1
Elmúlt az amerikai gaz- dasági csõd veszélye, leg- alábbis pár hónappal elto- lódott az ún. fiscal cliff ko- média, amelyre az egész világ, de fõképpen az ame- rikai adófizetõk érdeklõ- dése irányult. Az orosz ru- letthez hasonló politikai harc az év utolsó napjai- ban Obama elnök és a sze- nátus között játszódott, s amikor végre megegyez- tek, a republikánus több- ségû képviselõház is rábó- lintott a gazdasági szaka- dék elkerüléséhez. A New York-i tõzsde 300 pont körül emelke- dett, annak dacára, hogy a politikai egyezmény csak két hónapra adott haladé- kot a honatyáknak, akik éppúgy, mint az elnök, munkával töltötték az év végi vakációt. Január else- je után a politikai erõvi- szonyok nem sokat vál- toztak, az új törvényho- zók közt a republikánu- sok továbbra is fölényben vannak képviselõházban, bár az elõnyük csökkent a tavalyihoz képest, a sze- nátus összetétele pedig nem sokat változott. A washingtoni adok-ka- pok politikai mérkõzésen mindkét fél nyert és veszí- tett egy kicsit, a következõ fordulóra két hónap múlva lesz lehetõség. Akkor kez- dõdik elölrõl a politikai csetepaté, amelybõl bizo- nyára újfent az amerikai adófizetõk húzzák a rövi- debbet. Barack Obama január 21-én újból leteszi az elnö- ki esküt, és a szociális programjai tovább széle- sednek, a republikánusok pedig mindent megtesz- nek azért, hogy az elnök terve ne sikerüljön. Ez így helyénvaló egy demokrati- kus országban. Jómagam továbbra is a republikánu- soknak szurkolok. Az egész szilveszterre tálalt politikai játék a kí- vülállók számára kabaré- nak, de legalábbis komédi- ának tûnt, csak az ameri- kai adófizetõk nézték ko- molyan és kissé szomorú- an a zsebüket és az életü- ket befolyásoló hercehur- cát. Elõbb a törvényhozók hagyták ott a washingtoni munkahelyüket, a kará- csonyi ünnepi szabadság mindenki számára kiérde- melt, majd az elnök és családja mentek Hawaii- ba, ahol kellemesebb az idõjárás ilyenkor, mint Washingtonban. Azonban ahogyan kö- zeledett a kritikus idõ- pont, és a pénzügyi szaka- dék veszélye egyre inkább visszafordíthatatlannak látszott, már csak abban bízhattunk, hogy a beton- ba ágyázott poli- tikai álláspontok közeledhetnek egymáshoz, és a házelnök John Boehner vissza- rendeli Wa- shingtonba a kongresszusi képviselõket. Végül az utol- pillanatban hirtelen megszü- letett a kompro- misszum, ame- lyet egyik fél, sem az elnök, sem a szenátus demokratapárti politikusai, sem a képviselõház republikánus tagjai sem sze- rettek, de végül megegyez- tek. Obama elnök beszédé- ben, arcán savanyú mo- sollyal jelezte, hogy az amerikai lakosság nagy ré- szét megkímélte az adó- emeléstõl, kivéve a gazda- gokat, ami ebbõl kifolyó- lag – a republikánusok szerint – hátráltathatja a várt gazdasági kibontako- zást. Nemcsak a szakem- berek, hanem az egyszerû emberek számára is biz- tos volt, hogy az eredetileg elképzelt, mindent átfogó, hatalmas gazdasági meg- oldást nem lehet az utolsó pillanatban tetõ alá hozni. Obama elnök a válasz- tási programja legfonto- sabb pontjai között jelez- te, sõt piros vonallal alá- húzta az évi 200 ezer dol- láros – a háztartásokban 250 dollár – feletti jövedel- mek adóemelését. A re- publikánusok számára semmi- féle adóemelés nem volt elfo- gadható. A kompro- misszum után 400 ezer egyéni és 450 ezres