalás biológiai és társadalmi feltételeiről.
8. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Lakóhelyismeret
Tartalom:
Tájékozódás Magyarország domborzati térképén a fő világtájak segítségével. Magyarország nagy
tájai, vízrajza.
Az írott sajtóból és a televízió időjárás előrejelzéséből adott szempontok alapján információk
gyűjtése néhány napra előre lakóhelyére vonatkozóan.
Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén, a megyék elhelyezkedése.
Települések, legfontosabb közutak és vasútvonalak jelölése.
Időjárással kapcsolatos információk gyűjtése az ország más területeiről is. Segítséggel egyszerű
gyakorlati következtetések levonása utazással, öltözködéssel kapcsolatosan.
Minimális teljesítmény:
Tudjon Magyarország domborzati térképén tanult helyeket megmutatni. Az időjárás előrejelzésből
segítséggel vonjon le településére vonatkozó következtetéseket a következő néhány nap lehetséges
programjaival kapcsolatban.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
218
Egy vidéki utazás tervezésekor a térképen segítséggel keresse meg a célállomást és az odavezető
útvonalat, segítséggel figyelje az időjárás előrejelzést.
Társadalmi környezet, önismeret
Tartalom:
Ismeretszerzés módjai, lehetőségei. A nap eseményeinek értékelése. Tevékenységek elemzése a
kapott segítség mértéke és módja szerint.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy feladatai elvégzéséhez honnan és hogyan kaphat segítséget. Tudjon a helyzeteknek
megfelelően segítséget kérni. Gondolja át a nap eseményeit, s döntse el, mi volt számára kellemes,
mi nem. Mi okozott örömet, mi bosszantotta fel. Pedagógus segítségével keresse meg ennek okait.
Ismerje fel, melyik tevékenységeket képes már önállóan elvégezni, miben, mit s mennyit kell
segíteni. Segítséggel fogalmazza meg, hogy az önállóság eléréséhez mit kell még megtanulnia.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Közlekedés Budapest környékén HÉV-vel, jegyváltás, a kalauz munkája. Távolsági
tömegközlekedés (vonat, autóbusz) útvonalak, pályaudvarok, menetrend.
Minimális teljesítmény:
Közlekedjen pedagógus felügyeletével a tanult viselkedési, és udvariassági szabályoknak
megfelelően a HÉV-en is. Tudja, hogy a kalauz kérésére át kell adnia menetjegyét kezelésre.
Felügyelet mellett tartsa be a tanult közlekedési, viselkedési és udvariassági szabályokat.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ember szervezete, szervei, működésük. Az egyes szervek és életműködések kapcsolata,
elhelyezkedése testünkben. Az egyes szervek lehetséges betegségei és megelőzésük. A bőr, a
mozgás, a légzés, a táplálkozás szervrendszere.
Az ember szervezete, szervei, működésük. Az egyes szervek és életműködések kapcsolata,
elhelyezkedése testünkben. Az egyes szervek lehetséges betegségei és megelőzésük. A keringés, a
kiválasztás szervrendszere, az idegrendszer. Az elsősegélynyújtás alapismeretei, az egyszerű
hámsérülések ellátása. Ismerkedjen meg a mentőláda tartalmával, használatával, baleset esetén
felnőttet, mentőket értesítsen.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy a tanult szervek hol helyezkednek el testében. Ismerje az ezekhez kapcsolódó
legfontosabb betegségeket, a megelőzés lehetséges módjait. Szóljon az iskola egy dolgozójának, ha
sérülés éri.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
219
„B” változat
2. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A mindennapi életben leggyakrabban előforduló tárgyak, használatuk (étkezés).
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése, megtapasztalása.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Saját neve, szülők neve. Saját és szűkebb családja tagjainak felismerése fényképen. Főbb testrészek.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Az utcai közlekedés előkészítése, a tanult készségek szinten tartása.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Ismerkedjen a környezetében található növényekkel, állatokkal.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon. Tudja étkezés során funkciónak megfelelően használni az
eszközöket. Fényképen segítséggel mutassa meg magát és szűkebb családjának tagjait (apa, anya,
testvérek). Zárt területen a pedagógus kérésére álljon meg, menjen oda a felnőtthöz, maradjon ott
vagy haladjon a pedagógus mellett.
3. évfolyam.
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A minden napi életben előforduló tárgyak használatuk (étkezés, tisztálkodás, öltözködés)
Berendezési tárgyak (konyha, fürdőszoba, szoba)
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése, megtapasztalása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
220
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Tanárainak, osztálytársainak, tágabb családja tagjainak felismerése fényképen.
Osztálytársak, tanárok, nagyszülők neve. A fej részei.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Gyalog közlekedés az iskola környékén.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Környezetében található állatok és növények megfigyelése.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon. Tudja önkiszolgálás során a tárgyakat a tanult funkciónak
megfelelően használni. Kérésre mutassa meg fényképen a tartalomban megjelölt személyek közül a
tanár által megnevezetteket. Tudjon adott hosszúságú útszakaszon a pedagógus mellett haladni, és
kérésre megállni. Legyen képes segítséggel egyszerű megfigyeléseket végezni a közvetlen
környezetében élő növényekről, állatokról és az időjárásról.
4. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
A környezetében található tárgyakkal kapcsolatos ismeretek bővítése, (házi munka, műhely, udvar,
tornaterem)
Az iskola minden helyisége.
Alapszínek.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek irányított megfigyelése (napsugárzás, csapadék)
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Az iskola épülete.
Minimális teljesítmény:
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Átkelés az úttesten.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
221
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Az élő természet nagy csoportjai: növény, állat, ember. Környezetében található növények és
állatok irányított megfigyelése. Viselkedési szabályok a növényekkel és az állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Főbb testrészek és a fej részeinek megmutatása saját testén és más személyeken. Testrészeinek
megfigyelése tükör előtt. Bal és jobboldal elkülönítése saját testén.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon. Tudja a tevékenységeket és a hozzájuk kapcsolódó eszközöket
egyeztetni. Segítséggel találja meg a csoportszobán (tantermen) kívüli tevékenységek helyszíneit.
Álljon meg a járda szélén és várjon pedagógus átkelésre, vonatkozó jelzésére. Legyen képes a
környezetében található tanult növényeket és állatokat róluk készült rajzzal és fényképpel
azonosítani. Segítséggel tartsa be a tanult viselkedési szabályokat.
Mutassa meg a főbb testrészeket és a fej részeit magán és másokon.
5. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Alapszínek, fekete-fehér.
A tágabb környezet megismerése. Az iskola közvetlen környékén. A mindennapi életben előforduló
tárgyak, használatuk. Ruhadarabok csoportosítása. Irányított megfigyelések a tárgyak
halmazállapotáról, hőmérsékletéről.
Veszélyforrások.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek irányított megfigyelése (hőmérséklet, szél).
Napszakok és hozzájuk kapcsolódó cselekvések.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Mindennapos tevékenységek felismerése.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
Átkelés az úttesten közlekedési jelzőlámpával ellátott gyalogátkelőhelyen.
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
222
Gyümölcsök, zöldségek, a növények ehető és nem ehető részeinek elkülönítése. Szobanövények és
gondozásuk. Környezetében található állatok irányított megfigyelése.
Viselkedési szabályok a növényekkel és az állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az ismert testrészek körének bővítése, a nemek megkülönböztetése.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon.
Ismerje az iskola helyiségeiben található tárgyakat, azok helyét. Tudja saját ruhadarabjait
kiválogatni, felső és alsó ruházatát megkülönböztetni.
Magáról és ismert személyekről szóló mindennapi tevékenységeket ábrázoló fényképek közül adja
oda a megnevezettet.
A gyalogos közlekedés szabályainak megfelelően álljon meg átkelés előtt a járda szélén.
Tudja az általa fogyasztott gyümölcsök és zöldségek ehető és nem ehető részeit elkülöníteni.
Csoportosítson fő fogalom szerint képeket (ember, növény, állat). Segítséggel tartsa be a tanult
viselkedési szabályokat.
A tanult jegyek alapján tudja, hogy melyik nemhez tartozik. Tudja megmutatni a tanult testrészeket
önmagán. Ismereteit használja az önkiszolgáló tevékenységek közben.
6. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Kevert színek. A tágabb környezet megismerése. Az iskola környéke. A környék üzletei, néhány
jellemző árucikk vásárlása. A mindennapi életben előforduló tárgyak, használatuk. Tisztálkodási
eszközök. Veszélyforrások.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Az időjárás elemeinek irányított megfigyelése. A víz megfigyelése a természetben (eső, hó, jég,
pocsolya).
A hét napjai. A munka-és pihenőnapok eltérő napirendje.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Tevékenységek és helyszínek. Iskola környéke.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
A gyalogos közlekedés szabályai: átkelés az úttesten. A tömegközlekedési eszközök használata:
elemi viselkedési szabályok a tömegközlekedési eszközökön. A mozgólépcső használata.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
223
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
Növények változásainak megfigyelése az évszakokban. Növények fejlődésének megfigyelése a
kiskertben (fű, fa, bokor, virág) és csíráztatás során. Terménygyűjtés. A környezetében található
állatok irányított megfigyelése. Viselkedési szabályok a növényekkel és az állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az érzékszervek funkciója, védelme. Ismerkedés a segédeszközökkel. Leggyakoribb betegségek,
sérülések és tüneteik. Baleset esetén felnőtt értesítése. A felnőtt kor – gyermekkor
megkülönböztetése.
Minimális teljesítmény:
Vegyen részt a foglalkozásokon.
Tudja funkciónak megfelelően használni a tisztálkodási eszközöket.
Tevékenységeket ábrázoló fotók közül válassza ki azokat, amelyeket ő is szokott végezni.
Tudjon pedagógus segítségével úgy utazni, hogy viselkedése ne legyen baleset veszélyes.
Legyen képes irányított megfigyeléseket végezni a környezetében élő növényekről és állatokról.
Segítséggel tartsa be a tanult viselkedési szabályokat.
Tudja megmutatni a tanult érzékszerveket önmagán.
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM
7. évfolyam
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom
Tárgyak anyaga: fa, papír, műanyag, üveg. A tágabb környezet megismerése. Egyéni fejlesztési
program szerint ismerje meg a közintézményeket. A környék üzleteit. A mindennapi életben
előforduló tárgyak, használatuk. Tisztító eszközök. Veszélyforrások.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Évszakok. Az adott évszak jellemzői, évszaknak megfelelő öltözködés.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom:
Név, személyi adatok, pedagógusok, társak neve.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
A tömegközlekedési eszközök használata (korábban nem használt járművek megismerése).
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
224
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
A közvetlen környezetében élő növények: fák, bokrok, virágos növények főfogalom alá sorolása, az
ismertebb fajok jellemzői. A növények változásainak megfigyelése az egyes évszakokban. A
környezetében található állatok táplálkozása, mozgásának, kültakarójának, testrészeinek
megfigyelése.
Kerti munkák (levél söprés, gyomlálás) . Viselkedési szabályok a növényekkel és állatokkal
kapcsolatban.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
Az emberi élet szakaszai. A felnőtté válás testi jegyei. Az egyes életszakaszok és jellemzői
(biológiai változások, társadalmi összefüggések). Az érzékszervek, funkciójuk, védelmük.
Segédeszközök védelme.
Minimális teljesítmény
Vegyen részt a foglalkozásokon.
Tudjon néhány tisztítóeszközt használni a házimunkánál.
Tudjon két tárgyat a tanult módon összehasonlítani.
Segítséggel tudja személyi adatait.
Közlekedés során pedagógus segítségével tartsa be a fel- és leszállás szabályait.
Legyen képes irányított megfigyeléseket végezni a környezetében élő növényekről és állatokról.
Tartsa be a tanult viselkedési szabályokat.
A tanult személyekről tudja, hogy férfi vagy nő, felnőtt vagy gyermekkorú.
8. évfolyam
EMBER ÉS KÖRNYEZETE
Tárgyi környezet
Tartalom:
Tárgyak anyag: fém, porcelán, bőr, textil. Tágabb környezet megismerése. Üzletek,
közintézmények. A mindennapi életben előforduló tárgyak, használatuk. Kézi és elektromos
háztartási eszközök. Veszélyforrások.
Időbeli tájékozódás
Tartalom:
Évszakok. Az adott évszak jellemzői, évszaknak megfelelő öltözködés.
Társadalmi környezet, Önismeret
Tartalom
Család tagjainak személyi adatai és foglalkozásuk. Saját lakcím.
Közlekedési ismeretek
Tartalom:
A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete, adott útvonalakhoz kapcsolódó közlekedési rutinok.
A tömegközlekedési eszközök használatával kapcsolatos szabályok begyakorlása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
225
AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI
Tartalom:
A növények részei. A növények változásainak megfigyelése az egyes évszakokban az iskola
környékén. Kerti növények gondozása. A környezet állatainak megadott szempontok szerinti
megfigyelése, csoportba rendezésük.
Viselkedési szabályok a növényekkel és állatokkal kapcsolatban.
TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK, EGÉSZSÉGÜNK
Tartalom:
A test tisztántartása, a serdülőkor jellemzői. A másik nemmel kapcsolatos alapvető viselkedési
szabályok. Testrészek, érzékszervek, funkciójuk, védelmük, az önállóság fokozása.
Minimális teljesítmény
Vegyen részt a foglalkozásokon.
Megadott jellemzők alapján válasszon ki egy ismert tárgyat. Csoportosítsa az általa használt
tárgyakat. A megismert tulajdonságok alapján használja megfelelően a tárgyakat, tartson rendet
közvetlen környezetében.
Tudjon pedagógus segítségével úgy utazni, hogy viselkedése ne legyen balesetveszélyes és ne
keltsen feltűnést.
Pedagógus segítségével tartsa be a fel- és leszállás szabályait.
Legyen képes irányított megfigyeléseket végezni a környezetében élő növényekről és állatokról.
Tartsa be a tanult viselkedési szabályokat.
Segítséggel tartsa be a higiéniai szabályokat.
Javasolt taneszközök:
Munkafüzetek, tankönyvek, amelyek szövegét és képanyagát a tanár a gyermek egyéni
Szükségleteinek megfelelően írja meg és/vagy állítja össze.
Földrajzi atlasz, Budapest térkép.
Napilapok időjárásra vonatkozó részei.
Ismeretterjesztő gyermekkönyvek, gyermeklexikonok.
Hőmérők.
A speciális taneszközök közül e tantárgyban a fényképek használata kiemelten fontos.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
226
4.5. 6. 1. Önkiszolgálás 1.-3. évfolyamon
4.5. 6. 2. Életviteli és gondozási ismeretek 4.-8. évfolyamon
A tantárgy tanításának célja:
A mindennapi élethez szükséges önkiszolgálási készségek, és háztartási ismeretek, valamint a
mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek, készségek elsajátítása, és azok alkalmazása.
A tantárgy tanításának feladatai:
A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek kialakítása, és a más meglévő képességekkel
együtt, azok készségszintre fejlesztése. A lehető legnagyobb önállóság elérése az önkiszolgálással
kapcsolatos tevékenységekben. A háztartási munkafolyamatok megismerése, valamint az ezekben
való gyakorlottság kialakítása. A lakóhelyen található szolgáltatások igénybevétele segítséggel.
Tantervünkben a postai szolgáltatásokra vonatkozó ismereteket az "A" változatban, évfolyamokra
bontva részletesen kidolgoztuk. A helyi lehetőségeknek és szükségleteknek megfelelően fontosnak
tartjuk a helyszínek további bővítését, pl.: uszoda, Múzeum, könyvtár, állatkert,
gyermekprogramok.
A tantárgy témakörei:
- öltözködés, 1.-3. évfolyam
- személyi higiénia, testápolás, 1.-3. évfolyam
- étkezés, 1.-3. évfolyam
- önkiszolgálás 4.-7. évfolyam
- háztartási ismeretek, 2.-8. évfolyam
- szolgáltatások igénybevétele 5.-8. évfolyam (csak az "A" változaton)
Az autizmussal élő gyermek speciális szükségleteit figyelembe véve a kerettanterv néhány
témakörének nevét megváltoztattuk, a tantárgy tartalmát átstrukturáltuk a tantárgy egyéb
témaköreibe, illetve más tantárgyak tartalmába.
