ESÉLYEGYENLŐSÉGI

TECHNOLÓGIÁK –IRÁNYELVEK, MÓDSZEREK ÉS

SZOFTVEREK

Abonyi-Tóth AndorELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban” c. sorozat, 2014. április 8-i „IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban” című műhelyfoglalkozás

EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS

FONTOSSÁGA

2

AKADÁLYMENTESSÉG FOGALMA

Az akadálymentesség értelmezhető Fizikai szempontból

Rámpa

Térdszabad mosdó vagy asztal

Vakvezető sáv, stb.

Info-kommunikációs szempontból

Braille- vagy hangoskönyv

Indukciós hurok, jelnyelvi tolmács

Könnyen érthető kiadványok és jelzések, stb.

Mindenki által elérhető információk, szolgáltatások

Komplex módon, azaz fizikai ÉS info-kommunikációs szempontból

3

Egyenlő esélyű hozzáférés

Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)

http://bit.ly/1gKBqdA

http://bit.ly/1cosTsy

TERVEZÉS MINDENKINEK (DESIGN FOR ALL)

A Tervezés mindenkinek (Design For All) stratégia inkább az Európai kontinensre jellemző tervezési stratégia, amely nem szigorúan megfogalmazott alapelvekre és irányelvekre épül, hanem a felhasználók sokszínűségére hívja fel a figyelmet megállapításaival. http://designforall.org/

Példa: "A környezet melyben élünk emberi lények által tervezett emberi lények számára így ennek olyan környezetnek kell lennie, amely alkalmazkodik az igényeinkhez."

4

EGYETEMES TERVEZÉS

Az Egyetemes (vagy univerzális) tervezés eszméje az USA-ban elterjedt, kifejezetten termékközpontú tervezési módszertan

"Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Jelen definícióban alkalmazott “termékek” megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik. Termékek, minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési folyamat eredményeként jönnek létre." (Pandula, 2006)

5Pandula A. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, 2006.

AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS

Akadálymentesítés

Utólagos megoldás

Plusz költségekkel jár

Plusz adminisztráció

Technikai és egyéb nehézségek és akadályok

Esztétikai, szerkezeti hátrányok

Egyetemes tervezés

A tervezési folyamat szerves része

Nincs utólagos

Költség

Adminisztráció

Adaptációs probléma

6Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)

UDL (UNIVERSAL DESIGN FOR LEARNING)

Az Egyetemes tervezés eszméjének adaptációja az oktatás területére (CAST, http://www.cast.org)

AZ UDL három alapelvre épül, amelyekhez irányelvek tartoznak, az irányelvekhez pedig teljesülési feltételek kapcsolódnak.

Teljes dokumentáció: http://www.udlcenter.org/aboutudl/udlguidelines(http://bit.ly/1gTEjfJ)

7

UDL PÉLDA

1. alapelv: Használjunk többféle reprezentációs eszközt.

1. irányelv: Többféle módon támogassuk a megértést 1.1 Biztosítunk lehetőséget az információ megjelenítésének

testreszabására

1.2 Biztosítsunk alternatívákat a hangalapú információk esetén

1.3 Biztosítsunk alternatívákat a vizuális információk esetén

8

INFO-KOMMUNIKÁCIÓS

SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS

HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK

9

IKT SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK

(LEHETNEK)

Gyengénlátó emberek

Vak emberek

Színtévesztő/színvak emberek

Siket emberek

Értelmileg akadályozott emberek

Mozgáskorlátozott emberek

Autizmussal élő emberek

10

Gyerekek

Idős emberek

Diszlexiás, diszgráfiás emberek

Epilepsziában szenvedők

Kulturálisan elszigetelt emberek

Technológiailag megkülönböztetettek

SPECIÁLIS SZOFTVER ÉS

HARDVER SEGÉDESZKÖZÖK

11

SPECIÁLIS SZOFTVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)

12

Képernyőnagyító alkalmazás

Fejegér

Képernyőbillentyűzet

Operációs rendszerek kisegítő lehetőségei•Billentyűzetegér•Beragadó billentyűk•Billentyűszűrés