fe- letti éves háztar- tásoknál lesz adóemelés, pe- dig az elnök még a napokban is ki- jelentette, hogy az ígért választá- si programból nem enged. Hát így higgyen az ember a politi- kusnak. A szociális ki- adások megnyirbálására, valamint a hatalmas költ- ségvetési deficit rendsza- bályozása még elmaradt, de hamarosan megkezdõ- dik a harc, és a végén való- színûleg itt is kompro- misszum lesz szükséges. Tudja ezt Obama elnök is, nem látszik világosnak, hogy nyilvánosan miért beszél elfogadhatatlan ál- láspontokról, de ilyen a politika Amerikában. A szilveszteri politikai megegyezés fõ- szereplõi azon- ban nem az el- nök Barack Obama és a ház- elnök John Boehner, hanem az alelnök Joe Biden és a sze- nátus kisebbségi vezetõje, Mitch McDonnell vol- tak. Õk régi poli- tikai ellenfelek, de az együtt el- töltött hosszú évek során sze- mélyes barátok- ká váltak a sze- nátusban. Mindig irigy- kedve néztem az amerikai politi- kusokra, akik a szenátus- ban és a képviselõházban halálos ellenfélként vitat- koznak, majd együtt isz- nak koktélt vagy kávét a bárban, és barátságosan elbeszélgetnek egymással családi dolgaikról. Remé- lem, egyszer eljön az idõ, amikor a magyar politiku- sok hasonlóképpen tudják megoldani a vitás problé- máikat. Január 14-én már meg- kezdõdött a vita Obama elnök és a képviselõházi republikánus vezetõk kö- zött. Az elnök a Fehér Házban tartott sajtókonfe- rencián nyomást próbált gyakorolni a nyakló nél- küli költekezést fékezni akaró republikánus képvi- selõk felé, és akár a no- vemberi választások után, ismét piros vonalat próbál húzni bizonyos szociális programok alá. A föderális nyugdíjból élõ idõs polgárok – akár ezen sorok írója is – hitet- lenkedve néznek az elnök fenyegetései elé. Nem lesz fizetésképtelen az ország, és az elnök ismét beadja majd a derekát, mert sem- mi értelme nincs újból a szakadék szélére vinni az ország pénzügyi helyzetét. Természetesen, mi, a nyugdíjból élõ idõs embe- rek nem megyünk az ut- cára tüntetni, harcolni az elnök ellen. Ezt egyszer megtettük 1956-ban, ami- kor a szovjet megszállók tankjai voltak az ellenfe- lek. Itt nem lesz lázadás, igaz, tankokat sem vezé- nyelnek a tüntetõk ellen. Mióta 2008-ban Obamát választották az ország elnökének, már két évben nem kaptunk eme- lést a Social Security nyugdíjakhoz. Furcsa, hogy a szocialista progra- mokra érzékeny elnök po- litikája eddig pont a fix be- vételbõl élõ nyugdíjasokat sújtotta. Az extra pénz az illegá- lisan itt élõk támogatására kellett, az idõs emberek éljenek meg a spórolt pén- zükbõl. Érdekes, hogy a republikánus elnök, Geor- ge W. Bush hivatalban töltött nyolc éve alatt a nyugdíjalap minden év- ben kapott emelést, hi- szen drágult az élet, s kü- lönben nem tudtunk vol- na lépést tartani a növeke- dõ árakkal. Az év végén a gazdasá- gi szakadék elkerülése csupán egyike volt az amerikai polgárokat érin- tõ izgalmaknak. Amerikát ugyanis sokkolta egy isko- lai mészárlás, amely de- cember közepén, Connec- ticut állam Newtown nevû városában történt. A békés kistelepülés Sandy Hook nevû iskolájá- ban egy álig felfegyver- zett, Adam Lanza nevû ámokfutó fiatalember meggyilkolt 20 kisgyerme- ket és hat felnõtt tanárt, majd végül magával is végzett. A tragikus bûn- cselekmény megmozgatta Amerika társadalmát, és Obama