KŐVÁGÓSZŐLŐS KÖZSÉG

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2017

BEVEZETŐ

Településeink élhetőségét alapvetően az épített- és a természeti környezet elemei határozzák meg.

Épületeink állapota, minősége, esztétikai megjelenése jelentősen befolyásolják komfort érzetünket és

településünk arculatát. A települési közösség és az önkormányzat közös feladata, hogy ezeket a

feltárt épített- és természeti értékeket megőrizzék, gondoskodjanak a védelmükről, ugyanakkor

lehetőséget is biztosítsanak a település további fejlődéséhez. Az építészeti arculat megőrzése

érdekében fontos hogy a védett épületek, épületrészek mintaként szolgáljanak mindenki számára,

az átalakítások, bővítések és új építések a hagyományokhoz igazodóan létesüljenek.

Kővágószőlősön az élet ünnepei során régi mondókák, rigmusok élednek újjá, hagyományos

kézműves technikákat hívnak segítségül egy-egy tárgy előállítása kapcsán, ezt a hagyományos

szemléletet kívánjuk az építészetben is általánossá, elfogadottá tenni az épületek felújítása,

átalakítása, bővítése kapcsán. E kiadvány ehhez igyekszik könnyen érthető, kézzelfogható segítséget

nyújtani, nagymértékben támaszkodva a Kokas és Társa Tervező kft. által 2014-ben készített, jelenleg

is hatályos településrendezési eszközök alátámasztó munkarészének, az építészeti értékvizsgálat és

javaslat című kiváló minőségű és részletezettségű anyagára.

IMPRESSZUM

Kővágószőlős Község Önkormányzata

www.kovagoszolos.hu

7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34.

36-72-564-081

Polgármester: Sándor Tibor

Főépítész: Bánfalvi Zoltán

Készítette: Bánfalvi Zoltán, Görgényiné Fehér Zsófia

Fotók: Kátai László, Bánfalvi Zoltán, Kővágószőlős Község Önkormányzat honlap, internet

Építészeti útmutató ábrái: Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit kft.

Hatályos településrendezési eszközök: 4/2014. (VI.17) illetve 6/2016. (II.23.) Önkormányzati rendelet

A hatályos településrendezési eszközök készítői: Kokas és Társa Tervező kft. , Pécsi Mérmű bt.

Építészeti értékvizsgálat: Balog Farkas Csaba

Örökségvédelmi hatástanulmány: Balog Farkas Csaba, Kovalicky Gergely

Helyi építési szabályzat és Szabályozási terv: Kokas Ignác, Pap Zsuzsa

Történelmi és kataszteri térképek: Arcanum Adatbázis kft. , www.mapire.hu

Kővágószőlős 2017

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető

Impresszum

A település bemutatása 6

Kővágószőlős öröksége 14

Eltérő karakterű településrészek 28

Történeti településrész - Ófalu

Falusi peremterületek

Plébániától keletre lévő kertvárosi jellegű területek

Társasházas településrész - újtelep

Rákóczi út dél-keleti szakasza – aprótelkes társasház

Kertes dűlők

Golgota

Gazdasági területek

Egyéb külterületek, beépítésre nem szánt területek

Építészeti útmutató 44

Terepalakítás

Telepítés

Magasság

Tetőhajlásszög

Tetőforma

Homlokzat, anyaghasználat

Homlokzat, színezés

Nyílászárók, kapuk, ablakok

Kerítések

Gépészeti berendezések

Utcák, közterek

Jó példák bemutatása 56

A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

7

Kővágószőlős a baranyai

megyeszékhely Pécstől

nyugatra, a Mecsek-hegyalján,

a Jakab-hegy lábánál fekszik,

Cserkút és Kővágótöttös között.

Egy 1290 körül keletkezett

oklevél említi először a falu

Sceuleus (Szőlős) nevét, mely

elnevezés a XI. századi

szőlőműves és szőlővel, borral

adózó szolgáló népeitől

származik. A kővágó jelzőt a

török uralmat követő

időszakban 1773-ban kapta, a

településen a mezőgazdaság

mellett jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségek nyomán.

A 6-os számú főút vonalától a Cserkúti dombok választják el, a hegy és a dombsor értékes

természetvédelmi terület otthona. A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges,

védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa,

tőzegmoha stb.) A település fölé emelkedő közel 600 m-es geológiailag is különleges, markáns

Jakab-hegy 1978-tól védett. A hegyet felépítő permi vörös homokkő a

falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot, melyek a falu

meghatározó természetvédelmi értékei: a Babás-szerkövek, a Remete

barlang, melynek természetes üregét később szerény igényű remeték

tágították tovább és a Zsongorkő-kilátó, ahonnan káprázatos panoráma

jutalmazza a túrázó kitartását, jó időben láthatók az országhatáron túl a

Szlavóniai hegyek körvonalai, előtérben a Dráva síkság több

településével. A település épületállományának jelentős része is a vörös

homokkő felhasználásával létesült. Ez a helyben kitermelt alapanyag

építészetben elnyert nagy szerepe adja a község és a környék egyik

legszembetűnőbb jellegzetességét, a temető több évszázados

síremlékei, az épületek alapjai, kerítések is jórészt ebből készültek.

8

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismertek régészeti leletek, a Dél-Dunántúl legfontosabb

hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. A

bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik

legmonumentálisabb földvára emelkedett, melynek hatalmas sáncait a kora vaskori Hallstatti kultúra

népe emelte

Kr.e. 750 körül.

Ők tekinthetők a

későbbi pannon

és illír népesség

ősének. Később

Kr.e. 350 körül a

kelták foglalták

el a fennsíkot és

megerősítették a

sáncokat. A

hegyi városhoz

tartozó tanyák,

falvak nyomai a

mai község

területén is

felfedezhetőek.

A római korban

a Jakab-hegyi

vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és

egy hozzá kapcsolódó település jött létre. A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna

épült festett sírkamrával. Az V. században

a hunok elől elmenekülő római lakosság

helyét osztrogótok vették át, akiknek

temetője a római villa közelében került elő.

A VI. században longobárdok, majd

avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi

nép több temetőjét is ismerjük

Kővágószőlősről. A magyarok a X.

században jelentek meg a mai falu helyén.

A korai magyar középkortól a falu a Szent

Istváni alapítású pécsi püspökséghez

9

tartozott, aminek köszönhető a románkori műemlék templom és a hegytetőn, de már Pécshez

tartózóan, a ma már csak restaurált romjaiban látható pálos kolostor építése. A török megszállás

időszakában a Mecsek vidékén nagyobb csatározásokra nem került sor, ennek és védett

elhelyezkedésének köszönhetően a település épségben átvészelte a török kor háborúit, oszmán

építészeti emlékek nem

találhatóak területén. A

történelem folyamán mindig

helyi központnak számított,

1620-ban Kővágószőlős már

önálló plébánia, később

filiálisai Cserkút, Tőttös,

Bakonya és Boda. 1905-ben

Kővágószőlős körjegyzőségi

székhely lesz, hozzátartozik

Cserkút és Kővágótőttös,

1938-tól pedig Bakonya is.