Az új témakörök, amelyeket bevezettünk:
- háztartási ismeretek
- szolgáltatások igénybevétele
- Az elhagyott témakörök, amelyek tartalma a tantárgyon belül került átcsoportosításra:
- környezetrendezés, környezetmegóvás
- gondozási tevékenység
- textilmunkákból a varrási alapismeretek
- konyhai munkák
- kertgondozás
- takarítás
- ruhagondozás
- vásárlás
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
227
Az elhagyott témakörök, amelyek tartalma más tantárgyak tananyagában jelenik meg:
- textilmunkákból a varrási ismereteken kívül a teljes tartalom: ábrázolás-alakítás tantárgyban
- - természetes anyagok és alakításuk: ábrázolás-alakítás tantárgyban
- - piktogramok: környezetismeret tantárgyban.
1. évfolyam
Öltözködés
Tartalom:
Az öltöztetés, vetkőztetés elfogadására, együttműködésre szoktatás. Öltöző, vetkőző mozdulatok.
Saját ruhadarabok felismerése. Tépőzár, patent kinyitása, cipőfűző kikötése, kifűzése, zipzár
lehúzása, kigombolás.
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Ismerje fel saját ruhadarabjait, segítséggel öltözzön, vetkőzzön.
Minimális teljesítmény a "B" változaton való továbbhaladáshoz:
A kigombolt, lehúzott zipzárú kabátját és nadrágját a mozdulat beindítása után vegye le magáról.
Öltöztetésnél működjön együtt úgy, hogy a megfelelő végtagját felemeli, illetve kinyújtja.
Személyi higiénia, testápolás
Tartalom:
A kézmosás és kéztörlés, arcmosás és arctörlés, körömápolás, fésülés, zuhanyozás, fogmosás
elfogadására, illetve ezekben a folyamatokban való együttműködésre szoktatás. A víz, a szappan, a
fogkrém, a fogkefe, a fésű használatának elfogadása.
Kéz- és arcmosó mozdulatok vízzel, szappannal, a szappan leöblítése, törölköző használat. Fogkefe
használat, fogmosó mozdulatok, szájöblítés. Orrtörlés elfogadása, zsebkendő használat orrtörlésnél.
Szobatisztasági tréning, WC és WC-papír használat.
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Tudja megmosni és megtörölni a kezét és arcát felnőtt segítségével. Zuhanyozásnál működjön
együtt úgy, hogy végtagjait a tanult módon tartja a fürdetéshez. Segítséggel mosson fogat, a
fogkrémet még a felnőtt nyomja a fogkefére. Fésülésnél, körömtisztításnál tartsa a megfelelő
testrészét, fizikai segítséggel törölje meg az orrát. Segítséggel használja a WC-t, fenéktörlésnél
kooperáljon.
Minimális teljesítmény a "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Fogadja el, ha a felnőtt megmossa és megtörli a kezét és arcát, illetve működjön együtt úgy, hogy a
kezét víz alá és kéztörléshez tartja, arcát megérinti vizes kezével. Viselje el, ha a felnőtt megmossa
a fogát. Zuhanyozásnál ne mutasson fizikai ellenállást, fésüléshez, körömtisztításhoz tartsa a
megfelelő testrészét, engedje, hogy megtöröljék az orrát. Szükségét végezze el a WC-be, ha
ráültetik, vagy a WC-hez irányítják.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
228
Étkezés
Tartalom:
Étkezési helyzet elfogadása: étkezőasztalnál meghatározott ideig ülve. A saját étel
megkülönböztetése. Az étkezéshez szükséges eszközök megismerése, saját használatú tányér, pohár
és evőeszköz megkülönböztetése, azok használata. Terítés és asztal leszedése segítséggel, saját
magának. Harapás, rágás, megfelelő ételmennyiség.
Minimális teljesítmény az "A" változaton való továbbhaladáshoz:
Az étkezéshez előre kikészített eszközökkel, önmagának terítsen meg, étkezés végén szedje le maga
után az asztalt. Legyen képes a csoport étkezésének ideje alatt az asztalnál ülni, kanállal önállóan
enni, pohárból önállóan inni.
Minimális teljesítmény a "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Saját étkezésének idején üljön az asztalnál. Saját evőeszközét használja, csak a saját tányérjából
egyen. Önállóan egyen kanállal, a helyes evőeszköztartás még nem elvárás. Önállóan igyon
pohárból.
"A" Változat
2. évfolyam
Öltözködés
Tartalom:
Vetkőzés, öltözés segítséggel. Tépőzár használat, ki- és begombolás. Összekapcsolt zipzár
felhúzása. Cipő fel - és levétele, cipőfűzés.
Minimális teljesítmény:
Öltözéskor a folyamatábrához a megfelelő ruhadarabokat válassza ki, segítséggel tudja ruháit
felvenni, illetve levetni. Tudja a ruháin lévő nagyobb gombokat kigombolni, tépőzárat használni,
cipőjét kikötni, kifűzni.
Személyi higiénia, testápolás
Tartalom:
Vízcsap használata kéz-, arc-, és fogmosásnál. Zuhanyozás felnőtt által beállított hőfokú vízzel.
Saját törölköző és fogmosó felszerelés kiválasztása és használata. Zsebkendő használat orrfújásnál.
WC-papír használat.
Minimális teljesítmény:
Tartsa be a kéz és arcmosás műveleti sorrendjét. Nyissa ki és zárja el a vízcsapot, szabályozza a
vízsugarat. Segítséggel zuhanyozza le magát, miután a felnőtt beszappanozta. Válassza ki a saját
törölközőjét. Segítséggel mosson fogat úgy, hogy válassza ki a saját fogmosó felszerelését, és
fogkrémet is nyomjon a fogkefére. Segítséggel fújja ki és törölje meg az orrát, használja a WC-t és
a WC papírt.
Étkezés
Tartalom:
Evőeszköz használat (villa is). Merőkanál használat. Saját ételének és italának elkészítése, ha a
hozzávalók az asztalra vannak készítve: italtöltés kancsóból, kenyérkenés, adott mennyiségű
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
229
felvágott és szeletelt zöldség elhelyezése a kenyéren, banán és mandarin héjának eltávolítása.,
egyszerű csomagolások kibontása (kefir).
Minimális teljesítmény:
Az étkezéshez előre kikészített eszközökkel önállóan terítsen meg saját magának. Az ételt merje ki
magának, fizikai segítség adható. Étkezésnél használja a villát. Saját ételét és italát készítse el
magának, ha a szükséges anyagok és eszközök az asztalra vannak készítve. A megkent kenyeret
harapja, rágjon csukott szájjal.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Terítés és tálalás reggelihez és uzsonnához, az asztalterítés és tálalás szabályai, a terített asztal
rendje. Az asztal leszedése: a használt eszközök, ételmaradékok tárolási helyének megismerése. A
terítéshez, tálaláshoz, asztalleszedéshez szükséges útvonalak és mozgássorok elsajátítása. Takarítás
elemi fokon: az étkezésnél használt alátétek tisztítása. Szobanövények öntözése. Törölközőcsere.
Cérna befűzése nagylyukú tűbe. Fércöltés varrása kartonlapon. A varrótű balesetmentes használata.
Minimális teljesítmény:
Tálalószekrényen megfelelő számban előkészített eszközökkel, a csoportnak, reggelihez és
uzsonnához önállóan terítsen meg, az előkészített ételeket tegye az asztalra. Étkezés végén a
használt edényeket és ételmaradékokat gyűjtse össze, az alátéteket tisztítsa le és tegye a kijelölt
helyre, segítséggel. Öntözze meg a növényeket, cserélje ki a szennyes törölközőket. A háztartási
tevékenységek közben fizikai, prompt és gesztusos segítség adható.
3. évfolyam
Öltözködés
Tartalom:
Öltözködés, a ruhák elejének és hátuljának megkülönböztetése. Zipzár, csat, tépőzár, gombolások
használata, cipőfűző befűzése, bekötése.
Minimális teljesítmény:
Ruháit gombolja be, a zipzárt húzza fel.
Személyi higiénia, testápolás
Tartalom:
Kéz-, arc-, és fogmosás hatékonyságának növelése. A zuhanyozásban való aktívabb közreműködés.
Körömkefe használat, fésülködés, orrfújás, zsebkendőhasználat, nemének megfelelő WC használat.
Minimális teljesítmény:
Jól látható szennyeződéseknél ellenőrizze a kézmosás és arcmosás hatékonyságát, mossa tisztára
kezét és arcát. Fésülködjön meg önállóan, ha rövid a haja. Zuhanyozzon kevés segítséggel.
Használja önállóan, nemének megfelelően a WC-t. Használja önállóan a zsebkendőt. Segítséggel
mosson fogat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
230
Étkezés
Tartalom:
Kés, villa rendeltetésszerű használata, szalvétahasználat. Saját ital (limonádé, szörp) elkészítése.
Minimális teljesítmény:
Tudjon néhány ételt késsel, villával enni, a hús feldarabolásához segítséget kaphat. Használja
rutinszerűen a szalvétát. Készítse el saját italát.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Az étkezéshez szükséges eszközök tárolási helyének és a hűtőszekrény tartalmának megismerése.
Reggeli és uzsonnakészítés a csoportnak, előkészített eszközökkel, előkészített (szeletelt)
nyersanyagokból. Asztaltörlés, a söprés, a felmosás.
Nagylyukú kongrén előrajzolt öltéspontokon fércöltés varrása. Nagylyukú gomb felvarrása.
Csomókötés cérnára. Szivacscsíkok apró darabokra vágása.
Minimális teljesítmény:
Tálalószekrényből, a csoportnak a napi étkezésekhez terítsen meg, az ételeket és italokat a tárolási
helyükről (hűtőszekrény, konyhapult) tegye az asztalra. Készítsen csoportnak adott mennyiségű
limonádét, szörpöt. Étkezés után az asztalt törölje le. Kijelölt területen söpörje össze a szemetet, és
mosson fel. Szivacscsíkok apró darabokra vágása.
4. évfolyam.
Önkiszolgálás
Tartalom:
Önállóság a kéz- arc-és fogmosásnál, zuhanyozásnál. Fésülködés, frizura, körömkefe-használat. A
tevékenységek hatékonyságát felnőtt ellenőrzi.
Étkezés késsel-villával, helyes evőeszköztartás, merőkanál-használat, tiszta étkezés.
Önálló öltőzés, cipőfűző bekötése. Felöltözés után ruházat ellenőrzése tükörben, ha szükséges,
megigazítása. Ruhahajtogatás, vállfahasználat.
Minimális teljesítmény:
Törekedjen arra, hogy a tanult tisztálkodási, önápolási műveletek hatékonyak legyenek. Önállóan
merje ki magának az ételt. Helyes evőeszköztartással, tisztán étkezzen.
Öltözzön önállóan. Levetett ruháit hajtogassa össze, helyezze vállfára.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Hideg ételek készítése. A szükséges eszközök (vágódeszka, kés, reszelő, fakanál) helyének
ismerete, balesetmentes használata. Az előkészítő (szeletelés, reszelés, keverés) és befejező
műveletek megismerése. Az elektromos teafőző használata, a kapcsolódó balesetvédelmi és
érintésvédelmi szabályok elsajátítása.
Mosogatás reggeli és uzsonna után.
Udvar takarítása. Egy helyiség önálló kitakarítása.
Cérna befűzése közepes méretű tűbe. Csomókötés cérnára. Fércöltés varrása előpontozás nélkül.
Közepes lyukú gomb felvarrása. Kartontextília vágása egyenes vonal mentén. Szivacs vágása
csíkokra.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
231
Minimális teljesítmény:
Készítsen ételeket egyszerű konyhatechnikai eljárásokkal.
Reggeli és uzsonna után mosogasson el, a száraz edényeket rakja a helyére.
Az udvar adott nagyságú területén szedje össze a szemetet és tegye a szemétgyűjtőbe. Egy adott
helyiségben törölje le az asztalt, söpörjön, és mosson fel. Szivacs vágása csíkokra.
5. évfolyam
Önkiszolgálás
Tartalom:
Hajmosás, ismerkedés a hajszárítóval és használatával. Rutinszerű fogmosás főétkezések után.
Felsőtest mosása, ismerkedés a dezodoráló szerek használatával.
Saját cipő tisztítása, a szükséges eszközök ismerete, és használata. Időjárásnak megfelelő
öltözködés. Felöltözés után ruházat ellenőrzése tükörben, ha szükséges, megigazítása.
Minimális teljesítmény:
Hajmosásnál működjön együtt, hajszárításkor ráfogással fogja a működő hajszárítót.
Tanult helyzetekben rutinszerűen mosson kezet és fogat. Ruházatát igazítsa az időjárás
változásaihoz. Cipőjét tisztítsa ki a tanult módon.
Háztartási ismeretek
Tartalom.
Az egyszerű konyhatechnikai eljárásokkal készíthető ételek körének bővítése. Az elektromos
tűzhely használata, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása. A forró víz, forró főzőlap veszélyeinek
és a baleset-megelőzési szabályoknak megismerése.
Mosogatás ebéd után.
Portörlés. A porszívó működésének megismerése. Porszívózás felnőtt által hálózatra csatlakoztatott
porszívóval.
A fürdőszobai polcok fogmosó poharak, tükrök tisztítása, a szükséges tisztítószerek és eszközök
megismerése, és azok használata.
Vásárlás kis élelmiszerboltban, ahol önkiszolgáló rész és eladópult is van. Az egyes árucsoportok
helyének ismerete, a bevásárlókosár használata. Udvartakarítás.
Cérna befűzése tűbe. A varrás hátoldalának eldolgozása. A cérna megfelelő helyen való elvágása.
Gombvarrás. Textíliaformára vágása. Fércöltés varrása.
Minimális teljesítmény:
Főétkezések után mosogasson el, az edényszárítóról az edényeket rakja a helyére.
A fürdőszobában tisztítsa le a polcokat, tükröket, irányítással pótolja a hiányzó tisztálkodási
szereket. Egy helyiség polcait törölje le.
Pedagógus segítségével néhány árut keressen meg , vegye le a polcról, tegye a kosárba, és vigye a
pénztárhoz.
Gyűjtse zsákba adott nagyságú területről a lehullott faleveleket az udvaron.
Szolgáltatások igénybevétele
Tartalom:
Posta: Levélfeladás postaládába.
Minimális teljesítmény:
Ismerje fel az utcai postaládát és dobja be a levelet.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
232
6. évfolyam
Önkiszolgálás
Tartalom:
Önálló hajmosás, a hajszárító önálló használata.
Kézmosás nyilvános helyen: folyékony szappan és papírtörölköző használata. A menstruációs
higiénia.
Életkornak és alkalomnak megfelelő ruházat kiválasztása, a ruhaváltás szükségességének
felismerése. Ruházat ellenőrzése tükörben, szükség esetén megigazítása. Lábtörlő használat.
Minimális teljesítmény:
A tisztálkodással, étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos ismeretek rutinszerű alkalmazása tanult
helyzetekben. A menstruációs napokon segítséggel, a tanult módon lássa el magát.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Egyszerű ételek készítése. Fürdőszobai munkák körének bővítése: mosdótisztítás.
Apróbb ruhadarabok kézi mosása, teregetése.
Vásárlás az ismert élelmiszerboltban, eladópultnál. Az áru kifizetése.
Kiskert öntözése.
Gépöltés varrása textilanyagon. Két anyag illesztése, összevarrása fércöltéssel. A munka
fonákoldalának eldolgozása. Gombvarrás.
Minimális teljesítmény:
Tudjon főétkezések és ételkészítés után hatékonyan elmosogatni, közepes nagyságú szőnyeget
tisztára porszívózni. Tudjon egyszerű konyhatechnikai eljárásokat (szeletelés, keverés) alkalmazni
egyszerű, hideg ételek készítésében.
Vásároljon néhány áruféleséget az eladótól a tanult módon.
Adott szabály szerint öntözze meg a kiskert növényeit.
Szolgáltatások igénybevétele
Tartalom:
Posta: Levélfeladás postahivatalban. Képeslap és bélyeg vásárlása. Csomagfeladás, csomagkísérő -
levél.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy ismert postahivatalban melyik ablaknál kell feladni a levelet, illetve bélyeget és
képeslapot vásárolni. Segítséggel vásároljon, illetve adjon fel levelet.