Képernyőolvasóalkalmazás

FEJEGÉR ALKALMAZÁSOK

13

http://nipg.inf.elte.hu/headmouse/headmouse.html

http://bit.ly/fejeger

www.colleyeder.com/mousense/telepites-2/asztali-szamitogepekhez-pc/

http://bit.ly/mousense

SPECIÁLIS HARDVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)

14

Kapcsolók, kommunikátorok

KönyvszkennerLábegér

Speciális billentyűzetek

Dombornyomtató

SZABVÁNYOK, AJÁNLÁSOK

15

SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK)

Web Akadálymentesítési Útmutató (Web Content Accessibility Guidelines) A "Web Akadálymentesítési Kezdeményezés"

(http://www.w3.org/WAI/ ) által kidolgozott ajánlás 1.0: ajánlás (1999. május 5.) 2.0: ajánlás (2008. december 11.)

Részletesebb útmutató Technológiák sokszínűsége Szélesebb közönség számára Magyar nyelven is elérhető

(http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/)

16

SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK)

Web Akadálymentesítési Útmutató "A" szint Azon feltételek, amelyek szükségesek a minimális

akadálymentességi szint eléréséhez (ez kötelező lenne minden alkalmazás esetén)

"AA" szint Egyel szigorúbb szint. Az oktatás területén ezt (vagy ennél

magasabb szintet) lenne érdemes megcélozni. "AAA" szint A legszigorúbb feltételek szintje, itt a legszélesebb azon

felhasználó kör, akiknek az igényeit kielégíthetjük a feltételek betartásával.

17

WCAG 2.0 PÉLDA

1.2.2 Feliratok (előre rögzített): feliratok biztosítottak az összes előre rögzítetthangtartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz, kivéve, amikor a média aszöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)

18

1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához

WCAG 2.0 PÉLDA

1.2.4 Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio)tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint)

19

1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához

WCAG 2.0 PÉLDA

1.2.6 Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden előre rögzítetthangtartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)

20

1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához

LMS RENDSZEREK

AKADÁLYMENTESSÉGE

A legnépszerűbb tanulási keretrendszerek számos ponton megsértik a WCAG 2.0 szabványban foglalt irányelveket, az akadálymentes tananyagok elérését, használatát számos esetben a nem akadálymentes keretrendszer funkciók nehezítik meg illetve lehetetlenítik el.

21

LEGNÉPSZERŰBB LMS RENDSZEREK

22Forrás: Capterra, 2013. december (http://bit.ly/1afKuCW)

NÉPSZERŰ LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE

23

DAN HAHN, HADI RANGIN, MARC THOMPSON: Comparison of LMS AccessibilityRevisited. In: CSUN 2013 konferenciaURL: http://bit.ly/1bMetSo

Képek forrása: saját szerkesztés Hanh et al. (2013) alapján

MOODLE KERETRENDSZER VIZSGÁLATA

Fehér Viktor (2012) vizsgálata a WebAIM WCAG 2.0 ellenőrző listája alapján.

24

"A" szintű feltételek "AA" szintű

feltételek

"AAA" szintű

feltételek

Alapelv

Öss

zes

Rel

eván

s

Tel

jesü

lt

Öss

zes

Rel

eván

s

Tel

jesü

lt

Öss

zes

Rel

eván

s

Tel

jesü

lt

1. Észlelhetőség 9 6 1 (17%) 5 3 2 (67%) 8 3 0 (0%)

2. Működtethetőség 9 9 5 (56%) 3 3 1 (33%) 8 8 5 (63%)

3. Érthetőség 5 5 4 (80%) 5 5 2 (40%) 7 7 3 (43%)

4. Robusztusság 2 2 0 (0%) 0 0 0 (0%) 0 0 0 (0%)

Összesen 25 22 10 (45%) 13 11 5 (45%) 23 18 8 (44%)

KONKLÚZIÓ

Az LMS rendszerek "A" szintű akadálymentességét vizsgálva is komoly hiányosságok azonosíthatók.

