1
A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködése és továbbfejlesztési lehetőségei az ellátási lánc, vízi szállítás, hajókikötő- logisztikai központok, valamint a keleti-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálásában
Dr. habil Illés Béla Ph.D.
tanszékvezető egyetemi docens
Dr. Prof. Emeritus Cselényi József egyetemi tanár
Bálint Richárdegyetemi tanársegéd
XIII. Logisztikai FórumTörök-Magyar Gazdasági Kapcsolatok
Fejlesztése
2007. február 23. Budapest MLE
2
A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés főbb lépései
A kapcsolat 2004-ben, Dr. Kerepeszki István vendégelőadó közreműködésével indult el a két intézmény között.
Yurt Öznur megkezdte Ph.D. munkáját „Az élelmiszeripari termékek ellátási láncának optimalizálása” c. témában.
2004. decemberében a Tanszék munkatársai több előadással részt vettek az Izmirben megrendezett „Nemzetközi Logisztikai Kongresszus” c. konferencián, ezen az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem vezetőin kívül részt vettek még:
az Isztambuli Egyetem, A Török Logisztikai Egyesület, Török Gazdasági és Kereskedelmi Kamara szakemberei is.
3
A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés főbb lépései
2005. júliusában Dr. Illés Béla tanszékvezető egyetemi docens és Prof. Dr. Cselényi József egyetemi tanár felkérést kapott a 2006-ban Izmirben megrendezésre kerülő Nemzetközi Logisztikai és Tudományos Konferencia Tudományos Bizottságában való részvételre (a bizottság tagja volt még Dr. Kerepeszki István is).
A Tudományos Bizottság alakuló ülésén arról is született döntés, hogy a Konferencia társrendezője lesz a Miskolci Egyetem is.
2005. novemberében az Isztambuli Egyetem által rendezett Nemzetközi Logisztikai Konferencián a Tanszék több munkatársa előadással vett részt.
4
A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés főbb lépései
A Miskolci Egyetemen 2006 tavaszán megrendezett MicroCad’2006 nemzetközi konferenciához kapcsolódóan sor került:
A 2006. évi Izmirben megrendezésre kerülő konferencia Tudományos Bizottságának Záró Ülésére, továbbá
A Török Kereskedelmi és Ipari Kamara, a Török Logisztikai Egyesület (LODER) képviselői és az Észak-magyarországi Ipari és Kereskedelmi Kamarák, a Magyar Logisztikai Egyesület és a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság képviselői vizsgálták a gazdasági – tudományos együttműködés lehetőségeit.
2006 őszén Izmirben közösen megrendezésre került Nemzetközi Logisztikai és Ellátási Lánc Konferencián a Tanszék oktatói és Ph.D. hallgatók 4 előadást tartottak. (A konferencián még részt vett és a Plenáris Ülés egyik előadója volt Prof. Dr. Chikán Attila).
5
A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés javasolt témái
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása.
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása.
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifi-kálása.
6
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
Az ellátási láncoknál az általánosítható törvényszerűségek alapján a Törökországra karakterisztikus élelmiszeripart választjuk. Az eredmények, ill. módszerek részben, vagy egészben a magyar gazdaságra is adaptálhatók.Vizsgálat módszere:
a) Meglévő, működő ellátási láncok elemzése, értékelése, továbbfej- lesztési koncepció megalkotása b) Ellátási lánc szintéziséhez kapcsolódó módszerek:
meglévő rendszer reengineering-je új rendszerek tervezése
c) Ellátási lánc működési, irányítási módszereinek a fejlesztése d) Ellátási lánc controlling-jának a fejlesztéseA kutatási feladat rendkívül nagy méretű, kellő szakaszolást igényel. Az általánosítás alapjául és a módszerek konkretizálására, tesztelésére két terület szolgál: olíva bogyó, szőlő-bor.
