1

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Prof. dr. Baranyi Béla

tanszékvezető egyetemi tanár

tudományos osztályvezető

Erdély – Csíkszereda, 2010. november 4.

Regionális politika szerepe a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatásában

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének

Debreceni Osztálya

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A centrum-periféria viszonyrendszer alakulása Európában V.ö:Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer

kialakulása. (A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században). – Budapest, Gondolat Kiadó, 1983.

Előzmények: Az új világgazdaság - az új „európai világgazdaság” létrejöttének kezdetei: nagy földrajzi felfedezések - a hagyományos szárazföldi (Európa–Elő-

Ázsia–Ázsia), tengeri (Hanza-városok, Földközi-tenger) kereskedelmi útvonalak tengeri, transzatlanti irányokba történő áthelyeződése

nyersanyagok és nemesfémek tömeges beáramlása, árforradalom, árrobbanás, gabonakonjunktúra

Következmény: az új gazdasági „Világ-rend”, az ún. „európai világgazdaság” kialakulása a centrum és a periféria viszonyrendszer kontinentális átrendeződése

1. Bevezető gondolatok

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az új „európai világgazdaság” regionális (területi) jellemzői: Legfontosabb sajátosság a gazdaság dominanciája, nemzetekfelettisége, a

korábbi kvázi nemzetállami jelleggel szemben. Területiségében „tág térfoglalás”, kontinentális (pl. Európa), illetve

interkontinentális (pl. Amerika, India) viszonylatokban A nyugat- és kelet-európai fejlődési irányának szétválása

• Elbán túli nyugat-európai területek iparosodása, tőkés fejlődése• Elbán inneni Kelet-Európában megtorpanás, a feudalizmus újratermelődése

(„újrakiadása”); a majorsági gazdálkodás megerősödése, a „második jobbágyság” (zweite Leibeigenschaft) újbóli intézményesülése; visszakanyarodás, refeudalizáció

Új kontinentális területi munkamegosztás Európa keleti és nyugati fele között (ipar-mezőgazdaság), amelyben a leszakadó és elmaradó Kelet-Európa a fejlettebb, iparosodó, gyorsan urbanizálódó Nyugat-Európa nyersanyagbázisa

Kontinentális centrum–periféria viszony létrejötte Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában.

Magyarország a folyamatban: török hódoltság, Trianon és a szocialista korszak következményei a perifériaképződésben, belső és külső (határ menti) perifériák

2. Az új gazdasági „világ-rend”, világpiac létrejöttének kezdetei

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

3. Határrégiók szerepe a terjeszkedő EU-ban

Az 1989/90-as kelet-európai rendszerváltó- és az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés a határrégiók növekvő jelenlétével járt együtt (az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada, 32,2%-a él)

A határrégiók bővülő szerepköre, az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása.

Az intézményesült interregionális együttműködések az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai” (számuk az EU-ban 200, Magyarországon 20).

A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: a fejlettségbeli különbségek mérséklése; a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása, fejlesztése és kohéziója.

A Schengen-folyamat új kihívásai és a határon átnyúló együttműködések paradigmaváltása a belső határok mentén (határok nélküli Európa).

Európában az átlagosnál is több a „határsűrűsödési metszéspont”

5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Határrégiók Európában

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

4. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z.)

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

2242 km hosszú államhatár hét szomszédos ország hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3-a érintkezik az Államhatárral a települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli az ország területének és lakosságának 1/3-a esik a határrégiókba

7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Jogi megközelítés: A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből,

ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt.” (Council of Europe, 2000.)

Funkcionális megközelítés A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer,

kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel.” (Schmitt–Egner, P. 1998.)

Határon átnyúló együttműködés „...transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, irányítása és fejlesztése érdekében.” (Schmitt–Egner, P. 1998.)

5. A határrégiók értelmezésének szempontjai – határmentiség és/vagy határrégió?

8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

6. A határrégiók lehetséges interregionális szerepköre

A szomszédos országok közötti történeti, gazdasági-társadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémák és konfliktusok jelenlétének regionális térségi színterei.

