A reformpedagógiától a web 1.0-ig
• A premodern társadalmakban a közösségi élet az informális tanulás színtere
• A modern ipari társadalmakban a tanítás és a nevelés feladatait az erre specializálódott intézmények vették át.
• Az iskolarendszer multifunkcionálissá vált– Esélyegyenlőség– Tudásátadás– Mobilitás biztosítása– Erkölcsi nevelés
A reformpedagógiától a web 1.0-ig
• A heterogén feladatok halmaza teljesíthetetlenné vált és az ellentmondások sokasodó válságjelenségekhez vezettek
• Több válasz érkezett,mint lehetségesen járható út– iskolai formában próbálták modellálni a premodern
világ szerves egységét– tudományos alapokon nyugvó rendszerelemzéssel (H.
Coombs)– újra-társadalmasítás (Ivan Illich)
Web 1.0, eLearning 1.0
• Az internet elterjedése lehetővé tette a legkülönbözőbb tanulási tartalmak digitális tárolását és lehívását.– szövegek– Képek– multimédiás feldolgozások
Web 1.0, eLearning 1.0
• Információk gazdag tárházát hozta létre (Web 1.0) ,de nem volt interaktív
• Gyakorlatilag lehetetlen volt saját tartalmat létrehozni
• Böngészés és letöltés szempontjából volt fontos• Elterjednek az internetre alapozott tanulás
szervező programok– Learning Management System
eLearning 1.0
• Hagyományos oktatási algoritmusok• Lineáris Kurzusok• Tutorokkal és formalizált, automatikusan is
ellenőrizhető feladatok• Online tanfolyamok
Hálózati tanulás a web 2.0-ban. A konnektivizmus
A web 2.0 és az eLearning 2.0 mint válasz az élethosszig tartó tanulás politikai kihívására
• Interaktív lett• A felhasználók létrehozhattak saját,egyedi
tartalmat• A magán- és intézményes információk a
kibertérben szabadon megjelenhetnek• Naplók (blogok), fórumok, csevegési terek,
wikik, hírcsoportok, ismerős-hálózatok jöttek létre
eLearning 2.0
• Tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő tanulási forma
• Az autonómián és spontán tudáscserén alapulva többé már nem hirerarchikus
• Sokirányú, decentralizált, sokcsatornás• Kollaboratív tanulásra ösztönöz
eLearning 2.0
• Újragondolt „tanítási-tanulási folyamat”• A tananyag egységes keretrendszerbe
foglalása• A tananyagnak a tanuló számára
hozzáférhetővé tétele, ill. kizárólagossága
Konnektivizmus
• Az individuális tudásszerveződés neuropszichológiájáról szól
• Érvényes összefüggésrendszerbe helyezett tudáselemeket biztosít
• Ezek gyengén beágyazott, de sokszínű szempontrendszer köré épülnek
• Minél több ilyen gyenge információ veszi körül az erős kapcsolattal rendelkező tudást, annál érvényesebbnek fogadjuk azt el
Konnektivizmus
• Az információs kor tanuláselméletének nevezi magát
• A hálózatosodási tendenciákra támaszkodva Georg Siemens alapozta meg a konnektivizmusnak nevezett tanuláselméletét (2005)
• A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap
Siemens
• Túllép a hagyományos elméleteken– Behaviorizmus– Kognitivizmus– Konstruktivizmus– Nem veszi figyelembe, hogy miképpen megy
végbe a tanulás a szervezetekben és a hálózati struktúrákban
KÉSZÍTETTE : SZABÓ DÁNIEL
Felhasznált irodalom : http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf , Wikipédia