7
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
P1 P2Pt Pn
Export
AR1 ARj ARm
FD1 FD2 FDγ
FDr
Export Export Export ExportExport
Export
KR1
V1
KRε KRP
V2 Vω Vµ VW
Export Export
Alapanyagtermelő
Alapanyagraktár
Feldolgozóvállalat
Készáruraktár
Vevő
Egy termékhez kapcsolódó ellátási lánc képzésének struktúrája
8
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
- Mi áramlik a láncban -> termékstruktúra
- Kik vesznek részt benne -> ellátási lánc elemei (résztvevők)
- Mely elemek között -> anyagáramlási kapcsolatok
- Hogyan -> logisztikai műveletek
- Mikor és mennyi -> időszakok, azon belül volumenek és időbeli lefutás
Az ellátási lánc vizsgálatának aspektusai
9
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
Az ellátási láncban mozgatott termékek (termékstruktúra)
G ...1
1G
G G ...1
1G
GG
...1
késztermékfajták
kiszerelésimód
alapanyag
10
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
Alapanyag termelő:
Alapanyag gyűjtő-elosztó raktározás:
Feldolgozó vállalat:
Készáru gyűjtő-elosztó raktározás:
Vevők:
)...1( nPi
)...1( mARi
)...1( rFD
)...1( pKR
)...1( wV
Az ellátási láncban előforduló elemek
11
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
i ν
i j γ
P FD
P AR FD
Alapanyag feldolgozás közvetlen
közvetett
FD V
FD KR V
Feldolgozott termék elosztása közvetlen
közvetett
1
2
, ahol EA a kitermelőtől való kiszállítás
, ahol EA alapanyag-raktárból való kiszállítás
1i
2
P EA
AR EA
Alapanyag export közvetlen
közvetett
Az ellátási láncban előforduló anyagáram-kapcsolatok
1
2
,ahol EB a feldolgozótól való kiszállítás
,ahol EB a készáru raktárból való kiszállítás
1
2
FD EB
KR EB
Késztermék export közvetlen
közvetett
Alapanyag export célállomása:
Készáru export célállomása: δ = 1 l
=1 h
12
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
Az anyagáram-kapcsolat az adott relációban többféle módon (ún. logisztikai lánccal) valósítható meg.
A logisztikai láncban a jellegzetes műveletek:- szállítás (közúti, vasúti, vízi, légi),- rakodás (be- és kirakodás, átrakodás),- átmeneti tárolás,- komissiózás,- vámkezelés.
Az ellátási láncban egy anyagáram-kapcsolat megvalósítása
iP
FD
i1R
i2R
iR
iR lI
13
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
Alapanyag termelés
Alapanyag feldolgozás, késztermék előállítás
késleltetéssel indul késleltetéssel később fejeződik be
Késztermék felhasználás, fogyasztás
1T
Az ellátási láncban egy termék átfutásának mennyiségi és időbeli paraméterei
T1t
T2t T
2tT4t
4q
4q
t
T5t
2T
1T4q
év1
t
t
2T
14
1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan)
- egy-egy ellátási lánc-struktúra termékenként általában változik,- a struktúra dinamikus, időszakonként (1…3 év) változhat,- egy időszakon belül, ha szezonális hatások is érvényesülnek,
szezononként más-más lehet a struktúrán belül a kapcsolati háló.
Az ellátási lánc változatai
Az ellátási lánc-változatok értékelése
- átfutási idő →Min!- ellátási lánc költsége →Min!- raktárak, tárolók átlagos készletszintje →Min!
15
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
létrejön egy intermodális szállítások széleskörű lebonyolítására alkalmas logisztikai szolgáltató egység,
az átmeneti tárolás mellett jelentős csomagoló, komissiózó, egységrakományképző-bontó funkciót is magába foglaló egységek alakulnak ki,
a hajókikötő közvetlen környezetébe települnek olyan termelőüzemek, amelyek vagy a hajókikötőbe hajón beérkező áruk közvetlen feldolgozását végzik, vagy a hajókikötőből hajón kilépő áruk befejező gyártási-szerelési-csomagolási műveleteit végzik el kiszállítás előtt,
A globalizáció megváltoztatja a jelentősebb teherforgalmat lebonyolító hajókikötő állomások logisztikai rendszerét:
16
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
létrejönnek a kikötőkhöz közel gyűjtési-elosztási feladatokat ellátó raktárak,
a hajókikötő logisztikai rendszerével integrálódik a kapcsolódó termelő, felhasználó, szolgáltató üzemeket, elosztóraktárakat is magába foglaló logisztikai hálózat, amely működését tekintve egy osztott intelligenciás logisztikai rendszer, aminek irányítását a hálózat centrumában lévő virtuális logisztikai irányító központ végzi.