Tudja, hogy az ismert postahivatalban melyik ablaknál kell feladni a csomagot. Ismerje a
csomagkísérő - levelet.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
233
7. évfolyam
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Fürdőszobai munkák körének további bővítése: zuhanytálca és WC-tisztítás. Takarítás
alkalomszerűen az intézmény más helyiségeiben is. Hűtőszekrény kitakarítása. Kenyérpirító,
kávéfőző, mikrohullámú sütő használata.
Főzés, sütés elektromos tűzhelyen, teakészítés, tojás-burgonya- virsli-(stb.) főzés, egyszerűen
elkészíthető sütemények (süteményporból, mélyhűtött tésztából) sütése. Az automata mosógép
használata, teregetés, száraz ruhák leszedése, csoportosítása, ruhák hajtogatása, elpakolása.
Gazdálkodás a pénzzel: bevételek és kiadások jegyzetelése, a kettő összevetése.
Minimális teljesítmény:
Felügyelet mellett használja az elektromos tűzhelyet, és a megismert egyéb elektromos konyhai
eszközöket.
Segítséggel ismerje fel, hogy mit kell vásárolnia (mert elfogyott, vagy ételkészítéshez szükség van
rá). Tudjon automata mosógéppel a tanult módon mosni, ruhákat teregetni.
Szolgáltatások igénybevétele
Tartalom:
Posta: Az expressz és az ajánlott levél. Az intézmény leveleinek feladása.
Minimális teljesítmény:
Ismerje az expressz és ajánlott levél fogalmak tartalmát. Ismert postahivatalban felnőtt kíséretében
tudjon feladni egyszerre több levelet, valamint expressz levelet.
8. évfolyam
Háztartási ismeretek
Tartalom:
A fürdőszoba kitakarítása tanult műveleti sorrendben. Rendszeres takarítás az intézmény különböző
helységeiben.
Sütéssel, főzéssel készíthető egyszerű ételek körének bővítése (puding, levespor, stb.). A
szakácskönyv használata. A csomagoláson található használati utasítás értelmezése, követése.
Vásárlás számára ismeretlen élelmiszer- és szaküzletekben. Az élelmiszereken található
legfontosabb információk.
Az automata mosógép használata, teregetés, száraz ruhák leszedése, csoportosítása, hajtogatása,
elpakolása.
Ruházat javítása. Patent, kapocs felerősítése, szakadás megvarrása. Varrás varrógépen.
Gazdálkodás a pénzzel: költségvetés készítése, a takarékosság lehetőségei, jelentősége.
Munka a kiskertben: talajművelés, vetés, palántázás.
Minimális teljesítmény:
Tudja kitakarítani a fürdőszobát úgy, hogy az egyes munkafázisokat adott (célszerű) sorrendben
végzi.
Felnőtt jelenlétében tudjon használati utasítás alapján félkész ételeket elkészíteni. Készítsen ételt
speciális szakácskönyv használatával. Tudja leolvasni a vásárolt árukról az árat és a szavatossági
időt. Tudjon automata mosógéppel a tanult módon mosni, teregetni, száraz ruhákat leszedni,
csoportosítani.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
234
Szolgáltatások igénybevétele
Tartalom:
Posta: pénzfeladás, pénzesutalvány.
Minimális teljesítmény:
Tudja, hogy az ismert postahivatalban melyik ablaknál kell feladni a pénzt. Tudjon kitöltött csekket
felnőtt kíséretében feladni.
"B" változat
2. évfolyam
Öltözködés
Tartalom:
Öltözés, vetkőzés segítséggel. Tépőzár-használat, ki-és begombolás, zipzár le-és felhúzása, cipő le-
és felvétele. Saját ruhadarabok felismerése.
Minimális teljesítmény:
Segítséggel tudja a sorrendben előkészített ruháit felvenni és levenni, tépőzárat önállóan használni.
Személyi higiénia, testápolás
Tartalom:
Együttműködés kézmosás, kéztörlés, arcmosás, arctörlés, zuhanyozás, fogmosás közben. Szappan,
törölköző, fogkrém, fogkefe használata. WC és WC-papír használat.
Minimális teljesítmény:
Tudja megmosni és megtörölni a kezét és arcát felnőtt segítségével. Zuhanyozásnál tartsa testrészeit
a fürdetéshez.
Segítséggel mosson fogat, törölje meg az orrát, használja a WC-t.
Étkezés
Tartalom:
Evőeszköz- és merőkanál-használat. Saját ételének és italának elkészítése, ha a hozzávalók az
asztalra vannak készítve (italtöltés, kenyérkenés, adott mennyiségű felvágott és zöldség elhelyezése
a kenyéren). Banán és mandarin héjának eltávolítása, egyszerű csomagolások kibontása. Étkezés
végén saját terítékének elpakolása segítséggel. Találja meg a hulladék helyét, segítséggel dobja azt
ki.
Minimális teljesítmény:
Az étkezéshez megfelelő sorrendben előkészített eszközökkel önmagának terítsen meg. Legyen
képes a csoport étkezésének ideje alatt az asztalnál ülni. Segítséggel használja a villát és
kenyérkenéshez a kést. Töltse ki saját italát, ha a kancsóban egy pohárnyi ital van.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
235
3. évfolyam
Öltözködés
Tartalom:
Saját ruhadarabok felismerése. Öltözés-vetkőzés segítséggel. Ki-és begombolás, zipzár fel-és
lehúzása, cipő fel-és levétele.
Minimális teljesítmény:
Előkészített ruhadarabjait helyes sorrendben vegye fel. Ismerje fel saját cipőjét és kabátját. Zipzárját
húzza le, összekapcsolt zipzárját húzza fel. Cipőfűzőjét kösse ki és lazítsa meg.
Személyi higiénia, testápolás
Tartalom:
Vízcsap használata kéz, arc és fogmosásnál. Zuhanyozás segítséggel. Saját törölköző és fogmosó-
felszerelés kiválasztása és használata. Zsebkendőhasználat. Nemének megfelelő W. C. és WC-papír
használat.
Minimális teljesítmény:
Nyissa ki és zárja el a vízcsapot, tartsa be a kéz és arcmosás műveleti sorrendjét. Vegyen részt a
zuhanyozásban úgy, hogy látható testrészeit beszappanozza és lemossa. Válassza ki saját fogmosó-
felszerelését, segítséggel nyomjon megfelelő mennyiségű fogkrémet a fogkefére. Kérésre fújja ki az
orrát. Önállóan használja a WC-t, segítséggel a WC-papírt.
Étkezés
Tartalom:
Étkezés kanállal, villával. Merőkanál használat, kenyérkenés, italtöltés.
Minimális teljesítmény:
Egyen önállóan kanállal és villával, kenyerét kenje meg. Segítséggel merje ki és töltse ki ételét és
italát, ha a kancsóban egy pohárnyinál több ital van.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Terítés reggelihez és uzsonnához, a terített asztal rendje. Az asztal leszedése, a használt eszközök
tárolási helye. A terítéshez, asztalleszedéshez szükséges útvonalak és mozgássorok elsajátítása.
Takarítás elemi fokon: az étkezésnél használt alátétek tisztítása.
Minimális teljesítmény:
Tálalószekrényen megfelelő számban és sorrendben előkészített eszközökkel a csoportnak
reggelihez és uzsonnához terítsen meg. Étkezés végén a használt edényeket tegye a kijelölt helyre.
Az alátéteket a tanár által előkészített eszközökkel törölje le.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
236
4. évfolyam
Önkiszolgálás
Tartalom:
Zuhanyozás segítséggel. Körömkefe használat. Fésülködés. Fogmosás. A WC és a WC- papír
használata. Kés és villa együttes használata. Étel mérése, italtöltés. Saját ruhadarabjainak
felismerése. Öltözés, vetkőzés segítséggel: ruha elejének és hátuljának megkülönböztetése. Saját
ruhájának kigombolása. Zipzár használata. Cipőfűző hurkolása és masnira kötése.
Minimális teljesítmény:
Zuhanyozáskor mossa meg segítséggel a nem látható testrészeit is. Tanár kérésére működjön együtt
körömkefe használatakor. Fésülje meg hajának legalább azt a részét, mely tükörben látható.
Önállóan mosson fogat. Használja önállóan a WC-t és a WC papírt. Késsel tolja a villára az ételt.
Önállóan szedjen magának ételt a tálból, a mennyiség meghatározásában még segítség adható.
Önállóan töltse ki italát. Öltözőszekrényből válassza ki a megfelelő ruhadarabokat, és segítséggel
öltözzön fel. Jól látható jel alapján ismerje fel ruhája elejét. Gombolja ki a kabátját. Használja
önállóan a zipzárját, ha az könnyen működik.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Terítés reggelihez, ebédhez, uzsonnához. Tálalás. Törölközők cserélése. Szobanövények öntözése.
Ételkészítés csoportnak: előkészített anyagokból és eszközökkel. Söprés.
Minimális teljesítmény:
A napi étkezésekhez terítsen meg a csoportnak úgy, hogy a személyek számát az asztalon előre
jelezzük. Étkezéshez folyadékkel teli kancsót készítsen ki az asztalra. Készítsen a csoportnak
uzsonnát felszeletelt kenyérből, felvágottból és zöldségféléből, előkészített eszközökkel. Adott
nagyságú területen söpörje össze a szemetet.
5. évfolyam
Önkiszolgálás
Tartalom:
Zuhanyozás. Körömkefe használata. Fésülködés. Mosakodás: felsőtest megmosása, dezodoráló
szerek használata. Hajmosás, hajszárítás.
Kés és villa együttes használata könnyen vágható ételek darabolására. Saját italának (szörp,
limonádé) elkészítése. Öltözés-vetkőzés: gombolás, cipőfűzés.
Minimális teljesítmény:
A tanult módon zuhanyozzon. Tanár kérésére segítséggel használja a körömkefét. Fésülködjön
önállóan, ha rövid a haja. Mossa meg felsőtestét és használjon dezodoráló szert. Hajmosásnál
működjön együtt és hagyja, hogy megszárítsák a haját.
Kés és villa együttes használatával daraboljon fel könnyen vágható ételeket. Folyamatábra és
mérőpohár segítségével készítse el saját italát.
Öltözzön fel: jól látható jel alapján válassza ki ruhája elejét és hátulját, ennek megfelelően vegye
fel. Kabátját gombolja ki és be. Használja önállóan zipzárját. Cipőjét fűzze és kösse be.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
237
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Tálalás. Takarítás: törölközők cseréje, söprés. Szobanövények öntözése. Étel- és italkészítés
csoportnak: limonádé és szörpkészítés, főtt tojás és főtt krumpli tisztítása és szeletelése. Cérna
befűzése nagylyukú tűbe. Csomó kötése cérnára.
Minimális teljesítmény:
Reggelinél és uzsonnánál az ételeket tegye az asztalra. A fogason lógó szennyes törölközőket
cserélje tisztára a tanult módon. Adott nagyságú területen söpörje össze és gyűjtse lapátra a
szemetet, tegye a szemetesbe. A tanult módon öntözze meg a szobanövényeket. Készítsen
limonádét és szörpöt előkészített hozzávalók és eszközök segítségével. Tisztítson meg és szeleteljen
fel néhány főtt tojást és főtt krumplit.
6. évfolyam
Önkiszolgálás
Tartalom:
Körömkefe használata. Hajmosás, hajszárítás. A menstruációs higiénia.
Étkezés késsel, villával, a helyes evőeszköztartás, tiszta étkezés. Ruhahajtogatás, vállfahasználat.
Minimális teljesítmény:
Kérésre önállóan használja a körömkefét. Hajmosásnál dörzsölje a pedagógus által hajára tett
sampont, a tanár ráfogással segítse a hajszárító irányítását. Kérésre, segítséggel lássa el magát a
menstruációs napokon. Tudja a kést és a villát együttesen darabolásra használni. Étkezzen tisztán.
Néhány ruhadarabját segítséggel hajtogasson, össze vagy helyezzen vállfára.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Szemetesvödör ürítése. Felmosás. Étel- italkészítés: a tanult ételek elkészítése a csoportnak. Az
elektromos teafőző használata, a kapcsolódó érintésvédelmi és balesetvédelmi szabályok. Kézi
mosás: fehérnemű mosása, teregetés. Tálalás. Vásárlás kis élelmiszerboltban, ahol önkiszolgálórész
és eladópult is van. Porszívózás. Udvar takarítása. Fércöltés varrása kartonlapon. Cérna befűzése
nagylyukú tűbe, csomókötés.
Minimális teljesítmény:
Vásárlás közben haladjon a felnőtt mellett, vegye el és fogja a bevásárlókosarat, tartsa be az előre
megadott viselkedési szabályokat. Gumikesztyű használatával a helyiségben található
szemetesvödröket ürítse a kukába. Adott nagyságú területet felmosó- szett használatával mosson
fel. Az eddig tanult ételeket készítse el. Segítséggel használja a tanár által hálózatra csatlakoztatott
elektromos teafőzőt. Tartsa be a helyzethez kapcsolódó viselkedési szabályokat. Tanári segítséggel
mossa ki saját fehérneműjét. Ebédkor helyezze az ételt az asztalra. Az udvar adott nagyságú
területén szedje össze a szemetet, és tegye a szemétgyűjtőbe.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
238
7. évfolyam
Önkiszolgálás
Tartalom:
Hajmosás, hajszárítás. Menstruációs higiénia. Ruhahajtogatás, vállfahasználat. Cipőtisztítás.
Minimális teljesítmény:
Hajmosáskor kupaknyi sampont tegyen a hajára, dörzsölje és öblítse le. Szárítsa meg önállóan a
haját. Önállóan lássa el magát a menstruációs napokon. Szekrényében helyezze egymásra
összehajtogatott ruháit. A tanult módon tisztítsa ki a cipőjét.
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Vásárlás az ismert boltban: az áruk helye az önkiszolgáló polcokon, a bevásárló-lista használata.
Mosogatás reggeli és uzsonna után. A tisztítószerekkel kapcsolatos viselkedési és balesetvédelmi
szabályok. Étel- italkészítés: teaízesítés, ételek melegítése mikrohullámú sütőben. A mikrohullámú
sütő használatának szabályai. Fehérneműmosás, teregetés. Mosógépből kivett ruha kiteregetése.
Fürdőszoba takarítás: polcok, fogmosó-poharak, tükrök tisztítása. Porszívózás. Fércöltés varrása
előpontozott kongrén. Udvartakarítás, kertápolás.
Minimális teljesítmény:
Ismerje néhány áru helyét az önkiszolgáló polcokon, bevásárló-lista segítségével gyűjtse azokat
kosárba és vigye a pénztárhoz. Rakodjon el az edényszárítóról és mosogasson el reggeli, uzsonna
után. Mérőpohár segítségével ízesítsen be egy kancsónyi teát. Tanár kérésére segítséggel használja
melegítésre a mikrohullámú sütőt. Mossa ki önállóan fehérneműjét, teregesse ki. A mosógépből
kivett ruhát a tanult módon teregesse ki. Segítséggel tisztítsa meg a polcokat, fogmosó-poharakat,
tükröket. Gyűjtse zsákba adott nagyságú területről a lehullott faleveleket, az udvaron.
8. évfolyam
Háztartási ismeretek
Tartalom:
Vásárlás ismert boltban eladópultnál, fizetés előre kiszámolt összeggel. Fürdőszoba takarítás:
mosdó, zuhanytálca takarítása. WC takarítása, a maró háztartási tisztítószerek használatának
szabályai. Használjon gumikesztyűt. Porszívózás. Mosogatás ebéd után. Egyszerű konyhatechnikai
eljárások: szeletelés, hámozás, reszelés. A megszáradt ruhák leszedése a szárítóról,
összehajtogatásuk, helyrerakásuk. Az elektromos főzőlap használata. Kiskert öntözése. Fércöltés,
gombvarrás.