elnök rögtön bi- zottságot állított fel annak érdekében, hogy hasonló eset többet ne fordulhas- son elõ az országban. A bizottság Joe Biden alelnök vezetésével azon- nal megkezdte munkáját, de a Nemzeti Fegyverszö- vetség – a National Rifle Association – az amerikai alkotmány második kiegé- szítésére hivatkozva, sem- miféle korlátozást nem hajlandó elfogadni. A szervezet alelnöke, Wayne LaPierre szerint az egyetlen dolog, ami megállít egy felfegyverzett rosszfiút, az egy felfegy- verzett jófiú. Szerinte fegyveres õrök szüksége- sek az iskolákban. Az NRA tagsága az elmúlt kö- zel egy hónap alatt cca. 100 ezer taggal nõtt, ami mutatja, hogy az amerika- KÖZÉLET – 9. oldal 2013. január 26. – 5. szám – 2013. január 26-án szombat este: Gála bál: Chateau Ritz Hall, Chicagói Magyar Klub rendezés. 2013. február 9-én szombat este 5 órakor Szentmise, utána 6 órakor: Farsangi bál. Szent István Király Templom. CHICAGÓI KRÓNIKA KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Harmath István CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ Megszigorítanák a fegyvertartást Amerikában iak komolyan veszik a fegyvertartási jogukat, és mindenre képesek a sza- badságot jelentõ fegyverek megtartása érdekében. A sajtótudósítások sze- rint Joe Biden alelnök által vezetett bizottság a Fehér Házban folytatott tárgyalá- sok során nyomást próbált gyakorolni, az NRA veze- tõire. Január 15-én, szer- dán az amerikai lapok már arról írtak, hogy Barack Obama elnök az NRA-ét fe- nyegetve 19 különféle el- nöki rendelettel akarja megszigorítani a fegyver- tartási szabályokat. Ezek a fegyvertartásra vonatkozó rendeletek a kongresszus elé terjesz- tendõ törvényekre irá- nyulnak. Obama elnök és kormánya ezzel az utóbbi évtizedek legnagyobb po- litikai csatájára készülhet, és nem tartom lehetetlen- nek a leváltására irányuló, fenyegetõ impeachment benyújtását sem abban az esetben, ha az elnök a kongresszus megkerülésé- vel próbálná megszorítani a fegyvertartás törvényeit. Egyébként chicagói la- kosként, mint érdekessé- get említem, hogy ebben a városban vannak a legszi- gorúbb fegyvertartási tör- vények, mégis éppen Ba- rack Obama háza közelé- ben történt 2012-ben a re- kordmennyiségû – 500 – gyilkosság nagy része. Ezeket a város déli olda- lán mûködõ, egymással ál- landóan háborúban álló, fegyveres fiatalokból – fõ- ként afrikai amerikaiakból, valamint latinokból – álló bandák követték el, akik pisztolyokat használnak a gyilkossághoz. A harcok során sokszor vannak véd- telen áldozatok, akiket a há- zukban ér a nem nekik szánt halálos lövés. A ban- dákat nem lesz könnyû to- vábbi törvényekkel kontrol- lálni, hiszen ezek, akárcsak a '20-as években a maffió- zók, legtöbbször egymást gyilkolják. A kongresszusi tör- vényhozók bizonyára a katonai félautomata lõ- fegyverek, valamint a hoz- zájuk használt táras lõsze- rek beszerzését tudják majd megszigorítani, a betiltásuk már nehezebb lesz. A becslések szerint manapság 250 millió fegy- ver van magánkézben az Amerikai Egyesült Álla- mokban, azonban vannak olyan elképzelések, hogy a szám a 300 milliót is meghaladja. Barack Obama elnök Joe Biden alelnök John Boehner házelnök Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! Fizessen elõ, és olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

