URÁNÉRC-BÁNYÁSZATI LEHETŐSÉGEK
MAGYARORSZÁGON
Barabás Andrásokl. geológus, ügyvezető
WildHorse Energy Hungary Kft.
Történeti áttekintés 1953 – A mecseki uránérctelep felfedezése 1956 – megindul az érctermelés az I. Bányaüzemben 1957 – a II. Bányaüzem termelésbe állítása 1961 – a termelés megkezdése a III. Bányaüzemben 1963 – elkészül az Ércdúsító Üzem 1971 – az I. Bányaüzem bezárása 1973 – termelésbe áll a IV. Bányaüzem 1983 – megindul a termelés az V. Bányaüzemben 1984 – bezár a II. Bányaüzem 1989. szeptember 22. – minisztertanácsi döntés a bányák bezárásáról 1991 – haladék a bezárásra, a MECSEKURÁN Kft. megalapítása 1994 – Kormányhatározat a bányászat befejezéséről 1997. november 1. – a bányászat befejezése
Termelési adatokTétel
megnevezéseExportált érc Vegyi
feldolgozás az ÉDÜ-ben
Perkolációs feldolgozás
Bánya-meddő
Összesen
Kőzet tömege, t 1 440 600 18 886 477 7 213 000 19 303 515 46 843 592
U-koncentráció, g/t 1 524 1 001,575 130,7 53,34
Urán tömege, kg 2 195 000 18 916 221 942 776 1 029 715 23 083 712
Meddővel visszamaradt urán,
kg1 384 534 393 941 1 029 715 2 808 190
Exportált urán, kg 2 195 000 17 534 987 545 594 - 20 298 500
A bányabezárás okai Az urán tartósan alacsony világpiaci ára a nyolcvanas évek
második felétől (20 USD/kg). Ezzel szemben a termelési költség a bezáráskor 60-65 USD/kg,
de hosszabb távon, reálisan 110-120 USD/kg. A viszonylag magas önköltség okai: Nemzetközi összehasonlításban közepes vagy annál gyengébb ércminőség. A telep lencsés kifejlődése miatt a bányászat nehezen gépesíthető, magas az
élőmunka-igény. A bányászat ugyan közvetlenül a felszín közeléből indult, de idővel az egyre
növekvő mélység miatt egyes munkahelyeket már hűteni kellett. A szilikátos uránásványok arányának növekedése miatt a feldolgozás költségei is
megnőttek.
Mi változott 1997 óta?
Az atomenergia nemzetközi megítélése.
Egyre erősödő igény a nyersanyagfüggőség csökkentésére.
Korszerű, olcsóbb, a környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő bányászati technikák.
De legfőképpen: az urán világpiaci ára.
Az urán „szabadpiaci” (rövid lejáratú, spot) árának alakulása, 1970-2009
Forrás: Ux Consulting
A jelenlegi magas ár okai A leszerelésből származó készletek elfogyása.
A megelőző 15 év tartósan alacsony ára nem ösztönzött kutatásra, az érckészletek bővítésére.
Működési problémák néhány nagy bányában (Ranger, Cigar Lake - vízbetörés).
Számos új nukleáris projekt világszerte (főleg USA, Kína, India, Japán, Dél-Korea, Európa egyes országai).
A jelenlegi magas ár okai Jelenleg a világ
éves urántermelése kb. a fogyasztás 2/3-a → készletezési, felvásárlási láz.
Ennek ellenére 2008-ban nem nőtt, hanem csökkent a termelés 2007-hez képest!
1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 20050
10
20
30
40
50
60
70
80Thousand tU
0
50
100
150
200Million Pounds U3O8
ProductionCommercial UseMilitary Use
Forrás: TradeTech
Uránpiaci tendenciák A középtávú előrejelzések a jelenlegi 60 USD/lb U3O8
(144 USD/kg U) helyett 75 USD/lb (195 USD/kg) spot árat jósolnak.
Az uránkereskedelem kb. 85%-át adó hosszú távú szerződésekben foglalt ár már most is 70 USD/lb (182 USD/kg) körül mozog.
A rövidesen kialakuló kínálati hiány miatt a hosszú távú szerződéses ár akár 100 USD/lb (260 USD/kg) is lehet.
Magyarországi helyzet napjainkban
Ércesedési típusok, területek Ásványvagyon Kutatási területek, bányatelkek A kitermelés lehetséges módszerei Gazdaságossági kérdések
Ércesedési típusok és területek Magyarország területének kb. 30-40%-át érintették az
előző évtizedek uránkutatásai, de ipari minőségű telepek csak a Mecsek környékén fordulnak elő.
Hazánkban csak üledékes uránérctelepek vannak, ezek jellemzője a gyengébb minőség, de gyakran nagy kiterjedés. Hazai altípusok: homokkőben kialakult, rétegszerűen elhelyezkedő lencsék (Nyugat-
Mecsek, Máriakéménd-bári vonulat); fiatal, laza üledékekben, szerves anyagokhoz kötődően létrejött telep
(Dinnyeberki); fiatal, laza, homokos üledékben kialakult „roll front” (szalagszerűen,
hosszan kígyózó redox front) típus (Bátaszék).
Magyarország uránércvagyona Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint (földtani
vagyon):
Ezek szerint a megkutatott ércvagyon fémurán-tartalma az eddig kitermelt mennyiség kb. 1,5-szerese, a reménybeli vagyon esetében pedig akár a háromszorosa is lehet.
Ismeretességi kategória
ÉrcMt
Az érc urántartalmakt
C1 0,75 0,848C2 26,02 30,525Összesen 26,77 31,373Reménybeli 61,81 ?