Minimális teljesítmény:
Bevásárló-lista segítségével kérjen néhány árut a tanult módon. A pénztárnál segítséggel adja oda a
vásárolt áruért a pedagógus által előre kiszámolt összeget. Főétkezések után mosogasson el. Tanári
felügyelettel használja a sajtszeletelőt, zöldséghámozót, sajtreszelőt. A tanult módon takarítsa a
fürdőszobát, és a WC-t. A megszáradt ruhákat szedje le a szárítóról, a tanult módon hajtogassa
össze, és az adott szempont szerint csoportosítva tegye a helyére. Felügyelettel tudjon vizet forralni
elektromos főzőlapon, tartsa be a megfelel érintés- és balesetvédelmi szabályokat.
Tanult módon öntözze meg a kiskert növényeit.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
239
Taneszközök:
Az alkalmazott speciális eszközök közös jellemzője, hogy vizuális támogatást adnak a tanítási-
tanulási folyamatban, és segítséget nyújtanak egy-egy tevékenység végrehajtása közben.
A javasolt segédeszközök: folyamatábrák, folyamatleírások,
Használati utasítások,
Munkaszervezést segítő egyéb eszközök.
Munkaeszközök: valóságos, a mindennapi életben használt tárgyak.
A felmérés eszközei:
A gyermek által végzett tevékenységek megfigyelése az alábbi szempontok szerint:
- az önállóság szintje
- az elvégzett munka minősége
- az elvégzett munka mennyisége
- a munka elvégzéséhez szükséges idő
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
240
4.5. 7. Ábrázolás - alakítás
A tantárgy tanításának célja:
A tanulók önálló munkavégzéséhez szükséges készségek megalapozása, kialakítása,
megszilárdítása. Felnőttkorban is használható szabadidős készségek kialakítása.
A tanulók hozzájuttatása az önálló munkavégzés által megtapasztalható kompetenciaérzéshez.
A tantárgy tanításának feladatai:
A finommotorika fejlesztése, kézműves technikák tanítása.
Összetettebb munkafolyamatok elsajátíttatása, melyek jelentősek lehetnek a pályaorientáció
szempontjából.
A tantárgy témakörei:
- Vizuális ábrázolás 1-8. évfolyam
- Építés 1-4. évfolyam
- Papír formázása, alakítása 1-4. évfolyam
- Formázás különböző anyagokból 1-4. évfolyam
- Komplex alakító tevékenységek 5-8. évfolyam
- Népünk művészete 7-8. évfolyam
- Elemi ismeretek művészeti alkotásokról 7-8. évfolyam
E tantárgyban az "A" és a "B" változat tartalma ugyanaz, a gyermeket képességétől függően vonjuk
be a különböző aktivitásokba.
Minden évfolyamon egységesen azt várjuk el minimális teljesítményként, hogy a tanuló vegyen
részt a kézimunka foglalkozásokon, és valamelyik aktivitásban mutasson fejlődést.
1. évfolyam
Formázás különböző anyagokból
Tartalom:
Képlékeny anyagok méretre sodrása, gömbölyítése az asztalon és két tenyér között. Z asztalon
lapított anyag kiszaggatása nyomóformával.
Képlékeny anyagból kis darabok kicsippentése.
Homokozás, hó formázása.
Építés
Tartalom:
Lego, Duplo, Mozaik- elemek szétszedése, összerakása.
Csavarozás nagyméretű csavarra. Különböző méretű kupakok fel- és lecsavarása.. Fűzőtábla fűzése.
Ruhaszárító és irodai csipesz használata.
Nagy és közepes méretű gyöngyök felfűzése damilra.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
241
Papír formázása, alakítása
Tartalom:
Papírcsík tépése. Papír összehajtása átló mentén. Kivágott formák bekenése ragasztóval és
felragasztása. Az olló használata. Papírcsík vágása egyenes vonal mentén.
Vizuális ábrázolás
Tartalom:
Helyes ceruzafogás. Formák átrajzolása. Szaggatott vonalak, pöttyök átírása. Függőleges és
vízszintes vonalak másolása. Színezés, festés. Formakitöltés két színnel.
Minimális teljesítmény az "A" és "B" változaton való továbbhaladáshoz:
Legyen képes az ujjak kontrollált, és a két kéz összehangolt mozgatására. Tudjon tárgyakat egy
kézzel meg fogni és tartani.
Vegyen, részt a kézimunka foglalkozásokon a tartalomban megjelölt műveletek, végrehajtásával
próbálkozzon meg, és egy tevékenységben mutasson fejlődést.
"A" változat
2. évfolyam
Formázás különböző anyagokból
Tartalom:
Képlékeny anyag formázása előrajzolt minta követésével. Az elkészült munkadarab díszítése.
Homokozás, hó formázása.
Építés:
Tartalom:
Csavarozás perforált lemezre. Anya felcsavarása nagyméretű csavarra a megadott magasságig.
Különböző méretű kupakok fel - és lecsavarása.
Közepes és kis méretű gyöngy felfűzése damilra. Irodai és ruhaszárító csipesz használata.
Fűzőtábla befűzése mintakövetéssel.
Papír formázása, alakítása:
Tartalom:
Papírcsík apró darabokra tépése. Papír hajtása félbe és átló mentén. Gemkapocs illesztése kartonra.
A4-es méretű papír irattartóba helyezése.
Formák felragasztása. Papír vágása egyenes vonal mentén. Matrica felragasztása papírra.
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Helyes ceruzafogás. Geometriai formák és betűelemek másolása. Formák festése, színezése.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
242
3. évfolyam
Formázás különböző anyagokból:
Tartalom:
Modell alapján képlékeny anyagok alakítása. Homokozás, hó formázása.
Építés:
Tartalom:
Síkidomok alakítása csavarozással.
Egyszerű tárgyak készítése mintakövetéses gyöngyfűzéssel damilra és fonalra. Aprógyöngy fűzése
damilra. Matrica hátlapjának lehúzása. Csipesz használata.
Papír formázása, alakítása:
Tartalom:
Írólapok összetűzése gemkapoccsal. Szögletes formák tépése. A4-es méretű papír négybe hajtása,
borítékba helyezése. Kilyukasztott lapok összetűzése Milton kapoccsal. A4-es méretű papír
iratgyűjtőbe helyezése.
Szögletes forma kivágása papírból. Tépett papírdarabok felragasztása előrajzolt formába. Radírozás.
Kézi tűzőgép balesetmentes használatának elsajátítása.
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Geometriai formák, íráselemek rajzolása. Formák színezése, festése.
4. évfolyam
Formázás különböző anyagokból:
Tartalom:
Képlékeny anyagok alakítása térben modell alapján.
Építés:
Tartalom:
Síkidomok szerelése csavarozással. Egyszerű tárgyak készítése modellkövetéses gyöngyfűzéssel.
Papír formázása, alakítása:
Tartalom:
Egyszerű tárgyak hajtogatása papírból. Lapok összetűzése gemkapoccsal és tűzőgéppel. Előrajzolt
kerek formák tépése papírból. Írólapok iratgyűjtőbe fűzése. Kartonlapok összetűzése Milton
kapoccsal.
Kerek formák vágása papírból.
Vizuális ábrázolás:
Tartalom: Rövid szavak írása nyomtatott nagybetűvel. Színezés. Festés több színnel, egy ecset használatával.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
243
5. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés: Kis felületek színezése. Előrajzolt formák festése vízfestékkel, több színnel, szabad
festés, rajzolás.
Komplex alakító tevékenységek:
Tartalom:
Hajtogatás: Egyszerű tárgyak hajtogatása.
Formázás: Képlékeny anyagok alakítása térben, modell alapján.
Előrajzolt nagy kereszt varrása kongrén.
6. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés: Forma rajzolása tárgy modell után. Festés vízfestékkel, több színnel. Szabad festés,
rajzolás.
Komplex alakító tevékenység:
Tartalom:
- Formázás:
- Edény készítése agyagból formára és formába rakással, alakítása egy tömbből. Hurkaedény
készítése.
- Képalkotás vegyes technikával:
- Mozaikkép készítés - papír méretre tépése vagy vágása, felragasztása; megadott témájú kép
készítése előrajzolt forma nélkül.
- Képeslap készítés - képeslap méretének megrajzolása és kivágása méretmegadással; a
hátoldal megrajzolása; kompozíció rajzolása, színezése, festése.
- Kézműves munkák fonallal, textillel:
- Makramézás - egyenes minta készítése, vastag szál használata.
- Kötés - simakötés; szaporítás megközelítő mérettartással; fonalgombolyítás; a kötőtű
balesetmentes használatának elsajátítása.
- Szövés - a felvetőszál felvetése; az eldolgozáshoz szükséges távolságtartó papírcsík
behelyezése a felvetőszálak közé; az anyag feltekerése nyolcas alakban a vetélőre; a váltó
használatának megtanulása; ív alkotása a vetülékkel; a balról - jobbra, jobbról - balra történő
haladás váltogatásának megtanulása; a leverő villa balesetmentes használatának elsajátítása.
- Batikolás - kötözött batik készítése; megfelelő vízmennyiség felforralása; a festék feloldása
a vízben; a textília megkötözése; az edényben lévő anyag folyamatos keverése; szükség
szerint a kötözés többszöri megismétlése; a kötöző anyag levágása a textíliáról.
- A forró vízzel kapcsolatos veszélyek ismerete.
- Varrás: Előrajzolt kongrétn összekapcsolt kereszt varrása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
244
7. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés:
Forma rajzolása modell után perspektivikusan. Festés.
Komplex alakító tevékenység:
Tartalom:
- Formázás:
- Edény készítése agyagból formára és formába rakással, kiszedése egy tömbből, simítás.
Hurkaedény készítése. Egyszerű tárgyak megformázása.
- Képalkotás vegyes technikával:
- Mozaikkép készítés - tépett, vágott papírdarabok felragasztása saját ötleten alapuló előrajzolt
mintára.
- Képeslapkészítés:
- Megadott méretű képeslap megrajzolása, kivágása. Az alkalomhoz illő kompozíció
megtervezése, elkészítése.
- Kézműves munkák fonallal, textillel:
- Makramézás - lapos és csavart minta készítése; közepes vastagságú szál használata.
- Kötés - simakötés, szaporítás; fordított kötés.
- Szövés - felvetés; az anyag feltekerése a vetélőre nyolcas alakban; váltásnál a vetülék
illesztése a szélső felvetőszállal; az új anyag hurkolás nélküli pótlása; eldolgozásnál a
felvetőszál elvágása, csomók készítése párosával.
- Batikolás - kötözött és viaszos batik készítése; kompozíció rajzolása anyagra;
kontúrviaszolás, festés, teljes felület viaszolása, vasalás.
- Balesetmentes munkavégzés forró vízzel, viasszal, vasalóval.
Népünk művészete:
Tartalom:
Gyöngyszövés - felvetés; egyszerű minta készítése.
Azsúrozás - azsúrozó öltések.
Subázás - a subázó szálak előkészítése; előrajzolt minta subázása.
Minta varrása, hímzése textilanyagon, különböző öltésformákkal.
Összekapcsolt kereszt varrása kongrén mintakövetéssel.
Elemi ismeretek művészeti alkotásokról:
Tartalom:
Művészeti alkotások szemlélése segítséggel.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
245
8. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés:
Modell perspektivikus ábrázolása. Árnyékolás a tónuselemek használatával rajzoláskor,
színezéskor, festéskor.
Komplex alakító tevékenység:
Tartalom:
- Formázás:
- Egyszerű tárgyak megformálása agyagból. Kisplasztikák készítése. Egyszerű papírmasé
dísztárgyak, maszkok készítése.
- Képalkotás vegyes technikával:
- Mozaikkép készítés - kompozíció készítése saját ötlet alapján.
- Képeslapkészítés:
- Alkalmi képeslapok készítése.
- Kézműves munkák fonallal, textillel:
- Makramézás - egyszerű csomó készítése; vékony szál használata.
- Kötés - simakötés; szaporítás; fordított kötés; leláncolás.
- Szövés - felvetés; az anyag mennyiségének szabályozása a vetélőn; az elkészítendő
munkadarab méretének folyamatos ellenőrzése; eldolgozásnál a szőttes mindkét végének
elkötése, az anyag ollóval való eltisztázása.
- Batikolás - viaszos batik készítése; egyszerű és összetett minta készítése.
Népünk művészete:
Tartalom:
Minta varrása, hímzése textilanyagon, különböző öltésformákkal.
Gyöngyszövés
Azsúrozás - azsúrozó öltések.
Subázás - papíron kirajzolt minta subázása.
Elemi ismeretek művészeti alkotásokról:
Tartalom:
Művészeti alkotások szemlélése segítséggel.
"B" változat
2. évfolyam
Formázás különböző anyagokból:
Tartalom:
Képlékeny anyag sodrása, gömbölyítése, lapítása a két tenyér között.
Kisebb darabok kicsippentése képlékeny anyagból.
Homokozás, hó formázása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
246
Építés:
Tartalom:
Lego, Duplo, Mozaik-elemek szétszedése, összerakása. Varrás előlyukasztott kartonlapon. Kupak
fel-és lecsavarása flakonra. Csavarozás nagyméretű csavarra. Fűzőtábla befűzése egy sorban.
Nagy- és közepes méretű gyöngy fűzése damilra. Ruhaszárító csipesz felrakása szilárd alapra.
Papír formázása, alakítása:
Tartalom:
Papírcsík tépése. Papír összehajtása félbe és átló mentén. Kivágott formák bekenése ragasztóval és
felragasztása.
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Helyes ceruzafogás. Függőleges és vízszintes folyamatos, szaggatott és pöttyözött vonalak átírása.
Színezés. Rajzolás formatáblába. Festés nagy felületen, kikevert festékkel.
3. évfolyam
Formázás különböző anyagokból:
Tartalom:
Képlékeny anyag sodrása, gömbölyítése, lapítása az asztalon és a két tenyér között. Nyomóforma
használata. Kisebb darabok kicsipegetése képlékeny anyagból. Homokozás, hó formázása.
Építés:
Tartalom:
Lego, Duplo, Mozaikelemek szétszedése, összerakása. Varrás előlyukasztott kartonlapon. Papírcsík
tépése. Papír összehajtása félbe és átló mentén. Csavarozás nagy méretű csavarra. Fűzőtábla
befűzése. Nagyméretű gemkapocs illesztése kartonra. Nagy méretű gyöngy fűzése damilra.
Ruhaszárító csipesz felrakása kartonra.
Papír formázása, alakítása:
Tartalom:
Papírcsík tépése, vágása. Papír összehajtása félbe, és átló mentén. Kivágott formák bekenése
ragasztóval, és felragasztása.
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Helyes ceruzafogás. Függőleges és vízszintes folyamatos, szaggatott és pöttyözött vonalak átírása.
Formák átrajzolása. Formák körberajzolása és színezése. Festés nagy felületen, két kikevert színnel,
külön ecsettel.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
247
4. évfolyam
Formázás különböző anyagokból:
Tartalom:
Képlékeny anyag sodrása, gömbölyítése, lapítása méretre. Nyomóforma használata. Mintázás
képlékeny anyaggal.
Homokozás, hól formázása.
Építés:
Tartalom:
Konstrukciós elemek szétszedése, összerakása. Varrás előlyukasztott kartonlapon. Csavarozás
közepes méretű csavarra. Fűzőtábla fűzése mintakövetéssel. Közepes méretű gemkapocs illesztése
kartonra.
Kisméretű gyöngy fűzése damilra. Közepes méretű gyöngy fűzése laza szálra. Ruhaszárító csipesz
felrakása textilre.
Papír formázása, alakítása:
Tartalom:
Papírcsík tépése, vágása. Papír összehajtása félbe és átló mentén. Kivágott formák bekenése
ragasztóval és felragasztása.
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Helyes ceruzafogás. Nyomtatott nagybetű elemeinek másolása. Formák átrajzolása. Színezés.
Festés nagy felületen, két kikevert színnel, külön ecsettel.
5. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Helyes ceruzafogás. Nyomtatott nagybetűk átírása, másolása. Formák átrajzolása. Színezés. Festés.
Komplex alakító tevékenységek:
Tartalom:
Csavarozás perforált lemezre. Kisméretű csavar csavarozása. Előrajzolt fércöltés varrása nagylyukú
kongrén. Papír tépése. Papír összehajtása félbe és négybe. Kisméretű gémkapocs illesztése kartonra.
