Susanne Bruns

00 ötlkertésze

• Az alap a helyes faitaválasztás• Védöhálók: érvek és ellenérvek

• Módszerek a molytetü ellen• Bátor ember nem fél a nyúltói sem

• A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok• Hogyan teriednek a levéltetvek?

• Monília - a szívós betegség megelözése• Permetezzünk meleg vízzel!

• Lombkomposztálás : az érés gyorsítható• Komposztálható a gyümölcs- és szölötörköly?

• Növényi trágyák• Légböl kapott trágyázás.

Susanne Bruns

100 ötletbiokertészeknek

Munkatárs: Kaspar Huche

A mű eredeti címe:100 Tips für naturgemtisses Gtirtnern©Franckh-Kosmos Verlags-GmbHund Co., Stuttgart, 1992

Fordította Czáka Sarolta© Hungarian translationCzáka Sarolta, 1993

Pesti Szalon / Falukönyv-Ciceró, 1993Felelős kiadó Bernáth István ésSzamosi IvánnéMűszaki vezető Fraunhoffer PéterMűszaki szerkesztő Horváth PéterKaposvári Nyomda Kft. - 130999Felelős vezető Mike FerencISBN 963 7994 96 3

A színes felvételeket készítették: Toni Anger-mayer, Rolf Bühl, Hans Pfletschinger, Wer-ner Hilpert, Stefan Natterer, Reinhard Tier-foto, Robert Schulzberger

A rajzokat készítették: Reinhild Hoffmann ésMarianne Golte-Bechtle

A könyv valamennyi adata gondosan ki-próbált és tudományosan igazolt. A ter-mészettudományok gyors fejlődésévelazonban nem tud lépést tartani. Ezért aztajánljuk, ki-ki maga is győződjék megarról, hogy az újabb kutatások nem halad-ták -e túl állításainkat.A készen kapható tápanyagok, növény-védő és -ápoló szerek használati utasítá-sait, ajánlásait olvassuk el, és gondosantartsuk meg az előírásokat!

Egészségvédelem: új és mármajdnem elfeledett módszerekkel 9Az első a helyes fajtaválasztás 9Mérgek helyett megelőzés 9Védőhálók: érvek és ellenérvek 10Hasznos kis állatok

üveg és fólia alatt 11A káposztalégy elveszti

tájékozódását 12Módszerek a moly tetű ellen 13Nyúlveszély .. 13A "szappanos" fát elkerülik

a szarvasok 14A csigák sem szívesen látott

vendégek 14Hívatlan látogató: a szúnyog 15Szövetségeseink az almamoly ellen 16Vértetvek a gyümölcsfán 19Hogyan terjednek a levéltetvek

a fán? 19A vadnövények haszna 19A lisztharmat a gyümölcsfán 20A pókhálós almamoly fogságában .. 21Monília - a szívós betegség

megelőzése 21Fülbemászók 21Permetezzünk meleg vízzel! . .. . .. 22A póréhagymafej-aknázólégy 22A levéltetvek nyári rohama ellen 23Félünk a boszorkánykörtől? 24Babbetegségek 24A vonzó szín csapdába csalja

a cseresznyelegyet 25Elüldözzük a málnabogarat 25Gombabetegségek okozói 25Stratégia a gombabetegségek ellen 26Tetves \ dézsás növény levele? 26

Amijó az embernek,felüdíti a fát is 26

A csikófark nem csupán a gombákellen hatásos 27

Fagyaltakarás a zöldségágyáson 27Csípős eszköz a földibolhák ellen:

a zsázsa 27Burgonyabogár - egyszerűen

letakarni! 28Borsóvédelem : a faszén 28A fátyolkák áttelel nek 28A zengőlegyek is megtelepíthetők 28Gallért kap a káposzta 29A paradicsomot megvédjük

a betegségektől 30Burgonyavész: szár- és

gumórothadás 31Sovány tej a szár- és

gumórothadás ellen 31Az ezerlábúak áttelepítése 32Csapda a málnabogárnak 32A málna vesszőpusztulása 32Szándékos fertőzés

az alma moly ellen 33Hidegre tesszük a

káposzta-gyökérgolyvát 34Megtámadjuk a burgonyabogarat .. 39A ragadozók védelme télen 39Elriaszt juk a bögölyöket 39

Talaj - komposzt - trágyázás:élő talajban eleven a növény 40

Ne száradjon ki a komposzt! 40A komposzt védelme alulról 41A komposzt védelme felülről 42Próbacsíráztatás: gátló anyagok

a komposztban ? 43Védjük a komposztgilisztákat 43Gyomok a komposzton 43

~Tartalom

Ideális rosta az ágysodrony 44Lombkomposztálás: az érés

gyorsítható 45Gyümölcs- és szőlőtörköly:

komposztnyersanyagok 45Tőzeg helyett 45Növényi trágyák 46A hó trágyaként sem megvetendő .. 46Az eredményes mulcsozás 46Talajtakarás 47Tujatakarás - különleges célra 47Tegyünk valami jót a gilisztáknak! 48Házilag készült mészpor 48Algatrágya saját kezűleg.............. 48Szüret után pótoljuk

a talaj tápanyagait! 49Légből kapott trágyázás 49Káposztalé a paradicsom örömére 50Magágyiföld .)...... .. .. .. .. . 50Gondot okoz ~ aszat? 50A tarack és a podagrafű 51Apró szulák 51Lengőkapa 52Ósszel el ne felejtsünk öntözni! 52Nehézfémek a talajban? 52

Termesztés és betakarítás:csak azt vehetjük ki a talajból,amit beletettünk ... .. .. .... .... .. 57

Csökkentsük a nitráttartalmat! 57Fóliák különböző célra 58Békés együttműködés 58A tök felfuttatva levegő zik 58