CHICAGÓI KRÓNIKA - Megszigorítanák a fegyvertartást Amerikában

Embed Size (px)

Citation preview

Elmúlt az amerikai gaz-dasági csõd veszélye, leg-alábbis pár hónappal elto-lódott az ún. fiscal cliff ko-média, amelyre az egészvilág, de fõképpen az ame-rikai adófizetõk érdeklõ-dése irányult. Az orosz ru-letthez hasonló politikaiharc az év utolsó napjai-ban Obama elnök és a sze-nátus között játszódott, samikor végre megegyez-tek, a republikánus több-ségû képviselõház is rábó-lintott a gazdasági szaka-dék elkerüléséhez.

A New York-i tõzsde300 pont körül emelke-dett, annak dacára, hogy apolitikai egyezmény csakkét hónapra adott haladé-kot a honatyáknak, akiképpúgy, mint az elnök,munkával töltötték az évvégi vakációt. Január else-je után a politikai erõvi-szonyok nem sokat vál-toztak, az új törvényho-zók közt a republikánu-sok továbbra is fölénybenvannak képviselõházban,bár az elõnyük csökkent atavalyihoz képest, a sze-nátus összetétele pedignem sokat változott.

A washingtoni adok-ka-pok politikai mérkõzésenmindkét fél nyert és veszí-tett egy kicsit, a következõfordulóra két hónap múlvalesz lehetõség. Akkor kez-dõdik elölrõl a politikaicsetepaté, amelybõl bizo-nyára újfent az amerikaiadófizetõk húzzák a rövi-debbet.

Barack Obama január21-én újból leteszi az elnö-ki esküt, és a szociálisprogramjai tovább széle-sednek, a republikánusokpedig mindent megtesz-nek azért, hogy az elnökterve ne sikerüljön. Ez ígyhelyénvaló egy demokrati-kus országban. Jómagamtovábbra is a republikánu-soknak szurkolok.

Az egész szilveszterretálalt politikai játék a kí-vülállók számára kabaré-nak, de legalábbis komédi-ának tûnt, csak az ameri-kai adófizetõk nézték ko-molyan és kissé szomorú-an a zsebüket és az életü-ket befolyásoló hercehur-cát. Elõbb a törvényhozókhagyták ott a washingtonimunkahelyüket, a kará-csonyi ünnepi szabadságmindenki számára kiérde-melt, majd az elnök éscsaládja mentek Hawaii-ba, ahol kellemesebb azidõjárás ilyenkor, mintWashingtonban.

Azonban ahogyan kö-zeledett a kritikus idõ-pont, és a pénzügyi szaka-dék veszélye egyre inkábbvisszafordíthatatlannaklátszott, már csak abbanbízhattunk, hogy a beton-ba ágyázott poli-tikai álláspontokközeledhetnekegymáshoz, és aházelnök JohnBoehner vissza-rendeli Wa-shingtonba akongresszus iképviselõket.

Végül az utol-só pillanatbanhirtelen megszü-letett a kompro-misszum, ame-lyet egyik fél,sem az elnök,sem a szenátusdemokratapártipolitikusai, sema képviselõházrepubl ikánustagjai sem sze-rettek, de végül megegyez-tek.

Obama elnök beszédé-ben, arcán savanyú mo-sollyal jelezte, hogy azamerikai lakosság nagy ré-szét megkímélte az adó-emeléstõl, kivéve a gazda-

gokat, ami ebbõl kifolyó-lag – a republikánusokszerint – hátráltathatja avárt gazdasági kibontako-zást. Nemcsak a szakem-berek, hanem az egyszerûemberek számára is biz-tos volt, hogy az eredetilegelképzelt, mindent átfogó,hatalmas gazdasági meg-oldást nem lehet az utolsópillanatban tetõ alá hozni.

Obama elnök a válasz-tási programja legfonto-sabb pontjai között jelez-te, sõt piros vonallal alá-húzta az évi 200 ezer dol-láros – a háztartásokban250 dollár – feletti jövedel-mek adóemelését. A re-

publikánusokszámára semmi-féle adóemelésnem volt elfo-gadható.

