November 17-én, szom-bat este hét órakor, a SzentIstván Király templomMindszenty-termében Er-zsébet-Katalin bálra gyüle-keztek a chicagói magyarok.Igaz, a dátum megelõztemindkét névnapot, de mit le-het tenni: akkor kell bált ren-dezni, amikor más rendez-vények nem zavarják az ese-mény sikerét.

A Szent István Királytemplomban régen – évek,talán évtizedek óta – nemláttunk ennyi embert egybálon! Hogy mi volt a sikertitka, nem az én kötelessé-gem tanulmányozni, megte-szik majd helyettem a báliest rendezõi, akik büszkénés fáradtan térhettek nyugo-vóra, jóval éjfél után.

Fontos az, hogy a vendé-gek jól érezték magukat, to-vábbá a befolyt bevétel kisséfeltöltötte az egyre apadópénztáralapot. A báli ren-dezvények fontos anyagiforrásai a plébánia fennállá-sáért folytatott küzdelem-nek, hiszen csupán tagdí-jakból és a mise során gyûj-tött Péter-fillérekbõl lehetet-len az egyházközséget mû-ködtetni.

Szerencsére a Szent Ist-ván Király plébánia anyagihelyzete jó kezekben van,hiszen volt több tehetõsebbhívõ, akik elhunytuk utánvégrendeletben nagyobbösszeget hagytak a lassannyolcvan éves templom ja-vára. A pénz természetesennem tart örökké, ezért van-nak az évente visszatérõrendezvények, mint példáula farsangi bál, a Szent Ist-ván-napi búcsú, a karácso-nyi ünnepély és végül a csa-ládi Szilveszter est.

Ez utóbbi eléggé kocká-zatos vállalkozás, mert elõ-fordulhat egy-egy hóvihar,ami megnehezíti, sõt sokesetben lehetetlenné teszi aközlekedést és a parkírozást.

Az idei Erzsébet-Katalinbálra Magyarországról érke-zett a kéttagú Tesók együt-tes, akik nagy sikerrel ját-szották és énekelték a '80-asévek dalait, amint a még ré-gebbi és az újabb idõk köz-ismert táncszámait is. AzOláh Attila és Oláh Györgytestvérpár 1997 óta áll a mu-latni vágyók rendelkezésére,a lakodalmas számok külö-nösen jó hangulatot vará-zsoltak a táncterembe, aholvígan ropták a táncot, váro-sunk mulatni vágyó fiataljai,akár az idõsebb korosztálytagjai.

Volt már itt Chicagóban aTesók együtteshez hasonlóduett, például három évvel

ezelõtt, 2009-ben a MCHawer és Tekknõ szórakoz-tató zenét játszó párosa lé-pett fel a templomnál. A hét-köznap esti mûsoron fõkéntfiatalok voltak, akik nagyonélvezték a számukra ismertelõadókat. Az elõadásról rö-vid beszámolómban ezt ír-tam:

„A gyengén meghirdetett

program kevés érdeklõdõtvonzott. A mûsor nekem tet-szett, amelyen az elõadók –számomra eddig ismeretlen– lakodalmas rockot, rapet,romazenét és magyar nótá-kat egyesítõ zenés kavalká-dot játszottak háttérzenével,érdekes stílusban. Számom-ra mindez teljesen új volt,

azonban a fiatalok víganropták a táncokat. Míg azidõsebbek mosolyogva néze-gették a szórakozást”.

Amint fentebb már emlí-tettem, ez alkalommal – no-vember 17-én – a megszo-kottnál jóval többen vettekrészt a bálon, amely finom,házilag készített vacsorávalindult, amit az egyháztanácstagjai profi módon készítet-tek. Jó vacsora és tüzes ma-gyar borok hatása mindenesetben megteszi az elvárthatást, a közönség Oláh Atti-la énekszámaira vidámantáncolt, míg a zenét fivére aDJ-felszerelésbõl varázsoltaa terembe.

Feltételezem, hogy a Ma-gyarországról érkezett Ft.Kovács János atya szemé-lye is hozzájárult a sikeresrendezvényhez, így mosthúsvétig ismét magyarul

folynak templomunknál aszentmisék, és jól ismertmagyar pap vezeti a szertar-tásokat.