Kisméretű gyöngy fűzése damilra. Ruhaszárító csipesz illesztése textilre.
Képlékeny anyagok alakítása térben, modell alapján. Formák vágása papírból. Kézi tűzőgép és
lyukasztógép használata.
Bélyegző használata. Radírozás, ceruzahegyezés.
6. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés: tárgymodell után, vagy szabadon.
Színezés. Festés.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
248
Komplex alakító tevékenységek:
Tartalom:
- Formázás
Képlékeny anyagok alakítása térben, modell alapján.
- Papírmunkák
Formák vágása, tépése. Tárgyak hajtogatása. Írólapok összetűzése gemkapoccsal.
- Kézműves munkák fonallal, textillel
Vágás - kartonanyag vágása egyenes vonal mentén.
Szövés - a balról jobbra, jobbról balra történő haladás váltogatásának megtanulása; a váltó és a
leverő villa használata.
Kötés - simakötés.
Szivacsvágás - szivacscsíkok vágása apró darabokra.
7. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés tárgymodell után, vagy szabadon.
Színezés, festés.
Komplex alakító tevékenységek:
Tartalom:
- Papírmunkák
Formák vágása, tépése. Tárgyak hajtogatása.
- Kézműves munkák fonallal, textillel
Vágás - kartonanyag vágása ívelt vonal mentén.
Szövés - a balról jobbra, jobbról balra történő haladás váltogatásának megtanulása; a váltó és a
leverő villa használata; anyag feltekerése nyolcas alakban a vetélőre, színek soronkénti váltása.
Kötés - simakötés; szaporítás, fordított kötés, fonal gombolyítása.
Szivacsvágás - szivacs csíkokra vágása.
Népünk művészete:
Tartalom:
Előrajzolt kereszt varrása nagylyukú kongrén.
Subázás - fonal előkészítése; egyszínű felület subázása.
Előrajzolt minta subázása.
Elemi ismeretek művészeti alkotásokról:
Tartalom:
Művészeti alkotások szemlélése segítséggel.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
249
8. évfolyam
Vizuális ábrázolás:
Tartalom:
Rajzolás, festés: tárgymodell után, vagy szabadon.
Színezés, kifestés.
Komplex alakító tevékenységek:
Tartalom:
- Papírmunkák
Előrajzolt kép készítése a tanult technikákkal.
- Kézműves munkák fonallal, textillel
Vágás - textíliaformára vágása.
Szövés - a balról jobbra, jobbról balra történő haladás váltogatásának megtanulása; a váltó és a
leverő villa használata; anyag feltekerése nyolcas alakban a vetélőre; színek soronkénti váltogatása.
Kötés - simakötés, fordított kötés; szaporítás; fonal gombolyítása.
Szivacsvágás - szivacs csíkokra és apró darabokra vágása; párna megtöltése.
Népünk művészete:
Tartalom:
Subázás - fonal előkészítése; egyszínű felület subázása; előrajzolt minta subázása.
Varrás: előrajzolt, összekapcsolt kereszt varrása kongrén.
Elemi ismeretek művészeti alkotásokról:
Tartalom:
Művészeti alkotások szemlélése segítséggel.
A felmérés eszközei, az értékelés módja:
Folyamatos megfigyelés a konkrét tevékenység közben.
Felmérjük:
- a tanuló önállósági szintjét
- a feladatvégzés minőségét
- az elvégzett feladatok mennyiségét
- a feladatvégzésre fordított időt.
A tantárgy tanítása során alkalmazott munkaeszközök:
Montessori eszközök; konstrukciós játékok, eszközök; iskola - és irodaszerek; rövidáruk;
méteráruk; szövőszék; varrógép, vasaló.
A tanítás kizárólag valódi eszközökkel történik.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
250
4.5. 8. Ének - Zene
Mivel a zenei képességek nem sérülnek elsődlegesen az autisztikus fejlődési zavar miatt, az autista
gyermekek oktatásában, nevelésében a zene komplex módon és hatékonyan alkalmazható a sérült
készségek, és ezen belül a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésében. Az ének-zene
tantárgy tananyagának a kerettantervben meghatározott évfolyamok és témakörök szerinti bontása a
speciális autista csoportok számára nem javasolt. Egyes esetekben egyéni terv alapján hangszeres
zene tanítása tervezhető.
A zene kommunikációs eszközként való használatának alapjai:
- a gyermekek nagy többsége reagál a zenei hangokra (pl. odafordulással, vokalizálással,
mozgással)
- bármilyen kommunikációs szinten lévő gyermekkel alkalmazható, tehát a gyermeknek nem
kell a beszélt nyelvet értenie, használnia
- a zene örömforrás, jutalomértékű, segít a szorongás oldásában is
- a dallam, a ritmus periodicitása kiszámítható és ezért biztonságérzetet nyújt a gyermekek
számára.
Az ének-zene tantárgy tanításának célja:
a tanulók szociális és szociális kommunikációs fejlesztése (kommunikáció szociális
kontextusokban). A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti, preverbális készségek
fejlesztésére, mely az autizmusban a beszélő gyerekeknél éppen úgy sérült, mint a nem beszélők
esetében.
Különböző szintű feladatok a szociális és kommunikációs fejlődés előmozdításában a tanulók
képességeitől, készségeitől függően
- preverbális készségek fejlesztése,
- a kommunikációs eszközök funkcionális használatának tanítása,
- a szerepcsere tanítása,
- a sorrakerülés tanítása,
- a testi közelség és testkontaktus elfogadásának tanítása,
- az önkontroll kialakításának elősegítése,
- megfelelő reakció mások kezdeményezésére,
- hozzájárulás a közös zenéléshez, énekléshez,
- együttműködés,
- alkalmazkodás szabályokhoz,
- alkalmazkodás a csoporthelyzethez
- a szociális megértés fejlesztése
A zenei fejlesztés általános feladatai
- a szenzomotoros készségek,
- testséma ismerete,
- lateralitás,
- a finommotoros készségek,
- nagymotoros készségek,
- utánzás
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
251
- a mozgáskoordináció, szem-kéz koordináció,
- a hallási figyelem és differenciálás,
- figyelem,
- emlékezet,
- gondolkodás fejlesztése
- a tantárgyak keretében tanultak alkalmaztatása (számolás, olvasás stb.)
A zenei készségek fejlesztése
- zenei észlelés,
- memória
- felismerés
- tempó
- dinamika
- intonáció
- improvizációs készség
- ritmus- és hallásfejlesztés: ritmikai és dinamikai gyakorlatok, fékező, ingerlő gyakorlatok,
tempóérzékeltető gyakorlatok, hang - és hallásfejlesztés, ritmushangszerek használata
együttműködéssel, majd segítséggel, irányítással, ill. önállóan az egyéni szinttől függően.
Együttműködés tánclépések, táncok elemeinek tanulása. Élő zene (hangszeres zene), majd
gépi zene hallgatása együttműködéssel, irányítással, végül önállóan. Zenék és énekek
ünnepekhez való kapcsolása. A klasszikus - és a könnyűzene megkülönböztetése.
Tréning-helyzet
A foglalkozás egyéni helyzetben és csoportban (max. nyolc fő) szervezhető, időtartama 5 -45
perc. Törekedni kell arra, hogy a csoportok összetétele minél homogénebb legyen a résztvevők
képességeit tekintve. A foglalkozások menetét az egyes gyermekek által megértett vizuális
információhordozókkal előre jelzi a fejlesztést végző pedagógus. A tréning kezdetén szükséges
lehet két felnőtt egyidejű jelenléte, a zenés foglalkozást vezető pedagógusra és a gyermeket segítő
asszisztensre. A fejlesztés sikere szempontjából nagyon fontos , hogy a pedagógusok folyamatosan,
intenzíven figyelemmel kísérjék a gyermek megnyilvánulásait, reakcióit, és érzékenyen, gyorsan
reagáljanak.
Eszközök
- - vizuális jelekkel ellátott dallam- és ritmushangszerek (zongora, különféle ütős hangszerek,
doromb, furulya stb.)
- magnó, mikrofon
- vizuális információhordozók (képek, feliratok, jelek)
- nagyméretű tükör
- kendők
- heverő, karika, színes madzag
- rajzlap, színes ceruza, filc.
A foglalkozások felépítése
A zenefoglalkozások moduláris felépítésűek, az alaphelyzetek és a gyakorlatok a tanulók
képességeitől, egyéni szükségleteitől függően variálhatóak.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
252
Egyéni helyzetben ajánlott feladattípusok
Testkontaktus játék:
A pedagógus és a gyermek közötti fizikai interakció (pl.: csiklandozás, hintáztatás, forgatás, stb.)
kísérete élő zenével.
Tükrözés:
A gyermek spontán mozgásos, vokalizációs és hangszeres megnyilvánulásaira a pedagógus élő
zenével reagál.
Utánzás:
Szerepcserével - egyszerre és felváltva,
A mozgás utánzása
- egymás mellett
- egymás mögött
- egymással szemben állva, tükrözéssel és fordított helyzetben
A vokalizáció és az éneklés utánzása
A hangszeres játék utánzása
- ritmusképlet, ritmuskombinációk utánzása
- hangok, dallamok utánzása
- a dinamika és a tempó váltásainak utánzása
Csoportos helyzetben ajánlott feladattípusok
Adogatós:
Szemkontaktus felvételével és/vagy a csoporttárs megszólításával egy hang vagy
Ritmusképlet továbbadása.
Memória:
A gyermek megismétli a bemutatott ritmusképletet és hozzáteszi a sajátját. A játék addig tart, amíg
mindenki sorra kerül.
Együtt:
A játékvezető dallamhangszeren játszik, majd az a gyermek, akire ránéz, ritmushangszeren kíséri a
dallamot.
A leírtak olyan alapfeladatok, amelyeknek több változata lehetséges. Az itt felsorolt feladatokon
kívül más, ezekhez hasonló játékok is tervezhetők.
Minimális teljesítmény valamennyi évfolyamon: a tanuló vegyen részt az ének-
zenefoglalkozásokon
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
253
4.5. 9. 1. Mozgásnevelés 1.-6. évfolyamon
4.5. 9. 2. Testnevelés 7.-8. évfolyamon
1-6. évfolyam
A mozgásnevelés tantárgy tanításának célja:
A sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzésre építve a tanulók elemi mozgáskultúrájának kialakítása,
mozgás-összerendezettségük javítása.
Mozgásos sikerélmények biztosításával a tanulók önismeretének fejlesztése, önbizalmuk növelése.
A mozgásnevelés tantárgy tanításának feladatai:
- Segítse elő a tanulóknál a cselekvési biztonság, az alapvető mozgás- és feladatmegoldó
képesség kialakítását.
- Járuljon hozzá a tanulók figyelmének, emlékezetének és gondolkodásának fejlesztéséhez.
- Fejlessze a tanulók fizikai képességét (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség). Segítse elő
az egyensúlyozó képesség javítását.
- Készítse elő a testtudat, testséma, lateralitás kialakítását.
- Speciális jellegű gyakorlatok, beépítésével előzze meg a testtartási rendellenességek
kialakulását, biztosítsa a testi fejlődés zavarainak korrekcióját.
7.-8. évfolyam
A testnevelés tantárgy tanításának céljai:
- -A tanulóknál a rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása.
- Elemi képességek (célirányos mozgás, szabályismeret alkalmazása, tájékozódási képesség,
figyelem koncentrációja) fejlesztése, a mozgáskontroll növelése.
A testnevelés tantárgy tanításának feladatai:
- A meglévő testi adottságok, fizikai képességek fejlesztése.
- A mozgás ritmusának és dinamikájának egyre tökéletesebb összehangolása.
- Verbális emlékezet és az utánzóképesség fejlesztése (gyakorlatok végzése szóbeli utasításra,
illetve bemutatás után).
- Elemi játékszabály - ismeret biztosítása.
- Alapvető szociális képességek (kitartás, együttműködés, egészséges versengés,
sportszerűség, fegyelem, stb.) kialakítása.
- Labdabiztonság növelése.
- Térbeli viszonyfogalmak használatának gyakoroltatása, a kétoldali lateralitás erősítése.
- Terápiás lehetőségek (hidroterápia, gyógylovaglás, stb.) alkalmazása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
254
Témakörök
A témakörök részben megegyeznek a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók kerettantervének
témaköreivel, de a légző gyakorlatok témakör kimaradt, mert a gyakorlatok feltételezik az utánzás,
testi tudatosság és beszédértés viszonylag magas szintjét. Ezek a területek az autizmusban
rendszerint sérültek.
A játékos versenyek témakör tartalma olyan szociális és kommunikációs képességek meglétét
kívánják meg, amely az autizmussal élő tanulóknál rendszerint sérültek, ezért az "A" változatban
csak 5. évfolyamtól jelenik meg a témakör, a "B" változatban pedig nem javasolt.
1. évfolyam:
- alapmozgások
- alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad-és kézi szergyakorlatok
- dobások, labdás gyakorlatok
"A" változat:
- rendgyakorlatok (2.-8. évfolyamig)
- alapmozgások (2.-6. évfolyamig)
- gimnasztikai alapformák (7.-8. évfolyamig)
- alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad-és kézi szergyakorlatok (2.-6.
évfolyamig)
- képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok (7.-8. évfolyamig)
- dobások, labdás gyakorlatok (2.-8. évfolyamig)
- játékos versenyek (5.-6- évfolyamig)
- sportjátékok elemei (7.-8. évfolyamig)
"B" változat:
- rendgyakorlatok (2.-8. évfolyamig)
- alapmozgások (2.-8. évfolyamig)
- alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad-és kézi szergyakorlatok (2.-6.
évfolyamig)
- dobások labdás gyakorlatok (2.-8. évfolyamig)
1. évfolyam
Alapmozgások:
Tartalom:
Járás talajon ütemtartás nélkül. Egyensúlyozó járás két vonal között. Lépcsőn járás fokozatos után
lépéssel (le-fel) kapaszkodás mellett.
Mászás szabadtéri játékokra, fokozatonkénti után lépéssel.
Gurulás a hossztengely körül hason fekvésből indítva, nyújtott testtel (jobbra, balra).
Futkározás kötöttségek nélkül.
Alapvető testhelyzetek, testrésszel végezhető szabad - és kézi szergyakorlatok:
Tartalom:
Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele megfelelő élethelyzetben.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
255
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labdaforgatás, a labda megfogása, gurítása ülő helyzetben. Labda dobása két kézzel megadott
irányba.
Minimális teljesítmény:
Működjön együtt a mozgásnevelésben. Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
"A" változat
2. évfolyam
Rendgyakorlatok:
Tartalom:
Egyszerű utasításokra, jelre adekvát cselekvések végrehajtása (ülj le, állj fel). Egyszerű alakzatok
kialakítása (kör, vonal, oszlop), sorakozás.
Alapmozgások:
Tartalom:
Statikus helyzetek: alapállás, terpeszállás, hason fekvés, hanyatt fekvés. Járás ütemtartás nélkül
tárgyak megkerülésével. Egyensúlyozó járás vonalon előre.
Futás egyenletes iramban, megállás, elindulás.
Gurulás hossztengely körül háton fekvésből indulva (jobbra, balra).
Szökdelés páros lábbal.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad- és kézi szergyakorlatok:
Tartalom:
Izolációs gyakorlatok: különböző testrészek (fej, kar, láb, törzs) mozgásának (fordítás, emelés,
hajlítás, nyújtás, zárás) gyakorlása.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Álló labda elrúgása álló helyzetből.
Kétkezes alsódobás megadott irányba.
Labda oda - visszagurítása társsal.
Minimális teljesítmény:
Az egyszerű mozgásos tevékenységekbe kapcsolódjon be segítséggel.
Egyszerű alapmozgásokat, elemi szabadgyakorlatokat, helyzetváltoztatásokat tudjon segítséggel
végrehajtani.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
256
3. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Térérzékelés: a tanuló helye a térben a társakhoz viszonyítva.
Alapmozgások:
Tartalom:
Egyensúlyozó járás tornapadon (előre - hátra). Felugrás, leugrás alacsony tárgyakon. Statikus
helyzetek: törökülés, nyújtott ülés. Talpon, sarkon, lábujjhegyen járás ütemtartás nélkül.
