19

A csillagászattól a mai földrajzig

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: A csillagászattól a mai földrajzig
Page 2: A csillagászattól a mai földrajzig

Általános jellemzés

• Csillagászat 8-12 ezer éves.

• Legrégebbi természettudomány.

• Alapja: misztikum, hiedelemvilág, tájékozódás, naptárkészítés.

Page 3: A csillagászattól a mai földrajzig

Öskor és ókor

a.) Dél-Anglia, Salisbury: Stonhenge. Célja: Kőnaptár, nap és holdfogyatkozás, tél és nyári napfordulók jelzése.

Page 4: A csillagászattól a mai földrajzig

Egyiptom, Görögország,

Maják, Kína, Róma,

Mezopotámia, Babilónia

• Papok voltak a csillagászok.• Naptárakat készítettek, ismerték a nap és a

holdfogyatkozások ciklusosságát.• Felosztották a napot 24 órára. • Maják pedig az évet 365 napra. • 7 bolygónak tudták a helyzetété és állatövi

csillagjegyeket hoztak létre.

Page 5: A csillagászattól a mai földrajzig

Ókori Görögország

• Arisztotelész (i.e. 320 – i.e. 250): a Nap nagyobb a Földnél. A Hold akkor, mint a Föld. A Föld forog a Nap körül.

Page 6: A csillagászattól a mai földrajzig

Ókori Görögország

• Eratosztehnész (i.e. 276 – i.e. 195): meghatározta a Föld méretét.

Page 7: A csillagászattól a mai földrajzig

Ókori Görögország

• Hipparkhosz (i.e. 190 – i.e. 125) „a csillagászat atyja”: megalkotta a földrajzi fokhálózatot és a csillagkatalógust.

Page 8: A csillagászattól a mai földrajzig

Ókori Görögország

• Ptolemaiosz: (100 – 178): geocentrikus világképet képzelt el. Főműve a MegaleSyntaxis (160).

Page 9: A csillagászattól a mai földrajzig

Középkor

• NikolauszKopernikusz lengyel tudós (1473 – 1543): Heliocentrikus világkép atyja.

Page 10: A csillagászattól a mai földrajzig

Középkor

• Giordano Bruno (1569 – 1600): heliocentrikus világkép követője. Felismerte, hogy a csillagok távoli napok és feltételezte, hogy körülöttük lehetnek olyan bolygók ahol élet is van.

Page 11: A csillagászattól a mai földrajzig

Középkor

• Galileo Galilei (1564 – 1642): Távcsöves tanulmányozás úttörője. Felfedezte a Jupiter holdjait.

Page 12: A csillagászattól a mai földrajzig

Középkor

• Tycho Brache (1546 – 1601): A heli és a geocentrikus világkép fúzióját hozta létre.

Page 13: A csillagászattól a mai földrajzig

Johannes Kepler (1571 –

1630)

• Német tudós alkotta meg a harmónia törvényeket (mozgási törvényeket).

Page 14: A csillagászattól a mai földrajzig

Harmónia vagy a bolygók

mozgási törvényei

• I. A bolygók olyan ellipszis pályán keringenek melynek az egyik gyújtó pontjában a Nap van.

Page 15: A csillagászattól a mai földrajzig

Harmónia vagy a bolygók

mozgási törvényei

• II. A Bolygót és a Napot összekötő vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területeket súrol.

Page 16: A csillagászattól a mai földrajzig

Harmónia vagy a bolygók

mozgási törvényei

• III. A bolygók keringési idejének a négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a Naptól való középtávolságuk köbei.

Page 17: A csillagászattól a mai földrajzig

sir Isaac Newton (1643 – 1727)

• A bolygók keringésére két erő hat: a Nap gravitációja és a centripetális erő (a bolygók mozgási energiája).

Page 18: A csillagászattól a mai földrajzig

19-20. század

• Új korszak, új fejlett tudományágak: -színképelemzés, rádiócsillagászat, radarcsillagászat.

• 1957 első műhold pályára állítása a Szputnyik.

• 1961 az első ember az űrben, Jurij Gagarin.

• 1969, első ember a Holdon, Neil Amstrong.

Page 19: A csillagászattól a mai földrajzig

Köszönöm a figyelmet!