Zöld krumpli - jó krumpli! 59Fölöslegesek az uborka

hímvirágai? 59Mindenképpen szükség van

szén -dioxidra 59Növénynevelés:

kényeztetés nélkül 60Jelentős változások

a mikroklímában 60Aki a rózsát szereti,

ne trágyázza sokáig 61Mit tegyünk a csírázási

nehézségek ellen? 62A vegyes kultúra előnyei 62Hogyan élnek együtt a növények? 62Még egyszer a vegyes kultúráról 63Házi őrizetben a hónapos retek 64Paradicsom - tűző napon? 64A szamócáról 64Kései saláta - erősebb palánta 65Közeleg a hagymaérés .. 65Gyümölcsfavédelem 65Hogyan hajtassunk

metélőhagymát? 66Az alma és a körte tárolása 66A tárolt alma érése. 67

Kedves kertimádó Olvasó!

E kis bevezető után még tegye félrenéhány percre a könyvet, és képzelje el akövetkezőket!

A zöldségágyás szélén térdel egy em-ber, mélyen elmerülve kiskert jénekgondjaiban. Most szórakozott mozdula-tokba kezd, ide-oda futkos, olykor-oly-kor égnek emeli a karját, és igen kétség-beesettnek látszik. De hát mi baja lehet?Nézzük csak meg egészen közelről a kisparadicsomát! Így már egyáltalán nemcsodálkozunk. A káposztája siralmas ál-lapotban van, fejletlen levelei bágyadtancsüngenek, mindenütt betegség terjeng.Lomhán szétterült komposzthalom bűz-lik egy sarokban, a giliszták már régelmenekültek belőle. Az éppen mutat-kozó csekélyke termés is teljesen érték-telen. Az egész látvány rettenetesen szá-nalmas. Ebben a kis könyvben megad-juk a gyógymódot, amellyel szegény

emberünk kikecmereghet a reményl'lenségből. Kiderül, hogy nem kilátásla·lan a helyzete. Száz célravezető lan:'i·csunk segítségével a kertész olvasó, akigondosan és eredményesen szeretn'munkálkodni a gyümölcsös-, a vetemé-nyes- és a virágoskertjében, vidámabblelkiállapotba kerülhet, s megkönny b-bülve folytathatja munkáját.

Ki gondolná, hogy egy egészen c e·kély kis gondatlanság szinte lesöpörhelia paradicsomágyás termését? Valljuk bőszintén, kedves barátaim, hogy sokanúgy vélekednek: a nyári napsütésbenminden szépen beérik, nem is kell na-gyon fáradoznunk a kertben! A szabad-földi káposztát nem vihetjük be, hogymegóvjuk mindentől, tehát lesz, amilesz! Kérem tehát az Olvasót, most ve-gye kezébe a könyvet, és segítségévelvidítsa föl kertjét és kedélyét!

Egészségvédelem: új és már majdnemelfeledett módszerekkel

Az eredményes kertészkedés alapvetőberuházása, hogya kívánt növényből alegjobb, számunkra leginkább megfelelőfajtát válasszuk. Ugyanakkor a sikeresfajtaválasztás szerepet játszik kertünknövényvédelmi teendőiben. A követ-kező megfontolásokkallehetne rávilágí-tani a fajta szerepének döntő voltára.

A bab például viszonylag mindenütt,minden kertben megél; az egyik fajtamégis jobban szereti a homokot, mint akötött talajt, akad, amelyet nem fertőz-nek a baktérium os betegségek, míg amásikat nagyon is, holott éppen az lennea legízletesebb. Kénytelenek vagyunkfelállítani egy sorrendet. A természetba-rát kertművelés sajátos követelménye-ket támaszt a növén nyel szemben: lassútápanyagfelvétel, a gyomok tűrése ésmás, hasonló kívánságok is lehetnek.Ezzel szemben nem mindig a legna-gyobb hozamú a leggazdaságosabb fajta;akiskerti termesztésnek egyébként sema hozam az alfája és az ómegája. A nagyterméseredményt amúgy is csak a mártúlzottan elgyötört környezetünk to-vábbi károsítása árán lehet kierőszakol-ni. Fajtaválasztáskor érdemes inkább aszomszédoktói vagy a közeli kertésze-tekben érdeklődni, hogy mely fajták~

mennek jól a környéken, minck VHII

hagyománya. Az egy-egy vidéken III 'ghonosodott, elterjedt fajták már alk:i1mazkodtak a helyi éghajlati és talajviszonyokhoz, és gyakran erőteljesebb n r 'jlődnek, mint az úgynevezett nagy hoza-múak, amelyek rendszerint Ft-hibrid 'k.Ha a magtasakon a következő fcliralololvassuk: "Csak gyorsan ható műtrágy:í-val termeljük!", mi, biokeftészck 'gyfáradt mosolynál ne méltassuk többr' ilfajtát.

Az egészséges, élő talaj, az élénk talajélet nélkülözhetetlen szerepet játszik :11',

eleven növény életében. A szorgos mikroorganizmusok nem csupán a gyök '1'

zeten fordulnak elő, hanem szintc ill',egész növény felülete a különböző pa 1'(1

nyi élőlények küzdőtere. Ez az élő mikroflóra és -fauna segít megvédeni a nö-vényt a betegségokozók támadásaitól. 1\mérgek használatának minden módjiloktalanul megzavarja és védtclcnOIhagyja a növényt egy újabb fertőzéssc:1szemben, amelyet már csak további"szükséges" permetezésekkel Ich '1 JI '

leküzdeni. Sokkal konstruktívabb 's '1'

telmesebb módszer, ha a mikronóráll'~

Egészségvédelem\

-faunát óvjuk és még gazdagít juk, fej-lesztjük is. Az érett komposzt vizes kivo-nata, amely önmagában is "élő" anyag,kitűnően bevált erre a célra. Mindenek-előtt a gombabetegségek, például a liszt-harmat, a szürkepenész, a különféle rot-hadások ellen hatásos a rendszeres kom-posztlé-permetezés, amelyet már tavasz-szal el kell kezdenünk. A komposztkivo-nat növeli a védekezőképességet, tehát amegelőzést szolgálja. A benne lévő mik-roorganizmusok a már kezdődő betegsé-get is megállíthatják.