Lépcsőjárás fokonként felfelé kapaszkodással, folyamatosan, lefelé után lépéssel.
Kúszás torna - és játékeszközökből épített akadályok alatt. Mászás szabadtéri játékokon.
Szökdelések (ki - és beugrás karikába).
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kézi szergyakorlatok:
Tartalom:
Mozgáskontroll a tükörben.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Kétkezes felsődobás társnak. Az érkező labda birtokba vétele. Labda feldobása levegőbe, a
visszaérkező labda birtokba vétele. Labdagurítás társnak (oda - vissza) ülő helyzetben.
Minimális teljesítmény:
Tudja segítséggel reprodukálni az egyes járásmódokat, egyszerű alapmozgásokat.
Tudja megközelítőleg leutánozni a legegyszerűbb testhelyzeteket.
Tudja a labdát fogni, elkapni, továbbítani.
4. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
A tanuló helye a térben, tárgyakhoz viszonyítva.(térérzékelés). Testfordulatok jobbra, balra, hátra,
megadott irányba.
Alapmozgások:
Tartalom:
Járás közben magasabb tárgyak, akadályok átlépése. Függeszkedés bordásfalon, a helyes fogás
kialakítása. Mászás bordásfalon egyik kéz és az azonos oldalú láb elengedésével. Egyensúlyozó
járás hátrafelé tornapadon, tárggyal a kézben. Alacsony akadályok átugrása. Gurulás a hossztengely
körül váltakozó testhelyzetből indítva, sorozatban. Járás magas térd - és sarokemeléssel különböző
irányba (előre, hátra, oldalra). Lépcsőjárás fokonként folyamatosan, kapaszkodás nélkül, lefelé után
lépéssel. Egyensúlyozó járás nehezített körülmények között: tárggyal a kézben, tornapadon.
Tárgyakra, akadályokra fellépés és leugrás.
Kúszás torna - és játékszerekből épített akadályok alatt és között. Folyamatos szökdelés előre, hátra.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
257
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kéziszergyakorlatok:
Tartalom:
Testrészekkel végezhető szabad - és kézi szergyakorlatok két ütemre. Két egyszerű mozgáselem
(ugrás terpeszben kézemeléssel) összekapcsolása.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labda feldobása a levegőbe, a visszaérkező labda birtokba vétele járás közben. Labda földhöz
ütögetése két kézzel, a labda birtokba vétele. Egykezes felső - és alsódobás társnak. Célba dobás
kislabdával nagyobb tárgyra.
Minimális teljesítmény:
Tudjon két elemből álló mozdulatsort utánozni.
Tudjon labdát célba dobni.
5. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Szóbeli utasításra elhelyezkedés a tér adott pontján (térérzékelés).
Sorakozás magasság szerint.
Alapmozgások:
Tartalom:
Statikus helyzetek: Térdelő támasz. Járás guggolásban. Játékos utánzó gyakorlatok (rákjárás,
pókjárás). Akadályok átugrása páros lábbal. Szökdelés egy lábon előre, hátra. Mászás bordásfalon
(le és fel) fokonként, folyamatosan. Függeszkedés bordásfalon: lábemelés, térdfelhúzás. Járás
közben különböző magasságú akadályok átlépése. Lépcsőjárás (fel és le) folyamatosan,
kapaszkodás nélkül, fokonként. Egyensúlyozó járás előre enyhén ferde padon, kézben tárggyal.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kézi szergyakorlatok:
Tartalom:
Kézi szergyakorlatok: labdával, babzsákkal.
Aszimmetrikus kartartások (karhúzás, karkörzés).
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labda pattogtatása egy kézzel (az ügyesebbikkel) folyamatosan, álló helyzetben. Labda földhöz
pattintása, elkapása járás közben. Mellső átadás társnak. Falra dobott labda birtokba vétele. Álló
labda célba rúgása.
Játékos versenyek:
Tartalom:
Sorverseny, a tanult mozgáselemek alkalmazása, elemi szabályismeret.
Minimális teljesítmény:
Tudjon járás, futás közben irányt változtatni. Az alapmozgások végzése közben törekedjen a helyes
testtartásra. Törekedjen a tornaszerek helyes használatára.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
258
6. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Nyitódások, záródások, kartávolság felvétele.
Alapmozgások:
Tartalom:
Egyensúlyozó járás előre, felfordított tornapad merevítő gerendáján. Mászás bordásfalon (fel, le)
folyamatosan, egy fok kihagyásával. Függeszkedés: bordásfalon lábgyakorlatok kombinációjával.
Járásguggolásban. Kúszás, mászás akadálypályán. Lépcsőjárás kapaszkodás nélkül folyamatosan,
váltott lábbal. Szökdelés előre egy lábon, páros lábon, folyamatosan.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kézi szergyakorlatok:
Tartalom:
Begyakorolt testhelyzetek, kar - és lábtartások kivitelezése.
Páros gyakorlatok.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labdavezetés folyamatosan, váltott kézzel. Kétkezes, egykezes, alsó, felső és mellső átadás társnak
álló helyzetben. Célba dobás, kosárra dobás. Mozgó labda elrúgása.
Játékos versenyek:
Tartalom:
Fogójátékok. Futóverseny.
Minimális teljesítmény:
Segítséggel hajtson végre négyütemű, kar-, láb-, és törzsgyakorlatokat. Legyen együttműködő a
páros gyakorlatok végrehajtásánál.
Testnevelés
7. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
A terem tárgyaihoz viszonyított távolságok változtatása. Társak, tornaszerek rendezése megadott
térbeli irányok és viszonyfogalmak alapján.
Gimnasztikai alapformák:
Tartalom:
Begyakorolt mozgáselemek összekapcsolása. Négy ütemre végzett szabad -, kéziszer- és
társasgyakorlatok végzése.
Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok:
Tartalom:
Állóképesség fokozása közepes iramú futással. Alacsony akadályok átugrása rövid nekifutással.
Felugrások, mélyugrások.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
259
Labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Átadások (egykezes, kétkezes, mellső) különböző feladathelyzetekben. Folyamatos labdavezetés
mellett akadályok megkerülése.
Sportjátékok elemei:
Tartalom:
Kosárlabda: kosárra dobás: egykezes, kétkezes felső dobással helyből.
Labdarúgás: kapura lövésálló labdával.
Tollaslabda: szivacslabda ütögetése.
Minimális teljesítmény:
Az alapgyakorlatokat huzamosabb ideig bemutatás és/vagy szóbeli utasítás alapján, kombinált
mozgásformákkal is tudja végezni. A gimnasztikai alapformákat megfelelő ütemtartással végezze.
A terápiás jellegű tartásjavító ás izomerősítő gyakorlatokban, legyen együttműködő.
8. évfolyam
Gimnasztikai alapformák:
Tartalom:
Két, három mozgáselem összekapcsolása. Kartartások és fogások alkalmazása.
Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok:
Tartalom:
Kúszás, mászáskülönböző terjedelmű és nagyságú akadályok között. Állórajt alkalmazása,
versenyfutás 30-60 m-es távon.
Labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Kislabdahajítás.
Labdavezetés lassú futás közben ügyesebbik kézzel, akadályok megkerülése.
Sportjátékok elemei:
Tartalom:
Kosárlabda: átadások álló helyzetben (kétkezes, mellső átadás)
Labdarúgás: labdavezetés, labdakezelés.
Minimális teljesítmény:
Irányítás mellett alkalmazza a térbeli irányokat és viszonyfogalmakat. Igyekezzen betartani a
sportjátékok elemi szabályait. A terápiás jellegű tartásjavító és izomerősítő gyakorlatokban legyen
együttműködő.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
260
"B" változat
Mozgásnevelés
2. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Egyszerű utasításokra adekvát cselekvések végrehajtása (pl. ülj le, állj fel).
Alapmozgások:
Tartalom:
Statikus helyzetek: alapállás, hason fekvés, hanyatt fekvés.
Járás ütemtartás nélkül, tárgyak megkerülésével. Egyensúlyozó járás vonalon.
Szökdelés trambulinon.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kézi szergyakorlatok:
Tartalom
Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele megfelelő élethelyzetekben.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Álló labda elrúgása álló helyzetből.
Minimális teljesítmény:
Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
3. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Segítséggel sorakozás, egyszerű alakzatok (kör, vonal, oszlop) kialakítása.
Alapmozgások:
Tartalom:
Futás: megállás, elindulás.
Statikus helyzetek. törökülés, nyújtott ülés.
Lépcsőjárás fokonként felfelé kapaszkodással, folyamatosan, lefelé után lépéssel.
Mászás bordásfalon, fokonként után lépéssel.
Szökdelés páros lábbal talajon.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kéziszergyakorlatok:
Tartalom:
Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele megfelelő élethelyzetekben.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labdagurítás társnak (oda - vissza) ülő helyzetben.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
261
Minimális teljesítmény:
Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
4. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
A tanuló helye a térben, társakhoz, tárgyakhoz viszonyítva (térérzékelés). Bal-és jobboldal
elkülönítése. (pl. mutatni a megfelelő irányt)
Alapmozgások:
Tartalom:
Járás közben akadályok átlépése. Járás emelkedőn és lejtőn.
Mászás bordásfalon fokonként utánlépés nélkül.
Szökdelések: ki - és beugrás karikába.
Lépcsőjárás fokonként folyamatosan, kapaszkodás nélkül, lefelé utánlépéssel.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kéziszergyakorlatok:
Tartalom:
Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele megfelelő élethelyzetekben.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labda feldobása levegőbe. Az érkező labda birtokba vétele.
Minimális teljesítmény:
Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
5. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Utasításra elhelyezkedés a tér adott pontján (térérzékelés).
Alapmozgások:
Tartalom:
Szökdelés páros lábon folyamatosan.
Mászás bordásfalon egyik kéz és azonos oldalú láb elengedésével.
Egyensúlyozó járás padon.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kéziszergyakorlatok:
Tartalom:
Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele megfelelő élethelyzetekben.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
262
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labda dobása társnak.
Az érkező labda birtokba vétele.
Minimális teljesítmény:
Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
6. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Testfordulatok megadott irányba.
Alapmozgások:
Tartalom:
Egyensúlyozó járás tornapadon kézben tárggyal.
Mászás bordásfalon (le és fel) fokonként folyamatosan.
Járás magas térd - és sarokemeléssel.
Lépcsőjárás kapaszkodás nélkül folyamatosan, váltott lábbal.
Alapvető testhelyzetek, testrészekkel végezhető szabad - és kéziszergyakorlatok:
Tartalom:
Statikus helyzetek (ülés, állás, fekvés, guggolás) felvétele megfelelő élethelyzetekben.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labda földhöz ütögetése két kézzel. Az érkező labda birtokba vétele.
Minimális teljesítmény:
Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
Testnevelés
7. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Tornaszerek rendezése meghatározott helyre.
Alapmozgások:
Tartalom:
Egyensúlyozó járás előre enyhén ferde padon.
Futás egyenletes iramban.
Alacsony tárgyakra fellépés, leugrás.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
263
Labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Álló labda célba rúgása.
Minimális teljesítmény: Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
8. évfolyam
Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:
Tartalom:
Térérzékelés (helyzetváltoztatás, testfordulat, rendezés).
Alapmozgás:
Tartalom: Mászás bordásfalon (fel, le) egy fok kihagyásával.
Egyensúlyozó járás előre enyhén ferde padon kezében tárggyal.
Labdás gyakorlatok:
Tartalom:
Labda célba dobása.
Minimális teljesítmény: Működjön együtt a mozgásnevelésen.
Fogadja el az egyénre szabott segítséget.
Módszertani kiegészítések a tanterv felhasználásához:
1. A gyermek képességszintjének megfelelő szimbólummal (tárgy, fotó, kép, szókép) előre jelezzük
a napirendjében, hogy a nap során mikor lesz mozgásfoglalkozás.
2. Előre jelezzük, hogy a mozgásfoglalkozás meddig tart, s ott milyen gyakorlatok lesznek. Ennek
lehetőségei:
- Kör elrendezésű akadálypályát alakítunk ki, ahol egyértelműek a feladatok.
- A rendelkezésre álló teret jól elkülönülő helyszínekre osztjuk. A helyszíneket megjelöljük
színekkel, betűkkel vagy számokkal. Egy táblán jelezzük, hogy a foglalkozáson melyik
helyszínek szerepelnek, és azok milyen sorrendben következnek. Az elvégzett feladatok jele
lekerül a tábláról, s így láthatóvá válik, mennyi feladat van még hátra, azaz, meddig tart a
foglalkozás.
- A torna rajzírásból ismert "pálcika figurákkal" lerajzoljuk az egymás után következő
feladatokat.
- Leírjuk, hogy a foglalkozás során milyen feladatokat kell végrehajtani.
- Valamilyen időmérő eszközzel (homokóra, tojásfőző óra, hagyományos óra) jelezzük előre a
foglalkozás időtartamát.
3. A gyakorlatok ismétlésszámát is jelezzük, amit a következő módokon tehetünk:
- Annyi tárgyat (tornaeszközt, magasabb szinten zsetont vagy pálcikát) teszünk a gyermek elé,
ahányszor ismételnie kell a gyakorlatot.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
264
- A gyakorlatok ismétlésszámát hangosan számolhatjuk, ha a gyermek kialakult
számfogalommal rendelkezik.
- A gyakorlatok végét időmérő eszköz jelzi.
4. Vizuális támpontokkal segítjük a gyermeket a foglalkozáshoz szükséges eszközök
elrendezésében (pl. a padlón bejelöljük az eszközök helyét). Ha szükséges, a gyermekeket
rávezetjük, hogy egy-egy gyakorlat elvégzése közben hol a tárgyak, eszközök legpraktikusabb
helye.
5. Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük
együtt végezzük el a gyakorlatokat. Később esetleg elegendő lesz a mozdulat elindítása, míg
végül önállóan nem megy.
6. Ha a mozgástevékenység eleinte még nem öröm a gyermek számára, szükség lehet más, külső
motivációra is, ami egyénenként változik.
7. A viselkedésproblémák miatt azoknál a gyermekeknél, akik már tudják kontrollálni
viselkedésüket, írott szempontban fogalmazzuk meg elvárásainkat. A szempontok sikeres
betartásáért kezdetben szükség lehet külső jutalomra is.
8. A mozgásfoglalkozás kereteinek kialakításához, a gyermeklétszám meghatározásához a
következő területeken kell felmérést végeznünk a pedagógiai megfigyelés módszerével:
- a gyermekutánzási képessége
- beszédértésének szintje
- frontális irányítás elfogadása
- figyelem-koncentráció képessége más gyermekek jelenlétében
- együttműködési képesség felnőttel, gyermekkel.
Lehetséges foglalkoztatási formák:
- Ha a gyermek a felsorolt területeken alacsony képességszinten áll, a legmegfelelőbb
foglalkoztatási forma az egyéni helyzet, ahol egy pedagógus egyidejűleg egyetlen
gyermekkel foglalkozik.
- Ha a gyermek figyelme nem terelődik el könnyen, képes koncentrálni mások jelenlétében is,
akkor egyidejűleg több személy tartózkodhat a térben, de minden gyermekkel egyéni
formában foglalkozik egy-egy pedagógus.
- Ha a gyermek képes valamilyen vizuális segítséggel önállóan elvégezni begyakorolt
tornasorát, egy térben három-négy gyermeket is foglalkoztathat egyidejűleg egy pedagógus.
Mialatt a pedagógus egy gyermeknek segítséget ad, a többiek önállóan folytatják egyéni
gyakorlatsorukat.
- Ha a gyermek képes utánzásra, valamint magára vonatkoztatja a frontális instrukciókat,
akkor legfeljebb öt-hat gyermeket irányíthat egyidejűleg egy pedagógus.
- Az eddig leírt foglalkoztatási formák esetében olyan feladatokat tervezhetünk, amelyeket a
gyermek egyénileg végez, a társakkal való együttműködés vagy eszközmegosztás nem
szükséges hozzá.
- Ha a gyermek minden felmért területen megfelelő fejlettségi szinten áll, akkor a
foglalkozásra páros gyakorlatokat, valamint a társakkal való kooperációt is igénylő
feladatokat is tervezhetünk.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
265
- Szenzomotoros fejlesztés, gyógytestnevelés, úszás, lovas-terápia egyéni elbírálás alapján az
érintett gyermekeknek biztosítandó.