Lényeges lenne véglegesmegoldást találni az állandó-an visszatérõ paphiányra,ami nem csak a katolikus hí-vekre, hanem az egész chi-cagói magyar közösségre iskihatással van. Ugyanis a

Szent István Király templomépülete tölti be a chicagóiMagyar Ház funkcióját, ahola múltban különféle kultúr-mûsorok kerültek színresokszor a plébánia égiszénkívüli rendezéssel.

Egykoron, még a '80-asévekben, New Yorkbantöbb menedzser mûködött,

akik otthonról hozattákészak- amerikai turnéra ahírneves magyar szórakoz-tatómûvészeket. Az '56-osgeneráció számára ismertmûvészek: Honthy Hanna,Petress Zsuzsa, LatabárKálmán, Feleki Kamill,Rátonyi Róbert, a magyaroperettszínpad halhatatlan,felejthetetlen sztárjai már a

'60-as években kezdtekamerikai turnéra járni, ké-sõbb a fiatalabbak, szá-munkra ismeretlen elõadóktettek eleget az észak-ameri-kai meghívásoknak.

Oszvald Marika, Haran-gozó Teri, Kovács Kati,Illényi Katica, Farkas Bá-lint, Poór Péter, LeblancGyõzõ nevét akkoriban ke-

vesen ismerték Chicagóban,mégis sokszor megtelt aMindszenty-terem az elõ-adásokra. A Záray Márta,Vámosi János táncdaléne-kes párosra az '56-osok isemlékeztek, õk és a fentebbemlített elõadók több sike-res programot hoztak aSzent István Király temp-lomba.

Ezek a Magyarországrólérkezett mûvészek léptekakkoriban a helyi közönségelé, és sok sikeres mûsorvolt látható, fõként Ft.Eördögh András plébánosáldásos mûködése alatt.

A közszeretet élvezõ je-zsuita, András atya 1987-ban érkezett hozzánk a ka-nadai dohányvidékrõl, ésnemcsak a 100 éves épüle-tet, hanem a magyar plébá-niát is megmentette az el-múlástól. Abban az idõbenBernardin bíboros már hi-vatalosan elhatározta, hogybezárják azokat az egyház-községeket, amelynek 300-nál kevesebb tagja van.

A Szent István Király plé-bánia fennállása óta tagság-problémával küzdött. Mígmás magyarlakta városok-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2012. december 8. – 50. szám –

December 16-án vasárnap délelõtt 10 órakor, Szent-mise és utána Karácsonyi ünnepély. Szent István Királytemplom.

December 31-én hétfõn este 6 órakor: Hálaadó Szent-mise, utána 7 órától Szilveszteri bál. Szent István Királytemplom.

2013.Január 26-án szombat este: Gála bál, Chicagói Magyar

klub rendezés.Február 18-án szombaton este 7 órakor: Farsangi bál.

Szent István Király templom.

CHICAGÓI KRÓNIKA

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

Harmath István

CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!

Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

„Egy darab magyar otthon!”

ban a templomok az úgyne-vezett magyar gettókbanépültek, addig a mi váro-sunkban olyan helyen van amagyar templom, ahol so-sem élt domináns magyarközösség.

Chicagóban a magyarokeleinte a város déli oldalán, aBurnside néven ismert ne-gyedében laktak. Ott alakult1904-ben a Magyarok Nagy-asszonya néven az elsõ ka-tolikus egyházközösség,majd gyorsan, egy éven be-lül felépült a templom is a93-ik utca és Chaunceyavenue sarkán.

Két könyvben találhatókpontos adatok a városban éltmagyarság történetébõl, azegyik Fejõs Zoltán 1993-ban, Budapesten kiadott Achicagói magyarok két nem-zedéke 1890-1940 – Az etni-kai örökség megõrzése ésváltozása címû szociológiaitanulmánykötete. A másikMihályi Gilbert A Szent Ist-ván Király plébánia Chicagó-ban címmel 1999-ben Kecs-keméten kiadott mûve.

Dr. Mihályi Gilbert O.Praem. premontrei kano-nok 1974 és 1986 között volta chicagói Szent István Ki-rály egyházközség plébáno-sa, aki az itt töltött 12 év alatttanulmányozta a rábízottnyáj történetét. Gilbert atyaaz Üdvözlet az Olvasóknak!címû bevezetõjében többekközött ezt írta:

„Ezt a magyar plébániáta világvárosban és környé-kén élõ magyarság keresz-tény hite és nemzeti öntuda-ta hozta létre. Magyar közös-séget akartak, ez pedig csaka hívek és a lelkipásztor egy-ségében jöhetett létre. Meg isvalósult Chicago annyietnikus csoportja között aSzent István Király, „egy da-rab magyar otthon”, „kisMagyarország”…

A Szent István Királybanösszegyûlt magyarság lelkesegyüttmûködéssel, jószívûadományaival és közösségimunka felajánlásával öntu-datosan ezeréves örökségetszolgált és nélkülözhetetlenértékrendhez igazodott, samíg otthon tehetetlenségrevoltak kárhoztatva, az Ópe-renciás tengeren túl, a nagy-világ elõtt tanúságot tett ar-ról, hogy 896-tól európai kul-túrnép vagyunk.

