Richard Huck ScarryBudapesten

Mászkál, figyel, rajzol

WWW.KONYV7.HU

XVIII. ÉVFOLYAM 2014. 1. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ft

XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Díszvendég:Törökország

Muhsine HelimogluYavuz

a török irodalomról

Závada Pála Természetes fényrôl

Alice Zenitera Szomorú

vasárnapról

Tarján TamásKerekszületés-naposok 2014

Mászkál, figyel, rajzolRichard Huck Scarry

Budapesten

tartalom

impresszum

KÖNYVHÉT A MAGYAR KÖNYVBARÁTOK LAPJA

Megjelenik egy évben 4 alkalommal • Ára elôfizetôknek 350 Ft • Elôfizetési díj 1400 Ft egy évre • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. • Az 1795-benalapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja • SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL, ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. Telefon:209 1875, 209 9140, 209 9141. E-mail: konyvhet@t-online.hu • Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József • Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit• Marketingvezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó • NYOMÁS: Oláh Nyomdaipari Kft. • Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató •ISSN 1418-4915 • A hirdetések-ben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

www.könyvhét.hu 3

4 CÍMLAPMászkál, figyel, rajzolRichard Huck ScarryBudapesten(Kurcz Orsi)

6 Észak és Dél találkozika XXI. Budapesti NemzetköziKönyvfesztiválon(Varsányi Gyula)

7 Tényregény hitelességûfikcióBeszélgetés Závada Pállal

(Szénási Zsófia)

8 Alice MagyarországonBudapesti találkozás a huszonéves francia

írónôvel, Alice Zeniterrel

(Mátraházi Zsuzsa)

11 Fénykép alapú könyvKelecsényi László(Jolsvai Júlia)

12 Öt könyv – telitalálat!(Csokonai Attila)

DÍSZVENDÉG-ORSZÁGTÖRÖKORSZÁG

13 A népi költészet ihletforrás– Muhsine Helimoglu Yavuz(Pál Laura)

14 Írók Törökországbóla Könyvfesztiválon(Pál Laura)

15 Török vonatkozású mûvek„kiadója”: a Magyar–TörökBaráti Társaság(Tasnádi András)

16 A török irodalomMagyarországonés a nagyvilágban(Tasnádi Edit)

18 TÖRÖKKÖNYVSZEMLEErdal Öz: Korkut apó történetei

Hatice Meryem: „Csak egy hüvelyknyi

férjem legyen…”

Buket Uzuner: Isztambuliak

Levent Mete: Ríka agyában

Gül I•

repoglu: Az ágyas

Memet Baydur: Szemek barna vizei

23 William G. Winkler:A szuperhôsök sohasemérdekeltekBerlini beszélgetés

A pénzváltó szerzôjével

(Szpisják Blanka)

24 KÖNYVSZEMLEJamling Tenzing Norgay és Broughton

Coburn: Apám lelkét megérintve

Kavabata Jaszunari: Hóország

Serdar Ozkan: A megtalált rózsa

Kelecsényi László: Szivárványgömb

Glück Frigyes – Stadler Károly: Az ínyes-

mesterség könyve

Szigethy Gábor: Aromalabirintus

Francine Rivers: Megváltó szeretet

Francine Rivers: Az utolsó bûnevô

Adam Brown: A kód

Tomás Zmeskal: Az ékírásos

szerelmeslevél

Móricz Zsigmond: A nyáj és pásztora

Amir Ahmed Nasszer: Én és az Iszlám

Dr. Winkler Gábor–Gézsi Andrásné–

Dr. Baranyi Éva: Gasztronómiai világkalauz

30 Tarján Tamás

Kerekszületésnaposok 2014

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét megtalálható budapesti könyves-boltokban, vendéglátóhelyeken és vidéki könyves-boltokban, valamint a Líra Könyv Zrt., az Alexandraés az Ulpius-ház bolthálózatokhoz tartozó boltokban.A teljes lista a Könyvhét honlapján olvasható a„Könyvhét megtalálható” menüpontban.

E számunk megjelent 2014. április 15-én 7000 példányban.Következô számunk június 3-án jelenik meg.

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

7

8

11

– Hogyan ôrzi az édesapja emlékét, történeteit, és a Tesz-Vesz város világát, amit ô felépített?– Kisfiúként egész álló nap csak rajzoltam és festettem,amikor tehettem, így mikor kicsit felcseperedtem, tiné-dzserként édesapám egy nap megkérdezte, lenne-ekedvem segíteni neki kiszínezni néhány történetét. Na-ná, hogy volt! Innentôl fogva tehát még izgalmasabblett az életem, hiszen része lehettem a Tesz-Vesz csodá-nak. Együtt dolgoztunk apám stúdiószobájában, és fes-tettünk, rajzoltunk, igazi fantáziabirodalomban éltünklátástól vakulásig, amíg egyáltalán volt szabad hely apapíron, vagy amíg el nem készült a könyv. Elképzelhe-tô, hogy néha hetekig csak ültünk és rajzoltunk, de énezt egy cseppet sem bántam, sôt, teljesen oda voltam agondolatért, hogy apám mindig is csodált munkáját se-gíthetem, ráadásul a kedvenc elfoglaltságommal. Perszerengeteget mókáztunk is közben. Késôbb, mikor felnôt-tem, saját könyveim is lettek, többnyire idôsebb gyere-keknek írtam ismeretterjesztôket, barátságos enciklopé-diákat. Aztán ahogy édesapám öregedett, romlott a lá-tása. Így egy nap a kiadója nekem szegezte a kérdést,hogy ha gyerekként olyan ügyesen segítettem ôt a szí-nezésben, nem segítenék-e most a rajzolásban is. Ter-mészetesen egy percig sem tétováztam, igent mond-tam. Aztán 1994-ben édesapám meghalt, én pedig úgydöntöttem, hogy köteles vagyok folytatni a munkáját,hiszen nem hagyhatom elveszni azt a világot, amit ôolyan varázslatosan felépített. S bár néhány korai mun-kámmal nem igazán voltam elégedett, mert néha úgyéreztem, hogy nem sikerült tökéletesen visszaadnom azô stílusát, ma már sokkal magabiztosabb vagyok, ebbenis. Ennek ellenére azonban minden új könyv igazi kihí-vás, és én ezt rendkívül élvezem!– Ön, és az édesapját körülvevô család inspirálta vajon aTesz-Veszt, vagy éppen fordítva történt a dolog?– Az egész Tesz-Vesz város sorozat ötlete, és mindenegyes, apró kis részlete tulajdonképpen abból táplálko-zott, épült, amit apám látott, és megélt maga körül, te-hát természetesen belôlünk, a családjából is. Ô példáulkorábban Svájcban is élt – és ez a hatás kétségtelenülmeglátszik a Tesz-Vesz város építményein, házain, és aszereplôk szokásain, viselkedésén is. De lapozzunk csaktovább. Mivel édesapám egy nagyon vicces ember volt,mindig tréfás dolgok történtek vele. Ezek a történetekpedig mind-mind megtalálták az útjukat a könyveibe.Történetesen azonban én pont elmondhatom, hogy sze-mély szerint is benne vagyok ebben az egészben, hiszen

címlap

Mászkál, figyel, rajzolRichard Huck Scarry BudapestenÉdesapja a Tesz-Vesz világ megálmodója, generációk gyerekeinek varázsolt mesevilágot.Most pedig ô, Richard Scarry fia az, aki örök gyerekként viszi tovább a történetet. Huck áprilisvégén a Móra Kiadó vendégeként Budapestre látogat a Könyvfesztiválra, s közben rajzol. Éppenegy újabb történetet, most éppen a mi fôvárosunkról. Errôl a tervérôl is kérdeztem, s ô mesélt.

4 www.könyvhét.hu

Huckle cat, azaz a magyarmesében Cicó rólam kap-ta a nevét. Engem apámugyanis Mark Twain ka-raktere, Huckleberry Finnután szabadon, mindig isHucknak szólított, még-hozzá annak ellenére, hogyén is, ahogy ô, Richard va-gyok igazából. Így alakult kiCicó figurája édesanyám ja-vaslatára – mivel ô nem isHuck-nak, hanem Huckle-bear-nek, azaz Huck mackó-

nak szólított – így apám elôször medveként ábrázolta a késôbbiCicót. Azt viszont sosem értettem, miért nem maradt Huck mac-kó a történetben, és miért változott macskává. Na de ez itt mostlényegtelen is.– A kiadója megsúgta, hogy most a magyar fôvárosban egy új epizó-dot tervez megrajzolni majd, egy Tesz-Vesz Budapestet. Igaz a hír?– Nem tagadom, valóban ez a titkos tervem, egy új Tesz-Veszrész, ami Budapesten játszódna. Ilyen még ugyanis nem volt aTesz-Vesz történelemben. Ehhez kell most tehát ihletet meríte-nem a Könyvfesztivál ideje alatt. Szóval úgy tervezem, hogy so-kat sétálok és nézelôdök majd a városban. A tapasztalatok vi-szont azt mutatják, mást igazán nem is nagyon kell majd ten-nem, csak mászkálni, majd leülni a belváros egyes pontjain, és fi-gyelni. Majd rajzolni, aztán megint figyelni, és így tovább.– Hogy érez a Tesz-Vesz sorozat iránt? Ha jól gondolom, ez az el-múlt évtizedek egyik legsikeresebb gyerekkönyve volt.– Valóban figyelemre méltó mindaz, amit az édesapám az év-tizedek alatt létrehozott, hiszen most, harminc, negyven, ésötven évvel késôbb is látom a boltokban ezeket a meséket, ésa gyerekek arcán az örömet, ha olvassák. Mi sem bizonyítjatehát jobban a sikert, mint hogy már a sokadik generáció nôfel a Tesz-Vesz sztorikon. Pont emiatt nem érzem sem öreg-nek, sem múlónak ezeket a történeteket, hiszen mindmáigviccesek, aktuálisak tudtak maradni, és remélem, ez sokáig ígyis lesz. Ez ugyanis szerintem elég nagy dolog a rohanó, mo-dern világban. Egyszóval ezek a mesék ma is pont olyanok,mint amikor édesapám egy nap megálmodta, és lerajzoltaôket. Éppen ezért úgy érzem – bocsánat nem mondhatokmást –, édesapám egyszerûen egy zseni volt.

– Továbbra is tervezi folytatniaz édesapja történeteit? Mik atervei?– Megszámlálhatatlan ötlet ka-varog a fejemben, rengeteg el-bûvölô, és vicces állatszereplôvelegyütt. Nem kétséges, hogyédesapám hagyatékából könnyûépítkezni, hiszen annyi bájos fi-gurát hagyott rám, és a világra,hogy szinte az újabb és újabbepizódok már maguktól jönnek,és bekopogtatnak a szobám aj-taján. Sôt, a könyvek mellett akiadóimmal már modernebbmesékben, digitális Tesz-Veszek-ben is gondolkozunk. Nálunksosem áll meg az élet!

Kurcz Orsi

fesztivál

GYEREK- ÉS FELNÔTTPROGRAMOK RICHARDHUCK SCARRYVEL ABUDAPESTI NEMZETKÖZIKÖNYVFESZTIVÁLON

Gyereksarok 2014. április 26., szombat,11.30–12.20 TESZ-VESZ A VILÁG! Rajzoljegyütt. Richard Huck Scarryvel.

Szabó Magda terem 2014. április 26., szombat,16:00–17:00SEMMI CICÓ! Richard HuckScarryvel Réz András beszélget.

www.könyvhét.hu

címlap

Sofi Oksanen mély sebe-ket föltáró identitásre-génnyel, a Sztálin tehenecímûvel robbant be2003-ban a baltikumi ésa finn irodalomba. Azészt apától és finn anyá-tól származó fiatal írónôettôl kezdve Észak-Euró-pa irodalmi élvonalábakerült. Nem túlzás, hogyszélesebb körû megis-mertetéséhez Budapest ishozzájárult a NemzetköziKönyvfesztivál révén,amelynek Európai Elsôkönyvesek Fesztivál-ja címû rendezvényére néhány éve meg-hívták (a Sztálin tehene igen szép kötet-ben, magyarul is megjelent). Most íródíszvendégeként üdvözölheti ôt újra a ha-zai közönség. Ez alkalomra jön ki magya-rul tavaly napvilágot látott, a Baltikum leg-újabb kori történetébe világító nagyregé-nye, Mikor eltûntek a galambok címmel.

A Millenáris Teátrumban tartandó csütör-tök délutáni pódiumbeszélgetésen WinklerNóra kérdezi Oksanent, aki Tarlós Istvánfôpolgármestertôl és Kocsis András Sán-dortól, a Könyvfesztivált rendezô MagyarKönyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülé-se elnökétôl veheti át a Budapest Nagydí-jat, Tóth Krisztina laudációja kíséretében.

E bensôséges eseményt azonban dél-után megelôzi a fesztivál ünnepélyesmegnyitója: magyar részrôl Navracsics Ti-bor miniszterelnök-helyettes és BendzselMiklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hiva-talának elnöke, továbbá az idei díszven-dég Törökország kulturális és turisztikaiminisztere, Ömer Celik mond köszöntôt.

Az Európa déli pereméhez kapcsolódóTörökország könyvkiadása tavaly London-ban volt díszvendég, korábban pedig a vi-lág legjelentôsebb könyves mustráján, aFrankfurti Könyvvásáron is. Az idei Buda-pesti Könyvfesztivál sajtótájékoztatóján Sa-kir Fakili török nagykövet hazája könyvki-adását érzékeltetve megjegyezte, 2013-ban közel 600 millió kötetet adtak ki, több

mint 1500 fordítást,egyebek között 39 ma-gyar mûvet. A magyar-török kapcsolatok ha-gyománya is szóba ke-rült, például, hogy azelsô konstantinápolyikönyvnyomdát a ma-gyar származású Ibra-him Müteferrika alapí-totta 1727-ben (ô tol-mácsként Rákóczi feje-delmet is segítette azemigrációban). A törökszultán könyvtára

azonban a hódítások révén már a 17. szá-zadban bôvült magyar könyvekkel, amikorSzulejmán budai hadjárata során lefoglaltaés elszállíttatta Mátyás corvináit. Ezekbôlugyan 37 kötetet visszaadtak 1877-ben Fe-renc József császárnak és magyar királynak– közülük négyet most kiállítanak az Orszá-gos Széchenyi Könyvtárban.

A török vendégek 150 négyzetméterenrendezik be nagyszabású kiállításukat.Küldöttségükben 12 jeles török író szere-pel. Néhányukat ismerheti a hazai közön-ség, a többi között az Isztambulban ésLondonban élô Elif Shafak írónôt (eddignégy mûve jelent meg magyar fordítás-ban) éppúgy, mint Iskender Palát, GülI•

repoglu vagy azt a Solmaz Kamurant, aki-nek éppen a Kolozsvárról elszármazottMüteferrikáról írt kalandos életrajza ol-vasható magyarul. A török íróvendégekközött azonban hiába keresnénk az egyikvilágszerte legismertebb, noha hazájábanéles vitákat kiváltó szerzôt, Orhan Pamu-kot, mert ôt nem hívták meg Budapestrea török szervezôk. Mindazonáltal akönyvfesztivál 33 országból összesen 64külföldi írót lát vendégül, közülük tizen-nyolcan az Európai Elsôkönyvesek Feszti-válján szerepelnek.

Az idén több jeles napról, évfordulóról ismegemlékeznek. Mondhatni, szokásosana Könyv és a Szerzôi Jog Világnapjáról,amelyhez a Szellemi Tulajdon Világnapjatársul. És ezúttal nemcsak a katalán tradí-

ciót követik – a hölgyek virágot, a férfiakkönyvet kapnak ajándékba –, hanem aSzellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közre-mûködésével eszmecserét szerveznek amodern könyvkiadással kapcsolatos szer-zôi jogok problémáiról. Elsôsorban arról,milyen kérdéseket vetnek föl az e-köny-vek; hogyan harcolhatunk a kalózkiadásellen; hogyan tud a szerzôi jog alkalmaz-kodni az új trendekhez; milyen kérdésekmerülnek föl az „árva mûvek” fölhaszná-lásában és így tovább. (Az idén október-ben lejár az „árva mûvekrôl” szóló uniósirányelv, és az alkotások 13 százaléka vál-hat szabad fölhasználásúvá.)

Kiemelkedô jelentôségû a Holokauszt70. évfordulója kapcsán, egyszersmind Iz-rael és Magyarország diplomáciai kapcso-lata újrafelvételének negyedszázados ju-bileumára rendezett kiállítás is. Az emlék-standon láthatjuk a magyarul megjelentholokauszt-irodalmat, beleértve az újon-nan kiadott mûveket, valamint az izraeliJad Vasem Múzeum könyvanyagát. Ehhezkapcsolódik a huszadik század elsô felé-ben mûködô Országos Magyar IzraelitaKözmûvelôdési Egyesület (OMIKE) irodal-mi értékmentô tevékenységét reprezentá-ló bemutató, amely emléket állít a holo-kauszt író áldozatainak. Emlékeztetnek1944. június 15-ére, amikor – a Hitler ha-talomra jutását követô berlini pusztítás-hoz hasonlóan – a magyar sajtóállamtit-kár vezetésével megkezdték zsidó szár-mazású és baloldali szerzôk könyveineknyilvános bezúzását.

Hangsúlyt ad a Könyvfesztivál Magyar-ország európai uniós csatlakozása tízévesévfordulójának is: európai írótalálkozólesz a Millenáris Park Európa Pontjánál akülföldi vendégek részvételével. Az esz-mecserén szóba kerül, milyen volt az el-múlt 25 év vasfüggöny nélkül, milyenegyéni és kollektív válaszutak, életstraté-giák alakultak ki a kibôvült Európában.

Az idei könyvfesztivál 300 könyvesstandja és 380 szakmai és kulturális ren-dezvénye várja az érdeklôdôket.

Varsányi Gyula

XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Észak és Dél találkozik a XXI. BudapestiNemzetközi KönyvfesztiválonAz északi irodalmat képviselô Sofi Oksanen díszvendég írója, Törökország pedig díszvendégországa az április 24-én kezdôdô és 27-én záruló XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak.A budai Millenáris Parkban rendezett nagyszabású programot több évforduló is gazdagítja.