- Javasolt a Lakatos Katalin által kidolgozott, NAT-kompatibilis alternatív testnevelés tanterv
második változatát felhasználni az egyéni fejlesztésben.
A tantervben szereplő minimális teljesítményeket a következő szempontokkal egészítjük ki:
- A sérülés speciális jellegéből adódóan a szociális megértésre, önismeretre vonatkozó
elvárások egyénre szabott redukálása szükséges (pl. önfegyelem, feladattudat,
csapatszellem, versenyszellem, kezdeményező magatartás, taktikai elemek alkalmazása).
- Az öltözéssel, mosdással, mellékhelyiségek használatával kapcsolatos elvárások az Életvitel
tantárgy követelményeivel megegyeznek.
- 7-8. évfolyamon a tanult elemekből összeállított (legfeljebb 5-10 perces időtartamú)
feladatsor levezetése várható el a gyerekektől, ezt megelőzően a mozgásfoglalkozásokat
kizárólag a pedagógus irányítja.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
266
4.6. Fejlesztő programok
4.6. 1. Tér-időszervezés
Az autista gyermekek fogyatékosságukból eredően korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak
térben, időben és szociális környezetben tájékozódni. Fejlesztésük során számolni kell azzal, hogy
percepciós és szervezési készségeik sérültek, problémáik vannak a nyelvi megértés terén, a
sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük megszervezésében, figyelmük összpontosításában,
személyes emlékeik felidézésében, stb. Éppen ezért a környezet kaotikus, értelmezhetetlen és
félelmetes lehet számukra. A fogyatékosság következményeit önállóan nem képesek kompenzálni, a
kaotikusnak megélt környezethez nem tudnak alkalmazkodni.
A tér-idő szervezés tanításának célja a lehető legnagyobb fokú önállóság elérésének segítése
speciális eszközrendszer használatával, amely elsősorban a vizuális információátadás módszerére
támaszkodik.
A tér-idő szervezés, illetve a környezet adaptálása a tanuló speciális igényeihez, a fogyatékos
készséget pótló, protetikus jellegű környezet kialakítása.
A tér-idő szervezése az iskolai, illetve ideálisan az otthoni, kollégiumi életben, a tanítás, fejlesztés
teljes ideje alatt használandó, az összes tevékenység keretét adja. Szintje, tartalma, formája a tanuló
fejlődését követve változik. Például:
- Az első évfolyam feladata a protetikus környezet használatának megtanítása.
- A 9.-10. évfolyamon a munkára, munkahelyi környezetre való felkészítés keretében a
protetikus környezet egyes elemeit adaptálni kell, pl. zsebben, övön hordható napirendi
eszköz (naptár).
Feladatok:
a.) A speciális, részben egyénre szabott protetikus környezet és eszközrendszer tervezése,
kialakítása.
b.) A speciális eszközrendszer fejlesztése, bővítése a gyermek fejlődésével párhuzamosan.
c.) A gyermek biztonságérzetének megalapozása oly módon, hogy számára jól érthetően előre
jelezzük az aktivitásokat.
d.) A viselkedésproblémák megelőzése.
e.) A zökkenőmentes, önálló tevékenységváltás tanítása.
f.) Változatos tevékenykedés kialakítása.
g.) Az azonossághoz való ragaszkodás csökkentése, a változások elfogadtatása.
h.) A tér és idő szervezése nyújtson minden tanuló számára látható és érthető információt arról,
hogy:
- mit kell, illetve lehet csinálni
- hol történnek az egyes tevékenységek
- mennyi ideig tartanak
- mi lesz a következő tevékenység
- hogyan kell egy tevékenységet elkezdeni, befejezni
- szóképeket ismerő vagy olvasni tudó gyermekek számára a tárgyak nevét, bizonyos állandó
információkat hordozó feliratok adnak további támpontokat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
267
A protetikus környezet elemei:
A fenti kérdésekre a tér strukturálásával, a napirenddel (tér-idő strukturálásával), folyamatábrákkal,
munkaszervezéssel, munkarenddel és egyéb vizuális információhordozókkal adható válasz.
A tér-idő szervezése program a következő témaköröket foglalja magába:
Napirend, napirendhasználat
A napirend használat tanításának elengedhetetlen feltétele a tér strukturálása, amely fizikailag (pl.
bútorokkal) és vizuálisan (pl. képekkel, színekkel) kijelölt egyértelmű helyszíneket jelent.
Egyértelmű helyszíneket kell kijelölni az étkezéshez, a munkához és tanuláshoz, a szabadidő
eltöltéséhez, az önkiszolgálási feladatokhoz. Szükség lehet a vizuális és akusztikus, illetve egyéb
zavaró ingerek minimalizálására a gyermekek szükségleteinek megfelelően.
A napirend tájékoztatja a gyermeket arról, hogy mit és hol tegyen, valamint arról, hogy milyen
sorrendben következnek az egyes tevékenységek. Az idő múlását és beosztását láthatóvá teszi.
Számos egyéb kiegészítő információt is tartalmazhat, például a tevékenységben résztvevő
személyek nevét, körülményeket, feltételeket, alternatív lehetőségeket, a gyermek igényeihez
igazodva.
Egyénre szabott kialakításakor és használatában a következő szempontokat kell figyelembe
venni:
- A gyermek által biztosan érthető szimbólumszinthez igazodó forma kiválasztása. Ennek
alapján a napirend lehet tárgyas, képes és írott. Tárgyas: a gyermek képességeitől függően
alkalmazhatóak az aktivitásokban használt konkrét tárgyak, kisebb, de azonos funkciójú
tárgyak, tárgyak részei, metszetei. A tárgyas napirend tanításának alapfeltétele, hogy a
gyermek tudjon tárgyat tárggyal egyeztetni. Képes: Fotók, rajzok, piktogramok a
tevékenységek nevének szóképével. A képes napirend használata esetén meg kell győződni
arról, hogy a gyermek tárgyat-képpel, képet képpel egyeztet. Írott: Szóképek, feliratok.
Alkalmazásakor meg kell győződni arról, hogy a gyermek az egyes aktivitásokat és leírt
nevüket képes összekapcsolni. Olvasni tudó vagy bizonyos tanult szóképeket teljes
biztonsággal felismerő gyermekeknél használható.
A gyermek számára átlátható időtartam beosztása, előre jelzése.
A napirend hossza ennek megfelelően a következőképpen alakulhat:
- csak a soron következő tevékenységet jelzi
- két egymást, követő aktivitást jelez előre
- néhány egymást követő aktivitás jelenik meg a napirenden
- a nap teljes programja előre látható
- heti időbeosztás készíthető
A napirend elhelyezése segítse az önálló használatot.
Ennek alapján a napirend elhelyezése:
- fix (pl. falra rögzített)
- mobil (pl. a képek fotóalbumban, vannak)
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
268
Tevékenységszervezés
- A tevékenységszervezés tanításakor a legfontosabb cél vizuális segítséggel és
információkkal helyettesíteni a tanári segítséget, pótolni a hiányzó készségeket a lehető
legnagyobb önállóság elérésének érdekében.
- A tevékenységek lépéseit és a lépések sorrendjét tárgyak sorba rendezésével,
folyamatábrákkal, folyamatleírással segíthetjük felidézni. A folyamatábrák, leírások az
egyes tanulók igényeihez igazodnak és minden olyan információt, tartalmaznak, mely az
adott tevékenység önálló elvégzéséhez szükséges.
- A munkaszervezés segít a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközök elrendezésében.
Egyértelműen megmutatja adott tevékenységen belül, hogy milyen sorrendben és hogyan
kell elvégezni azt. A gyermek számára egyértelmű, megfelelő számú lépésre bontja a
feladatokat. A munkaszervezés megkönnyíti a tanuló számára, hogy megtanulja és elfogadja
a dolgok változását, amikor a kezdeti állapot megváltoztatásával kész munkadarab,
befejezett feladat készül.
- A munkarend jelzi, hogy meddig fog tartani egy napirendi tevékenység. Meghatározza a
feladatok, aktivitások mennyiségét, elvégzésük sorrendjét és rendjét (hogyan jut a gyermek
a feladatokhoz).
- A munkavégzés helyszíne nem csak a munkaasztal lehet, hanem bármely terület, ahol
önálló, szervezett munkavégzés folyik. E helyszíneken is érvényesülnie kell a
munkarendnek és a munkaszervezési szempontoknak.
A munkarend és munkaszervezés alkalmazásának lehetőségét mutatjuk be az asztalnál végezhető
önálló munka, az ún. "kódos munka" rendszerén keresztül.
Munkarend
Megmutatja a tanulónak, hogyan jut hozzá a feladathoz, és mennyi ideig végzi azt.
A munkarend rutinja az alábbi lépésekben fejlődik:
- A pedagógus a munkaasztalnál egyesével adja a feladatot balról, és veszi el jobbról.
- Az elvégzendő 2-3 feladat a munkaasztal bal oldalára van készítve, ahonnan a gyermek
elveszi, elkészíti, majd jobbra, a kijelölt helye teszi.
- Az elvégzendő 2-3 feladat a tanulótól balra, ülőhelyzetben elérhető polcon van, ahonnan
fentről lefelé elveszi, elkészíti, majd jobbra a kijelölt helyre teszi.
- Az elvégzendő 2 - 3 feladat a munkaasztaltól 1-2 m-re lévő polcon van. A tanulónak fel kell
állnia ahhoz, hogy a feladatot elvegye. A feladat dobozát a munkaasztalhoz viszi, elkészíti,
majd jobbra, a kijelölt helyre leteszi. Ezt a műveletsort addig végzi, amíg a polcról el nem
fogynak a dobozok.
- Az elvégzendő 2 - 3 feladat a munkaasztaltól 1-2 m-re lévő polcon van, melyen csak az ő
feladatai találhatók. A feladatokat jelkártya-párok segítségével veszi el a polcról, amelyek
egyik párja az adott feladat dobozán van, a másik pedig a tanuló asztalára, vagy az asztal
melletti falra van készítve. A tanuló egyesével viszi a kártyáit a polchoz, megkeresi azt a
dobozt, amelyen a kártya párja van, a kezében lévőt a polcra illeszti, a dobozt az asztalához
viszi, ahol elkészíti a feladatot. A feladat befejezése után a dobozt visszaviszi a helyére.
- - A műveletsor ugyanaz, mint az 5. pontban, de a tanuló a feladatokat egy távolabbi polcról
veszi el, ahol a sajátjain kívül még néhány, a csoportban használt feladat is megtalálható.
- A műveletsor ugyanaz, mint az 5. pontban, de a tanuló a feladatokat egy távolabbi polcról
veszi el, ahol a sajátjain kívül a csoportban használt összes feladat megtalálható.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
269
Munkaszervezés
Megmutatja a tanulónak, hogy milyen műveleti sorrendben kell elvégeznie a feladatot.
A feladatokat egyenként dobozokban tartjuk. A dobozokban a következőképpen szervezett
feladatok találhatók:
- A doboz két rekeszre van osztva. A bal oldali rekeszből a jobboldaliba kell helyezni a
feladattípusnak megfelelően az eszközöket. A doboz elhelyezését segíti a doboz aljának bal
oldalán, illetve az asztalon elhelyezett tépőzár.
- A dobozban 3 vagy több rekesz van. Az ilyen típusú szervezés használható szortírozás,
szerelés, egyeztetés (tárgy tárggyal, tárgy képpel, kép képpel, szín, forma, nagyság, anyagi
minőség, szag, súly, hangerő, ízek, stb. szerint), csomagolás, irodai munka feladatainak
elvégzésekor. A tanuló a feladatokat tárgyas vagy képes utasítással is végezheti.
- Alaplapos szervezés: Az eszközök a dobozban, a feladat típusának megfelelően lépésekre
bontva, külön tálkákban (zacskókban, borítékokban, stb.) találhatók. A dobozban van a
munkaszervezést segítő alaplap, melyre forma, szín vagy szám szerinti egyeztetéssel
helyezhetők el a tálkák, ezek segítségével helyes sorrendben végezhető el a feladat.
- Az alaplap elhelyezését az asztalon tépőzár vagy jelzés segítheti.
A "kódos munka" tényezői
Feladatok száma
A feladatok száma 1-től 5 - 6 feladatig emelkedhet. A rutin megszerzésének idején 3-4 feladatot
adunk a tanulónak, majd a munkavégzésre fordítható idő és a feladatok nehézségi fokának
függvényében határozzuk meg a feladatok számát.
Amikor a gyereknek már nem okoz nehézséget a feladatváltás, illetve kitartóan, folyamatosan képes
dolgozni, lehetőségünk van arra, hogy egyetlen, a munkaidő egészét kitöltő feladatot adjunk.
Feladatváltás
A tanuló az asztal bal oldalára készített feladatot (amelyet a pedagógus, vagy ő maga készít oda az
asztalára) elkészíti, majd jobbra, a kijelölt helyre teszi, illetve visszaviszi a polcra, ahonnan elhozta.
Addig ismétli ezt a folyamatot, amíg a feladat dobozai, illetve a jelkártyák el nem fogynak az
asztaláról.
Feladatvégzés időtartama
Az 1. évfolyamban egy ülésben 5-6 perc lehet, majd az évek során eljuthatunk a 45 percig tartó
folyamatos munkavégzéshez.
Feladatok típusai
A gyermeknek az intellektuális szintjének és a finommotoros készségének megfelelő feladattípusok
adandók.
Egyeztetés: tárgyas, képes, funkció szerinti.
Szortírozás: különböző szempontok szerinti válogatás.
Szerelés: konstruálás.
Csomagolás: különböző csomagolástechnikák
Irodai munka: eszközhasználat, munkafolyamat.
Sorrendbe rakás: tárgyaknak, események képeinek adott szempont szerinti sorrendbe rakása.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
270
A feladatvégzés során elkövetett hibák
A munkavégzés során ejtett hibákat azonnal korrigáltatnunk kell a tanulókkal, hogy elkerüljük a
hibás megoldások rögzülését.
A munkavégzés közbeni viselkedés
A tanuló a helyén ülve csendben, kizárólag a feladatára figyelve, a munkaszervezésnek megfelelően
dolgozik. Szükség esetén segítséget kér, jelzi, ha elkészült.
Cél, hogy a felsorolt tényezők legalább egyike mérhetően fejlődjön. Vigye munkaasztalához a
feladatait, kitartóan, minél kevesebb hibával dolgozzon. Különböző típusú feladatokat önálló
feladatváltással, balról jobbra dolgozva, alaplap és/vagy egyéb vizuális segítség használatával
készítsen el.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
271
4.6. 2. "Babzsák"
A "babzsák" játékos szociális-kommunikációs fejlesztő program, mely elnevezését az ismert
eszközről kapta. Csoportos foglalkozás, amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a
klasszikus frontális tanítási szituáció, illetve a természetes élethelyzetek között. A "babzsák"
helyzetben tanultak tehát elsősorban a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák
meg.
A program tanításának célja, hogy a hiányzó vagy fogyatékos szociális és kommunikációs
készségeket pótolja, a formalizált szituáció, struktúra, szabályok alkalmazásával és a babzsák
eszköz használatának segítségével.
Védett, biztonságosnak megélt, jól átlátható, érthető környezetet és élvezetes, játékos helyzetet
biztosít a hatékony tanuláshoz.
A babzsák, mint eszköz szerepe a szociális és kommunikációs készségek közül a hiányzó
kölcsönösség, a szerepcsere tárgyi, érzékelhető/megfogható megjelenítése:
- a hallgató-beszélő szerep váltakozásának,
- a figyelem-fókusz váltakozásának,
- a szemkontaktus és szerepcsere összekapcsolásának,
- a szociális interakció kezdetének jelölése tanár és tanuló között, stb.
A babzsák használatára az interakciók szabályozásában a fejlesztés elején mindenképpen szükség
van, majd a készségek fejlődésével párhuzamosan törekedni kell az eszköz elhagyására, hogy a
tanultakat egyre természetesebben, mindennapi élethelyzetekben alkalmazzák a tanulók. Az eszköz
használata a "B" változat szerint haladó tanulók esetében illetve az alacsonyabb évfolyamokon
általában nem hagyható el.