A két világháború között

megkezdődött a Mecsek

hegység turisztikai,

idegenforgalmi hasznosítása,

turistautakat, pihenőhelyeket

jelöltek ki, vonzó lett a Jakab-

hegy és környéke is.

A ll. világháború viszonylag csekély károkat okozott a

vidéken. Az ötvenes évek erőltetett iparosítása bizonyos

mértékig megváltoztatta az egész hegység morfológiáját. A

Jakab-hegy mélyebb rétegeiben található zöld homokkő

uránt tartalmaz, ennek kiaknázására a hegy lejtői alatt az

1950-s évek közepétől megkezdett mélyműveléses

kitermelésű uránbányászat átalakította a környékbeli

települések épített és természeti képét. Kővágószőlős

területét az I. és III. bányaüzem aknái, tárói, kiszolgáló

épületei valamint az 1964-ben létesített Ércdúsító-, és

Kísérleti Kutató Üzem (ÉDÜ) épületegyüttese érintette. Az

iparosítás miatt kibővült munkalehetőségek következtében

Kővágószőlős lakossága ugrásszerűen megnőtt, melynek

10

építészeti hatásai ma is láthatóak a településképben. Az 1989-s bányabezárási határozat 1997-ben a

mecseki uránércbányászat megszűnését hozta, az érintett települések életében évtizedeken át

meghatározó jövedelemszerzési forrás elapadt, a jövő megélhetési lehetőségeit az önkormányzatok

a megüresedett üzemi létesítmények

munkahelyteremtő vállalkozások

számára történő hasznosításában,

illetve a települések és környezetük

épített és természeti értékein alapuló

idegenforgalom fellendítésében

látták, ez a folyamat napjainkban is

tart. Az uránipar okozta környezeti

károk felszámolása, a tájrendezési és

rekultivációs folyamat irányítása az I.

bányaüzem egyes épületeiben

kialakított központból (ma Mecseki

Környezetvédelmi és Kutató Bázis)

történt, e terület köré szerveződött a

település egyik ipari-, gazdasági

övezete.

Kővágószőlős jellegzetes

hegyvidéki- hegylábi

település, felfedezésre váró,

izgalmas törtvonalú utcákkal.

A település főleg a templom

körül kialakuló központi mag

köré szerveződött, már az

első katonai felméréseken

látszik ez a kelet-nyugat

irányú elhelyezkedés,

terjeszkedés, mely a hegy

alján a szintvonalakkal

párhuzamos könnyen

kialakítható utcákra utal. A

későbbi térképeken már

megjelenik a déli irányú

bekötő út, mely a fő útról

11

való közvetlen megközelítést segíti. Ennek végében kialakított, a falusias környezettől eltérő

többszintes, társasházas új telep az uránbányászat hozadéka.

A mai utcaszerkezet a XIX. század közepére kialakultnak mondható. Fontos a szomszédos

településekkel összekötő utak jelenléte, és a település ezirányú terjeszkedése. Mára a Sajgói

településrész beépítésével szinte összeér Cserkúttal, ellenben a Kővágótöttös felé irányuló

terjeszkedés a Hetvehely felé vezető új út létesítése, és az ekkor létrejött ipari terület a Golgota

telepítése miatt megtört, új irányt vett, a régi út mentén horgásztavat alakítottak ki. Az

uránbányászat kiszolgálására a település déli részén is létesült egy összekötő út Cserkút irányába.

A Rákóczi utca, a település fő utcája, három teresedést köt össze. Kialakulások sorrendjében az első

a keleti oldalon lévő, az Árpád kori templom köré szerveződött tér lakóépületekkel és a temetővel

övezve. Ezt követte a nyugati oldali mai Hősök tere szintén lakóépületekkel és igazgatási funkciókkal,

majd a közelében található volt tűzoltószertár környéke kereskedelmi jellegű és művelődési célú

épületekkel. Ezt a térsort mára kiegészíthetjük a Sajgó út melletti Mária kerttel.

12

A hegyre finom ívekkel felkúszó utcácskák ezekről a teresedésekről indulnak ki a domborzati és

talajviszonyok által meghatározott módon, a völgybe ereszkedő utcák már egyenesebb vonalban

létesültek. Kővágószőlősnek jelentős része külterületi besorolású, ezen területek használata még a

múlt század közepén is természetközelibb állapotokat tükrözött a ma érzékelhetőnél, főleg a

13

szőlőművelés épületei jelentek meg a

telkeken. A Mecsek felsőbb részein nagy

kiterjedésű erdőségek találhatóak, alattuk

szőlő, rét terült el a lakott településrészek

felett, a főút déli oldalán a szántók voltak

túlsúlyban. Az uránbányászathoz kapcsolódó

bányaüzemek, meddőhányók, perkolációs

területek megjelenése jelentős változásokat

hoztak a tájhasználatban. Ez a változás

elsősorban a településtől délre húzódó

szántókat érintette. A szőlős részeken az

agglomerációs fejlődés hatásai

érzékelhetőek. A környék és a település

jellegzetes épületformája az utcára

merőleges gerincű egyszerű tömegű, parasztház az utcára néző füles, kontyolt homlokzattal, magas

lábazattal és ebben utca felőli pincelejáróval. Ez a füles homlokzati kialakítás a módosabb gazdák

utcával párhuzamos

gerincű házainál is

megjelenik. A fő

utcának tekinthető

Rákóczi utcában

szép számmal

találhatóak, valamint

a fő térként használt

Hősök terét is több

ilyen épület keretezi.

Találhatunk itt szépen

felújított, átalakított

középületet, mely

remek példaként

szolgálhat a helyi

jellegzetes anyagok

modern és innovatív

alkalmazására, ilyen

a Buzási Andor

művelődési ház.

14

KŐVÁGÓSZŐLŐS ÖRÖKSÉGE

15

A település talán legfontosabb öröksége természeti adottsága, a természeti értékekben,

területekben gazdag táj és képződményei, melyek közül sok a védett, védelemre érdemes. Ezeknek

az értékeknek és területeknek megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése céljából különféle

területi védettségi kategóriák, és védelmi rendszerek jöttek létre. Kővágószőlős közigazgatási

területén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területére eső védett területek és

kategóriák találhatóak. Ilyen a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi körzet, mint országos védelem alatt álló

terület. A Natura 2000 területek közül a Mecsek (HUDD20030) és a Pécsi-sík (HUDD20066) néven

kihirdetett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és a Mecsek (HUDD10007) néven kihirdetett

különleges madárvédelmi területek érintik a települést, melyen a Nemzeti Ökológiai Hálózat

magterület és ökológiai folyosó övezete is megtalálható. Érintett az országos és megyei

területrendezési tervekben jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

övezetével is. Közigazgatási területén 31 egyedi tájértéket tartanak nyilván, melyek közül több

művészeti, építészeti alkotás. A természeti értékek közül kiemelkedőek a település nevével összeforrt

Babásszerkövek és Zsongorkő kilátó. Ezek mellett jelentős a Jakab hegyen található avargyűrű, a

halomsírok, a templom és temető között található gesztenye fasor, és a Cserkút felé vezető út

határjelző fái. A település területét két állandó vízfolyás keresztezi, melyek a Pécsi víz vízrendszerébe

tartoznak, egyik a Banyavölgyben eredő Kajdács patak, a másik ennek mellékága a Zsid patak. A

településen több ideiglenes forrás is található, ilyen például a Sepse dűlőben lévő Sepse kút is.