Ha akadálymentes tananyagokat is készítünk, számítani kell arra, hogy a keretrendszerek megnehezíthetik/ellehetetleníthetik az azokhoz történő hozzáférést.

25

AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS

FELTÉTELEI VIRTUÁLIS

TANULÁSI KÖRNYEZETBEN

(PÉLDÁK)A téma részletesebben kifejtéséhez lásd: ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0

26

A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

(PÉLDÁK)

Oldalak olvashatósága (kontraszt, betűtípus, betűméret)kontrasztminimum feltétel:

legalább 4,5:1 ("AA" szint), 7,5:1 arány ("AAA" szinten)

Betűméretet megváltoztathatósága a tartalom és funkcionalitás elvesztése nélkül

27

[1] http://accessibility.psu.edu/fontfacehtml

A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

(PÉLDÁK)

Animációk Kimerevítés,rajzobjektumok markáns körvonala, kontúr

vastagság beállítása (SIKNÉ, 2004)

28Szimulációs alkalmazás, beállítható részecskemérettel(Abonyi-Tóth Andor munkái)

VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)

Akadálymentes dokumentum-formátumok használata

Szemantikus leírás fontossága

Értelmes, egymásba ágyazott címsorok, logikus címsorszintek

29NVDA képernyőolvasó ablaka

VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)

Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából. (WCAG 2.0, 2.4.4)

30

Az elemzendő vers letöltéséhez kattints ide, nyomtatásához pedig ide.

Lehetőséged van az elemzendő vers letöltésére, illetve a vers nyomtatására.

VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)

Képek alternatív, szöveges leírása

Rövid leírás (max. 125 karakter) Csak akkor lehet üres, ha a kép dekorációs célokat

szolgál.

Hosszú leírásHa a rövid leírás nem elegendő a precíz leírásra.

Nincs terjedelmi korlát.

31

PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)

Képaláírás: Konfliktusok lehetséges kimenetei

Alternatív szöveg: Diagram, amelyen azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben a két fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki.

32

Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)

http://bit.ly/1gtcAig

PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)

33

Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)

http://bit.ly/1gtcAig

Hosszú leírás: Az ábra vízszintes és függőleges koordinátatengelyén azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben az "A", illetve "B" fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki. A függőleges tengelyen "A" fél álláspontja, a vízszintes tengelyen "B" fél álláspontja jelenik meg. A koordinátatengelyek végén a felek elérik "győzelmüket". A két koordináta-tengely közötti területen jelöljük azt az öt lehetséges kimenetet, amelyek a konfliktushelyzetekben létrejöhetnek. "A" fél az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben tudja érvényesíteni "B" rovására. Ezt úgy hívhatjuk, hogy "A" szereplő győzelme."B" fél tudja az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni "A" rovására. Ez a "B" szereplő győzelme.A kompromisszumos megoldás során mind a két fél érdekei valamennyire érvényre jutnak, de természetesen nem teljes mértékben.Szerencsétlen esetben, ha a konfliktusban szereplők magatartását olyannyira eluralja a másik legyőzésére való törekvés, hogy már saját racionális érdekeikre sem képesek összpontosítani, egyikük sem tudja érdekeit megfelelően érvényesíteni, az ún. vesztes-vesztes állapot áll elő. Az érdekbeszámításon alapuló, és a másik fél igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével folyó konfliktuskezelés esetén alakulhat ki olyan helyzet, amelyben mindkét fél érvényesíteni tudja érdekeit, anélkül, hogy ez egymás kárára történne. Ez a "legnagyobb közös nyereség" állapota.Az ábra idősíkja azt is illusztrálja, hogy azonos szereplők között ismétlődhetnek a konfliktushelyzetek, s esetenként eltérő eredményű megoldások születhetnek.A pillanatnyi győzelemre törekvés megakadályozhatja a hosszú távú megoldások kialakulását. Az egyik pillanatban aratott győzelem könnyen generál visszavágási szándékot a másik félben, melynek eredményeként a korábban "győző" fél könnyen vesztessé válhat.

VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)

Érzékelési jellemzők: A tartalom értelmezéséhez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang. (WCAG 2.0, 1.3.3, A szint)

Kerülendő tehát: A képernyő jobb felső sarkában látható ábrán... A kör alakú ábrán az látható, hogy... A kisebb képen az látható, hogy…

34

SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

(PÉLDÁK)

Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének. (WCAG 2.0, 1.4.1, A szint)

35

SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

(PÉLDÁK)

36

A helyes és helytelen válaszok megkülönböztetése színnel. A Deuteranopiábanszenvedő felhasználó képtelen megkülönbözteti a helyes és helytelen választ.

A válaszok megadásánál mos már nem csak a szín közvetíti az információt

(Forrás: saját szerkesztés)

SIKET FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)

Audió információ szöveges leírásáról gondoskodni kell.

A videóállományok akadálymentesítésére itt is kiemelten ügyelnünk kell! (feliratozás, jelnyelvi tolmácsolás)

37

MOZGÁSKORLÁTOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

(PÉLDÁK)

A tartalom összes funkcionalitása működtethető legyen a billentyűzeten keresztül (WCAG 2.0, 2.1.1, A szint)

38http://bit.ly/Kdu472

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

(PÉLDÁK)

Kifejező ikonok

Szövegek egyszerűsítése

Túlzsúfoltság kerülése

Könnyen érthető kommunikáció

39

A Magyar Nemzeti Múzeum weboldalának könnyen érthető változata

DISZLEXIÁS FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)

A diszlexiás tanulók gyakran használnak képernyőolvasó programot, illetve jellemző a digitális felvevőkészülékek használata is az instrukciók és saját emlékeztetők felvétele is. (GYARMATHY 2010)

Tipográfia fontosságaDyslexie betűtípus

(CHRISTIAN THEO BOER 2011)

40

JÓ PÉLDA (HTTP://ATTITUDELIVE.COM/)

41

ÁTMENETI ÉS TECHNOLÓGIAI

JELLEGŰ HÁTRÁNYOK

Bővebben lásd:PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8

42

ÁTMENETI SIKETSÉG LEHETSÉGES OKAI

A számítógépben nincs hangkártya, vagy az nem működik. Elképzelhető, hogy olyan munkahelyeken, ahol egy légtérben sokan dolgoznak, és a munkakör betöltéséhez nem alapvető fontosságú a hangkártya használata, azt inkább letiltják.

Zajos környezet: a felhasználó olyan környezetben van (pl. internet kávézó, közlekedési eszköz), ahol a külső körülmények miatt képes az audió információk befogadására.

Csendes környezet: a felhasználó olyan helyen tartózkodik, ahol nem lehet zajongani (pl. kórház, éjszakai munka a család alvó tagjainak zavarása nélkül), és nem áll rendelkezésre fülhallgató.

43

ÁTMENETI VAKSÁG LEHETSÉGES OKAI

A felhasználó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem tud a kijelzőre nézni (gépkocsit vezet, rendet rak a szobában), emiatt képernyőolvasó segítségét veszi igénybe.

A felhasználó keresőprogramot használ. A kereső-programok körülbelül annyi információt

"látnak" egy weboldalból, mint amit egy vak felhasználó is érzékel a képernyőolvasó által. Ezért szokták azt mondani, hogy a Google keresője a világ legnagyobb vak felhasználója.

44

ÁTMENETI GYENGÉNLÁTÁS LEHETSÉGES OKAI

A számítógép kijelzője elöregedett, alacsony a beállítható kontrasztarány.

A fény úgy esik rá a kijelzőre, hogy annak tartalma emiatt nehezen olvasható.

A kijelző túl messze került elhelyezésre a felhasználótól, és ezen a felhasználó nem tud változtatni.

Az alkalmazás készítője túl kicsire állította az alapértelmezett betűméretet.

45

ÁTMENETI SZÍNTÉVESZTÉS, SZÍNVAKSÁG

LEHETSÉGES OKAI

A számítógép kijelzője elöregedett, a színek megjelenítése már nem optimális.

A felhasználó alacsony színmélységű (esetleg monokróm) kijelzőt használ.