6 www.könyvhét.hu

interjú

A helyszín T. nagyközség, a szereplôk java-részt Békés megyei nôk és férfiak, magya-rok, magyar szlovákok, magyar zsidók. Atörténelmi keret: a Felvidék 1938-as vissza-csatolása, majd újbóli elcsatolása 1946-ban. A változó idôsíkokban és nézôpontok-ból elbeszélt történet a 2. világháború vé-res idôszakába vezet: a háború borzalmai,öldöklés, kényszermunka és gettósítás, ha-difogság, lakosságcsere és kitelepítés kö-zép- és kelet-európai helyszíneken. 650 ol-dal széppróza, több mint 220, nagyrésztpublikálatlan fotográfiával. Závada Pállalpiciny dolgozószobájában, könyvek közézsúfolódva beszélgetünk a nagyregényrôl.

– A neten körülnézve láttam, hogy többszörtartott már fotóvetítéssel egybekötött felolva-sást a könyvbôl. A regény, amint azt az alcí-me is jelzi: az archív képek regénye. Egyen-rangú benne a kép és a szöveg. – Régóta készültem arra, hogy szépprózábafotókat rejtsek. Kerestem rá a módot. A Hol-miban még 1994-ben próbálkoztam azzal,hogy a tényirodalmat elmozdítsam a széppró-za felé úgy, hogy eredeti fotók is legyenek aszövegben, méghozzá a hôsöm saját felvéte-lei. A korai próbálkozások azon buktak el,hogy a Holmi nem közölt fotókat. De nem isbántam. A múlt évben tartott felolvasásokonvoltaképpen végig vetítettem, minden bekez-désre jutott egy-egy fotó. Ugyanilyen élô mû-faj volt, amikor zenés esteken olvastam feltöbb részt a regénybôl. Próbálgattam megta-lálni a fotó és az irodalmi szöveg viszonyát, afelolvasások mintegy kísérleti terepként mû-ködtek. Elôzményként említhetem Kulákpréscímû szociográfiámat, amelyben szintén sze-repelt a képek egy része. A Kulákprés teljesenhagyományos tényirodalmi mûfajú szöveg,amiben minden forrás hiteles, és nincs helyefikciónak. Az interjúkból, dokumentumokból,levelekbôl álló szöveghez idô és hely tekinte-tében hiteles fotókat csatoltam. Sokat inter-júztam Tótkomlóson. Tudtam, ki kit ismert ésmilyen viszonyban volt, lehetett, vagy lehetett

volna, így mostani regényemfiktív alakjai is könnyen megta-lálták a helyüket ebben a világban, illetve akorábbi regényeim fiktív alakjai között. – A családnevek, helyszínek ismerôsek lehetnekmás regényekbôl. Miloták, Semetkák, Weiszek. – Fiktív és valóságos nevek persze. A hadifo-goly vonatos jelenet például szerepelt a Jadvi-ga párnájában, ahogy a korábbi regényekmajd mindegyike kapcsolatban állt a fényké-pezéssel, de nem kapcsolódott össze a fotó ésszépirodalom olyan direkt módon, mint eb-ben a kötetben. Tudtam azonban, hogyelôbb-utóbb muszáj lesz kipróbálnom. – A képek egyik fele a Tótkomlósi DigitálisArchívumból, Kancsó János gyûjteményébôlszármazik, másik része a Fortepan archívu-mából, valamint több más intézmény, illetvemagánszemély gyûjteményébôl. – A Tótkomlósi Digitális Archívum volt a kiin-dulópont, de a világháborús fotók közül Kar-dos Sándor Horus Archívumának a képei vol-tak a leginspirálóbbak. Kétféleképpen gyûj-töttem az íráshoz: egyrészt olvastam doku-mentumokat, másrészt rengeteg fotót meg-néztem. Nemcsak azért, mert közölni akar-tam belôlük, hanem történeteket ihlettek. Azinternetnek is rengeteget köszönhetek. Há-borús, és sok helyszínen játszódó történetesetében, mint az enyém – Ukrajna, Kárpátal-

ja, Galícia, feldarabolt Lengyelország, Erdély,Csehszlovákia, Berlin, Ausztria, Bécs környékilágerek és sok magyarországi helyszín –, sokforrást át kell tekinteni. Meglepô rendezett-séggel találkoztam a cseheknél, a galíciai vá-rosokban, és a zsidó archívumokban a kelet-lengyelországi városokban, ami itthon egyál-talán nem jellemzô. Döbbenetes felvételekkerültek elô például a brnói német nemzeti-ségû lakosság kitelepítésérôl a háború után.A gyôztesek bizonyos tekintetben ugyan-azokkal az eszközökkel dolgoztak. – A tárgyiasság, az irónia, mint a távolságtartáseszköze folyamatosan váltakozik a legbensôbbcsaládi emlékekkel. Van egy sor levél, ame-

lyeket a frontról küldtek szerette-iknek a katonák, leírva a legbor-zasztóbb kegyetlenségeket, a he-lyiekkel való erôszakoskodást, afosztogatást, a gettósítást…ilyenleveleket biztosan nem lehetettmegírni a hadszíntérrôl. – A fikció szerint ez egy tényre-gény. A fikció szerint itt mindendokumentum valóságos, nincsbenne hamisítvány, minden levéllétezô, és minden fotó akkor és ottkészült…A leveleket sosem direkt

formában közöltem, hanem függô beszéd-ben Eljátszottam azzal is, hogy miért ne írhat-tak volna képzeletben, belsô monológ formá-jában leveleket? Nagyon is emberi dolog, per-sze megírni nem lehetett, különösen nem azember mennyasszonyának. A munkaszolgá-latban Weisz Kóbi újságíróként virtuális szö-vegeket írt a munkaszolgálat borzalmairól ésképzeletben fényképezett. Nem mindig azo-kat a fotókat közlöm, amiket a történet elme-sél, hanem olyanokat, amelyek asszociációskapcsolatban, vagy éppen konfliktusban áll-nak a közöltekkel, esetleg a közöltek hazug-ságait leplezik le. A fotó tûélességgel meg-mutatja a körülötte lévô „rizsa” hazugságait.Vagy fordítva. A regényben a valóságos való-ság és a „ráfogott” valóság nem feltétlenülkell hogy megkülönbözôdjön. Innentôl elindulhat a játék az olvasatokkal.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

Závada Pál: TERMÉSZETES FÉNY

Magvetô Kiadó, 632 oldal, 6990 Ft

Tényregény hitelességû fikcióZávada Pál új regénye

könyvrôl

fesztivál

www.könyvhét.hu 7

ÁÁpprriilliiss 2266.. 1166..0000––1177..0000 OOsszzttoovviittss LLeevveenntteetteerreemm ZZáávvaaddaa PPááll TTeerrmméésszzeetteess fféénnyy ccíímmûûrreeggéénnyyéénneekk bbeemmuuttaattóójjaa

Résztvevôk: a szerzô és Gyáni Gábor történészModerátor: Dávid Anna, a kötet szerkesztôje

Az ifjú alkotó oktat a SorbonneNouvelle-en, miközben szín-háztudományi doktori tanul-mányokat folytat, és a múlt év-tôl dramaturgként dolgozik aKobalt társulattal kortárs dara-bokon és a saját szövegein.Mindennek tetejébe kicsit be-szél és még többet ért megmagyarul. Néhány kérdésemeta fordítónak nem is kellett tol-mácsolnia számára.

– Hazájában a most magyarul ismegjelent könyvének méltatói afrancia anekdota mesteréneknevezik, tragikummal átitatottköltôi érzékét dicsérik. Akad va-laki a családjában, akitôl az íróivénát örökölhette?– A felmenôim közül senki semvolt író, de a húgommal és anôvéremmel már nagyon kiskorunkban elkezdtünk mesét ír-ni egymásnak.

– Miféle meséket?– Nem a mese klasszikus uni-verzumában kalandoztunk, ha-nem mindent belekevertünk;az új technikát, a földönkívüli-eket összeházasítottuk a her-cegekkel és hercegnôkkel, let-tek belôlük csodamesék.– Névrokonához hasonlóan egy-fajta Csodaországban nôtt feltehát. De hogyan tett szert aFranciaországban nyilván kuri-ózumnak számító magyarnyelvtudásra?– Az École Normale Supérieu-re-ön, ahol akkor tanultam,2008-ban eljött az ideje annak,hogy külföldi ösztöndíjra pá-lyázzam. Mivel késôn kaptamészbe, már csak két hely ma-radt: Lipcse és Budapest. Azutóbbi mellett döntöttem,mert Lipcsében németül kellettvolna oktatnom, itt, az EötvösCollegiumban pedig a Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány al-kalmazásában francia lektor le-hettem. Viszont semmit nemtudtam Magyarországról.– Milyenek voltak az elsô be-nyomásai?– Mindenekelôtt a város építé-szete fogott meg, ez a császári„punk” stílus. Korábban jártamBécsben, és ott kicsit túl súlyos-nak, nyomasztónak éreztem acsászári pompát, Budapestenviszont megvan ugyanaz azépítészeti kultúra, csak jóvalkönnyedebb, kicsit punkosítottformában. Az embereknél megvalamelyes hûvösséget érez-tem, nemigen tudtam, hogyanbarátkozom majd meg a ma-gyarokkal, de sikerült.

– Szokták mondani, hogy valami-képp rokon a francia és a magyarhabitus. Van ebben némi igazság?– Az biztosan közös a franciák ésa magyarok esetében, hogymindkettô a bor és az irodalomnemzete. A szomorúsággal vi-szont látásmódom szerint külön-bözôképpen birkóznak meg. Amagyarok fekete humorral állnakhozzá, azt mondják, úgyis min-den rossz, a franciák viszont nempanaszkodnak, inkább nem vesz-nek tudomást a kellemetlen kö-rülményekrôl.– Ihletôje lett Budapest, hiszen a2008–2009-es tanévben itt írta azelsô felnôtt regényét, a címében aMarseillaise egyik sorára utalóJusque dans nos bras-t (Ölünkmélyéig). E regény után, mely asaját generációjának elbizonyta-lanodó értékrendjérôl szól humo-rosan és méltatlankodón, magyarhelyszínen játszódó, a magyar kö-zelmúltat magyar szereplôk sor-sán keresztül bemutató könyvbefogott. Miért lett Szomorú vasár-nap a címe?– Eredetileg a magyar kiadásbanalcímül szolgáló József Attila-sortszántam címnek: A semmi ágánül szívem. De a francia kiadóm le-beszélt róla, mert honfitársaimszámára a Reménytelenül címûköltemény nem hordoz mögöt-tes tartalmat egy olyan regényesetében, amely több generációéletét mutatja be a második vi-lágháborútól az 1956-os forra-dalmon és a kádárizmuson át a2000-es évek elejéig. Seress Re-zsô dala jól jellemzi ezt a hangu-latot. Amikor hazatértem, vala-hogy nem hagytak nyugodni a

interjú

Alice MagyarországonBudapesti találkozás a huszonéves francia írónôvel,Alice ZeniterrelEgy jövendô Goncourt-díj elôjelének tekinthetô, ha valaki megkapja a francia közszolgálati rádióPrix du livre Inter nevû elismerését. A huszonnyolc éves francia regény- és drámaíróMagyarországon játszódó, Szomorú vasárnap avagy a semmi ágán címû regénye két másikkitüntetés mellett ezt a jutalmat is kiérdemelte hazájában.

8 www.könyvhét.hu

magyarországi élmények, azízek, az illatok. A Szomorú vasár-nap elôtt is írtam egy könyvet, sabba is belevettem egy részt,amelyben a fôhôs családja eluta-zik Budapestre. A kiadóm nem isértette, mit akarok ezzel, sôt ki isakarta hagyni azt a fejezetet. Vé-gül nem jelent meg az a könyv,de belekezdtem ebbe az újba.– Hány családból gyúrta össze afôhôs Mándy famíliát?– Olyan családok is szerepelnek aregényben, melyek nyilván egé-szen másként éltek, mint aho-gyan én elképzeltem. Ugyanis abudapesti bolhapiacon vettemrégi családi fotókat, amelyek mö-gé történetet agyaltam ki. Ottvolt alapnak a történelem,amelyrôl lefejtettem a hivataloshéjat, és valahol a megélhetettvalóság és a fikció között alkot-tam meg a regényt. Nem akar-tam a szó szoros értelmében vetttörténelmi könyvet írni, de egé-szen elszakadni sem akartam atényleges eseményektôl. Valahola kettô között igyekeztemegyensúlyozni. Azt hiszem, a

francia közönség azáltal,hogy a történelmet egy fur-csa nézôpontból rávetítettema mindig esedékes magán-életre, némi mágikus realiz-must is érzékel az írásban.– Bizonyos történelmi esemé-nyek, a rendszerváltás egyesmozzanatai, ravasz politikai„húzások” itthon máig erôsindulatokat ébresztenek, ön-nél pedig „csak” elmegy aszereplôk mellett a történe-lem, mint a vasúti sínek a Nyu-gati pályaudvarnál álló házukszomszédságában.

– Dühöt valóban nem érzek amegismert dolgokkal kapcsolat-ban, értetlenséget viszont na-gyon sokszor, például amiatt,hogy a kárpótlás hogyan történ-hetett meg azokkal a bizonyosjegyekkel. A regény egésze való-jában Milan Kundera egy mon-datához igazodik, amely szerint„Az elmúlás pírja a nosztalgiavarázsával ragyog be mindent: aguillotine-t is.” A regénybennem akartam állást foglalni, csakláttatni. Ennek megfelelôendöntöttem a befejezésrôl is. El-végre a semmi ágán ülô szív le iseshet az ágról, de a végtelen ismegnyílhat elôtte.

Mátraházi ZsuzsaFotó: Rácz Ádám

Alice Zeniter

SZOMORÚ VASÁRNAP,

AVAGY A SEMMI ÁGÁN

L'Harmattan Kiadó,

184 oldal, 2450 Ft

könyvrôl

interjú

interjú

– A mû „dupla” regény, amit a kiadó úgy ér-zékeltet, hogy a két részt a kötetet forgatvalehet olvasni. Ez egy regény? Két regény?– Ez két regény, ami egy. Az elsô részt még2010-ben írtam. Aztán félretettem, javítot-tam, de nem gondoltam késznek. Egy évvelkésôbb írtam meg a második részt. Majd2011-ben egy kórházi intermezzo miatt ab-bahagytam, majd elkezdôdött a házalás a ké-zirattal. Nem fogok, és nem akarok panasz-kodni, hiszen happy and lett a vége, a KortársKiadó felvállalta a kiadást. De azt azért érzé-keltetném, hogy nem ez volt az elsô kiadó,ahol a kötet megfordult, miközben különbö-zô kalandos történetek estek meg vele. – Honnan ered az ötlet?– Imádom a fényképeket, persze a filmeketis. Jó néhány éve találtam a neten egy fotót.Azt, amelyik most borítón szerepel két vál-tozatban. Nagyon megtetszett a kép, le-mentettem. Késôbb eszembe jutott, hogykéne írni róla, kéne kreálni hozzá egy törté-netet. A fénykép volt a kiindulópont, mely-bôl aztán kibontakozott elôször egy lineárisszerelmes regény – ez az elsô rész. Aztán ar-ra gondoltam, hogy jó lenne mögéje nézni,és folytatni a történetet, hogy mi lesz, mi le-het abból a lányból, akibe ez a javakorabe-li, 45 év körüli vidéki színész beleszeret.– És a második etap?– A két regény (illetve regényrész) elsô ésutolsó mondata azonos – nem véletlenül. Amásodik résznél kitaláltam, hogy több elbe-szélô legyen, megszólal a másik fél is, itt kétnô és öt különbözô férfi beszél, akik kapcso-latba kerülnek ezzel a lánnyal. Ha minôsíte-nem kellene a második könyvet, akkor ki-tenném rá a tizenhatos karikát. Ez egy érzé-ki kalandregény. Tényleg léteznek ilyen tör-ténetek, hogy valaki elmegy külföldre dol-gozni, és a végén szexmunkásnô lesz belôle.Ahogy Fanny is. Csinálja majdnem a végsôpusztulásig. Bár a történet vége nyitva ma-rad – nem tudjuk meg, mi lesz végül vele.– Mintha a könyv azt sugallná, hogy a nôkborzasztóan kiszolgáltatottak és leginkább akülsejük határozza meg ôket. Pedig Fannynem buta nô, bár az érzelmi élete meglehe-tôsen sivár.– Ô egy nagyon okos, céltudatos lány, akimégis beleesik ebbe a csapdába. Hiszenmás Magyarországon élni a szülôi ház biz-

tonságában, egy bizonyos védettségben. Ésmás naiv elképzeléseket tápláva kikerülnionnan. Ebben a regényben szinte mindenférfi borzalmas, nem tekintik másnak alányt, mint szexuális tárgynak. Kivéve azt arajongó mérnök-közgazdászt, akivel leve-lezget az interneten, aki viszont a lánynaknem kell. Túl egyszerûnek, túl szimplánaktartja. Nem akar egyenes vonalú, kiszámít-ható életet, hajtja a kalandvágy. – Tehát azért ez az útja, mert nem találjameg a társát? Ennek némileg ellentmond,hogy Ausztriában ô választja ezt az utat. – Szerintem ki akarja próbálni magát, hogymeddig tud elmenni, meddig tudja a férfia-kat az ujja köré csavarni. Hogy fellép apeep show-ban, az is egy próba. Már az is,hogy elvállalja, abban az illúzióban ringatvamagát, hogy tiszta marad, hiszen üvegfal éstestôrök választják el a férfiaktól. De miveltudatában van szépségének, ki akarja ma-gát próbálni, miközben ki akar törni, és amenekülés motívuma is jelen van a cseleke-deteiben. Lényegében mindenkit otthagy,és belesodródik egy olyan helyzetbe, ahon-nan már nincs kiút számára.