A Babásszerkövek a Mecsek hegység déli

lejtőjén vörös színű homokkőből "épült"

különös formájú groteszk emberi alakokat

idéző, rőt színű sziklacsoport. E különös

csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára

és talán pogány elődeink áldozati helyére

(szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat

azonban nem emberkéz formálta. A kelet-

nyugat irányú sziklafalból a természet

pusztító erői a víz, a szél, a fagy és a

nehézségi erő évmilliók során hozták létre.

Mint minden természeti képződményünkhöz

a Babásszerkövekhez is köthető népi

legenda, melyet most nem tárunk az

érdeklődő elé, inkább látogasson el

Kővágószőlősre ahol megismerheti a Zsongorkő-kilátó és Jakabhegy legendájával együtt.

16

A Zsongorkő-kilátó A Mecsek egyik legszebb "természetes" kilátó pontja a Jakab hegyen az István

kilátótól délre található ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását. A szintén

vörös homokkő természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.

Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek

elnevezésű sziklaképződményre.

A Sasfészek csodálatos látványt nyújtó ó szinte teljesen

függőleges homokkő sziklafal, a szikla tetején valóban

fészkelhetnek sasok, gyakran látni a terület felett keringő

madarakat. A hegymászóknak igen jó gyakorlóhely a 20-23

méter magas fal, melyen beépített biztosítószögeket is

láthatunk.

A Jakab hegy déli oldalán,

a Babásszerkövek

legnyugatibb

sziklaalakzatán áll a

Jubileumi kereszt. Csáki

Benjámin helyi plébános

kezdeményezésére 1934-

ben került felállításra illetve

felszentelésre, Bátor Károly

helyi káplár által. A kereszt

Popilla Mihály cserkúti

kőfaragó munkája, amit

helybeli fuvarosok

darabokban vittek fel a helyszínre.

A Jakab-hegy északi oldalán található forrást, a Pálos-kutat, az

1950-s években foglalta Csokonay Sándor. Alsó triász rés- és

hasadékvíz jelentkezik a 2002-ben felújított támfalas felépítmény

falazatában elhelyezett kifolyócsőben, mely felett a Pálos címer

látható.

17

Kiemelkedő táji értékek a település feletti

hegyoldalban található bányák. A falu

nyugati része felett, a Mecsek hegy délre

lejtő oldalán található egymáshoz közeli

két kőbánya, valamint az ezektől kissé

nyugati irányban, a hegygerinchez közel

lévő „vörös bánya”, ahol igen vörös,

finoman szemcsés a kő amiből régen

köszörűkövet faragtak. A faluhoz közelebb

lévő bányából szedték ki azokat a

köveket amelyekből a főtéren lévő hősi

emlékművet készítették. Készítettek itt kő

kapuszárakat, itatóvályúkat, kőkereszteket, kriptafedlapot, lépcsőket, az itt kifaragott kézi darálókat,

malomköveket, járdakockát messze vidékre is szállították a bányákból. Pécsett is több helyen látni a

kővágószőlősi bányákból kitermelt követ. A község keleti része felett, magasan majdnem a

hegygerincen volt a „nagybánya”, területe már a pécsi káptalan erdőhöz tartozott. Ebben a

bányában a kitermelt haszonkő szállítására dupla vágányú iparvasutat építettek, ami nem

mozdonnyal működött, hanem ingaszerűen járt a két szerelvény.

Kővágószőlősön a vidéki kis

településekhez képest sok az

országos műemlék, a templom

és a hozzá kapcsolódó

plébánia épülete az első, ami

eszünkbe juthat. Ezek mellett a

községben műemléki

védettséget élvez a település

ókori és legújabb kori

fejlődésének egy-egy épülete,

a római kori villaépület a hozzá

tartozó ókeresztény

mauzóleum maradványokkal,

valamint egy ipari műemlék, az

aknatorony, az uránbányászat

első szállító aknája.

18

A Sarlós Boldogasszonynak szentelt még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII.

századból származik, tornyának több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves

kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját

az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el, melynek

során a középkori egyhajós templomot a torony kivételével

lebontották. Ezt a tornyot 35 méteres magasságig

megmagasították és mögé nagyméretű egyhajós

templomot építettek A nyugati kapu előtt a gótikus

támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót

építettek. Az alul csigavonallal induló oromzat csúcsán

lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz a

jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de

Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt

(Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe. Az épület későbarokk

berendezése különösen értékes. A 10 regiszteres orgona

jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941-

ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre.

A római katolikus plébániaházat, a templom elkészülte

után, korábbi helyétől távolabb építették fel 1784-ben,

barokk stílusban. A templom és a plébániaház közötti

gyalogútnál egy középkori eredetű malomkő fekszik, a

mellette lévő rajz a hajdani plébániaház alaprajzát

ismerteti. Az utcával párhuzamosan emelt jelentős méretű

épület bejárata elé kontyolt fióktetővel fedett előteret

építettek. A terepadottságok miatt, az utcáról földszintes

épületet az udvar felé alápincézték. Az épület

folytatásában épített tömör kerítés határolja az ingatlant

az utcától, innen nyílik az udvarra vezető tömör deszka kis-

és nagykapu. Jellegzetes módon a kiskapu a magas

kerítésfalban nyílásként épült. A szintén utcával

párhuzamosan álló kis melléképület utcai fala egyben a

kerítésfal is. Külső-belső felújítása - az épületen elhelyezett

márványtáblán olvashatóan - 1984-ben történt.

19

A Kővágószőlős határában, a Kajdacsi víz településrészben a MÉV Kiskút I. üzem területén található

római kori villa és ókeresztény mauzóleum egy nagyon nehezen megközelíthető füves területen

helyezkedik el két növényzettel benőtt

perkoláció/meddőhányó között, a

lelőhelyre kiépített út nem vezet. A

területen a római kori villa

főépületének alapfalai vannak

bemutatva, a megmaradt alapfalak

betonnal való letakarásával. A villát a

Kr. u. II. század második felében

építették, majd a 260 körül

bekövetkezett roxolán dúlás után

helyreállították. A téglalap alakú

villaépület bejárati homlokzatát

portikusz (előcsarnok) díszítette. Ebből

nyílott a keleti oldalon a villa fürdője.

Az épület belső oszlopokkal övezett udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. A villától délre található

ókeresztény mauzóleumot 1986-87-ben Hajnóczy Gyula tervei alapján rekonstruálták. A felépítmény

alapfalait, oszlopait és támpilléreit felépítették, az így létrejövő kőoszlopok közötti falak helyeit

beüvegezték, melyek mára sajnos erősen megrongálódtak,

kitöredeztek. A felépítmény belsejében nincs födém- és

padlószerkezet, így le lehetett látni a sírkamrába, ahol a padlót

jelenleg homok és nagy mennyiségű építési törmelék fedi. A sírkamra

falán esetlegesen megmaradt falfestmények a homok és a vastag

építési törmelékréteg miatt nem láthatók.

