Embed Size (px)
Citation preview
Illés Lajos, AKK 2014 Konzorcium - VIZITERV ENVIRON Kft.
Az Európai Unió Árvíz Irányelve szerinti árvízvédelmi tervezés
eredményei a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
területén
A 2007/60/EK IRÁNYELV (árvízkockázatok értékelése és kezelése)
magyarországi alkalmazása (178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet)
„Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok
értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros
következmények csökkentése érdekében.” (1. cikk)
Határidők:Előzetes árvízkockázat értékelés 2011. december 22Árvízveszély és az árvízkockázati térképek 2013. december 22Árvízkockázat kezelési tervek 2015. december 22
Eu és hazai jogszabályi keretei
• 94 ártéri öblözet (védett+ nyílt)• 117 db kisvízfolyás• Belvízzel érintett területek
KisvízfolyásokBelvízi veszély
Árterületek
Előzetes kockázatbecslés 2011. december
Árvízi veszélytérkép (első változat)Nagy (0,03) valószínűségű árhullámból
Eu jelentés 2013. december
Árvízi veszélytérkép (első változat)Közepes (0,01) valószínűségű árhullámból
Eu jelentés 2013. december
Árvízi veszélytérkép (első változat)Alacsony (0,001) valószínűségű árhullámból
Eu jelentés 2013. december
Lakossági érintettséga veszélyeztetett területen
(első változat)
Eu jelentés 2013. december
Gazdasági tevékenységa veszélyeztetett területen
(első változat)
Eu jelentés 2013. december
Környezetvédelmi szempontból jelentős létesítmények
a veszélyeztetett területen(első változat)
Eu jelentés 2013. december
I. Ütem: Metodika kidolgozása : 2008 – 2010
II.Ütem: Előzetes kockázatbecslés, adat előállítás : 2011 – 2013
III.Ütem: Térképezés, tervezés : 2014 - 2015
A munka a „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése”
(KEOP-2.5.0.B) projekt konstrukció keretében valósul meg:
Az árvízi kockázatkezelési projekt (AKK) célja
nemcsak az Eu Irányelv teljesítése, hanem a
magyarországi árvízvédelmi stratégia
újragondolása, továbbfejlesztése
aktualizálása
Az árvízi stratégia újragondolása időszerűsége (növekednek az árvísszintek)
Az árvízi stratégia újragondolása időszerűsége (újra kellett gondolni, számítani a mértékadó árvízsszintek magasságát)
Az ágazat megtette 2014-ben kijött a
vonatkozó min. rendelet
21 Tiszai szelvényből 19-ben az LNV meghaladta az átlagosan 100 évenkéntinek gondolt árvízszintet (+
50 cm ha az LNV-hez, 100 cm ha a korábbi számított értékhez viszonyítjuk
Nagyvízi mederkezelésről szóló 83/2014. évi kormányrendelet végrehajtását.
A Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési stratégia (VTT) megújítása, aktualizálását.
Az aktualizált MÁSZ
Az Eu Árvízirányelv magyarországi teljesítése.
2014-2020 közötti KEHOP finanszírozású árvízvédelmi projektek elvi, engedélyes és kiviteli terveinek készítését.
A folyamatban lévő árvízvédelmi stratégiai tervezési projektek össze kellett hangolni + összhangot kell teremteni a VGT-2
felülvizsgálati munkájával.