A kompro-misszum után400 ezer egyéniés 450 ezres fe-letti éves háztar-tásoknál leszadóemelés, pe-dig az elnök méga napokban is ki-jelentette, hogyaz ígért választá-si programbólnem enged. Hátígy higgyen azember a politi-kusnak.

A szociális ki-adások megnyirbálására,valamint a hatalmas költ-ségvetési deficit rendsza-bályozása még elmaradt,de hamarosan megkezdõ-dik a harc, és a végén való-színûleg itt is kompro-

misszum lesz szükséges.Tudja ezt Obama elnök is,nem látszik világosnak,hogy nyilvánosan miértbeszél elfogadhatatlan ál-láspontokról, de ilyen apolitika Amerikában.

A szilveszteri politikaimegegyezés fõ-szereplõi azon-ban nem az el-nök BarackObama és a ház-elnök JohnBoehner, hanemaz alelnök JoeBiden és a sze-nátus kisebbségivezetõje, MitchMcDonnell vol-tak. Õk régi poli-tikai ellenfelek,de az együtt el-töltött hosszúévek során sze-mélyes barátok-ká váltak a sze-nátusban.

Mindig irigy-kedve néztem azamerikai politi-

kusokra, akik a szenátus-ban és a képviselõházbanhalálos ellenfélként vitat-koznak, majd együtt isz-nak koktélt vagy kávét abárban, és barátságosanelbeszélgetnek egymássalcsaládi dolgaikról. Remé-lem, egyszer eljön az idõ,amikor a magyar politiku-sok hasonlóképpen tudjákmegoldani a vitás problé-máikat.

Január 14-én már meg-kezdõdött a vita Obamaelnök és a képviselõházirepublikánus vezetõk kö-zött. Az elnök a FehérHázban tartott sajtókonfe-rencián nyomást próbált

gyakorolni a nyakló nél-küli költekezést fékezniakaró republikánus képvi-selõk felé, és akár a no-vemberi választások után,ismét piros vonalat próbálhúzni bizonyos szociálisprogramok alá.

A föderális nyugdíjbólélõ idõs polgárok – akárezen sorok írója is – hitet-lenkedve néznek az elnökfenyegetései elé. Nem leszfizetésképtelen az ország,és az elnök ismét beadjamajd a derekát, mert sem-mi értelme nincs újból aszakadék szélére vinni azország pénzügyi helyzetét.

Természetesen, mi, anyugdíjból élõ idõs embe-rek nem megyünk az ut-cára tüntetni, harcolni azelnök ellen. Ezt egyszermegtettük 1956-ban, ami-kor a szovjet megszállóktankjai voltak az ellenfe-lek. Itt nem lesz lázadás,igaz, tankokat sem vezé-nyelnek a tüntetõk ellen.

Mióta 2008-banObamát választották azország elnökének, már kétévben nem kaptunk eme-lést a Social Securitynyugdíjakhoz. Furcsa,hogy a szocialista progra-mokra érzékeny elnök po-litikája eddig pont a fix be-vételbõl élõ nyugdíjasokatsújtotta.

Az extra pénz az illegá-lisan itt élõk támogatásárakellett, az idõs emberekéljenek meg a spórolt pén-zükbõl. Érdekes, hogy arepublikánus elnök, Geor-ge W. Bush hivatalbantöltött nyolc éve alatt anyugdíjalap minden év-ben kapott emelést, hi-szen drágult az élet, s kü-lönben nem tudtunk vol-na lépést tartani a növeke-dõ árakkal.

Az év végén a gazdasá-gi szakadék elkerülésecsupán egyike volt azamerikai polgárokat érin-tõ izgalmaknak. Amerikátugyanis sokkolta egy isko-lai mészárlás, amely de-cember közepén, Connec-ticut állam Newtown nevûvárosában történt.

