A magyar felvilágosodás1772 – 1825.

• Mi volt a történelmi szerepe a felvilágosodásnak Nyugat – Európában?Nyugat – Európában?

• A polgári társadalom előkészítése, a polgári szemlélet elterjesztése

• Nálunk a 18. században betölthetett–e ilyen szerepet?

• Aligha. Ok: Nincs igazi polgárság.• Legfeljebb a feudalizmus

modernizációjáról lehetett szó, a polgárosodás előkészítéséről.

A magyar felvilágosodás specialitásai :

1.Társadalmi bázisa : a nemesség felvilágosult része:

•Európát járt , művelt arisztokraták:(Gr. Fekete János, Gr. Teleki József)•A kultúrát felkaroló főnemesek, írástudó nemesek ( Báró Ráday Gedeon, Gr. Teleki Sámuel, Gr. Széchényi Ferenc, Gr. Festetich György), •s az általuk patronált értelmiségiek .

Teleki Sámuel könyvtára Vásárhelyen

• 1760 után a francia felvilágosodás eszméi a könyvek révén terjednek :

• Egyre több főúri család könyvtárában találhatók meg a francia szerzők művei.

• A főúri könyvtárak olvasói között egyre több a pártfogolt író, költő, tudós. Ráday Gedeon péceli könyvtára

A magyar felvilágosodás specialitásai:

•A felvilágosodás elterjedését részben ösztönözte, részben akadályozta két modernül gondolkodó abszolút uralkodó: o Mária Terézia (1740-

1780)o II. József (1780-1790)

Mária Mária TeréziTerézi

aa• Mária Terézia :

– a felvilágosodás bizonyos eszméit figyelemre méltatta,

– ám a veszélyesnek tartott gondolatok terjedését akadályozta.

• Hasznos, okos rendeletei: – Ratio Educationis, – úrbéri rendelet, – a nagyszombati egyetem

Budára helyezése, – iskolák alapítása

• Mária Terézia magyar nemes ifjakból állította

fel Bécsbe

n a testőrsé-gét.

Testőreit elkápráztatta a fejlett, civilizált Bécs, a

klasszicista zene és színházi élet központja (Haydn, Mozart,

Beethowen).

A testőrírók:

A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul.

• Olvastak, írtak, fordítottak (pl. Voltaire-t),

• munkáikat közös kötetben ad-ták ki.

• Létrehozták az első írói társaságot.

Bessenyei György

Báróczy Sándor

Barcsay Ábrahám

II. II. JózsefJózsef • Igazi felvilágosodott

uralkodó volt ( jobbágyrendelet, türelmi rendelet,), ám ő a birodalom racionális átszervezése érdekében figyelmen kívül hagyta a magyar érdekeket. Pl. – a német nyelv

hivatalossá tétele ,– a nemesség

megadóztatása, – állami centralizáció.

II. JózsefII. József megosztotta a magyarságot.

nemesi ellenállókra , pl. Ányos Pál, Pálóczi Horváth Ádám, Gr. Gvadányi József, Batsányi János

és jozefinistákra hasadt a szellemi elit. Pl. Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László.

Egyéb tényezők:

• Szabadkőműves-mozgalom :–tagjai nálunk a testőrírók, majd Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kármán József, Dayka Gábor ,Kölcsey Ferenc). Páholyok : Pest, Miskolc, Kolozsvár.

• Martinovics-féle összeesküvés : – jakobinus-mozgalom (Résztvevők : Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay József, Kazinczy Ferenc stb.)

Szabadkőművesség

A szabadkőművesség filozofikus és filantropikus (emberbaráti) intézmény.

Célja: Célja: a művelődés és a testvériség terjesztése, a jótékonyság gyakorlása.

Tagjai szertartásokon és legendákon keresztül ismerkednek meg a testvériség értékeivel, az önnevelés kötelezettségével és a humánummal.

A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt. 1795-ben kegyetlenül felszámolja

I. Ferenc.

A magyar felvilágosodás

céljai : 1. A kulturális elmaradottság leküzdése2. A magyar nyelv fejlesztése

„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet se tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

Bessenyei György

A kulturális elmaradottság

leküzdése1. Az irodalmi közélet megszervezése :

irodalmi szalonok (Podmaniczky Anna szalonja, Ráday-, Orczy-szalon), írói társaságok

2. Könyvtárak alapítása (pl. Ráday-könyvtár, Teleky-könyvtár, Festetich-könyvtár, 1802. Nemzeti Könyvtár)

A kulturális elmaradottság

leküzdése3. Iskolák , főiskolák alapítása :

Tereziánum, a Pázmány Péter Tudományegyetem

Budára, majd Pestre helyezése, keszthelyi Georgicon, Bányászati Akadémia Selmecbányán

4. Könyvkiadás, újság- és folyóiratkiadás megindítása

5. Vándorszíntársulatok létrehozása

Újság- és folyóiratkiadá

s1.Az első magyar nyelvű újság a Magyar HírmondóMagyar Hírmondó 1780-1787.Pozsony, főleg

magyarországi hírekről számol be.