Ezért kötelesség megörö-kíteni elévülhetetlen érdeme-inket… Nagy öröm tölt el,hogy az amerikai katolikusmagyar misszió Chicagóbankialakult gyülekezeténekgazdag és sokszínû életét be-mutathattam. Hálás vagyokmindenkinek, aki ennek ré-sze volt, s így együtt állhat-tunk és dolgozhattunkMindszenty József szellemé-ben Istenért és Hazáért!”

Chicago északi részén az1934-ben alakult a Szent Im-re egyházközség hívei Ft.Kasztovszky Imre plébánosvezetésével nekiláttak amunkának, hogy a Wash-tenaw utcában bérelt temp-lomot fenntartsák. Ez gigászifeladat volt a gazdasági ösz-

szeomlást követõ években,de 1938-ban mégis új temp-lomban költöztek, ami a mainapig a helyén áll, és márSzent István Király névenvált ismertté Chicagóban.

„A templomszentelést1938. szeptember 24-én ahelybeli fõpapság elfoglaltsá-ga miatt Samuel Strich,Milwaukee érseke végezte.Különben õ lett hamarosanChicago bíboros-érseke. Amagyar plébániák messzeidegenben végzett nemzet-mentõ hivatását értékelveHorthy Miklós, Magyaror-szág kormányzója távirati-lag üdvözölte ezt a nagysze-rû magyar alkotást.”

A templomot 1954-benmegnagyobbították, éppenidõben, mert hamarosan az1956-os magyar forradalommenekültjei érkeztek nagyszámmal Chicagóba. ASzent István Király plébániamindent elkövetett, hogy le-telepedésükben és életkez-désükben segítse õket. Errõla következõképpen emléke-zett Ft Magyar József, azakkori plébános:

„Amikor 1956 után Chi-cagóba érkeztek a mene-kültek, emlékezünk, hogya következõ vasárnapokonszázával jöttek egyházme-gyei autóbuszokon aSpaulding otthonból a ma-gyar szentmisékre. Annyi-an, hogy a megnagyobbí-tott templomban nem ma-radt állóhely még a padokközött sem. A szentmiseután az Oltáregylet és aSzent Név Társulat tagságalátta õket vendégül reggeli-re a nagyteremben”.

Tény, hogy ezekbõl a me-nekültekbõl sokan a SzentIstván Király egyházközséghûséges híveivé váltak, ésígy e gyerekes családok kö-zül még ma is vannak, akika plébánia közösségéheztartoznak.

Fejõs Zoltán a chicagóimagyarok történetét feltárókötetében a Magyarok Nagy-asszonya egyház létszámátkb. 700 lélekre tartja, amely-hez 150 család és 200 egye-dülálló tartozott, mindez1904-ben. Most, 2012-bõlvisszanézve örülnénk azilyen magas számú tagság-nak.

Állandó visszatérõ témájaa Chicagóban és környékénélõ magyaroknak, hogymennyien vagyunk, erremindenki különféle szám-mal válaszol. A legutolsónépszámlálási adatok sze-rint, amelyben utoljára tet-tek kérdést az etnikai szár-mazással kapcsolatban,2000-ben történt, ekkor öt-venezren volt a magyaroklétszáma Illinois államban,ezeknek is csak 10-15 száza-léka beszéli otthon a magyarnyelvet.

A 2010-es census nem tettfel etnikai kérdést, etnikailagkizárólagosan a spanyolnyelvet beszélõket számlál-ta. Tény, hogy nem vagyunksokan Chicagóban és szá-munk a bevándorlás megne-hezítése óta egyre fogy.

A Szent István Király templom az 1980-as években, az átalakítás elõtt

A norridge-i magyar reformátusok néptánccsoportja

A Tesók duett - Oláh György és Oláh Attila

„Megy a gõzös, megy a gõzös…”