AKK III. ütemintézkedési terveinek és az egyéb projektek tervezési területegységei összehangolása is megtörtént
VKI
Tisza-völgyi koncepció
AKKNagyvízi
mederkezelés tervezése
67 tervezési egység
Ártéri öblözetek•151 ártéri öblözet•36000 km2 modellezett terület•4200 km védvonal vizsgálata•1500 szakadás a jelen állapotra•8-10000 óra gépidő (350-400 Nap)
Kisvízfolyások•113 kisvízfolyás•2965 km folyó•12000 keresztszelvény•500 óra gépidő (~20 nap)
Nyílt árterek•3150 km folyó vizsgálat•120 vízmérce adatai•5 féle program összehangolása•~100 elöntés a jelen állapotra•1200-1400 óra gépidő (50-60 nap)
A tervezési munkák volumene
II. Ütem - Adatgyűjtés, alapozó vizsgálatok2013-2014
AZ ÁRVÍZI VESZÉLYTÉRKÉPEZÉS ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA Folyók, kisvízfolyások felmérése (1500 km folyó,, 3009 km kisvízfolyás) Árvízvédelmi fővédvonalak állapotrögzítése Árvízvédelmi fővédvonalak geotechnikai felmérése Terepi vízterelő objektumok felmérése Belvízi csatornahálózat felmérése Belvízveszélyes területek talajfizikai adatainak felmérése Elöntési referencia adatok beszerzése Belvízvédekezési referencia adatok beszerzése, rendszerezése Vízrajzi adatok ellenőrzése, javítása, árhullámkép áthelyezés Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése, javítása Országos digitális domborzati alapadatok beszerzése
ADATOK ADATTÁRI ELHELYEZÉSE, INFORMATIKAI FELADATOK Adattári elhelyezés Szoftver beszerzés, fejlesztés ÁKIR üzemelési felügyelet
A III. ÜTEM FELADATAINAK SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE Alapozó vizsgálatok
Nem számszerűsíthető értékek figyelembe vétele a kockázatszámításnál. Országos és regionális fajlagos vagyonérték számítás kidolgozása. A lehetséges intézkedések vizsgálata, intézkedés típusok definiálása és paraméterezése Kockázatkezelési tervezés támogató rendszer kifejlesztése. Vizsgálandó stratégiai változatok és szélsőséges szcenáriók meghatározása. Érintettek tájékoztatása és bevonása az árvízkockázat-kezelésbe, SKV készítése. Nemzetközi tapasztalatcsere szervezése. Az 1990 – 2010. közötti időszak ár- és belvizeinek kockázati szempontú értékelése
Országos veszély-és kockázati térképek elkészítése (felkészülés) Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv és program kidolgozása Komplex árvíz-kockázatkezelési mintatervezés a Zagyva – Tarna vízgyűjtőjére
I. Ü
tem
-
Met
od
ikai
ala
po
k
III.
Üte
m
- V
eszé
ly-
és k
ock
ázat
i té
rkép
ek
elő
állí
tása
, ko
ckáz
atke
zelé
si i
nté
zked
ések
2014
-201
5
AKK projekt elemei, tartalma ütemezése
A tervezés területegységei (DÉDUVIZIG három tervezési területet érint: Dráva, Balaton, Alsó-Duna)
AKK módszertan lényegeAz árvízvédelmi intézkedési (kockázatkezelési terv) terv a várható
árhullám magassága és az árvízvédelmi rendszer védképessége mellett a védett vagyont és egyéb értékeket is figyelembe veszi! (bemutatja a
közgazdasági hatékonyságot, illetve ennek mentén ütemezi a terv megvalósítását.)
Külön módszertant alkalmazunk a
különböző vízfolyástípusokra
Több léptékben és módon feldolgozott eredmények:•Térképek (számos fedvényből áll)•táblázatok•grafikonok
Elkészültek az elöntési veszély-és kockázati térképek (2D modellezések)
Drávaszabolcsi öblözet veszély és kockázati térképe
Kémesi öblözet veszély és kockázati térképe
Mohácsi öblözet veszély és kockázati térképe
1.33 Drávaszabolcsi 1.32 Mohácsi 1.35 Ormánsági
Öblözet nyilvántartott területe [km2]
82 Öblözet nyilvántartott területe [km2]
53 Öblözet nyilvántartott területe [km2]
187
Potenciálisan elöntött terület [km2 ]
53 Potenciálisan elöntött terület [km2 ]
59 Potenciálisan elöntött terület [km2 ]
138
Elöntési százalék 65% Elöntési százalék 111% Elöntési százalék 74%
Veszélyeztetett települések száma [db]
7 Veszélyeztetett települések száma [db]
2 Veszélyeztetett települések száma [db]
23
Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő]
3Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő]
10Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő]
4
Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft]
37 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft]
211 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft]
161
Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év]
0,015 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év]
0,06 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év]
0,03
Átlagos vízmélység [m] 1,1 Átlagos vízmélység [m] 4,9 Átlagos vízmélység [m] 1,1
Potenciális elöntési vízmélységek területe [km2]
Potenciális elöntési vízmélységek területe [km2]
Potenciális elöntési vízmélységek területe [km2]
0-0.5 m 11 0-0.5 m 1 0-0.5 m 44
0.5-1 m 15 0.5-1 m 1 0.5-1 m 35
1-1.5 m 11 1-1.5 m 0 1-1.5 m 21
1.5-3 m 15 1.5-3 m 3 1.5-3 m 33
3-5 m 1 3-5 m 27 3-5 m 6
>5 m 0 >5 m 27 >5 m 0
A veszély és kockázati térképezés eredményeinek táblázatos összefoglalása
Déduvizig területén 31 kisvízfolyás került bele a programba
• 113 kisvízfolyás• 2965 km folyó• 12000 keresztszelvény
• 6 érintett VIZIG (DÉDU,
ÉDU, ÉM, KDV, KDT, NYUDU)
• 1D modellezés
Kisvízfolyások
5_Fekete-víz5_Fekete-víz
Kisvízfolyások veszély és kockázati térképei kisvízfolyások (Fekete-víz példáján)
Kockázatkezelési intézkedésekHárom fő típus 21 altípus került meghatározásra egységesen és ezeket
kell adaptálni az egyes területekre, vízfolyásokra:
Szerkezeti intézkedések•Töltések magasítása, korrekciója, építése.•Vízvisszatartó tározók építése (oldal árapasztó tározók (VTT), völgyzárógátas elsősorban kisvízfolyásokon.•Nagyvízi mederben a vízlevezetés körülményeinek javítása. (növényzetszabályozás, árapasztó vápa, ….)
