Irinyi TamásNémeth Anikó
2012
LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK
KÖRÉBEN
Szegedi Tudományegyetem
Szent-Györgyi Albert
Klinikai Központ
Pszichiátriai Klinika
Szubjektív megállapításaimaz ápolók helyzetének változásáról
az elmúlt 10 évben
• Idegesebbek feszültebbek a szakdolgozók
• Nagyfokú fásultság és érdektelenség alakult ki
• A hierarchiában fokozatosan teret veszítenek
• Megbecsültség csökken
• Ápolói hivatás gyakorlása kivész a mindennapi betegellátás területén
• Az orvos-ápoló interperszonális kapcsolatában a lekezelő stílus dominál
• Elégedetlenség
• Negatív kontraszelekció - Pályaelhagyás
• Nincs mosolygós nővér!!
• A kiégettség fokozatosan emelkedik!
A KIÉGÉSI SZINDRÓMA
• A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik.
• A kiégés megelőzhető!
• Már több mint 30 éve megvan a gyógymód!
• Országos felmérés szerint az egészségügyi intézmények 18%-a nyilatkozott úgy, hogy van az adott intézményi telephelyen stresszkezelőprogram.
OBJEKTÍV ADATOK
• Vizsgálat célja:
• Felmérni a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichés és szomatikus állapotát, illetve mennyire foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata őket.
• Felmérésre került továbbá a pályaelhagyási szándék összefüggése a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkel.
ADATOK ÉS MÓDSZEREK:
• Felmérés:
• A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez.
• 2008 decembere; 2012 februárja.
• A kiégés mértékét egy „Kiégés Önértékelési Skálá”-val mértük. (Pines, A. M., Aronson, E., kérdőíve alapján.)
• A kérdőív elemzését SPSS 16.0 statisztikai programmal, khi-négyzet próbával, T-teszttel és korreláció analízis alkalmazásával végeztük.
17.0%
21.3%22.9%
24.10%
y = 0.0064x + 0.1718R² = 0.915
0.0%
5.0%
10.0%
15.0%
20.0%
25.0%
30.0%
2001 (N=103) 2005 (N=47) 2008 (N=608) 2012 (N=651)
Súl
yos
kiég
és a
rány
a %
-os
meg
oszl
ásba
n
Vizsgált évek
Szegeden ágy mellett dolgozó ápolók körében jelentkező súlyos kiégettség arányának változása
2001-2012 között
Kiégés önértékelő skála az eü.-ben eltöltött évek számának(10 éves bontásban) és az ellátó színtér függvényében (n=980)
A kereszttábla elemzés alapján a járó és fekvőbeteg ellátásban a legvalószínűbb a súlyos kiégés(p érték 0,006 illetve 0,032)
Milyen területen dolgozik?eü. évek 10-es bontásban
0-9 10-19 20-29 30- Total
alapellátáskiégés önértékelési skála
örökös eufória 38,90% 34,00% 26,70% 29,30% 31,10%jól csinálja 50,00% 36,20% 35,60% 36,60% 37,70%változtatás szükséges 5,60% 21,30% 22,20% 19,50% 19,20%súlyos pszichés állapot 5,60% 8,50% 15,60% 14,60% 11,90%
járóbeteg ellátáskiégés önértékelési skála
örökös eufória 25,00% 18,50% 23,30% 10,30% 19,40%jól csinálja 56,30% 41,50% 28,30% 23,10% 36,20%változtatás szükséges 0,00% 24,60% 28,30% 35,90% 24,00%súlyos pszichés állapot 18,80% 15,40% 20,00% 30,80% 20,40%
fekvőbeteg ellátáskiégés önértékelési skála
örökös eufória 27,40% 15,70% 15,20% 15,90% 18,70%jól csinálja 37,00% 33,80% 35,20% 25,60% 33,70%
változtatás szükséges 19,20% 27,10% 25,60% 26,80% 24,70%súlyos pszichés állapot 16,40% 23,30% 24,00% 31,70% 22,90%
egyébkiégés önértékelési skála
örökös eufória 28,60% 26,10% 33,30% 35,70% 30,00%jól csinálja 42,90% 43,50% 33,30% 14,30% 35,70%változtatás szükséges 4,80% 13,00% 8,30% 21,40% 11,40%súlyos pszichés állapot 23,80% 17,40% 25,00% 28,60% 22,90%
Kiégés önértékelő skála az eü.-ben eltöltött évek számának(10 éves bontásban) és az ellátó színtér függvényében százalékos változása 2008-2012
A két év közötti százalékpontos eltérések. Itt a 2008-as eredményekből kivonásra kerültek a 2012-es eredmények, és két százalékpontos eltérés már szignifikánsnak (p<0,000) számít.