Alapvetően minden komposzt, amelyjól elkorhadt, tehát megérett, alkalmas afölhasználásra. Kiifönösen nagy hatá-súak a ló- vagy mo/ha trágyával dúsítottkomposztok. Jó eredményt adnak a sző-lőtörkölyből előállított komposztok is,de ezeket házilag nemigen lehet készí-teni.

A kivonat úgy készül, hogy egy részérett komposztot négy rész vízzel össze-keverünk, legalább tíz napig állni hagy-juk, közben naponta alaposan fölkever-jük. Permetezés előtt az anyagot vászon-darabon átszűrjük, hogy a permetező-gép szórófeje el ne duguljon. Kezdetben1:20 arányú hígításban (20 liter vízbenegy liter oldat) próbáljuk ki. Az időjárás-tól függően változtassuk a töménységet:nedves időben töményebb, száraz idő-ben gyengébb hígításút használjunk. Ezta permetezést ajánlatos 10-14 napon-ként megismételni.

Védőhálók:érvek és ellenérvek

A növényi kultúrát védőhálókkal, -fóliá-val ágyásonként óvhatjuk a repülő kárte-vőktől, például a káposztalégytől, ahagyma- és a sárgarépalégytől. Az egé-szen apró lyuk ú műanyag hálót vagy afátyolfóliát már a magvetést vagy -ülte-tést követően fölrakhatjuk, és a termés-szedésig ott is hagyhatjuk. Ügyeljünkarra, hogy a széleken a rögzítés pontoslegyen, nehogy ott környékezzék megnövényeinket a kártevők. A föld nem alegjobb nyomaték, ugyanis abból gyo-mok jutnak át a hálón. A kártevők távoltartásán túl nem hanyagolható el a taka-rásnak az az előnye, hogy alatta mele-gebb van, korábbi az érés, és a talaj isporhanyós marad.

A takarás mechanikai védőhatása két-ségtelen, különösen, ha apró szemű há-lót vagy fátyolfóliát használunk. Ugyan-akkor nem hallgathat juk el a hátrányaitsem, amelyeket meg kell fontolnunk,mielőtt megvennénk vagy használnánk.Az ágyásos rendszerben a takarás meg-nehezíti a vegyes kultúra bevezetését,hiszen minden alkalommal el kell távolí-tanunk a hálót, amikor valamilyen tenni-valónk akad az ágyásban, márpedig avegyes kultúrában ez sokkal gyakoribb,mint a monokultúrában. A takaró alattimikrokIíma nemcsak a haszonnövény-nek esik jól, hanem a gyomoknak is,dúsabban nőnek, mint szeretnénk, ésezért gyakrabban kell gyomlálnunk,mint különben.

A legtöbb rovarkárosító április-má-jusban rajzik, ekkor rakja petéit a kisze-melt növényre, majd gyakran még egy-szer, a nyár második felében. Némelyik,mint például a sárgarépalégy , csak au-gusztusban tart egy kis szünetet, egyéb-ként az egész tenyészidőben "úton van".Éppen ezért, hogy a védekezés hatásoslegyen, az egész időszak alatt, teháttavasztól őszig az ágyáson kell hagynunka hálót vagy a fóliát. Ha valami tenniva-lónk akad a növényekkel, válasszunkforró vagy szeles időt, mert olyankor aligrepülnek a rovarok, és viszonylag biz-tonságosan dolgozhatunk.

A fólia alatt fel lehet ismerni ugyan akülönféle növényeket, de csak homályo-san. A szabadban a zöldségek, a fűszer-

növények és a virágok tarka I 'v '11'\1.

amely a rovarokat éppen az ilIatIlvIlI, ,színével vonzza, ingerli és tartja IIIVIlI,lényegesen élőbbnek hat, mint " II I

rás, zöldesen áttetsző fólia ala ,úl. 1'11'-inte csak egyetlen ágyást takarjunk , pillbáljuk ki, hogyan boldogulunk v '[', 'Smit szólnak hozzá kertünk nemkív<lll;ttos vendégei.

Hasznos kis állatoküveg és fólia alatt

Ha rendben van a kert ökológiai egy 'Il

súlya, nem kell hosszan és tartó an v '-sződnünk a kártevőkkel. Ilyenkor sok-féle hasznos rovar is él a kertben, am '-

A fóliatakarásnak megvan nak az előnyei S il

hátrányai

Egészségvédelem

lyek ellátják a kártevők baját. Egészenmás a helyzet viszont a fólia- és üvegház-ban, mint a kertben. Itt a kiegyenlítet-len, mesterséges klíma (hol párás ésmeleg, hol pedig száraz és meleg) kedveza károsítók, a liszteske, a tripszek, alevéltetvek és más, nemkívánatos rova-rok szaporodásának. A természetes el-lenségeik pedig nemigen találnak rájuk,legalábbis nem olyan könnyen, mint aszabadföldi ágyásokban.