A magyar uránbányászat egyetlen fennmaradt aknája - az egykori I.

bányaüzem szállítóaknájának tornya ma ipari műemlék A településtől

délre, annak közigazgatási területén jött létre az I. számú bányaüzem.

Az 1953 - 54 években a külszíni kutatások eredményei miatt

szükségessé vált az érc bányabeli kutatása. Ezért 1954 nyarán az I. sz.

kutatóaknát 42,8 méter mélyre lemélyítették, átalakítva azt a

földalatti kutatást és termelést kiszolgáló szállítóaknává. Az I.

bányaüzem szállítóaknájának szerelvényezése ugyan az '56-os

forradalom idején leállt, az aknát elárasztotta a víz, ám 1957-ben

folytatták a beszerelését. Ekkor épült a ma is látható acél aknatorony.

20

A település számos helyi védelemre érdemes épülettel, épületrészlettel, kerítéssel, szoborral

büszkélkedhet, a település szerkezetéből és rangjából adódóan a legtöbb lakóépület és gazdasági

melléképület de a Sid patakra épített Póka híd, az uránbányászati kiállításnak otthont adó egykori

iskolaépület, az egykori tűzoltószertár, ahol

ma a helytörténeti kiállítás található és az

erősen leromlott állapotú István kilátó is a

védett értékek közé tartozik.

Az építészeti örökség egyik jellegzetes eleme

a „füles” homlokzat, amely nem csak helyi

védett épületeken jelenik meg.

Kővágószőlős és a környező települések

kerítéseinek, épület lábazatainak,

gazdasági épületeinek elsődleges

alapanyaga, így az épített örökség része, a

környéken bányászott vörös homokkő.

A településképet meghatározzák a hagyományos kerítés kialakítások is, melyek több típusa

figyelhető meg. Találhatunk tömör kőkerítést tömör deszka vagy kovácsoltvas kapuzattal, a kapuzat

két oldalán téglafejezetes

oszloppal. Ugyanakkor

jelentős számban van áttört

kerítés, alacsony kőfalra

épített míves téglapillérek

közötti kovácsoltvas

mezőkkel, de látható tisztán

kovácsoltvas kerítés is.

Természetesen ezek

kombinációi is előfordulnak,

ahogy a modern kerítés

kialakítások is megjelennek a

településképben.

Az építészeti örökség mellett

számos hagyományos ünnep

21

van melyek meghatározóak a község életében és a kulturális örökség továbbvitelében. A

településen évente két búcsú zajlik, július első vasárnapján Sarlós-Boldogasszonynak szentelt, október

első vasárnapján pedig a

Rózsafüzér (Szentolvasó).

A bányászati tevékenység

öröksége a toronyzene is, mely

2003. szeptember 08-tól

munkanapokon 14 órakor

csendül fel a templom

tornyából. A Pécsi

Bányásztörténeti Alapítvány

kezdeményezte, hogy a

mecseki szén- és uránmedence

összes bányásztelepülésén,

ahonnan elődeink egykor

naponta indultak munkába, a

bányákba, a

templomtornyokból egy időben ugyanaz a toronyzene emlékeztessen a 250 éves mecseki kőszén- és

a több mint 40 éves uránbányászatra.

A "Tisztelet a bányász szaknak..."

kezdetű német dal Közép-Európában

mint ünnepélyes bányászdal, Révay

Károly szerint " Bányász himnuszként"

volt általánosan ismert, magyarul

először Selmecbányán a Bányászati és

Erdészeti Akadémia új épületének

avatásán hangzott el.

Tisztelet a bányász szaknak,

Jószerencse áldás lengje át

Bárha napfényt odalent nem kapnak,

Hőn imádják mégis a hazát...

22

A település modernkori megjelenései

23

A településen található egyedi tájértékek:

Avargyűrű Babásszerkövek Templom téri fakereszt Templom téri feszület

Templom és temető közötti gesztenye fasor Jakab hegy északi területén lévő halomsírok

Kővágószőlős és Cserkút határán lévő határjelző fák Sasfészek Zsongorkő

Hősök emlékműve és a körülötte lévő park Templom és temető közötti Istár kereszt

Jubileumi kereszt Kossuth u. 14 telkén lévő kút Rákóczi utca 60.

Széchenyi utca 4. Rákóczi utca 26. Rákóczi utca 12. Hősök tere 4.

Mária szobor az Önkormányzat épülete előtt Rákóczi utcai Misa kereszt

Plébánia épülete Póka híd Templom és környezete

Uránbányászati emlékmű Sajgói út menti kereszt Temető területe

Sid Hídja a Hunyadi utcában Szent József szobor a templom mögött

Tűzoltószertár Vásáros út

24

Nehezen lehet még egy olyan heterogén

használatú tájat fellelni, mint amilyen Kővágószőlős

külterületét jellemzi. Szántóföldi gazdálkodás,

erdőgazdálkodás és neves kert- és

szőlőgazdálkodás, valamikori ipari tájhasználatú

területek rekultivációval, természetvédelmi

területek, vízvédelmi területek találhatók egymás

mellett sokszor egymással átfedésben.

25

A térség jelentős ásványvagyona az ércbányászat által

hasznosult, ez mélyművelésű föld alatti bányászati

tevékenységet jelentett, melyhez a felszínen ipari

telephelyek, és meddőhányók, valamint egyéb

technológiai melléktermékek elhelyezését szolgáló

területek kapcsolódtak. Ma már ezek helyén erdősített

dombok, és gyepesített sík rekultivált területek vannak,

melyek formájukat tekintve tájbaillőek, funkciójukat

tekintve az erdő kifejlődése után, hosszabb idő múlva

lesznek a táj biológiailag aktív részei. Ezeknek a

területeknek a rekultivációja még a mai napig is folyik.

26

A településen található műemlékek, nyilvántartott műemléki értékek és műemléki környezetük:

Plébánia templom 1 Vizimalom és gazdasági épületei 0122/11 Uránbányászati aknatorony 0222/15

Római kori villa és ókeresztény mauzóleum maradványai 0222/51 Plébánia ház 2/12

0222/15 2/12 322 325/2 326/2 332 335 336

337 340/2 342/1 5/1 97/1 97/2 97/7 97/8

27

A településen található helyi védettségű épületek:

Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 26. Rákóczi u. 33. Rákóczi u. 37. Rákóczi u. 47.

Rákóczi u. 54. Rákóczi u. 56. Rákóczi u. 59. Rákóczi u. 60. Rákóczi u. 66.

Rákóczi u. 67. Rákóczi u. 70. Rákóczi u. 71. Rákóczi u. 36. Póka híd

Hősök tere 4. Hősök tere 11. Hősök tere 12. Orgona u. 1. Orgona u. 3.

Dózsa Gy. u. 5. Dózsa Gy. u. 11. Dózsa Gy. u. 16. Hunyadi u. 3. Ady E. u. 14.

Arany J. u. 4. Széchenyi u. 2. Sajgói u. hrsz 318/2 hrsz 1498 István kilátó

28

A településen található helyi védettségű kerítések, kapuk:

Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 16. Rákóczi u. 22. Rákóczi u. 28. Rákóczi u. 37.

