Könyvtári irányelvek, szoftverek, integrált rendszerek

Könyvtárgépesítés

Miről lesz szó?

• Könyvtári irányelvek• A könyvtári szoftverekről,• Az integrált rendszerekről,• Mitől jó egy könyvtári rendszer?

1.) Könyvtári irányelvekA könyvtárak mindig is az információk gyűjtői, feldolgozói,

szolgáltatói és őrzői voltak.

A könyvtár mindenkori feladata volt és lesz a tanulás segítése.

Szolgáltatóként minden hozzáfordulónak:

-  rendelkezésre bocsátja a nyomtatott szak- és szépirodalmat.-   biztosítja az információk hozzáférését és használatát az interneten és lehetőség szerint más hordozón is – hang, képi, mozgóképi, mikrofilm, stb.

A könyvtárügy stratégiai terve 2008 - 2013 évekre

Portál program: magában foglalja a különböző típusú könyvtárak összehangolt fejlesztését.

Könyvtári célok, hogy a könyvtár:

    - közvetítsen minden nyilvánosságra kerülő információt, adatot,

     - biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, határokon innen és túl,

    - a használó központúság szellemében helytől, nyitva tartási időtől függetlenül

biztosítson hozzáférést,

    - új módszerekkel segítse az olvasáskultúra fejlesztését,

    - közösségi szolgáltatásokkal, felnőttképzési támogatásokkal segítse elő az

életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének

növelését.

    - segítse az élethosszig tartó tanulást

1.) Könyvtári irányelvek

A könyvtárak oktatást segítő szerepe:

Típusai:

- Előkészítő

- Nevelő

- Kiegészítő

Milyen eszközökkel, szolgáltatásokkal tudják ezt biztosítani?

Hagyományos szolgáltatások

1.) Különböző típusú gyermekkönyvtári foglalkozások

Rendhagyó irodalom órák

Könyvtárhasználati órák

2.) Író-olvasó találkozók

rendezvények, programok

3) Informális és nem formális gyermek és felnőttképzések (IKT

eszközök, web használat stb.)

A könyvtárak oktatást segítő szerepe

Könyvtári integrált rendszerek

• IKR = Integrált Könyvtári Rendszer (angol: ILS, Integrated Library System)

• Rendszer: több elemből álló egész, amelyben az elemek valamilyen rendező elv alapján kapcsolódnak egymáshoz

• Integrált rendszer: olyan rendszer, amely modulokból épül fel, és amelyben ezek a modulok egymással harmonikusan együttműködő, egymást kiegészítő egészet alkotnak (12)

Könyvtári integrált rendszerek - generációk

1. Generáció – 60-as évek 2. Generáció – 70-es évek 3. Generáció – 80-as évek 4. Generáció – 90-es évek 5. Generáció – 2000-től

Könyvtári integrált rendszerek – jellemzők, felépítés

• Digitalizálás – műhelyek kialakulása

• E-learning

• a modern könyvtár nagy kihívása és egyúttal nagy lehetősége is

• munkaerő-felesleg

Könyvtári integrált rendszerek – on-line tartalomszolgáltatás

Elektronikus - online szolgáltatások:

Adatbázisok, gyűjtemények

• Lelőhely adatbázis - katalógus

• Digitális Enciklopédia

• Elektronikus könyvtár

• E-learning

Web 2.0

Könyvtári integrált rendszerek – jellemzők, felépítés

Az informatikai struktúra rétegeiAz informatikai struktúra rétegei

• Az általános struktúra az alábbi beosztást követi:

Hardver réteg:• szerver• munkaállomás• hálózatok

Az informatikai struktúra rétegeiAz informatikai struktúra rétegei

Szoftver réteg:• operációs rendszer (operating system)

(pl. Windows, Linux, UNIX)• adatbázis-kezelő (database management

system) (pl. PostreSQL, MS SQL, Oracle)• IKR alkalmazási réteg: modulok különféle

programozási nyelvben megírva (pl. JAVA, C++)

• Webes felület

Mitől jó egy könyvtári rendszer?

• Stabilitás, megbízható működésmód• Szabványok alkalmazás mind könyvtári, mind

informatikai vonatkozásban• SQL adatbázis-kezelés• MARC alapú adat-struktúra, vagy más, de

MARC-ból és MARC-ba konvertálható részletezettséggel felépülő belső adatszerkezet

• Ergonomikus beviteli (feldolgozó) és használói (elsősorban visszakeresési) felületek

• Illeszthetőség, integrálhatóság nemzetközi és hazai projektekbe (elsősorban a szabványosság, másrészt a nyitott fejlesztői szemlélet következtében

Mitől jó egy könyvtári rendszer?