– Mi lehet ennek az oka?– Az a baja, hogy ésszel is meg van verveés szépséggel is meg van verve. Mert hacsak az egyik van meg, akkor nincs sem-mi gond. De úgy gondolja, hogy tudja irá-nyítani az életét, ahogy a könyv egyikkulcsmondatában mondja: „Csak addigvagyok védtelen, amíg a körömlakkommegszárad.” Megpróbál az élet királynôjelenni. Uralkodni a férfiakon, de ez avisszájára fordul. Tulajdonképpen egy nôikalandor a figura. Lehet, hogy kiderül akönyvbôl, a fôszereplôt szeretem is, megsajnálom is.– Az elsô könyv Sopronban játszódik,ugye?– Igen, a város felismerhetô. Nincs ki-mondva, ez is szándékos. Azért helyez-tem oda a történetet, mert ez nem egynagyvárosi történet az én szememben.Sopron az a város Magyarország térké-pén, amelyet Budapest után a legjobbanismerek. Számolatlanul voltam ott, min-den naptári évben. Nagyon jól ismerem avárost és a helyi figurákat is. Ez a törté-net – vannak benne idôkulisszák – pon-tosan 2004-ben játszódik. Például a ma-gyar-szerb vízilabda döntô 2004 nyaránvolt, meg még más apróságok is utalnakerre az évre.– A soproni színész, Áron alakja Fannyhozhasonlóan kidolgozott.– Abban a részben ô fôszereplô-elbeszélô,igen. Mindenképpen azt akartam, hogyelôadómûvész legyen. Kétségtelen, hogyilyen szempontból egy színésznek látvá-nyosabb az élete, mint például egy íróé.Jön-megy, pendlizik Budapest és Sopronközött, színészházban él, körülötte a figu-rák, a vidéki színházi élet – mind-mind ér-dekes. Én magam sosem éltem színészház-ban, bár erre a könyvre készülve megnéz-tem egy budapesti színházat „hátulról”,hogy el tudjam képzelni.

Jolsvai JúliaFotó: Brenner Péter

Kelecsényi László: SZIVÁRVÁNYGÖMB

Kortárs Kiadó, 264 oldal, 2500 Ft

Fénykép alapú könyvKelecsényi László író, irodalom- és filmtörténész a Könyvfesztiválra Szivárványgömb címmelúj kötettel jelentkezik. A napjainkban játszódó mû egy fiatal nô, Fanny sorsát járja körül,hogy hogyan, arról beszélgettünk a szerzôvel.

könyvrôl

www.könyvhét.hu 11

fesztivál

KKeelleeccsséénnyyii LLáásszzllóó könyvbemutatójaa Könyvfesztiválon:áápprr.. 2266.. sszzoommbbaatt 1166::3300,, MMáárraaii--tteerreemm

Thimothée de Fombelle Áb-rándok könyvtára c. regényeegy lányról szól, aki a „nyugativilág legálmosabb városában”él. Éppen ezért Viktória fantá-ziavilágában egymást érik a ve-szélyes kalandok. Ám egy per-cig se gondoljuk azt, hogy va-lóság és a képzelt világ közöttnem tud különbséget tenni.Miközben indiánok jelennekmeg álmaiban, és az angol-órán azon morog, miért nemdetektívekrôl olvasnak, nagyon is odafigyel ar-ra, ami körülötte történik. Például: a szobájá-ban körbe futó könyvespolcról az utóbbi he-tekben eltûnt egy csomó könyv. Továbbá:csak a poros nyoma maradt az öreg állóórá-nak. Bizony vannak izgalmas kérdések, furcsadolgok a valós életben is. S mert nem akaromelárulni a poént, csak annyit: a már nálunk isnépszerû francia író legújabb munkáját is él-mény elolvasni, mert a képzelt és a valós ka-landok, a mû hangulata és feszültsége megra-gadja, mindvégig leköti az olvasót. (IllusztráltaFrançois Place, fordította Pacskovszky Zsolt.)

„Hatkezes” mû a Centi és a Csicseri bolt c.meseregény, amelyet Marék Veronika, UrbánGyula és Tarbay Ede írt, felváltva. A nagyma-májával élô, 9 éves, félárva Centi a legkisebbaz osztályban. Pedig nagyon szeretne beférni

a kosárlabda-csapat-ba… Na de haladjunksorjában. Egy szépnapon egy kandúrszólítja meg az éppensírdogáló fiút. Ciceró-nak hívják és száz esz-tendôs. Ô hozza szó-ba Csicseri anyót, aki-nek madár- és állatke-reskedése itt van aGalagonya utca sar-kán. Centi hitetlen-

kedve hallgatja, és követi a kandúrt. És való-ban ott az ajtó, ahol ô eddig csak egy va-kablakot látott. Centiben és Csicseri anyó-ban az a közös, hogy nagyon-nagyon vár-nak haza valakit: a kisfiú geológus édes-apját, aki valahol messze olaj után kutat,Csicseri anyó pedig a férjét, aki 25 éve el-tûnt a tengeren. Ám most üzenet érkeziktôle. Életben van – meg kell szervezni azexpedíciót, amely hazahozza. A vidám,fordulatos történetet most új illusztráció-val, Radnóti Blanka elragadó, színes képe-ivel jelentette meg a kiadó.

A Cinóber Cirkuszt, a nem min-dennapi társulatot én is csupánazóta ismerem, hogy kezembevettem Módra Ildikó és SzalmaEdit Cinóber Cirkusz címû feltû-nôen szép és ígéretes tartalmú kö-tetét. Tehát a társulat: Firminc úr aporondmester, Csiri bácsi a bû-vész, Mázlis a zsonglôr, Grabancaz állatidomár, Bukfenc a bohóc,Nyekk és Nyikk a két artista, Csi-pesz a fakír, Negro a tûznyelô,Madzag a

ruhaszárárító, vontató-vagy harangkötél-tán-cos, Miss Mini a pónilo-von tótágast álló artis-ta, és végül, de nemutolsó sorban van egyfergeteges görkorcso-lyaszáma a csupamacskából álló mena-zsériának. És akkor aHold, a cirkusz éber ôre egyik éjszaka nyakoncsíp egy aprócska, sötét alakot, akinek aztánigazán semmi keresnivalója a macskák között!Vajon mi lesz a hívatlan (és megszeppent) ven-dég sorsa? Egérutat nyer, vagy a társu-lat különleges döntést hoz? Az ötletes,szellemes és kedves meséhez az illuszt-rátor, Sz. E. térbeli figurákat alkotott, ôkláthatók a színpompás oldalakon.

A LOL könyvek sorozatnak mára kiala-kult rajongótábora van, és az olvasókmost mohón kapnak a legújabb köteteután, amely Jandy Nelson Az ég a föl-dig ér c. mûve. Lennie, a nagyanyjávalélô cloveri (Észak-Carolina, USA) gimna-zista nôvére, Bailey egy hónapja halt meg.Amikor Lennie egy éves volt, anyjuk fogta ma-gát, és elment. És a legújabb „megpróbálta-tás”: mostanában másra se gondol, mint aszexre. (Ô az utolsó szûz a láthatáron, mond-ja magáról.) Gyászolja a testvérét, mégis majd-nem lefekszik Toby Shaw-val, aki – mint most

elárulja neki – elje-gyezte Baileyt. És az-tán a gimiben felbuk-kan egy észbontóanjóképû fiú. Joe Fontai-ne tetszik Lennie-nek,és úgy látszik, a fiúszámára nem közöm-bös a lány. Mivel Len-nie klarinétozik, ír isneki egy dallamot.Csakhogy nem biztos

benne, hogy a lány ôt szereti-e. Sokáig nemtalálkoznak. Lennie ekkor így fogalmazza meghelyzetét: „Nem tudom, ki vagyok. /…/ Az,aki voltam, már nem lehetek több Bailey nél-kül, az meg, akivé váltam, kész szerencsétlen-ség.” Több dologban is döntenie kell, még-hozzá minél elôbb.

Schein Gábor kötetének a címe (címadó ver-se), a Márciusban jaguárok? hibátlanul elô-revetíti: van ebben a könyvben sokféle furcsa-ság, ötlet, játék. Olvasható benne egy-két ha-

gyományosnak mondható, azazkötött formájú, két vagy négy sorosszakaszokból álló és rímes vers (pl.Széliskola, Padlás), de a 31-bôl anagy többség szabad vers (kajla rí-mekkel, szójátékokkal, valódi és ál-naiv kérdésekkel). A „jaguáron” és„fegruáron” kívül persze vannakigazi állatok is, pl. dromedár, ele-fánt, de akit úgy hívnak, hogyBumbiantán, az még kedvességé-

ben is képes meglepô, nem feltétlenül kelle-metlen dolgot mûvelni. Persze szó esik itt sze-retetrôl, szomorúságról, öregségrôl, magány-ról (tehát: állapotokról), és várakozásról, siet-

ségrôl, idegességrôl,tûnôdésrôl (ezek: hely-zetek) – méghozzáegészen eredeti meg-közelítésben. És megje-lennek gyerekek (Fiú éslány) valamint felnôt-tek (Apa és anya). Ésmintha az egész köte-tet ez a rácsodálkozástkifejezô kérdés hatnáát: Hogy is van ez? „Ki-

mostam a kedvenc pulóverem./ Az ujja meg-nyúlt, a háta összement./ Most kimosom ma-gamat is, / hogy megint jó legyen rám.” Ró-fusz Kinga illusztrációiban is van konkrétság éselvontság, mint a versekben. Eredetiek, mo-dernek, ötletgazdagok a rajzok is.

Csokonai Attila

Fombelle, Thimotée: Ábrándok könyvtára, 96

old., 1990 Ft; Marék Veronika–Tarbay Ede–Ur-

bán Gyula: Centi és a Csicseri bolt, 192 old.,

2990 Ft; Módra Ildikó–Szalma Edit: Cinóber cir-

kusz, 40 old., 2490 Ft; Nelson, Jandy: Az ég a föl-

dig ér, 272 old., 2390 Ft; Schein Gábor: Március-

ban jaguárok?, 72 old., 2490 Ft. A könyvek a Mó-

ra Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.

Móra Könyvkiadó

Öt könyv – telitalálat!

12 www.könyvhét.hu

könyvrôl

Díszvendég Törökország

– 2006 óta immár a török irodalom is rendelkezik Nobel-díjas íróval, ígyaz elmúlt években egyre több török regény magyar fordítása látott napvi-lágot. Mennyire ismert a török irodalom Európában?– Jóllehet a Nobel-díjas írónk egy bizonyos fokig láthatóvá tette irodal-munkat a világban, mégsem hiszem, hogy kellôen ismernének minket.Az ismertté válás kérdése egy hosszú folyamat és olyan probléma, me-lyet íróink önmagukban nem tudnak megoldani. A jó fordítókon kívülszükség volna még erôs-ismert könyvkiadók közremûködésére, népsze-rûsítô irodalmi programok szervezésére, és persze a többi nemzet iro-dalmáraival történô kapcsolatépítésre.– A magyar politikai és kulturális élet régóta nem tud felülkerekedni a kü-lönbözô ideológiai törésvonalak mentén kialakult megosztottságon. Mennyi-re tekinthetô egységesnek a török irodalmi élet ebbôl a szempontból? – Ha nem lenne a kérdés elején a „magyar” szó, most azt mondanám,hogy igen találó jellemzése ez a hazai politikai és mûvészeti életünknek.Ami szerintem igazán aggasztó, az a Törökországban az utóbbi évek-ben felerôsödni látszó világi-vallásos típusú szembeállítás és megkülön-böztetés jelensége. Pedig a történelmi tapasztalatok is azt mutatják,hogy ez a fajta megosztottság tengernyi fájdalom forrása.– Egy olyan nagy ország esetében, mint Törökország, mennyire tud egy-séget képviselni, mintegy híd szerepet betölteni az irodalom az országkulturálisan nagy különbségekkel bíró keleti és nyugati része között?– Ezek a kulturális különbségek teljesen természetesek és a kultúrát hor-dozó emberek gazdagságát tanúsítják. A fontos itt is az, hogy ezeket akülönbözôségeket tisztelni és becsülni tudjuk. Elmondható, hogy a tö-rök irodalom egységesítô ereje – az utóbbi években majdnem mindenrégióban megrendezett könyvfesztiválok jóvoltából – az ország teljes te-rületén életképes.– Hogyan jellemezné az olvasási kultúra mai helyzetét Törökországban?– Bár az olvasási kultúránk a korábbi évekhez képest elôrelépést mutat,mindaddig, amíg nem látok olvasó embereket a metrón és a parkok-ban, mégsem leszek elégedett. Természetesen ennek összetett okaivannak, gazdasági, politikai, pszichológiai stb, így nem várható, hogymáról holnapra megváltozna a helyzet.

– Vajon mennyire integrálják a török folklórt és szóbeli költészetet akortárs török írók a mûveikbe?

– Nem csak a török irodalomról, de az egészkortárs irodalomról elmondható, hogy csak a népiforrásokra támaszkodva hozható létre értékes mû-alkotás. Ebben a témában több tanulmányt éskönyvet is publikáltam. A szóbeli népi költészet amûvészek számára elsôrendû ihletforrás. Híres köl-tônk, Nazim Hikmet is igen gyakran idézte meg anépköltészetet verseiben. Amilyen mértékben író-ink meríteni tudnak népmûvészetünkbôl, oly mér-tékben válnak mentessé az utánzás és a mesterkélt-nek ható megoldások veszélyeitôl.– Mennyire nehéz ma a török társadalomban íróként,mûvészként boldogulni?

– Egy török népi mondással szeretnék felelni erre, miszerint „Érints megegyszer és hallj ezer jajt”. Akkor mondjuk ezt, ha a kérdés egy számunk-ra sok problémával bíró témára vonatkozik. A legnagyobb gond az,hogy íróink-újságíróink igen nagy többségének a mûveit nem védik gaz-dasági, társadalmi, jogi garanciák. Néhány ismert nagyobb könyvkiadókivételével elmondható, hogy az igen szerény összegû jogdíjat sem utal-ják át idôben vagy egyáltalán ki sem fizetik. Jól jellemzi a kiszolgáltatott-ság fokát, hogy amikor a nehéz terepmunka során Délkelet-Anatóliá-ban gyûjtött népi folklórkötetembôl, a Diyarbakiri legendákból a tud-tom és engedélyem nélkül színpadi mûvet készítettek, hét évig tartó pe-reskedés vette kezdetét. Végül megnyertem a pert, de a megítélt kárté-rítés nagy része az ügyvédi költségeket fedezte.– Ha egy nép irodalma a lelki életének tükre, vajon hogyan jellemezné atörök társadalmat?– A török nép már csak olyan, hogy a legreménytelenebb, leküzdhetet-lennek hitt helyzetekben is végül megtalálja a megoldást és a kiutat.Mint a hamvaiból föltámadó fônixmadár, mi is újraépítjük az életünket.Népmeséink is többségükben ezt az üzenetet hordozzák. Vagyis aztmondják, hogy „ne csüggedj, végül úgyis a szépség és a jóság gyôze-delmeskedik.” Másrészt itt áll elôttünk példaként a történelmünkbenMustafa Kemal Atatürk, aki olyan önbizalmat adott nekünk, amibôlmindig erôt meríthet a népünk.– Mikor járt nálunk elôször és legutóbb? – Legelôször 1983-ban jöttem Magyarországra, a magyar anyától, Ga-bitól született unokaöcsém, Attila születését ünnepeltük. Utána mégtöbb alkalommal jártam itt. Legutóbb két éve a Tasnádi Edit által ma-gyarra fordított és a Magyar Napló gondozásában 2011-ben megjelentmesegyûjteményem, A szarvas-szultánkisasszony bemutatása alkalmá-ból rendezett esten vettem részt Budapesten. Az Írószövetség székhá-zában tartott rendezvény a budapesti török nagykövetség támogatásá-val került megrendezésre, és megható volt az ismételten megtapasztaltvendégszeretet. Budapest azon városok egyike, ahol szívesen élnék, ígymindig boldogság számomra, ha ide jöhetek…

Pál Laura

A SZARVAS-SZULTÁNKISASSZONY – Török népmesék

Magyar Napló Kiadó, 152 oldal, 3990 Ft

A népi költészet ihletforrásInterjú Muhsine Helimoglu Yavuz török néprajzkutatóval, egyetemi tanárral, több folklórtudományiés mesekönyv-gyûjtemény szerzôjével.

www.könyvhét.hu 13

könyvrôl

I•

skender PalaIsztambulban élô író, iro-dalmár. 1958-ban szüle-tett a törökországi Usak-ban. Irodalmárként a tö-rök díván-költészet a fôkutatási területe. Magyarulis olvasható az Európa ki-adónál megjelent Halál Ba-bilonban, szerelem Isztam-bulban címû regénye (Tas-nádi Edit fordítása).

Tanulmányait az Isztambuli Egyetem Iro-dalomtörténeti Karának Török Nyelv és Iro-dalom szakán végezte. A díván-költészet té-makörében 1983-ban doktorált, 1993-banaz Isztambuli Egyetem docense lett, 1998-ban pedig elnyerte a professzori címet azIsztambuli Kulturális Egyetemen. A díván-i-rodalom témakörében számos tanulmányszerzôje. Írói pályájára nagy hatást gyako-rolt a magyarul is olvasható híres török no-vellista, Ömer Seyfettin és Refik Halid. A Za-man címû török napilap kulturális rovatá-nak állandó cikkírója. Jelenleg az IsztambuliKulturális Egyetem tanára.

Számos rangos török irodalmi díjjal ismer-ték el munkásságát, többek között meg-kapta a Török Írószövetség stilisztikai, majdtanulmányírói díját, 2001-ben elnyerte azÉrtelmiségiek Csoportja Kayseri Tagozatá-nak „Az Év Irodalmára” díját, majd 2013-ban a Köztársasági Elnöki Kulturális és Mû-vészeti Nagydíjat.

Mûveinek jellemzô témaköre az oszmán-török kultúra és történelem különbözô epi-zódjai. Fontosabb mûvei: Babil'de Ölüm,Istanbul'da Ask (Halál Babilonban, szerelemIsztambulban) (2004), Kahve Molasi (Kávé-szünet), Kurtlarin Efendisi (Farkasok ura), Sahve Sultan (A sah és a szultán), Kitab-i Ask (Aszerelem könyve), Leyla ile Mecnun (Leyla ésMedzsnún), Kirk Güzeller Cesmesi (NegyvenSzépég Kútja), Mihmandar, Bir Eyüp SultanRomani (Mihmandar, EyüpSzultán regénye), AskaDair (A szerelemre tartozik)

Elif SafakTörökország egyik legol-vasottabb és legnépsze-rûbb kortárs szerzôje. Mû-veit számos nyelvre fordít-ják, több mint negyven or-szágban adták ki a regé-nyeit. 2010-ben elnyerte a

francia Mûvészet ésIrodalom Lovagrend ki-tüntetését is. Regényei-ben ötvözi a posztmo-dern vonásokat, a tör-ténelmi fikciót a mági-kus realizmussal.