Rákóczi u. 52. Rákóczi u. 56. Rákóczi u. 59. Rákóczi u. 61. Rákóczi u. 67.

Rákóczi u. 71. Hősök tere 1. Temető kert Hősök tere 8. Hősök tere 10.

Hősök tere 11. Hősök tere 12. Orgona u. 3. Dózsa Gy. u. 5. Dózsa Gy. u. 16.

Dózsa Gy. u. 22. Dózsa Gy. u. 24. Kossuth L. u. 3. Kossuth L. u. 4. Kossuth L. u. 14.

Hunyadi u. 3. Ady E. 14. Arany J. u. 4. Széchenyi u. 2. Sajgói u. hrsz 318/2

Petőfi S. u. 8/a. Rákóczi u. 48. Széchenyi u. 5.

A településen található helyi védettségű feszületek, szobrok:

Hősök tere emlékműi Szent István szobor, világháborús emlékmű Millenniumi emlékmű

Szent József szobor a templom mögött Templom és temető közötti Istár kereszt

Sajgói úti feszület Rákóczi 16 előtti Misa kereszt Jubileumi kereszt

29

30

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK

31

32

33

TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ - ÓFALU

Ez a terület Kővágószőlős központi, ősi része, ahol hagyományos, fésűs, oldalhatáron álló beépítés

jellemző. A porták utcafronti lakóépületei előkert nélkül létesültek, mögöttük általában azonos

oldalhatárra, azzal többnyire egybeépült, soros elrendezésű gazdasági épülettel. A szélesebb

telkeken, vagy a módosabb gazdák portáin a nagyméretű csűrök, pajták a korábbi lakó- és

gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordultak, hajlított ház jelleggel. A hagyományos

lakóépületek egyszerű, arányos tömegűek,

egy lakószinttel, az utcára merőleges 38-

42°-s hajlásszögű nyeregtetővel fedettek,

jellemző az utca felőli teljes, vagy

csonkakonty, de találunk konty nélküli

oromfalas kialakítást is. A módosabb

gazdák lakóépületei az utcafronttal

párhuzamos épületszárnnyal befordultak,

amit a tetőgerinc is követ, esetenként

hangsúlyos, magasabb gerinccel, a tető itt

általában mindkét oldalról kontyolt. A

lakóépületek lábazati anyaga

hagyományosan a területen bányászott

vörös homokkő, amelyet néhol levakoltak,

és a felmenő falakétól elütő színűre

meszeltek. A tetőfedő anyag hagyományosan a hódfarkú cserép, ezt sok helyen már a hornyolt,

sajtolt cserép váltotta fel, de találunk síkpalával

fedett épületeket is. A hagyományos parasztházak

eredeti utcai nyílásrendje szerint az utcára

többnyire két kis ablak néz, az udvari homlokzatra

az utcaival megegyező arányú ablakok kerültek. Az

eredeti utcai nyílásrend helyébe sok helyen a

tüzépi hármasablak lépett, megbontva a

hagyományos homlokzatosztást. Az ilyen típusú

átalakítások során az eredeti vakolatdíszítés is sérült,

sok helyütt teljesen el is tűnt. A tornác nem jellemző,

a lakóépületek egy udvar felőli bejárattal

rendelkeznek, ez bővül esetenként zárt

„koldusállás”-sá, amelynek fedése a főtömegre

34

merőleges gerincű kontyolt fiatető.

A település jellegzetes „füles”

homlokzatai jórészt ezen a területen

találhatóak, ezek, kontyolt tetővel,

két utcai ablakkal, magasított

lábazattal, helyenként az utca felől

pincelejáróval épültek. A

homlokzatot lizénák, vakolatból

képzett könyöklők és szemöldökök

tagolják eklektikus díszítőelemekkel.

Az oromfalas épületeknél ezek

lezárása legfeljebb egy

cserépsornyi tetőtúlnyúlással

történt. Az utcai homlokzat

egyszerűbb díszítésű, vízszintes

osztásként legfeljebb egy

cserepezett vízvezető párkány tagolja, egyéb díszítőelemek nincsenek, vagy csak kisebb kiállású

keretezések jelennek meg.

A polgárházak az

utcafronton hosszan

elnyúló homlokzatúak. A

lábazat magasított,

esetleg pinceablakokkal

megosztott. Ha az épület

nem foglalja el a teljes

telekszélességet, az utcai

homlokzaton csak az

egységes, szimmetrikus

ablakosztás jelenik meg. A

homlokzatot lizénák

tagolják, az ablakokat

egyszerűbb esetben

falsávkeretezések,

díszesebb épületnél

35

vakolatból képzett végigfutó, vagy csak az ablakok alatt megjelenő könyöklők, illetve erősen tagolt,

eklektikus szemöldökök hangsúlyozzák. Ha az épület a teljes telekszélességet elfoglalja, az utcai

homlokzaton megjelenik a kapuáthajtót lezáró kapuzat is. A jellegzetes, nagyméretű gazdasági

épületek homlokzata nyers homokkő, nyers tégla, vagy vakolt tégla. Az íves záródású nyílások

környékét a falazattól eltérő színű, a felületből kiugró, míves téglaarchitektúrájú keretezések díszítik.

Az utcaképet meghatározó épületállomány állapota különböző, a lakóházak egy része szépen

felújított illetve karbantartott de természetesen vannak még felújításra szoruló épületek. A felújítások

fő iránya homlokzatok, díszítések helyreállítása illetve a fedés anyagának cseréje. A településrész

kialakult összképét védeni kell, fejlesztések csak az értékek megtartása mellett lehetséges.

36

FALUSI PEREMTERÜLETEK

Az újabb beépítésű területeken már megjelenik

az előkert (5-10-15 m között), a gazdasági

épületek mérete az életforma változásával

arányban erőteljesen csökken, leválik a

lakóépületről, sokszor csak garázs funkcióval

bír. Az épületek már nem feltétlenül az

oldalhatárra telepítettek, megjelenik a

szabadonálló beépítés. A területre jellemző

építések az Ady Endre és Jókai Mór utcáknál a

történeti településrész telkein is megjelenik. Az

50-s években épült földszintes, közel négyzetes

épületeknél jelenik meg a sátortető, a

hagyományos épületekéhez hasonló

ereszmagassággal. Ugyanez a magasság

jellemző a 70-80-s években épült épületekre is,

amik visszatértek a nyeregtetőhöz, de ekkor

már nem jellemző a kontyolás, mivel megjelent

a tetőtérbeépítés, helyenként

tetőfelépítményekkel kombináltan. Az épületek

szélességi mérete 10-12 m-re nőtt, ami

aránytalanul nagy tömegeket eredményezett.

Ezeken a területeken is jellemző a terméskő

lábazat, de már a vakolt tégla használata is

gyakori, illetve a 70-80-s évek épületei többnyire

nyersbeton lábazatra épültek. Az újabb

épületeken divatossá vált a betoncserép

alkalmazása, és néhány helyen megjelentek a

magyar falusi utcaképből kirívó színű és anyagú

tetőfedő anyagok is. A nyílások méretei a

technológia fejlődését követve nőttek.