A globalizáció megváltoztatja a jelentősebb teherforgalmat lebonyolító hajókikötő állomások logisztikai rendszerét:
17
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
Hajókikötő és a hozzá kapcsolódó elosztási lánc logisztikai rendszere
Dokk
Vasúti vágányok
1. daru
Komissiózó raktár
Betárolási kapu
Daruk
Közúti szállítás
Targoncás szállítás
T T
Közúti szállítás
Átmeneti tároló
Termelő vállalatTermelő vállalat
Tengeri, folyami kikötő
ERElosztóraktár
F F Közvetlenfelhasználó
Közvetlenfelhasználó
ERElosztóraktár
Közúti szállítás
Közúti járművek,targoncák közlekedési útja
18
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
a rendszer feladatai kiterjednek: hajókikötőn belülre, hajókikötőn kívülre.
jellegzetes logisztikai feladatok: hajók be- és kiléptetése a kikötőbe, ill. a dokkokba, hajók kirakása:
átmeneti tárolóra, komissiózó raktárba,
hajókról való közvetlen átrakás: vasútra, közútra,
A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája
19
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
hajókba való berakás: átmeneti tárolóról, komissiózó raktárból,
hajókba való közvetlen átrakás: vasútról, közútról,
vasúti vagonok be- és kiléptetése a hajókikötő rakodóterére,
közúti járművek be- és kiléptetése, diszponálása a rakodótérre,
daruk diszponálása,
A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája
20
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
termelőüzemekhez, illetve felhasználókhoz való közvetlen vasúti, vagy közúti kiszállítás diszponálása, amelynél az áru a szállítójárműre a következő helyekről kerülhet:
hajóról közvetlen átrakással, átmeneti tárolóról, komissiózó raktárból,
a termelőüzemekből a hajókikötőkbe való vasúti, vagy közúti beszállítás diszponálása, amelynél az áru a szállítójárművekről a következő helyekre kerülhet:
hajóra közvetlen átrakással, átmeneti tárolóra, komissiózó raktárba,
A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája
21
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
az elosztó raktárba való be-, illetve onnan való vasúti, vagy közúti kiszállítás diszponálása a hajókikötőbe:
közvetlen átrakásra, átmeneti tárolóra, komissiózó raktárba,
elosztóraktárak és termelőüzemek, felhasználók közötti szállítások diszponálása,
targoncás szállítások diszponálása.
A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája
22
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
A hajókikötő és a kapcsolódó termelő-szolgáltató-felhasználó logisztikai hálózat integrált információs és irányítási rendszere
Hajó I. Hajó II. Hajó x....
Konténerdaru 1.
...Konténerdaru i.
Konténerdaru m.
HAJÓKIKÖTŐ
VIRTUÁLIS LOGISZTIKAIKÖZPONT
Targoncás szállításirányítása
Vasúti szállításirányítása
Közúti szállításirányítása
Átmeneti tárolásirányítása
Komissiózóraktár irányítása
HAJÓKIKÖTŐN KÍVŰL
ER1 ERj ERn......
Tw...T1 F...F1
Elsődleges kapcsolat
Másodlagos kapcsolat
T - Termelő üzemER - Elosztó raktárF- Közvetlen felhasználó
...
23
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
A kikötőbe érkező hajók mozgását követi a Virtuális Logisztikai Központ (VLC). Amikor egy hajó megfelelő közelségbe kerül, akkor megkapja a VLC-től az utasítást, hogy melyik dokkba álljon be, ezáltal kiadódik, hogy melyik az a konténerdaru, amelyik a hajó ki- és berakodását végezni fogja.
Egy adott hajó rakodása esetén meghatározza: mely áruk kerüljenek kirakodásra, milyen
sorrendben, hol helyezze el az árut a daru: közvetlen átrakja vasúri, vagy közúti
járműre, átmeneti tárolóra, komissiózó raktár betárolási kapujánál lévő
tárolóra,
A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:
24
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
mely áruk kerüljenek a hajóra berakodásra, milyen sorrendben, hol helyezze el a hajón a berakott árut a daru, honnan kell az adott rakodási műveletet végezni:
közvetlenül vasúti, vagy közúti járműről, átmeneti tárolóról,
ha befejeződött a hajó rakodása, és az áruk átvétele-átadása, akkor utasítást ad a hajónak a dokkból való kilépésre.
A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:
25
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
A VLC diszponálja a kikötői rakodótéren lévő közúti-vasúti szállítójárműveket:
meghatározza mikor, melyik vasúti, vagy közúti jármű érkezhet be, ill. léphet ki a rakodótérről (be-, illetve kilépési idópontot határoz meg, valamint választ a be- és kilépésre várakozó járművek közül, ismerve azok rakományát),
meghatározza egy-egy belépés esetén, hogy melyik rakodótéri kiszolgálási területen álljon meg a szállítójármű ki-, illetve berakodásra,
A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:
26
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
A VLC diszponálási feladata targoncás kiszolgálás esetén:
meghatározza, hogy az átmeneti tárolótérről a komissiózó raktárba mely konténerek, milyen sorrendben kerüljenek átszállításra, egy-egy szállítás esetén megadja a targoncás irányításnak a konténer helyét és meghatározza, hogy a komissiózó raktár melyik belépési kapujához kell betárolás céljából a konténert szállítani,
meghatározza, hogy a komissiózó raktár mely kilépő kapujánál melyik árut kell a targoncának a közúti járműre felrakni ill. az átmeneti tárolótérre kiszállítani, ahonnan az vasúton vagy vízi úton kerül továbbszállításra.
