Upload
peter-aknai
View
114
Download
6
Embed Size (px)
Citation preview
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ2017. JANUÁR
ÚTMUTATÓ
ABANDONED • ABÁDSZALÓK • ABALIGET • ABASÁR • ABAÚJALPÁR • ABAÚJKÉR • ABAÚJLAK • ABAÚJSZÁNTÓ • ABAÚJSZOLNOK • ABAÚJVÁR • ABDA • ABOD • ABONY • ÁBRAHÁMHEGY • ÁCS • ACSA • ACSÁD • ACSALAG • ÁCSTESZÉR • ADÁCS • ÁDÁND • ADÁSZTEVEL • ADONY • ADORJÁNHÁZA • ADORJÁS • ÁG • ÁGASEGYHÁZA • ÁGFALVA • AGGTELEK • AGYAGOSSZERGÉNY • AJAK • AJKA • AKA • AKASZTÓ • ALACSKA • ALAP • ALATTYÁN • ALBERTIRSA • ALCSÚTDOBOZ • ALDEBRŐ • ALGYŐ • ALIBÁNFA • ALMAMELLÉK • ALMÁSFÜZITŐ • ALMÁSHÁZA • ALMÁSKAMARÁS • ALMÁSKERESZTÚR • ÁLMOSD • ALSÓBERECKI • ALSÓBOGÁT • ALSÓDOBSZA • ALSÓGAGY • ALSÓMOCSOLÁD • ALSÓNÁNA • ALSÓNÉMEDI • ALSÓNEMESAPÁTI • ALSÓNYÉK • ALSÓÖRS • ALSÓPÁHOK • ALSÓPETÉNY • ALSÓRAJK • ALSÓREGMEC • ALSÓSZENTERZSÉBET • ALSÓSZENTIVÁN • ALSÓSZENTMÁRTON • ALSÓSZÖLNÖK • ALSÓSZUHA • ALSÓTELEKES • ALSÓTOLD • ALSÓÚJLAK • ALSÓVADÁSZ • ALSÓZSOLCA • AMBRÓZFALVA • ANARCS • ANDOCS • ANDORNAKTÁLYA • ANDRÁSFA • ANNAVÖLGY • APÁCATORNA • APAGY • APAJ • APARHANT • APÁTFALVA • APÁTISTVÁNFALVA • APÁTVARASD • APC • ÁPORKA • APOSTAG • ARANYOSAPÁTI • ARANYOSGADÁNY • ARKA • ARLÓ • ARNÓT • ÁROKTŐ • ÁRPÁDHALOM • ÁRPÁS • ÁRTÁND • ÁSOTTHALOM • ÁSVÁNYRÁRÓ • ASZALÓ • ÁSZÁR • ASZÓD • ASZÓFŐ • ÁTA • ÁTÁNY • ATKÁR • ATTALA • BABARC • BABARCSZŐLŐS • BABÓCSA • BÁBOLNA • BÁBONYMEGYER • BABOSDÖBRÉTE • BABÓT • BÁCSALMÁS • BÁCSBOKOD • BÁCSBORSÓD • BÁCSSZENTGYÖRGY • BÁCSSZŐLŐS • BADACSONYTOMAJ • BADACSONYTÖRDEMIC • BAG • BAGAMÉR • BAGLAD • BAGOD • BÁGYOGSZOVÁT • BAJ • BAJA • BAJÁNSENYE • BAJNA • BAJÓT • BAK • BAKHÁZA • BAKÓCA • BAKONSZEG • BAKONYA • BAKONYBÁNK • BAKONYBÉL • BAKONYCSERNYE • BAKONYGYIRÓT • BAKONYJÁKÓ • BAKONYKOPPÁNY • BAKONYKÚTI • BAKONYNÁNA • BAKONYOSZLOP • BAKONYPÉTERD • BAKONYPÖLÖSKE • BAKONYSÁG • BAKONYSÁRKÁNY • BAKONYSZENTIVÁN • BAKONYSZENTKIRÁLY • BAKONYSZENTLÁSZLÓ • BAKONYSZOMBATHELY • BAKONYSZÜCS • BAKONYTAMÁSI • BAKS • BAKSA • BAKTAKÉK • BAKTALÓRÁNTHÁZA • BAKTÜTTÖS • BALAJT • BALASSAGYARMAT • BALÁSTYA • BALATON • BALATONAKALI • BALATONAKARATTYA • BALATONALMÁDI • BALATONBERÉNY • BALATONBOGLÁR • BALATONCSICSÓ • BALATONEDERICS • BALATONENDRÉD • BALATONFENYVES • BALATONFŐKAJÁR • BALATONFÖLDVÁR • BALATONFÜRED • BALATONFŰZFŐ • BALATONGYÖRÖK • BALATONHENYE • BALATONKENESE • BALATONKERESZTÚR • BALATONLELLE • BALATONMAGYARÓD • BALATONMÁRIAFÜRDŐ • BALATONŐSZÖD • BALATONRENDES • BALATONSZABADI • BALATONSZÁRSZÓ • BALATONSZEMES • BALATONSZENTGYÖRGY • BALATONSZEPEZD • BALATONSZŐLŐS • BALATONUDVARI • BALATONÚJLAK • BALATONVILÁGOS • BALINKA • BALKÁNY • BALLÓSZÖG • BALMAZÚJVÁROS • BALOGUNYOM • BALOTASZÁLLÁS • BALSA • BÁLVÁNYOS • BANA • BÁND • BÁNFA • BÁNHORVÁTI • BÁNK • BÁNOKSZENTGYÖRGY • BÁNRÉVE • BÁR • BARABÁS • BARACS • BARACSKA • BÁRÁND • BARANYAHÍDVÉG • BARANYAJENŐ • BARANYASZENTGYÖRGY • BARBACS • BARCS • BÁRDUDVARNOK • BARLAHIDA • BÁRNA • BARNAG • BÁRSONYOS • BASAL • BASKÓ • BÁTA • BÁTAAPÁTI • BÁTASZÉK • BATÉ • BÁTMONOSTOR • BÁTONYTERENYE • BÁTOR • BÁTORLIGET • BATTONYA • BÁTYA • BATYK • BÁZAKERETTYE • BAZSI • BÉB • BECSEHELY • BECSKE • BECSKEHÁZA • BECSVÖLGYE • BEDEGKÉR • BEDŐ • BEJCGYERTYÁNOS • BÉKÁS • BEKECS • BÉKÉS • BÉKÉSCSABA • BÉKÉSSÁMSON • BÉKÉSSZENTANDRÁS • BEKÖLCE • BÉLAPÁTFALVA • BÉLAVÁR • BELECSKA • BELED • BELEG • BELEZNA • BÉLMEGYER • BELOIANNISZ • BELSŐSÁRD • BELVÁRDGYULA • BENK • BÉNYE • BÉR • BÉRBALTAVÁR • BERCEL • BEREGDARÓC • BEREGSURÁNY • BEREKBÖSZÖRMÉNY • BEREKFÜRDŐ • BEREMEND • BERENTE • BERET • BERETTYÓÚJFALU • BERHIDA • BERKENYE • BERKESD • BERKESZ • BERNECEBARÁTI • BERZÉK • BERZENCE • BESENCE • BESENYŐD • BESENYŐTELEK • BESENYSZÖG • BESNYŐ • BESZTEREC • BEZEDEK • BEZENYE • BEZERÉD • BEZI • BIATORBÁGY • BICSÉRD • BICSKE • BIHARDANCSHÁZA • BIHARKERESZTES • BIHARNAGYBAJOM • BIHARTORDA • BIHARUGRA • BIKÁCS • BIKAL • BIRI • BIRJÁN • BISSE • BOBA • BOCFÖLDE • BOCONÁD • BÓCSA • BOCSKA • BOCSKAIKERT • BODA • BODAJK • BODMÉR • BODOLYABÉR • BODONHELY • BODONY • BODORFA • BODROG • BODROGHALOM • BODROGKERESZTÚR • BODROGKISFALUD • BODROGOLASZI • BÓDVALENKE • BÓDVARÁKÓ • BÓDVASZILAS • BOGÁCS • BOGÁD • BOGÁDMINDSZENT • BOGDÁSA • BOGYISZLÓ • BOGYOSZLÓ • BOJT • BÓKAHÁZA • BOKOD • BOKOR • BOLDOG • BOLDOGASSZONYFA • BOLDOGKŐÚJFALU • BOLDOGKŐVÁRALJA • BOLDVA • BOLHÁS • BOLHÓ • BÓLY • BONCODFÖLDE • BONYHÁD • BONYHÁDVARASD • BONNYA • BORDÁNY • BORGÁTA • BORJÁD • BOROTA • BORSFA • BORSODBÓTA • BORSODGESZT • BORSODIVÁNKA • BORSODNÁDASD • BORSODSZENTGYÖRGY • BORSODSZIRÁK • BORSOSBERÉNY • BORSZÖRCSÖK • BORZAVÁR • BOSTA • BOTPALÁD • BOTYKAPETERD • BOZZAI • BOZSOK • BÓZSVA • BŐ • BŐCS • BÖDE • BÖDEHÁZA • BÖGÖT • BÖGÖTE • BÖHÖNYE • BÖKÖNY • BÖLCSKE • BŐNY • BÖRCS • BÖRZÖNCE • BŐSÁRKÁNY • BŐSZÉNFA • BUCSA • BUCSU • BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ • BUCSUTA • BUDAJENŐ • BUDAKALÁSZ • BUDAKESZI • BUDAÖRS • BUDAPEST • BUDAPEST 01. KERÜLET • BUDAPEST 02. KERÜLET • BUDAPEST 03. KERÜLET • BUDAPEST 04. KERÜLET • BUDAPEST 05. KERÜLET • BUDAPEST 06. KERRÜLET • BUDAPEST 07. KERÜLET • BUDAPEST 08. KERÜLET • BUDAPEST 09. KERÜLET • BUDAPEST 10. KERÜLET • BUDAPEST 11. KERÜLET • BUDAPEST 12. KERÜLET • BUDAPEST 13. KERÜLET • BUDAPEST 14. KERÜLET • BUDAPEST 15. KERÜLET • BUDAPEST 16. KERÜLET • BUDAPEST 17. KERÜLET • BUDAPEST 18. KERÜLET • BUDAPEST 19. KERÜLET • BUDAPEST 20. KERÜLET • BUDAPEST 21. KERÜLET • BUDAPEST 22. KERÜLET • BUDAPEST 23. KERÜLET • BUGAC • BUGACPUSZTAHÁZA • BUGYI • BUJ • BUJÁK • BUZSÁK • BÜK • BÜKKÁBRÁNY • BÜKKARANYOS • BÜKKMOGYORÓSD • BÜKKÖSD • BÜKKSZÉK • BÜKKSZENTERZSÉBET • BÜKKSZENTKERESZT • BÜKKSZENTMÁRTON • BÜKKZSÉRC • BÜRÜS • BÜSSÜ • BÜTTÖS • CÁK • CAKÓHÁZA • CECE • CÉGÉNYDÁNYÁD • CEGLÉD • CEGLÉDBERCEL • CELLDÖMÖLK • CERED • CHERNELHÁZADAMONYA • CIBAKHÁZA • CIGÁND • CIKÓ • CIRÁK • CÚN • CSABACSŰD • CSABASZABADI • CSABDI • CSABRENDEK • CSÁFORDJÁNOSFA • CSAHOLC • CSAJÁG • CSÁKÁNY • CSÁKÁNYDOROSZLÓ • CSÁKBERÉNY • CSÁKVÁR • CSANÁDALBERTI • CSANÁDAPÁCA • CSANÁDPALOTA • CSÁNIG • CSÁNY • CSÁNYOSZRÓ • CSANYTELEK • CSAPI • CSAPOD • CSÁRDASZÁLLÁS • CSARNÓTA • CSARODA • CSÁSZÁR • CSÁSZÁRTÖLTÉS • CSÁSZLÓ • CSÁTALJA • CSATÁR • CSATASZÖG • CSATKA • CSÁVOLY • CSEBÉNY • CSÉCSE • CSEGÖLD • CSEHBÁNYA • CSEHI • CSEHIMINDSZENT • CSÉM • CSEMŐ • CSEMPESZKOPÁCS • CSENGELE • CSENGER • CSENGERSIMA • CSENGERÚJFALU • CSENGŐD • CSÉNYE • CSENYÉTE • CSÉP • CSÉPA • CSEPREG • CSÉR • CSERDI • CSERÉNFA • CSERÉPFALU • CSERÉPVÁRALJA • CSERHÁTHALÁP • CSERHÁTSURÁNY • CSERHÁTSZENTIVÁN • CSERKESZŐLŐ • CSERKÚT • CSERNELY • CSERSZEGTOMAJ • CSERTALAKOS • CSERTŐ • CSESZNEK • CSESZTREG • CSESZTVE • CSETÉNY • CSÉVHARASZT • CSIBRÁK • CSIKÉRIA • CSIKÓSTŐTTŐS • CSIKVÁND • CSINCSE • CSIPKEREK • CSITÁR • CSOBÁD • CSOBAJ • CSOBÁNKA • CSÓKAKŐ • CSOKONYAVISONTA • CSOKVAOMÁNY • CSOLNOK • CSÓLYOSPÁLOS • CSOMA • CSOMÁD • CSOMBÁRD • CSONGRÁD • CSONKAHEGYHÁT • CSONKAMINDSZENT • CSOPAK • CSÓR • CSORNA • CSORVÁS • CSÓT • CSÖDE • CSÖGLE • CSÖKMŐ • CSÖKÖLY • CSÖMEND • CSÖMÖDÉR • CSÖMÖR • CSÖNGE • CSÖRNYEFÖLD • CSÖRÖG • CSÖRÖTNEK • CSŐSZ • CSŐVÁR • CSURGÓ • CSURGÓNAGYMARTON • DABAS • DABRONC • DABRONY • DAD • DÁG • DÁKA • DALMAND • DAMAK • DÁMÓC • DÁNSZENTMIKLÓS • DÁNY • DARABOSHEGY • DARÁNY • DARNÓ • DARNÓZSELI • DARUSZENTMIKLÓS • DARVAS • DÁVOD • DEBERCSÉNY • DEBRECEN • DEBRÉTE • DECS • DÉDESTAPOLCSÁNY • DÉG • DEJTÁR • DÉLEGYHÁZA • DEMECSER • DEMJÉN • DENCSHÁZA • DÉNESFA • DERECSKE • DEREKEGYHÁZ • DESZK • DETEK • DETK • DÉVAVÁNYA • DEVECSER • DINNYEBERKI • DIÓSBERÉNY • DIÓSD • DIÓSJENŐ • DIÓSKÁL • DIÓSVISZLÓ • DOBA • DOBOZ • DOBRI • DOBRONHEGY • DÓC • DOMAHÁZA • DOMASZÉK • DOMBEGYHÁZ • DOMBIRATOS • DOMBÓVÁR • DOMBRÁD • DOMONY • DOMOSZLÓ • DORMÁND • DOROG • DOROGHÁZA • DOZMAT • DÖBÖRHEGY • DÖBRÖCE • DÖBRÖKÖZ • DÖBRÖNTE • DÖGE • DÖMÖS • DÖMSÖD • DÖR • DÖRGICSE • DÖRÖSKE • DÖTK • DÖVÉNY • DRÁGSZÉL • DRÁVACSEHI • DRÁVACSEPELY • DRÁVAFOK • DRÁVAGÁRDONY • DRÁVAIVÁNYI • DRÁVAKERESZTÚR • DRÁVAPALKONYA • DRÁVAPISKI • DRÁVASZABOLCS • DRÁVASZERDAHELY • DRÁVASZTÁRA • DRÁVATAMÁSI • DRÉGELYPALÁNK • DUBICSÁNY • DUDAR • DUKA • DUNAALMÁS • DUNABOGDÁNY • DUNAEGYHÁZA • DUNAFALVA • DUNAFÖLDVÁR • DUNAHARASZTI • DUNAKESZI • DUNAKILITI • DUNAPATAJ • DUNAREMETE • DUNASZEG • DUNASZEKCSŐ • DUNASZENTBENEDEK • DUNASZENTGYÖRGY • DUNASZENTMIKLÓS • DUNASZENTPÁL • DUNASZIGET • DUNATETÉTLEN • DUNAÚJVÁROS • DUNAVARSÁNY • DUNAVECSE • DUSNOK • DÚZS • EBERGŐC • EBES • ÉCS • ECSÉD • ECSEG • ECSEGFALVA • ECSENY • ECSER • EDDE • EDELÉNY • EDVE • EGER • EGERÁG • EGERALJA • EGERARACSA • EGERBAKTA • EGERBOCS • EGERCSEHI • EGERFARMOS • EGERLÖVŐ • EGERSZALÓK • EGERSZÓLÁT • ÉGERSZÖG • EGERVÁR • EGERVÖLGY • EGYED • EGYEK • EGYHÁZASDENGELEG • EGYHÁZASFALU • EGYHÁZASGERGE • EGYHÁZASHARASZTI • EGYHÁZASHETYE • EGYHÁZASHOLLÓS • EGYHÁZASKESZŐ • EGYHÁZASKOZÁR • EGYHÁZASRÁDÓC • ELEK • ELLEND • ELŐSZÁLLÁS • EMŐD • ENCS • ENCSENCS • ENDREFALVA • ENDRŐC • ENESE • ENYING • EPERJES • EPERJESKE • EPLÉNY • EPÖL • ERCSI • ÉRD • ERDŐBÉNYE • ERDŐHORVÁTI • ERDŐKERTES • ERDŐKÖVESD • ERDŐKÜRT • ERDŐSMÁROK • ERDŐSMECSKE • ERDŐTARCSA • ERDŐTELEK • ERK • ÉRPATAK • ÉRSEKCSANÁD • ÉRSEKHALMA • ÉRSEKVADKERT • ÉRTÉNY • ERZSÉBET • ESZTÁR • ESZTEREGNYE • ESZTERGÁLYHORVÁTI • ESZTERGOM • ETE • ETES • ETYEK • FÁBIÁNHÁZA • FÁBIÁNSEBESTYÉN • FÁCÁNKERT • FADD • FÁJ • FAJSZ • FANCSAL • FARÁD • FARKASGYEPŰ • FARKASLYUK • FARMOS • FAZEKASBODA • FEDÉMES • FEGYVERNEK • FEHÉRGYARMAT • FEHÉRTÓ • FEHÉRVÁRCSURGÓ • FEKED • FEKETEERDŐ • FELCSÚT • FELDEBRŐ • FELGYŐ • FELPÉC • FELSŐBERECKI • FELSŐCSATÁR • FELSŐDOBSZA • FELSŐEGERSZEG • FELSŐGAGY • FELSŐJÁNOSFA • FELSŐKELECSÉNY • FELSŐLAJOS • FELSŐMARÁC • FELSŐMOCSOLÁD • FELSŐNÁNA • FELSŐNYÁRÁD • FELSŐNYÉK • FELSŐÖRS • FELSŐPÁHOK • FELSŐPAKONY • FELSŐPETÉNY • FELSŐRAJK • FELSŐREGMEC • FELSŐSZENTERZSÉBET • FELSŐSZENTIVÁN • FELSŐSZENTMÁRTON • FELSŐSZÖLNÖK • FELSŐTÁRKÁNY • FELSŐTELEKES • FELSŐTOLD • FELSŐVADÁSZ • FELSŐZSOLCA • FÉNYESLITKE • FENYŐFŐ • FERENCSZÁLLÁS • FERTŐBOZ • FERTŐD • FERTŐENDRÉD • FERTŐHOMOK • FERTŐRÁKOS • FERTŐSZENTMIKLÓS • FERTŐSZÉPLAK • FIAD • FILKEHÁZA • FITYEHÁZ • FOKTŐ • FOLYÁS • FONÓ • FONY • FONYÓD • FORRÁSKÚT • FORRÓ • FÓT • FÖLDEÁK • FÖLDES • FŐNYED • FULÓKÉRCS • FURTA • FÜLE • FÜLESD • FÜLÖP • FÜLÖPHÁZA • FÜLÖPJAKAB • FÜLÖPSZÁLLÁS • FÜLPÖSDARÓC • FÜRGED • FÜZÉR • FÜZÉRKAJATA • FÜZÉRKOMLÓS • FÜZÉRRADVÁNY • FÜZESABONY • FÜZESGYARMAT • FŰZVÖLGY • GÁBORJÁN • GÁBORJÁNHÁZA • GACSÁLY • GADÁCS • GADÁNY • GADNA • GÁDOROS • GAGYAPÁTI • GAGYBÁTOR • GAGYVENDÉGI • GALAMBOK • GALGAGUTA • GALGAGYÖRK • GALGAHÉVÍZ • GALGAMÁCSA • GÁLOSFA • GALVÁCS • GAMÁS • GANNA • GÁNT • GARA • GARÁB • GARABONC • GARADNA • GARBOLC • GÁRDONY • GARÉ • GASZTONY • GÁTÉR • GÁVAVENCSELLŐ • GÉBERJÉN • GECSE • GÉDERLAK • GÉGÉNY • GELEJ • GELÉNES • GELLÉNHÁZA • GELSE • GELSESZIGET • GEMZSE • GENCSAPÁTI • GÉRCE • GERDE • GERENDÁS • GERÉNYES • GERESDLAK • GERJEN • GERSEKARÁT • GESZT • GESZTELY • GESZTERÉD • GÉTYE • GIBÁRT • GIC • GIGE • GILVÁNFA • GIRINCS • GÓGÁNFA • GOLOP • GOMBA • GOMBOSSZEG • GÓR • GORDISA • GOSZTOLA • GÖD • GÖDÖLLŐ • GÖDRE • GÖLLE • GÖMÖRSZŐLŐS • GÖNC • GÖNCRUSZKA • GÖNYŰ • GÖRBEHÁZA • GÖRCSÖNY • GÖRCSÖNYDOBOKA • GÖRGETEG • GŐSFA • GRÁBÓC • GULÁCS • GUTORFÖLDE • GYÁL • GYALÓKA • GYANÓGEREGYE • GYARMAT • GYÉKÉNYES • GYENESDIÁS • GYEPÜKAJÁN • GYERMELY • GYÓD • GYOMAENDRŐD • GYÓRÓ • GYÖMÖRE • GYÖMRŐ • GYÖNGYFA • GYÖNGYÖS • GYÖNGYÖSFALU • GYÖNGYÖSHALÁSZ • GYÖNGYÖSMELLÉK • GYÖNGYÖSOROSZI • GYÖNGYÖSPATA • GYÖNGYÖSSOLYMOS • GYÖNGYÖSTARJÁN • GYÖNK • GYŐR • GYŐRASSZONYFA • GYÖRE • GYÖRGYTARLÓ • GYÖRKÖNY • GYŐRLADAMÉR • GYŐRÖCSKE • GYŐRSÁG • GYŐRSÖVÉNYHÁZ • GYŐRSZEMERE • GYŐRTELEK • GYŐRÚJBARÁT • GYŐRÚJFALU • GYŐRVÁR • GYŐRZÁMOLY • GYUGY • GYULA • GYULAHÁZA • GYULAJ • GYULAKESZI • GYÚRÓ • GYÜGYE • GYÜRE • GYŰRŰS • HÁCS • HAGYÁROSBÖRÖND • HAHÓT • HAJDÚBAGOS • HAJDÚBÖSZÖRMÉNY • HAJDÚDOROG • HAJDÚHADHÁZ • HAJDÚNÁNÁS • HAJDÚSÁMSON • HAJDÚSZOBOSZLÓ • HAJDÚSZOVÁT • HAJMÁS • HAJMÁSKÉR • HAJÓS • HALASTÓ • HALÁSZI • HALÁSZTELEK • HALIMBA • HALMAJ • HALMAJUGRA • HALOGY • HANGÁCS • HANGONY • HANTOS • HARASZTIFALU • HARC • HARKA • HARKAKÖTÖNY • HARKÁNY • HÁROMFA • HÁROMHUTA • HARSÁNY • HÁRSKÚT • HARTA • HÁSSÁGY • HATVAN • HÉDERVÁR • HEDREHELY • HEGYESD • HEGYESHALOM • HEGYFALU • HEGYHÁTHODÁSZ • HEGYHÁTMARÓC • HEGYHÁTSÁL • HEGYHÁTSZENTJAKAB • HEGYHÁTSZENTMÁRTON • HEGYHÁTSZENTPÉTER • HEGYKŐ • HEGYMAGAS • HEGYMEG • HEGYSZENTMÁRTON • HÉHALOM • HEJCE • HEJŐBÁBA • HEJŐKERESZTÚR • HEJŐKÜRT • HEJŐPAPI • HEJŐSZALONTA • HELESFA • HELVÉCIA • HENCIDA • HENCSE • HERCEGHALOM • HERCEGKÚT • HERCEGSZÁNTÓ • HERÉD • HÉREG • HERENCSÉNY • HEREND • HERESZNYE • HERMÁNSZEG • HERNÁD • HERNÁDBŰD • HERNÁDCÉCE • HERNÁDKAK • HERNÁDKÉRCS • HERNÁDNÉMETI • HERNÁDPETRI • HERNÁDSZENTANDRÁS • HERNÁDSZURDOK • HERNÁDVÉCSE • HERNYÉK • HÉT • HETEFEJÉRCSE • HETES • HETVEHELY • HETYEFŐ • HEVES • HEVESARANYOS • HEVESVEZEKÉNY • HÉVÍZ • HÉVÍZGYÖRK • HIDAS • HIDASNÉMETI • HIDEGKÚT • HIDEGSÉG • HIDVÉGARDÓ • HIMESHÁZA • HIMOD • HIRICS • HOBOL • HODÁSZ • HÓDMEZŐVÁSÁRHELY • HOLLÁD • HOLLÓHÁZA • HOLLÓKŐ • HOMOKBÖDÖGE • HOMOKKOMÁROM • HOMOKMÉGY • HOMOKSZENTGYÖRGY • HOMORÚD • HOMROGD • HONT • HORPÁCS • HORT • HORTOBÁGY • HORVÁTHERTELEND • HORVÁTLÖVŐ • HORVÁTZSIDÁNY • HOSSZÚHETÉNY • HOSSZÚPÁLYI • HOSSZÚPERESZTEG • HOSSZÚVÍZ • HOSSZÚVÖLGY • HOSZTÓT • HOTTÓ • HŐGYÉSZ • HÖVEJ • HUGYAG • HUNYA • HUNYADFALVA • HUSZTÓT • IBAFA • IBORFIA • IBRÁNY • IGAL • IGAR • IGRICI • IHAROS • IHAROSBERÉNY • IKERVÁR • IKLAD • IKLANBERÉNY • IKLÓDBÖRDŐCE • IKRÉNY • ILINY • ILK • ILLOCSKA • IMOLA • IMREHEGY • INÁNCS • INÁRCS • INKE • IPACSFA • IPOLYDAMÁSD • IPOLYSZÖG • IPOLYTARNÓC • IPOLYTÖLGYES • IPOLYVECE • IREGSZEMCSE • IROTA • ISASZEG • ISPÁNK • ISTENMEZEJE • ISTVÁNDI • ISZKASZENTGYÖRGY • ISZKÁZ • ISZTIMÉR • IVÁD • IVÁN • IVÁNBATTYÁN • IVÁNC • IVÁNCSA • IVÁNDÁRDA • IZMÉNY • IZSÁK • IZSÓFALVA • JÁGÓNAK • JÁK • JAKABSZÁLLÁS • JÁKFA • JÁKFALVA • JÁKÓ • JÁND • JÁNKMAJTIS • JÁNOSHALMA • JÁNOSHÁZA • JÁNOSHIDA • JÁNOSSOMORJA • JÁRDÁNHÁZA • JÁRMI • JÁSD • JÁSZÁGÓ • JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY • JÁSZAPÁTI • JÁSZÁROKSZÁLLÁS • JÁSZBERÉNY • JÁSZBOLDOGHÁZA • JÁSZDÓZSA • JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY • JÁSZFÉNYSZARU • JÁSZIVÁNY • JÁSZJÁKÓHALMA • JÁSZKARAJENŐ • JÁSZKISÉR • JÁSZLADÁNY • JÁSZSZENTANDRÁS • JÁSZSZENTLÁSZLÓ • JÁSZTELEK • JÉKE • JENŐ • JOBAHÁZA • JOBBÁGYI • JÓSVAFŐ • JUTA • KABA • KACORLAK • KÁCS • KACSÓTA • KADARKÚT • KAJÁRPÉC • KAJÁSZÓ • KAJDACS • KAKASD • KÁKICS • KAKUCS • KÁL • KALAZNÓ • KÁLD • KÁLLÓ • KALLÓSD • KÁLLÓSEMJÉN • KÁLMÁNCSA • KÁLMÁNHÁZA • KÁLÓCFA • KALOCSA • KÁLOZ • KÁM • KAMOND • KAMUT • KÁNÓ • KÁNTORJÁNOSI • KÁNY • KÁNYA • KÁNYAVÁR • KAPOLCS • KÁPOLNA • KÁPOLNÁSNYÉK • KAPOLY • KAPOSFŐ • KAPOSGYARMAT • KAPOSHOMOK • KAPOSKERESZTÚR • KAPOSMÉRŐ • KAPOSPULA • KAPOSÚJLAK • KAPOSVÁR • KAPOSSZEKCSŐ • KAPOSSZERDAHELY • KÁPTALANFA • KÁPTALANTÓTI • KAPUVÁR • KÁRA • KARÁCSOND • KARÁD • KARAKÓ • KARAKÓSZÖRCSÖK • KARANCSALJA • KARANCSBERÉNY • KARANCSKESZI • KARANCSLAPUJTŐ • KARANCSSÁG • KÁRÁSZ • KARCAG • KARCSA • KARDOS • KARDOSKÚT • KARMACS • KÁROLYHÁZA • KAROS • KARTAL • KÁSÁD • KASKANTYÚ • KASTÉLYOSDOMBÓ • KASZAPER • KASZÓ • KATÁDFA • KATAFA • KÁTOLY • KATYMÁR • KÁVA • KÁVÁS • KAZÁR • KAZINCBARCIKA • KÁZSMÁRK • KAZSOK • KECEL • KECSKÉD • KECSKEMÉT • KEHIDAKUSTÁNY • KÉK • KÉKCSE • KÉKED • KÉKESD • KÉKKÚT • KELEBIA • KELÉD • KELEMÉR • KÉLESHALOM • KELEVÍZ • KEMECSE • KEMENCE • KEMENDOLLÁR • KEMENESHŐGYÉSZ • KEMENESKÁPOLNA • KEMENESMAGASI • KEMENESMIHÁLYFA • KEMENESPÁLFA • KEMENESSÖMJÉN • KEMENESSZENTMÁRTON • KEMENESSZENTPÉTER • KEMÉNFA • KÉMES • KEMESTARÓDFA • KEMSE • KENDERES • KENÉZ • KENÉZLŐ • KENGYEL • KENYERI • KERCASZOMOR • KERCSELIGET • KERECSEND • KERECSENY • KEREKEGYHÁZA • KEREKHARASZT • KEREKI • KERÉKTELEKI • KEREPES • KERESZTÉTE • KERKABARABÁS • KERKAFALVA • KERKAKUTAS • KERKÁSKÁPOLNA • KERKASZENTKIRÁLY • KERKATESKÁND • KÉRSEMJÉN • KERTA • KERTÉSZSZIGET • KESZEG • KESZNYÉTEN • KESZŐHIDEGKÚT • KESZTHELY • KESZTÖLC • KESZÜ • KÉTBODONY • KÉTEGYHÁZA • KÉTHELY • KÉTPÓ • KÉTSOPRONY • KÉTÚJFALU • KÉTVÖLGY • KÉTY • KEVERMES • KILIMÁN • KIMLE • KINCSESBÁNYA • KIRÁLD • KIRÁLYEGYHÁZA • KIRÁLYHEGYES • KIRÁLYSZENTISTVÁN • KISAPÁTI • KISAPOSTAG • KISAR • KISASSZOND • KISASSZONYFA • KISBABOT • KISBÁGYON • KISBAJCS • KISBAJOM • KISBÁRAPÁTI • KISBÁRKÁNY • KISBÉR • KISBERÉNY • KISBERZSENY • KISBESZTERCE • KISBODAK • KISBUCSA • KISBUDMÉR • KISCSÉCS • KISCSEHI • KISCSŐSZ • KISDÉR • KISDOBSZA • KISDOMBEGYHÁZ • KISDOROG • KISECSET • KISFALUD • KISFÜZES • KISGÖRBŐ • KISGYALÁN • KISGYŐR • KISHAJMÁS • KISHARSÁNY • KISHARTYÁN • KISHEREND • KISHÓDOS • KISHUTA • KISIGMÁND • KISJAKABFALVA • KISKASSA • KISKINIZS • KISKORPÁD • KISKÖRE • KISKŐRÖS • KISKUNFÉLEGYHÁZA • KISKUNHALAS • KISKUNLACHÁZA • KISKUNMAJSA • KISKUTAS • KISLÁNG • KISLÉTA • KISLIPPÓ • KISLŐD • KISMÁNYOK • KISMARJA • KISMAROS • KISNAMÉNY • KISNÁNA • KISNÉMEDI • KISNYÁRÁD • KISOROSZI • KISPALÁD • KISPÁLI • KISPIRIT • KISRÁKOS • KISRÉCSE • KISROZVÁGY • KISSIKÁTOR • KISSOMLYÓ • KISTAMÁSI • KISTAPOLCA • KISTARCSA • KISTELEK • KISTOKAJ • KISTOLMÁCS • KISTORMÁS • KISTÓTFALU • KISÚJSZÁLLÁS • KISUNYOM • KISVÁRDA • KISVARSÁNY • KISVÁSÁRHELY • KISVASZAR • KISVEJKE • KISZOMBOR • KISZSIDÁNY • KISSZÁLLÁS • KISSZÉKELY • KISSZEKERES • KISSZENTMÁRTON • KISSZIGET • KISSZŐLŐS • KLÁRAFALVA • KOCS • KOCSÉR • KOCSOLA • KOCSORD • KÓKA • KOKAD • KOLONTÁR • KOMÁDI • KOMÁROM • KOMJÁTI • KOMLÓ • KOMLÓDTÓTFALU • KOMLÓSD • KOMLÓSKA • KOMORÓ • KOMPOLT • KONDÓ • KONDORFA • KONDOROS • KÓNY • KONYÁR • KÓPHÁZA • KOPPÁNYSZÁNTÓ • KORLÁT • KORONCÓ • KÓRÓS • KOSD • KÓSPALLAG • KÓTAJ • KOVÁCSHIDA • KOVÁCSSZÉNÁJA • KOVÁCSVÁGÁS • KOZÁRD • KOZÁRMISLENY • KOZMADOMBJA • KÖBLÉNY • KÖCSK • KÖKÉNY • KŐKÚT • KÖLCSE • KÖLESD • KÖLKED • KÖMLŐ • KÖMLŐD • KÖMÖRŐ • KÖMPÖC • KÖRMEND • KÖRNYE • KÖRÖM • KŐRÖSHEGY • KÖRÖSLADÁNY • KÖRÖSNAGYHARSÁNY • KÖRÖSTARCSA • KŐRÖSTETÉTLEN • KÖRÖSÚJFALU • KÖRÖSSZAKÁL • KÖRÖSSZEGAPÁTI • KŐSZÁRHEGY • KŐSZEG • KŐSZEGDOROSZLÓ • KŐSZEGPATY • KŐSZEGSZERDAHELY • KÖTCSE • KÖTEGYÁN • KŐTELEK • KŐVÁGÓÖRS • KŐVÁGÓSZŐLŐS • KŐVÁGÓTÖTTÖS • KÖVEGY • KÖVESKÁL • KRASZNOKVAJDA • KULCS • KUNADACS • KUNÁGOTA • KUNBAJA • KUNBARACS • KUNCSORBA • KUNFEHÉRTÓ • KUNHEGYES • KUNMADARAS • KUNPESZÉR • KUNSZÁLLÁS • KUNSZENTMÁRTON • KUNSZENTMIKLÓS • KUNSZIGET • KUP • KUPA • KURD • KURITYÁN • KUSTÁNSZEG • KUTAS • KUTASÓ • KÜBEKHÁZA • KÜLSŐSÁRD • KÜLSŐVAT • KÜNGÖS • LÁBATLAN • LÁBOD • LÁCACSÉKE • LAD • LADÁNYBENE • LÁDBESENYŐ • LAJOSKOMÁROM • LAJOSMIZSE • LAK • LAKHEGY • LAKITELEK • LAKÓCSA • LÁNYCSÓK • LÁPAFŐ • LAPÁNCSA • LASKOD • LASZTONYA • LÁTRÁNY • LÁZI • LEÁNYFALU • LEÁNYVÁR • LÉBÉNY • LEGÉND • LEGYESBÉNYE • LÉH • LÉNÁRDDARÓC • LENDVADEDES • LENDVAJAKABFA • LENGYEL • LENGYELTÓTI • LENTI • LEPSÉNY • LESENCEFALU • LESENCEISTVÁND • LESENCETOMAJ • LÉTAVÉRTES • LETENYE • LETKÉS • LEVÉL • LEVELEK • LIBICKOZMA • LICKÓVADAMOS • LIGET • LIGETFALVA • LIPÓT • LIPPÓ • LIPTÓD • LISPESZENTADORJÁN • LISZÓ • LITÉR • LITKA • LITKE • LÓCS • LÓKÚT • LÓNYA • LÓRÉV • LOTHÁRD • LOVAS • LOVASBERÉNY • LOVÁSZHETÉNY • LOVÁSZI • LOVÁSZPATONA • LŐKÖSHÁZA • LŐRINCI • LÖVŐ • LÖVŐPETRI • LUCFALVA • LUDÁNYHALÁSZI • LUDAS • LUKÁCSHÁZA • LULLA • LÚZSOK • MÁD • MADARAS • MADOCSA • MAGLÓCA • MAGLÓD • MÁGOCS • MAGOSLIGET • MAGY • MAGYARALMÁS • MAGYARATÁD • MAGYARBÁNHEGYES • MAGYARBÓLY • MAGYARCSANÁD • MAGYARDOMBEGYHÁZ • MAGYAREGREGY • MAGYAREGRES • MAGYARFÖLD • MAGYARGÉC • MAGYARGENCS • MAGYARHERTELEND • MAGYARHOMOROG • MAGYARKERESZTÚR • MAGYARKESZI • MAGYARLAK • MAGYARLUKAFA • MAGYARMECSKE • MAGYARNÁDALJA • MAGYARNÁNDOR • MAGYARPOLÁNY • MAGYARSARLÓS • MAGYARSZECSŐD • MAGYARSZÉK • MAGYARSZENTMIKLÓS • MAGYARSZERDAHELY • MAGYARSZOMBATFA • MAGYARTELEK • MAJOSHÁZA • MAJS • MAKÁD • MAKKOSHOTYKA • MAKLÁR • MAKÓ • MALOMSOK • MÁLYI • MÁLYINKA • MÁND • MÁNDOK • MÁNFA • MÁNY • MARÁZA • MARCALGERGELYI • MARCALI • MARCALTŐ • MÁRFA • MÁRIAHALOM • MÁRIAKÁLNOK • MÁRIAKÉMÉND • MÁRIANOSZTRA • MÁRIAPÓCS • MARKAZ • MÁRKHÁZA • MÁRKÓ • MARKÓC • MARKOTABÖDÖGE • MARÓC • MARÓCSA • MÁROK • MÁROKFÖLD • MÁROKPAPI • MAROSLELE • MÁRTÉLY • MARTFŰ • MARTONFA • MARTONVÁSÁR • MARTONYI • MÁTÉSZALKA • MÁTÉTELKE • MÁTRABALLA • MÁTRADERECSKE • MÁTRAMINDSZENT • MÁTRANOVÁK • MÁTRASZELE • MÁTRASZENTIMRE • MÁTRASZŐLŐS • MÁTRATERENYE • MÁTRAVEREBÉLY • MÁTYÁSDOMB • MATTY • MÁTYUS • MÁZA • MECSEKNÁDASD • MECSEKPÖLÖSKE • MECSÉR • MEDGYESBODZÁS • MEDGYESEGYHÁZA • MEDINA • MEGYASZÓ • MEGYEHÍD • MEGYER • MEGGYESKOVÁCSI • MÉHKERÉK • MÉHTELEK • MEKÉNYES • MÉLYKÚT • MENCSHELY • MENDE • MÉRA • MERENYE • MÉRGES • MÉRK • MERNYE • MERSEVÁT • MESTERHÁZA • MESTERI • MESTERSZÁLLÁS • MESZES • MESZLEN • MESZTEGNYŐ • MEZŐBERÉNY • MEZŐCSÁT • MEZŐCSOKONYA • MEZŐD • MEZŐFALVA • MEZŐGYÁN • MEZŐHEGYES • MEZŐHÉK • MEZŐKERESZTES • MEZŐKOMÁROM • MEZŐKOVÁCSHÁZA • MEZŐKÖVESD • MEZŐLADÁNY • MEZŐLAK • MEZŐNAGYMIHÁLY • MEZŐNYÁRÁD • MEZŐÖRS • MEZŐPETERD • MEZŐSAS • MEZŐSZEMERE • MEZŐSZENTGYÖRGY • MEZŐSZILAS • MEZŐTÁRKÁNY • MEZŐTÚR • MEZŐZOMBOR • MIHÁLD • MIHÁLYFA • MIHÁLYGERGE • MIHÁLYHÁZA • MIHÁLYI • MIKE • MIKEBUDA • MIKEKARÁCSONYFA • MIKEPÉRCS • MIKLÓSI • MIKÓFALVA • MIKÓHÁZA • MIKOSSZÉPLAK • MILEJSZEG • MILOTA • MINDSZENT • MINDSZENTGODISA • MINDSZENTKÁLLA • MISEFA • MISKE • MISKOLC • MISZLA • MOCSA • MOGYORÓD • MOGYORÓSBÁNYA • MOGYORÓSKA • MOHA • MOHÁCS • MOHORA • MOLNÁRI • MOLNASZECSŐD • MOLVÁNY • MONAJ • MONOK • MONOR • MONORIERDŐ • MÓNOSBÉL • MONOSTORAPÁTI • MONOSTORPÁLYI • MONOSZLÓ • MONYORÓD • MÓR • MÓRÁGY • MÓRAHALOM • MÓRICGÁT • MÓRICHIDA • MOSDÓS • MOSONMAGYARÓVÁR • MOSONSZENTMIKLÓS • MOSONSZOLNOK • MOSONUDVAR • MOZSGÓ • MŐCSÉNY • MUCSFA • MUCSI • MÚCSONY • MUHI • MURAKERESZTÚR • MURARÁTKA • MURASZEMENYE • MURGA • MURONY • NÁBRÁD • NADAP • NÁDASD • NÁDASDLADÁNY • NÁDUDVAR • NÁGOCS • NAGYACSÁD • NAGYALÁSONY • NAGYAR • NAGYATÁD • NAGYBAJCS • NAGYBAJOM • NAGYBAKÓNAK • NAGYBÁNHEGYES • NAGYBARACSKA • NAGYBARCA • NAGYBÁRKÁNY • NAGYBERÉNY • NAGYBERKI • NAGYBÖRZSÖNY • NAGYBUDMÉR • NAGYCENK • NAGYCSÁNY • NAGYCSÉCS • NAGYCSEPELY • NAGYCSERKESZ • NAGYDÉM • NAGYDOBOS • NAGYDOBSZA • NAGYDOROG • NAGYECSED • NAGYÉR • NAGYESZTERGÁR • NAGYFÜGED • NAGYGERESD • NAGYGÖRBŐ • NAGYGYIMÓT • NAGYHAJMÁS • NAGYHALÁSZ • NAGYHARSÁNY • NAGYHEGYES • NAGYHÓDOS • NAGYHUTA • NAGYIGMÁND • NAGYIVÁN • NAGYKÁLLÓ • NAGYKAMARÁS • NAGYKANIZSA • NAGYKAPORNAK • NAGYKARÁCSONY • NAGYKÁTA • NAGYKEREKI • NAGYKERESZTÚR • NAGYKINIZS • NAGYKÓNYI • NAGYKORPÁD • NAGYKOVÁCSI • NAGYKOZÁR • NAGYKÖKÉNYES • NAGYKÖLKED • NAGYKŐRÖS • NAGYKÖRŰ • NAGYKUTAS • NAGYLAK • NAGYLENGYEL • NAGYLÓC • NAGYLÓK • NAGYLÓZS • NAGYMÁGOCS • NAGYMÁNYOK • NAGYMAROS • NAGYMIZDÓ • NAGYNYÁRÁD • NAGYOROSZI • NAGYPÁLI • NAGYPALL • NAGYPETERD • NAGYPIRIT • NAGYRÁBÉ • NAGYRADA • NAGYRÁKOS • NAGYRÉCSE • NAGYRÉDE • NAGYRÉV • NAGYROZVÁGY • NAGYSÁP • NAGYSIMONYI • NAGYSZAKÁCSI • NAGYSZÉKELY • NAGYSZEKERES • NAGYSZÉNÁS • NAGYSZENTJÁNOS • NAGYSZOKOLY • NAGYTÁLYA • NAGYTARCSA • NAGYTEVEL • NAGYTILAJ • NAGYTÓTFALU • NAGYTŐKE • NAGYÚT • NAGYVARSÁNY • NAGYVÁTY • NAGYVÁZSONY • NAGYVEJKE • NAGYVELEG • NAGYVENYIM • NAGYVISNYÓ • NAK • NAPKOR • NÁRAI • NARDA • NASZÁLY • NÉGYES • NEKÉZSENY • NEMESAPÁTI • NEMESBIKK • NEMESBORZOVA • NEMESBŐD • NEMESBÜK • NEMESCSÓ • NEMESDÉD • NEMESGÖRZSÖNY • NEMESGULÁCS • NEMESHANY • NEMESHETÉS • NEMESKE • NEMESKÉR • NEMESKERESZTÚR • NEMESKISFALUD • NEMESKOCS • NEMESKOLTA • NEMESLÁDONY • NEMESMEDVES • NEMESNÁDUDVAR • NEMESNÉP • NEMESPÁTRÓ • NEMESRÁDÓ • NEMESREMPEHOLLÓS • NEMESSÁNDORHÁZA • NEMESVÁMOS • NEMESVID • NEMESVITA • NEMESSZALÓK • NEMESSZENTANDRÁS • NÉMETBÁNYA • NÉMETFALU • NÉMETKÉR • NEMTI • NESZMÉLY • NÉZSA • NICK • NIKLA • NÓGRÁD • NÓGRÁDKÖVESD • NÓGRÁDMARCAL • NÓGRÁDMEGYER • NÓGRÁDSÁP • NÓGRÁDSIPEK • NÓGRÁDSZAKÁL • NÓRÁP • NOSZLOP • NOSZVAJ • NOVA • NOVAJ • NOVAJIDRÁNY • NŐTINCS • NYALKA • NYÁRÁD • NYÁREGYHÁZA • NYÁRLŐRINC • NYÁRSAPÁT • NYÉKLÁDHÁZA • NYERGESÚJFALU • NYÉSTA • NYIM • NYÍRÁBRÁNY • NYÍRACSÁD • NYIRÁD • NYÍRADONY • NYÍRBÁTOR • NYÍRBÉLTEK • NYÍRBOGÁT • NYÍRBOGDÁNY • NYÍRCSAHOLY • NYÍRCSÁSZÁRI • NYÍRDERZS • NYÍREGYHÁZA • NYÍRGELSE • NYÍRGYULAJ • NYÍRI • NYÍRIBRONY • NYÍRJÁKÓ • NYÍRKARÁSZ • NYÍRKÁTA • NYÍRKÉRCS • NYÍRLÖVŐ • NYÍRLUGOS • NYÍRMADA • NYÍRMÁRTONFALVA • NYÍRMEGGYES • NYÍRMIHÁLYDI • NYÍRPARASZNYA • NYÍRPAZONY • NYÍRPILIS • NYÍRTASS • NYÍRTELEK • NYÍRTÉT • NYÍRTURA • NYÍRVASVÁRI • NYOMÁR • NYŐGÉR • NYUGOTSZENTERZSÉBET • NYÚL • ÓBÁNYA • ÓBAROK • ÓBUDAVÁR • ÓCSA • ÓCSÁRD • ÓFALU • ÓFEHÉRTÓ • ÓFÖLDEÁK • ÓHÍD • OKÁNY • OKORÁG • OKORVÖLGY • OLASZ • OLASZFA • OLASZFALU • OLASZLISZKA • OLCSVA • OLCSVAAPÁTI • OLD • ÓLMOD • OLTÁRC • ONGA • ÓNOD • ÓPÁLYI • ÓPUSZTASZER • ORBÁNYOSFA • ORCI • ORDACSEHI • ORDAS • ORFALU • ORFŰ • ORGOVÁNY • ORMÁNDLAK • ORMOSBÁNYA • OROSHÁZA • OROSZI • OROSZLÁNY • OROSZLÓ • OROSZTONY • ORTAHÁZA • OSLI • OSTFFYASSZONYFA • OSTOROS • OSZKÓ • OSZLÁR • OSZTOPÁN • ÓZD • ÓZDFALU • OZMÁNBÜK • OZORA • ÖCS • ŐCSÉNY • ÖCSÖD • ÖKÖRITÓFÜLPÖS • ÖLBŐ • ÖMBÖLY • ŐR • ŐRBOTTYÁN • ÖREGCSERTŐ • ÖREGLAK • ŐRHALOM • ŐRIMAGYARÓSD • ŐRISZENTPÉTER • ÖRKÉNY • ÖRMÉNYES • ÖRMÉNYKÚT • ŐRTILOS • ÖRVÉNYES • ŐSAGÁRD • ŐSI • ÖSKÜ • ÖTTEVÉNY • ÖTTÖMÖS • ÖTVÖSKÓNYI • PÁCIN • PACSA • PÁCSONY • PADÁR • PÁHI • PÁKA • PAKOD • PÁKOZD • PAKS • PALÉ • PÁLFA • PÁLFISZEG • PÁLHÁZA • PÁLI • PALKONYA • PÁLMAJOR • PÁLMONOSTORA • PÁLOSVÖRÖSMART • PALOTABOZSOK • PALOTÁS • PALOZNAK • PAMLÉNY • PAMUK • PÁND • PANKASZ • PANNONHALMA • PÁNYOK • PANYOLA • PAP • PÁPA • PÁPADERESKE • PÁPAKOVÁCSI • PÁPASALAMON • PÁPATESZÉR • PAPKESZI • PÁPOC • PAPOS • PÁPRÁD • PARÁD • PARÁDSASVÁR • PARASZNYA • PÁRI • PASZAB • PÁSZTÓ • PÁSZTORI • PAT • PATAK • PATALOM • PATAPOKLOSI • PATCA • PÁTKA • PATOSFA • PÁTROHA • PATVARC • PÁTY • PÁTYOD • PÁZMÁND • PÁZMÁNDFALU • PÉCEL • PECÖL • PÉCS • PÉCSBAGOTA • PÉCSDEVECSER • PÉCSELY • PÉCSUDVARD • PÉCSVÁRAD • PELLÉRD • PÉLY • PENC • PENÉSZLEK • PÉNZESGYŐR • PENYIGE • PÉR • PERBÁL • PERE • PERECSE • PEREKED • PERENYE • PERESZNYE • PERESZTEG • PERKÁTA • PERKUPA • PERŐCSÉNY • PETERD • PÉTERHIDA • PÉTERI • PÉTERVÁSÁRA • PÉTFÜRDŐ • PETHŐHENYE • PETNEHÁZA • PETŐFIBÁNYA • PETŐFISZÁLLÁS • PETŐHÁZA • PETŐMIHÁLYFA • PETRIKERESZTÚR • PETRIVENTE • PETTEND • PILINY • PILIS • PILISBOROSJENŐ • PILISCSABA • PILISCSÉV • PILISJÁSZFALU • PILISMARÓT • PILISVÖRÖSVÁR • PILISSZÁNTÓ • PILISSZENTIVÁN • PILISSZENTKERESZT • PILISSZENTLÁSZLÓ • PINCEHELY • PINKAMINDSZENT • PINNYE • PIRICSE • PIRTÓ • PISKÓ • PITVAROS • PÓCSA • POCSAJ • PÓCSMEGYER • PÓCSPETRI • POGÁNY • POGÁNYSZENTPÉTER • PÓKASZEPETK • POLÁNY • POLGÁR • POLGÁRDI • POMÁZ • PORCSALMA • PORNÓAPÁTI • POROSZLÓ • PORPÁC • PORROG • PORROGSZENTKIRÁLY • PORROGSZENTPÁL • PÓRSZOMBAT • PORVA • PÓSFA • POTONY • POTYOND • PÖLÖSKE • PÖLÖSKEFŐ • PÖRBÖLY • PÖRDEFÖLDE • PÖTRÉTE • PRÜGY • PULA • PUSZTAAPÁTI • PUSZTABERKI • PUSZTACSALÁD • PUSZTACSÓ • PUSZTADOBOS • PUSZTAEDERICS • PUSZTAFALU • PUSZTAFÖLDVÁR • PUSZTAHENCSE • PUSZTAKOVÁCSI • PUSZTAMAGYARÓD • PUSZTAMÉRGES • PUSZTAMISKE • PUSZTAMONOSTOR • PUSZTAOTTLAKA • PUSZTARADVÁNY • PUSZTASZABOLCS • PUSZTASZEMES • PUSZTASZENTLÁSZLÓ • PUSZTASZER • PUSZTAVACS • PUSZTAVÁM • PUSZTAZÁMOR • PUTNOK • PÜSKI • PÜSPÖKHATVAN • PÜSPÖKLADÁNY • PÜSPÖKMOLNÁRI • PÜSPÖKSZILÁGY • RÁBACSANAK • RÁBACSÉCSÉNY • RÁBAGYARMAT • RÁBAHÍDVÉG • RÁBAKECÖL • RÁBAPATONA • RÁBAPATY • RÁBAPORDÁNY • RÁBASEBES • RÁBASZENTANDRÁS • RÁBASZENTMIHÁLY • RÁBASZENTMIKLÓS • RÁBATAMÁSI • RÁBATÖTTÖS • RÁBCAKAPI • RÁCALMÁS • RÁCKERESZTÚR • RÁCKEVE • RÁD • RÁDFALVA • RÁDÓCKÖLKED • RADOSTYÁN • RAGÁLY • RAJKA • RAKACA • RAKACASZEND • RAKAMAZ • RÁKÓCZIBÁNYA • RÁKÓCZIFALVA • RÁKÓCZIÚJFALU • RÁKSI • RAMOCSA • RAMOCSAHÁZA • RÁPOLT • RAPOSKA • RÁSONYSÁPBERENCS • RÁTKA • RÁTÓT • RAVAZD • RECSK • RÉDE • RÉDICS • REGÉC • REGENYE • REGÖLY • RÉM • REMETESZŐLŐS • RÉPÁSHUTA • RÉPCELAK • RÉPCESZEMERE • RÉPCESZENTGYÖRGY • RÉPCEVIS • RESZNEK • RÉTALAP • RÉTKÖZBERENCS • RÉTSÁG • RÉVFÜLÖP • RÉVLEÁNYVÁR • REZI • RICSE • RIGÁCS • RIGYÁC • RIMÓC • RINYABESENYŐ • RINYAKOVÁCSI • RINYASZENTKIRÁLY • RINYAÚJLAK • RINYAÚJNÉP • ROHOD • ROMÁND • ROMHÁNY • ROMONYA • RÓZSAFA • ROZSÁLY • RÓZSASZENTMÁRTON • RÖJTÖKMUZSAJ • RÖNÖK • RÖSZKE • RUDABÁNYA • RUDOLFTELEP • RUM • RUZSA • SÁGÚJFALU • SÁGVÁR • SAJÓBÁBONY • SAJÓECSEG • SAJÓGALGÓC • SAJÓHÍDVÉG • SAJÓIVÁNKA • SAJÓKÁPOLNA • SAJÓKAZA • SAJÓKERESZTÚR • SAJÓLÁD • SAJÓLÁSZLÓFALVA • SAJÓMERCSE • SAJÓNÉMETI • SAJÓÖRÖS • SAJÓPÁLFALA • SAJÓPETRI • SAJÓPÜSPÖKI • SAJÓSENYE • SAJÓSZENTPÉTER • SAJÓSZÖGED • SAJÓVÁMOS • SAJÓVELEZD • SAJTOSKÁL • SALFÖLD • SALGÓTARJÁN • SALKÖVESKÚT • SALOMVÁR • SÁLY • SÁMOD • SÁMSONHÁZA • SAND • SÁNDORFALVA • SÁNTOS • SÁP • SÁRÁND • SÁRAZSADÁNY • SÁRBOGÁRD • SÁREGRES • SÁRFIMIZDÓ • SÁRHIDA • SÁRISÁP • SARKAD • SARKADKERESZTÚR • SÁRKERESZTES • SÁRKERESZTÚR • SÁRKESZI • SÁRMELLÉK • SÁROK • SÁROSD • SÁROSPATAK • SÁRPILIS • SÁRRÉTUDVARI • SARRÓD • SÁRSZENTÁGOTA • SÁRSZENTLŐRINC • SÁRSZENTMIHÁLY • SARUD • SÁRVÁR • SÁSD • SÁSKA • SÁTA • SÁTORALJAÚJHELY • SÁTORHELY • SÁVOLY • SÉ • SEGESD • SELYEB • SELLYE • SEMJÉN • SEMJÉNHÁZA • SÉNYE • SÉNYŐ • SEREGÉLYES • SERÉNYFALVA • SÉRSEKSZŐLŐS • SIKÁTOR • SIKLÓS • SIKLÓSBODONY • SIKLÓSNAGYFALU • SIMA • SIMASÁG • SIMONFA • SIMONTORNYA • SIÓAGÁRD • SIÓFOK • SIÓJUT • SIROK • SITKE • SOBOR • SOKORÓPÁTKA • SOLT • SOLTSZENTIMRE • SOLTVADKERT • SÓLY • SOLYMÁR • SOM • SOMBEREK • SOMLÓJENŐ • SOMLÓSZŐLŐS • SOMLÓVÁSÁRHELY • SOMLÓVECSE • SOMODOR • SOMOGYACSA • SOMOGYAPÁTI • SOMOGYARACS • SOMOGYASZALÓ • SOMOGYBABOD • SOMOGYBÜKKÖSD • SOMOGYCSICSÓ • SOMOGYDÖRÖCSKE • SOMOGYEGRES • SOMOGYFAJSZ • SOMOGYGESZTI • SOMOGYHÁRSÁGY • SOMOGYHATVAN • SOMOGYJÁD • SOMOGYMEGGYES • SOMOGYSÁMSON • SOMOGYSÁRD • SOMOGYSIMONYI • SOMOGYSZENTPÁL • SOMOGYSZIL • SOMOGYSZOB • SOMOGYTÚR • SOMOGYUDVARHELY • SOMOGYVÁMOS • SOMOGYVÁR • SOMOGYVISZLÓ • SOMOGYZSITFA • SOMOSKŐÚJFALU • SONKÁD • SOPONYA • SOPRON • SOPRONHORPÁCS • SOPRONKÖVESD • SOPRONNÉMETI • SORKIFALUD • SORKIKÁPOLNA • SORMÁS • SOROKPOLÁNY • SÓSHARTYÁN • SÓSKÚT • SÓSTÓFALVA • SÓSVERTIKE • SÓTONY • SÖJTÖR • SÖPTE • SÖRÉD • SUKORÓ • SUMONY • SÚR • SURD • SÜKÖSD • SÜLYSÁP • SÜMEG • SÜMEGCSEHI • SÜMEGPRÁGA • SÜTTŐ • SZABADBATTYÁN • SZABADEGYHÁZA • SZABADHÍDVÉG • SZABADI • SZABADKÍGYÓS • SZABADSZÁLLÁS • SZABADSZENTKIRÁLY • SZABÁS • SZABOLCS • SZABOLCSBÁKA • SZABOLCSVERESMART • SZADA • SZÁGY • SZAJK • SZAJLA • SZAJOL • SZAKÁCSI • SZAKADÁT • SZAKÁLD • SZAKÁLY • SZAKCS • SZAKMÁR • SZAKNYÉR • SZAKOLY • SZAKONY • SZAKONYFALU • SZÁKSZEND • SZALAFŐ • SZALÁNTA • SZALAPA • SZALASZEND • SZALATNAK • SZÁLKA • SZALKSZENTMÁRTON • SZALMATERCS • SZALONNA • SZAMOSANGYALOS • SZAMOSBECS • SZAMOSKÉR • SZAMOSSÁLYI • SZAMOSTATÁRFALVA • SZAMOSÚJLAK • SZAMOSSZEG • SZANDA • SZANK • SZÁNTÓD • SZANY • SZÁPÁR • SZAPORCA • SZÁR • SZÁRÁSZ • SZÁRAZD • SZÁRFÖLD • SZÁRLIGET • SZARVAS • SZARVASGEDE • SZARVASKEND • SZARVASKŐ • SZÁSZBEREK • SZÁSZFA • SZÁSZVÁR • SZATMÁRCSEKE • SZÁTOK • SZATTA • SZATYMAZ • SZAVA • SZÁZHALOMBATTA • SZEBÉNY • SZÉCSÉNKE • SZÉCSÉNY • SZÉCSÉNYFELFALU • SZÉCSISZIGET • SZEDERKÉNY • SZEDRES • SZEGED • SZEGERDŐ • SZEGHALOM • SZEGI • SZEGILONG • SZEGVÁR • SZÉKELY • SZÉKELYSZABAR • SZÉKESFEHÉRVÁR • SZÉKKUTAS • SZEKSZÁRD • SZELESTE • SZELEVÉNY • SZELLŐ • SZEMELY • SZEMENYE • SZEMERE • SZENDEHELY • SZENDRŐ • SZENDRŐLÁD • SZENNA • SZENTA • SZENTANTALFA • SZENTBALÁZS • SZENTBÉKKÁLLA • SZENTBORBÁS • SZENTDÉNES • SZENTDOMONKOS • SZENTE • SZENTEGÁT • SZENTENDRE • SZENTES • SZENTGÁL • SZENTGÁLOSKÉR • SZENTGOTTHÁRD • SZENTGYÖRGYVÁR • SZENTGYÖRGYVÖLGY • SZENTIMREFALVA • SZENTISTVÁN • SZENTISTVÁNBAKSA • SZENTJAKABFA • SZENTKATALIN • SZENTKIRÁLY • SZENTKIRÁLYSZABADJA • SZENTKOZMADOMBJA • SZENTLÁSZLÓ • SZENTLISZLÓ • SZENTLŐRINC • SZENTLŐRINCKÁTA • SZENTMARGITFALVA • SZENTMÁRTONKÁTA • SZENTPÉTERFA • SZENTPÉTERFÖLDE • SZENTPÉTERSZEG • SZENTPÉTERÚR • SZENYÉR • SZEPETNEK • SZERECSENY • SZEREMLE • SZERENCS • SZEREP • SZERGÉNY • SZIGETBECSE • SZIGETCSÉP • SZIGETHALOM • SZIGETMONOSTOR • SZIGETSZENTMÁRTON • SZIGETSZENTMIKLÓS • SZIGETÚJFALU • SZIGETVÁR • SZIGLIGET • SZIHALOM • SZIJÁRTÓHÁZA • SZIKSZÓ • SZIL • SZILÁGY • SZILASPOGONY • SZILSÁRKÁNY • SZILVÁGY • SZILVÁS • SZILVÁSVÁRAD • SZILVÁSSZENTMÁRTON • SZIN • SZINPETRI • SZIRÁK • SZIRMABESENYŐ • SZOB • SZOKOLYA • SZÓLÁD • SZOLNOK • SZOMBATHELY • SZOMÓD • SZOMOLYA • SZOMOR • SZORGALMATOS • SZOROSAD • SZŐC • SZŐCE • SZŐD • SZŐDLIGET • SZÖGLIGET • SZŐKE • SZŐKÉD • SZŐKEDENCS • SZŐLŐSARDÓ • SZŐLŐSGYÖRÖK • SZÖRÉNY • SZÚCS • SZUHA • SZUHAFŐ • SZUHAKÁLLÓ • SZUHOGY • SZULIMÁN • SZULOK • SZURDOKPÜSPÖKI • SZŰCSI • SZÜGY • SZŰR • TAB • TABAJD • TABDI • TÁBORFALVA • TÁC • TAGYON • TAHITÓTFALU • TAKÁCSI • TÁKOS • TAKSONY • TAKTABÁJ • TAKTAHARKÁNY • TAKTAKENÉZ • TAKTASZADA • TALIÁNDÖRÖGD • TÁLLYA • TAMÁSI • TANAKAJD • TÁP • TÁPIÓBICSKE • TÁPIÓGYÖRGYE • TÁPIÓSÁG • TÁPIÓSZECSŐ • TÁPIÓSZELE • TÁPIÓSZENTMÁRTON • TÁPIÓSZŐLŐS • TÁPLÁNSZENTKERESZT • TAPOLCA • TAPSONY • TÁPSZENTMIKLÓS • TAR • TARANY • TARCAL • TARD • TARDONA • TARDOS • TARHOS • TARJÁN • TARJÁNPUSZTA • TÁRKÁNY • TARNABOD • TARNALELESZ • TARNAMÉRA • TARNAÖRS • TARNASZENTMÁRIA • TARNASZENTMIKLÓS • TARNAZSADÁNY • TÁRNOK • TÁRNOKRÉTI • TARPA • TARRÓS • TÁSKA • TASS • TASZÁR • TÁT • TATA • TATABÁNYA • TATAHÁZA • TATÁRSZENTGYÖRGY • TÁZLÁR • TÉGLÁS • TEKENYE • TÉKES • TEKLAFALU • TELEKES • TELEKGERENDÁS • TELEKI • TELKI • TELKIBÁNYA • TENGELIC • TENGERI • TENGŐD • TENK • TÉNYŐ • TÉPE • TEREM • TERÉNY • TERESKE • TERESZTENYE • TERPES • TÉS • TÉSA • TÉSENFA • TÉSENY • TESKÁND • TÉT • TETÉTLEN • TEVEL • TIBOLDDARÓC • TIBORSZÁLLÁS • TIHANY • TIKOS • TILAJ • TIMÁR • TINNYE • TISZAADONY • TISZAALPÁR • TISZABÁBOLNA • TISZABECS • TISZABERCEL • TISZABEZDÉD • TISZABŐ • TISZABURA • TISZACSÉCSE • TISZACSEGE • TISZACSERMELY • TISZADADA • TISZADERZS • TISZADOB • TISZADOROGMA • TISZAESZLÁR • TISZAFÖLDVÁR • TISZAFÜRED • TISZAGYENDA • TISZAGYULAHÁZA • TISZAIGAR • TISZAINOKA • TISZAJENŐ • TISZAKANYÁR • TISZAKARÁD • TISZAKÉCSKE • TISZAKERECSENY • TISZAKESZI • TISZAKÓRÓD • TISZAKÜRT • TISZALADÁNY • TISZALÖK • TISZALÚC • TISZAMOGYORÓS • TISZANAGYFALU • TISZANÁNA • TISZAÖRS • TISZAPALKONYA • TISZAPÜSPÖKI • TISZARÁD • TISZAROFF • TISZASAS • TISZASÜLY • TISZASZALKA • TISZASZENTIMRE • TISZASZENTMÁRTON • TISZASZIGET • TISZASZŐLŐS • TISZATARDOS • TISZATARJÁN • TISZATELEK • TISZATENYŐ • TISZAUG • TISZAÚJVÁROS • TISZAVALK • TISZAVÁRKONY • TISZAVASVÁRI • TISZAVID • TISZTABEREK • TIVADAR • TÓALMÁS • TÓFALU • TÓFEJ • TÓFŰ • TOKAJ • TOKOD • TOKODALTÁRÓ • TOKORCS • TOLCSVA • TOLD • TOLMÁCS • TOLNA • TOLNANÉMEDI • TOMAJMONOSTORA • TOMOR • TOMPA • TOMPALÁDONY • TORDAS • TORMAFÖLDE • TORMÁS • TORMÁSLIGET • TORNABARAKONY • TORNAKÁPOLNA • TORNANÁDASKA • TORNASZENTANDRÁS • TORNASZENTJAKAB • TORNYISZENTMIKLÓS • TORNYOSNÉMETI • TORNYOSPÁLCA • TORONY • TORVAJ • TÓSZEG • TÓTKOMLÓS • TÓTSZENTGYÖRGY • TÓTSZENTMÁRTON • TÓTSZERDAHELY • TÓTÚJFALU • TÓTVÁZSONY • TÖK • TÖKÖL • TÖLTÉSTAVA • TÖMÖRD • TÖMÖRKÉNY • TÖRÖKBÁLINT • TÖRÖKKOPPÁNY • TÖRÖKSZENTMIKLÓS • TÖRTEL • TÖTTÖS • TRIZS • TUNYOGMATOLCS • TURA • TÚRISTVÁNDI • TÚRKEVE • TÚRONY • TÚRRICSE • TUZSÉR • TÜRJE • TÜSKEVÁR • TYUKOD • UDVAR • UDVARI • UGOD • ÚJBAROK • ÚJCSANÁLOS • ÚJDOMBRÁD • ÚJFEHÉRTÓ • ÚJHARTYÁN • ÚJIRÁZ • ÚJIREG • ÚJKENÉZ • ÚJKÉR • ÚJKÍGYÓS • ÚJLENGYEL • ÚJLÉTA • ÚJLŐRINCFALVA • ÚJPETRE • ÚJRÓNAFŐ • ÚJSOLT • ÚJSZALONTA • ÚJSZÁSZ • ÚJSZENTIVÁN • ÚJSZENTMARGITA • ÚJSZILVÁS • ÚJTELEK • ÚJTIKOS • ÚJUDVAR • ÚJVÁRFALVA • UKK • UND • ÚNY • UPPONY • URA • URAIÚJFALU • ÚRHIDA • ÚRI • ÚRKÚT • USZKA • USZÓD • UZSA • ÜLLÉS • ÜLLŐ • ÜRÖM • VÁC • VÁCDUKA • VÁCEGRES • VÁCHARTYÁN • VÁCKISÚJFALU • VÁCRÁTÓT • VÁCSZENTLÁSZLÓ • VADNA • VADOSFA • VÁG • VÁGÁSHUTA • VAJA • VAJDÁCSKA • VAJSZLÓ • VAJTA • VÁL • VALKÓ • VALKONYA • VÁLLAJ • VÁLLUS • VÁMOSATYA • VÁMOSCSALÁD • VÁMOSGYÖRK • VÁMOSMIKOLA • VÁMOSOROSZI • VÁMOSPÉRCS • VÁMOSÚJFALU • VÁMOSSZABADI • VÁNCSOD • VANYARC • VANYOLA • VÁRAD • VÁRALJA • VARÁSZLÓ • VÁRASZÓ • VÁRBALOG • VARBÓ • VARBÓC • VÁRDA • VÁRDOMB • VÁRFÖLDE • VARGA • VÁRGESZTES • VÁRKESZŐ • VÁRONG • VÁROSFÖLD • VÁROSLŐD • VÁRPALOTA • VARSÁD • VARSÁNY • VÁRVÖLGY • VASAD • VASALJA • VÁSÁROSBÉC • VÁSÁROSDOMBÓ • VÁSÁROSFALU • VÁSÁROSMISKE • VÁSÁROSNAMÉNY • VASASSZONYFA • VASBOLDOGASSZONY • VASEGERSZEG • VASHOSSZÚFALU • VASKERESZTES • VA S KÚ T • VA S M E G Y E R • VASPÖR • VASSURÁNY • VASVÁR • VASZAR • VÁSZOLY • VASSZÉCSENY • VASSZENTMIHÁLY • VASSZILVÁGY • VÁT • VATTA • VÁZSNOK • VÉCS • VECSÉS • VÉGEGYHÁZA • VEJTI • VÉKÉNY • VEKERD • VELEM • VELEMÉR • VELENCE • VELÉNY • VÉMÉND • VÉNEK • VÉP • VEREB • VERESEGYHÁZ • VERŐCE • VERPELÉT • VERSEG • VERSEND • VÉRTESACSA • VÉRTESBOGLÁR • VÉRTESKETHELY • VÉRTESSOMLÓ • VÉRTESTOLNA • VÉRTESSZŐLŐS • VÉSE • VESZKÉNY • VESZPRÉM • VESZPRÉMFAJSZ • VESZPRÉMGALSA • VESZPRÉMVARSÁNY • VÉSZTŐ • VEZSENY • VID • VIGÁNTPETEND • VILLÁNY • VILLÁNYKÖVESD • VILMÁNY • VILONYA • VILYVITÁNY • VINÁR • VINDORNYAFOK • VINDORNYALAK • VINDORNYASZŐLŐS • VISEGRÁD • VISNYE • VISONTA • VISS • VISZ • VISZÁK • VISZLÓ • VISZNEK • VITNYÉD • VÍZVÁR • VIZSLÁS • VIZSOLY • VOKÁNY • VONYARCVASHEGY • VÖCKÖND • VÖLCSEJ • VÖNÖCK • VÖRÖSTÓ • VÖRS • ZABAR • ZÁDOR • ZÁDORFALVA • ZAGYVARÉKAS • ZAGYVASZÁNTÓ • ZÁHONY • ZAJK • ZAJTA • ZÁKÁNY • ZÁKÁNYFALU • ZÁKÁNYSZÉK • ZALA • ZALAAPÁTI • ZALABAKSA • ZALABÉR • ZALABOLDOGFA • ZALACSÁNY • ZALACSÉB • ZALAEGERSZEG • ZALAERDŐD • ZALAGYÖMÖRŐ • ZALAHALÁP • ZALAHÁSHÁGY • ZALAIGRICE • ZALAISTVÁND • ZALAKAROS • ZALAKOMÁR • ZALAKÖVESKÚT • ZALALÖVŐ • ZALAMEGGYES • ZALAMERENYE • ZALASÁRSZEG • Z A L A S Z A B A R • Z A L A S Z Á N TÓ • ZALASZEGVÁR • ZALASZENTBALÁZS • ZALASZENTGRÓT • ZALASZENTGYÖRGY • ZALASZENTIVÁN • Z A L A S Z E N T J A K A B • ZALASZENTLÁSZLÓ • ZALASZENTLŐRINC • ZALASZENTMÁRTON • ZALASZENTMIHÁLY • ZALASZOMBATFA • ZALÁTA • ZALATÁRNOK • ZALAÚJLAK • ZALAVÁR • ZALAVÉG • ZALKOD • ZAMÁRDI • ZÁMOLY • ZÁNKA • ZARÁNK • ZÁVOD • ZEBECKE • ZEBEGÉNY • ZEMPLÉNAGÁRD • ZENGŐVÁRKONY • ZICHYÚJFALU • ZICS • ZILIZ • ZIMÁNY • ZIRC • ZÓK • ZOMBA • ZUBOGY • ZSADÁNY • ZSÁKA • ZSÁMBÉK • ZSÁMBOK • ZSANA • Z S A R O L Y Á N • ZSEBEHÁZA • ZSÉDENY • ZSELICKISFALUD • ZSELICKISLAK • ZSELICSZENTPÁL • ZSENNYE • ZSIRA • ZSOMBÓ • ZSUJTA • ZSURK
TAK ÚTMUTATÓISMERTETŐ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEKHEZ
2016.
ÚtmutatóTELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ
2017. JANUÁR
4
5
MINISZTERI KÖSZÖNTŐTisztelt Polgármester Asszony!Tisztelt Polgármester Úr!
Lakókörnyezetünk színvonala életünk minőségének egyik legfontosabb – még ha olykor figyelmen kívül is hagyott – feltétele. Otthonunk, valamint tágabb értelemben vett épített és természeti környezetünk, az utca szépsége és korszerűsége nagymér-tékben hozzájárul emberi létünk méltóságához. Másfél éves előkészület után tavaly ebben a szellemben kezdődött meg az építészet és építésügy reformja. Az új szabá-lyozás biztosítani hivatott a jövőben épülő új házak magas minőségét mind mérnöki, mind művészi szempontból, ugyanakkor elgördítette a lakossági építkezések útjában fekvő bürokratikus akadályokat.
Az esztétikai minőség, a korszerűség és funkció fontosságát szem előtt tartó szemléletet azonban mind lakóházaink építése, mind településeink fejlesztése során el kell sajátítanunk. Felelősek vagyunk azért, hogy régi és új épületeink hozzájáruljanak településeink képének jobbá tételéhez, harmonikusan illeszkedjenek környezetük hagyományos épített és természetes kincsei alkotta tájba. A településkép védelméről szóló, 2016. évi LXXIV. törvény egyik legfontosabb, gyakorlati megvalósulást segítő eszköze a Településképi Arculati Kézikönyv, melynek megalkotásához nyújt hatékony segítséget minden település számára ez az útmutató, bemutatva az Arculati Kézikönyv elkészítéséhez szükséges lépéseket, feladatokat. Az útmutató a szépségében rejlő értékeket megőrző, erőforrásaival okosan gazdálkodó, innovációs lehető-ségeit hatékonyan kihasználó településfejlesztéshez, település szépítéshez nyújt hathatós segítséget.
Munkájukhoz sok örömöt és kitartást kívánok. Bízom benne, hogy együttgondolkodásunk és közös erőfeszítéseink eredményeként gyermekeink és unokáink életét sikerül szebbé, harmonikusabbá tenni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
BEVEZETŐA Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása, illetve védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására.
A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegretörően, és mindenki számára ért-hető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait.
A kézikönyv meghatározza a település településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönü-lő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, beépítési vázlatokat, egyúttal irányt mutat az építtetőknek.
Tekintettel arra, hogy az arculati kézikönyv egy ezidáig nem létező, újonnan bevezetett szabályozási műfaj, a rendelet-alkotást megelőzően elkészítettük négy magyarországi település kézikönyvének próbaverzióját. Az előkészítő és meg-alapozó munka tapasztalatai alapján készült jelen útmutató, ami mindenekelőtt a polgármesterek, a főépítészek, és a kézikönyvek kidolgozóinak munkáját hivatott segíteni.
Bízunk abban, hogy az útmutatóval megkönnyítjük mindazok munkáját, akik a kézikönyv kidolgozásának folyamatában részt vesznek és azon fáradoznak, hogy az magas színvonalon készülhessen el. Ennek érdekében a következőkben a kézi-könyv megvalósításának folyamatát lépésenként mutatjuk be. A kézikönyv kidolgozása során bármilyen kérdése felmerül, kérjük, forduljon a Miniszterelnökséghez ([email protected]) és megyei állami főépítészéhez bizalommal!
MiniszterelnökségÉpítészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
TARTALOMJEGYZÉK
1. Előkészítő lépések
1.1. Készítésben együttműködő partnerek
1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtés
1.3. A település megismerése
2. A kézikönyv tartalmi összeállítása
2.1. Tartalmi követelmények
2.2. A település bemutatása
2.3. Örökségünk, értékvizsgálat
2.4. Lehatárolás
2.5. Ajánlások
2.6. Jó példák
2.7. Beépítési vázlatok
3. A kézikönyv technikai összeállítása
3.1. Fényképek készítése a településen
3.2. Szövegek írása
3.3. A Lechner Tudásközpont közreműködése
3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhoz
4. A kézikönyv egyeztetése
4.1. Egyeztetési szabályok
4.2. A kézikönyv véglegesítése
4.3. A kézikönyv közzététele
5. Összefoglalás
5.1. Erőforrások
5.2. A vonatkozó jogszabályok
11
11
12
14
16
16
18
20
22
24
26
28
30
30
32
34
36
38
38
42
42
46
46
48
10
NEMZETI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAA Nemzeti Építészetpolitika több, mint 15 év után elkészült a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságán és 2015. októberében került átadásra. A magyar építészet és építésügy jövőjét, jellemző irányelveit összefoglaló kiadvány megadja a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. A kötet feladata, hogy bemutassa a minőségi épített környezet megte-remtése mellett, hogyan lehet hatékonyabb a lakosság szolgálata, valamint kevesebb a bürokrácia és az építéssel járó adminisztratív terhek. Mindez megalapozza a települések értékeit védő és kiteljesítő új szemléletet hozó jogszabályi változásokat, melynek része a Településképi Arculati Kézikönyv is.
11
1ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK1.1. Készítésben együttműködő partnerekA kézikönyv készítését települési (állandó, megbízott, vagy erre a feladat elvégzésére időlegesen megbízott) főépítész irányítja. A kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással történik.
polgármester, választott képviselők
helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták
építészek, településtervezők, bevont szakemberek
polgármesteri hivatal munkatársai
Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
Lechner Tudásközpont
főépítész
munkaerőidő eszközigényekpolgármesterfőépítész
7 nap –Erőforrásoka megvalósításhoz:
12
ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtésFontos, hogy a kézikönyv készítésének folyamatát széleskörű helyi támogatás övezze. A Kézikönyv hosszú távon jelen-tősen befolyásolja a település életét, ezért készítésébe be kell vonni a lakosságot, a helyi civil szervezeteket, lokálpat-riótákat, hogy érdemi módon beleszólhassanak a lakóhelyük jövőjébe, alakításába. A lakosság bevonásának módját, és a társadalmasítás résztvevőit az országos jogszabályok alapján kidolgozott helyi partnerségi szabályok tartalmazzák.
A társadalmasítás résztvevői:• lakosság• érdekképviseleti, civil és gazdálkodó
szervezetek• vallási közösségek
Meghirdetés módjai:• közterületen elhelyezett hirdetőfelület• helyi lap• önkormányzati honlap• lakossági fórum
Adatok összegyűjtése:• adatszolgáltatási kérelem• workshopok, munkacsoporti ülések• kérdőív, előkészített sablonba
szerkesztett vélemények,• fórumok, beszélgetés a helyi lakosok-
kal, szervezetekkel, döntéshozókkal,közmeghallgatások
Adatok kezelése:• adatok, javaslatok rendszerezése,
feldolgozása, értékelése• összefoglaló értékelés nyilvánossá
tétele
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
plakátmédia
főépítészszakember
21 nap
13
Jogszabályi háttérAz Tvtv. 5. § (3) bekezdése alapján a részletszabályokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:
29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e fejezetben meghatározott határidők figyelembe-vételével – az egyeztetési eljárást megelőzően dönt a partnersé-gi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza:
a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának
módját és határidejét, továbbá nyilvántartásának módját,c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolá-
sának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök,
kézikönyv és településképi rendelet nyilvánosságát biztosító in-tézkedéseket.
43/A. § (1) Az új kézikönyv … készítése, valamint módosítása során a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni.
(2) A polgármestera) a kézikönyv … elkészítésének, módosításának megkezdéséről
a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A. § (4) bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket,
b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azonállamigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézi-könyv kidolgozásához.
(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigaz-gatási szerv teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.
(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat.
(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével, az önkormányzati főépítész közreműködé-sével készül.
29/A. § (1) A polgármester … a kézikönyv … tekintetében a társadal-mi bevonás keretében a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és mó-don tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató), de legalább
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,b) helyi lapban,c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, ésd) lakossági fórumon.(3) A … a kézikönyv és a településképi rendelet készítésénél, módo-
sításánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális tájékoztatási forma a következő:
a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézi-könyv … készítésénél, módosításánál, … teljes körűen, … kell tel-jesíteni
(4) A … kézikönyv … készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes tájékoztatóval … kapcsolatos javaslatokat, észrevé-teleket az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg, de
a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzőenlegalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jelení-teni,
b) az észrevételeket, javaslatokatba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számí-
tott 8 napon belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg - , … lehet papíralapon vagy elektronikusan megtenni.
14
ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK1.3. A település megismeréseA Kézikönyv kidolgozásához elengedhetetlen, hogy pontos és reális képet kapjunk a településünk településképet meghatá-rozó adottságairól. Az átfogó helyismeret a jó Kézikönyv kidolgozásának alapja.
• gyűjtsük össze a forrásdokumentumokat, az adatszolgáltatásokat• többször is járjuk be a települést• beszélgessünk a helyi lakosokkal, hallgassuk meg tapasztalataikat
Szintetizáljuk az összegyűjtött, és a helyismeretből következő információkat a településkép-védelem szempontrendszere szerint, annak érdekében, hogy a Kézikönyv minél teljesebb legyen.Az összegyűjtött ismeretanyagra alapvetően a Kézikönyv 2. és 4. fejezeteinek a kidolgozásához lesz szükség.
A település megismerésénél fontos:• minél több időt töltsünk el a település bejárásával• az objektív tényeket, adatokat jegyezzük fel• a forrásokból a lényegi információkat használjuk fel• látogassunk el a közösségi helyekre, eseményekre
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
gépkocsimédia
főépítészmunkatársak
3-8 nap
15
Próba kézikönyvekA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű fotó készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
Bujnovszky Tamás fotói – Csomád
1100 db
900 db
840 db
650 db
elkészített fotók összesen
elkészített fotók összesen
elkészített fotók összesen
elkészített fotók összesen
16
Csomád, Budakalász és Hódmezővásárhely Településképi Arculati kézikönyveinek borítói
2KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.1. Tartalmi követelményekA kézikönyv a település teljes közigazgatási területére készül.
A kézikönyvnek legalább az alábbi fejezeteket tartalmaznia kell, a beépítési vázlatok kivételével.
1. Bevezetés, köszöntő2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi
jellemzők4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és
településkarakter bemutatásával5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója –
utcák, terek, közparkok, közkertek6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés),
kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések 8. Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom)
Csomád, Budakalász és Hódmezővásárhely Településképi Arculati kézikönyveinek borítói
17
Jogszabályi háttérA Kézikönyvvel kapcsolatos alapkövetelményeket a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény határozza meg:
4. § (1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.(2) A kézikönyv a - települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és
minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
(3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.5. § (1) A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település
által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.(2) A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatás-
körében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon - a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.
A Kézikönyv tartalmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet V. Fejezete és 12. mel-léklete tartalmazza:
21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.(2) A kézikönyv - a 21/A. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel - a település teljes közigazgatási területére készül.(3) A kézikönyvben - a településképi követelmények megalapozására - meg kell határozni a település településkaraktert meghatáro-
zó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculatijellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő
építészeti elemeket.(4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül és legalább a 12. mellékletben meghatározott fejezeteket
tartalmazza azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező.(5) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, a 7. mellékletben meghatározott
beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.(6) A kézikönyv szerkeszthető - e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyil-
vántartásra alkalmas - digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.
18
A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.2. A település bemutatásaA fejezetben a település története, és a településszerkezeti fejlődésének ismertetése mellett a kialakult adottságait általá-nosan jellemezzük, leírjuk és bemutatjuk:• a települési környezet vizuális megjelenést meghatározó kulturális, társadalmi (a hely, a hagyomány), léptékbeli, formai,anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus és üzenet) jellemzőket;• a település épített és táji környezetének vizuális megjelenését;• az épített és táji környezet általános településképi jellemzőit (a településszerkezet, jellegzetes épülettípus, tömegformá-lás, homlokzati kialakítás, emléktáblák, a nyaghasználat, a táj alkotó elemei, a tájtípus, a település megjelenése a tájban, művelési mód, növényzet és természetes környezet);Az általános jellemzők meghatározásánál fontos, hogy szöveges és rajzi formában egyaránt rögzíthető jellemzőket ismertessünk.
Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 2. fejezetéből
19
Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 2. fejezetéből
Próba kézikönyvek – 2. Település bemutatása fejezetA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
6500 karakter 3 db
4 db
4 db
3 db
7300 karakter
2400 karakter
3000 karakter
rész szövege bekerült fotók
bekerült fotók
bekerült fotók
bekerült fotók
rész szövege
rész szövege
rész szövege
20
A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.3. Örökségünk, értékvizsgálatTELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TELEPÜLÉSKÉPI JELLEMZŐK
A fejezetben a településképi szempontból meghatározó, építészeti, műemléki, táji és természeti értékeket, illetve telepü-lésképi jellemzőket ismertetjük, a rendelkezésre álló értékleltárok felhasználásával.