A sátortetős épületeknél szintén a hármasablak a

jellemző, a későbbi épületeken alkalmazott

előregyártott, nagyméretű, a négyzeteshez közelítő arányú ablakok sokszor osztás nélküliek. A

homlokzatdíszítés szinte teljesen eltűnt, legfeljebb vízszintes vakolatosztás jelenik meg az ablakok alján

37

és tetején. A területen el kell érni a történeti településrészhez való illeszkedés megvalósulását,

fejlesztéseknél a település természeti értékei felől feltáruló látképre is érdemes gondolni.

38

PLÉBÁNIÁTÓL KELETRE LÉVŐ KERTVÁROSI JELLEGŰ TERÜLETEK

A területen található kb. 10 lakóház egy önálló karaktert képvisel az újabb építések között is. Nagy

méretű előkertek jellemzők, 10-12 m-s négyzetes épületek nyeregtetővel, de a tető gerince az

utcával párhuzamos irányú. A lejtés felőli homlokzat két teljes értékű szintet tartalmaz, de helyenként

még egy tetőtér is létesült, melynek megvilágítását tetőfelépítmények biztosítják. A nyílások méretei

szintén a technológia lehetőségeit

kihasználva készülnek, a homlokzatok

változatos színekben pompáznak,

némileg öncélú díszítőelemekkel. A

település további ilyen mértékű,

jellegű beépítését el kell kerülni.

39

TÁRSASHÁZAS TELEPÜLÉSRÉSZ - ÚJTELEP

Az 1950-s évek közepétől megkezdett uránbányászat következtében kibővült munkalehetőségek

Kővágószőlős lakosságszámában is jelentős emelkedést hozott. A betelepülő családok számára

hirtelen sok új lakásra volt szükség, ennek

megoldását egy korai lakóparkban

gondolták megoldani a település vezetői,

így jött létre az Újtelep néven ismert

településrész. Itt a falusi arculattól eltérő

szabadonállóan, telepszerűen

elhelyezkedő úszótelkes, többszintes

társasházak épültek, részben lapostetős

részben enyhe hajlású kontyolt

magastetővel. A társasházak a falusi

léptékből kilépő tömegük ellenére

arányosak, jól formáltak. Sajnos a gépkocsi

elhelyezést nem tudták az épületekben

megoldani, ezért különálló, kevésbé

megformált garázssorok készültek, melyek

rombolják a kialakult településképet. Az épületek között a telepítésből fakadóan kellemes arányú

zöldfelületek találhatóak, az épületek földszinti részein különböző szolgáltatások alakultak ki. A

területen új lakóépületek a továbbiakban nem létesíthetőek, kijelölt helyeken további garázsok

illetve szolgáltatásokat nyújtó épületek megjelenése lehetséges, igényes, a falusi képbe illeszkedően.

40

RÁKÓCZI ÚT DÉL-KELETI SZAKASZA – APRÓTELKES TÁRSASHÁZ

A Rákóczi utca elején az Újteleppel

szemben a Gologtán található

barakkszerű épületben több kisméretű

komfort nélküli lakás került kialakításra,

a lakásokhoz tartozó apró telkekkel. Az

előkertes épület 9,0 m körüli szélességű,

utcával párhuzamos gerincű

nyeregetővel fedett. Az épület állaga

erősen leromlott, családonként eltérő

homlokzati kialakítással. A terület

jelenlegi állapotát hosszú távon meg

kell szüntetni, a szomszédos

kereskedelmi területbe kell olvasztani,

és az új funkciónak megfelelő, a falu déli kapujához méltó építményeket kell elhelyezni.

KERTES DŰLŐK

A hegyoldali kertes, szőlős területen elszórva találhatóak a régi pincék, présházak, mezőgazdasági

tárolók és az újabb építésű nyaraló- és lakóépületek. Utcaképről, jellemző elhelyezésről nem

beszélhetünk, hisz a terepadottságok által

kirajzolt helyen és módon épültek ezek az

épületek, hol a szintvonalakkal

párhuzamosan, hol azokra merőlegesen,

néhol az út közelében néhol éppen a

legtávolabbi részen. Az épületállomány

szintén nagyon vegyes képet mutat, a régi

épületek közös jellemzője a hagyományos

magastetős kialakítás, apró egyszerű

tömeggel, de akad itt hullámpalával fedett

tároló is. Az újabb építések többsége

összetett tömegű alacsonyhajlású tetővel

fedett, a beépítési lehetőségeket kihasználva

41

nagyobb alapterületekkel létesültek. Mégis, ha figyelmesen sétálunk a dűlőkön találhatunk

követendő jó példát a felújításra, átalakításra ezen a kissé félre eső területen is, mint például az Év

Háza díjjal jutalmazott nyaralóépület Horgas részen, Dr. Bachmann Zoltán és Borsos Ágnes DLA

alkotása. Az ingatlanok művelési ága jellemzően a szőlő, a gyümölcsös és a kert, melyek a Mecseki

borvidék Pécsi körzetéhez tartoznak, a szőlőkataszter szerinti I. minőségi osztályú szőlőterülettel. A

kertes területeken történő építési munkáknál a hegyoldalból, ismert és látogatott természeti

képződményekből feltáruló gyönyörű kilátásra figyelemmel kell lenni, a szemlélő elé egy harmonikus,

nyugodt tájkép táruljon fel háttérben a templom tornyával.

42

GOLGOTA

A Kővágótöttösi elágazásnál lévő Golgotán eredetileg a vidéki uránbányászok szánt otthonokat

létesítettek. Mértani precizitással telepített, barakk jellegű épületek sora, egyszerű hosszúkás

nyeregtetős tömegekkel, viszonylag olcsó anyagokból készítve. Ennek megfelelően a díszítések is

hiányoznak. Jelenleg már gazdasági funkciók

költöztek az épületekbe, melyeket szép sorban

a felújításuk is követ.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

A települések gazdasági területei két

alapvető csoportba sorolhatóak, a

kereskedelmi, szolgáltató területek és az ipari

területek. Kővágószőlős területén jelenleg

három kereskedelmi, szolgáltató kategóriába

sorolható terület található, ezek a Cserkúti út

északi oldalán, a Rákóczi út mentén a vízmű

épületei és az új telep közötti területsávban

valamint a 6-os úti deltától északra

helyezkednek el. A területek és így az

épületek nagy része jelenleg kihasználatlan,

üzemen kívüli. Az épületek vegyes képet

mutatnak, alacsonyhajlású tetőkkel létesültek

a korábbi technológiai igényeket szolgáló

részek, az irodai funkciókat is tartalmazóak

magastetősek, de mindkét típusra

43

jellemző a nagyobb fesztávolságok, az egyszerű homlokzatképzés, a funkciónak és az építési kornak

megfelelő anyagok használata. A település mai ipari

területei az uránbányászathoz kapcsolódó üzemek

környezetében létesültek, felhasználva a felhagyott

épületeket, ezek a Kővágótöttösi elágazásnál lévő

Golgota feletti rész, a 6-s úttól délre eső volt ÉDÜ, ma

Pannova Ipari Park, valamint a korábbi I-s és III-s

üzem területei. Ezeken a részeken találhatunk még

igényesen megépített látszó téglafelülettel

rendelkező épületeket, egyszerű téglány

tömegekkel, alacsonyhajlású tetőkkel, de

megjelennek a modern szerkezetekkel,

szendvicspanelekkel készült acélvázas

csarnokok is. Az ipari területeken már

megkezdődött a használható épületek

felújítása, funkcióval való megtöltése és

újabb épületek kialakítása, ez különösen

észrevehető a Golgotai csarnoknál, ami

szakít a meglévő struktúrával, formavilággal.

