Főző Attila László

PEDB-504

Multimédiatervezés és fejlesztés

gyakorlat

ELTE PPK

Digitális Taneszköz Akkreditáció a 23/2004 (VIII. 27) OKM rendelet szerinti digitális

tananyaggá/taneszközzé nyilvánítási eljárás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:

közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel, az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a digitális tananyagok (taneszközök) akkreditációs eljárásának, értékelőlapjainak kidolgozására az OKNT a Digitális Tananyag Minősítő Bizottságot kérte fel.

DTMB Digitális Tananyag Minősítő Bizottság

2007. január 1-től működő bizottság az Országos Köznevelési Tanács albizottsága

7 tag – szakma, akadémiai szféra, közoktatás

értékelőlapokSzakértők

felkészítéseRészvétel a

rendeletalkotásban

Típusok – I. Tudáskörnyezet

ISMERET ÁTADÁS

• Digitális tudás, ill. ismeretforrás

• E-könyv

• Digitális szótár

• Digitális tezaurusz

• Digitális lexikon

INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS

• Digitális tananyag-egység/objektum, objektum-tár

• Digitális tananyag

• Digitális oktató játék

• Pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek

INFORMÁCIÓ ALKALMAZÓ

• Digitális feladatbank

Típusok – II. Támogatókörnyezet

TÁMOGATÓ KÖRNYEZET ÉS/VAGY RENDSZER

• Digitális feladatkészítő és gyakorló környezet

• Adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet

• Digitális portfoliókészítő környezet

• Kommunikációs platform oktatási célra

• Képzés-menedzsment rendszer

• Tartalom-menedzsment rendszer

• Elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer

Értékelőlapok

Tudományos-szakmai

Pedagógiai-didaktikai

Digitális technológiai

Mennyire fontosak? e nélkül is lehet jó minőségű

fontos elengedhetetlen nem érthető ez a szempont

nem releváns

Az ismeretek megértése, tanulása

5 fő 34 fő 12 fő 4 fő 2 fő

Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása

4 fő 24 fő 28 fő 0 fő 1 fő

Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása

1 fő 17 fő 37 fő 2 fő 0 fő

A tanulás módszereinek tanulása

1 fő 17 fő 37 fő 2 fő 0 fő

A gondolkodási eljárások tanulása

3 fő 30 fő 22 fő 1 fő 1 fő

Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

4 fő 33 fő 20 fő 0 fő 0 fő

A megjelenés (digitális tipográfia)

6 fő 32 fő 14 fő 3 fő 2 fő

Nyelvhelyesség, helyesírás 8 fő 26 fő 10 fő 4 fő 9 fő

A tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása

2 fő 15 fő 40 fő 0 fő 0 fő

A technológiai kidolgozottság 2 fő 26 fő 29 fő 0 fő 0 fő

A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete

8 fő 38 fő 10 fő 0 fő 1 fő

A tartalom strukturáltsága 8 fő 27 fő 21 fő 0 fő 1 fő

A szakmai tartalom naprakészsége

3 fő 32 fő 22 fő 0 fő 0 fő

Forrás: PhD értekezés - Főző Attila László: Számítógéppel segített kollaboratív és egyéni tanulást segítő módszerek a kémiaoktatásban, 2010

Néhány érdekesség az „e nélkül is lehet jó minőségű” válaszok száma beszédes

a megkérdezett kémiatanárok 14%-a szerint a digitális taneszközök nyelvhelyessége, a szakmai hitelesség és a strukturáltság olyan szempontok, melyek nélkül lehet is lehet jó egy digitális tartalom/taneszköz

a szakmai hitelességnél a naprakészséget fontosabbnak ítélték (pl. áltudományos, de aktuális tartalmak)

a tanárok 15,7%-a szerint a nyelvhelyesség és a helyesírás a „nem releváns” kategóriába esik

az elvárások között a legfontosabbak a tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása (70,1%), a problémák, problémahelyzetek tanulása (64,9%), valamint a tanulás módszereinek tanulása (64,9%).

Forrás: PhD értekezés - Főző Attila László: Számítógéppel segített kollaboratív és egyéni tanulást segítő módszerek a kémiaoktatásban, 2010