A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:
27
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
A VLC tartja a kapcsolatot a termelőüzemekkel, a közvetlen felhasználókkal, egyrészt tájékoztatást ad a beérkező árukról, ill. felveszi azokat a megrendeléseket, amelyek a feladandó árukra vonatkoznak, ütemezi a beérkezési és kiszállítási időpontokat.
A VLC rögzíti a logisztikai rendszerbe be és kilépő árukat, járműveket, az átmeneti tárolón, ill. a komissiózó raktárban tárolt árukat.
A VLC közvetlenül irányítja a konténerdaruk és a dokkok munkáját, ezen kívül nyomon követi a logisztikai rendszerben lévő vasúti és közúti járművek mozgását.
A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:
28
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
vasúti szállítás irányítása, amely a vasúti vagonok kikötói be- és kiléptetését, a vágányok kijelölését, a be- és kilépő vonatok összeállítását végzi,
közúti szállítás irányítása, amely koordinálja a kikötőbe be- és kilépő járműveket, esetenként kijelöli a járműtípust, kapcsolatot tart a közúti járműveket diszponáló külső vállalatokkal,
A Virtuális Logisztikai Központ osztott intelligenciás, kooperatív irányítási rendszerként végzi munkáját, vagyis az előzőkben a VLC által végzett közvetlen irányítási feladatok mellett megjelennek az autonóm irányító egységek által végzett irányítások is.
Autonóm irányítás egységei:
29
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
targoncás szállítás, rakodás irányítása, amely az egyes feladatokhoz kijelöli a legmegfelelőbb targoncát, foglaltság esetén meghatározza a kiszolgálás sorrendjét, felszabaduló targonca esetén kijelöli a parkolási helyet,
átmeneti tároló irányítása, amely meghatározza, hogy a bemenő áruk hová kerüljenek betárolásra, ill. egy adott fajta áru honnan kerüljön kitárolásra,
komissiózó raktár irányítása, amely meghatározza, hogy az egyes bejövő áruk hol kerüljenek elhelyezésre a raktáron belül, milyen sorrendben, milyen eszközzel kerüljön sor betárolásra, a kimenő megrendelések milyen sorrenden kerüljenek komissiózásra, melyik komissiózó helyre, honnan és mely árufajták, mekkora darabszámmal kerüljenek kigyűjtésre, milyen mozgató, rakodó és egységrakományképző eszközök legyenek igénybe véve, nyilvántartja a komissiózó raktárban lévő árukat.
Autonóm irányítás egységei:
30
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
melyik dokkba kerüljön a beérkező hajó: ahol a legrövidebb idő alatt kirakodásra kerülhet, ahonnan a legrövidebb szállítási úttal kerülhet a
következő célhelyre, hol helyezkedjen el az átmeneti tárolóra kerülő áru:
a belépési ponthoz legközelebb, a kilépési ponthoz legközelebb, a várható tárolási időtől függően meghatározott
zónában,
A Virtuális Logisztikai Központ néhány jellegzetes irányítási stratégiája:
31
2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása
a komissiózó raktár melyik kapujába kerül a betárolásra bejövő áru: a kirakási ponthoz legközelebbi kapuba, a raktári műveletek végzése szempontjából a legkedvezőbb
kapuba, mikor kell egy-egy termelőüzemből illetve elosztó raktárból a
járatot elindítani: közvetlen a hajó indulásához kapcsolódóan, ha nem kell
komissiózást végezni, vagy csak kis mennyiségben, a különböző időpontokban kilépő hajók indulásától
függetlenül.
A Virtuális Logisztikai Központ néhány jellegzetes irányítási stratégiája:
32
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása
Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete mindig is kedvező volt az áruforgalom szempontjából, ez a helyzet az EU csatlakozás után még inkább felértékelődött.Magyarország három határszakaszon az EU külső határa, négy szakaszon csatlakozik EU tagállamhoz és hazánkon négy transzeurópai közlekedési folyosó halad át.
