A mai magyar társadalom Szóbeli vizsga. Társadalmi szerkezet: Mi a társadalom? Az emberi együttélés viszonyainak az összessége. Giddens: „a politikai uralomnak alávetett más csoportoktól térben elkülönülő saját identitással rendelkező emberek összessége. Térben, hatalom által és identitásban vannak elkülönülve az emberek. Nagyság nem mérvadó.” Kínában 1, 3 milliárd ember él ma. A földön, több mint 6mlrd. Törzsi népek is vannak, ahol néhány tucat ember él. Minden társadalomban van hierarchia, vannak vezetők, beosztottak… tagolt! Hogyan tagolható? Vannak alkalmi társulások, pl. mi. A lényeg, hogy mindig változó, de a struktúra állandó. A történelemben vannak olyan esetek, mikor egyes társadalmi rétegek történelmi szituációkban előtérbe kerülhetnek. Vannak mikro és makro csoportok. Kis létszámú: család, baráti kör (10-15) nagy: ifjúság, nők, fiatalok… Struktúra adja a társadalom alappillérét, melyre a többi épül. Rétegződés: egyenlőtlenségek rendszerét tartalmazza. A társadalom: „N-dimenziós tér.” Legfontosabb dimenziói:

1. tulajdonviszonyok 2. hatalom (ezekkel függ össze a társadalmi helyzet és a státusz). 3. Munkamegosztás: meghatározza a munkamegosztásban való elhelyezkedés 4. Participáció: részvétel. Magyarország 2/3-os társadalom. 1/3-a kiégett (egyedül élő,

hajléktalan…) 1/3-a időnként részt vesz. 1/3-a pedig aktív, agilis. (civil szervezetek) 5. Regionális tagoltság. Nem mindegy hol élünk. Ny-K lejtő. Ny-jobb. Jobb a főváros,

falu-város különbség. Ezek a dimenziók kölcsönösen determinálják egymást. Hatalom és a tőke összekapcsolódott. Marx. Osztályelmélet meghatározó tudósa. Friedrich Engels-szel. 19. sz-közepén. Közgazdász, szociológus, filozófus. Művei: Tőke. Kommunista kiáltvány. Gondolatmenete: nagy francia forradalom létrehozta a polgári társadalmat. A polgárság emancipálta önmagát, ugyanakkor nem teremtette meg minden ember számára a szabadságot, egyenlőséget. Munkás megjelenik ebben a társadalomban, ő proletár, aki eladja magát a tőkésnek, az értéktöbbletből a tőkés jól él a munkás nyomorog. Marx szerint ez kizsákmányolás. Van abszolút és relatív kizsákmányolás. Szerinte lennie kell egy olyan társadalomnak, ahol megszűnik a kizsákmányolás és a munkásság emancipálja magát ill. megszűnteti az osztályokat, hogy mindenki boldogan éljen. Ehhez önálló osztállyá kell válnia. Politikai szervezeteket kell létrehoznia, mert ezzel a munkás képes lesz arra, hogy felemelkedjen. Kommunista kiáltvány: kísértetként söpör végig Európán. Marx szerit újabb forradalom kell. Munkásmozgalom: kettészakad: Marx ortodox követői mindenképp forradalmat akarnak, létrehozzák a kommunista pártot. De ez ugyanúgy kizsákmányolt, terror volt… újra termelte az osztálykülönbséget.

Szocdem irányzat: tőkéseket arra kell rábírni, hogy az értéktöbblet logikusabb elosztásával ők érjék el, hogy csökkenjen az osztálykülönbség. Engels: Inkább a munkásság helyzetéről írogatott, látleletet adott az angol munkásság döbbenetes helyzetéről. Max Weber: A 20. sz gondolkozását meghatározó egyén. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, fő műve. Véleménye: egyetlen hatalmi rendszert tarthat fenn a társadalom. Hatalom: saját akarat érvényesítése más érdekű akaratokkal szemben. Uralom: egy parancs végrehajtatásának az esélye. 3 uralom van: legális, tradicionális, karizmatikus. Legális: törvényen alapul. Tradicionális: tradíciókon alapul. (öröklődik) Karizmatikus: egy-egy személy kivételességén, személyes ambícióin múlik. Van gazdasági, társadalmi, politikai hatalom Gazdasági: az osztályok Társadalmi: rendek Politikai: pártok kapcsolódnak hozzá. Kétféle osztály: birtokláson, szerzésen alapuló osztályok. Az előbbi a rendi rendszerben van, az utóbbi a kapitalizmusban. Wright Mills illetve Riesmann véleménye: Mills: az uralkodó állam. Szerinte a gazdasági és katonai és állami elit szerzi meg a hatalmat. Ez a társadalmi réteg irányít. Riesmann: az Egyesült Államokban a hatalom feloldódik, a hatalmat felosztják a vétócsoportok, a lobbik. Gyilasz: a jugoszláv kommunisták vezetőségének a tagja, Tito mellett harcolt. Könyve: új osztály. Szerinte a kommunizmusban nem született meg az egyenlő osztályokból álló társadalom, a munkások ki vannak zsákmányolva. „Aparátcsik” réteg: kizsákmányolja a munkás réteget. Megjelent egy ellenköny: az új osztály, valóság vagy utópia? Robert Merton: társadalmat a cselekvés által akarja tipizálni. 2 dimenziója: kulturális célok, ill. ezeket szolgáló intézményesített eszközök dimenziója

1. rajz KC

Kulturális célok 2. IE 3. Intézményesített eszközök

4. KONFORM magatartás: ha sikeres a kulturális cél, elfogadják az intézményeivel együtt

5. +

6. ÚJÍTÓK a célt elfogadják, de az eszközökkel nem értenek egyet

7. -

8. RITUÁLIS: nincs céljuk, de a törvényt betartják 9. + 10. ELVONULÓK: nem érdekli őket se a cél, se az eszköz például a bevándorlók 1-2. generációja (olaszok)

12. – 13.

11. LÁZADÓK, izgágák 14.

Lloyd Warner: Stratifikációs modell. Elterjedt, a társadalmi rétegződés mérésére. Szerinte vannak felső, közép és alsó osztálybeliek. De mindháromban van még egy alsó és egy felső osztály-elem. Tehát 6 kategória van. Felső felső osztály: arisztokraták, kékvérűek. (USA-ban az első bevándorlók) Alsó felső: újgazdagok. (parvenü) feltörekvők Felső közép: értelmiségiek, tanult emberek. Alsó közép: alacsonyabb presztízsű értelmiségiek, jobb munkások Felső alsó: tisztességes szegények Alsó alsó: lumpen elemek Warner szerint ezek között a rétegek között nincsen átjárás. Mi biztosítana átjárást? Az iskolarendszer. De az USA-ban az iskolát is a társadalmi hierarchia jellemzi. Pl. Harward és Yale az arisztokratáknak… Az Egyesült Államokban a tőke demokratizálódik a részvényeknek köszönhetően: a gazdagok megosztják a tőkét az alsó osztály pedig felemelkedik. Eredmény: erős középosztály jön létre. 2003. 09. 22. A társadalom szerkezet változásai. (a XX. Században) Hobsbawm: a szélsőségek kora, a rövid 20. sz. története 1914-1994. (Az első világháborúig egy nyugodt idő volt, de 1914-től egy keserves évszázad jött el.) A század elején lenyűgöző fejlődés. (technika, tudomány). Relativitás 1900., mozizás, autózás. XIX. Században tehát fejlődés. Zeppelin. Információáramlás. A világ globalizálódott. Számítógép fejlődés. Atomrobbantás. Űrutazás. Holdutazás. Technikai fejlődés, de a szörnyűségek évszázada is: a két izmus emberek millióit ölte meg. 2 világháború. Helyi háborúk. Világ túlnépesedése: 1999-re 6 mlrd. Fejlődő világ demográfiai robbanáson esett át. Magyarország is átesett ezeken a szörnyűségeken. A magyar társadalom elöregedett, mert csökken a népesség. Társadalom szerkezet főbb változásai Magyarországon: Változásait ezek befolyásolták: 1. Retardált polgárosodás. Széchenyi idejében indul-1848-ig, majd a kiegyezés után 1914-ig. De technikai fejlődés, nem polgári. 2. gyakori rendszerváltások

3. Felemás modernizáció. 4. Organikus társadalmi fejlődés hiánya. (nincs generációról generációra szálló tulajdon,

anyagi javak öröklése—kontinuitás) 5. Kataklizmák. (I-II. vh.)

Magyarországot 2-féle társadalmi szerkezet jellemzi:

1. Rendi struktúra. Egészen 1945-ig fennáll. De mentalitásban egészen napjainkig fennáll.

2. Polgári struktúra: felemás módon a 2 vh között, de szocialista rendszer újra felszabdalta.

Paraszti társadalom. Ebből az agrári országból alakult át ipari-agrári országgá a szocialista rendszer alatt. Magyarországon gyakori a rendszerváltás. Csak Kodály 6 rsz váltást átélt. Rendszerváltás legfontosabb mozzanatai:

1. 1914-ig a békebeli időszak, dualizmus. Nyugodt, csendes időszak, ezt bomlasztotta föl az I. Világháború. Kiegyezés után felgyorsult a gazdasági fejlődés, életszínvonal javult. (De ez az időszak sem volt konfliktusmentes)

2. 1914-1920. Kíméletlen pusztítás. Polgári forradalom zajlik le (Károlyi) majd a tanácsköztársaság 133 napos uralma. Vörös terror, majd fehér terror.

3. Horthy-korszak: megszakítások: Trianoni-béke. Terület 2/3-a, lakosság 1/3-a elszakadt az anyaországtól. Horthy korszak első része: Bethlen István. Ekkor a nagybirtokos arisztokrácia szerezte meg a hatalmat. Fejlődés állt be, majd gazdasági válság. Gömbös Gyula, fasisztoid rendszer, majd Darányi alatt az ország elkezd készülni a háborúra. Bécsi döntések: ország visszakap területeket. 1941, Magyarország Németország mellett beszáll a II. Világháborúba. Don-kanyar, 1944. március 19—Németország megszáll, Horthy nem tud kiugrani, nyilas terror. 600 ezer zsidót deportálnak és semmisítenek meg.

4. 1945-48. Szovjet megszállás. Szovjet segédlettel a kommunisták győznek: szocialista rendszer alakul ki. Rákosi rendszer: 1953-ig totális diktatúra, ezután Nagy Imre alatt enyhül. 1956-forradalom vérbefojtása. Kádár korszak: megtorlás időszaka, ezután gyors konszolidáció. 1968- gazdaságirányítás reformja. (Piacokat nyit, privát élet megmozdulhat) 1973- olajárrobbanás. 80’s évek: ország gazdasága összeomlik. Szocializmus mérlege: torz modernizáció.

5. 1989-90. Rendszerváltás. Rendszerváltoztatás. Rendszerváltozás. Ki, milyen szemszögből vizsgálja. Tarlendorf: 6 hónap kell egy rendszerváltáshoz. Gazdasági váltáshoz 6 év kell, mentalitás váltáshoz 66 év kell.

Rendszerváltások közös törvényszerűsége:

1. Társadalmi élet felszíne átalakul. Gyorsan. (megváltoznak a szimbólumok, címerek, zászlók, utcanevek) Andrássy: Sztálin út, Kodály Körönd: Mussolini, Oktogon: Hitler tér stb. Szobrokat ledöntötték, újakat állítottak. Pl. 1956- Sztálin szobrot ledöntötték. De a látványos külső fejlődés mögött a társadalmi struktúra nem változik könnyen.

2. Rendszerváltozások messianizmusa. Magyarország megváltójaként lép fel a hatalomra kerülő hatalmi csoport. Minden rendszerváltáskor a „24. órában vagyunk,” mindig elkéstünk. Ráadásul mindig mi vagyunk Európa megmentői…

3. Bűnbakkeresés. Régi elit legyilkolása, száműzése… ennek köszönhetően megmentjük a hazát. Feljelentések.

4. Értékválság, váltás: régi értékeket elvetik, új értékeket állítanak szlogenekkel, jelszavakkal. Újra kell írni a történelmet (Orwell).

5. Elit magatartása: mindig volt benne annyi változtatási hajlam, hogy hirtelen az új rendszer mellé álljon. Ha megváltozik a világ nekik is meg kell változni, hogy ne változzon a világ körülöttük. Ennek ellenére vannak vesztesek közöttük.

6. Lakosság jellemzése: magyar lakosság a túlélési iskolát mutatta be. Legfontosabb a túlélés.

Legutóbbi rendszerváltás: Irrereverzibilis. Parlamentáris demokrácia lett: többpártrendszer, nyilvános politikai rendszer, parlamenti választások. Magántulajdon visszaállítása. Helyreállt a piacgazdaság. Külföldi tőke beáramlott. Remény a felzárkózáshoz. Társadalmi nyilvánosság újjászületett. Civil társadalom újjáéledése. Ma közel 60 ezer regisztrált civil szerv működik. Gazdasági, társadalmi szerkezetváltás: mamut, gazdaságtalan cégek leomlottak. Helyette: modernizációs folyamat indult, szolgáltató szféra jelentős szerepet vállal. Negatív: Magyarországon megjelent a munkanélküliség. 1990-től 1993-ra 1, 5 millió ember elvesztette a munkáját. Nagy változás. Foglalkoztatottság aránya is csökkent, kevesebb ember tart el több embert. Értékváltás, válság: előtérbe került: pénz, hatalom. A szolidaritás azonban nem működik. Bűnözés: elterjedt. Individualizációja a társadalomnak. (kevésbé vesznek részt társadalmi életben) Marginalizálódik a társadalom. Gyors társadalmi polarizáció. (társadalom szegényekre és gazdagokra oszlott) 40-45%-a szegény. Luxus fogyasztóréteg—több tízezres. Éhezők, több tízezres. A felső és alsó 10% közötti különbség 9 szeres. Kik a vesztesek? A létminimum alatt élők. Kisnyugdíjasok—40-50 ezer forintot keresők. Romák, cigányok. Ffi 60% nők 70%-a munkanélküli, mert alacsony iskolázottságuk miatt kiszorultak a piacról. Munkanélküliek. Nagycsaládosok. 2002-ben a bruttó átlagfizetés 114 ezer forint volt… Alacsony iskolázottságúak, funkcionális analfabéták, pályakezdők jelentős része. Például fiatal értelmiségiek, egydiplomások. Polarizáció: Ny-kelet lejtő. Magyar banán: tőke a Bécs-Budapest-Szeged vonalon összpontosul. Kelet felé nehezen áramlik a tőke. Falu-város különbség. Sikeres-sikertelen települések között is van különbség. Pl. Nyíregyháza egy szegényebb részen van, de prosperál. Apró falvasodás. Falvak pusztulása, elnéptelenedése. 3200 település 1/3-a kevesebb, mint 500 fő. Politikai polarizáció. Gyűlölködés. 3. előadás 2003-09-29 Régi struktúra: Három koncepció van

1. hivatalos: 2 baráti osztály+egy réteg: paraszt és munkás és értelmiségi réteg. Ez a szocialista országokra jellemző. 2. Ferge Zsuzsa elemzése: a hivatalos nézettel szemben, ő rétegekről beszél. Szerinte vannak szellemi foglalkozásúak és fizikai (ezen belül: mezőgazdasági) foglalkozásúak. Szellemiben 2 kategória: 1. kategória: vezető állásúak és értelmiségiek. Egyéb szellemi

foglalkozásúak rétege a másik kategória (középszintű szakemberek, irodai dolgozók). Fizikain belül: szakmunkás (szakmája volt), betanított és segédmunkás (munkás társadalom legalja). Illetve a hivatal segédek. (portás pl.) Mezőgazdasági réteg: állami gazdasági, tsz munkásai. Szűk réteg: gazdák (egyéni parasztok) ill. napszámosok, alkalmi munkások. 3. modell: Szelényi Iván: privát szférában és államiban végzett munkát elválasztotta egymástól. 1. Rajz. Két gazdasági forma, 6 társadalmi réteg. Nagy háromszög: állami redisztributív gazdálkodás, állami szektor. Később kialakult egy piaci gazdaság (egyéni termelésen alapuló). 1-es kategória: nomenklatúra-elit v. káder elit (volt egy hivatalos leírás, hol kiket lehetett alkalmazni (pl. pártemberek, a káderek, egyetemi vezetők, újságírók…)) csak ezek közül lehetett kinevezni. 2-ik kategória: új vállalkozók. A reform után jelentek meg, Pl. gebinesek: állami tulajdonban levő üzleteket béreltek ki emberek. GMK, VMK- gazdasági ill. vállalkozói munkaközösség. Pluszba dolgoztak. 3-ik kategória: bürokrácia. 4-ik: magánszektorban dolgoztak. 5-ik kategória: itt is-ott is dolgozók. Állami cégeknél dolgoztak, de a mellék helyeken is (pl. háztájon) Ők voltak az „önkizsákmányoló réteg, mert 10-12 órát dolgoztak.” 6-ik réteg: munkások.

Munkásság felemelkedése és szétesése: Nálunk is megszerveződött a munkásosztály. A kiegyezés után, az első világháború előtt osztállyá szerveződött. Kapitalista viszonyok jöttek létre a kiegyezés után, mert fellendülés volt. Ekkor jelentek meg az első munkásszervezetek, kezdetben segélyező körök, majd megjelent az Általános munkáspárt (Táncsics) és munkás lapok (Munkás heti krónika c.). Kialakultak a szakszervezetek a 80’s években, érdekvédelmi funkcióval. 1890 Magyarországi Szocdem párt, majd néhány évvel a Magyarországi Kommunista Párt (Kun Béla) Horthy korszakban fellazulnak az osztályhatárok, de az ipari munkások nőnek. 20’ 0, 5 millió, 30’ 660 ezer, 1943-ban 1 millió fő. (hatott rá a Darányi-program (Győri fegyverkezési-program), mert kellett a gyártáshoz a munkás.) II. Vh-után. 1945-48 között: Szovjet érdekszféra volt Magyarország, 1948-ban a kis kommunista párt beolvasztja a szocdemeket. Létrejön a magyar dolgozók pártja, 1949: Rákosiék megszerzik a hatalmat az új alkotmánnyal és megkezdődik a Rákosi korszak (1953-ig) kommunisták szovjet segítséggel dolgoznak és megszerzik a legfontosabb pozíciókat. Belügyminisztérium, itt szervezik meg az ÁVO-t. Péter Gábor volt a vezetője. Korotkovicsnek ezt jelentette be: Magyarország politikai rendőrsége 80%-a kommunista kézben van és lehallgatták a P.M-et is. 1949. Rajk László-per, koncepciós. Megvádolták, hogy jugoszláv kém, halálra ítélték. Ez után vezették be az új alkotmányt. Szovjet minta: társadalmi berendezkedést proletárdiktatúrának tekintik. Proletárdiktatúra: munkásság kormányzati szerve, más osztályokkal meg nem osztott hatalma, demokrácia a népnek és diktatúra az ellenségnek. Valójában szűk csoportnak, az apparatcsik rétegnek (nomenklatúra) uralma a proletárdiktatúra. Az 50’s évek elején már csak 8%-magántulajdon létezett, majd a 80’s évekre 3%-ra csökkent. Szolgáltatás megszűnt szinte. Mezőgazdaságban megjelent a beszolgáltatás. A megtermelt egy részét be kellett szolgáltatni a tanácsnak. Ezért nem lehetett feketén állatot ölni, mert abból is be kellett szolgáltatni. Gazdag parasztot kulákoknak tartották. Lényeg: szét kell verni. De a gazdag paraszt az volt, aki tudott termelni. Jegyrendszert vezettek be. Régi uralkodó osztályhoz tartozókat kitelepítették (pl. Esterházy). Koncentrációs tábort hoztak létre Recsken. Ebben a rendszerben az egyetlen érték a munkás. A másik az ipar és a város. Falut az „leírták.” Munkásság sem volt homogén. Volt a törzsökös munkás, aki évtizedeket ledolgozott egy gyárban. Volt a vándormadár, akit megbízhatatlannak tartottak. Szigorú hierarchia, ingázókat sem tekintették megbízhatónak, sem az első generációsokat. Rákosi gyár, Angyalföldi munkások, ez volt a munkások etalonja, fellegvára. Szovjet példa az iparosításban is.

