Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet

1847-48-as reformországgyűlés

Galícia (1846); lengyel nemesi felkelés leverése a parasztság segítségével

=> figyelmeztetés a magyar nemességnek: a magyar parasztság is fordulhat a nemesség ellen

Pártok megalakulása: Konzervatív Párt (1846), Ellenzéki Kör (1847)

Adminisztrátori rendszer bevezetése (1845) => célja: megakadályozni a liberális követek országgyűlésbe jutását

Kulcspozíció: Pest megye követe

Választási harcok, korteshadjáratok

Kossuth Lajos lesz Pest megye követe=> az ellenzék vezető politikusa lesz

146. o.

Alig születnek eredmények

• Nádorválasztás: József nádor meghalt – helyette a fia, Habsburg István

• Pártcsatározások

• Érdemi reformok alig

A képviselők a nyugati eseményeket figyelik!

Olaszország Párizs

A népek tavasza = forradalmak egész Európában

Okai: Rossz termés (1845-1847) – kevés gabona, burgonyavész

Gazdasági válság Tavasz: elfogyott a téli tartalék

Szereplői és céljai:Nyugat:

polgárság (szélesebb választójog,

alkotmány, polgári jogok) és már munkásság is

(szociális reformok)!

Kelet és Közép- Európa: (köz)nemesség

(rendi kötöttségek megszüntetése, polgári átalakulás,

és azt is, amit a Nyugat)

Plusz: nemzeti kérdés (egységes (nemzet)állam, nemzetiségek)

Eszmék: liberalizmus, nacionalizmus

A népek tavaszaItália

Palermo

Franciaország

Párizs

Prága

Bécs

Habsburg Birodalom

Pest

Milánó

Velence

Berlin

Poroszország

Frankfurt

Német Szövetség központja

Havasalföld és Moldvaromán fejedelemségek

Bukarest

Bécs, Pest és Pozsonykölcsönhatása

Párizs => Pozsony: Kossuth felolvassa felirati javaslatát (márc. 3.)

146.o.

„… Igen is T RR (Tekintetes Rendek), erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a birodalom különböző népeinek egy szívben-lélekben egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nemzetségeink respektálása (tiszteletben tartása) mellett csak az alkotmányosság érzelem rokonító forrasztéka teremtheti meg….”

Magyarországnak van alkotmánya!

Kossuth a Birodalom többi részének - Ausztriának és az örökös tartományoknak - kér alkotmányt!!!

Emellett: közteherviselés, kötelező örökváltság állami kárpótlással, népképviseleti ogy., önálló, felelős magyar kormány

Az alsótábla elfogadja, a felsőtábla nem tűzi napirendre

Pozsony: Kossuth javaslata => Bécs: 14 pont kidolgozása (Alexander Bach)

A bécsi kormány nem reagál

Pozsony: felirati javaslat + Bécs: 14 pont => Pest, Fiatal Magyarország: petíció

12 pont (Irinyi József)

148.o.

Polgári szabadságjogok1.Sajtószabadság

11. Politikai státus(állam)foglyok szabadon bocsátassanak.

Végrehajtó hatalom; kormányzat1.Felelős minisztérium Pesten.

8. Képviselet egyenlőség alapján (~önkormányzat)

Törvényhozó hatalom; országgyűlés

3. Évenkénti ogy. Pesten8. Képviselet egyenlőség alapján

=> népképviseleti ogy.

Bírói hatalom; jog4. Törvény előtti egyenlőség

8. Esküdtszék

Rendfenntartás, hadsereg5. Nemzeti őrsereg (=Nemzetőrség)10. Katonai eskü az alkotmányra;

magyar katonák Mo-on

Gazdaság / társadalom6. Közteherviselés

7. Úrbéri viszonyok eltörlése9. Nemzeti bank

Országhatár: 12. Unió Erdéllyel

12 PONT

Bécsi diáktüntetésből forradalom (márc. 13)

Bécsi forradalom => Pozsony: márc. 15. – felirati javaslatot elfogadja a felsőház100 tagú küldöttség viszi Bécsbe; nem tudnak a pesti eseményekről

Bécsi forradalom => Pest: előrehozott tömeggyűlés (célja a 12 pontos petíció támogatása) => diáktüntetésből és tömeggyűlésből forradalom

Hogyan zajlott a pesti forradalom?

Használja a TK. Pest és Buda térképét, és Petőfi naplórészletét az események felvázolására (TK. 148.o.)!

Csoportosítsa az egyes helyszínek köré a szereplőket és röviden mondja el az eseményeket!

FELADAT

A Pilvax kávéház

A PESTI EGYETEM

Landerer és Heckenast nyomdája

Nemzeti Múzeum

A pesti városháza

A budai Helytartótanács

A pesti magyar színház(Nemzeti Színház)

A pesti forradalom hatásaPozsony: a márciusi ifjak a 12 pontot, mint petíciót viszik Pozsonyba

Bécs: megérkezik a pesti forradalom híre (márc. 16.)

A bécsi államtanács válaszol a feliratra: a nádor jogot kap a miniszterelnök kinevezésére

Miniszterelnök: gróf Batthyány Lajos

Végre munkához lát az országgyűlés 3 hét, 31 törvény

Folyamatosan küldik őket Bécsbe szentesítésre

A felelős magyar minisztériumról szóló törvény megszületése után kormányalakítás

1848. ápr. 7.: első magyar felelős kormány: 1 miniszterelnök, 8 miniszter

Az első polgári kormány!

Az első magyar kormány miniszterei

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök

Szemere Bertalan - belügyEszterházy Pál

– király személye körüli miniszter

Mészáros Lázár hadügy

Deák Ferencigazságügy

Báró Eötvös József vallás- és oktatásügy

Klauzál Gáborföldművelés és iparügy

Kossuth Lajospénzügy

Gr. Széchenyi Istvánközlekedésügy

1848. ápr. 7.

Törvényes forradalom és polgári átalakulás

• 1847-48 – utolsó rendi országgyűlés• Meghozza a polgári átalakuláshoz szükséges

alaptörvényeket (pl. népképviseleti ogy., stb.)• Uralkodó által szentesített törvények• Vér nélküli pesti forradalom!• Sikeres, törvényes, és a bécsi kormány által elfogadott

reformok és változások• Önálló, a bécsi kormánytól független kormánya van

Magyarországnak és a magyar korona országainak• Összehívható az első népképviseleti országgyűlés