Értékek lehetnek például:• műemlékek, emléktáblák,• helyi építészeti örökség elemei• helyi védelem alatt álló területek, épületek,
emléktáblák, egyéb elemek• helyi jelentőségű egyéb településképi értékek (közintézmény, fasor, közpark, szobor stb.)
Az értékek gyűjtésénél és feldolgozásánál fontos, hogy:• az örökségvédelmi hatástanulmányt, értékleltárt, megalapozó vizsgálatot ismerjük meg és határozzuk meg a település-képi szempontból meghatározó elemeket• a társadalmasítás során beérkezett értékjavaslatokat használjuk fel• minden olyan dolgot jegyezzünk fel, amire a helyi lakosok büszkék• az értékek közül a településképet meghatározó jellegzetességeket ismerjük meg• hasznos lehet érték-kategóriák meghatározása• az értékeket térképen is javasolt jelölni.
Fontos, hogy a Kézikönyv ezen fejezetében csak a legmeghatározóbb értékeket mutassuk be. A fejezetnek alkalmasnak kell lennie a helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett (vagy védelemre javasolt) területre és elemre vonatkozóan a településképi követelmények meghatározásának megalapozására.
21
Próba kézikönyvek – 3. Örökségünk fejezetA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
Részlet Hódmezővásáhely Településképi Arculati Kézikönyv 3. fejezetéből
rész szövege bekerült fotók bekerült értékek
bekerült fotók bekerült értékek
bekerült fotók bekerült értékek
bekerült fotók bekerült értékek
rész szövege
rész szövege
rész szövege7 db
12 db
8 db
41 db
13 db
12 db
7 db
39 + 34 db
2400 karakter
15000 karakter
3800 karakter
3300 karakter
22
A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.4. LehatárolásTELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, A TELEPÜLÉSKÉP, ARCULATI JELLEMZŐK ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER BEMUTATÁSÁVAL
A fejezetben le kell határolnunk a településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területeket. Fő szabály, hogy egy településen több településképi szempontból meghatározó terület is kijelölhető, a kijelölés mellett a településképi, az arculati és településkaraktert meghatározó jellemzőket is be kell mutatni, az adott épített és a természeti környezet tekin-tetében releváns témakörök szerint• a természetes környezet,• a település megjelenése a tájban,• a településszerkezet,• a jellegzetes épülettípus,• a tömegformálás,• a homlokzati kialakítás,• az anyaghasználat,• növényzet.
A helyi eltérő karakterű területek meghatározásánál lényeges, hogy:• a lehatárolást minden esetben pontosan kell megtenni, javasolt az egyes területek elnevezése;• egy településképi szempontból meghatározó területet alapvetően a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építé-szeti arculat, település- vagy tájkarakter határoz meg;• ne vesszünk el a részletekben, az apró különbségeket ne vegyük figyelembe a munka során;• a túl sokfelé tördelt lehatárolás nehezíti a megértést és az átláthatóságot (településmérettől függően célszerű legfeljebb 5-10 területegység kijelölése);• az eltérő karakterű területek nem azonosak a helyi építési szabályzatban meghatározott övezeti rendszerrel, közvetlenösszefüggést ne keressünk!
A településképi szempontból meg-határozó területeket ábrázoló térkép megszerkesztéséhez szükséges anyagok:• alaptérkép a lehatárolások bemuta-tásához• a beazonosításhoz szükséges utcákmegnevezése, egyéb tájékozódást se-gítő elemek jelölése• a lehatárolások digitális feldolgozá-sa a Kézikönyv szerkesztéséhez és az egyeztetéshez
23
Részlet Budakalász Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezetéből
Próba kézikönyvek – 4. Eltérő karakterű településrészek fejezetA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és térkép készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
rész szövege bekerült fotók
bekerült fotók
bekerült fotók
bekerült fotók
rész szövege
rész szövege
rész szövege egységek térképek
egységek térképek
egységek térképek
egységek térképek
3 db 1 db
4 db 1 db
10 db 1 db
8 db 2 db
5 db
5 db
8 db
6 db
4200 karakter
3800 karakter
7500 karakter
9100 karakter
24
A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.5. AjánlásokA TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK, ÉPÍTÉSZETI ÉS KÖZTERÜLETEKTELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA
Ebben a fejezetben a településképi illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásokkal.Az építészeti útmutató és a közterületek településképi útmutatója az előző fejezetekben meghatározott területi lehatáro-lások szerint útmutatók formájában „bontják ki” többek között a településképi és arculati jellemzőket. Az építészeti útmu-tatókban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze a településképi követelmények meghatározásához, alátámasztásához, ezek:• védelemhez kapcsolódó településképi követelmények• területi építészeti követelmények• egyedi építészeti követelmények• reklámhordozókra és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények• sajátos építményfajták elhelyezésével kapcsolatos követelmények.
Az útmutatók alkalmasak arra, hogy a pozitív példák mellett negatív példákat is rögzítsenek, sematikus ábrák segítségével.
Az építészeti útmutató témakörei :• magassági arányok• alkalmazandó tetőhajlásszög• lehetséges tetőforma• megfelelő telepítés• terepalakítási módok• épületek szinezése
• kerítések kialakítása• tömegformálás• anyaghasználat• térfal• 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet javasolt 12. mellékletében meghatározott
egyéb tartalmi elemek
25
Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 5. Építészeti útmutató fejezetéből
Próba kézikönyvek – 5. Építészeti útmutató fejezet – első részA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és ábra készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD rész fotói
rész fotói
rész fotói
rész fotói39 db (107 db összesen)
27 db (80 db összesen)
25 db (68 db összesen)
17 db (43 db összesen)útmutató ábrái
útmutató ábrái
útmutató ábrái
útmutató ábrái
3 db
4 db
4 db
3 db6500 karakter
7300 karakter
2400 karakter
3000 karakter
rész szövege
rész szövege
rész szövege
rész szövege
26
Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 6. Jó példák fejezetéből
A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.6. Jó példákÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK, TORNÁCOK, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, HOMLOKZATKÉPZÉS, EMLÉKTÁBLÁK), KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKA jó példák fejezetek szemléletformáló jellegűek, az előző fejezetekben meghatározott területi lehatárolások szerint jó példákat mutatnak be, nagyobb részben fotókkal, és azok rövid szöveges meghatározásával.
Fontos, hogy csak jó példákat mutassunk be, mert amennyiben felismerhető, beazonosítható módon rossz példák is sze-repelnek, úgy az hátrányosan érintheti az adott ingatlan tulajdonosát.
27
Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 6. Jó példák fejezetéből
Próba kézikönyvek – 6. Jó példák fejezet - első részA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
6000 karakter 70 db
40 db
35 db
28 db
10500 karakter
7500 karakter
5000 karakter
rész szövege rész fotói
rész fotói
rész fotói
rész fotói
rész szövege
rész szövege
rész szövege
28
Tóth Zsuzsanna, építész; Horváth Csaba, építész; Hoffman Tamás, építész - Human scale - madártávlati kép a Csingeri út felől
A KÉZIKÖNYV TARTALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSA2.7. Beépítési vázlatokNEM KÖTELEZŐ TARTALOM
A beépítési vázlatok c. fejezet a Kézikönyv nem kötelezően kidolgozandó eleme. A fejezet olyan területekre vonatkozó beépítési vázlatokat tartalmaz, amely területek beépítése településképi szempontból különleges figyelmet igényel.
29
30
A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA3.1. Fényképek készítése a településenAz Arculati Kézikönyv közérthetőségét erősíti, ha az írásos és rajzos anyagok mellett a mondanivalónkat sok fotóvalegészítjük ki. A kézikönyv fejezeteihez illeszkedő képeket használjunk.
Amit mindenképp fotózunk:• építészeti és egyéb értékek• egyedi épületek, építmények• követendő kortárs épületek• utcaképek, utcák, terek• kerítések• kertek• tornácok, előtetők, erkélyek• ajtók, ablakok• homlokzatképzések, emléktáblák• hirdetések, reklámtáblák, egyéb műszakiberendezések• növények• egyéb részletek
Javaslatok a település fotózásához:• megtervezett útvonal szerint haladjunk, legyenek előre rögzített fotózandó objektumok a célállomások között;• csak jó példákat fotózzunk, igyekezzünk megtalálni a szép részeket és részleteket;• úgy készítsük a képeket, hogy könnyen be tudjuk azonosítani a felvétel helyét;• minden eltérő karakterű településrészen készítsünk felvételeket;• lehetőleg többen menjünk, mert mindenki más értékes dolgokat vesz észre;• minél több képet készítsünk, hogy tudjunk miből válogatni;• készítsünk álló és fekvő képeket is, hogy megkönnyítsük a szerkesztést;• lehetőség szerint jó minőségű kamerákat használjunk;• csak olyan képeket használjunk fel, amelyiknek be tudjuk azonosítani a készítőjét;• készíthetünk éjszakai felvételeket is, de a fotók túlnyomó része ideális nappali fénynél készüljön.
3
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
min. 1 db fényképezőgépfotós(ok)1-5 nap
31
Fényképek a négy Településképi Arculati Kézikönyv pilot verziójából
Próba kézikönyvek – Teljes kiadvány fényképeiA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg és fotó készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
1100 db 39+34 db
7 db
12 db
13 db
900 db
840 db
650 db
készített fotók bekerült fotók
bekerült fotók
bekerült fotók
bekerült fotók
készített fotók
készített fotók
készített fotók
32
A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA3.2. Szövegek írásaA település megismerése, értékeinek feltárása, az eltérő karakterek meghatározása és a fotózás után a következő lépés az ezekhez kapcsolódó összefoglaló, rövid szövegek megírása. Tartsuk szem előtt, hogy a kézikönyv nem csak szakembe-reknek készül, így törekedjünk a közérthetőségre. A lényegre koncentrálva, tömören fogalmazzuk meg az adott témakörök szövegeit.
Település bemutatása fejezet• rövid összefoglaló a településről, a település történetéről• általános településkép: a település épített és természeti környezet vizuális megjelenéséről• általános településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összességeÖrökségünk című fejezet• a meghatározó helyi műemléki értékek, a helyi lakosok által megnevezett értékek kiemelésével
( jellemzően az értékleltárból vagy az MV-ból ezen szempontok szerint kiemelt elemeket tartalmazza )Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása című fejezet• Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolásának leírása (jelleg-
zetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó eltérő karakterű területek térképi lehatárolása, a lehatárolás szempontjai: a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat, a növényzet)
• A lehatárolt területekre, a településképi követelmények meghatározásához: a településkép szövegesbemutatása, arculati jellemzők szöveges bemutatása, településkarakter szöveges bemutatása (az adott épített és a természeti környezet településképi jellemzői)
A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások, útmutatók fejezet – A településképi követel-mények megalapozására:
• építészeti útmutató• közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek.Jó példák bemutatása fejezetek – A településképi követelmények megalapozására:• épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés),
kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása• sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések.Beépítési vázlat fejezet• A településképi szempontból különleges figyelmet igénylő területekre vonatkozó beépítési vázlat rö-
vid összefoglaló leírása, egyértelmű szöveges iránymutatás az építtetők számára.
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
összegyűjtött anyagokfőépítészmunkatársak
2-5 nap
33
Részlet Piliscsaba Településképi Arculati Kézikönyv 6. Mai példák fejezetéből
Minta kézikönyvek – Teljes kiadvány szövegeiA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbimennyiségű szöveg készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD teljes szöveg
teljes szöveg
teljes szöveg
teljes szöveg
42400 karakter
75500 karakter
85000 karakter
71000 karakter
34
A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA3.3. Tartalmak átadása a Lechner Tudásközpontnak2017. második felétől a Miniszterelnökség háttérintézményén, a Lechner Tudásközponton keresztül további hathatós segítséget nyújt a kézikönyvek elkészítéséhez. A kézikönyv tartalmi összeállítása után az összeszedett és elkészült nyersanyagokat a Lechner Tudásközpontnak lehet majd megküldeni a végső formátumba szerkesztéshez. Az anyagokat a kézikönyv fejezeteinek megfelelően rendszerezve, mappákba rendezve digitálisan küldjük meg.
A használható fájlformátumok: jpeg, word, pdf, dwg, dxf
szövegek, leírások
fotók
Lechner Tudásközponttérképek, Nonprofit Kft.lehatárolások
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
rendezett anyagok átadvaLechner Tudásközpontmunkatársak
14-21 nap
35
Részlet a Lechner Tudásközpont webes felületéről
Lechner Tudásközpont – Teljes kiadvány szerkesztéseA Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészet- és építésügyi politikáját támogató, valamint szakinformatikai feladatokat ellátó szakmai szervezete. Elsődleges küldetése az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság háttérintézeti és szakinformatikai feladatainak ellátása, amely mellett hangsúlyt kapnak az építészeti és a mérnöki feladatok, a vizuális kultúra terjesztése, a tudásmegosztás is. Számos feladata jogszabályban meghatározott és az ille-tékes minisztériumi szakterület szakmai feladataihoz kapcsolódik.
webes felület: http://lechnerkozpont.hu/
36
A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhozHa már összeszedtük a különböző területekre vonatkozó illeszkedési javaslatainkat, akkor nincs más dolgunk, mint a Lech-ner Tudásközpont online felületén kiválasztani az útmutatásoknak megfelelő ábrákat. Amennyiben nincs a honlapon olyan ábra, ami a kézikönyvbe szükséges, az ábra pontos leírásával igényelhetünk egy újat, melyet az Lechner Tudásközpont munkatársai elkészítenek.Az összes ábra kiválasztását, rendszerezését és az azokat magyarázó rövid szövegek megírását követően az online felüle-ten keresztül eljuttatott tartalmakat a Lechner Tudásközpontszerkesztői kérés esetén a kézikönyvbe illesztik.Ez a szakmai támogatás várhatóan 2017. második felétől lesz ingyenesen elérhető.
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
Lechner Tudásközpont web
főépítész5-10 nap
37
Részlet Csomád Településképi Arculati Kézikönyv 5. Építészeti útmutató fejezetéből
Minta kézikönyvek – 5. Építészeti útmutató fejezet – első részA rendeletalkotást megelőzően, a 4 Településképi Arculati Kézikönyv próbaverzió elkészítéséhez az alábbi mennyiségű szöveg, fotó és ábra készült.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
rész szövege
rész szövege
rész szövege
rész szövege rész fotói
rész fotói
rész fotói
rész fotói39 db (107 db összesen)
27 db (80 db összesen)
25 db (68 db összesen)
17 db (43 db összesen)útmutató ábrái
útmutató ábrái
útmutató ábrái
útmutató ábrái
3 db
4 db
4 db
3 db
3000 karakter
2400 karakter
7300 karakter
6500 karakter
38
A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE4.1. Egyeztetési szabályokA kézikönyvek egyeztetésének főbb ismeretei:• a partnerségi egyeztetés új szabályai• az egyeztetési szakaszok
A partnerségi egyeztetés fő szabályai:• a partnerségi egyeztetés helyi szabályai szerint történik, rendeletben meghatározott keretszabályok szerint• társadalmi bevonás keretében előzetes tájékoztató, legalább
� közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
� helyi lapban, ha van ilyen
� önkormányzati honlapon, és
� lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni)
• az elkészült kézikönyv partnerségi véleményezése, legalább
� közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
� helyi lapban, ha van ilyen
� önkormányzati honlapon, és
� lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezeteta hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni)
• a partnerek az előzetes tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket a helyi part-nerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg az észrevételeket, javaslatokat a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül papíralapon vagy elektronikusan.