Merész tervek: gyapottermesztés. Coxa-víz (kutyatej a gumihoz). Magyar narancs. Magyar munkást nem anyagilag, hanem erkölcsileg motiválták. Gyárkapun: szégyentábla, dicsőségtábla. Volt egy szovjet munkás Sztahanov, aki munkáját, több mint 100%-osan teljesítette. Ez volt az alapja a munkaversenynek. „Sztahanovista mozgalom.” Volt aki, 1003%-osan teljesített☺ Ezekkel a normákat akarták felsrófolni. Majdnem kötelezővé tették a béketerv fizetését, kötvényt bocsátottak ki. Rákosi rendszer. Az ország el volt szeparálva a nyugattól. Rádió ment mindenhol: néprádió. Vasfüggöny. Aknazárak. Szögesdrót. 1953-tól Nagy Imre lesz a miniszterelnök, megkönnyebbülés: nem lesz beszolgáltatás, megszűnteti a kulák rendszert. 1956. a legnagyobb áldozatot a munkásság hozta. Kádár keményen megtorolja: kivégzések, deportálások. A pártot újjá szervezték: magyar szocialista munkáspárt. Kádár a 60’s elején konszolidálta az országot és megváltoztatta az ideológiáját: addig, aki nincs velünk ellenünk, most, aki nincs ellenünk, velünk van. A társadalom azonban nem változott. A Kádár korszak alaptétele: szüntelenül erősödik. Hegedűs András (P.M. Kádár alatt): a társadalom N-dimenziós tér, a rétegek fontos szerepe. Elidegenedés: bérmunkás nem birtokosa saját termékének, ezért elidegenül saját termékétől, munkatársaitól, munkatárgyától és végül magától. Kispolgárosodás. Magántermelés a 60’s években kezdett kis teret kapni. A fogyasztás bővült, elkezdtek külföldre járni emberek, a munkásság kezdett kispolgárosodni. Viták: ki a munkás, mi a munkás? Van-e presztízse? Ifjúság, nők. Munkás az, a ki a termelőeszközök kollektív tulajdonosa. Nagyüzemi és gépi termelést folytat. A munkás a munkájából él. 1968, fordulópont: Prágai tavasz leverése. Be akarják fagyasztani a Kádár reformot, pl. Nyers Rezső. Ezért sikeredett felemásra. Munkások támogatása: Munkáslakás akciók. 60’s évek végétől lakásépítési program indul. Panelek, évente 100 ezer ház épült. Munkások lakásszerzésben privilégiumot kaptak. Lehetőségük nyílt tulajdonszerzésre. Kiskert ill. hétvégi ház, Trabant. Jobban éltek, mint korábban és jobban, mint a szomszédok. Egy munkás hány lakással rendelkezhetett? Minden munkásnak joga volt 1 lakásra és 1 hétvégi házra. A többletet el kellett adni. De mit tettek? Elváltak, de együtt éltek, csak lehetett lakásuk. Munkásprivilégiumok: üdültetés, gyes, szociális kedvezmények… mind-mind a gulyáskommunizmus eredményei. Életszínvonal emelkedésének eredményei: vidámság kezdett el uralkodni a magyarságon. 1973. másik fordulópont: olajárrobbanás. Eladósodás következett be, a magyar gazdaság majdnem összeomlott. A rendszer a bukása felé tartott. A vezetés elöregszik. Vének demokráciája alakul ki. Geruntokrácia. Nincs lehetőség a megújulásra, a váltás törvényszerű. Rendszerváltás után a munkás: a munkás már nem munkás, hanem munkavállaló, a tőkés meg nem tőkés, hanem munkaadó. A munkások egy része bérmunkássá válik. Ha valaki hibázik elbocsátják. Munkanélküliség lett jellemző a munkásság másik részére. 1, 5 millióra emelkedett gyorsan a munkanélküliség. Munkások egy része vállalkozó lett. Kényszervállalkozók alakulnak ki, vagy sikerül, vagy nem. Egy réteg elment vendégmunkásnak, Ausztriába, Németországba. Hajléktalanok: eljöttek a falukból, munkásszállások megszűntek, itt rekedtek... Ingázók rétege.

2003. október 6. 4. előadás Parasztság. Mijen sorsfordulók? 1848. jobbágyfelszabadítás. 1853. úrbéri pátens, jóváhagyja. A felszabadított nagyobbik hányada föld nélkül szabadul fel. Nem követhette az amerikai utas rendszert, hanem porosz utas agrárfejlődést eredményezett. Két világháború: Legtöbb véráldozatot a parasztság hozta. 1945. magyar paraszt földet kap, 600 ezer. 400 ezer új gazda lett. Lényege: visszaparasztosítás. (parasztság száma megnőtt) 1949-53, 1959-63. termelőszövetkezetesítés. 90’s kárpótlási rendszer. elszenvedett veszteségeikért kárpótolták őket. Paraszttársadalom: (TGM: paraszti társadalom a magyar.) Rendkívül differenciált a belső struktúrája. Vagyonban és életmódban nagy a különbség. Ki a paraszt? Saját földjén, saját eszközökkel önellátóan gazdálkodik, piacra is termel. 4 millió 360 ezer fős volt a paraszttársadalom. Gazdag paraszt: bérmunkást is tartott. Nekik volt lehetőségük a polgárosodásra. Jól gazdálkodtak. (20-30hold) Törpebirtokos: 0, 5 hold-1/2 holdig. Nincstelen: agrárproletár (zsellér, cseléd, béres, napszámos) A parasztság nemzet alatti állapotban volt, nem szerveződött osztállyá. Nem volt lehetősége érdekérvényesítésre. Jobbágyfelszabadítás után indult bomlásnak a paraszti osztály, társadalom. Napjainkra az agrártermelésben már csak 5-6% aktív kereső dolgozik. (USA 2%) De ezeken kívül 1, 5 millió embernek volt, van hobbikertje, háztáji kertje. A föld: nagybirtokrendszerkor földéhség jellemezte. 1916-ban az agrártelek 25-26%-a 100 holdon felüli volt. Megoldás a földosztás lett volna. Kevésbé sikeres: Károlyi-féle földreform. Lényeg: az arisztokraták földjeiket osszák szét a parasztok között, de csak Károlyi földje lett szétosztva, a többi arisztokrata nem. 1919. kommunisták nem osztották föl, azonnal TSZ szervezésbe kezdtek. Parasztság nem nagyon fogadta el a Tanácsköztársaság hatalmát. Horthy: 1920. Nagyatádi Szabó István. 8%- lett fölosztva. Nem túl nagy, ráadásul a horthy-féle kompenzációra alkalmazták. 1945. Rendiség intézményrendszere felbomlott. 640 ezer ember kapott földet, csak a cigányok nem. Ez levezette a munkanélküliséget és belső piacot is teremtett. Nem sokkal később. 1950-53 között 300 ezer paraszt hagyta el a mezőgazdaságot, mert Rákosiék erőtejesen kezdtek szövetkezesíteni. Kulákosítás: kulák kérdés. Gazdag paraszt, annak el kell vennie a földjét. Sztálin: élesedik az osztályharc, ezért inkább ütni kell a kulákot és tőkést. Brosúra: ki a kulák? Aki 25 holdon dolgozik és nem teljesíti a beszolgáltatást, terményt rejteget, szabotázs-cselekmény. (nem időben arat, gyújtogat a TSZ területén, stb.) Rémhíreket terjeszt. 1953 változás: Nagy Imre. Szétmegy a TSZ rendszer. Forradalom. Forradalom után megtorlás, újra szövetkezesítés.

1968. új gazdaságirányítási rendszer. Megengedte a háztáji termelést. Elősegítette a gulyáskommunizmus kialakulását, mert a paraszt tudott pluszba termelni. Szolid jólét kezdett kialakulni. Rendszerváltás után: Keleten, Alföldön felszámolták. Parasztok kaptak kárpótlást. Viták: kit, mikortól és mennyivel kell kárpótolni? TSZ tagokat kárpótolták, kárpótlási jeggyel. Sok paraszt eladta, mert azt hitték nem ér sokat, de élelmesebb emberek megvették és licitre adták. Parasztság ezzel az aktussal elveszítette a földjét. Külföldiek is szereztek földet, bérbe vették. Milyen esélyei vannak ma a parasztságnak? Modern piacgazdaság vagy hagyományos gazdálkodási forma. Modern forma: tőke, hitel és piac kell hozzá. Illetve szakember. Családi gazdaság (farmergazdaság, ami specializálódott: gyümölcs, bortermelés). Szövetkezeti forma: értékesítési szövetkezetek (nem termelő). Tőkés bérlők: bérmunkásokkal termelnek. Hagyományos forma: rendszerváltás után 1, 5 millió ember veszítette el munkáját. Falusi gazdálkodók: egy lóval szánt… Őstermelők, akik közel vannak az agglomerációhoz és a városi piacon jól el tudják adni a termékeiket. Falusi nincstelenek: elkótyavetyélte a kárpótlási jegyét. Elmennek bérmunkásnak, alkalmi munkásnak, cselédnek. Mi lesz, ha eu tagok leszünk? Rossz pozícióban várjuk a csatlakozást. Mélyponton van a gazdaságunk. Magyarország nem igen versenyképes a nyugattal. Kvóták: meg lesz határozva, miből mennyit kell termelni. Ezt nem léphetjük túl. Szigorú követelmények. Pl.: permetezési napló. Minőségi követelmények. Falu: Hátrány a városi lakossággal szemben. Tőkefelhasználás a falu rovására ment. Falu kizsákmányolt helyzetben volt, maradt. Szolgáltatás itt beszűkült. Falu lakossága is igyekszik város felé orientálódni, elköltözni. Minőségi leromlás, falvak elöregedése. Kivételt képez: üdülő falvak, agglomerációs falvak. Aprófalvasodás felgyorsult a 60’s évektől. 3200 település 1/3-a kevesebb, mint 500 fő. Félő, hogy a falvak kihalnak. Gyűrűfű-szindróma. Első falu, mely kihalt. Meg kell tartani a falvak népességét, de nem megy… Növekszik az aprófalvak száma. Nem igaz, hogy a mezőgazdasági népesség lakóhelye. Ingázás. Budapestre naponta 200 ezer ember jár be, mint Miskolc lakossága. Miskolcra 30 ezer fő, mint Gyöngyös lakossága. 80’s 1, 5 millió ember ingázott, ezek falvakban laktak. Ma minden 5. ember ingázik, de a távolsági ingázás megszűnt. Ezekből az ingázókból alakult ki a hajléktalan réteg. A falu érték, hagyományt őriz, kultúrát és tradíciót hordoz, ezért fenn kell tartani. Pihenő lehetőség. A globalizációval szemben a falu egy hagyományos értéket hordoz. A vidékfejlesztés ezért fontos cél Európában. Pl.: Holland zöldek, németek… Környezet és természetvédelem kiemelten fontos Európában. Ebben nagy szerepet játszik a falu. Falukutatás: Vki írta: Népi szociográfia. Népi mozgalom: 30’s években falvakat járva felfedezték a parasztság nemzet alatti helyzetét. Ezt akarták korrigálni. 3. utas koncepció: tekintélyelvű rendszerrel szemben létezni kell egy