Éppen ezért az üvegházakba a kárte-vők felléptekor mesterségesen viszik bea ragadozókat. Akad közöttük néhány,amelyet a hobbikertész is hasznosíthat.Ezek szállíthatók, és a faj tóI függően anövényeken, közöttü~, fölöttük vagy atalajon helyezik el Ők . Ezután eltartnéhány napig;-amíg a egítségül fogadottállomány előbújik és hozzálát a munká-hoz. Érdemes türelmes en várni, mert ahatás lényegesen tartósabb, mint havegyszert használtunk volna. Figyeljünka levegő és a talaj hőmérsékletére. Azelőbbi legalább 18 oC legyen, s az utóbbisem lehet 13 fok alatt. (A pontos adatokszerepelnek a használati utasításban. )

Az egyes kártevőket a következő el-lenségeikkel küzdhetjük le:

A liszteskét vagy üvegházi molytetűtegy igen apró fürkész, a molytetűfürkész(Encarsia formosa) tartja sakkban. Afürkész a liszteske lárvájába rakja tojá-sait. Csupán egy-két hetet kell türelem-mel várni, s a hatás nem marad el.

Tripszek ellen telepítsünk Amblyseiusrabló atkák at. A védekezésnek ez amódja akkor térül meg, ha akártételtidejében, a kezdetén felismerjük, mert a

ragadozók a tripsz lárváit támadják meg.A ragadozó atkákat adott esetben több-ször is hasznosíthatjuk.

A takácsatkákat, például a vöröspó-kot a Phytoseiulus ragadozó atkák pusz-títják. A ragadozó atkák a kártevő tojá-saival táplálkoznak, de a kifejlett takács-atkát is elfogyasztják.

A levéltetveknek nemcsak mi, hanemszám os kis állatka sem hagy békét. Kö-zéjük tartoznak az Aphydius fürkészda-razsak, amelyek a levéltetvekbe rakják atojásaikat. Ezek a fürkészek 18 és 24 fokközötti hőmérsékleten igen aktívak.Számításba jöhetnek a fátyolkák is, ame-lyeknek a lárvái nagy mennyiségű levél-tetűt pusztítanak el.

A kósza pajzstetvek és a gyapjastetvekkülönösen nehezen hozzáférhetőek. Ittaz ausztráliai katicabogár segít. Nyolc-tíz napig tart, amíg a kártevők közéhelyezett tojásokból kikelnek a lárvák.Egy-egy lárva a fejlődése idején azutántöbb száz tetűt is elpusztít. A kertbarát-nak érdemes tudnia, hogy a katicabogárlárvái csak nehezen különböztethetőkmeg a gyapjastetvektől, mert azokat isviasszerű bevonat borítja. Ellenőrzéskorpontosan nézzünk utána, hogy hibát-lan-e a szállítmány, azt kaptuk-e, amitmegrendeltünk!

1 A káposztalégy elveszti1 tájékozódását\

Az orvosi zsálya kiváló hatású torokfájás1 és köhögés ellen, s a bio kertben is hasz-1 nát vesszük: a káposztalegyet zavarja. A

leveleiből készített vizes kivon attaI per-metezzük meg a káposztát. A lé úgykészül, hogy egy maréknyi friss levelet éshajtást egy liter vízben 24 órán át ázta-tunk, majd leszűrjük és kipermetezzük.

Az intenzív zsályaillat megakadályoz-za, hogy a légy a petéit a káposztagyökérnyakára rakja. A legfőbb rajzásiidőben, április végétől május elejéig ér-demes 4-6 naponként permetezni.

A szobában és az üveg vagy fólia alattnevelt növényeket különösképpen ve-szélyezteti az üvegházi moly tetű. Ittugyanis száraz és meleg a levegő. Afehér invázió ellen távoli vidékekről jöna segítség. Növényházba való a szilke-sark (Nicandra physalodes), a Perubólszármazó, csucsorféle növény. A paradi-csomot, az uborkát és a többi haszonnö-vényt megmenti a liszteskétől. Két mé-ter magasra nő, a virágai halványlilák. Alegjobb a hasznos növényekkel vegyesentelepíteni. A hatása tulajdonképpen ab-ban áll, hogy a virágai kellemetlen illatotárasztanak.

Üveg vagy fólia alatt szabadon hagyha-tunk egy kis helyet a kivételes alkalmak-ra. Például ha liszteskeveszély fenyeget,ültethetünk oda egy-két példányt a Sola-num quitoense növényből. Ez a dél-ame-rikai származású csucsorféle - amelyegyébként más, mint aNicandra - egyfélreeső sarokban is mágikusan vonzzamagához a liszteskéket. A többi növény

bántatlan marad, ha ez a csali a közel-ben van.

A szobanövények számára megint másmódszer kínálkozik, ha meg akarjukőket menteni az üvegházi moly tetű kár-tételétől. Ez a rovar ugyanis csak meleg-ben szaporodik; akkor végzünk vele,amikor akarunk. Tegyük tehát a megtá-madott növényt néhány hétre a hűvö-sebb folyosóra vagy lépcsőházba, és ta-pasztalhatjuk, hogy eltűnik a fehér kísér-tet. Azért ne legyen 16 foknáI hűvösebba hely, mert az már kegyetlenség. Ahidegre érzékeny növényekkel ezt ter-mészetesen nem tehetjük, azokat kény-telenek vagyunk más módon, például azelőzőekben leírt módszerek valamelyi-kével oltalmazni.

A mezei nyúl látogatta kertek gazdáiigen hálásak minden használható ötle-tért. Íme közülük néhány, szabad fel-használásra.

A nyulak nagyon kedvelik a szóját. ÜI-tessünk szegélyt a veszélyeztetett növé-nyek köré ebből a növényből, s ígymegakadályozhatjuk a tarrágást. A szójanevelése, termesztése semmivel sem bo-nyolultabb, mint a bokorbabé.

A nyulak egyáltalán nem bírják néhánynövénynek az illatát. Védelemként ül-tessünk tehát körömvirágot, kankalintés hagymát.