A nap (egyéb fény) rávetül a kijelzőre, így módosítva annak színhűségét.

Színes lámpák fénye vetül a kijelzőre, így eltolva annak színvilágát, ami lehetetlenné teheti, hogy egy bizonyos színt fel lehessen ismerni.

46

ÁTMENETI MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG LEHETSÉGES

OKAI

A felhasználó kéz/csukló törést, vagy egyéb sérülést szenvedett, ami miatt nem tudja a kezét használni.

A használt eszközhöz nincs sem egér, sem más mutatóeszköz csatlakoztatva.

A billentyűzeten egy vagy több gomb érzéketlen, vagy hiányzik.

Az egér valamelyik gombja érzéketlen.

A notebook érintőpadja nem, vagy hibásan működik.

Az alkalmazás egy interaktív táblán érhető el, és a felhasználó nem elég magas ahhoz, hogy például egy felső részen elhelyezett menüt, vagy eszköztárat elérjen (pl. azért, mert gyerek)

47

ÁTMENETI ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG

A fáradtság kihathat arra, hogy bonyolult, idegen terminológiát tartalmazó szövegeket milyen gyorsan vagyunk képesek megérteni.

Az oldalon használt betűtípus miatt bizonyos karakterek összetéveszthetők.

0 (nulla) és O (O betű), nagy I (I betű) és kis l (kis L betű)

48

TECHNIKAI PROBLÉMÁK

A felhasználók különböző böngészőprogramokathasználnak.

A felhasználók különböző felbontással rendelkező eszközöket, illetve korszerű, mobil eszközöket is használhatnak (okostelefon, iPad, stb.)

Beépülő modulok hiánya

Nem támogatott formátumok

Internet kapcsolat sebessége

49

TANANYAGOK

AKADÁLYMENTES ELŐÁLLÍTÁSA

(AZ ELTESCORM KERETRENDSZER)

50

ELVEK AZ E-TANANYAGOK LÉTREHOZÁSÁNÁL

Szabványok betartása (XHTML, CSS, SCORM, WCAG)

Web-ergonómia elvek

Akadálymentes hozzáférés

Sokrétű felhasználhatósága

Web, LMS, DVD, pendrive, helyi hálózat, helyi számítógép

51

METAINFORMÁCIÓK MEGADÁSÁNAK

SZÜKSÉGESSÉGE

A Web-fejlesztő számára biztosítani kell az akadálymentes publikáláshoz szükséges információkat.

52

• A Magyar Nemzeti Múzeum épülete• Példa egy légifelvételre• Az épület alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett udvaralap látható.• A múzeumkert, amelyben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak• A magyar klasszicista építészet egyik nagymesterének, Pollack Mihálynak főműve

MILYEN PLUSZ INFORMÁCIÓK SZÜKSÉGESEK?

Képek esetén Kép aláírása, alternatív szövege, hosszú leírása

Hangok esetén Hangállomány tartalma szövegesen

Videók esetén Tartalmi összefoglaló, teljes szövegű átirat, feliratok szöveg

Animációk esetén Alternatív szöveg, hivatkozás alternatív tartalomra

…

HOGYAN GYŰJTSÜK ÖSSZE EZEN INFORMÁCIÓKAT?

A tananyag szerzőitől nem feltétlenül várhatunk el magas szintű informatikai ismereteket.

A szükséges információkat felhasználóbarát módon kell összegyűjteni. Sablonokat hoztunk létre, amelyekben megadhatók a

szükséges információk. Tananyag modul sablonja (Word dokumentum)

Tananyag elemek sablonja (Excel állomány)

ELTESCORM KERETRENDSZER

55

RTF állomány (Tananyag tartalma +Hivatkozás a médiaelemekre)

Excel táblázatMédiaelemek tulajdonságainak megadása

Akadálymentes, SCORM tananyag

http://snipurl.com/28s7kxb

AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS

FELTÉTELEI VIRTUÁLIS

KÖRNYEZETBEN

56

VIRTUÁLIS KÖRNYEZET

"A virtuális környezet egy olyan háromdimenziós (3D),mesterséges, a valóságban nem létező tér, ahol mimagunk és mások is háromdimenziós formában, térbenés időben egyszerre lehetünk jelen, és mindezt a sajátnézőpontból ugyanannak látjuk." (Ollé, 2012.9)