Milyen területen dolgozik?eü. évek 10-es bontásban
0-9 10-19 20-29 30- Total
alapellátáskiégés önértékelési skála
örökös eufória 24% 16% 7% -18% 5%
jól csinálja 0% 3% -1% 21% 6%
változtatás szükséges -4% -15% -1% -9% -7%
súlyos pszichés állapot -19% -4% -4% 5% -4%
járóbeteg ellátás
kiégés önértékelési skála
örökös eufória -14% -6% 8% -8% -2%
jól csinálja 17% -2% 2% -4% 4%
változtatás szükséges -22% 8% -4% 13% -1%
súlyos pszichés állapot 19% -1% -6% -1% -2%
fekvőbeteg ellátás
kiégés önértékelési skála
örökös eufória 1% -4% -3% 3% 0%
jól csinálja 11% -3% 6% 3% 4%
változtatás szükséges -10% 4% 1% -2% -1%
súlyos pszichés állapot -2% 3% -4% -3% -3%
NÉHÁNY MEGÁLLAPÍTÁS
• Az alapellátásban dolgozók szignifikánsan jobb pszichés állapotban vannak más ellátási területeken dolgozókhoz képest, ez az eredmény megegyezik a 2008-as felméréskor kapott eredményekkel.
• A válaszadók úgy érzik, hogy szomatikusan nem lesznek képesek ellátni a hivatásukat nyugdíjas korukig, ez egybevág azzal az eredménnyel, hogy saját egészségi állapotukat is rosszabbnak ítélték meg a válaszadók, mint az első vizsgálatban.
• A saját egészségi állapot önértékelésére egy tíz fokozatú skálát alkalmaztunk (1=nagyon rossz és 10=kitűnő közötti válaszadási lehetőségekkel) a következő kérdéssel: „Ön jelenleg milyennek értékeli saját egészségi állapotát?”. Átlag 6,53 pontot (SD 1,857) értek el a válaszadók. Khi-négyzet próbával elemezve, szignifikáns összefüggés volt kimutatható (p<0,000), tehát minél jobb pszichés állapotban van valaki, annál jobbnak ítéli meg saját egészségi állapotát.
KIÉGÉS MÉRTÉKÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL (N=651) % (P=0,021)
örökös eufória jól csinálja változtatásszükséges
súlyos pszichésállapot
6
28
3234
19.6
30
25.524.925.4
32.1
24.6
17.9
szakiskola szakközép/gimnázium főiskola, egyetem
KIÉGÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A PÁLYAELHAGYÁSSAL (N=651)
örökös eufória jól csinálja változtatásszükséges
súlyos pszichésállapot
67.9%
51.8%
37.7%34.4%
29.9%
43.7%
56.3%50.3%
2.2% 4.5% 6%
15.2%
biztosan nem hagyom el talán, a helyzet bizonytalan igen, egészen biztosan elhagyom
A válaszadók 6,9%-a biztosan elhagyja az egészségügyi pályát, 45,6%-a még bizonytalan, és 47,5% az, aki biztosan nem hagyja el a hivatását. Khi-négyzet próbával elemezve szignifikáns (p<0,000) kapcsolat volt kimutatható. Minél rosszabb pszichés állapotban van valaki, annál inkább foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata.
A KIÉGÉS ÉS A MUNKAHELY ELVESZÍTÉSÉTŐL VALÓ FÉLELEM KAPCSOLATA (N=651)
egyáltalán nemfélek
kicsit félek nem gondolok rá félek nagyon félek
41.7%
17.6% 18.5%12.7%
0.0%
36.5%39.4%
30.2%
15.7%12.5%14.8%
27.6% 26.7% 30.4% 31.3%
7.0%
15.3%
24.6%
41.2%
56.3%
örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot
A válaszadók 46,7% mindennapjaiban valamilyen mértékben szerepet játszik a munkahelyelveszítésétől való félelem. Spearman-féle rangkorrelációval vizsgáltuk, hogy a kiégésátlagpontok összefüggnek-e a munkavesztéstől való félelemmel, és szignifikáns pozitívkapcsolat volt kimutatható (p<0,000),
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
Békés
Bács-Kiskun Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas Veszprém
Zala
Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2004. évben
Országos: 3,4%
0,1% - 1,5%
1,6% - 3,0%
3,1% - 4,5%
4,6% -
3,8%
4,6%
0,8%
0,5%
1,2%
4,2%
1,6%
2,7%
1,8%
3,8%
1,8%
5,9%Budapest
2,4%
Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2004.
3,0%
4,0%
1,0%2,7%
3,3%
3,4%
2,0%
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
Békés
Bács-Kiskun Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas Veszprém
Zala
Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2005. évben
Országos: 3,8%
0,1% - 1,5%
1,6% - 3,0%
3,1% - 4,5%
4,6% -
3,1%
3,4%
1,0%
1,7%
1,0%
3,1%
1,9%
2,1%
2,4%
4,3%
2,0%
7,4%Budapest
2,2%
Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2005.
3,3%
3,7%
1,0%3,2%
2,6%
3,1%
2,3%
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
Békés
Bács-Kiskun Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas Veszprém
Zala
Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2006. évben
Országos: 3,9%
- 1,5%
1,6% - 3,0%
3,1% - 4,5%
4,6% -
3,6%
2,9%
2,9%
2,3%
1,0%
3,8%
3,7%
2,8%
3,4%
4,6%
5,2%
6,0%Budapest
3,5%
Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2006.