másfajta uralkodási formának és ezt a parasztságban kell megtalálni. Illyés Gyula, Veress Péter… Győrffy kollégium: mozgalom lett, 1943-ban tartott ez a népi mozgalom egy háború és fasizmus elleni tüntetést. Magyarország felfedezése. Miért a szociográfia végezte a felfedezést? Mert mást a kommunizmus alatt nem fogadtak el. Rurál szociológia. 5. előadás 2003-10-13 Az értelmiség. Az értelmiség az a két hivatalos osztály mellett „útitárs” a szocializmus alatt. Fogalma: szinonimái: intelligencia (Széchenyi szabadalmaztatta ezt a szót). Diplomás. Szellemi munkás a szocializmus alatt. Entelektüell / intelektuell. Innovatív, kreatív értelmiségi. Lebegő értelmiség: Mannhem Károly (társadalom tudós, szociológus.) Max Weber tanítványa. Angliába menekült a fasizmus elől. Szerinte: felülemelkedik az osztályharcban és szabadon választ magának partnert, melynek leginkább ő befolyásolja a működését. Antoni Gramsci: olasz baloldali gondolkodó, Mussolini börtönbe zárta. Szerinte minden emberi tevékenység tükröz manuális és szellemi tevékenységet egyaránt. Ennek az az eredménye, hogy a szerszámkészítő és gondolkodó ember nem ellentétes egymással. Nem kéne elkülöníteni az értelmiséget és nem értelmiséget. Ennek ellenére a valóságban ez nem működik. Gramsci szerint a társadalmi szituációtól függ, kiket tekint értelmiséginek és kiket nem. (Ókorban: papok és már az írnokok is értelmiségnek számítottak. A múlt században még az érettségizett ember is értelmiségi volt, a Rákosi korban az volt értelmiség, akit annak kiáltottak ki, a Kádár rendszer óta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az értelmiségiek.) Gramsci szerint, aki rákészül és beilleszkedik a választott társadalomba, az organikus értelmiségivé válik. Julien Benda: Az írástudók árulás c. művében: az értelmiség akkor töltené be a szerepét, ha nem avatkozna be a társadalomba, hanem kívülről szemlélné azt. Nyugat Európában: az értelmiség szakember, szaktevékenységet folytat. Kelet Európában: az értelmiség szerepe politikai szereppel párosult. Kelet Európában az értelmiségnek kellett szervezni a civil társadalmat, politikát, ezért kellett ilyen szerepet fölvállalnia az értelmiségnek. A messianizmus, változtatás szelleme benne van az értelmiségben, példa erre Lukács György. A szocializmus alatt is az értelmiség vállalta föl a kritikus szerepet, pl. Illyés Gyula. Diktatúra alatt gyakran a kultúra vállalja föl a bírálat szerepét. Az értelmiség kódolva igyekezett befolyásolni a társadalmat, az emberek pedig megtanultak a sorok között olvasni. Kit szolgál az értelmiség? Kollaborál-e a rendszerrel, vagy nem. Rákosi alatt a rendszer megpróbálja betörni az értelmiséget.

Kádár alatt konszolidálódik némileg. Acél György, tiltott, tűrt, támogatott. Kádár tartott az értelmiségtől. Rendszerváltás után: még nem került sokkal jobb helyzetbe, mint amiben korábban volt. A rendszerváltásba az értelmiség nagyon eufórikus állapotban vágott bele, de csalódott benne. Kutatói pályákon leépítések történtek. 1996-ra a GDP 0,6%-át fordították kutatásokra, ami a régebbi arány fele. Értelmiség aránya a magyar társdalomban: 1948-ban: 1, 8%. 1960-ban: 3%. 1970-ben 5% fölötti. 2003-ban 15-18% körüli. Van-e presztízse? Orvosi pályák rendelkeznek a legnagyobb presztízzsel (legkurrensebb: érsebész, agysebész, nőgyógyász, szülész…). De az utóbb 1-2 évben, mintha csökkent volna. Mérnöki pálya: múlt században nagyon magas volt: Jedlik Ányos, Kandó Kálmán. Két világháború között csökkent, Rákosi alatt elnyomták őket, a Kádár éra alatt újra emelkedett, ma pedig mintha megint növekedne. Jogászok: csúcson van. Rákosi korszakban elnyomták őket, de manapság újra nagyon preferáltak, növekvőben van (kurrens: ügyvéd). Közgazdász: szocializmusban eltűnt, csak a 80’s években jelentek meg újra, de manapság megint magas a presztízse. Pedagógusok: alacsony a presztízse. Az ország lámpásai, de a lámpásokat olcsón üzemben lehet tartani. Ahol a presztízs esik, ott jelentkezik az elnőiesedés. Kiből lesz értelmiségi? Esélyegyenlőség kérdése. Magyarországon igen nagy volt az esélyegyenlőtlenség. A szocializmus alatt az 50’s évektől erős mobilitás indult, de aztán leszűkült. Rendszerváltás óta: mára már minden második érettségizett egyetemre kerül. De mi van a szegény gyermekekkel? Nem tudnak továbbtanulni, sőt középiskolájukat sem nagyon végzik el, elmennek dolgozni. Az esélyegyenlőtlenség növekszik, sokan tanulnak külföldön. Kurrens probléma: második diploma, PhD. Élesedik a verseny a munkahelyekért. Magyarországon túlképzés van, de ha piacképes szaktudással rendelkezünk Európa felé nyitottakká válunk. Megjelent a munkanélküli értelmiség. Verseny éleződni fog. Posztadolesztencia = utóserdülőkor. Miután befejezte valaki az egyetemet, 30 éves koráig szüleire fog támaszkodni, míg tanul, lehet megházasodik, de kell a támogatás. Egyetem után illik a posztgraduális képzés. Kell a két diploma. Milyen legyen az értelmiség?

Az értelmiségnek nem csak bírálnia kell a választott politikai tömörülését, hanem szolidaritást kell vállalni felé. Mekkora szerepet játszott a rendszerváltásban? Ők szervezték meg, ők készítették elő, ők szervezték meg az új struktúrát. A parlamentben is alig van nem értelmiségi. 6. előadás 2003-10-27 régi új struktúra Az elit: Legrátermettebb, rangos emberek csoportja. Egy adott csoport színe-java. A hatalom csúcsán álló néhány tízezer, Andorka szerint. Elkülönült csoportot alkotnak a társadalomban. Egymás között házasodnak, luxuséletet élnek. Giddens szerint azok tartoznak az elitbe, akik rajta vannak a kitüntetettek listáján. Az elit az eliten belül házasodik általában. Wilfredo Pareto: az elit körforgása c. elmélet. Konzervatív szociológus. Mussolini szenátora. Ösztöneink hasznos és kellemes javak megszerzésére kényszerítenek. Ebben egyenlőtlenek vagyunk. Minden politikai rendszer kialakítja az elitjét, mely hatalmát a tömegek feletti erővel, kényszerrel, terrorral tartja fenn. A hatalom az elit kezében van. Nem adja ki szívesen. Pareto szerint tehát a demokrácia utópia. Elit körforgása: feltörekvő, ambiciózus emberek megszerzik a hatalmat és beülnek a régi elit helyére, új arisztokrácia alakul ki. A siker alapján, a karrier alapján minden embert 0-10 lehet osztályozni. Két csoport alakul ki: tömeg és az elit. Elit 6-10-ig, tömeg: 5-0-ig van. Ösztön motivál: elitet az erő ösztöne (róka, oroszlán). Róka: ravaszság, oroszlán: erőszak. Tömeg: birka, nyáj ösztön. De fel tud lázadni (ambiciózus emberek útján) a forradalom után azonban helyre áll az egyensúly, mert a rátermettek bekerülnek az elitbe, a tömeg meg marad a helyén. Oroszlán: az adott hatalom fenntartásában érdekelt. Minden elit kezében tőke van. Pierre Bourdieau: a tőke átalakításáról írt. Tudás, pénz, hatalom, kapcsolatok… elit: ha körülöttünk minden változik, mi is változzunk, hogy semmi ne változzon. Magyar elit: kétféle mentalitás. Széchenyi típusú, nemzetépítő. És a mások, akik nem foglalkoztak a nemzet felemelésével. Rákosi és Kádár alatt: nem kellett elit. Ennek ellenére jelen volt. Rákosi alatt: nomenklatúra réteg jött létre, aparátcsikokból. Nomenklatúra: hatásköri lista. Azok a személyek, melyekre a párt arra predesztinált, hogy irányítson. Másik réteg: hivatásos forradalmárok. Feladat: forradalmat hozzanak létre, majd pedig szocialista berendezkedést megvalósítsák. E két rétegben megtalálható volt a moszkoviták. Rákosi, Farkas, Gerő, Révai. Itthoni kommunisták a másik elit csoport. Aczél, Marosán, Rajk. Ennek ellenére őket ki akarták szorítani a hatalomból. Kinevezett vezetők is az elitbe tartoztak. Negyedik réteg: népi értelmiségi réteg. NÉKOSZ-ból kerültek ki.