57

TERVEZÉSI ELVEK

Mivel a 3D-s virtuális környezetek is emberek által emberek számára létrehozott környezetek, az Egyetemes tervezés (UD), illetve Tervezés mindenkinek (DFA) stratégiáját is figyelembe kell vennünk a Virtuális tér megtervezésének és implementációjának folyamatában, amennyiben pedig a Virtuális környezetet oktatási céllal alkalmazzuk, a korábban ismertetett Egyetemes tervezés az oktatásban (UDL) irányelveit is szem előtt kell tartanunk.

58

TÁMOGATÁS

A fogyatékossággal élő emberek igényeit a Virtuális környezetek esetén több szinten is támogatnunk kell, (1) egyrészt a virtuális tér kialakítása során, (2) másrészt a virtuális térben elhelyezett

objektumok egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításával, (3) harmadrészt a tér használatához szükséges

kliensalkalmazás akadálymentes hozzáférhetőségének lehetővé tételével.

59

(1) A VIRTUÁLIS TÉR KIALAKÍTÁSA

60

(2) VIRTUÁLIS TÉRBEN ELHELYEZETT OBJEKTUMOK

EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA

Metainformációk megadása az objektumokhoz (pl. képernyőolvasó programok számára)

Objektumok elhelyezése úgy, hogy például kerekesszékes avatár által is használható legyen…

61

(3) A TÉR HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES KLIENSALKALMAZÁS

AKADÁLYMENTES HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

62

Az AccessGlobe kliensalkalmazás (SecondLife, illetve OpenSim környezethez), amelyben többek között kontraszt és betűméret is beállítható, és a beépített

szövegolvasó által használható vak emberek számára is

AKADÁLYMENTESSÉG

ELLENŐRZÉSE

63

ELLENŐRZŐESZKÖZÖK

Az ellenőrzés különböző segédeszközökkel megkönnyíthető, de nem automatizálható teljesen.

Például a számítógép nem tudja eldönteni, hogy egy kép alternatív szövege megfelelően lett-e megfogalmazva.

64

ELLENŐRZŐESZKÖZÖK (PÉLDÁK)

Weboldalak szabványosságának ellenőrzésehttp://validator.w3.org/

Beépülő modul a Firefox böngészőbe (Accessibility toolbar) http://bit.ly/ijMYC0

Kontraszt ellenőrző beépülő modul (Firefox)http://bit.ly/gMwFKV

65

FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉSI HIBÁK

66

Forrás: http://bit.ly/1ezrT9C Forrás: http://bit.ly/1j19xSt Forrás: http://bit.ly/1j19DcG

Az info-kommunikációs akadálymentességi hibák ugyanígy ellehetetlenítik a szolgáltatások használatát!

KÖSZÖNÖM A

FIGYELMET!Abonyi-Tóth AndorELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu

Emlékeztető letöltése: http://snipurl.com/28s7lfa

FORRÁSOK, AJÁNLOTT IRODALOM

ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0

ABONYI-TÓTH Andor; MÁTÉTELKI Péter (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába – Hardver és szoftver segédeszközök, Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-67-3

GYARMATHY Éva (2010): Diszlexiás tanulókról - felsőfokon. Magyar Tudományos Akadémia, Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest.URL: http://bit.ly/18q6Bei (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)

Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, 2012. URL: http://bit.ly/1fqmEZqHozzáférés ideje: 2014. január 23.

PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8

SIKNÉ LÁNYI Cecília (2004): Speciális szükségletű felhasználóknak készítendő multimédiás és virtuális valóság programok tervezési szempontjai. In: Multimédia az oktatásban konferencia, Szeged, 2004. URL: http://bit.ly/1g92pSM (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)

WOOD, Denise (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: TelecommunicationsJournal of Australia. Volume 60, No. 2, 2010.URL: http://bit.ly/1hRkWUj (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)

68