A Pannova Ipari Park központi épületének a

meglévő értékekre alapozott felújítását,

átalakítását Koller József és Dr. Zoltán

Erzsébet tervezte, a további csarnoképületek

hasznosítása folyamatban van.

EGYÉB KÜLTERÜLETEK, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Az egyéb területek ebben a felosztásban az erdők, legelők, gyepes területek és az egyéb művelésű,

például szántó jellegű mezőgazdasági területek. Kővágószőlős jelentős erdőterülettel rendelkezik, a

közigazgatási terület északi harmadát szinte egyöntetű erdőség borítja, mely a Nyugat-Mecsek

Tájvédelmi Körzet része, az országos ökológiai hálózaton belüli magterület, Natura 2000 terület.

További nagykiterjedésű erdő található a cserkúti határban, valamint a Pannova Ipari Park

környezetében. A mezőgazdasági területeinek kisebb hányada gyep, legelő illetve szántó, a

közigazgatási terület déli részein kiváló termőhelyi adottságú besorolással. Az egyéb külterületekhez

tartozik a római kori villagazdaság területe is.

44

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ

45

Terepalakítás

Kővágószőlősön hegyvidéki – hegylábi elhelyezkedése szinte az összes telken számolni kell a telek

lejtésével. A belterületi részen Ilyen esetben törekedni kell az azonos lejtős felőli megjelenés elérésére,

az épület alatt helyezzünk el pinceszintet, de legalább

magasított

lábazattal

készüljön. Kertes

külterületi részen

igyekezzünk

megfelelő

arányt találni a

bevágás és a

feltöltés között.

Mindkét esetben

a terep lejtését figyelembe vevő épület elhelyezést

alkalmazzunk.

46

Telepítés

A telkek beépítésénél kövessük a kialakult utcaképet, ne telepítsük a főépületünket ettől jelentősen

eltérő távolságra az utcai telekhatártól. Az utcafronttól közel egyenlő távolságra lévő épületek

egységes, nyugodt ritmust eredményeznek. A túlzottan hátra húzott épület megtöri ezt az utcai

ritmust, sőt a telek intimebb használatú részét, udvarát is lecsökkenti.

Épületünket a kialakult oldalhatárra

telepítsük, ez az elhelyezés kedvez a

telekhasználatnak, a lakóépület mellett

marad elegendő hely a gépjárművel való

behajtásra, parkolásra, átjárásra az

épület mögötti gazdálkodásra alkalmas

rész irányába. A telekhatárral szöget

bezáró épület megfosztja ettől a

lehetőségtől a keskeny telken építkezőt.

A Sajgói út északi végénél, a szélesebb, nagyobb

területű telkeknél ahol megengedett a szabadonálló

beépítés szintén vegyük figyelembe a telekhasználatot,

kert, udvar kialakítás lehetőségét, nem feltétlenül kell a

telek közepére helyezni az épületet.

47

Magasság

A meglévő épületek közel azonos

magassággal épültek, az új

épületekkel igazodjunk ehhez, ne így

akarjunk kitűnni a tömegből. A túl

magas ház megtöri az egységes

utcaképet, túlzottan hivalkodóvá válik

és esetenként a szomszédos épületek

benapozottságát is korlátozza.

48

Tetőhajlásszög

A meglévő épületek közé épülő új

házaknak hasonló hajlásszöggel kell

épülniük, mint környezetük. A túl

meredek vagy épp túl lapos tetővel

rendelkező épületek nem illeszkednek a

településrész utcaképébe. Esetleges

tetőtér hasznosításkor az alacsony

hajlásszög erősen lecsökkenti a

használható alapterületet. A meredek

hajlásszögű tető pedig csak

alacsonyabb ereszmagasággal

építhető, a helyi építési szabályzat

előírásainak betartása érdekében.

49

Tetőforma

Kővágószőlősön a hagyományos egyszerű nyeregtetős épületek

jellemzőek, általában utcára merőleges gerinccel, a módosabb

gazdák hajlított házainak tetőgerince már az utcával

párhuzamosan fut. Új épületek tömegének és így tetőformájának

tervezésénél kívánatos az illeszkedés

vizsgálata, ne válasszunk túl

összetett tetőformát, hanem

próbáljuk követni a hagyományos

formavilágot, bontsuk kisebb

egységekre a nagyobb felületeket.

50

Homlokzat, anyaghasználat

A tiszta logikus, arányos, egyszerű,

homlokzatképzés településképileg

egységes megjelenést kölcsönöz.

Felújításnál törekedjünk a meglévő

értékes homlokzat megőrzésére

eredeti állapotának

visszaállítására. A településen

jellemző oromfalas, kontyolt utcai

homlokzatok nyugodt képet

árasztanak. Használjunk

természetes anyagokat mind

lábazatként, mind

felületképzésnél. A vakolatba

kevert vörös homokkő por jól

harmonizál a vakolatlan látszó vörös homokkő lábazattal, de egyéb lábazati megoldást is ki tud

emelni, emellett meszelése, festése sem szükséges. Homlokzatképzésnél kerüljük a túldíszítettséget,

igyekezzünk megtalálni a helyes arányokat, formákat. Bátran vegyünk példát a helyi védett

épületekről, de ne másoljuk őket szolgaian. A homlokzati struktúrát, ha mód van rá szerkezetekkel

érjük ne, vakolattal téglával, cseréppel dolgozzunk. Egy-egy egyszerű kő vagy fakeret képes

elegánsan kiemelni, hangsúlyozni a nyílásokat. A díszítéseknél is gyakran hasznos alapelv a kevesebb

néha több szemlélet. A tetőfedő anyag hagyományosan a hódfarkú cserép, ezt már sok helyütt a

sajtolt cserép váltotta fel. A település több épületén használtak síkpalát is a tető fedésére, az újabb

épületeken divatossá vált a betoncserép. Meglévő épületek felújításánál és új épületek építésénél

törekedjünk az épülethez és az utcaképhez illeszkedő formájú, anyagú és színű fedés készítésére.

51

Homlokzat színezés

Kővágószőlősön az épületek színezése eltérő mégis nagyrészt egységesnek mondható utcaképek

alakultak ki, a nagyobb felületen használt fehér, világos alapszín következtében. Az alapszín mellett

alkalmazott eltérő színre festett homlokzati

díszítések adják az épületek sokféleségét és a

településkép harmóniáját. Csak néhány

utcaszakaszon bomlik meg a harmónia, ahol

egymás mellett jelenek meg egymástól nagyon

eltérő színre festett épületek vagy egy épületen

több tulajdonos osztozik. A homlokzati színek

tervezésénél a fehér vagy egy világos szín legyen

az alpfelületek színe, ehhez válasszunk kiegészítő

színeket a struktúra kiemelésére, ne alkalmazzunk

rikító színeket, használjunk föld- és

pasztellszíneket. A tetőfedéseknél használjunk

natúr, színezés nélküli anyagokat. A nyílászárók színe harmonizáljon a fal színével.