Legjelentôsebb re-gényei: Az isztambulifattyú (The bastard ofIstanbul), A szerelemnegyven szabálya, Ru-mi regénye (The Forty

Rules of Love: A Novel of Rumi), Becsület(Honour)

1971-ben született Strasbourgban. Jelen-leg Londonban és Isztambulban él felváltva.Eddig tizenhárom könyvet publikált, köztükkilenc regényt. Egyaránt ír törökül és ango-lul is. Mûveiben sikeresen ötvözi a keleti ésnyugati elbeszélôi stílust, témaválasztásánakfókuszában a nôi sors áll, a kisebbségek,emigránsok, szubkultúrák jellemzô problé-mái. Regényeiben gyakran reflektál a külön-bözô kulturális és irodalmi hagyományokra,a szúfizmusra és a kulturális politikára. Márlegelsô regénye (Pinhan, The Mystic) elnyer-te 1998-ban a Rumi díjat, melyet a misztikusirodalom témakörében írt leg-jobb mûveknek szoktak odaítél-ni. Második regénye, A várostükrei (Sehrin Aynalari) a 17.századi zsidó és iszlám miszti-cizmust veszi górcsô alá. Mah-rem (The Gaze) címû könyvehozta meg számára az igazi át-törést, ez a mûve elnyerte2000-ben a Török Írószövetséglegjobb regénynek járó díját.Következô mûve a Bit Palas(The Flea Palace, 2002) valódibestseller lett Törökországban.Második angolul publikált regénye, Az isz-tambuli fattyú (The Bastard of Istanbul)2006-ban ismét a bestseller-listát vezette

hazájában. Ebben a mû-vében egy örmény éstörök család történetétmeséli el nôi szemmel.Szülés utáni depresszió-ja ihlette a 2006-banmegjelent Fekete tej(Siyah Süt) címû önélet-rajzi könyvét. EbbenSafak érzékletesen áb-rázolja az írói és anyaiszerep összehangolásá-nak kihívásait. Ez a mû-

ve is nagy sikert aratott az olvasói között. AThe Forty Rules of Love címû regényébenRumi tanításai alapján járja körbe a szerelemtémáját. Több mint 750,000 példányban ad-ták el, és minden idôk legolvasottabb köny-ve lett Törökországban. Legutóbbi angolulírt regénye, az Iskender (Becsület) szintén ve-zeti a bestseller listákat és számos pozitívkülföldi kritikát kapott. A könyv újranyitottaTörökországban a szerelem, szabadság ésfeloldozás témakörét. Legutóbbi könyve ahíres török építész, Mimar Sinan életének el-mesélésén keresztül olyan kérdésekre össz-pontosít, mint a hatalom, kreativitás, mûvé-szi szabadság és a bigottság mibenléte.Safak rendszeresen publikál török lapokban,politikai és mûvészeti tárgyú esszéi eddig há-rom kötetben összegyûjtve jelentek meg.Safaktól magyarul is olvasható az Európa Ki-adónál megjelent Becsület, Az isztambulifattyú, Szerelem, valamint A tükrök városa,ill. a Jószöveg Mûhelynél kiadott Fekete tej.

Gül I•

repogluTörök mûvészettörténész, író. 1956-banszületett Isztambulban. Az Isztambuli Egye-temen huszonhat évig tanított mûvészettör-

ténetet. Fô kuta-tási területe a 18–20. századi festô-mûvészet, a keletiés nyugati mûvé-szeti kölcsönhatá-sok, és az ékszer-történet. Számost u d o m á n y o skönyv és tanul-mány szerzôje. AzUNESCO TörökNemzeti Bizottsá-gának igazgatósá-

gi tagja, a Kulturális Örökség Szakmai Bi-zottságának elnöke. Legismertebb regényea 2007-ben megjelent Cariye, melynek cse-lekménye a 18. századi török szultáni há-remben játszódik.

További jelentôsebb mûvei: A szultán kert-je: kertek és virágok az oszmán kultúrában(2011); Birodalmi oszmán ékszerek (2012);A tulipán: a természetben, a történelembenés a mûvészetben (2013), Az oszmán szul-táni udvar ékszerei: történelmet olvasni azékszerekrôl (2012).

2011-ben az oszmán ékszerek témaköré-ben tartott két nagysikerû elôadást Buda-pesten és Kecskeméten.

Pál Laura

Díszvendég Törökország

Írók Törökországból a Könyvfesztiválon

14 www.könyvhét.hu

Az utóbbi években örvendetesen megnôtt amagyar olvasók érdeklôdése a kortárs törökszépirodalom iránt, amely Orhan Pamukszemélyében immár Nobel-díjassal is dicse-kedhet, s változatlanul keresettek a többévszázados török–magyar történelmi kap-csolatokat feldolgozó ismeretterjesztô éstudományos munkák is, elsôsorban termé-szetesen az érintett kutatók, turkológusszakemberek körében.

A megjelent török vonatkozású könyvekközött sajátos színfoltot képviselnek a buda-pesti Magyar–Török Baráti Társaság kiadvá-nyai, amelyek fôként az utóbbi kategóriábatartoznak, s hogy az érdeklôdô török olvasókis forgathassák azokat, több közülük töröknyelven, illetôleg köteten belül két nyelven –magyarul és törökül –került publikálásra.

Magyar és török nyel-ven jelent meg kismono-gráfia Thököly Imrérôl(szerzô: Seres István) ésfeleségérôl, Zrínyi Ilonáról(szerzô: R. Várkonyi Ág-nes), többszerzôs tanul-mánykötet II. Rákóczi Fe-rencrôl és halálának 250.évfordulója alkalmábólMikes Kelemenrôl; a csaktörök nyelvû Kossuth-mo-nográfia Hermann Róbertmunkája. E kiadványok tár-gyát képezô történelmiszemélyiségek életének közös vonása, hogy aHabsburg-ellenes függetlenségi küzdelmek-ben játszott szerepük miatt sokadmagukkaltörökországi emigrációba kényszerültek; élet-rajzaikat az ugyancsak magyar és török nyelvû„Török menedékjogot kapott magyar emig-ránsok rövid életrajzi összefoglalója” címû hé-zagpótló kézikönyvben is megtaláljuk.

A felsorolt mûvek számos újdonsággal szol-gálnak nemcsak a török, hanem a magyar ol-vasóknak is. Különösen vonatkozik ez a Társa-ság legutóbbi, 2013-ban megjelent Magyarhonvédtábornokok oszmán szolgálatban c.tanulmánykötetére, mely az 1848–49-es for-radalom és szabadságharc leverése után Tö-rökországba emigrált Guyon Richárd ésKmety György tábornok – török nevükön Hur-sid pasa és Iszmail pasa – pályafutását mutat-ja be az oszmán hadseregben. Életútjuk ezenszakaszáról nagyon keveset tud a hazai közvé-

lemény, holott hadvezéri tény-kedésük kiteljesedését jelentika szultáni szolgálatban töltöttévek, hiszen jelentôs erôt kép-viselô török seregtestek élénegy korai világháborúban, ne-vezetesen az 1853–56. évikrími háborúban kellett helyt-állniuk, amelyet három euró-pai hatalom és Törökországszövetsége vívott az orosz bi-rodalom ellen. „Renegáttá”válásukat követôen, tábor-noki rendfokozatukat meg-tartva rövidesen a háborúkelet-anatóliai hadszínteré-re vezényelték ôket, ahol az oroszok ostro-

molta Kars várának védelmé-ben kaptak érdemi feladato-kat. A harcokban különösenKmety tüntette ki magát, akiangol nyelvû emlékiratbanörökítette meg az oroszokáltal végsônek szánt 1855.szeptember 29-i – sikertele-nül végzôdô – roham ese-ményeit. Mûve, amelyet akötet teljes terjedelmébenközöl, európai visszhangotkeltett. A kötetben közzé-tett tanulmányok egyikéttörök szerzô, az ankarai il-letôségû Ayan Dursun írta,aki a Kmetyre és Guyonra

vonatkozó török levéltári anyagok felkutatá-sával és publikálásával nagy szolgálatot tettmind a magyar, mind pedig a török történet-tudománynak.

A török hódoltság korávalfoglalkozó tudományos mû-veket – Fodor Pál és DávidGéza munkáit – az AkadémiaiKiadóval közös kiadásban ad-ta ki a Társaság.

A történelmi kapcsolatokmellett néhány kiadvány a kul-turális kapcsolatokra fókuszál:a török nyelvû, Tasnádi Edit ésDursun Ayan jegyezte BalassiBálint kötet elsô nagy nemzetiköltônk versmûvészetének tö-rök motívumait taglalja. HóváriJános „Rodostói emlékek és ta-nulságok” címû terjedelmes

magyar nyelvû esszéjé-ben az utókor azon fel-fedezô útjairól, zarán-doklatairól ír, amelyeknemzeti emlékhellyé tet-ték a magyarság számá-ra a rodostói Rákóczi-há-zat. Ebben jelentôs érde-mei voltak Beszédes Kál-mán (1839–1893) festô-mûvésznek is, aki török-országi utazásai soránszámos ceruzarajzot ké-szített az egykori magyaremigránsok lakta rodostóivárosnegyed még meglé-

vô épületeirôl és az emigráció egyéb fellelhetôemlékeirôl. A szóban forgó kiadvány ezekbôlközöl bô válogatást, mintegy a feledés homá-lyából elôvarázsolva napjaink számára e kalan-dor hajlamú képíró alakját és értékmentômunkásságát. Prof. Dr. Vecdet Erkun Buda-pesttôl Ankaráig címmel kiadott visszaemléke-zéseiben diákéveirôl, a második világháborúelôtti, alatti Magyarországról ad képet.

A közvetlenül a rendszerváltozás után ala-kult Magyar Török Baráti Társaság ez ideighúsz kiadványt jelentetett meg. Ekkor jelen-hetett csak meg Tarik Bugra Állva akarokmaradni c. drámája, amellyel az író az 56-osforradalom magyar hôseinek akkor állítottemléket, amikor itthon még beszélni sem le-hetett róluk. Miközben a magyar kiadókszinte kizárólag a kortárs török alkotók mû-vei közül válogatnak, a Társaság feladatánaktekinti a török klasszikusok megismertetésétis. A Júnusz Emre Emlékkönyv születésének

750. évfordulója alkalmá-ból mutatta be a törökköltészet egyik legna-gyobb alakját. Számi Pa-sazáde Szezái Szabadulá-sa az elsô török regényekegyike volt; Resat NuriGüntekin Madárkája pe-dig hazájában mindmáigaz egyik legolvasottabbkönyv. A török novella-írás elsô kiemelkedôalakja, Ömer Seyfettinelbeszéléseivel a Háremc. válogatás révén talál-kozhatunk.

Tasnádi András

Török vonatkozású mûvek „kiadója”:a Magyar–Török Baráti Társaság

www.könyvhét.hu 15

Díszvendég Törökország

Mi magyarok nagyon jól tudjuk, hogy minden nagykapu mellett vanegy kiskapu. Így van ez az irodalom terén is: a világirodalom kapuján el-sôsorban a nagy nyelveken, ma már egyértelmûen az angolul megírtkönyvek sétálhatnak be a legkényelmesebben, a többieknek – a szerzôvitathatatlan tehetsége mellett is több szerencsére van szükségük vala-milyen kiskapu megtaláláshoz. A legfontosabb talán, hogy világnyelve-ken jelenjenek meg a mûveik,ahogy a magyar szerzôk esetébenáltalában a német fordítások je-lentik az ugródeszkát. A törökökélô klasszikusa, sokáig a Nobel-díjtörök várományosának tekintettYasar Kemal számára például óri-ási elônyt jelentettek feleségének,Thilda Sorrerónak egymást követôkitûnô angol fordításai.

(A még a közelmúltban is új re-génnyel jelentkezô író népszerû-ségét mutatja, hogy amikor har-minc éve telefonon kerestem,mert el akartam vinni Az Ördög-szekerek útján címû regényénekfordítását – megjegyzem a Magvetô is a regény angol kiadására figyeltfel, és azért kerestek meg, mert eredeti nyelvbôl akarták fordíttatni – ar-ra kért, hogy Meneksénél szálljak le a helyérdekû vasútról, ott bárkimegmondja, hogy hol lakik. Így is történt... Azóta életnagyságúnál na-gyobb ülô szobra köszönti az isztambuli repülôtér és a város központjaközött a tengerparti autóúton közlekedôket...)

Hozzásegíthetnek a világhírhez a politikai „botrányok”, így Yasar Ke-malnak a kurdokkal kapcsolatos kijelentései, illetve az ellene indítottper. Ugyanezt tapasztalhattuk késôbb Orhan Pamuk és az örmény kér-dés kapcsán is. Pamuk ugyanakkor példát szolgáltat a harmadik kiska-pu, a nemzetközi díjak szerepére is: az elsô franciára fordított mûvéért1991-ben elnyert Prix de la Découverte Européenne egyszerre növeltea késôbbi Nobel-díjas hazai és nemzetközi tekintélyét; a Nobel-díj(2006) pedig a török irodalomra a irányítva figyelmet, a többi török írókitörésében is segített.

Jelentôs hatása van a török Idegenforgalmi és Kulturális Minisztériumfordítást támogató alapjának is, amely eddig már több mint 1500 törökmû összesen ötvenkilenc nyelven való megszólalását segítette elô.

Manapság legtöbbet a nagyszámú Németországban élô vendégmun-kás okán alakuló kapcsolatok miatt németre, valamint a közeli balkániországok nyelveire, kiemelkedôen sokat bolgárra, valamint arabra for-dítanak, de nem hiányoznak a japán vagy koreai fordítások sem.

A világ legtöbb nyelvére fordított török szerzôk között a már említettYasar Kemal és Orhan Pamuk mellett nálunk is dobogós a költô NazimHikmet, és a szatirikus-humorista Aziz Nesin, vagy a kiemelkedô tehet-ségû filozófia professzor-regényíró I

•

hsan Oktay Anar; de a legtöbbnyelvre fordított mûvek között szerepel az ôsi török elbeszélô mû, a De-de Korkut is, amelynek ifjúsági változata a Könyvfesztiválra jelenik megKorkut apó történetei címmel, valamint a középkor csodálatos költôje,Yunus Emre (ôt a születésének 750. évfordulója alkalmából mutattukbe 1991-ben a Júnusz Emre Emlékkönyvvel). A mai sikeres török írónôkközül Oya Baydar regényei például huszonkét nyelven olvashatók, így aMacskakaparás magyarul is...

És ezzel megérkeztünk a török irodalom magyarországi jelenléténekkérdéséhez.

A török irodalom magyarra ültetôi egy óriás nyomában járnak: márBalassi Bálint fölfedezte és a mi kincsünkké tette a török költészetet,amikor jó néhány költeményét korabeli török versek „nótájára szerzet-te”, illetve „valahány török bejt”-et magyarra fordított.

A török irodalom nálunk vi-szonylag szerencsés helyzetbenvan, mivel a gyökereivel messzenyúló turkológiai kutatásokratámaszkodhat. A magyar turko-lógusok (Repiczky János, Vám-béry Ármin, Vincze (Venetianer)Frigyes, Erôdi Harrach Béla, Mé-száros Gyula, Németh Gyulastb.) a 19. század közepétôl fog-va, gyakran a kutató- vagy gyûj-tômunkájuk „mellékterméke-ként” tettek közzé fordításokat.A török népköltés kincseitegyébként Kúnos Ignác fedezteföl a törökök és a világ számára,

ô gyûjtötte, fordította le és adta ki magyarul és németül is elôször a tö-rök népi játékok, a karagöz és az ortaoyunu szövegeit, a Naszreddin Ho-dzsa anekdotákat, valamint népdalokat, meséket, találós kérdéseket.

Bár a Kossuth-emigráció, majd az elsô világháború után a párizsi bé-kerendszer elutasítása, az Atatürk vezette felszabadító háború és akedvezôbb békekötés kikényszerítése fokozott szimpátiát keltett Tö-rökország iránt, a második világháború, majd az azt követô idôszaknem kedvezett a török irodalom magyarországi megjelenésének. Má-ra azonban lassan-lassan több polcot is megtölthetnek a törökbôl for-dított irodalmi mûvek.

Nézzük elôször az antológiákat! A szenvedélyek tengere címû kötet-tel a 13. századtól a múlt század hatvanas éveiig hajózhatunk a törökköltészet vizein. A modern török próza talán legerôsebbje a novella. Amagyar olvasó a Török elbeszélôk címû antológiában a kezdetektôl ahetvenes évekig követheti a klasszikusokon át a mûfaj megújítóig a leg-jelesebb novellistákat; a Van, akit a sólyom karmol meg címû válogatás-sal pedig napjaink kiválóságaiig is elérkezünk. A Könyvfesztiválra meg-jelenô Jázminszirmok címû kötet hét drámaíró egy-egy darabjával segítképet alkotnunk a török színpadi irodalomról.

Még csak felsorolni sem tudjuk itt a török gyermekirodalom és a nép-mesék, illetve a modern török széppróza hazánkban legismertebb mû-faja, a regény magyar fordításait. Arra buzdítjuk az olvasót, hogy fedez-ze fel magának ennek a sokszínû kultúrával rendelkezô, a magyarokhozoly sokágú kapcsolatokkal kötôdô és a magyarok felé kivételes testvériszeretettel forduló nép irodalmának remekeit!

Tasnádi Edit

A Díszvendég Törökország címû összeállításunk

megjelenését támogatta a Magyar Könyvkiadók

és Könyvterjesztôk Egyesülése

A török irodalom Magyarországonés a nagyvilágban

16 www.könyvhét.hu

ISZTAMBUL – egy kép a városról, amelyrôl regények születtek

Díszvendég Törökország

A török díszvendégség programjaÁPRILIS 24. 15.00–15.45 TEÁTRUMAz ünnepélyes megnyitón a díszvendég Törökország részérôl ÖÖmmeerr ÇÇeelliikktörök kulturális- és turisztikai miniszter mond köszöntôt.Közremûködik: Classical Turkish Music Ensemble

ÁPRILLIS 24. 16.00–17.30 B1 STANDA díszvendég TTöörröökkoorrsszzáágg standjának, valamint az IIbbrraahhiimm MMüütteeffeerrrriikkaa-kiállításnak a hivatalos megnyitója

ÁPRILIS 24. 10.00–18.00 ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR1014 BUDAPEST, BUDAVÁRI PALOTA F. ÉPÜLET A török díszvendégség alkalmábólAA SSzzuullttáánn aajjáánnddéékkaa.. NNééggyy CCoorrvviinnaa aa SSzzeerráájj kköönnyyvvttáárráábbóóllA kiállítás megtekinthetô az Országos Széchényi Könyvtárban 2014. április 24.és május 6. között. Nyitva tartás: keddtôl szombatig 10.00–18.00 óra közöttAz Országos Széchényi Könyvtár és a Yunus Emre Intézetegyüttmûködésével.