A határrégiók az interregionális együttműködések.kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának, valamint a felzárkóztatás és a perifériahelyzet felszámolásának térszerkezeti keretei.

A centrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió).

Pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetséges célterületei. Sokoldalú konfliktuskezelés területei. Az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének

lehetséges területi, térségi keretei. A különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. eurorégiók) a

határok nélküli Európa létrejöttének lehetséges térségi keretei. A határmentiség nemcsak hátrány, hanem előny is lehet.

9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

7. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban

A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianon legsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése.

A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása.

A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői:

új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.);

sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).

10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az 1920. évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek

Magyarországon

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A határ menti átvonzások alakulását érintő helyzet Trianon után

Forrás: Tóth J. ábrája nyomán részben újraszerkesztve.

12

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Trianon etnikai következményei – Kárpát-medence etnikai térképe 1910-ben

13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

8. A határmentiség és a perifériahelyzet

Forrás: A 67/2007. (VI.28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008.

Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2008

14

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Forrás: www.nfu.hu

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség, 2009

15

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A periféria „perifériái” – határ menti települések elhelyezkedése Északkelet-Alföldön

16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

9. Határon átnyúló együttműködések szervezeti- intézményi modelljei Magyarországon

Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2 Alpok-Adria Munkaközösség (1978) Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990)

Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések Kárpátok Eurorégió (1993) Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997) West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998)

Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20) Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor

Eurorégió (2002) stb. EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai

jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008)

Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések.

17

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Magyarország

részvételével

18

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

… és Európában

19

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

10. A transznacionális nagyrégiós modellek működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján

„Működő régió vagy csak adminisztráció?” a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározó kül- és

biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása; túlméretezettség (öt ország középszintű területi egységei, 161

ezer km2,16 millió lakos); jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan

hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió); alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista

örökség); a „projekt (CBC) jellegű” operatív együttműködés helyett

formális „bizottsági típusú együttműködés”.

A jövő: Felértékelődik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC) szerepe .

20

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

21

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

11. Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998)

Eurorégió, nagyrégiós modell. Területe: 15,2 ezer km2;

lakossága: 1,3 millió lakos. Sajátosságai:

nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont;

multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány);

történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség;

nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén;

nagy együttműködési és innovációs készség.

22

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

12. Együttműködés határok nélkül

Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó

jellegének csökkenése EU belső határai mentén. A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I.,

II., III.). Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem,

migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte a külső határokon A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén,

miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben.

23

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Magyarok a szomszédos országokban, 2001-2002

24

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. decemberétől Magyarország – 2011-től Románia - teljes jogú Schengen-tagsága

Az eurorégiós ún. „bizottsági típusú” együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális együttműködések formái: Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy

városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte.

Európai Együttműködési Területi Csoportosulások (European Grouping of Territorial Cooperation) létrejötte az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelete nyomán (2006. július 5.). Az EGTC-k különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretei.

Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése.

Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.

13. Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban

25

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

26

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Városok jelentősebb partnerkapcsolatai Magyarország keleti határai mentén

27

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben

Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

28

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

14. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6.

• Alapítás helye: Esztergom, 2008. május 06.

• 86 települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködése

• Tevékenység: a területfejlesztés teljes körére kiterjedő együttműködés

29

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A vállalkozási övezetek Magyarországon

Forrás: Baranyi, 2007.

30

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Centrope régió

Forrás: www.centrope.com

Innovációs nagy-centrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése.

...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk

31

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok.

A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és a széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését.

A változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség, végsősoron a határok nélküli „közös Európa”, a „régiók európája” létrejöttéhez.

A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege, végsősoron felgyorsulhat a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása.

15. A paradigmaváltás várható eredményei

32

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon.

Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007.

A témát érintő újabb kiadványok

33

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Baranyi Béla (szerk.): Kárpátalja. Pécs-Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2009. 540 p. (A Kárpát-medence régiói, 11. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

34

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!