Egészségvédelem

Akinek kevés a helye, s valamely oknálfogva nem tart körömvirágot, kankalintvagy hagymát, rendszeres védőpermete-zéssel segíthet magán. Hagyma és fok-hagyma pépjét egy napig áztassuk vízben(mintegy három hagymafej szükségesegy liter vízhez), és ez olyan hatásospermetlé lesz, hogy nem csupán a nyula-kat riasztja el, hanem a gombabetegsé-gek ellen is védi a növényt. Általábantíznaponként, de eső után mindíg ismé-teljük meg a permetezést.

A nyulak étvágyát azzal is csökkenthet-jük, ha macskagyökér (Valeriana offici-nalis) virágának kivonatából teszünk egykiskanálnyit egy liter vízbe, és ezzelpermetezünk.

A "szappanos" fát elkerülika szarvasok

Az erdőközeli kertekben a szarvasok isveszélyt jelentenek, mert szívesen fo-gyasztják, szinte lenyúzzák a fák kérgét.A veszélyeztetett fákra függesszünk fölnéhány darabka nagyon illatos szappant,ettől bizonyosan elmegy a szarvasok ét-vágya.

A csigák sem szívesen látottvendégek

A meztelen csigák ellen megszámlálha-tatlan a jó tanács. Valószínűleg különfé-leképpen válaszolnak a támadásokraezek a ravasz kis csúszómászók. Azért

ne adjuk föl, nevetséges is lenne. Ímenéhány turpisság, hogyacsigákat csap-dába csalogassuk.

A pasztinák vagy paszternák olyan nö-vény, amelyet elkerülnek a meztelencsigák. Ezzel a répaszerű zöldséggel mára csírázó növénytől is távol tarthat juk ameztelen csigát. A hátránya, hogy kellegy kis idő, mire megnő, és a riasztóhatása érvényesül. Éppen ezért hagyjuka helyén, áttelel, és a következő évbenmár kora tavasztól "őrzi" a kertet.

A csigák nyilvánvalóan érzékenyek abegónia illatára. Ebből a növénybőlkészítsünk permetlevet, mégpedig úgy,

Ötletek a csigacsapdához: a sörcsapdát ameztelen csigák búvóhelye közelében állítsukföl. Tegyünk bele egy durva dörzspapírralbevont pálcát, amelyen a bogarak ki tudnakmászni, a csigák viszont nem

Csigák

hogy egy jó maréknyi levelet és hajtástegy napig áztassunk 10 liter vízben. Ön-tözzük vagy permetezzük meg ezutána veszélyeztetett növényt, meglátjuk,hogy milyen hatásos védőszer a begó-nialé.

A palántáktól úgy téríthetjük el a mezte-len csigákat, hogy a közelükbe sárgamustárt vagy zsázsát vetünk. A sárgamustárt ne hagyjuk nagyra nőni, különö-sen ne a káposztaágyásban. Vágjuk visz-sza arasznyira, és nem kell tartanunk akáposzta -gyökérgol yvá tó 1.

A csigák nincsenek elragadtatva a fok-hagyma illatától sem. Éppen ezért min-denhová du ggat hatu nk egy-két gerez-,det, különösen a szamóca és a fejessaláta közé, amelyek a meztelen csigáklegkedveltebb táplálékai.

Ha sörcsapdát készítünk a kertben, ahatását úgy fokozhatjuk, hogy búvóhe-lyeket készítünk a közelében. Az este-felé előbújó csigáknak ekkor az első, amiaz útjukba akad, a csapda. Mit tegyünkviszont, ha más állatokcis sorra belemen-nek a csapdába, és nem tudnak kijönni?Ahhoz, hogy a kisebb rovarok, például afutóbogarak kimásszanak, készítsünkegy kis "létrát"; durva dörzspapírral(smirglivel) vonjunk be egy pálcát, ésdugjuk be ferdén a sörcsapdába. Ezen abogarak megtalálják a kivezető utat, míga csigák nem tudják használni, mert azérdes felületen képtelenek haladni.

Végül még egy egészen biztos tipp; ilfülbemászók étlapján alkalmanként sze-repel a csigatojás. A Forficula aurictI/1Iria faj egyáltalán nem szerény, bőv'lltáplálkozik, mielőtt visszahúzódna <ol til-lajba telelőre. Tehát a fülbemászót óv-juk, hagyjuk szaporodni, és ne sokatpihenjen! Később még lesz róla szó.

A növényeknek nem ártanak ugyan aszúnyogok, de egyértelmű en a nyári kel-lemetlenkedők népes táborához tartoz-nak. A kertben megnehezítik az emberdolgát, akár dolgozni kíván, akár c akkiülne kissé pihenni. Könyörtelenül é5önző módon csípnek, és már a zümmö-gésük is bosszantó. Nem árt tehát tud-nunk, hogy a legtöbb szúnyogfaj a vízberakja a petéit. Az új kerti medence,amelyben még nem telepedtek meg aszúnyogok ellenségei, valamint az eső-vízgyűjtő, ideális "óvoda" a szúnyoglár-vák számára. A lárvák jól felismerhetőka víz felszínén folytatott rángatódzómozgásukról. Ha azt szeretnénk, hogyakerti víztartályok és -medencék megsza-baduljanak a szúnyoglárváktói, helyez-zünk a vízbe egy jellegzetes úszónö-vényt, a rencét (Urticularia). Ez a gyö-kér nélküli, finom kis növény a leveleiközött lévő gömbölyű kinövésekről is-merhető fel, amelyekkel a lárvákat meg-fogja és elemészti. Egy négyzetmétervízfelületre négy növényt számítsu nk,

- Egészségvédelem

'zzel megszabadíthatjuk a környezetet akellemetlen szúnyogoktól. Az örvende-les étvágyú kis rence a nyár végén szép,sárga virágokat hoz. Mutatós és hasznos.Mit kívánunk még a segítőtársainktói?