Nem szerkezeti intézkedések•Területhasználatok szabályozása a veszélyeztetett területen,•Jogszabályi intézkedések, szervezetfejlesztés,,•Kármérséklő intézkedések (árvízlokalizációs tervek fejlesztése)•Monitoring és előrejelzés fejlesztés az árvízvédekezés időelőnyének biztosítására.•………………….
Árvízkockázat kezelési intézkedések A árvíz-kockázatkezelési tervek, az intézkedések összessége a vizek többletéből (árvízveszélyből) eredő kockázat kezelésének minden szempontjára kiterjednek. A kockázatkezelési intézkedések három csoportba sorolhatók; az intézkedés •csökkenti az elöntés veszélyét; •csökkenti a területhasználat intenzitását, a kitettség csökkentésével az érintett vagyonértéket; •csökkenti a területhasználat elöntésnek való érzékenységét.
Az 1. esetben általában műszaki (szerkezeti) intézkedések megvalósítására kerül sor, míg a többi esetben hatósági intézkedésekkel, az érintettek érdekeltségének befolyásolásával, illetve egyéni kockázatcsökkentési lehetőségeik megismertetésével (ún. nem-szerkezeti intézkedésekkel) lehet befolyásolni a kockázat mértékét. Az kockázatkezelési tervek, amelyek kiterjedésénél és hatásánál fogva jelent nem tartalmazhatnak olyan intézkedéstősen növeli a vizek többletéből eredő kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi ártéri öblözetekben. A kockázatkezelési intézkedések meghatározása során gondoskodni kell arról, hogy azok összhangban legyenek a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint megvalósuló környezeti célkitűzésekkel és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel.
Árvízvédelmi töltések magasítása (Dráva, Fekete-víz)
Árvízszint csökkentés mederben és oldaltározókban kisvízfolyásokon – Alsó-Dunai Drávai tervezési egységen
Nagyvízi mederkezelési javaslatok a Dráván (növényzet alakítása, mederkotrás, hullámtéri mellékágak, vápák)
Nagyvízi mederkezelési javaslatok a Dráván (övzátonyrendezés, kanyarulat rendezés)
Belvíz-veszélyeztetettség térképezéseA belvízképződést befolyásoló főbb tényezőket a következők
szerint vettük számításba: 1. domborzati tényező (1 km2-en belüli magassági
szintkülönbség);2. talajtani tényező (a talaj víznyelő-képessége a talajok
vízgazdálkodási kategóriája szerint);3. földtani tényező (a vízzárónak tekinthető réteg felszíntől mért
mélysége és a vízzáró réteg vastagsága alapján becsült számérték);
4. talajvíztényező (a talajvízszint mértékadó terepalatti mélysége, azaz a vizsgált negyven éves időszak 10%-os előfordulási valószínűségű értéke);
5. földhasználati tényező (a CORINE-adatbázisban lévő földhasználati kategóriákhoz rendelt tényező, az adott földhasználatnak a belvízképződést befolyásoló hatása szerint becsülve);
6. hidrometeorológiai tényező (a havonta eltérően súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás évi összegei hányadosának négyzetgyöke, illetve annak 10%-os előfordulási valószínűségű értéke, amit humiditási indexnek neveztünk).
Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM)
AKK intézkedések VKI szerinti értékelése(Különösen a nagyvízi beavatkozások és völgyzárógátas beavatkozások
esetében fontos, a hidromorfológiára hat)
• Közös feladata a tervezőknek,• Elkezdtük a közös munkát,• Módszertant kidolgoztuk, a megvalósítás
lépéseit egyeztettük,• Az AKK tervezett intézkedéseinek illetve a
meglévő árvízi létesítmények VKI hatásvizsgálatának eredményei az AKK intézkedési tervben is szerepelni fog.
• Ahol szükséges hatáscsökkentő intézkedések meghatározására kerül.