Verseket is megjelentet.

3.

Rát Mátyás, Révai Miklós szerk.

Szépirodalmi folyóiratok1787-1793. 1787-1793.

Kassai Kassai Magyar Magyar MúzeumMúzeum(Szerk.: (Szerk.:

Batsányi, Batsányi, Kazinczy, Kazinczy,

Baróti Szabó Baróti Szabó Dávid )Dávid )

Orpheus Kazinczy Ferenc

Mecénásuk: a péceli Ráday Gedeon

Kármán József Csokonai Vitéz Mihály

Szépirodalmi folyóiratok

TudomáTudományos nyos

folyóirafolyóiratoktok

Péczeli József Ismeretterjesztő folyóirata

Komáromban Tudományos Gyűjtemény 1817.

Pest

SzíntársulaSzíntársulatoktok• Kelemen László

vezetésével 1790-96-ig működik az első magyar nyelvű színtársulat. (A budai Várszínházban léphet fel.)

• 1792-től az Erdélyi magyar Színjátszó Társaság is működni kezd Kolozsvárott

Vándorszíntársulatok

Déryné Széppataki Róza

Báró Ráday Gedeon, az Orpheus és a Magyar Museum mecénása

Beleznayné Podmaniczky Anna, az Uránia fönntartója

Gr. Széchényi Ferenc, az OSZK alapítója

Gr. Festetich György, a csurgó gimnázium és a keszthelyi Georgicon alapítója

Gr. Eszterházy Miklós: Fertődön operát, zenekart tart fenn (Haydn).

A kultúra támogatói, mecénásai:

A magyar felvilágosodás

korszakának tagolása:1. 1772-1795. Bessenyei Ágis tragédiájának

megjelenésétől Martinovicsék lefejezéséig:Pezsgő szellemi élet, folyóiratok, könyvek,

színházak.2. 1795-től hanyatlás:

a cenzúra ellehetetleníti a folyóirat- és könyvkiadást,

az írók kizárólag levelezés útján tartanak kapcsolatot (a széphalmi vezér, Kazinczy közvetítésével).

1795 után egyetlen téren lehet előrelépni: a nyelvfejlesztés terén (Kazinczy nyelvújító programja).

Művelődési programok

• Bessenyei György nyelvművelő programja

• Kármán József eredetiség-programja

• Kazinczy Frenc nyelvújító programja és ízlésreformja

Bessenyei György

Röpiratokban hirdet kulturális megújulást. Ezek:

Magyarság (1778) :„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”

Magyar néző (1779) Egy Magyar Társaság Iránt

Való Jámbor Szándék (1781) : akadémia terve

– a cél: a közboldogság– akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat– ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni– a nyelv pallérozásának legjobb eszköze: a

szépirodalom művelése (eredeti művek alkotása, fordítás), színház, folyóiratok és egy tudós társaság, az akadémia létrehozása

Bessenyei György programja

Kármán József programja: A

nemzet csinosodása

(Uránia)•Eredeti művek kellenek! – „Eredeti munkák gyarapítják a

tudományokat, csinosítják a nemzetet és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába.”)

•Szellemi központ kell: Pest legyen!• Nyerjük meg a lányokat, asszonyokat az olvasásnak!•A falusi fiatalok tanuljanak ipart, keres-kedelmet!

Kazinczy Ferenc, a széphalmi

vezér programja

• Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése: „kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani”

• Szókincsbővítést, nyelvújítást szorgalmazott. E mozgalom eredményeként 10.000 új magyar szó keletkezett. Pl. gondolat, rendőr, folyóirat, érzelem, bizonyítvány, igazol-vány, zongora, tanár , higany, műtő stb.

• Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága előtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) .

Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér

programja

Batsányi János

Kármán és Fanni

Kazinczy Ferenc

ÍRÓI ÉRDEMSzólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen.Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.

Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:     Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

Csokonai Vitéz Mihály

Berzsenyi Dániel