4
39
Az egyeztetési szakaszok:• tájékoztatás a kézikönyv készítéséről, adatszolgáltatási kérelem
� partnerségi vélemények, javaslatok
� LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: adatszolgáltatás 21 napon belül• az elkészült kézikönyv egyeztetése
� partnerségi véleményezés a széleskörű nyilvánosság biztosításával, partnerségi szabályok szerint
� LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Ható-sága, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóság 21 napon belül
• az elfogadás előtt a vélemények és a kézikönyv tervezetében tett módosítások ismertetése a képviselő-testülettel,• elfogadás• közzététel, az elfogadást követő 15 napon belül, rövid közérthető összefoglaló kíséretében:
� elérhetővé teszi: az önkormányzati honlapon hirdetményben és az önkormányzati hivatalban nyomtatásban,
� megküldi: hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt a Lech-ner Tudásközpontba, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy
� a megküldés helyett: szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt, mint elektronikus úton hitelesí-tett dokumentumot elérhetővé teszi.
• ellenőrzés: jogszabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hiánya (az állami főépí-tészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal)• monitorozás:
� az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felület,
� a főépítész évente egy alkalommal a beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.
A véleményeztetés, egyúttal a népszerűsítés hatékony eszközeként, a Kézikönyv tartalmából kiállítást rendezhetünk, előadást tarthatunk.
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
előadás anyagkiállítás anyag
főépítészLechner Tudásközpontmunkatársak
21 nap
40
Jogszabályi háttér – részletekAz elkészült Kézikönyv véleményeztetésére vonatkozó előírásokat a Tvtv. 5. § (2)-(3) bekezdése alapján, a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:
21. A partnerségi egyeztetés29. § Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e
fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével - az egyeztetési eljárást
megelőzően dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során megha-
tározza:
a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,
b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának módját és határ-
idejét, továbbá nyilvántartásának módját,
c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolásának módját,
a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,
d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök, kézikönyv és
településképi rendelet nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.
29/A. § (1) A …. a kézikönyv …. tekintetében a társadalmi bevonás keretében a
(3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabá-
lyai szerinti helyen és módon tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató),
de legalább
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
b) helyi lapban,
c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és
d) lakossági fórumon.
(2) A polgármester az elkészült …. kézikönyv …. tekintetében - a széleskörű nyilvá-
nosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a (3) bekezdés sze-
rint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen
és módon (munkaközi tájékoztató), de legalább
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
b) helyi lapban,
c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és
d) lakossági fórumon ismerteti annak tartalmát.
(3) A …. kézikönyv …. készítésénél, módosításánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt
minimális tájékoztatási forma a következő:
a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézikönyv…. készítésé-
nél, módosításánál, …. teljes körűen,
b) a (2) bekezdésben foglalt követelményeket....
be) kézikönyv…. készítésénél, módosításánál teljes körűen kell teljesíteni.
(4) A ….. a kézikönyv … készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes
tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket
az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint
teszik meg, de
a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően legalább 8 nap-
pal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, helyi
lapban, honlapon meg kell jeleníteni,
b) az észrevételeket, javaslatokat
ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon
belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg -,
bb) ha a (3) bekezdés szerint nincs lakossági fórum, a (2) bekezdés a) vagy c) pontja
szerinti közzétételtől számított 8 napon belül lehet papír alapon vagy elektroni-
kusan megtenni.
31/A. A településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfoga-dásának szabályai43/A. § (1) Az új kézikönyv és településképi rendelet készítése, valamint módosítá-
sa során a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni.
(2) A polgármester
a) a kézikönyv és településképi rendelet elkészítésének, módosításának megkez-
déséről a társadalmi bevonás keretében a 29/A. § (1) bekezdése és a 29/A. § (4)
41
bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket,
b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon államigazgatási
szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.
(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti
a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezett-
ségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.
(4) A partner a 29/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észre-
vételeket tehet, véleményt nyilváníthat.
(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével,
az önkormányzati főépítész közreműködésével készül.
(6) A polgármester az elkészült
a) kézikönyvet és településképi rendeletet vagy ezek módosítását - a széleskörű
nyilvánosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a 29/A. § (2)
bekezdése és (4) bekezdés a) pontja szerint,
b) a kézikönyvet véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, a Nem-
zeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető
Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak,
c) a településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatás-
körében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hír-
közlési Hatóságnak, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek
és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.
(7) A (6) bekezdés szerint megküldött tervezetet a (6) bekezdésben meghatározott
szervek 21 napon belül véleményezik. A partnerségi véleményezésre a 29/A. § (4)
bekezdés b) pont ba) alpontja az irányadó.
(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett
véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés
esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv ter-
vezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.
(9) A (2) és (6) bekezdések szerinti államigazgatási szervekkel történő egyeztetés a
Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen történik. A
polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet digitális egyez-
tetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumo-
kat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban kell
biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a ké-
zikönyv és a településképi rendelet elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozá-
sért felelős szerv számára a vélemények elérését.
(10) A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre
történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöve-
ges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban kell biztosítani.
43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet,
illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül
a) rövid közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi:
aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben és
ab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, és
b) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadás-
ról szóló jegyzőkönyvvel együtt
ba) a Lechner Tudásközpontba,
bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,
bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építés-
ügyi osztályának, vagy
c) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel
együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont
ba)-bc) alpontja szerinti szerveknek.
(2) Ha
a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jog-
szabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészí-
tés hiányát észleli, vagy
b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul
kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű
tájékoztatása mellett - a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi fel-
ügyeleti eljárás lefolytatását.
(3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet monitoro-
zása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működ-
tetéséről.
(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett véle-
ményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.
42
A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE4.2. A kézikönyv véglegesítéseA véleményeztetés során beérkezett javaslatok alapján amennyiben az szükségessé válik, átdolgozzuk a Kézikönyvet. A véglegesített kézikönyvet a beérkezett és feldolgozott véleményekkel együtt ismertetjük a települési önkormányzat kép-viselő-testületével, egyetértés esetén a Kézikönyvet a képviselő-testület normatív határozat mellékleteként fogadja el.
munkaerőidő eszközigényekErőforrásoka megvalósításhoz:
–képviselő testület tagjai5-10 nap
43
Piliscsaba, partnerségi program - előadás
Jogszabályi háttér – részletekA véglegesített Kézikönyv elfogadására vonatkozó előírásokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet V-VI. fejezete tartalmazza:
„43/A §(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv tervezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.”
„21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.”
44
A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE4.3. A kézikönyv közzétételeA kézikönyv közzététele az önkormányzat (polgármester) feladata.
Főépítészként fontos feladat, hogy az elfogadott kézikönyvet minél több emberrel - a jelenleg is a településen élőkkel, és az ide költözni vágyókkal is – megismertessük.
Biztosítsuk, hogy a kézikönyv folyamatosan elérhető legyen digitális és nyomtatott formátumban is az érdeklődők számá-ra, mind a polgármesteri hivatalban, mind az első fokú építésügyi hatóságnál.
Közzététel, kézikönyvek elérhetősége:• az önkormányzati honlapon hirdetményben• az önkormányzati hivatalban nyomtatásban• Településkép Arculati Kézikönyv online felületén• helyi közintézményekben• szakmai szervezeteknél (Magyar Építész Kamara, LTK…)
Erőforrásoka megvalósításhoz:
eszközigényekmunkaerőidőnyomtatott anyagonline felület
Lechner Tudásközpont munkatársai
elfogadást követő 15 napon belül
45
Jogszabályi háttér – részletekA Kézikönyv közzétételére vonatkozó előírásokat a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete tartalmazza:
„43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet, illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül
a) rövid, közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi:aa) az önkormányzati honlapon hirdetményben ésab) az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, ésb) megküldi hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról
szóló jegyzőkönyvvel együttba) a Lechner Tudásközpontba,bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,bc) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi
osztályának, vagyc) a megküldés helyett szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt
mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi a b) pont ba)-bc) alpontja szerinti szerveknek.
(2) Haa) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogsza-
bályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hi-ányát észleli, vagy
b) a kormányhivatal járási hivatala jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezde-ményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű tájé-koztatása mellett - a döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
(3) A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképirendelet monitorozása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felületet működtetéséről.
(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett vélemé-nyeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.”
Piliscsaba, partnerségi program - előadás
46
KÉZIKÖNYV KÉSZÍTÉS LÉPÉSEI
1. Előkészítő lépések készítésbenegyüttműködő partnerek
7 nap
21 nap
3-8 nap
1 - 5 nap
2 - 5 nap
14 - 21 nap kapcsolattartás - 1főLTK munkatársak
5 - 10 nap
21 nap
5 - 10 nap
5-10 nap
elfogadást követő15 napon belül
számítógép, LTK webes felület
főépítész – 1 főmunkatársak – 1-3 fő
főépítész – 1 főmunkatársak – 1-3 fő
fotósok - 1-2 fő
főépítész - 1 főmunkatársak - 1-2 fő
megírt szövegek és leírások, kiválasztottfotók, térképek alapanyagai
településről szóló kiadványok, számítógép,szövegszerkesztő program, településrőlösszegyűjtött adatok és információk
számítógép, fényképezőgép,online felületek, nyomtatottplakátok, projektor, irodai cikkek
számítógép, fényképezőgép, online felületek,nyomtatott plakátok, projektor, irodai cikkek,kiállítás anyagai, előadás anyagai
kapcsolattartás - 1 főLTK munkatársak
főépítész - 1 fő,Lechner tudásközpontmunkatársak
képviselő testülettagjai
kapcsolattartás – 1 főLTK munkatársak
hivatali munkatársakkapcsolattartás - 1 főLTK munkatársai
településről szóló kiadványok,gépkocsi, fényképezőgép,jegyzeteléshez szükséges eszközök
településtérkép,min. 1 db fényképezőgép
számítógép, LTK webes felület
-
számítógép, Hivatal webes felülete,kidavány nyomtatott példányai,kiadvány digitális verziója
meghirdetés,társadalmasítás,adatgyűjtés
település megismerése
fényképek készítése
A kézikönyv véglegesítése
ábrák kiválasztása és rendszerezése
társadalmasítás -közzététel
szövegek írása
a kézikönyv egyeztetése
tartalmak LechnerTudásköz-pont közreműködése(2017. június 30-tól)
ábrák kiválasztása ésrendszerezése
2. A kézikönyvtechnikai összeállítása
3. A kézikönyvegyeztetése
IDŐ MUNKAERŐ ESZKÖZIGÉNYEK
ÖSSZESEN 80 nap
5ÖSSZEFOGLALÁS5.1. Erőforrások
47
Próba kézikönyvek - Felhasznált anyagok összesítőjeA következő táblázat a próba Településképi Arculati Kézikönyvek adatait mutatja, ennek segítségével könnyenösszehasonlíthatjuk a próbatelepüléseket, és viszonyíthatunk azok területi és lakossági méreteihez is.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BUDAKALÁSZ
PILISCSABA
CSOMÁD
megyeijogú város
TELEPÜLÉS TÍPUSA
ÚTMUTATÓÁBRÁINAK
SZÁMA
TERÜLETI EGYSÉGEK
SZÁMA
TÉRKÉPEK SZÁMA
TELJES SZÖVEG
KIADVÁNYBA BEKERÜLT
FOTÓK
ÖSSZESEN KÉSZÍTETT
FOTÓKLAKOSSÁGTERÜLET
város
város
község
487,98 km² 44 795 fő
15,17 km² 10 660 fő
25,57 km² 8053 fő
12,39 km² 1592 fő
900 db
840 db
650 db
1100 db
27 db80 db
25 db68 db
17 db43 db
39 db107 db
185 db 71 000 2 db 8 db
87 db 85 000 1 db 10 db
83 db 75 500 1 db 4 db
72 db 42 400 1 db 3 db
km²
48
ÖSSZEFOGLALÁS5.2. A vonatkozó jogszabályok
Országos jogszabályok• A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.)• A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, vala-
mint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet• A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet• A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet
Helyi rendeletek• helyi építési szabályzat• helyi reklámrendelet• az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet• a településképi véleményezésről, bejelentésről és kötelezésről szóló helyi rendeletek• fakivágásról szóló rendelet• a helyi természet védelméről szóló rendelet
Egyéb követelmények• A partnerségi egyeztetés helyi szabályai
IMPRESSZUMKONCEPCIÓ:Füleky Zsolt, Kolossa József DLA, Riedel Miklós Márton, Kara László
MINISZTERELNÖKSÉG ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG:Füleky Zsolt helyettes államtitkárKolossa József DLA főosztályvezetőSzabályozás és építészeti stratégia:Dauner Márton Imre, főosztályvezetőTarnai Gergely, főosztályvezető-helyettesKatona András, miniszteri biztos
LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KFT.Vezérigazgató: Riedel Miklós MártonProjektigazgató: Farkas TamásProjektvezető: Juhász Géza PéterAlprojektvezető: Kara László
KÉSZÍTETTE : Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága és Lechner Tudásközpont SZÖVEG : Babos Annamária, Czöndör Pál, Hild György DLA, Horogh Petra, Kassai-Szoó Dominika, Kállai Kata, Kolossa József DLA, Őrfi József, Pap Ádám, Sóti Bernadett Henrietta, Turi Attila, Varga RitaBORÍTÓ ÉS ÁBRÁK : Kiss Luca, Novák Sándor, Weiszkopf AndrásGRAFIKAI TERVEZÉS : Babos Annamária, Csont Szabolcs, Kállai Kata, Szántó Erika, Weiszkopf AndrásFOTÓ : Bujnovszky Tamás, Babos Annamária, Deák Márton, Kara László, Kállai Kata, Sóti Bernadett Henrietta, Szemerey Márta, Weiszkopf AndrásBETŰTÍPUS: Titillium
A kiadványban felhasználásra kerültek a Próba Településképi Arculati Kézikönyvek egyes lapjai.
Készült Magyarország Kormánya megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV.törvényhez kapcsolódóan.
MINDEN JOG FENNTARTVA : Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.
FELELŐS KIADÓ : Riedel Miklós Márton vezérigazgató, Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti ésInformatikai Nonprofit Kft.
Budapest, 2017.
MiniszterelnökségÉpítészeti és Építésügyi
Helyettes Államtitkárság
2017.