Balassi Bálint szerelmi költészete

2014. szeptember 18.

A Balassa-kódexből

„Következzenek Balasi Bálintnak kölem-kölemféle

szerelmes éneki, kik között egynehány isteni dicsíret és

vitézsígről való ének is vagyon.”

Hogy Júliára talála, így köszöne néki• Milyen helyzetet ír le?

véletlen találkozás, udvarlás

• Milyen megszólításokkal él? Hogy nevezi, mivel azonosítja Júliát?

szép szerelmem, édes lelkem, drágalátos palotám, piros rózsám, kis violám, szép Júliám, életem reménye, szívem, lelkem,

szerelmem, fejedelmem

• Milyen hagyományokból táplálkozik?

trubadúrköltészet, virágének

• Milyen időrendet követ?

Hogy Júliára talála, így köszöne néki• Bontsuk ki a metaforákat!– „Én drágalátos palotám”– „én fejedelmem”

• Virágszimbolika– rózsa: szerelem, szenvedély– ibolya: szerénység, hűség

• Ritmus: ütemhangsúlyos verselés• Zeneiség: hangalakzatok– alliteráció– ismétlés

Kiben az kesergő Celiáról írMely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor,Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor,Oly keservesképpen Celia, s oly szépen sírt öccse halálakor.

Mint tavasz harmatja reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát,Mert gyenge harmattul tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát,Celia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve, mossa orcáját.

Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja,Úgy Celia feje vagyon lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja,Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.

Kiben az kesergő Celiáról ír• központi szókép: hasonlat

Szerkezet

• 1. és 2. versszak: egy-egy hasonlat kibontása

• 3. versszak: három hasonlat

Vershelyzet: Célia sírása – hangja, oka, könnye, testtartása

• erős, érzékletes képiség

a központban: Célia szépsége

• verselés: Balassi-strófa

Vessük össze!• Milyen érzelmeket mutatnak?

• Milyen a viszony a lírai én és a hölgyek között?

• Melyik vers kidolgozottabb?

• Melyik tetszik jobban? Miért?

Versíró verseny

• A megbeszéltek alapján, a jegyzet segítségével írjatok Júlia- vagy Célia verset!