Kádár korszak: elit kicserélődött. Nomenklatúra továbbra is létezett, de megjelent a technokrácia (szakképzettek, mérnökök, közgazdászok). Hatalmát egy tudományos kutatócsoport munkájával próbálták alátámasztani. Rendszerváltás után: Új elit: (régi-új elit): Tagjai: konzervatív-keresztény középosztály, például Antall József (apja diplomataként szerepet játszott a háború kezdetén a lengyelek menekítésében). Boross Péter. Reform kommunisták: Horn Gyula, Kovács László. (Kádár alatt a nomenklatúra tagjai voltak.) MSZMP tagjai között voltak a reform kommunisták, akik meg akarták változtatni a rendszert. Nem jött össze, de megőrizték a hatalmukat. Liberális-demokrata ellenzék. Akik megpróbálták megváltoztatni a rendszert. Új nemzetiek. FIDESZ 88-89 körül indult, hatalomra jutottak. Tevékenyen részt vettek a rendszerváltásban. Az elit összetétele: Legerősebb a gazdasági elit. Technokrácia felfedezte a lehetőségeket a privatizációban, és úgy intézte, hogy a gazdasági elit megőrizte hatalmát. Ők a hazai burzsoázia, tőkés réteg. Ebben nagy szerepe volt a kapcsolati tőkének. Leggyengébb rétege: kulturális elit. Politikai elit. Nagy hatalmat tart a kezében. Felkészültsége: sokan nem is politizáltak előtte. Korábban a politikus végigjárta a lépcsőt. Kisdobos, kisz, párt…stb. Ma vegyes képet mutat, mind rátermettségben, mind ideológiában. Ma Magyarország a tömegpárt és a választási párt rendszer között helyezkedik el. Ráadásul vannak a polgári körök, melyek a parlamenten kívül. Politikai kultúrája olyan amilyen. Európai mentalitástól a balkáni stílusig. Szociális érzékenysége kicsi. Van egy parlamentből elképzelt Magyarország és van a valós. Keveset törődik a gyengékkel, vesztesekkel. Sok minden megtalálható a küldetéstudattól a korrupcióig. Max Weber: a politika, mint hivatás. Itt arról ír, hogy a hűbériségben birtokot adtak, és ha rosszul viselkedett, elvették. Kapitalizmusban pénzt adtak, a mai világban pedig hivatalokat adnak. Pl. választás után posztcserék: Szerencsejáték Rt., társadalmi biztosítás, Paksi atomerőművek. Weber szerint két féle politikus van: aki a politikából él, illetve aki a politikáért él. Aki a politikáért él, annak van miből és van hová visszavonulnia. Aki abból él és kikerül a hivatalból, azután nehezen fog megélni, ezért benne van a kísértés, hogy többet szerezzen. Gombár Csaba szerint a közpénz elherdálása a korrupció. Az elitet mindig is informális különalkuk jellemezték. Mennyire korrupt? A legkevésbé korrupt államok: Benelux, Svéd, Norvég, a legkorruptabbak a FÁK országai. Ny-Európában demokratikus vezetők voltak, keleten pedig autoriter vezetők. A korrupció tehát függ a demokráciától. Magyarországon szinte minden harmadik gazdasági vezető megvesztegethető egy külföldi bank felmérése alapján. Milyen a demokrácia foka és milyen a gazdasági fejlettség és milyen a politikai kultúra, ezek magyarázatát adják a korrupciós jelenségeknek. Weblen könyve, 1899: címe: a dologtalan osztály. Mi jellemzi: anyagi versenyzés. Hivalkodó dologtalanság. Hivalkodó fogyasztás. Alapmérce az anyagi mérce. Minél drágább annál jobb. Öltözködés, ipartól való mentesség, konzervativizmus.

Az elmúlt években a politikai kultúra mélyrepülését éli. Szükség lenne egy normális politikai életre. 7. előadás 2003-11-03 Középosztály (középrétegek, mert tarka az összeállítása), vállalkozók: Fehérgallérosok és szakmunkások krémje tartozik még ide. Az értelmiség is ide csúszhat. Van átfedés a két kategória közt. Polgári fejlődés kezdetétől indult a fejlődése:

1. úri, nemzeti középosztály. A nemesi középosztály. Rendi tradíciókat hordozott. Elveszítette birtokát a kapitalizáció alatt, gyorsan elszegényedik. Birtokvesztés után hivatali állást vesznek, deklasszálódnak. Trianon után sokan jönnek be, akik elvesztik a lecsatolt földjeiket. Nagyon konzervatív, a jobboldalra tartozó emberek.

2. polgári középosztály. Idegen, nem nemzeti középosztály. Németek, zsidók, szlávok, akik betelepülve humán, tanító, nevelő állást kapnak. Amit a gentry osztály deklasszálódásként éri meg, azt ők felemelkedésnek. A gentry megőrzi hatalmi pozícióját, de anyagi erő nélkül, a másik osztálynak meg van anyai ereje, de hatalma nincs.

Horthy alatt a középosztály ismérve az érettségi volt, mert akkor kaptak hivatali állást. Mely rétegektől voltak távol: nem munkások, prolik, nem parasztok, nem arisztokraták, nem tőkések. Életszínvonal: fizetése biztos jövőt biztosított. Férj a kereső, felesége a háztartásbeli. Bérlakásokban laknak, gyerekeiket taníttatják. Parvenü réteg: majmolja a felső arisztokrácia életét. Életmód: puritán felhalmozó. A világ 45-ig tart, a Rákosi - korszak vet ennek véget. Kádár alatt a reform után indul meg a felhalmozás, emelkedik az életszínvonal. Kialakul a gulyáskommunizmus. Vita folyik a kispolgárosodásról, a 70’s évek közepén. Munkásság életszínvonala nem nő olyan gyorsan, mint a kispolgároké. Jelszó: hétvégi ház, telek= másodállás, Trabant. Meddig mehet el ez a kispolgárosodás, ez volt a fő kérdés. Meggymagos: munkanélküli pénzhez jutott, mert eladta a gyárak számára haszontalan meggymagot, amiért börtönbe került. Gazdagodás látszatát is kerülni akarta a rendszer. Amely rétegnek lett másodállása, az középosztálybeli státuszba jutott, magasabb életkörülményre tett szert. Tehát volt a munkás és a felsővezető között egy réteg, a középosztály, amely a második és a redisztributív gazdaságból egyaránt szerezte jövedelmét. A rendszerváltás után ez a kifejezés szabad utat nyert, sőt Antall erős középosztályt szeretett volna. A Horn kormány nem foglalkozott ezzel, míg az Orbán a polgárosodást ösztönözte. Magyarországon ma 40-45%-os középosztály réteg alakult ki. A középosztály sok mindent megőrzött a szocialista kor előtti középosztály előtti mentalitásból. Ide tartozik a tehetős vállalkozók egy rétege is, illetve a másodállású emberek a szocializmusból.

Vállalkozók: Kereskedik-e a magyar? A középnemes nem. De ez így nem igaz. Példa erre a rendszerváltás utáni idő… Ki a vállalkozó? Aki vállalkozik és kockáztat. Pénzem befektetem, hogy kamatostul visszajöjjön. Három típusa:

1. előfutárok. Első olyan családok, melyek gyárakat alapítottak, bankokat hoztak létre. 2. alapítók, gründolók, alapítóatyák. A politikai életben való részvételt követelnek,

hatékony, szakszerű vállalkozások. 3. örökösök. Itt már feltűnnek a művészek.

1914-ig a kontinuitás jellemzi, majd a törésvonal. A szocializmus alatt pedig eltűntetik. 1949-ben 8% volt a kisvállalkozók, kistermelők aránya. 1980-ban pedig csak 2%. A vállalkozás életformát, életmódot, értékrendet jelentett, jelent. Mi történi a kisárutermelőkkel a szocializmus után? Bűvös szó lett a vállalkozás. Sok ember utcára került, ezért sok ember számára megoldásként jelent meg. 1995-re már 1, 5 millió ember lett vállalkozó. De sokan nem futottak be. Magyarország a vállalkozók paradicsoma lett, majd ezt hirtelen apátia követte. A fejlett világban a lakosság 6%-a alkalmas a vállalkozásra, Magyarországon 40%-os volt a 90’s közepén. Manapság csak 20%-os. Típusai a vállalkozóknak: privatizálták az állami tulajdont. Az állami és szövetkezeti tulajdon 97%-os volt. A spontán privatizáció a Németh kormány alatt indult, majd Antall szabályozta. Kényszervállalkozók: muszájból vállalkoztak. Harmadik csoport. Volt GMK-sok, jól tudtak privatizálni. Megjelentek a magyar és külföldi tanácsadók. Megjelentek a fantom vállalkozók és fantom cégek. Török, horvát. Vállalkozásra kényszerített emberek, akiket a munkaadóik erre bírtak, hogy ne kelljen értük TB járulékot fizetni. Adórendszer kikerülése ez. Kiből lesz vállalkozó? Régi kisárutermelőkből. Akiknek megmaradt a műhelye. Második gazdaság tagjai, háztájiak, GMK-sok… föld fölvásárlók. Új kapitalizmus rendszere, új vállalkozók rétege. A vállalkozók legfelső rétegéből alakul ki a magyar kapitalizmus. A vállalkozás összefügg a demokratizációval és a modernizációval.

Modernizáció: Fokmérői: hatékony piacgazdaság. Magas életszínvonal. Társadalmi integráció (gazdasági, politikailag és minden téren integrált társadalom). Magas iskolai végzettségűek nagy aránya. Magyarországon ma ugrásszerűen megnőtt a diplomások száma. Modern mentalitás, értékek (egészségem fontos, szabadidő- kultúráltan, saját élvezetemre töltöm el). Politikai pluralizmus, szabad választások, jó törvények, civil társadalom szerepe.

Szakaszai: 1. reformkor, Széchenyi. Hitel, lóverseny, gőzhajó… 1849-ig. Ekkor megszakad.

Kiegyezéstől újra megindul. 2. Kiegyezéstől-első világháborúig. Nem csak a főváros fejlődik, hanem sok nagyváros

jön létre. Városrendszer, közlekedési kultúra jött létre, de nagy részét leválasztották Magyarországról trianoni békében.

3. Horthy korszak alatt: vége felé lett volna rá lehetőség, de a háborúra készülés megakadályozta.

4. szocializmus: kísérlet a modernizációra. Tény: 50’s ipari-agrári országot alakítottak ki. Struktúraváltás következett be. A paraszti többségű országból munkástöbbségű lett. Nőt a nem mg-i foglalkozásúak aránya. A falvakról tömegek áramlottak be a városokba, ahol sok bérház épült. Iskolarendszer: kötelező lett a nyolc osztályos iskola. Kultúra szélesebb tömegekre terjedt ki. Társadalmi mobilitás: tömegeket mozgatott meg. Társadalmi életben, politikai életben totalitárius rendszer jött létre. Felemás modernizáció. Motorizáció is megjelent: Trabant, Lada, Zaporozsec.