52

Nyílászárók, kapuk, ablakok

A hagyományos ablakok fa szerkezetűek, melyek valaha zsalugáteresek lehettek, de napjainkra

árnyékoló szerkezetként általánossá vált a redőny. Ezek az ablakok kapcsolt gerébtokos

szerkezetűek, többnyire háromszeműek, alul két nyíló szárnnyal. Néhány helyen maradt csak fenn

hatszemű, teljes magasságában középen felnyíló szárnyú ablak, szárnyanként három osztással. Sok

helyen az eredeti két kisebb ablak helyébe egy nagy, sematikus, gyári hármasablak került. Az

újabban épült lakóházakon

egyértelműen nőtt a nyílásméretek, az

előregyártott, nagyméretű,

négyzeteshez közelítő arányú ablakok

sokszor osztás nélküliek. Felújításoknál,

átalakításoknál törekedjünk a

hagyományos parasztházak utcai

nyílásrendjének kialakítására,

visszaállítására, az utcára néző, osztott

háromszemű két darab kisebb méretű

faanyagú ablakkal. Árnyékolóként a

hagyományos zsalugáter vagy a

rejtett tokos redőny célszerű.

Az épületen nagyméretű kapu a

módosabb gazdák házainál jelent meg,

ahol az épület a teljes telekszélességet

elfoglalta, ezek a kapuk mívesen

díszített fa anyagú szerkezetek,

általában íves lezárással, az íves

szakaszon üvegezve vagy csak

kovácsoltvas rácsozattal készültek. A kis

méretű pincelejárók szintén fából

készültek egyszerűbb kialakítással,

sokszor csak egy ajtólapként, ahol a

pánt a kőkeretezéshez rögzített.

53

Kerítések

A hagyományőrző utcai kerítés kialakítása a településen azonos stílusjegyek és építőanyagok

felhasználásával történt. Elsődleges alapanyag a környéken bányászott vörös homokkő, a tégla és a

kovácsoltvas, esetleg a deszka. A kerítésnek négy fő típusa figyelhető meg:

- tömör kőkerítés tömör deszka, vagy áttört kovácsoltvas kapuzattal, a kapu két oldalán kőoszlop,

tégla fejezettel,

- téglafejezetes kő oszlopok közötti kovácsoltvas mezők kő lábazaton,

- alacsony kőfalon míves fejezetű tégla pillérek közötti kovácsoltvas mezők,

- tisztán kovácsoltvas kerítés.

Néhány esetben ezek a típusjegyek keverednek,

vagy a kerítésre vakolat kerül. Az újabb

épületeknél jellemző a léc- vagy deszkabetétes

áttört kerítés, főképp tömör tégla, terméskő vagy

csak burkolt lábazattal. Sajnos sok helyen az utcai

kerítés alapanyaga igénytelen, geometriai

mintákban összehegesztett szögvas, vagy egész

egyszerűen drótfonat, ami a belterületeken rontja

a településképet, kertes külterületeken az általános

követelményeknek megfelel. Új kerítés építésénél,

meglévő felújításánál, átalakításánál a

hagyományos kialakításokat és építőanyagokat

részesítsük előnyben, de nem feltétlenül kell hűen

lemásolnunk, modernebb formákkal is

kiegészíthetjük. Tömör kerítést alacsonyabb

kialakítással építsünk, ne takarjuk el vele

épületünket. Az áttört kerítés vagyonvédelmi

célokat is szolgálhat, a szomszédok könnyen

észrevehetik az illetéktelen személyeket

portánkon.

54

Gépészeti berendezések

Az energiatudatosság térnyerésével egyre több tetőfelületen jelennek meg a napenergia

hasznosítás berendezései, ezek az előnyök mellett településképi szempontból komoly hátrányokat is

hordoznak. Az ilyen berendezések telepítésénél ne csak a benapozást és az elhelyezhető

darabszámot mérlegeljük, hanem különös

figyelmet fordítsunk az utcaképre is. Sajnos a

napenergia másik megjelenése is sok problémát

okoz a településképben, a nyári túlmelegedés

elleni védelem eszköze a klíma berendezés

homlokzati megjelenése szintén nem kívánatos.

Ezen gépészeti berendezések közterületről

feltároló homlokzaton történő elhelyezhetőségét

a településképi rendelet szabályozza, ezeket az

előírásokat vegyük figyelembe.

55

Utcák, közterek

Kővágószőlős utcái összességében rendezett képet mutatnak, az utak minősége megfelelő, az

útpadkák rendszeres karbantartása megoldott, a bejáró hidak kialakítása és állapota megfelelő. Az

önkormányzat folyamatosan újítja fel, cseréli le utcaburkolatait. Ezeknél a beruházásoknál célszerű

egységes, visszafogottabb

színű térkövek alkalmazása. Az

utcai fásítások képe már

kevésbé egységes, telepítésük

megtörtént, de rendszeres

karbantartásuk, visszavágásuk

elmaradt, ezért sok helyen az

örökzöldek túlnőttek és

takarják az épületeket. A

kialakított közkertek fenntartó

karbantartására különös

figyelmet kell fordítani. A

további fás szárú növények

telepítésénél tartsuk szem előtt

az őshonos egyedek

alkalmazását. Az utcakép meghatározó elemei a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak. Ezeknél legalább a településképileg kiemelt

területeken, például a Templom

környékén el kell érni, hogy ezek

eltűnjenek, földalatti vezetésűre

cserélődjenek. A településkép

meghatározó elemei a hegyoldalban

található táji- és természeti értékek,

ezek látványát fenn kell tartani a

növényzet szakszerű ritkításával.

56

JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA

57

Kővágószőlősön jó példával élen jár az önkormányzat és közművelődési egységei. Modern

felfogásban, de a hagyományokat tisztelve készült a Buzás Andor Művelődési ház kialakítása,

hagyományos anyagú és osztású fa nyílászárókkal, hódfarkú cserépfedéssel, és az épülethez jól

illeszkedő fedett bejárattal (oldaltornáccal).

58

Szintén az önkormányzatot dícséri a volt tűzoltószertár igényes felújítása, és új funkcióval való

megtöltése is. A régi síkpala fedést hagyományos cserépfedésre cserélték, ami jobban illeszkedik az

épülethez és a településképbe is.

Megoldották az épület csapadékvíz

elvezetését is.

A településen természetesen találunk magántulajdonban lévő példaértékű felújításokat, bővítéseket,

mind a falu belterületén, mind a dűlők között megbújva.

59

60

Az épületrészletek között is vannak előremutató példák, egy-egy ablak, kapu, oromfalképzés.

61

Kerítések között is találhatunk modern szemlélettel készülteket.

De természetesen a régi vörös homokkő kerítések, támfalak is példaértékűek.

62

A zöldterületek is szépen kialakítottak a településen, található hagyományosabb utcabútorokkal

berendezett és modernebb felfogású is, nagyméretű játszótér létesült az új köztér, az 56-osok terén.

63

64