2,6%
2,8%
1,0%3,3%
4,1%
2,0%
1,8%
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
Békés
Bács-Kiskun Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas Veszprém
Zala
Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2007. évben
Országos: 4,2%
- 2,0%
2,1% - 3,5%
3,6% - 5,0%
5,1% -
3,4%
5,4%
3,7%
2,0%
1,5%
4,7%
3,0%
1,7%
3,1%
3,8%
7,0%
6,4%Budapest
3,7%
Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2007.
3,5%
5,5%
4,1%3,5%
1,6%
1,7%
1,7%
Intézet Hiány (fő)
Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórház
19,5
Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház 48
Dr. Bugyi István Kórház 8
Erzsébet Kórház - Rendelőintézet 23,4
A megyében - Szegedet kivéve 164,9
Szeged? 10+10%
Összesen a minimum rendelethez (2010) ~600 szakdolgozó
Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2010. évben
19
• Ha a legfontosabb munkahelyi stresszártalmakat figyelembe vesszük, ezek a következők:
• rossz munkakörülmények,
• túlmunka (a túlterheltség, de az alulterheltség is),
• hiányos ismeret a munkahelyi szervezet valamely rész- vagy általánosabb céljáról,
• munkahelyi karrier?,
• gyenge munkakapcsolat a kollégákkal,
• alulfizetettség,
• a munkahely és a család igényeinek a szembekerülése,
• önérvényesítő képesség hiánya,
• team munka? (egyenrangú felek)
• és végül a szerep kétértelműsége, illetve belső konfliktusa.
Munkahely
A kiégéssel szorosan összefügg, hogy az egészségügyi szakdolgozók milyen képet alakítanak ki saját hivatásukról.
A válaszadók 83,9%-a nem javasolná ismerősének az egészségügyi pályán való elhelyezkedést.
21
A pályát sorra elhagyják (elüldözik) a képzett és jó szakemberek.A frissen végzett nővérek bekerülve a megfásult, gépiesen tevékenykedő kollégák közé, vagy átveszik ezen attitűdöt, vagy kénytelenek elmenekülni.
SZAKDOLGOZÓI HIÁNY KETTŐSSÉGE!
Adatok és Módszerek:
� Objektív adatok mérése:
� A nyomon követéses vizsgálatunkat saját készítésű, önkitöltős kérdőívvel végeztük.
� A kiégés mértékét egy „Kiégés Önértékelési Skálá”-val mértük Pines, A. M., Aronson, E., kérdőíve alapján.
� Az elemzést SPSS 16.0 statisztikai programmal, khi-négyzet próbával, T-teszttel és korreláció analízis alkalmazásával végeztük.
� Szubjektív adatok:
� A képzést végzők személyes benyomásai
� Objektív adatok
� 4X8 órás képzés
� Első ütemtervében 6 csoport, csoportonként 9-12 fő (62 fő)
� Vizsgálatba bevont személyek: 29 fő
� Három műszakos munkarendben dolgozik 72,4%
� Átlag 15 évet töltöttek el három műszakban
� Havonta átlag 189 órát dolgoznak.
� 18 résztvevő számolt be valamilyen krónikus betegségről
Objektív adatok a vizsgálat alapján II.
A kiégés kategóriák változása a szupervíziót követően
kiégéskategória_új
örökös eufória
jól csináljaváltoztatás szükséges
kezelés szükséges
Total
kiég
éska
tegó
ria
örökös eufória 2 1 0 0 3
jól csinálja 4 5 2 0 11
változtatás szükséges 0 2 8 0 10
kezelés szükséges 0 1 2 2 5
Total 6 9 12 2 29
A kiégés kategóriákban szignifikáns javulás mutatkozott
(páros T-próba: p=0,001)
Szubjektív megállapítások
� Nagyarányú leterheltség
� Kevés szabadidő
� Nagy igény a „ventilálásra”
� Heterogén csoportok miatti szélesebb rálátás a problémákra
� A fő probléma az ápoló-orvos és az ápolók-vezető viszonylatában
voltak
� Pozitív légkör, nyíltság
Csökkenti a kiégettségi szintet:
� a munkahelyi légkör javítása a vezetők továbbképzésével,
� a szabadságolási rend átgondolása,
� kommunikációs képzések az orvosok részére is,
� rekreációs tevékenységek növelése,
� a dolgozók elsőbbséget élvezzenek az egészségügyi ellátás területén,
� jobb információ áramlás,
� erkölcsi elismerések adása a szakdolgozói munkavállalóknak,
� havi rendszerességgel Bálint csoportos megbeszélések,
�mindenki csak a kompetencia határain belül végezze feladatát, így sok frusztráció elkerülhető lenne.
Összegzés�Rendkívül rossz helyzetben vannak a kollégák
�Az ÁPOLÁS mint hivatás kihalt az egészségügyből
�A helyzet javításához kormányzati döntés szükségeltetik illetve
�munkahelyi vezetők szemlélet váltásán,
�orvosok szemlélet váltásán,
�az oktatási intézmények vértezzék fel a hallgatókat megküzdési stratégiákkal
�Önsegítés
Menedzsment felelősége?!?!?!?!?!?!