ÁPRILIS 24. 18.00–19.00 YUNUS EMRE INTÉZET 1062 Budapest, Andrássy út 62.

I•bbrraahhiimm MMüütteeffeerrrriikkaa – Egy élet története

Magyarországról az Oszmán BirodalombaRésztvevôk: Solmaz Kâmuran és Fahri Aral Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 11.00–12.00 B1 STANDTTöörröökk ééss mmaaggyyaarr nnééppmmeesséékkRésztvevôk: Muhsine Helimoglu Yavuz, Tasnádi Edit és Tarik DemirkanTörökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 12.00–13.00 B1 STANDTalálkozás SSoollmmaazz KKââmmuurraannnal, a MMaaggyyaarr –– AAzz eellssôô ttöörröökk nnyyoommddaa mmaaggyyaarrmmeeggaallaappííttóójjáánnaakk kkaallaannddooss éélleettee címû kötet írójával Résztvevôk: a szerzô és Szondi GyörgyTörökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 13.00–14.00 B1 STANDTalálkozás MMeevvllaannaa I

•ddrriiss ZZeennggiinnnel, a CCsseennggôô--bboonnggóó mmeesseeuuttccaa címû kötet

szerzôjévelRésztvevôk: a szerzô, Sipos János és Szondi GyörgyTörökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 14.00–15.00 B1 STANDTTöörröökk––mmaaggyyaarr ttöörrttéénneellmmii kkaappccssoollaattookkRésztvevôk: Erhan Afyoncu és Fodor Pál (a MTA TörténelemtudományiIntézetének vezetôje)Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 15.00–16.00 B1 STANDAA kkoorrttáárrss ttöörröökk iirrooddaalloommRésztvevôk: Besir Ayvazoglu és Ivanics Mária (a SzegediTudományegyetem Altajisztika Tanszékének vezetôje)Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 18.00–19.00 YUNUS EMRE INTÉZET 1062 Budapest, Andrássy út 62.

KKööllttôôii eessttRésztvevôk: Oya Uysal és Furkan ÇaliskanTörökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 25. 17.30–18.30 OSZTOVITS LEVENTE TEREMSSzzeerreelleemm ééss BBeeccssüülleett.. Találkozás EElliiff SSaaffaakk világhírú török írónôvelAz Európa Könyvkiadó rendezvénye

ÁPRILIS 25. 18.00–19.00 KNER IMRE TEREMAA sszzaarrvvaass--sszzuullttáánnkkiissaasssszzoonnyy és EErrddeell ÖÖzz KKoorrkkuutt aappóó ttöörrttéénneetteeii címû törökmesekönyvek bemutatójaRésztvevôk: Tasnádi Edit mûfordító, Muhsine Helimoglu Yavuz, a kötetszerkesztôje, Yaz Hakki, a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Központigazgatója, Oláh Katalin illusztrátor és Oláh János kiadóvezetôModerátor: Gilányi MagdolnaA Magyar Napló Kiadó rendezvénye

ÁPRILIS 25. 16.00–17.00 B26 STANDTTaassnnááddii EEddiitt fordító dedikálja a JJáázzmmiinnsszziirrmmookk – kortárs török drámák,

valamint MMeemmeett BBaayydduurr SSzzeemmeekk bbaarrnnaa vviizzeeii címû köteteket

A Napkút Kiadó rendezvénye

ÁPRILIS 25. 17.00–18.00 K2 STANDMMuuhhssiinnee HHeelliimmoogglluu YYaavvuuzz dedikálja AA sszzaarrvvaass--sszzuullttáánnkkiissaasssszzoonnyy címû

török népmesekönyvét

A Magyar Napló Kiadó rendezvénye

ÁPRILIS 25. 17.00–18.00 K2 STANDTTaassnnááddii EEddiitt mûfordító és OOllááhh KKaattaalliinn képzômûvész dedikálják a

részvételükkel készült török mesekönyveket, az EErrddeell ÖÖzz KKoorrkkuutt aappóó

ttöörrttéénneetteeii és a MMuuhhssiinnee HHeelliimmoogglluu YYaavvuuzz AA sszzaarrvvaass--sszzuullttáánnkkiissaasssszzoonnyy címû

köteteket

A Magyar Napló Kiadó rendezvénye

ÁPRILIS 26. 11.00–12.00 B1 STAND

Találkozás MMaavviisseell YYeenneerrrel, AA kkéékk aallmmaa címû kötet írójával

Résztvevôk: a szerzô és Sipos Katalin

Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 26. 13.00–14.00 B1 STANDAA ttöörröökk kköönnyyvvppiiaacc,, aa mmaaggyyaarrrraa ffoorrddííttootttt ttöörröökk mmûûvveekk ééss aa TTEEDDAA

(Törökország Fordítási és Kiadási Ösztöndíj-programja)

Résztvevôk: Hamdi Tursucu (az Általános Könyvtári és Publikációs

Igazgatóság vezetôje) és Metin Celal Zeynioglu (a Török Kiadói Egyesülés

elnöke)

Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 26. 13.00–15.00 KÖNYVTÁROS KLUBTTöörröökk ééss ffiinnnn hhôôssöökk aa mmaaggyyaarrrraa ffoorrddííttootttt ggyyeerrmmeekkiirrooddaalloommbbaann

Résztvevôk: Kovács Marianna mesemondó és Karakasné Kôszegi Katalin

Timo Parvela Ella sorozatának bemutatása

Résztvevô: Tóthné Szomolya Ágnes

A Cerkabella Kiadó és Napkút Kiadó könyveinek bemutatója

Török tájak, török irodalom

Kucska Zsuzsa személyes hangú beszámolója találós kérdésekkel

Petôcz András Cicaszobor áll a téren címû kötetét a szerzô mutatja be

Moderátor: Budavári Klára

Az MKE Gyermekkönyvtáros Szekció rendezvénye

ÁPRILIS 26. 15.00–16.00 B1 STAND

Találkozás I•sskkeennddeerr PPaalláával, a HHaallááll BBaabbiilloonnbbaann,, sszzeerreelleemm IIsszzttaammbbuullbbaann

címû kötet írójával

Résztvevôk: a szerzô és Tasnádi Edit

Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 26. 16.00–17.00 B1 STAND

Találkozás GGüüll I•rreeppoogglluuval, AAzz áággyyaass címû kötet szerzôjével

Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 27. 12.00–13.00 B1 STANDAA mmaaggyyaarr ttuurráánniizzmmuuss ééss aa MMaaggyyaarr TTuurráánnii TTáárrssaassáágg

Résztvevôk: Tarik Demirkan és Farkas Ildikó

(Károli Gáspár Református Egyetem)

Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

ÁPRILIS 27. 13.00–14.00 B1 STAND

Ünnepség a nagy török író, OOrrhhaann KKeemmaall születésének 100. évfordulója

alkalmából

Résztvevô: Isik Ögütçü

Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma rendezvénye

KIÁLLÍTÁS A BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLON

Millenáris B épület Földszint

I•bbrraahhiimm MMüütteeffeerrrriikkaa, a török könyvnyomtatás magyar úttörôje

Az MTA KIK Keleti Gyûjteménye és a YYuunnuuss EEmmrree Török Kulturális

Központ kiállítása

www.könyvhét.hu 17

Díszvendég Törökország

18 www.könyvhét.hu

„Ha nem vagyasszony, semmitsem érsz”„Asszonyok, az uratok a tipoklotok és a ti paradicsomo-tok”- olvashatjuk Hatice Mery-em bölcs meglátását a töröknôk házasságáról sok szeretet-tel, humorral és realitássalmegírt novelláskötetében.Szerte a világon a nôk múlha-tatlan vágya a férjhez menés,egyszerûen így vagyunk prog-ramozva. Pláne a hagyomány-tisztelô, török társadalomban,ahol a népítélet ma is az, hogy„ha nem vagy asszony semmitsem érsz”. „Csak egy hüvelyk-nyi férjem legyen…” – sóhajta-nak az írónô harminc, egymás-tól független novellájának sze-replôi, akik saját házasságuktörténetét mindig feltételesmódban mondják el. Kik len-nének ezek a férjek? Legin-kább kisemberek, foglalkozá-suk és természetük szerint a

férjek archetípusai, a keleti tár-sadalmakban hagyományosférfitulajdonságok képviselôi:van köztük részeges, börtönôr,hentes, vasutas, kereskedô,imám, dologkerülô, jóképû,törpe, fölösleges ember, romacsávó, sorsüldözött, nincstelen,nagyevô, lantos népénekes ésmeg nem értett költô. A jólétés a gazdagság ritkán bukkanfel a történetekben, és nagyátlagban inkább a házasság ár-nyékos oldala jelenik meg,mintsem a napos. Két világ éskét korszak rajzolódik ki a no-vellákban: egyfelôl a régi, mu-zulmán, férfiközpontú érték-rend, amely az asszonyt a tûz-hely mellé kényszeríti, és kizá-rólag a hagyományos nôi sze-repekben kívánja látni, ahol alányok tanulás helyett még mais évekig készítik kézzel hím-zett kelengyéjüket az esküvô-re, ahol különféle mágikus cse-lekedetekkel biztosítják a há-zasság megtartását. Másfelôljelen van a nyugati, európai,

21. századi gondolkodásmód,ahol az internetes kávézó tulaj-donosa interneten szexel, majd

a felesége megtanulva a chate-lést, elriasztja a „szeretôit”,ahol beszélnek, mert beszélnilehet a szexrôl és a tikos, háló-szobabeli életrôl, ahol megje-lennek a nôk modern férjfogá-si és férjmegtartási trükkjei. Amajd mindig bôbeszédû törökíróktól eltérôen az írónô a tör-ténetekben kevés szóval eleve-nít meg egy-egy típust, karak-tert, sorsokat, érzéseket, gon-dokat és álmokat. Az 1968-asszületésû szerzô maga sem tar-tozik a régi világ asszonyai kö-zé: pénzügyi végzettséggelbankban dolgozott, majd fel-rúgva addigi életét, elmentLondonba, ahol sokféle mun-kát végzett. Isztambulbavisszatérve 1996–2001 közöttaz Öküz ('Ökör') c. folyóirat ki-adóját vezette. 2000-ben jelentmeg elsô novelláskötete (Sif-tah), 2008-ban az elsô regénye(Kisim Kisim Yer Damar Da-mar). Mûveit angolul is, néme-tül is kiadták.

(Sz. Zs.)

A nomád oguzokhôstettei Bikácskántól Uruz bégig

Sátorban élô, lovas nomádok,vadászok, íjászok és solymá-szok, vad csaták, véres leszá-molások, vad bikát legyôzô,Toldi Miklóshoz hasonló, ha-talmas erejû hôsök szerepel-nek a Kitab-i Dede Korkud-ban, azaz Korkud apó köny-vében, melyet mai nyelvre át-ültetve és az ifjúság számáraátdolgozva, most Tasnádi Editértô mûfordításában vehe-tünk a kezünkbe. A történe-tek egy távoli, mégis ismerôsvilágot idéznek fel a magyarolvasóban, melyben a ma-gyarra is jellemzô népmeseimotívumokat, és a honfoglalóôseinkre (is) jellemzô életmó-dot egyaránt felfedezhetjük.A Dede Korkud az oguz törö-kök anonim elbeszélés-gyûj-teménye, a török népek iro-dalmának egyik gyöngysze-me. Az oguzok vándorlását,

hódításait, a harcok emlékétôrzik e hôstörténetek, melyekeredetüket tekintve a 8-14.század között keletkeztek. Dekik is az oguzok, akiknek ôs-eposza valószínûleg sok máslovas nomád nép hôsepikájá-val rokonságot mutat? A for-dító az utószóban alaposankörbejárja e nép eredetét.

Eszerint „az oguzok leszár-mazottjai alkotják a török né-pek legjelentôsebb, legnyu-gatibb és legnépesebb ágát.Ma ide tartoznak a törökor-szági törökök (vagy ahogy atörténelemben szerepeltek:az oszmán-törökök, saját ne-vükön türkök), az Azerbaj-dzsánban és Iránban élô aze-rik vagy azerbajdzsánok, aKaszpi-tenger melletti Türk-menisztánban élô türkmének,valamint a Moldvában élô né-hány tízezer fônyi, ortodoxkeresztény gagauzok.” Azoguzok nemzeti eposszáösszeállt elbeszélés-gyûjtemé-nyének tematikájában megje-lenik a természetfeletti erôkelleni harc az Odüsszeia is-mert motívumaival, több me-seszerû szerelmi történet, va-lamint az oguzoknak más tö-rök és nem török népekkel ví-vott harcai, például a „gyau-rok ellen”, akik lehettek aszomszédos bizánciak, görö-gök, örmények, grúzok vagyabházok. A prózai részekethosszabb-rövidebb verses be-

tétek színesítik, az élô elô-adást imitáló módon: a szerzôés elôadó a lantos költô, De-de Korkud, az oguzok igrice,aki kobozkísérettel adja elô atörténeteket. A hôsök törté-netei hosszú ideig csak szó-ban terjedtek, végül a 16.században jegyezték le azo-kat, majd a 20. században,Erdal Öz, a jeles török író,(1945–2006) a tizenkét törté-netbôl hatot átültetett mainyelvre, átdolgozásában is hí-ven követve az eredeti elô-adásmódját. Bár a harcospásztornép férfijai a csatajele-netekben meglehetôsen vé-resnek és kegyetlennek tûn-nek fel, mégis erényeik és jel-lemvonásaik (bátorság, vak-merôség, hôsiesség, egyenesjellem, a család és a családfôfeltétlen tisztelete, a nôk vé-delme) kiérdemelhetik a maiolvasók elismerését. Az archa-ikus hangulatot keltô epikusnyelvet jól kiegészítik OláhKatalin török motívumokkalmegrajzolt illusztrációi.

(szénási)

Erdal Öz

KORKUT APÓ

TÖRTÉNETEI

Fordította: Tasnádi Edit

Magyar Napló Kiadó

160 oldal, 2000 Ft

Hatice Meryem

CSAK EGY HÜVELYKNYI

FÉRJEM LEGYEN…

Fordította Tasnádi Edit

Európa Kiadó

148 oldal, 1990 Ft

Díszvendég Törökország

www.könyvhét.hu 19

A mesés keletkapujábanIsztambul a mesés kelet kapu-ja, egyszerûen túl nagy, túlôsi és rejtélyes ahhoz, hogybármely egyszerû halandómegfejthesse titkát. Aki ottszületett, nem tud elszakadnitôle, mert a szívében hordoz-za a várost, bárhol él. Így vanezzel az idén 59 éves írónô,Buket Uzuner is. Isztambuliakcímû regénye 2007-ben jelentmeg, 2008-ban kiadták Ame-rikában, idén nálunk is. Uzu-ner nagy utazó, útikönyvek ésregények szerzôje, mûveitnyolc nyelvre lefordították,hazájában a kortárs irodalomklasszikusának számít.

Negyvenegy fejezetbôl állónagyregénye, a török társada-lom keresztmetszetét mutatjabe kicsiben. Eredeti címe ÉnIsztambul vagyok, arra utal,hogy az elbeszélô maga a vá-ros. A szerzô mikrokozmoszt

hoz létre a repülôtéri terminál-ban, a fôszereplô a gyönyörûés intelligens isztambuli szüle-tésû egyetemi tanárnô, felad-va New York-i munkáját és la-

kását, hazautazik, hogy férj-hez menjen egy isztambuliszobrászhoz. Amíg a hölgy areptér felett köröz a légi-busszal, lent várja ôt a férfi,sörözve üti el az idôt, s közbenszóba elegyedik a kurd törökpincérrel. Viharos szerelmükNew Yorkban kezdôdött, Lon-donban, Athénben, Rómábanfolytatódott. Igazán szerelme-sek egymásba? Ez a kérdés kí-nozza ôket, amire a regényutolsó fejezetéig nem kapunkválaszt. Ám addig még sokminden történik, élvezettelvetheti bele magát az olvasóaz elsöprô erejû mesébe. Azaggódó nô elbújik a repülôtérinôi mosdóban, vôlegénye ka-patos lesz a sörtôl; egy számí-tógépes hiba és egy terroristabombariadó következtébenminden leáll a reptéren, pilla-natok alatt háborús övezettéalakul a terep. Ebben a káosz-ban vonultat fel a szerzô egysor érdekes karaktert – génku-tató tudós, németországi ven-

dégmunkás, kurd taxisofôr, hí-res szobrász, vidéki vécépuco-ló, az építész kamara volt elnö-ke, görög származású egyete-mi tanár, muszlim identitásúfejkendôs török nô –, akik báregyedi személyiségek saját ál-mokkal, vágyakkal és szükség-letekkel, mégis közös bennük alelki függés Isztambultól. Uzu-ner szellemes tablójának szer-ves része maga a város, Isztam-bul maga is sokszor megszólal:„A mostani nevem Isztambul,közel egy évszázada így hívnakEngem, azelôtt Konstantin vá-rosaként, Konstantinápolykéntemlegettek, eleinte pedig Bi-záncként. További neveim isvoltak: Boldogság kapuja, én,aki Isztambul vagyok, a városokvárosa és szépasszonya vagyok,csak uralkodókkal és szultá-nokkal járok, legtöbbet az uta-zókat és a költôket hallgatom.A zöldfülû írók pedig még min-dig sorban állnak, hogy regénytírjanak rólam.”

Szepesi Dóra

AgyutazásA „Science in Fiction” címûsorozatban török szerzômûvével rukkolt elô a Typo-tex Kiadó. Levent Mete Rí-ka agyában címû regényevalódi „pszi-fi”: az író a lé-lektan bugyraiba kalauzoljaolvasóját.