Mitől jó egy könyvtári rendszer?

• Az informatikai fejlesztések és a könyvtáros szakmai elvárások változásainak követése, ezek folyamatos integrálása a rendszer újabb verzióiba

• A használói visszajelzések értékelése, összevetése a szélesebb szakmai közvélemény álláspontjával és a jogosnak ítélt fejlesztési igények folyamatos bevezetése a rendszer újabb verzióiba

• Megbízható, gyors ügyfélszolgálat készséges és felkészült munkatársakkal, súlyos hiba esetén azonnali beavatkozással

Informatikai rendszerek további jellemzői

• A szoftverminőség első kutatásai a termék minőségre terjedtek ki.

• ISO 9126 szabvány, mely a Boehm- illetve McCall – modellekre építkezik.

• A ’70-es években kerültek kidolgozásra. • A modellek részei: • - felhasználói igények meghatározása • - minőségi faktorok hozzárendelése • - minőség faktorok minőség – jellemzőkre való

bontása • - minőség – jellemzőkhöz mérőszámok

hozzárendelése.

ISO 9126 szabvány

1. rész: Minőségi modell (ISO/IEC 9126-1: 2001)!!!

2. rész: Külső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-2: 2003)

3. rész: Belső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-3: 2003)

4. rész: Használat közbeni Metrikák (ISO/IEC TR 9126-4: 2004)

Hazai és nemzetközi körkép

• szabad hozzáférésű• kereskedelmi szoftver

Szabad hozzáférésű rendszerSzabad hozzáférésű rendszer

• Szabad hozzáférésű vagy nyílt forráskódú (free or open source software):

• Ingyenesen elérhető, de szakértelmet igényel• A támogatás (ügyfélszolgálat) már fizetős• Bizonytalanabb a hosszú távú

fenntarthatósága (a fejlesztést nem garantálja egy kereskedelmi cég)

Kereskedelmi rendszerekKereskedelmi rendszerek

• Kereskedelmi vagy fizetős (proprietary software):

• Hosszú távon egy üzletileg is érdekelt cég, vagy cégcsoport biztosabb fejlesztői hátteret tud biztosítani termékeinek, mint egy ingyenes szoftver fejlesztői

• Garancia jár hozzá (hibák javítása)

• Jó esetben professzionális ügyféltámogatás jár hozzá

Hazai körképHazai körkép

• Aleph: nagy, nemzetközi szoftver; fejlesztő cég Ex Libris, hazai forgalmazó Ex-Lh Kft.

• AMICUS: a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából fejlesztett szoftver, egyetlen hazai telepítése: OSZK

• Corvina: hazai fejlesztésű, Voyager alapokra épül, fejlesztő és forgalmazó e-Corvina Kft.

Hazai körképHazai körkép

• Evergreen: nemzetközi szabad szoftver, fejlesztő: evergreen-ils.org

• Horizon: fejlesztő SirsiDynix, nincs hazai ügyfélszolgálat; csak három használója volt, mára csak az ELTE maradt

• HunTéka: hazai fejlesztésű szoftver, fejlesztő és forgalmazó az MTA SZTAKI – Monguz Kft. konzorciuma

Hazai körképHazai körkép

• KisTéka / KözTéka: hazai fejlesztésű, kifejezetten kiskönyvtárak számára, tisztán webes; fejlesztő MTA SZTAKI; a KözTéka közösségi webes változat

• Koha: nemzetközi szabad szoftver, fejlesztő: koha.org

• LinLib/WinLib: hazai fejlesztésű kisebb rendszer, fejlesztő: Virtuarium Informatika

Hazai körképHazai körkép

• Millenium: fejlesztő Innovative Interfaces, hazai forgalmazása nincs, egyetlen hazai telepítése a CEU Könyvtára

• OLIB: korábbi fejlesztő Fretwell-Downing Informatics Group; jelenlegi OCLC; hazai forgalmazó IQSYS

• Szikla: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő NetLib Kft.; a Szirénből jött létre

Hazai körképHazai körkép

• Szirén: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő Szirénlib Bt.

• SR-Lib/S-Lib: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő Stiginfo Bt.

• TextLib: hazai fejlesztésű rendszer, fejlesztő InfoKer

Hazai körképHazai körkép

• TinLib: angol fejlesztésű, 2003 óta nem forgalmazott, viszont még mindig sok helyen működő rendszer; korábbi hazai forgalmazó MTA SZTAKI

• Ezeken kívül létezik még néhány, kisebb hazai fejlesztésű rendszer is, de ezeknek vagy elterjedtsége, vagy fejlesztői háttere nem indokolja, hogy itt részletesen foglalkozzunk velük.

Köszönöm a figyelmet!