A nyilvántartott ércvagyon problémái A készletszámítási területek az érces összlet ismert
előfordulásának csak egy részét fedik le.
A nyilvántartott ércvagyon problémái Az érctelep lencsés kifejlődése miatt a szokványos
geostatisztikai módszerek készletszámítási alkalmazása gondokat vet fel, ezért bevezették az „ércesedési koefficienst”, mely igen óvatos, konzervatív megközelítést jelentett.
Az így kiszámított ércvagyon rendre túligazolódott a bányászati kitermelés során:
Bányaüzem IgazolódásFém kg
Igazolódás%
I. Bányaüzem -613,519 -18,1
II. Bányaüzem +396,504 +6,8
III. Bányaüzem +1,694,423 +37,5
IV. Bányaüzem +3,408,960 +81,8
V. Bányaüzem +1,080,949 +84,8
A nyilvántartott ércvagyon problémái Mivel a nyilvántartott ércvagyont is az „ércesedési
koefficiens” használatával számították ki, jogos a feltételezés, hogy a tényleges készlet a nyilvántartott másfélszeresét is elérheti.
E probléma kiküszöbölésére jelenleg folyik a készletek leginkább perspektivikus részének újraszámítása, mely figyelembe veszi mind a külszíni fúrási adatokat, mind pedig a bányabeli tapasztalatokat.
Mindezeken túlmenően, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás nem tartalmazza a kisebb, de már ismert előfordulások (Dinnyeberki, Bátaszék) érckészleteit sem.
Kutatási területek, bányatelkek Hazánkban jelenleg csak a 100%-os állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt.
rendelkezik uránércre megállapított bányatelkekkel. Rajta kívül még három cégnek vannak kutatási területei.
Kitermelési módszerek ISL technológia
(„helyben kioldás”, földalatti perkoláció): O2 és CO2 tartalmú víz cirkuláltatása az érces rétegen keresztül, majd a kioldott urán leválasztása az oldatból a külszínen. Magyarországon csak a bátaszéki ércesedésnél alkalmazható.
Kitermelési módszerek
Mélyművelés:a „hagyományos” föld alatti bányászat, a mecseki lelőhelyen csak ez alkalmazható, de egy mai bánya sok mindenben különbözne a régitől: sok függőleges akna helyett mindössze
egyetlen, külszínre nyíló lejtősaknapár, valamint esetleg két függőleges légakna;
aknaszállítás és csillés tárószinti szállítás helyett kizárólag dízelüzemű gépjárművekkel történő szállítás a lejtősaknán keresztül;
magasabb fokú gépesítettség a fejtésben;
a korábbihoz képest kb. kétszeres éves érctermelés;
megmaradó üregek helyett visszatömedékelés meddőkőzettel vagy ércfeldolgozási meddőzaggyal;
a visszatömedékelés miatt sokkal kevesebb, külszínen elhelyezendő meddőanyag;
egyetlen, kisebb területre koncentrált külszíni létesítmények.
Kitermelési módszerek
Ércfeldolgozás:a mélyműveléshez kapcsolódó feldolgozás is alapvetően más lenne, mint régen:
Savas feltárás helyett szódás feltárás – ez az urán mellett lényegesen kevesebb elemet, iont mobilizál a kőzetből.
Lehetőség szerint a meddőzagy visszatömedékelése a bányaüregekbe – jóval kevesebb külszíni zagyelhelyezés.
Száraz zagy technológia – a zagynak a bányaüregekbe vissza már nem juttatható, kisebb részét mindössze 20%-os nedvességtartalom mellett rakják a zagytározóba, ami a zagytározó sokkal nagyobb mechanikai stabilitását eredményezi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az oldatelszivárgás lehetőségét, még a szigetelés sérülése esetén is.
Gazdaságosság és kutatási kockázat Máriakéménd-bári vonulat:
kutatási kockázat: magas, elsősorban a mélység tekintetében, de jelentős ásványvagyont eredményezhet;
beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de bizonyosan magas lenne;
működés időtartama: bizonytalan.
Dinnyeberki és környéke: kutatási kockázat: magas, bár már ismert az ércelőfordulás, de
ennek mérete kicsi, és a korábbi kutatások nem találtak több telepet;
beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de fajlagosan bizonyosan magas lenne a kicsi telepméret miatt;
működés időtartama: bizonytalan.
Gazdaságosság és kutatási kockázat Bátaszék:
kutatási kockázat: közepes, már ismert az ércelőfordulás, de teljes mérete még ismeretlen (a jelenleg ismert túl kicsi egy beruházáshoz);
beruházási és termelési költség: alacsony, valószínűleg 30-40 USD/lb U3O8 (78-104 USD/kg U) szinten tartható;
működés időtartama: az érctelep méretétől függően 10-20 év.
Mecsek: kutatási kockázat: kicsi, jelentős terület és ásványvagyon már kellően
megkutatott; beruházási és termelési költség: viszonylag magas, jelenlegi számítások
szerint kb. 70 USD/lb U3O8 (182 USD/kg U) ár felett lenne nyereséges a bányászat;
működés időtartama: minimum 25 év.
Összes többi terület: igen magas kutatási kockázatú, érctelepek megléte bizonytalan,
költségek még nem becsülhetők.
Gazdaságosság - konklúzió A mecseki lelőhelyben egyértelműen nagy
lehetőségek rejlenek, érdemes részletes megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozni.
A többi területen a gazdaságosság a kutatási eredmények és az uránár alakulásának függvénye.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!