A történet szerint bekö-szöntött az emberiség szá-mára az idô, amikor a tudo-mány képes második életetadni. A test pusztulása utánaz agy tovább élhet – a Má-sodik Élet Központja akvári-umszerû tartályaiban emberiagyak ezreit tárolják. A nem-kívánatos személyeket a ha-talom halál helyett „másodikéletre” ítéli, ám néhányan azakváriumokból megszöknek,és még élô emberek agyábabújva válnak vándor lelkek-ké. Ilyen a regény fôhôse,Pepko is, akit zsarolássalvesznek rá arra, hogy jussonbe Ríka agyába. Nem véletle-nül: a veszélyes elemek utánszaglászó felügyelô úgy gon-

dolja, Ríka ellenzéki apja ön-gyilkossága után saját lányá-nak agyában bujkál.

Miután Pepko bejut a kije-lölt agyba, a regény izgal-mas játékkal ábrázolja világamegkettôzôdését: kezdet-ben még egyszerre érzékeliRíka környezetét, gondola-tait, érzelmeit és a régi Pep-ko életét.

Ríka apja lánya és Pepkogondolatainak segítségévelbarátokat, rokonokat hívelô, hogy velük együtt talál-ják meg azt a ládát, amely azapa szerint az egyetlen esz-köz lánya életének megmen-tésére. A kis csapat úgy kelútra a lélek mélyébe, akárDante a Pokolba. A Feketeés Fehér Ríkává kettéváló fô-hôsnek a ládában talált régibabája segítségével kellmajd egyesülnie.

A török szerzô nem csak alélektanból ismert tudatalattiálomszerû, metaforikus vilá-gát festi meg történetében,de felsejlenek az ókori mito-lógia utazástörténetei is, hi-

szen a lélek mélységei sokkalszédítôbbek a materiális, tes-ti valóságnál. Rétegei ma-gunk által teremtett lénye-ket, ismeretlen tájakat rejte-nek, melyekbôl Levent Meteelénk varázsol néhányat: aHazugokat, a Változás Váro-

sát, az emberevô polipokat,a Vér-óceánban élô gyilkoso-kat… Ezeket legyôzve egye-sülhet végül Fekete és Fehér– válhatunk azonossá önma-gunkkal.

A történetnek nem csak abefejezése (Pepko újabbtranszmutációja) ébreszt am-bivalens érzéseket, a szerzôgyakran következetlen te-remtett világa fogalmait ille-tôen is (például az agy és alélek kettôssége tekinteté-ben). Vérbeli (azaz agybeli)kalandregény lévén mégisnehéz elszakadni tôle.

A mû felvetette dilemmákDürrenmatt Fizikusokja és aklasszikus disztópiák ótanem újkeletûek: felelôs-e atudomány, ha felfedezéseitrosszra használják; meddigterjed az egyes ember cse-lekvési lehetôsége, ha már agondolatait is ellenôrzik; acsaládot vagy az eszmékhezvaló hûséget kell-e választa-ni? És végül: legyôzhetôk-esaját démonaink?

Laik Eszter

Levent Mete

RÍKA AGYÁBAN

Fordította Tasnádi Edit

Typotex Kiadó

256 oldal, 2500 Ft

Buket Uzuner

ISZTAMBULIAK

Fordította Sipos Kata

Napkút Kiadó

510 oldal, 3490 Ft

Díszvendég Törökország

20 www.könyvhét.hu

„Elsüllyedt hajóvoltam valaha”

Hiányzott a magyar nyelvenhozzáférhetô török irodalmipalettáról Memet Baydur.Amellett, hogy a számunkraegzotikus mesés keleti világ-ról tudósít, minden háttér-misztikumával együtt ízig-vé-rig mai irodalom. A kötet ti-zennégy novellát tartalmaz,az író 1974–1994 közötti ter-mésébôl válogat.

A könyv mottója egy EdipCansever idézet, amely némiköltôi útmutatást ad e külö-nös világ bebarangolásához:„Egy napon, egy egész hosszúnapon át a tengert néztük/Vége a mérföldeknek, a ve-szélyeknek/ A kalandozások-nak/ A nagy fehér hajótestek-nek vége/ Szemek barna vizei-re értünk.” Amilyen talányosez a pár sor, épp annyira meg-fejtésre vár a fiatalon elhunytíró mûve is. „Vegyes techni-

ka” idézem az egyik szövegecímét, akár ezzel jellemezhet-ném stílusát, hiszen a szerzôfilmes, színházi ember, drá-maíró, innen ered remek érzé-

ke a jelenetek atmoszférájá-nak megteremtéséhez. A leg-több írásában van valami ti-tok, amit a végére sem tu-dunk megfejteni, nyitva hagy-ja, vagy meglepetéssel zár.Baydur élt Spanyolországban,Kenyában is, de a kötet leg-több írása Ankarában, Isztam-bulban született. Írásaiban aklasszikus és a modern, a fan-tasztikus és a posztmodernelemek mesteri ötvözete ölttestet. Játszik a nyelvvel,nyelvhasználata nem nélkülözia szarkazmust, a kritikát, de aszimbólumokat, allegóriákatsem. Világában a tenger alap-élmény, még akkor is, ha éppnincs róla szó. Az elsô novellá-ban, Nappal és éjjel/ Játék éshalál egy hajóutazáson magaaz író beszélget egy nyugal-mazott tanárral többek köztarról, hogy „Az élet nem szín-ház.” – „Mi az élet, kérem, hanem színház?” Megtudjuk aztis, hogy „amit megéltél, aztnem tudod összetépni és el-

dobni.” (mint az írást.) Zsige-rig ható információ az is, hogyaz olívaolajos articsókától ál-matlanságot lehet kapni, deaz éjszakai séta kárpótol érte,mert éjszaka sokkal tömé-nyebb a létezés. A sors nyilacímû mûvében a török élet-szemlélettel együtt sajátosgroteszk humora is megnyilat-kozik. A kút misztikusra han-golt, a Varázslatos helyben,ahol minden fekete, mûvészek-re, alkotásokra való utalásaibólkiváló ízlésére derül fény. Akik-rôl szó van: Malevitch, Duke El-lington, Orhan Pamuk Feketekönyve, míg a KörömcipôbenShelley verseit idézi. A Halott-szemle egy terített asztal rész-letes leírásával indít, azt hin-nénk, kulináris élvezetek neto-vábbja következik, ám döbbe-netes csavarral végzi. Kedven-cem a Kísértethistória, így kez-dôdik: „Elsüllyedt hajó voltamvalaha.” Mi jöhet ezután? Elkell olvasni!

Szepesi Dóra

Élet a hárembenA 18. századi Oszmán Biroda-lom méltán híres és hírhedtszultáni palotájának hétköz-napjaiba vezeti olvasóit GülIrepoglu regénye, amely egyszerelmi háromszög történe-tét dolgozza fel. Három fô hô-se: a szultán, egy rabnô és aháremaga, egy eunuch, aki aszultán rabnôit felügyeli. Ab-dülhamid szultán (1725–1789) valós személy, aki negy-vennégy évig élt „arany kalit-kájában” elzárva a szultánipalotában, mint a szultán kö-zeli rokona, mielôtt bátyjaután a trónra lépett volna.Nemcsak a háremhölgyek él-tek tehát bezárva, hanem azuralkodó rokonai, potenciálistrónkövetelôi is, ha életbenhagyták ôket egyáltalán. Köz-ismert volt Abdülhamid szul-tán tudatlansága, ugyanis so-hasem taníttatták. 15 éviguralkodott, erre az idôre esetta két orosz-török háború,amely végül a birodalom fel-darabolását eredményezte.

Ugyanakkor elôdeivel szem-ben nem volt zsarnok, nemszennyezte be kezét rokonaivérével, sôt Szelim unoka-öccsét, aki követte a trónon,támogatta és taníttatta. A re-gényben trónralépése elôttiegyetlen barátját, a félvér Ca-fert, akitôl nyilazni tanult, há-remagaként veszi maga mellé.Az irigyelt pozíció ára azon-ban a felnôttkori kasztrálás. Aregény harmadik szereplôjét,az eszével, és mûvészi tehet-ségû papírkivágások készíté-sével társai közül kitûnô rab-nôt, Askidilt egyszer éri az akegy, hogy a szultán vele töltiaz éjszakát. A fiatal lány úgyérzi, beleszeretett az idôsödôszultánba, bár valójában ma-gába a szerelembe szerelmes.Érzéseit levelekbe önti, deezeket soha nem küldi el. Aszultánra is mély benyomástgyakorolt a rabnô, de ahosszú évtizedek magányábantöltött évek visszahúzódóvá ésgyanakvóvá teszik: megfuta-modik az érzelmi kötôdés elôl,és többé nem rendeli magá-

hoz a lányt. Közben egyiküksem veszi észre, hogy a jóké-pû, fiatal háremaga, Caferszerelmes Askidilbe. A szerel-mi háromszögben a késôbbi-ekben meglepô fordulat törté-

nik. A regény a fiatal lány ér-zelmes leveleibôl, valamint akét férfi belsô monológjaibólépül fel. A szerzô mûvészet-történészként a korszak ava-tott ismerôje, foglalkozott a18–19. századi oszmán díszí-tômûvészettel csakúgy, mintszultánportrék elemzésével.Részletes és érzékletes leírása-iból képet kapunk a szultánipalota pompájáról, a szultánékszereirôl, nagyszámú port-réjáról, valamint a hárembeliluxusról.Tudható, hogy a szul-táni háremben különbözôrangok voltak: voltak rabnôk,akik nem biztos, hogy valahais látták a szultánt; voltakágyasok, ôk kísérhették azágyába; végül a kegyencnôkés a szultánák, akik kiemeltpozícióban voltak. Mindegyi-küknek egyetlen feladata voltaz életben: kihozni magukbóla maximális szépséget, hogyurukat bármikor és bárhogyszolgálhassák. Még akkor is,ha erre éveket kellett várni azaranyos kalitkában.

(szénási)

Gül Irepoglu

AZ ÁGYAS

Fordította: Tasnádi Edit

Kossuth Kiadó

198 oldal, 2490 Ft

Memet Baydur

SZEMEK BARNA VIZEI

Fordította: Tasnádi Edit

Napkút Kiadó

124 oldal, 1490 Ft

Díszvendég Törökország

Illyés Gyula: OSTROMNAPLÓ1945. január 10. – 1945. április 24. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Horváth István. Képekkel, eredeti dokumentumokkal128 oldal, 3500 FtAz eredeti egy kicsi könyvecske, Illyés Gyulaceruzával, apró betûkkel írta tele 1945 telén-tavaszán. Mindennap feljegyezte, hogy mi történikPesten, mi a családtagokkal, mi a barátokkal, szóvan benne korabeli politikusokról, írókról.

Sárközy Péter: ITÁLIA VONZÁSÁBANEsszék, tanulmányokMagyar esszék sorozat420 oldal, 3885 FtSárközy professzor a Római Magyar Akadémiántanítja a magyar irodalmat. Munkássága, életmûveösszefonódott az olasz kultúrával. Ebbôl kapunkegy csokorra valót ebben a kötetben.

Olasz Sándor: KALLIOPÉ ÚTKERESÉSEIMai prózánkrólMagyar esszék sorozat192 oldal, 2900 FtAz irodalom szeretetébôl fakadó ítélkezés bátorságaés tárgyilagossága, a stílus szakszerûsége és világos-sága: a Kalliopé útkeresései tisztán hordozza azokataz értékeket ebben a posztumusz mûben, amelyek akezdetektôl jellemezték Olasz Sándor írásait.

Szakolczay Lajos: VALÓSÁGLÁTOMÁSMagyar esszék sorozat440 oldal, 3500 FtA szerzô, ebben az új kötetében magához öle-li, kifogyhatatlan energiájával, figyelmével, tu-dásával és szeretetével halmozva el a határoninneni és túli magyar mûvészetet: az írókat, aképzômûvészeket.

Imre László: AZ IRODALOMTUDOMÁNYTÁVLATAI19. századi szerzôk nyomábanEsszék, tanulmányok. Magyar esszék sorozat208 oldal, 2900 FtTudósi és oktatói munka egységben szemlélésé-nek tanúsítója a kötet szinte valamennyi tanul-mánya… gazdag és színes kötet: a múlt távlatá-ból szemléli az irodalom mai jelenségeit éseredményeit.

Udvaros Béla: MOLIÈRE TRAGIKOMIKUMABevezetés mûveinek a világábaÁlarcok sorozat. Képekkel illusztrálva.128 oldal, 3100 FtUdvaros Béla, a rendezô, idôrendben végigviszminket Molière életén, és mûrôl mûre haladvaazok rövid tartalmának felidézése közben beleszö-vi azokat a meglátásait, amelyek egy-egy Molière-darab nyomán benne megszülettek.

www.napkiado.huA Nap Kiadó bemutatói a könyvfesztiválon, a Kner Imre teremben:április 25. 14 óra; április 26. 12 óra.

A NAP KIADÓ A BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLON

Kaiser László

ELVÁLT APÁKMAGYARORSZÁGON

Béke és háborúHelyzetjelentések,vallomások

140 oldal, 1600 Ft

HUNGAROVOX KIADÓwww.hungarovox.huinfo@hungarovox.huTelefon:06-1-340-0859Mobil:06-20-585-8212

BENKÔ LÁSZLÓ: DREZDAI EMBERÜNK

Vologya Putyin is feltûnik egy fejezet erejéig ebben a kémek, titkosügynö-kök, fegyvercsempészek és intrikusok által benépesített hatalmas ívû re-gényben, és ûzik veszedelmes játé-kaikat az új világ hajnalán. Kelet-Európa a nyolcvanas évek forduló-ján kába és talajvesztett. Mindenkigyanús, mindenki mindenkirôl je-lent, a rendszerváltás ürügyén min-denki a maga pecsenyéjét sütögeti.Pável Mihejev, a KGB drezdai ki-rendeltségének vezetôje végigéli anémet újraegyesítést és a körülöttedúló titkosszolgálati háborút. Köz-ben viszonyba keveredik a vöröses-szôke és csinos Corneliával, akirôlnem is sejti, hogy egyszerre háromhírszerzô szolgálat ügynöke...

ATLANTIC PRESS KIADÓ544 oldal, 3990 Ft. E-könyv: 1990 Ft

interjú

– Amit ön a titkosszolgálatokról ír, az alapo-sabb ismereteket sejtet. Hogyan ismerhetennyi szakmai finomságot valaki, akinek nincsköze a szolgálatokhoz?– Nos, ha azt hiszi, hogy esetleg nekem voltközöm valamelyik titkosszolgálathoz, akkor kikell ábrándítanom. Más kérdés, hogy ez a té-ma nagyon régen foglalkoztat. Sokakat a nyo-mozók munkája köt le, az ô kedvelt olvasmá-nyaik a detektívregények Sherlock Holmes-tólWallanderig. Engem viszont mindig is érdekeltaz a sokszor könyörtelenségig durva háború,amit a titkosszolgálatok a felszín alatt vívnakegymással. Elsô idevonatkozó irodalmi élmé-nyem John le Carré A kém, aki a hidegrôl jöttbe címû könyve volt, mely máig utolérhetetlenklasszikusa ennek a mûfajnak. Az ô továbbikönyvei, késôbb pedig Frederick Forsyth mû-vei engedtek számomra bepillantást ebbe amesterségbe. Ehhez adódott hozzá, hogy át-gondoltam, hogyan szervezném meg ezekneka szolgálatoknak a munkáját, és fokozatosanarra a meggyôzôdésre jutottam, hogy ez a te-vékenység leginkább a multinacionális óriás-cégek mûködéséhez hasonlítható...– Viszonylag késôn jelentkezett egyszerre többregénnyel angolszász, német és magyar kia-dóknál. Mi ennek az oka? Túl sikeres volt, mintkülkereskedô?– Én éltem az elfoglalt üzletemberek életét,soha nem ismertem olyat, hogy nyolcórásmunkaidô. Eközben írásra sokáig csak a végetnem érô repülôtéri várakozások és a hosszúrepülôutak alatt jutott idôm. Egy amerikai ba-rátom, akinek odaadtam egy kéziratomat el-olvasásra, végül rábeszélt, hogy próbáljam ki-adatni a könyvet. De számomra a legna-gyobb élményt az jelenti, hogy végre szere-tett anyanyelvemen jelenhetnek meg írásaim.– Elsô magyarul megjelenô könyvének a témá-ja egy Moszad-akció. Az ilyen típusú könyvekközött igaz történetek is akadnak. Mi a helyzet

A pénzváltóval? Van ennek is valóságalapja,vagy ez csak egy elképzelés arról, hogyan pró-bálja Izrael megoldani a palesztin rakétatáma-dások leállítását?