5. rendszerváltás után: Magyarország nem volt túl modern. A régió országaihoz képest azonban még mindig fejlettebb. De az ország gyorsan tudott fejlődni, a rendszerváltás után. Életformaváltás alakult ki. Értékhierarchia tetejére a pénz és a hatalom került.

Modernizáció mindig felülről jött, államilag irányítva. Mindig politikailag determinált. A lakosság passzív végrehajtójává vált. Nagy szerepe volt ebben a paternializmus, Kossuth apánk, stb… minták: általában idegen minta. Pl. Széchenyi: angol, majd később szovjet… Dec. 22. 8 óra vizsga December 29. Január 5. 9. 8-8 óra Január 23. 8. előadás 2003-11-10 Régi új struktúra. 2. Munkanélküliek és munkanélküliség a társadalomban. 2000-ben felmérés: a bp-i 33%-a a községi fiatalok 55%-a volt már munkanélküli. Ki a munkanélküli? Van-e állása? Ha igen, teljes munkaidőben dolgozik-e? Ha igen, teljes mértékben foglalkoztatott. Ha nem, szeretne-e többet dolgozni, ha igen, alulfoglalkoztatott. Ha nem szeretne többet dolgozni, akkor is teljes mértékben foglalkoztatott. Ha nincs állása, szeretne-e dolgozni, ha igen, most keres-e munkát. Ha nem, akkor ő a látens munkanélküli, szeretne dolgozni, de most nem keres munkát. Ha keres munkát, és most belépne, ő a szigorú értelemben vett munkanélküli. Tehát 4 csoport: teljes egészében, alul foglalkoztatott, látens és szigorúan vett munkanélküli, illetve van, aki se nem foglalkoztatott se nem munkanélküli, aki abszolút nem akar dolgozni. Ki a munkanélküli?

Országonként eltérő. Nemzetközi szinten: aki megelőző hónapban nem dolgozott, munkát keres, és munkába állna. Magyar szinten: egy hétig nem dolgozott, egy hónapja munkát keres, és ha találna, munkába állna. Kik a foglalkoztatottak? Kereső, foglalkoztatott emberek, fő és alkalmi állásban. Gazdaságilag aktív személyek: foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküli. (nincs munkaviszonya és nem diák ill. nem nyugdíjas.) Akit a munkaügyi hivatal regisztrál, az a regisztrált munkanélküli. 5, 6% a regisztrált munkanélküliek aránya Magyarországon. Ez jó arány. De a foglalkoztatási arány a fontos. A munkaképes lakosság 54-56%-a van foglalkoztatva. Ez azonban kevés. Munkanélküliség időtartama:

1. huzamos. Nálunk, ha valaki kiesik a foglalkoztatásból, nagyon nehezen tud visszakerülni.

2. rövid idejű. (Ny-Európára jellemző) Többször, ki-be kerül a gazdasági életből, de csak rövid időre.

Van abszolút, strukturális és súrlódásos munkanélküliség. Abszolút: Lényegesen nagyobb az állás iránti kereslet, mint a kínálat. Strukturális: Szerkezetben tér el a munkaerő kereslet és kínálat. Pl. olyanra képeznek át embereket, amelyekre nincs szükség. Súrlódásos: a munkakínálók nem találkoznak a munkakeresőkkel. Máshol van kínálat és máshol a kereslet. Nem ott van felesleg, ahol állások vannak. Munkanélküliek tipizálása: Sikh Endre szerint:

1. dolgozó munkanélküli. (hivatalosan munkanélküli, feketén dolgozik) 2. reményvesztett munkanélküliek csoportja. Huzamos munkanélküliek között. 3. marginális munkanélküli.

Van, aki pszichésen akarja megragadni a munkanélküliséget:

1. erősek, minden áron munkát keres. 2. kompenzálók. Először örülnek, hogy munkanélküliek. Lassan ébred rá helyzetére. 3. deviánsok. Cselekvési pótlékkal, alkohollal, depresszióval, kábítószerrel küzdenek.

Gyakran öngyilkosságba menekülnek. Van, aki így határozza meg:

1. próbálkozók 2. kivárók (majd csak lesz valami) 3. kivonulók (marginalizált emberek)

munkanélküliség nem új jelenség: már a 19. század végén megjelent. A 19. század végén a falvak nagy munkaerőt bocsátottak ki, a városok fölszippantották. (rurál exodus) aki nem tudott munkát találni, kivándorolt. A századforduló környékén 1, 5 millió ember kivándorolt. A háború során sok munkahely keletkezett és utána is.

A világválság kemény munkanélküliséget hozott létre. Erős lett az értelmiségi munkanélküliség. Az emberek akármilyen munkát elvállaltak. Háború, újjáépítés sok munkahelyet adott. A szocializmus alatt jog és kötelezettség lett a munka. A korszak szlogenje: aki nem dolgozik, ne is egyék. Nem volt hivatalos munkanélküliség, azonban burkolt volt. Vattaembereket vettek föl, hogy legyen munkája mindenkinek. Akár termelt, akár nem, muszáj volt dolgoznia. A 80’s második felében megindult a felesleges munkaerőtől való megszűnés folyamata. A 90’s években a nagy mamutcégeket leállították, és 1, 5 millió ember került munkanélküli státuszba. Hogyan kell kezelni? Felelősségek, ki a felelős? Egyén. Bizonyos felelősséggel tartozik az egyén is. Család. Ha a fiatalok nem kapnak megfelelő mintát, az rossz. Kisközösségek. Életforma mintákat ők is szolgálnak. Társadalom. Felelős, az elit a legfelelősebb. Kormány gazdaság és társadalompolitikája. Sok az előítélet velük kapcsolatban. Előítéletes ország a magyar. Például: munkanélküliek nem akarnak dolgozni! Ha nincs tartaléka, munkalehetősége, akkor hogyan dolgozzon? Aki akar, az dolgozik! Csak a cigányok, lumpenek nem dolgoznak! „Mi tarjuk el őket!” Aki nem dolgozik, ne is egyék... stb. Keynes: anélkül, hogy nem dolgoznak, ne fizessünk segélyeket. Akármilyen munkát végeztetünk, fizessünk. A well fare state azonban ezt mondja: nem szabad, hogy az állampolgárok segélyek nélkül maradjanak. Olajárrobbanás után: meg kell tisztítani a gazdasági életet, nem szabad segélyekkel terhelni. Lényeg: tiszta piacgazdaság, például Bokros-csomag. Ezeket az elveket alkalmazzák a kormányok. A liberálisok például az állam beavatkozásának a csökkentését stb… Kezelés eszközök:

1. passzív. Rászorulók segélyezése, önsegélyező pénztárak. Bismarck-nál már nyugdíj is volt.

2. aktív. Passzív eszközök közé:

1. munkanélküli járadékok. Az érdekérvényesítés tripartit rendszere szabja meg. (munkaadók, vállalók és az állam kompromisszuma)

2. előnyugdíjazás. (korkedvezménnyel megy nyugdíjba.) 3. pályakezdők támogatása, munkanélküliek segélyezése.

Ezek inkább terhek az állam számára és nem igazán ösztönöznek. Az aktív eszköz: Munkaerőpiacra képeznek. Ha valaki elvesztette állását, más állásra képzik át. Foglalkoztatási segélyek: közhasznú munkavégzés. Probléma: egysíkúan alkalmazzák őket. Foglalkoztatás bővítésének a támogatása. Azok a vállalkozók, akik vállalják, ogy munkanélkülieket vesznek föl, támogatják. Például bértámogatás (munkanélküliek fizetésének a támogatása). Adókedvezmény. Kényszervállalkozók. Munkahelyteremtés, bővítés.

Részfoglalkoztatás. Egykeresős családmodell. A szocializmusban és manapság is a kétkeresős modell a jellemző. Konzervatív pártok szerint a hivatásos anyaság a jó. Munkanélküliség hatása a társadalomra: Szociológiai, közgazdasági, politikai vonatkozások. Szociológiai: ha valaki munkanélküli lesz, anyagi élete megrendül. Finnországban például népfőiskolákat hoztak lére a munkanélküliek számára. Ezzel bővítették az aktivitást, megszűntették a monotóniát. Monotónia: otthon ülés, kocsmázás. Amikor kiesik az ember a munkából, időstruktúrája átalakul. Lelassul az élete, mint a kórházban☺ Ha nem kreatív az ember, kínzó lesz a munkanélküliség. Szűkülő társas kapcsolatok. Identitászavar kialakulása: felesleges ember lettem! Presztízsvesztéssel jár. Depresszióhoz vezethet. Nők 30% fölött depressziósok. Út a devianciához: alkoholizmus. Közgazdasági: Egyensúlyzavart okoz, megbomlik a kereslet-kínálat egyensúlya. Segélyek, támogatások inflációt gerjesztenek. Ez visszavetheti az ország gazdaságát. Adókiesést jelent. Ráadásul az államnak kell fizetnie. Foglalkoztatási ráta lecsökken, egyre több embert tart el egyre kevesebb. Egyenlőtlenség növekszik. Társadalmi polarizáció. Sokak szerint kell egy alacsony munkanélküliség, mert akkor versengenek a munkahelyekért. Politikai: Mit kezd magával egy munkanélküli? Sokan kivonulnak, sokan apátiába vonulnak, ami átcsap társadalmi elégedetlenségbe. Kormányellenes, önkormányzat ellenes mozgalom. Alkalmas a populista mozgalmak kibontakozásához. Ki a felelős? A mindenkori kormány, ki tudja megoldani? A „mi pártunk.” Az izmusok gyakran a munkanélküliekből fejlődnek ki, pl. fasizmus. Retrográd politikai mozgásokká fajulhatnak ezek. A munkanélküliség kezelésében nagy szerep vár a szakszervezetekre. Érdekvédelmet fejleszteni kell. Perspektívák a munkanélküliek számára: Megjelent egy könyv (A munka vége): a világ felnőtt lakosságának 20%-a el tudja látni a világot, meg tudja termelni a szükséges terméket. De akkor minek a többi ember munkája? 9. előadás 2003-11-17 Demográfiai nagy csoportok: Ifjúság. Életkori differenciálás alapján határozzuk meg a körét. 14 éves korig tart a gyerek és serdülőkor. 14 évtől 30 évig az ifjú kor.