Fejlesztési feladatok
Alapvető szociális-kommunikációs és kognitív készségek fejlesztése:
- figyelem,
- várakozás,
- sorra kerülés kivárása,
- testi közelség, testkontaktus elviselése
- közös tárgyra irányított figyelem,
- preverbális készségek: szemkontaktus és mutatás használata a szociális kommunikációban,
- a kommunikációs eszközök (beszéd, metakommunikáció, alternatív kommunikáció)
funkcionális használatának tanítása,
- a csoportos aktivitásban való részvétel szabályainak tanítása, a csoportba tartozás megértése
a tanuló saját szintjén.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
272
Komplex, magasabb szintű szociális-kommunikációs és kognitív készségek fejlesztése:
- a tantárgyakban és más programok keretében tanított készségek, ismeretek általánosítása,
ismétlése, szinten tartása,
- utánzás tanítása,
- figyelem a beszédpartnerekre,
- önmagáról és másokról való ismeretek tanítása,
- információ és tapasztalatcsere tanítása,
- szociális megértés, a "tudatteóriával" kapcsolatos készségek fejlesztése,
- a metakommunikáció megértésének fejlesztése,
- kritika és önkritika,
- önkontroll, saját viselkedés szabályozásának tanítása,
- a tanult szabályok általánosítása stb.
Tréning-helyzet
- Állandó helyszínen, félkörben elhelyezkedve, szőnyegen vagy székeken ülve zajlik a
foglalkozás. A "játékvezető", aki eleinte tanár, de később lehet tanuló is, szemben ül a
résztvevőkkel.
- A résztvevők: maximum 5-8 tanuló, minél homogénebb kognitív és egyéb készségszinten.
Játékvezetők és segítők (számuk a csoport szintjétől, a tanulók számától és attól függ, hogy
a program melyik szakaszában vannak).
- A foglalkozások rendszerint 15-30 percig tartanak, a résztvevők képességeitől függően.
- A foglalkozások menetét merev szabályok határozzák meg, melyek a tanulók számára a
helyzet megértését, a kiszámíthatóságot teszik lehetővé. A szabályok pontosan
meghatározzák az összes résztvevőtől elvárt viselkedéseket, cselekvéseket, a viselkedés
következményeit, a feladatot és végrehajtásának módját, időtartamát, az egyes tanulók
képességeinek megfelelően differenciálva, az események sorrendjét, az egyéni értékelés
szabályait.
Eszközigény
- Annyi babzsák, ahány résztvevő van.
- A feladatokhoz szükséges eszközök, pl. képek, tárgyak.
- Egyéni emlékeztető kártyák, melyeken viselkedési szabályok vannak az önkontroll
segítéséhez.
- Egyéni jutalmazási rendszerhez szükséges eszközök (amennyiben szükség van erre).
A program felépítése
A program moduláris, a feladatokat a csoport tanulóinak szükségleteihez alkalmazkodva kell
összeállítani az előző foglalkozásokra, a napi aktualitásokra és a tantárgyakban tanultakra építve.
Az egyes feladattípusok bővíthetőek vagy egyszerűsíthetőek az egyes tanulók képességeinek
megfelelően. A program módot ad a differenciálásra csoporton belül és tanulócsoportok között
egyaránt.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
273
Modul minták
- "Tárgyletakarós": A játékvezető a gyermekek elé olyan használati tárgyakat helyez, melyek nevét
ismerik, és ki tudják mondani. A megnevezés után kérdések és válaszok következnek.(pl. Mi van a
ceruza és a radír között?) Rövid gyakorlás után a játékvezető letakarja a tárgyakat, majd kérdéseket
tesz fel a tárgyakról. A játékosoknak figyelni kell egymás válaszait is, valamint azt, hogy mikor
kerülnek sorra. Amennyiben valaki hibázik, a társai korrigálják.
A feladat alkalmas a nyelvi megértés és beszédhasználat, a figyelem és emlékezet fejlesztésére, a
tanulókat egymásra, való odafigyelésre készteti. A jó és rossz válaszok kapcsán tanári kérdések
segítségével gyakoroltatható értékelés, önértékelés.
- "Üzenetátadás": A tanulók lehajtják a fejüket, a játékvezető megérinti az első játékos vállát és
valamilyen mozdulatsort mutat neki. A játékos a mozdulatot utánozza, majd m tovább adja a
következő játékosnak. A feladat teljesítésekor a tanulók tapasztalatot szereznek az
információbirtoklásról és továbbadásról. A feladat gyakorlása fejlődik a figyelem és utánzás
képessége, a metakommunikációs eszközök értése és használata.
- "Dobálós": Az a gyermek kap babzsákot, aki a játékvezető szemébe néz. Amikor már minden
gyermeksorra került, a játékvezető jellemző tulajdonságokat mond egy-egy gyermekről, és aki
magára ismer, visszadobja az eszközt a játékvezetőnek.
A feladat alkalmas a preverbális készségek, szemkontaktus, a motoros készségek, az önmagáról
való tudás, a figyelem fejlesztésére. Számos változat és nehézségi fokozat képzelhető el az
alaphelyzet variálásával.
- "Mesélős": A játékvezető kijelöli a mesélőt, megadja a témát és szempontokkal segíti a tanulót.
pl.: Meséld el, mit csináltál ma attól kezdve, hogy felébredtél! Beszélj arról, hogy kivel jöttél az
iskolába, kikkel találkoztál, milyen feladataid voltak idáig stb.
Addig beszélj, amíg a homokóra lepereg! A történet elhangzása után a tanulók kérdezhetnek
társuktól, az új információra vonatkozó kérdéseket és adekvát válaszokat a játékvezető jutalmazza.
A játék végén a játékvezető értékeli a mesélő teljesítményét.
A feladat csak az "A" változat szerint haladó tanulóknak ajánlott, a felsőbb évfolyamokon.
A játék során fejlődhet a figyelem, emlékezet, önismeret, kommunikációs és szociális készségek,
valamint annak képessége, hogy a saját élményt időrendben és összefüggően idézze fel a tanuló,
gyakorolható az információk cseréje stb.
A felsoroltakon kívül gyakorlatilag végtelen számú feladat tervezhető, a fentiek csupán például
szolgálnak.
Társas viselkedés fejlesztése
A „Társas viselkedés fejlesztése” program azoknak a csoportos foglalkozásoknak a gyűjteménye,
melyeket az Autizmus Kutatócsoport Általános Iskolájában szerveztek az elmúlt években. Egy
fejlesztő programban való leírásukat az teszi indokolttá, hogy cél-és feladatrendszerük, valamint
tervezésük módja csaknem azonos. Természetesen a felsorolt fejlesztési feladatok nem egyformán
hangsúlyosak az egyes foglalkozás-típusokban.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
274
A foglalkozások tartalma elsősorban a tantárgyi tantervekből származik.
A következő csoportos foglalkozások megszervezése ajánlott:
1. Közös játék
2. Közös tanulás
3. Közös kézimunka
4. Ünnepek
A felsorolt csoportos foglalkozások egymástól függetlenül, illetve párhuzamosan is szervezhetők az
egyes gyermekek, ill. tanulócsoportok szükségleteinek megfelelően.
A program a „Babzsák” fejlesztő programhoz hasonlóan a társas helyzetekben való részvételt
alapozza meg, ezért cél-és feladatrendszerük csaknem azonos.
A program célja, hogy elősegítse a társas helyzetek gyakorlását, a részvétel szabályainak
megtanulását, mivel az autizmussal élő gyermekek spontán nem, vagy nem megfelelően vesznek
részt azokban.
A fejlesztés során a társas helyzetek szabályos sémát követnek, így érthetővé és élvezhetővé válnak
a résztvevők számára.
A program feladata, hogy az egyes tanulókat egyéni képességeikhez mérten a lehető legmagasabb
szintre juttassa el a csoportos helyzetekben való részvétel terén.
A csoportos helyzetek alaptípusai (nehézségi sorrendben):
1. A csoport tagjai egy térben tartózkodnak
2. A csoport tagjai egy térben, azonos aktivitást végeznek, de saját eszköz-készlettel
3. A csoport tagjai egy térben, azonos aktivitást végeznek és megosztoznak az eszközökön
4. A csoport tagjai együtt dolgoznak, játszanak azonos eszközzel, várakozniuk kell a sorra
kerülésre
5. A csoport tagjai versengenek egymással az adott aktivitásban
6. A csoport tagjai együttműködnek (kooperálnak) valamely közös cél érdekében
A felsorolt csoportos helyzetek során a következő képességek egyénre szabott fejlesztésére nyílik
lehetőség:
- testi közelség elviselése
- a figyelem fejlesztése
- a várakozásra való képesség fejlesztése
- sorra kerülés kivárása
- közös tárgyra irányított figyelem fejlesztése
- a kommunikációs eszközök (beszéd, metakommunikáció, alternatív kommunikáció)
funkcionális használatának tanítása
- szociális rutinok tanítása
- a csoportos aktivitásban való részvétel szabályainak tanítása, a csoportba tartozás megértése
a tanuló saját szintjén
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
275
- együttműködés valamilyen közös cél elérése érdekében
- a tantárgyakban, és más programok keretében tanított készségek, ismeretek általánosítása,
ismétlése, szinten tartása
- figyelem a partnerekre
- szerepcsere
- frontális utasítások megértésének fejlesztése
- énkép és önismeret fejlesztése
- más személyekről való tudás bővülése
- a metakommunikáció megértésének fejlesztése
- önkontroll, saját viselkedés szabályozásának tanítása
- osztozás az eszközökön
A foglalkozások tervezése, szervezése:
A csoportos foglalkozások tervezésének, megszervezésének legfontosabb előfeltétele, hogy a
pedagógus gyermekenként előre ismerje a következő tényezőket:
- Mennyi ideig képes a gyermek részt venni az adott foglalkozáson.
- Milyen létszámú csoporttal képes együtt dolgozni, kik azok a társak, akiket tolerál.
- Szükséges-e, és ha igen, milyen vizuális segítség teszi lehetővé az önálló részvételt.
- Motivált-e a gyermek a részvételre, ill. külső jutalmakkal érdekelté tehető-e a foglalkozáson
való részvételben.
- A kommunikáció használat és megértés milyen színvonala várható el a gyermektől.
- Milyenek a gyermek finommotoros és kognitív képességei.
- Hol tart a gyermek az egyes tantárgyak tananyagában.
- Melyek a szociális-kommunikációs készségek terén meghatározott aktuális, rövid-távú
célkitűzések.
- Melyek a viselkedés-problémák megelőzésének, kezelésének aktuális technikái.
- Van-e a gyermek számára szorongást okozó eleme az adott csoportos foglalkozásnak.
A fenti kérdések számbavétele után a pedagógusok már össze tudják állítani a csoportokat
homogenitásra törekedve.
A foglalkozások vezetőjén kívül kellő számú felnőtt segítő jelenléte is szükséges lehet.
Az egyes csoportos foglalkozások jellemzői
Közös játék
A közös játék megszervezésére akkor kerülhet sor, ha legalább két tanuló képes arra, hogy a
játékszabálynak megfelelően vegyen részt ugyanabban az egyszerű társasjátékban. A részvétel
szociális-kommunikációs, kognitív és motoros feltételei egyéni fejlesztés keretében
megteremthetők. A tanárok szerepe a játék során lehet modell vagy segítő.
A távlati cél az, hogy fokozatosan kivonódjanak a játékból a felnőttek, és a közös játék spontán
választott szabadidős aktivitássá váljon a tanulóknál.
A fejlesztési feladatok közül a sorra kerülés kivárása, a megszólítás, a szerepcsere, figyelem a
partnerre, önkontroll (pl. vesztés esetén), szabálytartó viselkedés emelendők ki.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
276
Ajánlott játékok:
Képes lottó
Memória-játék
Szín, formaegyeztető játékok
Dominó
Egyszerű dobókockás játékok
Ki nevet a végén
Autós, szám stb. gyermekek számára készített kártyajátékok
Sakk
Kérdezd meg, ki az!
Közös tanulás
A foglalkozás megszervezése rendkívül fontos azon tanulók esetében, akiknél felmerül az
integráció lehetősége, mert így gyakorolhatják a tanórai viselkedés legfontosabb szabályait. A
speciális csoportban maradó gyermekeknél többek között a tanultak általánosítása és a szabálytartó
viselkedés kialakítása miatt hasznos a közös tanulás. Az alaphelyzet a klasszikus frontális
osztálytermi helyzethez hasonlít, de új ismeretek tanítására nem kerül sor. A közös tanulást vezető
tanár (begyakorlott csoportnál lehet a vezető gyermek is) minden esetben frontális instrukciókat
alkalmaz, az értelmezésben szükség esetén egy másik tanár segít. A feladatok kapcsolódhatnak
adott tantárgyhoz, és/vagy a mindennapi élményekhez, történésekhez.
A fejlesztési feladatok közül a figyelem, sorra kerülés kivárása, frontális utasítások követése,
önkontroll, viselkedés-szabályozás, saját teljesítmény értékelése, összehasonlítása a társak
teljesítményével, megfelelő szociális rutinok gyakorlása, szabálytartó viselkedés, a tantárgyak
keretében tanított készségek, ismeretek általánosítása, ismétlése, szinten tartása, közös tárgyra
irányított figyelem fejlesztése, a kommunikációs eszközök (beszéd, metakommunikáció, alternatív
kommunikáció) funkcionális használatának tanítása, információ megtartása és megosztása
emelendők ki.
A közös tanulás során ajánlott feladattípusok:
Állítások igazságtartalmának megítélése
Hiányos szavak, mondatok befejezése
Találós kérdések, rejtvények
Fejszámolás
Tollbamondás
Kérdések mindennapi eseményekkel vagy konkrét programokkal kapcsolatban
Csoportosítások különböző szempontok szerint
Jellemző tulajdonságok gyűjtése tárgyakról, személyekről stb.
Közös kézimunka
A közös kézimunka foglalkozás során a csoport készíthet egy közös munkadarabot, vagy azonos
instrukciók alapján ki-ki saját feladatán dolgozhat. A foglalkozás témája kapcsolódhat aktuális
élményekhez, eseményekhez, ünnepekhez, készülhet használati tárgy vagy ajándék stb., de új
technika tanulása nem lehet cél. A foglalkozást egy tanár vezeti, kellő számú segítő felnőtt
bevonásával.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK 091022
277
A fejlesztési feladatok közül a figyelem, együttműködés a közös cél érdekében, frontális utasítások
követése, önkontroll, megfelelő szociális rutinok gyakorlása (pl. kérem szépen, köszönöm),
osztozás eszközökön, szabálytartó viselkedés, közös tárgyra irányított figyelem fejlesztése, a
kommunikációs eszközök (beszéd, metakommunikáció, alternatív kommunikáció) funkcionális
használatának tanítása emelendők ki.
Ünnepek
Az ünnepek közül a születés-és névnapokkal kapcsolatos események válnak leghamarabb érthetővé
a gyermekek számára, a szimbolikusabb jelentések megértését kívánó társadalmi ünnepek gyakran
nagyon mechanikusan, formálisan közelíthetők csak meg. Az ünnepek előkészítése nagy
körültekintést követel a tanároktól, mert számos olyan mozzanatot tartalmaznak, melyek
szokatlanok, esetleg ijesztőek lehetnek a gyermekek számára. Az előkészítés legfontosabb eleme a
gyermekek felkészítése a változásokra, különlegességekre, szokatlan tárgyakra, ismeretlen
személyekre. A közös ünneplés előtt rendkívül fontos az időtartam és az események pontos
forgatókönyvének, valamint a viselkedésproblémák megelőzésének megtervezése, mert a
különleges események nagyon nehezek lehetnek egyes tanulóknak.
A fejlesztési feladatok mindegyike megjelenik az ünnepek kapcsán. A személyes ünnepek nagy
előnye, hogy megköveteli mások szempontjainak figyelembe vételét.
5. Az autizmussal élő tanulók tantárgyi rendszere és óraszámai a Készségfejlesztő Speciális
Szakiskolában
A készségfejlesztő speciális szakiskola tantárgyfelosztása a
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Dokumentumában található.