A békés kistelepülésSandy Hook nevû iskolájá-ban egy álig felfegyver-zett, Adam Lanza nevûámokfutó fiatalembermeggyilkolt 20 kisgyerme-ket és hat felnõtt tanárt,majd végül magával isvégzett. A tragikus bûn-cselekmény megmozgattaAmerika társadalmát, ésObama elnök rögtön bi-zottságot állított fel annakérdekében, hogy hasonlóeset többet ne fordulhas-son elõ az országban.

A bizottság Joe Bidenalelnök vezetésével azon-nal megkezdte munkáját,de a Nemzeti Fegyverszö-vetség – a National RifleAssociation – az amerikaialkotmány második kiegé-szítésére hivatkozva, sem-miféle korlátozást nemhajlandó elfogadni.

A szervezet alelnöke,Wayne LaPierre szerintaz egyetlen dolog, amimegállít egy felfegyverzettrosszfiút, az egy felfegy-verzett jófiú. Szerintefegyveres õrök szüksége-sek az iskolákban. AzNRA tagsága az elmúlt kö-zel egy hónap alatt cca.100 ezer taggal nõtt, amimutatja, hogy az amerika-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. január 26. – 5. szám –

2013. január 26-án szombat este: Gála bál: ChateauRitz Hall, Chicagói Magyar Klub rendezés.

2013. február 9-én szombat este 5 órakor Szentmise,utána 6 órakor:Farsangi bál. Szent István Király Templom.

CHICAGÓI KRÓNIKA

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

Harmath István

CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ

Megszigorítanák a fegyvertartást Amerikában

iak komolyan veszik afegyvertartási jogukat, ésmindenre képesek a sza-badságot jelentõ fegyverekmegtartása érdekében.

A sajtótudósítások sze-rint Joe Biden alelnök általvezetett bizottság a FehérHázban folytatott tárgyalá-sok során nyomást próbáltgyakorolni, az NRA veze-tõire. Január 15-én, szer-dán az amerikai lapok márarról írtak, hogy BarackObama elnök az NRA-ét fe-nyegetve 19 különféle el-nöki rendelettel akarjamegszigorítani a fegyver-tartási szabályokat.

Ezek a fegyvertartásravonatkozó rendeletek akongresszus elé terjesz-tendõ törvényekre irá-nyulnak. Obama elnök éskormánya ezzel az utóbbiévtizedek legnagyobb po-litikai csatájára készülhet,és nem tartom lehetetlen-nek a leváltására irányuló,fenyegetõ impeachmentbenyújtását sem abban azesetben, ha az elnök akongresszus megkerülésé-vel próbálná megszorítania fegyvertartás törvényeit.

Egyébként chicagói la-kosként, mint érdekessé-get említem, hogy ebben avárosban vannak a legszi-gorúbb fegyvertartási tör-

vények, mégis éppen Ba-rack Obama háza közelé-ben történt 2012-ben a re-kordmennyiségû – 500 –gyilkosság nagy része.

Ezeket a város déli olda-lán mûködõ, egymással ál-landóan háborúban álló,fegyveres fiatalokból – fõ-ként afrikai amerikaiakból,valamint latinokból – állóbandák követték el, akikpisztolyokat használnak agyilkossághoz. A harcoksorán sokszor vannak véd-telen áldozatok, akiket a há-zukban ér a nem nekikszánt halálos lövés. A ban-dákat nem lesz könnyû to-vábbi törvényekkel kontrol-lálni, hiszen ezek, akárcsaka '20-as években a maffió-zók, legtöbbször egymástgyilkolják.

A kongresszusi tör-vényhozók bizonyára akatonai félautomata lõ-fegyverek, valamint a hoz-zájuk használt táras lõsze-rek beszerzését tudjákmajd megszigorítani, abetiltásuk már nehezebblesz. A becslések szerintmanapság 250 millió fegy-ver van magánkézben azAmerikai Egyesült Álla-mokban, azonban vannakolyan elképzelések, hogya szám a 300 milliót ismeghaladja.

Barack Obama elnök

Joe Biden alelnök

John Boehner házelnök

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!Fizessen elõ, és olvassa a

Kanadai/Amerikai Magyarságot!