Hazánk a legfőbb európai áruáramlási irányok fókuszában helyezkedik el. Három, hazánkat átszelő útvonal a következő jelentéseket hordozza:
33
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása
a.) Hazánk az Európai Unió és a Közel-Kelet közötti áruforgalomban szinte megkerülhetetlen. Egy tölcsér szájánál helyezkedik el az ország, amelybe egész Nyugat-Európa felől bejön az áru és – amennyiben az EU-n belül akarja folytatni az útját, aminek számos előnye van – akkor a frissen felvételt nyert Románián és Bulgárián (mint a tölcsér szárán) keresztül juthat el a Közel-Keletre, s ezen túl Kína irányába. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az atlanti kikötők telítődése okán egyre inkább felértékelőnek a Fekete-tenger és az Adria kikötői, különösen Konstanca, ahonnan akár vasúton, akár közúton Magyarországon keresztül lehet Nyugat-Európába eljutni.
34
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása
b.) A nyugat-Európából (különösen annak középső és délnyugati részéből) Ukrajna és Oroszország felé irányuló forgalom számára az egyik természetes útvonal hazánkon vezet keresztül (míg az a.) pontban említett irányban szinte nincs vetélytársunk, itt meg kell küzdenünk másokkal, főleg Szlovákiával és Lengyelországgal). Az a sajátos körülmény, hogy tőlünk nyugatra a közúti fuvarozás a domináns, keletre viszont a vasúté a vezető szerep, hazánknak sajátos szolgáltatásokra nyújt lehetőséget.
c.) Az észak-dél irányú forgalom jelentőségének ugrásszerű növekedésére számíthatunk az adriai kikötők bővülésével. Ez a forgalom az elmúlt években már jelentősen megnőtt, s ha az áltanunk nyújtott lehetőségek (főleg a közlekedési infrastruktúra) megengedik, további jelentős bővülés várható.
35
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása
Hazánk leírt adottságait figyelembe véve, az EU 2007-2013 időszakra vonatkozó Európai Fejlesztési Tervhez kapcsolódódik hazánkra vonatkozóan a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. Ebben szerepel az a programpont, amely „Magyarország, mint logisztikai központ” címet viseli. Ennek keretében kell kialakítani a logisztikai szolgáltató központok országos hálózatát, olyat, amely a nemzetközi logisztikai hálózat integráns részét képezi.
A regionális fejlesztéseknél (pl. az észak-kelet magyarországi logisztikai hálózat fejlesztésénél) figyelembe kell venni a logisztikai központok országos és nemzetközi hálózatát. A következő ábra hazánk logisztikai körzeteit és az ezen területeken működő ill. tervezett logisztikai szolgáltató központokat mutatja be, feltüntetve a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyarországi elemeit.
36
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása
Meg kell jegyezni, hogy ez egyes körzetekben megjelölt logisztikai szolgáltató közpon-tokon kívül jelen vannak a vállalati logisztikai közpon-tok is, amelyek elsősorban a saját vál-lalataik részére végez-nek logisztikai felada-tokat, szolgáltatásokat.
Hazánk logisztikai körzetei:
37
3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása
A regionális fejlesztések egyik fontos pontja, hogy a régióhatárok, főleg az EU-n belül, ne államigazgatási, hanem gazdasági szempontokat tükrözzenek, ezzel is segítve a szomszédos országok közötti kooperációt és értékteremtő láncok kialakulását.
Virtuális logisztikai hálózattal koordinált együttműködés az Észak-Magyarországi Régió – Kassa -Besztercebányai Kerületek között
LadmicaHajókikötő
Tőke-terebes
Király-helmec
Határátkelők:HA1: HidasnémetiHA2: SátoraljaújhelyHA3: Somoskőújfalu
HA1 HA4
KiépítettIpari Park
és LogisztikaiKözpont
DetvaIP
HA3
ZólyomLogisztikaiKözpont
RozsnyóiIpari Park
Besztercebánya
IP
GemtexRožňava
Log.Közp.
HA2
Dobra-Ágcsernyő
LogisztikaiKözpont
Nagy-mihály
Kassai LogisztikaiKözpont
Haniskapri
Košiciach(Interport)
KechnecIpari Park
Miskolci LogisztikaiKözpont
SátoraljaújhelyiLogisztikaiDecentrum
TiszaújvárosiLogisztikaiDecentrum
SalgótarjániLogisztikaiDecentrum
MezőkövesdiLogisztikaiDecentrum
MalýKrtíš
IP
Besztercebányaiterület
Kassai terület
ChemstarVel’kýMeder
Log. Közp
SpišskáNová Ves
EMBRACOIPSpišská
Nová VesNový
DomovIP
Ezt a törekvést szemlélteti az észak-magyar-országi és ke-let-szlovákiai területeket magába foglaló logisztikai koncepció.
38
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!