Szövetségeseink az almamolyellen

A "kukacos" alma nem túl örömtelilátvány. A kártevő az almamoly, a "ku-kac" valójában hernyó, vagyis a lárvája.A kert békéjét nem zavarja meg különö-sebben, ha permetezés helyett hullám-papírból hernyófogó öveket helyezünk afák törzsére. Május elejétől, közepétőlesedékes ez a munka. Mintegy 20 cm-rela talaj fölött dróttal jól erősítsük föl ahullámpapírt, majd rendszeresen ellen-őrizzük. Ha találunk alatta kártevőt,vegyük le és égessük el, majd egészenjúlius végéig tegyünk föl helyette újat.Fáradságosabb módszer az almák ategyenként júniustói négy héten át papír-zacskóba zárni. E japán eljárás csakki ebb kertben, egy-két fiatal almafávalcélravezető. Esetleg keressünk magunk-nak az almamoly elleni harchoz szövet-ségeseket! A széncinege igen szorgal-mas, és a nagy munkának java részétkészségesen magára vállalja. Fontos,hogyaszéncinege betelepedéséről mároktóberben gondoskodjunk. Októbervégétől ugyanis már keresi ez a kedveskis madár a megfelelő téli szállást. Te-gyünk ki a kertbe fészekodúkat vagyhasonló alkalmatosságokat, amelyek-ben a cinegék áprilisig lakhatnak. A

nagy étvágyú madarak drasztikusancsökkentik a hernyók számát, s ezzel azalmamoly kártételét. A kertbarát, ha azegészen radikális fajtából való, fontoljameg alaposan, nem lenne-e érdemesdenevérek betelepítéséről gondoskod-nia. Nagyon komoly segítséget remélhe-tünk ettől a kis ragadozótóI. Májusialkonyatokon, amikor az almamolylep-kék aktívak, a denevér is vadászni indul.Egyetlen denevér naponta 500 rovartelpusztít, s természetesen a rajzás idejénbőségesen jut neki az almamoly lepkéjé-ből is.

Na, és még valami: a kétségtelenülhasznos "böregeret" akkor is megtart-juk, amikor az almamolynak már tökéle-tesen mindegy, tehát a többi károsÍtót isalaposan megtizedeli.

Aki a rózsát szereti, a nyár második fejében ~már nem trágyázza

A vértetű ellen télen tehetünk valamit,amikor a kéreg jólláthatóvá válik. Avattaszerű kis telepekről ismerjük fel,amelyek a tojásokat rejtik. Ezek általá-ban az elágazásoknál vagy a törzs alján,a gyökérnyakon figyelhetők meg. A per-metezés nem túl hatásos ellenük, a vegy-szer ugyanis nem hatol át a "vattacsomó-kon". A vértetűtelepeket forró vízzelecseteljük. A víz hőmérséklete 50-53 oClegyen! Enyhe télen a törzsön és az ága-kon is több a vértetűtelep , míg szigorúbbidőben csak a gyökérnyakon fedezhetőkfel. A védekezéskor kénytelenek va-gyunk a törzs körül a földet eltávolítani,hogy láthatóvá, hozzáférhetővé váljon akártevő.

Felül: Az alma jobban eltartható, ha szedésután néhány napig a füben heverAlul: A komposzt feldolgozásához, érlelésé-hez legalább két tartály szükséges

Hogyan terjednek a levéltctvckarán?

Az okos kertész tudja: nem mindi' il:!.

egyenes út a célravezető. Közvetett illOdon jobban elbánhatunk a gyümölcsfíílellepő levéltetvekkel. Mindenekelőttakadályozzuk meg, hogy a hangyák, alevéltetvek segítői följussanak a fára.A tetvek különösen a fiatal fáknak okoz-nak érzékeny veszteséget a szívoga tiísukkal. Kenjük be tehát a törzs aljrtirovarölő enyvvel, hogy a hangyák nl:jussanak föl a fára. A hangyák ugyanis alevéltetűtelepek gondozói és oltalmazói.Hatásosnak látszik az is, ha a törzset alulismételten bedörzsöljük fokhagymávalannak illata nyilvánvalóan túllépi a han-gyák tűréshatárát. Ne feledkezzünk mega kisebb fát támasztó karóról sem!

Csak ezután kezdhetünk hozzá al'véltetvek elleni eredményes védekez s-hez. A talajt idejében megvizsgál tat juk ,és szükség szerint javítjuk: lazít juk , la-karjuk (mulcsozzuk), a fák tányérjrttbeültetjük. Aki a hangyáktói sajnáljélmegvollni a levéltetveket, ültessen a fákalá sarkantyúkát, csalánt vagy ta ka rmánybabot. Ezeken a növényeken szí-vesen tartózkodnak a levéltetvek, éstalán békén hagyják a fákat, amelyek '1így kell évente védenünk, kezelnünk.

A talajtakarás a biokertben magától '1

tetődő szabály. A takaró anyag azonhannem föltétlenül bomló szerves an ,1 '.

Egészségvédelem

A zöldségágyásban a növények egészsé-gc érdekében egy bizonyos gyomborí-tottság is elviselhető, ha a vadnövényál-lomány meglehetősen fajgazdag, és oda-ocsábítja a hasznos kis rovarokat, példáula futóbogarakat. A gyomok sűrűsége,burjánzása nyilvánvalóan nem érheti el

Az enyves hullám papír öv, amelynek mi ndkétoldalát bekenjük ragasztóval, hogy az apróállatok is beleragadjanak, meggátolja a han-gyákat abban, hogy feljussanak a fára ésgondozzák a levéltetűtelepeket

azt a mértéket, amelytől a haszonnövé-nyek már áttekinthetetlenné válnak,vagy amely éppen elnyomja az alacso-nyabb termetű zöldségeket, a spenótot,a galambbegyet vagy a sárga répát.Egyébként nyilván sokan ismerik a mon-dást: gyomnak azt tekintjük, amiről mégnem tudjuk, hogy mi a haszna. Fennenhirdethetjük tehát: a vadvirágok az igazibarátaink és segítőink.