30 évtől a 60 évig a középgeneráció. 60 év felett az idősek és nyugdíjasok rétege. Utóserdülőkor, posztadolesztenzia: az iskoláit befejezve még jó ideig a családjára támaszkodik a fiatal. A családalapítás, lakásszerzés stb. nehéz, ahol jól működik a családszervezés, ott a fiatalok a családjukra támaszkodnak, ez a posztadolesztenzia. Kohorsz: életkori csoport. Adott időszakban született emberek összessége. Generáció: nem feltétlenül az azonos életkorúak. Mennyiben különbözik a kohorsztól? A közösen átélt dolgok, a történelem csinálása. Azok az emberek, akik formálják a történelmet. Vannak kitűntetett szerepű generációk, történelmet csinálnak. Vannak szerencsés és áldozat nemzedék. Például: márciusi ifjak, NÉKOSZ nemzedék, a nagynemzedék, Fidesz nemzedék. Márciusi ifjak: 1848, 20-n évesek, csinálják a forradalmat. Része az európai forradalmi láncnak. Szabadság és szerelem szeretete jellemzi őket. Új világot, polgári társadalmat szeretnének létrehozni. Magyarország ezzel fölzárkózott Európához. Fényes szelek nemzedéke: 1945-48 között. Háború után: tanulás, politika és az ország újjáépítése volt a cél. Forradalmat szerettek volna véghezvinni. Nékosz: Győrffi István indította 1939-ben. Cél: elesett gyermekeket is oktatásba bevonja. De a háború szétzilálta. Majd Rákosi feloszlattatta, miután elvégeztettél velük a piszkos munkát. Filmajánló: Jancsó Miklós: fényes szelek. Arról szól, hogy ezek a baloldali fiatalok le akarják váltani a régi konzervatív erőket. Későn veszik észre, hogy a komcsik kihasználták őket. Miután elvégeztették velük a piszkos munkát, a Nékoszt feloszlatták. Az értelmiség színe java ebben a korban Nékoszisták közül került ki. A másik ága volt a Petőfi kör, akik előkészítették az 56-os forradalmat. De őket megtorlás érte, feloszlottak. Nagy generáció: 68 körül szerveződött meg. Hatások: USA vietnami háborúja. HER című film, amerikai fiatalok nem szeretnének harcolni, de elviszik őket, ágyútöltelékeknek. Másik háttere: (New left- új baloldal) a fogyasztói magatartás megjelenik. Osborne: dühöngő ifjúság c. drámája. Egy új, élhető világot akarnak kreálni, szakítanak a szülők világával. Harmadik hatás: Kína. Igazságos társadalomnak, etalonnak tekintették, mert szembefordult a két nagyhatalommal. Negyedik háttér: kubai forradalom. Fidel Castro kiveri az USA-t Kubából. Che Guevara, a hőse, legendás alakja. Hazai háttér: történelmi élmények: 56 forradalma. A hatalom számára félelmet keltett. Az egyetemistákat párt ösztöndíjasokkal figyeltették meg, nehogy megint „hülyeséget” csináljanak a fiatalok. Másik hazai háttér: kádári konszolidáció. A polgári kultúra betört az országba. Polgár értékek beköszöntöttek. Megjelent az első nyugati szociológiai könyv, bebörtönzött színészek megkapták a legjobb szerepeket: pl. Darvas Iván. 68- a központ, mi történik: Franciaországban a diákok elzavarják a tanáraikat, őrségeket szerveznek. Barikádokat emelnek a diáknegyedben. Ezt De Gaulle fegyveres erővel verte le. Amerikában is elzavarták a tanárokat, új értékformákat fogalmaztak meg. Tiszta, szeretet hirdető társadalmat szerettek volna létrehozni. Elhagyták apáik elveit: nem kell háború, nem kell pénz. Elmentek keletre, Nepálba, Indiába, mászkáltak a világban, mezítláb… stb. A new left ideológiája: 3 M (Marx, Mao, Marcuse) Marx egyenlőség elve, kommunista társadalmi elképzelése rendkívül szimpatikus volt számukra. Mao-ról téves elképzeléseik voltak. A közösségi életet, ugyanúgy öltözködést vették át tőlük. Marcuse a frankfurti iskola tagja volt. Kaliforniába menekült a fasizmus elől. Könyve: az egydimenziós ember. Lényege: Marx tanításai alapján. A munkásság már elvesztette forradalmiságát, elveszítette tartását. Van vagyona, van veszítenivalója, tehát nincs forradalmisága. De szükséges a változás. Beilleszkedés az egyetlen lehetőség, a munkásság behódolt az akkori viszonyoknak. Vannak azonban marginalizálódott rétegek: nők, színes bőrűek, fiatalok, melegek. Társadalmi változást tehát csak tőlük lehet várni, mert nekik nincs veszítenivalójuk.

A fiatalok forradalma életmód forradalom volt. Ekkor jelentek meg a hippie-k. Beat zene megjelenik, hosszú hajúak, szakadtak, szakállasok. Megjelenik az unisex a divatban. Ekkor kísérleteznek nyugaton a kommunákkal. Fiatalok összeköltöznek, gyerekeik közösek stb.… Helyzet Magyarországon: tv gyenge, megszűrt, lapok cenzúrázva. De a hírek bejöttek azért. Hatalom félni kezdett a diákmozgalomtól. A fiatalok pedig két városra: Párizsra és Prágára (68) vetették szemeiket. Zene azonban beszivárgott Magyarországra. (Azon az elven, hogy inkább zenéljetek, mint fellázadjatok) Megalakult az Illés, Omega, Metro, Beatrice stb… Nagy koncertek létrejötte. Itt is megjelent a farmer, hosszú haj, szakállviselet. Itthon a szakáll 56-al való szolidaritást fejezte ki. A felnőttek érdekes módon fogadták: először le akarták venni a farmert, vagy levágták a haját. New left megjelent: sokan maoisták lettek. Megalakult a Gerilla együttes: „veled vagyunk Vietnam!” Nyugaton a 70’s évek elejére lecseng a mozgalom, visszakerülnek a konzervatív tanárok, minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Erre megjelenik a terrorista irányzat, főleg Németországban. Megjelenik a visszatérő irányzat is: hazamennek, megfésülködnek, mellényt öltenek és beilleszkednek a társadalomba. A forradalmi tartás megkopott, a történelem ezt a generációt is bedarálta. Fidesz generáció: rendszerváltó generáció. Háttere: kommunizmus összeomlása. A szovjet csapatok ideiglenesen tartózkodnak itt, de volt egy hír, amely szerint öröklakást kaptak☺ (le is váltották a hírszerkesztőt.) Orbán Viktor fellépése. Először Nagy Imre temetésén. A Fidesz pártot alapít, ők a tiszták, nem vettek részt semmilyen disznóságban. Polgárpukkasztók. Lázadnak, tagadják a tradíciót. Magabiztosak és képzettek. Több nyelven beszélnek. Gyorsan a legnagyobb népszerűségre tesznek szert. 93-ra már ők a legnépszerűbb párt. A PR alkalmazása a Fidesznél a legjobb, profiként jelentek meg. 93-ban hibát követnek el: nyugdíjemelés ellen szavaznak. 94-ben kevés szavazatot kap, épphogy megelőzi a KDNP-t. 98-ban győz, hatalomra kerül. Ideológia és stratégiaváltás: felhagynak a polgárpukkasztó tevékenységgel. Összefogja a jobboldalt, a jobbközépre orientálódik, 2002-ben veszít a választásokon. De meghatározott pártja a mai magyar politikának. Felhagytak a liberális elvekkel és egy keresztény konzervatív politikát folytattak. Generáció-e a Fidesz? Igen. Jó érzékkel kell csinálni a dolgokat, hogy forradalmi generációvá váljunk. Jó helyen, jó időben. Ambíciók kellenek. Milyen a mai generáció? Yuppie generáció nyugaton: fiatal feltörekvő nemzedék. Gazdasági életben vannak jelen, munkamániások „workoholic.” Nyelveket beszélnek, számítógépeket kezelnek. Sokat keresnek. Magyarországon is megjelentek, de inkább a bankvilágban. Singli: egyedül él. Karriert akar, ambiciózus, nem akar családot. Lakása, kocsija van. UK 25%-a singli. Családok romlását is eredményezi. Ez talán már a Matrix - generáció. Mai magyar fiatalság semmiben sem jobb és rosszabb, mint a régebbi ifjúság. Heterogén, mint mindig. Magyar fiatalok: Legégetőbb probléma: munkanélküliség (41%), pénztelenség (34%), lakásproblémák (32%). Milyen az ifjúság? Heterogén.

1. feltörekvő, ambiciózus 2. leszakadó, marginalizálódó

Probléma: generációs kapcsolatok megromlottak. Nőtt a szakadék. A fiatalok az öregeket, az öregek a fiatalokat nézik rossz szemmel. Rohanó életvitel alakult ki. Ifjúság és hatalom: minden hatalom felhasználja a fiatalokat. Hitler- Hitler Jugend. Horthy – Leventemozgalom. Magyarország hadi potenciálját a trianoni béke megszabta, ez a mozgalom a háborúra való kiképzés előkészülete. Cserkészmozgalom. Szocializmus alatt: úttörő, KISZ mozgalom. Kádár: „a fiatalok, azt hiszik, ők vezetik az országot, pedig ők csak egy légy a kocsi útján.” A szocialista vezetés nagy része félt a fiataloktól. Ifjúságkutatás indult az országban, hogy figyeljenek a fiatalokra és megismerjék a problémáikat. 1990-2000 között nem igazán foglalkoztak az ifjúsággal, 2000-től azonban fölállítottak egy ifjúságkutató központot. 10. előadás 2003-11-24 A középgeneráció. Nyugdíjasok, idős korúak rétege. Magyarországon 3 milliónál több ember, sok. Erős elöregedési folyamat jellemző Magyarországra. 1920-ban mindössze 10% volt, napjainkban 30%-os a 60 év felettiek száma. Nyugdíjasok:

1. 60-év, nyugdíjasok. A munkahelyek megszabadulnak az idősektől, ezért kevés az aktív ebben az életkorban.

2. korkedvezményesek, a 90’s a munkanélküliség kezelésére találták ki. 3. rokkantsági nyugdíjasok csoportja. Legkisebb, de ezzel kapcsolatban sok a visszaélés.

Orvosok gyakran könnyen megadták ezt, sok per is előfordult ezzel kapcsolatban. Leszázalékoltak.