– Rátapintott írásaim legfonto-sabb jellemzôjére: többnyire meg-történt eseményekbôl indulok ki,csak kiegészítem azokat, történe-teket kerekítek köréjük. Azt nemállítom, hogy pontosan így tör-téntek meg a dolgok, de azt igen,hogy így is történhettek volna. Apénzváltó alapja például nagyonis valós. Olyan eseményekrôl vanszó, amelyek magyarázatával apolitika és a média a mai napigadósunk: két izraeli repülôgépberepülése Magyarország légte-rébe és egy szíriai pénzváltómeggyilkolása Budapesten. – Különleges nôi figurákkal lehet találkozni Apénzváltóban, mint minden regényében. Itt pél-dául Hanna Steinnel, aki a szemünk láttáraemelkedik a ranglétrán egyenesen a Moszadlegfontosabb részlegének vezetôi posztjáig. Mi-ért pont egy nô?– Érzékeny pontot érintett. Bevallom, nagyhódolója vagyok a nôi nemnek. Úgy gondo-lom, hogy egész életünk meghatározói a nôk.Itt Németországban évek óta éles vita folyikarról, hogy elôírják-e törvényileg, hogy anagyvállalatok elnökségében hány százaléklegyen a nôk aránya. Nekem errôl valóbankülönvéleményem van. Úgy vélem, hogy na-gyon sok nô a tudása, tehetsége, akaraterejealapján alkalmas lenne vezetô pozíció betöl-

tésére. Csak meg kellene adni nekik a lehetô-séget, hogy már alacsonyabb szinten is bizo-nyítsanak, és ennek megfelelôen lehetne fo-kozatosan elôléptetni ôket. Másrészt perszevannak olyan nôk is, ki ne ismerne ilyeneket,akik nem a tudásukkal vagy a képességeikkel,hanem a szépségükkel próbálnak érvényesül-ni. Ilyen a könyvemben Claudia. Én ezt semtalálom elítélendônek, mert az a vélemé-nyem, hogy a nôi szépség az egyik legna-gyobb adománya a természetnek. – A pénzváltóban semmi nem úgy van, mint a

hasonló témájú regényekben megszoktuk. Aszerelmesek nem lesznek egymáséi, és szu-perhôsök sincsenek. Az ügynökeit kifejezettenanti-James Bondoknak mondanám… Ebben isvan szándékosság? – Sohasem a szuperhôsök érdekeltek. Azemberek nem hôsök, legfeljebb az alkalomteszi azzá ôket. Az élet viszont tele van ku-darcokkal, csalódásokkal. Ez éppen úgy vo-

natkozik a karrierre,mint a magánéletre.Elég, ha arra gondolunk,hogy a hatalmas, soha elnem múló szerelemnekinduló kapcsolatok hányszázaléka bomlik fel idô-vel? Így hát az írónak iskötelessége arra töreked-ni, hogy a „hôsöket”olyannak ábrázolja, ami-lyenek a való életben. Énminden könyvemben ez-zel próbálkozom. – Melyik lesz a következô

William G. Winkler regény magyarul?– Mint már jeleztem, nagy öröm a számom-ra, hogy magyarul jelenhetnek meg az írása-im. Ha a kiadóm is így akarja, akkor a követ-kezô könyvem még az idén napvilágot lát-hat. A címe A 210-es izotóp lesz, és megintcsak egy megtörtént és meg nem fejtett ti-tokzatos esemény a tárgya: a hírhedt londo-ni polóniumos gyilkosság.

Szpisják Blanka

William G. Winkler: A PÉNZVÁLTÓ

Atlantic Press Kiadó, 256 oldal, 3290 Ft

William G. Winkler:A szuperhôsök sohasem érdekeltekBerlini beszélgetés A pénzváltó szerzôjével

könyvrôl

fesztivál

William G. Winkler április 26-án,

szombaton, délután 15 órakor dedikálja

új könyvét a Budapesti Nemzetközi

Könyvfesztiválon az Atlantic Press

Kiadó standjánál (B-42)

www.könyvhét.hu 23

A Trivium Kiadó könyveiJamling Tenzing Norgay

és Broughton Coburn:

APÁM LELKÉT MEGÉRINTVE

Egy serpa zarándokútja a Mount

Everest csúcsára

Különleges könyvet tart kezében az ol-vasó, melynek szerzôje maga is serpa,elôszavát pedig Õszentsége a Dalai Lá-ma írta. Jamling saját történetét papírravetve hajt fejet édesapja, Tenzing Nor-gay elôtt, aki 1953. május 29-én Hillaryoldalán elôször lépett a Mount Everest

csúcsára, s ezzel népe számára bekerült a keleti népek istenségei közé.Gyermeke azért vállalkozott az életveszélyes kalandra, hogy a csúcsrafelküzdve magát, megérthesse, mi vezérelte az apját.

A könyv Jamling spirituális fejlôdésének története, annak minden belsôküzdelmével és bukásaival. Nagysága abban áll, hogy képes volt magá-hoz ölelni a Himalájánál találkozó két, egymáshoz cseppet sem illô kultú-rát – a serpák, valamint a tehetôs hegymászók, a „fehér szemek” világát.Egyedülállóan, hitelesen mutatja be az expedíciók résztvevôit, a külföldihegymászókat és a családjukért mindenre elszánt hegyi embereket.Fûzve, 264 oldal + 16 oldal színes képmelléklet, 3790 Ft

Kavabata Jaszunari: HÓORSZÁG

Irodalmi Nobel-díjas

Hóországban, a „Japán Alpok” hófödte csúcsai között találkozik Sima-mura, a „balettszakértô” és Komako, a gésa. Szerelmük három évenát folytatódik, miközben a lány egyre elkeseredettebb, a férfi egyre el-

gondolkodóbb lesz, s igen sokat em-lékezik egy Joko nevû lányra, akit ahôforráshoz jövet a vonatablakbanlátott. Simamura élete a meditáció, atöprengés, a tökéletes esztétikumutáni vágy. Valami meghatározhatat-lan, elérhetetlen „szép”-et keres, ésesztétizáló gondolatvilágába nem illikbele ez a hús-vér, az élet egyszerûörömeiért – a test örömeiért is – lo-bogó kis gésa. Szokatlan világ, lég-kör, szokatlan gondolkodás és érzel-mek kerítik hatalmukba az olvasót.Fûzve, 172 oldal, 2990 Ft

Serdar Ozkan: A MEGTALÁLT RÓZSA

Nemzetközi bestseller Törökországból!

A 44 nyelven, 65 országban megjelent világhírû török szerzôregénye szívet melengetô, lírikus belsô utazás a varázslatos Ke-leten, melynek olvasása során azt is megértjük, hogyan jutunkel saját magunk és belsô világunk megtalálásához.Kötve, 182 oldal, 2390 Ft

2014. április 27. Szentté avatás II. János Pál MENJ BÉKÉVEL! és

GONDOLATOK AZ ÉLETRÔL címû köteteit keresse a Kiadóban!

TRIVIUM KIADÓ

1112 Budapest, Menyecske u. 3. 10/59. Telefon: (1) 248-1263

konyvek@triviumkiado.hu, www.triviumkiado.hu

facebook.com/triviumkiado

könyvszemle

A Kortárs Kiadó könyveiKelecsényi László: SZIVÁRVÁNYGÖMB

A Szivárványgömb játékos regény, két-szer kezdôdik, és kétszer ér véget.Könyvészetileg is különleges: ide-odaforgatva, két címoldalt látunk, vagyiscsak az elején foghatunk bármelyik tör-ténet olvasásához. Az elsô elbeszélôjeegy középkorú vidéki színész, a máso-dikban szólal meg a szerelme tárgya, a kisvárosiszéplány és a többi szereplô. Vehetjük színházi regényként, szerelmitörténetként, sôt erotikus kalandregényként is – ugyanakkor ku-darc-regényként is. Hiába születik valaki kivételes, sugárzó szépségûnônek, az események csapdába csalják, és a semmibe sodorják.

Kelecsényi László Balázs Béla-díjas író, film- és irodalomtörténész új re-génye könnyû olvasmánynak tûnik, ám legmélyén kesernyés társadalmiés erkölcsi tapasztalatok munkálnak. Minden ízében mai történet;szemlélteti az értelmiség megalkuvását és a legifjabb nemzedék beszû-kült lehetôségeit. Hogy mégis hordoz valami reményt, azt a szerelemmindenhatóságába vetett hite szavatolja.Kortárs próza 264 oldal, fve, 2500 Ft

Könyvbemutatója a Könyvfesztiválon: ápr. 26. szombat 16:30, Márai-terem

Glück Frigyes – Stadler Károly: AZ ÍNYESMESTERSÉG KÖNYVE

Bevezetô tanulmány, jegyzetek: Saly Noémi

Árverések ritka darabja, gasztronómiai gyûjtôk féltett kincse kerül újkiadásban az olvasó elé. Százhuszonnégy évig kellett várni a máso-dik megjelenésére. „Két vendégszeretô magyar úr”, a két kiválóvendéglátó szakember 1889-es könyve nem receptgyûjtemény,

nem konyhai titkok tárháza, nem is csu-pán gasztronómiai szótár: több ennél.Mûvelôdéstörténet, táplálkozástörté-net, nyelvtörténet, történeti-gasztronó-miai helységnévmutató, dietetikai táb-lázat, szép- vagy majdnem szépiroda-lom (korabeli irodalmi szemelvénytárevésrôl, ivásról, vendéglátásról). E mun-ka ismerete nélkülözhetetlen nemzetigasztronómiai és vendéglátó hagyomá-nyaink ápolásához és továbbviteléhez.

416 oldal, kve, 4500 Ft

Könyvbemutatója a Könyvfesztiválon: ápr. 26. szombat 17:30, Márai-terem

Szigethy Gábor: AROMALABIRINTUS

E gasztro-könyv rövid írásainak mindegyikekuriózumot rejt: borkülönlegességek, kivéte-les, ünnepélyes alkalmon feltálalt ételcsodákvagy maga az étkezés szertartása köré szö-vôdik a vallomás-emlékezés. Járunk Pannon-halma refektóriumában, Jereván elôkelô ét-termében a brezsnyevi éra alatt, olasz kávé-házakban – és persze sok-sok pincében Kár-pát-medence-szerte. Étkezhetünk híressé-gekkel, színészekkel, írókkal, és a gasztronó-

mia ürügyén megismerhetjük ízlés- és gondolatvilágukat, intim szoká-saikat. Miközben kísérjük korunk Szindbádját utazásain, magunk isbeavatottak leszünk, ránk ragad írónk élet- és ételszeretete. Csakegyet kerüljünk: – nehogy üres gyomorral fogjuk e könyv olvasásához.276 oldal, kve, 3700 Ft

24 www.könyvhét.hu

könyvszemle

www.könyvhét.hu 25

Bûn és bûnbocsánatFrancine Rivers világéletében író szeretettvolna lenni, az 1970-es évek közepén jelen-tek meg elsô regényei – mérsékelt sikertaratva. Gyermekei születése és lelki újjászüle-tése hozta azt a fordulatot, amely új utakraindította. Keresztény szerzôként regényei-ben a mindenkori hívô ember lelki vívódása-it állítja a középpontba. A váltás nem maradtáldás nélkül: az 1986-ban elôször megjelentMegváltó szeretet a keresztény olvasók ked-velt olvasmánya lett, a regény késôbbi kiadá-sai is rendre a sikerlisták csúcsára jutottak. Azelsô könyv megjelenését 20 további regénykövette, ami közös volt mindegyikben: a ke-resztény téma és a siker. Magyarországon a Harmat Kiadó gondozza azamerikai szerzô könyveit. A kegyelem vonala és A bátorság hôsei soro-zat kötetei mellett a már említett Megváltó szeretet és a különös címû:Az utolsó bûnevô olvasható magyarul is.

A Megváltó szeretethez az alapötletet a bibliai Hóseás próféta köny-vének bevezetése adta: „Ezt mondta Hóseásnak az Úr: Menj, végy fele-ségül egy parázna nôt, és legyenek gyermekeid a paráznától, mert rú-tul paráználkodik ez az ország, hátat fordít az Úrnak.” A regény a kali-forniai aranyláz idejében játszódik. Az arany nyomába szegôdött férfiaksikereiket ünneplendô vagy éppen frusztrációjukat levezetendô a Her-cegnô vezette bordélyban költik el a nehéz munkával összeszedettaranyport. A ház legfénylôbb ékköve, Sarah sokak érdeklôdésére szá-mot tart, de csak egy férfi van, Michael Hosea, aki már az elsô pillanat-tól arra gondol, ez a titokzatos szépségû nô lesz a felesége. Kettejük

vonzalmának bontakozásasok romantikát ígér, Riversazonban nem elégszik megennyivel – kapcsolatuk ala-kulásán keresztül a lélek ésa bontakozó hit mélységeitismerteti meg velünk.

Az utolsó bûnevô történe-te ugyancsak a 19. századközepén játszódik, hôsei azóvilágból érkezô bevándor-lók, akik hitüket és szokása-ikat egy zárt közösség kere-tein belül próbálják meg-ôrizni. A bûnevô nem kita-láció, olyan személy volt,

akit a közösségek azért fizettek, hogy magára vállalja az elhunytak bû-neit. A könyv hôse a felnôttesen érett gondolkodású Cadi Forbes ôszin-te kíváncsisággal indul a bûnevô keresésére, képtelen elfogadni, hogyvalakinek mások terhét kell hordoznia egész életén át. Cadi végül meg-leli és visszahozza a közösségbe a bûnevôt, a falusiak azonban nehezenértik meg, hogy évszázados szokásaik nem többek babonánál, és való-di bûnbocsánatot csak Istentôl nyerhetnek.

Francine Rivers mindkét könyve lélekerôsítô, elgondolkodtató olvas-mány, amelyek mind arról szólnak, a szeretet és az elfogadás képes fe-lülírni az elôítéleteket és a bûnt.

Pompor ZoltánFrancine Rivers: MEGVÁLTÓ SZERETET, 518 oldal, 3500 Ft

Francine Rivers: AZ UTOLSÓ BÛNEVÔ, 368 oldal, 3200 Ft

Harmat Kiadó

Agymosásra kódolvaAdam Brown A kód címû regényerendkívüli módon szedi össze azokata gondolatokat, melyek a ma embe-rét is foglakoztatják: ebben az el-gondolkodtató könyvben a sorokközt lapuló mondanivaló is vanannyira fontos, mint maga a törté-net. Ez az izgalmas, de romantikusszálat sem nélkülözô kalandregénynem csupán a világ nagy kérdéseirôlszól, hanem emberi sorsokról és jel-lemvonásokról is. A fôbb szereplôkfantasztikusan adnak vissza olyankaraktereket, melyekkel mi magunkis találkozunk az életben. A könyv-ben keményen megjelennek a maivilágunkat is uraló bankoligarchiagaztettei és manipulációi, a geológi-ai és idôjárás-fegyverek, a HAARP, atotális megfigyelés, a tudatmanipulálás, valamint a fôsodrású médiaagymosásának hatására birkaként viselkedô tömegek. A cél: elven-ni a pénzünk feletti rendelkezési jogot, szétzúzni az olyan hagyomá-nyos értékeket, mint a szeretet, a család és a becsület, majd a kü-lönféle manipulatív eszközökkel elplántálni az emberekben a sajátnézeteiket úgy, hogy azokat ôk sajátjukként fogadják el. Mindemel-lett pedig nem marad ki a regénybôl a szeretet fontossága sem, amisajnos kezd kihalni belôlünk, mivel a mai emberek többsége számá-ra a pénz mindennél fontosabb. A regény nem akar senkit semmi-

rôl meggyôzni, csupán szórakoztat, izgalommal,érzelmekkel tölt el, és fôként elgondolkodtat. A re-gényben és a valóságban megtörtént események ésmódszerek közti hasonlóság pedig nem mindig csaka véletlen mûve.

John Bremer egy nagy játékfejlesztô cégnél dolgo-zik, munkája egy valóság-szimulációs játékhoz kü-lönféle programkódok készítése. Kényszerûségbôligent mond a bankárnak, hogy írjon a kódba olyanrészeket, amelyekkel saját számlájukra juttathatnakpénzt. Ám a bankár egyre telhetetlenebb, közbenpedig kiderül, hogy aki csak teheti, saját zsebre isdolgozik, szinte mindenki korrupt, a vezetôség pe-dig szemet huny minden felett. John azonban rájön,hogy odafenn sokkal nagyobb dolog készülôdik, avalódi cél nem a játék nyereségessé tétele, hanem afelhasználók totális agymosása a játékon keresztül.Ennek megakadályozása azonban már túlmutatJohn lehetôségein, ezért komoly veszélybe kerül, mi-közben a valós világgal kapcsolatban is egyre fur-csább dolgokra derül fény. S hogy Johnnak végül si-

kerül-e tenni valamit a világ uralmára törô érinthetetlenek ellen, ésmegmenteni a világot attól a borzalmas jövôtôl, amely felé most ishaladunk, az kiderül a regénybôl.

mintaoldalak a facebookon: www.facebook.com/adambrownakod

Adam Brown: A KÓD

BBS-INFO Kiadó, 384 oldal, 2990 Ft, ISBN 978-963-9425-79-8

www.bbs.hu

ARI SHAVIT: HAZÁM, AZ ÍGÉRET FÖLDJE

Ez a könyv, mely a modern Izrael történetérôl szól – éppen kíméletlen igaz-mondása miatt – már megjelenése pillanatában heves viták tárgya. Ari Shavitnemcsak mondja, hanem tények éstanúk által elhitetni is képes, hogy Iz-rael elpusztul, ha nem vonul ki amegszállt területekrôl. Ez persze nemmindenkinek tetszik Tel-Avivban. DeShavit szerint Izrael elpusztul akkoris, ha nem semmisíti meg az irániatomreaktort. Ez persze nem minden-kinek tetszik Washingtonban. Ám et-tôl még igaz lehet, s hogy igaz-e, ar-ról az olvasónak kell döntenie.

„Sok-sok éve ez a legjobb könyv,amely ebben a témában megjelent.”

– The New Republic

ATLANTIC PRESS KIADÓ560 oldal, kötve, 5000 Ft

www.konyv7.hu

könyvszemle

www.könyvhét.hu 27

Megtanulhat-e egy mulatt csehül?Tomás Zmeskal cseh anyától és kongói apától szárma-zó, prágai író, akinek elsô regénye, Az ékírásos szerel-meslevél (Typotex Kiadó) meggyôzô tehetséggel öt-vözi az ízig-vérig európai történetmondást az egzoti-kusabb mesevilággal. Holott Zmeskal történetemessze nem mese: a regény egyik fô szálát a történe-lem nagyon is nyers valósága szövi. Középpontjábanegy kétgenerációs családtörténet áll – a szülôk, JosefCerny és Kveta Cerna boldog házasságát szétzúzza akommunista hatalomátvétel, amikor Josefet koholtvádak alapján elítélik. Az asszony egyedül marad kis-lányukkal, és a „barát”, akitôl segítséget remél, min-den elképzelhetônél keményebben él vissza a helyzet-tel. Kettôjük szerelmének szép szimbóluma a címbenmegjelenô ékírás, melyet épp Cerny születésnapján,1915-ben fedez fel egy nyelvészprofesszor. A törté-net végén mint becsukódó zárójel tér vissza a motí-vum, immár a házaspár lánya, Alice sorsa részeként.