Ne okozzon gondot, nem ez az utolsó szóaz előttünk álló szüret ügyében. A liszt-harmattal fertőzött gyümölcsfákon azelső tüneteket az elvirágzás után észlel-hetjük. A hajtáscsúcsok deformálódnak,a levelek pedig olyanok, mintha szürkeporral szórták volna be őket. Ilyenkormég megakadályozhatjuk a betegség el-terjedését, vagy legalábbis ellenőrzé-sünk alatt tarthat juk. A beteg hajtásvé-geket metsszük le, és az egész fát perme-tezzük meg megelőzésként.

Alkalmas szer erre például a hígítottzsurlófőzet és az algakivonat. A frissmetélőhagymából készült kivonat ismegteszi, amely minél erősebb, annáljobb. Egy liter forrásban lévő vízzelöntsünk le kétmaréknyi metélőhagymát,15 percig hagyjuk állni. E permetezésekvisszaszorítják a fertőzést.

A pókhálós almamolyfogságábanAhhoz, hogy az almafa lombját kiszaba-dítsuk a pókhálós almamoly csapdájá-ból, meg kell találnunk az alkalmas "pó-rázt" . Az összesodródott levelek az árul-kodó jelek, amelyeket nagyítóval köze-lebbről is meg kell vizsgálnunk. Olykor aleveleket is finom háló veszi körül. Itttalálható a moly fészke. És megvalljukőszintén, hogy a védekezés igencsak fá-radságos. Minden szövedéket levágniórákig is eltarthat. Az elérhetetlen fész-keket erős vízsugárral pusztítsuk el. Azösszegyűjtött szövedékeket, pókhálósleveleket semmisítsük meg, a legjobb,ha elégetjük őket. De mit meg nemteszünk a jó almáért!

Monília - a szívós betegségmegelőzése

A monília egy gombabetegség neve,amelynek sokféle kellemetlen arca van. Alegismertebb a barnán rothadó gyümölcs,felületén koncentrikus körökben sora-kozó penészpárnácskákkal. A meggyfahajtáscsúcsainak száradását ugyanez abetegség okozza. A már korábban meg-fertőzött gyümölcs gyakran csak a táro-lóban feketedik meg. Ahhoz, hogy en-nek a gyümölcsvésznek idejében elejétvegyük, amely különösen csapadékosévjáratokban megsemmisítheti a ter-mést, már júliusban meg kell kezdenünka megelőző permetezéseket. A torma

leveléből készült főzetet (frissen szedcttleveleket leforrázunk és kevergetve áz-tatunk 15 percig) négyszeresére hígítjuk,

. ezzel permetezzük meg 7-10 naponkénta fákat. Láthatóan visszaszorítja a fertő-zést.

Ugyancsak jó hatású lehet, ha a tor-mát a fa köré ültetjük. Igen fontos, hogyha a nagyobb fertőzést, a betegség terje-dését meg akarjuk akadályozni, rendsze-resen szedjük föl és távolítsuk el a hullottgyümölcsöt, vágjuk le a nyilvánvalóanbeteg hajtásvégeket. Akörültekintően,gondosan készített komposzthalomra isnyugodtan tehetjük a fertőzött hulladé-kot, különben semmisítsük meg, vagylegalább egy méter mélyen ássuk el.

Ezek a kis levéltetű-pusztítók sok kivált-ságnak örvendhetnek a biokertben. Fa-forgáccsal lazán megtöltött, szájával le-felé fordított virágcserépben készítsünkszámukra búvóhelyet. A cserép szájáthálóval kössük le, majd több ilyen fész-ket függesszünk föl a gyümölcsfákra. Azígy elhelyezett cserepekben a forgácsnem ázik át, s a fülbemászók szívesenveszik őket birtokba nappali rejtőzkö-désre. Éjszaka azután vadászni indul-nak, s egyenként akár 50-100 levéltetűtis elpusztítanak. Mit tegyünk viszont, hamár a levéltetű elfogyott, és az addIgsegítőkész fülbemászók rákap nak a r~-gyekre és a zsenge. levelekre? SemmI-képpen se mondjuk föl a barátságoll

Hagymalégy -- Egészségvédelem

Miután a felfüggesztett cserepek áthe-Iyezhetők, vigyük azokat például a sö-vényre, vagy olyan növényeken legyen ahelyük, amelyeken éppen kezd szapo-rodni a levéltetű.

Amint a növények felnőnek, már nemannyira érzékenyek, mint fiatal, zsengekorukban. A kifejlett példányok rövidideig egészen jól elviselik a viszonylagmagas hőmérsékletet. Egy permetezőkezelés erejéig például a legtöbb nö-vényfaj kibírja az 55 °C-nál nem mele-gebb vizet, s nem károsodik. A károsrovarok, a hernyók, az atkák ezzel szem-ben olyan rosszul tűrik ezt a hőmérsékle-tet, hogy jobblétre szenderülnek tőle. Akárosítók elleni meleg vagy majdnemforró kezeléskor vegyük számításba,hogy csak kis mennyiségű vízre van szük-ségünk, ha jó a porlasztás, azt azonbanannyira fel kell forrósítanunk, hogy az'lpró állatok ne tévesszék össze a melegzuhannyal. Számoljunk azzal is, hogya permezetőgépben valamelyest hűl avíz, továbbá a vezeték minden méterénkörülbelül 5 OC-kal csökken a hőmérsék-kte.