90’s a nyugdíjkorhatárt felemelte, 62évre férfiaknál. Németországban 65 év, egykét Skandináv országban pedig 70 év is lehet. Magyarországban a várható élettartam: ffi 65-66 év, nők, 75-76 év. Alacsony a férfi életkor. Nyugdíjasok, idősek helyzete: vannak, ahol büszkén vállalják őket, szükségesnek látják tanácsukat. Más társadalmakban, pl. Magyarországon, a vének uralma alakult ki, a szocializmusban.pl. Brezsnyev, Kádár. Árt a társadalomnak, politikai életnek. Generációk feltorlódnak. A vének őrzik pozícióikat. Más társadalmakban: öregek nem kívánatosak. Pl. Afrika, Japán. Nyugdíjak kérdése: 19. században a polgári társadalmakban alakult ki. Bismarck alkotta meg az első nyugdíjrendeleteket. Költségvetésből állták a nyugdíjasokat. (a keresők tartják el a nyugdíjasokat) Felosztó, kirovó: Munkabéremből hány %-ot kell fizetnem be, az állam szabja meg. Tőkefedezeti nyugdíjrendszer: biztosítótársaságoknak fizethetek be. Mennél kevesebb az aktív keresők aránya, annál nagyobb a költségvetési hiány a nyugdíjak fizetése kapcsán. Munkaerő becsábításával lehet ezt korrigálni.

Nyugdíjasok helyzete: nem túl bíztató. Nyugdíjazás egzisztenciavesztéssel jár. Jó lenne, ha nyugdíjas korban is meg lehetne tartani bizonyos státuszokat. Életkörülményük megváltozik, anyagi veszteség kézzelfogható. Átlagnyugdíj: 30-40 ezer Forint. Falun élő nyugdíjasok: lakásában 25%nak nincs fürdője, 38%-nak nincs vízöblítéses vécéje. Budapestiek: 8%nak nincs fürdője, és vízöblítéses vécéje. 2002-ben nyugdíjasok 5%-a, Budapestiek 20%-a volt nyaralni. Falusi nyugdíjasok elégedettebbek (36%-a, Budapestiek 44%-a elégedetlen). Típusai:

1. teljesen magányos, marginalizálódott, főleg nő. 2. magába maradt nyugdíjas család. Férj-feleség még együtt él. 3. gyerekeivel együtt élő nyugdíjas család, 2-3 nemzedék. Nagy családi házakban jó

lehet ez a modell. 4. szociális otthonokban élő nyugdíjasok. (nagyon gyenge minőségű). De kezd kialakulni

egy drága, de jó minőségű. Öregek-fiatalok közötti szakadék. Tevékeny életmód az öregek számára, a jó megoldás lenne erre. Sztereotípiák is gerjesztik a feszültséget. Nyugdíjasok politika szerepe: Politikai pártok hogyan viszonyulnak hozzájuk? Minden politikai pártnak igénye, hogy megnyerje a 3 millió nyugdíjas szavazatát. Fidesznek 3 nagy kalandja is volt velük: 1993-ban. A FIDESZ volt ekkor a legnépszerűbb párt, de a nyugdíjak emelése ellen szavaztak, 1994-ben a választásokon megbukott, mindössze 7%-ot szerzett. 3. ciklusban: Horn kormány előterjesztette a 20%-os nyugdíjemelést. A várakozás nem vált be, a FIDESZ megnyerte a választásokat, és csak 13%-ot emeltek. A nyugdíjasok megsértődtek ezen. Jelenleg a FIDESZel a nyugdíjasok mindössze 13%-a szimpatizál. Választásokban a pártok mindig sokat ígérnek: Horn: ingyen repülhetnek. Volt, aki 1%-ot ajánlana az időseknek. De akinek nagy a nyugdíjalapja, úgyis támogat, akinek meg kevés, annak úgysem jelent semmit a támogatása. Az árak nagyon gyorsan emelkedtek. Volt olyan év, mikor az infláció 20%-os volt, ezt a nyugdíjak emelkedése nem követte. A gyógyszerárak 32 szeresére nőttek 1990 óta. Van, aki ötletekkel kíván rajtuk segíteni. Internetes lap: hogyan készüljünk az öregségre? Vegyünk egy hűtőgépet, tartós holmikat, építsünk akváriumot. Statisztikai hivatal adatai: 30 ezer Ft alatt kap a nyugdíjasok 20%-a. 80%-nak 50 ezer Ft alatt van. 10%-nak van 60 ezer Ft alatt. Nyugdíjasok 0, 1%-nak van 100 ezer Ft fölött. 25%-os infláció 20 % nyugdíjemelés… 1995-ben az infláció 28,2 %-os volt, a nyugdíjak pedig 15%-al növekedtek. A nyugdíj reálértéke tehát folyamatosan csökkent. Nyugaton: A nyugdíjasok között a 60 évesek fölött nagymértékű a fiatalodás. Egészségüket megőrzik, 80 évesen érik el a korábbi 60 évesek egészségi állapotát. A 70 évesek fele fizikailag egészséges.

Elmagányosodás jellemzi, ezen civil szervezetek segítenek. Elnőiesedés. A ffi nő arány: 1:2-höz. 75-80 év között: 1:3, 80 év fölött: 1:4. Csökken az aktív foglalkoztatás. Társadalom nemek szerinti tagoltsága: Nők, férfiak. Nő kutatás, feminizmus, ezek foglalkoznak a nők tanulmányozásával, a maszkulizmus pedig a férfiakkal foglalkozik. Nők mind a mai napig másodrendű állampolgárok. Biblia: Ádám az első. Társadalmi rendszerek általában férfidominanciájú, patriarchális berendezkedések voltak. Létezett-e matriarchátus rendszer? Nem igazán képzelhető el, mert a munkamegosztás miatt a férfiak szerepe dominál. Nyomorúságos helyzet: iszlám országok: csador, rejtekezés. Nők alárendeltek. Istentiszteleteken is más jogokkal vehetnek részt. Termelőmunkában azonban keményebben vesznek részt: a ffiak kávéznak, a nők pedig robotolnak. Tálibok uralma alatt a nők ne járhattak iskolába, majdnem rabszolgasorban éltek. Demokráciában: emancipáció, nők egyenrangúak a férfiakkal, de csak jogilag. A reális életben azonban még mindig megvan a másodrendű szerepe a nőknek. Küche, Kinder, Kirche: három K-s szerep. Mi a különbség: egyetlen kromoszóma dönti el, hogy nő, vagy ffi legyen. Képességekben: Polgár képezni kezdte a lányait, sakkban, felveszik a ffi-kkal a versenyt. De a sportteljesítményekben is közel kerültek némileg. Fraud: a nők felettes énje ás, mint a ffiaké. Szeretet és gyűlölet között mozog az érzékvilága, a nők emocionálisabbak, mint a férfiak. Jelentősebb különbség: funkcionális, a munkamegosztásban. Korai korban elválik már. a társadalom oltja be a gyerekekben, hogy ki a fiú, ki a lány. Ősi tradíció: ffi: vadász, nő pedig a családban tevékenykedik. Pierre Bourdieau: Férfi uralom c. műve. A férfiak a kapitalizmusban is megőrizték a társadalmi tőke és vagyon feletti uralmat, a nők ennek csak morzsáját kapták meg. A polgári társadalom megkérdőjelezte ezt az eltérést. Emancipáció:

1. nők választókká váltak: először Finnországban, (Skandináv, majd Angolszász országokban.)

2. politikai befolyásuk a 20. században nőtt, mert nőtt a gazdasági befolyásuk is. Dolgoztak, tulajdonosok lettek. A jóléti társadalom modellje emancipációt és egyenlő állampolgári jogokat hirdetett. Politikai pártok is kezdték ezt belátni, hogy egyenrangúak. Képzett nő… attól félni kell, a képzetlen nő… ezt mondta egy állatorvos ismerőse Bőhm Antalnak.

3. krampácsolás, traktorozás: nők elmehettek ezekre az állásokra. Hivatalosan egyenlők voltak, de a munkában és annak bérezésében nem. Azonos munkáért a nők 30%-al kevesebbet kaptak, a szocialista időszakban. Már a pályaválasztásban is érvényesült a diszkrimináció.

4. 80’s években megindult a kettős jelölés, és nőket is igyekeztek behelyezni a parlamentbe.

Nők szerepe változott: vállalkozók lehettek, parlamentben 8-10%-os volt a nők szerepe. Alkotmánybíróságban 1 nő van. Nők nem játszanak rosszabb szerepet, mint a ffiak, ráadásul nem annyira hisztérikusak, mint a ffi politikusok. Skandináv országokban legalább 40% nő kell, hogy legyen a parlamentben. Dávid Ibolya nagyon népszerű női politikus. Női mozgalmak, politizálás: 19. században alakultak ki: szürazsettek. Lázadtak a ffi uralom ellen, megkezdtek férfi mintát követni. 20. században megszaporodtak a nőmozgalmak. USA-ban a női egyenjogúságért szervezet alakult ki, kemény harcot vívtak az egyenjogúságért. Szexuális zaklatás: sok férfi tart ettől, mert ha feljelentik őket, az súlyos következményekkel jár. Ettől az egyetemi tanárok is tartnak, nem mernek tanítványaikkal egyedül maradni. Családon belüli erőszak már büntethető Magyarországon. Magyarországi nőmozgalmak: feminista mozgalmak nemigen vannak. Nőkkel, helyzetükkel foglalkoznak azonban. Van esélyegyenlőségi minisztérium, ahol az erőszak és diszkrimináció (feji, nemi) ellen igyekeznek küzdeni. Erősebb nem: ffiak alkotják-e? Nők általában 10 évig tovább élnek. 45-50 közötti kor, veszélyes kor, sok ffi nem éli túl. Van, aki azt mondja, a ffi esendőbb. Mao-n a nők sokkal inkább életrevalóbbak, tovább élnek. Ffiak egykeresős családmodellben arra voltak kényszerítve, hogy felemésszék magukat, stressz. Rossz hatás: 40 éves korban válni kell, a ffiak mintha zavarodottabban élnének. Jelen pillanatban 1000 ffi-ra 1100 nő jut Magyarországon. Inkább alkalmaznak közepes képzettségű ffi-t, mint jó képzésű nőt. Ha egy nő házas és szeretne gyereket, akkor nem veszik föl… stb.