A regény másik fôszála egy Ezeregyéjszaka-szerû-en burjánzó történetszôttes, melynek elbeszélôje a Cernyék lányaesküvôi tortáját elkészítô cukrász. A különleges, látnoki tulajdon-ságokkal felruházott mesterember a bolondok házában köt ki, ésitt válik hûséges hallgatójává Lukavsky doktor, akinek a cukrászelôadja múltban s jövôben kószáló, szimbólumokkal telitûzdelttörténeteit. Az elmegyógyintézet kiváló terepül szolgál a regény-ben a „kint és bent” kettôsségének játékához – nem tudjuk, mi avalóságosabb: az ideológiai abszurditásra épülô „normális” külvi-lág, vagy a kerítésen belül zajló filozofikus beszélgetések. A cuk-

rász szárnyaló mesélôkedve mögülmaga Zmeskal kacsint ki olvasójá-ra, akinek derûje, kacagtató iróniá-ja átlengi még a drámai fordulato-kat is. Az író önmagát sem átallot-ta „belecsomagolni” az egyikápolt figurájába: a néger avagy„mulatt” Václav folyton csak írmeg olvas, ami miatt mindenki fer-de szemmel néz rá, hiszen „egymulatt akkor sem tanulhat megrendesen csehül, ha itt született.Egy néger, az meg pláne nem.”

Az ékírásos szerelmeslevél lapjaina cseh próza legkiválóbb örökségekel életre: Hasek szatirikus társada-lomkritikája, Capek futurisztikus-morálfilozófiai groteszkje, Kafkarideg abszurdja mind megbújnakegy-egy fejezetben.

Hogy Zmeskal megtanult csehül –és itt messze nem csupán a nyelvre gondolunk –, nem vitás: elsô re-génye ékes (ha nem is ékírásos) tanúbizonysága ennek. Noha nemkönnyed olvasmány – szerteágazó struktúrája nem az egy szuszrafogyasztható mûvek közé sorolja. Aki azonban szereti a klasszikustörténetmesélést, lesz mit bebarangolnia e könyv lapjain.

Laik EszterTomás Zmeskal: AZ ÉKÍRÁSOS SZERELMESLEVÉL

Fordító: Csoma Borbála

Typotex Kiadó, 344 oldal, 3800 Ft

Derûs egyházkritikaMóricz Zsigmond általános ésközépiskolában kötelezô szöve-gei sokakban mély nyomothagytak – még, akik kedvvel ol-vasták is Nyilas Misi történetét,a Rokonokat vagy az Árvácskát,azok is sötét világlátású, magá-ba forduló, mogorva embernekkönyvelik el a szerzôt, aki novel-láiban és regényeiben az élet ár-nyékos oldaláról ír kíméletlenrealizmussal. Kevesen ismerikigazán mélyen Móricz teljeséletmûvét, Baranyai Norbert,debreceni irodalomtörténész,tanár egyike ezeknek, ôt kértefel a Kálvin Kiadó, hogy szer-kesszen egy olyan novellásköte-tet, amely a szerzô hithez, köze-lebbrôl a református valláshozkapcsolódó történeteit gyûjtiegybe. A szerkesztô munka eredménye egy különleges, a meg-szokott móriczi hangtól elütô válogatás lett. A kötet elsô no-vellájának (A Biblia fedele) iróniája, a történet szereplôinekmegformálásakor alkalmazott finom humor, nagyszerû kedv-csináló nyitány a többi történethez. S bár a komorabb regisz-terek több novellában is megszólalnak, a vissza-visszatérô de-rû oldja a komoly, komor társadalomkritikai hangot.

A keménykötésû, éppen kézhez álló, formáskis kötetet záró tanulmányban Baranyai Norbertnemcsak a válogatás módjáról és elveirôl ír, ha-nem részletesen – Móricztól származó és Mó-riczról írt dokumentumokat alapul véve – bemu-tatja a szerzô viszonyát a református egyház-hoz. „Egy olyan felelôsségteljes mûvész gondol-kodásának produktumai ezek az alkotások, akiillúzióktól mentesen látja és ebbôl fakadóan holkritikus iróniával, hol kíméletlen nyíltsággal lát-tatja nemcsak saját személyes gyengeségeit, kí-sértéseit, bukásait, hanem azt is, hogy milyenrészvétlen és rideg az a világ, amely körülveszbennünket” – írja a szerkesztô. S bár a világ lát-szólag sokat változott egy évszázad alatt, masem kevésbé részvétlen és rideg.

A novellák válogatásánál az alapvetô szem-pont a tematikus összetartozás volt, így az iro-dalmi értékek helyett a témaspecifikus jegyekkerültek elôtérbe. A kötet nem csak egy eddigismeretlen Móriczot, de a 20. század elejénektársadalmi és egyházi viszonyait, a falu és a lel-kész kapcsolatát, az egyén személyes hitének

formálódását is bemutatja a Móricz világa iránt érdeklôdô lai-kus olvasóinak, ugyanakkor a 21. század teológusainak, lelké-szeinek is komoly tanulságul szolgálhat.

Pompor Zoltán

Móricz Zsigmond: A NYÁJ ÉS PÁSZTORA – Válogatott novellák

Kálvin Kiadó, 192 oldal, 1900 Ft

Amir szerint a világAmir Ahmed Nasszer semmiképpnem mondható archetipikus arabfiatalembernek. Afro-arab szárma-zása és bôrének sötétebb árnyalatamiatt még az arab világban is pe-remlakónak számít. Saját magát ismultikulturális lényként mutatjabe: Szudánban született, Malajziá-ban nôtt fel, most az Egyesült Álla-mokban él, ahol egy elképesztôenzsúfolt könyvpiacon is sikerült fel-tûnést keltenie könyvével.

„Szudáni gondolko-dó” címû blogjával

Amir 25 évesen vált ismertté, könyve pedig egy ön-életrajzi köntösbe bujtatott izgalmas vitairat a há-romszázmilliós arab és egymilliárdos iszlám közös-ségen belül folyó eszmeharcokról, melyek e vallásradikálisai, mérsékeltjei és tagadói között dúlnak. Adolog afroázsiai magánügynek tetszhetne itt, Euró-pa keleti felében, de ahogy a hidegháborús emlé-kek halványulnak, úgy erôsödik az érzés, hogy a vi-lág dolgai az észak–dél frontokon dôlnek el. Az pe-dig, hogy a közel-keleti háborúk, az arab tavasznaknevezett ideológiai felfordulás és felkelés-sorozat,valamint az arab-izraeli konfliktus keltette hullámokfolyamatosan csapkodják az európai és amerikaipartokat is, már régen nem szorul bizonyításra.

Persze az önéletrajzi részletek elengedhetetlen tartozékai aképnek. A vallási iskola, ahol a gyerekeket napi több órában ok-tatják a zsidók és a hitetlenek gyûlöletére. Az amerikai egyetem,ahol a dél-szudániak nem fogadják az északiak köszönését. Apillanat, melyben egy arab fiatalember kilép a vallási dogmákbûvkörébôl, hogy a világhálós közösségekkel együtt munkálkod-jék az arab tavasz szellemi feltételeinek megteremtésén.

Amir könyve legelôbb is annak a hôsies erôfeszítésnek a leírá-sa, mellyel egy muszlim fiú saját hitét, annak eredeti értelmezé-sét védelmezi a 9/11-et dicsôítô dzsihádistákkal szemben, megazokkal szemben is, akik szerint „inkább egy arab gyerek haljonmeg, mint egy izraeli katona”. A Korán mekkai és medinai sza-kaszának szembeállítása is csak látszólag iszlámista hitvita, hi-szen az európai olvasó ezekkel a problémákkal ismerkedve nem

felejti el, hogy emberéletekrôl van szó, s márrégen nem csak palesztin és zsidó életekrôl.

A The Wall Street Journal szerint az Én és azIszlám „voltaképpen grandiózus írás, mely egyjó internetes blog bájával íródott”. Ez a véle-mény annyiban biztosan nem túlzó, hogy az in-ternet itt is, ott is robbanásszerûen hat világunkdolgaira, ami azért mégiscsak szerencsésebbmegoldás egy atomháborúnál.

Bokor PálAmir Ahmed Nasszer:

ÉN ÉS AZ ISZLÁM

Atlantic Press Kiadó

336 oldal, kötve 4800 Ft

ISBN: 978-615-5033-11-7

Megjelenik 2014. április 24-én

könyvszemle

A SpringMed Kiadó könyvei30 ország – 300 recept egészségeseknek, cukorbe-tegeknek, lisztérzékenyeknek és fogyni vágyóknak –

Gasztronómiai kalauz túlsúllyal küzdôknek, cukor-betegeknek és lisztérzékenyeknek? Elsô olvasásratán meghökkentô cím. De valóban az-e?

A könyv orvos szerzôi képzeletbeli kulturális-ku-lináris kalandozásuk során számos nép gasztronó-miájával és gasztrokultúrájával, jellegzetes ételei-vel és a fogyasztásukkal kapcsolatos szokásokkalés hagyományokkal ismertetik meg az Olvasót.

Kalandozásukat kiterjesztik a konyhamûvészetkéntkiemeltnek tekintettek – francia, olasz, spanyol,arab, kínai konyha – mellett a kevésbé ismertekre is,igyekezvén minél színesebb képet nyújtani róluk.Egy-egy konyha ismertetése történeti áttekintéssel kezdôdik, ezt követia nemzeti sajátosságok leírása, esetenként tájegységekre is lebontva,majd útmutatót találunk a helyi étkezési szokásokhoz. A szöveges be-mutatás a táplálkozás-élettani szempontok szerinti elemzésekkel zárul.

A dietetikus szerzôtárs, aki maga is elkészítette az ételek különféle variá-cióit, megjelölte a helyettesítési lehetôségeket energiatartalomban vagyösszetételben, fogyni kívánóknak, cukorbetegeknek és lisztérzékenyeknek.

„Desszertként” a könyvbôl e mellett megtudhatjuk miért híres a Sa-cher torta, mit jelent Szent Rupert ünnepe, honnan ered a Guinnes ésa Kilkenny sör neve stb. Az ételek mellett természetesen a borok, sö-rök, sajtok, különleges teák és kávék specialistájává is válhatunk akönyv elolvasása után.

A könyv végén, ráadásként, az Éttermi kisokos fejezetbôl megtanul-hatjuk a különbözô elnevezések jelentését, például mit jelent, ha foglal-

kozásokkal jellemzik az ételt,pl. böllér módra (valamilyenbelsôséggel elkészítve), vagynépcsoportról, területrôl elne-vezett módon, erdélyi (tárko-nyos fûszerezésû), esetleg tu-lajdonnevekhez kötötten: Du-barry (kelvirág gratinmártással,sajttal bevonva és megsütve).

Bízunk abban, hogy a kiad-vánnyal sikerül kedvet csinálni kü-lönbözô népek konyhájának felke-reséséhez, s rávilágítani arra, hogyaz étrendi elôírások betartására fo-kozottan szorulóknak sem kell ki-maradniuk az étkezés örömeibôl!

Dr. Winkler Gábor – Gézsi Andrásné – Dr. Baranyi Éva:

GASZTRONÓMIAI VILÁGKALAUZ

616 oldal + 30 ország 300 recept, több mint 80 étel színes fotójával, 4900 Ft

Gyurcsáné Kondrát Ilona – Dr. Hidvégi Edit – Borbás Judit:

TEJCUKORÉRZÉKENYEK NAGY DIÉTÁSKÖNYVE

Laktózmenetes receptekkel és tanácsokkal fruktózérzékenyeknek

230 oldal + 10 oldal színes fotómelléklet, 3200 Ft

Sókiné Hajdara Ágota: GLUTÉNMENTES FINOMSÁGOK – recepteskönyv

152 oldal + 40 oldal melléklet, 2600 Ft

SpringMed Kiadó, info@springmed.hu, www.springmed.hu

28 www.könyvhét.hu

Írótársadalmunk összes érintett képviselôjét nem le-hetséges meghívni a beszélgetés után hatalmas tor-tát, a koccintáshoz zamatos bort kínáló „meetingre”.Zentai engem szemelt ki mûsorvezetônek, rám hárula feladat, hogy évrôl évre már lajstromba szedjem ajubiláló írókat. A meghívás joga elsôsorban Zentaié,de közös megfontolással, az MKKE kollektív bölcses-ségét is kiaknázva döntünk.

Idén így fest a teljes ünnepi kör: 95 éves – 1 író; 90éves – 3; 85 éves – 7; 80 éves – 11; 75 éves – 11; 70éves – 19; 65 éves – 17; 60 éves – 16. 85 név már csu-pán ez is (érdekes, épp a 85. ünnepi könyvhetet ren-dezik júniusban). Ez a szívmelengetô bôség a fiatalabbkorosztályok negyven-, ötvenéves ünneplô íróit arraserkentheti, hogy mielôbb igyekezzenek a hatvanadikéletévüket elérni. De olykor negyvenesek, ötvenesek isbekerülnek a vendégkoszorúba. 2014-ben húsz meg-hívottra számítunk. A névsorban lehetnek még válto-zások: külföldi út, gyengélkedés, más ok közbeszól-hat. Az idôív az április 26-i ünnepi délutánon egy 95éves és egy 50 éves író között feszülhet ki.

Születésnapját ülô író kétféle van. Az egyik szereti,igényli a köszöntést, a másik kevésbé vagy egyáltalánnem. Ünneplés- és születésnap-tipológiai megfigyelé-sek részletezésébe nem vágok bele. A két csoport ter-mészetesen annyiféle módon keveredik, ahány író(ahány ember?) a világra született. X. ki nem állhatjaa „felhajtást”, de már elôzô szeptemberben torokkö-szörülô telefonhívással figyelmeztet: jövôre betöltia… Y. kéreti magát, egy nappal a rendezvény elôttmég „nem is tudja”, eljön-e; másnap elsônek érkezik.Z. babonából nemet mond: ezen az áprilisi naponazokat is ünnepeljük, akiknek születésnapja az év ké-sôbbi szakaszaiba esik, s ô „nem iszik elôre a medvebôrére”. W. felolvasandó szöveget küld maga he-lyett, Q. a nézôk soraiból követi a színpadi pár- és kör-beszédet: nem került a meghívottak közé, de legalább ott szeretnelenni az eseményen. (Mivel a kerekszületésnaposok köszöntése kétévtizede szerves része a Könyvfesztiválnak, ha a jó sors is úgy akarta-akarja, lényegében az ötödik évet követôen évenként akár ismétlôd-hetnének is a meghívotti névsorok. „Sakkozni” kell a nevekkel, az il-lô udvariasság, tapintat nagy tábláján. Akinek hatvanéves korábanesetleg nem jutott ki a köszöntésbôl, „hetvenkedve” már fogadhas-sa a gratulációkat. Akad persze, aki többször is kapott invitálást, sakik a nyolcvanöt tájára vagy még tisztesebb szépkorba érkeznek, acsupa díszvendég között is a legnagyobb reverenciára számíthatnak.)

A felolvasás… A mûsorvezetô (jómagam) lehetôlegkötetlen módon igyekszik megszólítani az ünnepelte-ket: szövôdjön akár a „moderátor” nélkül a paláver,de két-három megszólalásra mindenkinek fussa. Elô-re kérjük: ki-ki hozzon magával az alkalomhoz illô,felolvasandó, rövid – ha lehet, frappáns, humoros –írást. „Pár szó az egész” – legyint négyrét hajtogatottpapírlapjára Í., majd tíz percig olvassa mûvét. Ú. mo-gorván elhárítja magától ezt a „bohóckodást”, deamikor a pincérek már a tortát gördítenék be, méghirtelen eszébe jut egy épp ide illô szövege, amelyetfejbôl mégiscsak rögtönöz. Û. lendületesen adja elôalkalminak szánt írását, mely egy éhínségtôl és cuna-mitól egyszerre sújtott távoli ország keserû minden-napjainak krónikáját helyezi a vidám kerekszületésna-posok és közönségük asztalára.

Aztán a helyzet mindig megoldódik, a szituáció el-rendezi önmagát. Minden jóra fordul, bár „menetközben” akadhatnak vargabetûk a diskurzusban,vagy olyan hirtelen csöndek, amikor nem angyal szállát a színháztermen. Nemigen tudom kiradírozni emlé-kezetembôl azon hibákat, melléfogásokat, amelyeketsajnos egyszer-egyszer elkövettem. Mindig könnyebbgombolyítani a beszélgetés fonalát, ha a derû, azanekdotázás vagy az aforisztikus summázás gurigájá-ra tekeredik, s nehezebb, ha a rezignáció, az idegen-kedés telepedne rá a délutánra. Szerencsére a legtöb-ben évek múltán is szeretettel gondolnak az ünneplés-re, és sok író emlegeti: ha egyik vagy másik céhtársnaknem ugyanabban az évben kerek hússzal fiatalabbvagy tízzel idôsebb, mint ô, talán sohasem találkoznakszemélyesen. Elfogultság nélkül állítható: a rendezvé-nyek döntô többsége emlékezetesre sikerült.

Bár mint említettem, a meghívottak listájának vég-legességért nem kezeskedhetem (sokan tudattákmár: ott lesznek), az esemény rangjának jelzésére,

íme, néhány név. Idén kerekszületésnapos, és reményeink szerint arendezvényen üdvözölhetjük Borbándi Gyulát, Kányádi Sándort,Görgey Gábort, Gömöri Györgyöt, Kalász Mártont, Pomogáts Bélát,Paál Rózsát, Tóth Évát, Dobai Pétert, Kornis Mihályt, Kántor Pétert,Zalán Tibort, Böszörményi Gyulát és másokat.

Jó lenne a Könyvfesztivál díszvendége, a finn írónô, Sofi Oksanenelôtt is elbüszkélkedni: nálunk ez sem hiányzik a terítékrôl – a kerek-születésnaposok ünneplése. De hát ô nem kerekszületésnapos, sôtmég negyvenéves sincs…

Tarján Tamás

boldog születésnapot

Kerekszületésnaposok 2014A címbeli szóösszetétel ugyanúgy Zentai Péter László leleménye, mint a kifejezés által jelölt ünnepiesemény is. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének igazgatója szinte a BudapestiNemzetközi Könyvfesztivál létrehozásával szinkronban gondolt arra, hogy a rendezvény programjaiközé olyan „író-olvasó találkozót” is be kellene illeszteni, amely a könyvszakma forgatagát mégközelebb hozza a könyvbarátokhoz s a könyvek szerzôihez. Ültessük minden évben a díszteremasztalához, nagyszámú közönség elôtt, azokat a magyar írókat, akik abban az esztendôben kerekszületésnapjukat ünneplik. Azaz épp száz-, kilencven-, nyolcvan-, hetvenöt évesek.

30 www.könyvhét.hu

Borbándi Gyula

Méray Tibor

Kányádi Sándor

Kalász Márton