A kezelés legyen következetes! Ugyan-is előfordulhat, hogya melegvíz-perme-tczést egyesek átvészelik egy rejtett zug-l;an vagy éppen még tojás állapotban.Eppen ezért 6-8 naponként ismételjükmeg mindaddig, amíg meg nem győződ-tünk az eredményről. Minden alkalom-mal használjunk hőmérőt a víz betölté-

sekor, nehogy nagyobb kárt tegyünk anövényekben, mint a rovarok, amelye-ket el szeretnénk pusztítani!

nem lesz olyan hosszú, mint egyébként,a vastagodásának viszont nincs akadá-lya. A kártevő ellen hatásos az előzőek-ben leírt melegvíz-permetezés is. Meg-előzésként a hagymaágyást takarjuk fá-tyolfóliával, s azt az egész rajzásidő alatthagyjuk rajta.

Mindannyian tapasztaltuk, hogya fiata-labb nemzedék mindig életrevalóbb éssokkal erősebb az idősebb nél. Így vanez az állatvilágban is. Példának okáérta póréhagymafej-aknázólégy másodiknemzedéke július-augusztusban rajzik,és sajnos, gyakran nagyon nagy károkatokoz. (Az első nemzedék április-május-ban a vöröshagymát, vagyis a zsengezöldhagymát károsítja.) Ha a rajzás ide-jén szemmel tartjuk a hagymaágyást,megfigyelhetjük a kártevőt. Az apró,3-4 mm-es légy a hagymalevél csúcsán abőrszövet alá helyezi a tojásait, és alárvák a levelekben, illetve aszárbanlefelé haladva ki szélesedő aknákat váj-nak, egészen a hagymafej aljáig, vagyis atönkig.. Ajáratokban azután bebábozód- )(nak. Am ha figyelmesek vagyunk, nem'jutnak el idáig, már jóval előbb üt azutolsó órájuk. Amikor észleljük a leve-lek csúcsán a szúrásnyomot, szinte kívül-ről is szemmel tarthat juk a lárvák, anyüvek haladását, és a járatban az uj-junkkal összenyomhatjuk őket. Általá-ban a járat legalján találjuk meg a tettest.Szükség esetén vágjuk le a hagyma leve-lét olyan hosszan, hogy megszabaduljona nyüvektől. Ez a művelet okoz ugyannémi termésesökkenést, ám nem olyanmértékűt, hogy különösebben aggód-nunk kellene. Legföljebb a póréhagyma

A levéltetvek nyári rohamaellen

A száraz nyári időjárás bizonyosan na-gyon kedvező a levéltetvek számára.Ilyenkor előre megjósolható tömeges tá-madásuk. A mindennapos kertészrutin,

amellyel öntözünk és a talajt lazítjll k. IInemkívánt roham ellen is véti 'lill '1nyújthat. Néha éppen a nyári rorr()s:I~'jön a segítségünkre: a levéltelvek i' '1\

érzékenyek a magas hőmérsékletre. a I()

°C-nál magasabb hőmérséklet elvis 'Ih'tetlen számukra, és néhány óra leforgásiIalatt elpusztulnak tőle. Ezek szerint nyugodtan állíthatjuk, hogy a forrón tüZ)napsütés igencsak kívánatos a biokert ~s:tszámára; a szaporodó tetvek miatt Sli

Iyos vétek párás, ködös, nem naposidőért fohászkodni!

Számos szövetségesünk is akad al'véltetvek elleni küzdelemben, nem csu-pán a csalán, hanem a rebarbara is.

A póréhagymafej-aknázólégy ellen az egyiklehetőség, hogy a leveleket a járatok végéiglevágjuk

Egészségvédelem

amelyek igen eredményesek lehetnek.A durvára vágott rebarbaralevelet nyolcnapig áztassuk vízben (rakjuk lazán egyvödörbe és öntsünk rá vizet), napontakeverjük meg és hígítás nélkül permetez-zük ki.

A félelem minden valószínűség szerintteljesen megalapozatlan és értelmetlen.Akinek mégis vannak bizonyos fenntar-tásai a gyepben kör alakban fejlődőgombákkal szemben, mezei zsurlóvalvédekezhet ellenük. (A gombák micé-

Málnabogár

liuma a talajban minden irányban egyen-letesen növekszik, ezért a termőtestekgyűrű alakban jönnek a felszínre. Ezthívják boszorkánykörnek vagy boszor-kánygyűrűnek.) A zsurlóból készült,forrázott vagy erjesztett levet többszörialkalommal öntözzük a gombás gyepre,hogy eltűnjön a "kísértet", sőt ha kissébabonásak vagyunk, feltétlenül mor-moljunk el néhány kacskaringós kertész-szólást!

A vonzó szín csapdába csaljaa cseresznyelegyet

A cseresznyelégy' májustói kezdve raj-zik, tojásait a zöld és az érő gyümölcsberakja. A már sárguló cseresznye indítójelzésként hat a légyre, ilyenkor mársemmi sem állíthatja meg a konkuren-sünket. A rajzás idejét tekintve, amelyaz időjárástól függően egy héten belülváltozhat, az akác virágzása lehet a mérv-adó. A kereskedelemben kaphatók légy-fogók, illetve -csapdák (enyvesen raga-dó, világító sárga háromszögek vagy kö-rök). Ezeket függesszük föl a fára, acseresznyefa méretétől függően 3-10 da-rabot. A legtöbb légy akkor ragad föl, haa sárga ragadós lapok a fa déli oldalánvannak. Egyébként is a fa napos oldalánkezdődik az érés, tehát éppen ezt hasz-náljuk ki a csapdák elhelyezésekor. Alégyfogókhoz használati utasítást mel-lékelnek, ezt figyelmesen olvassuk el!

Nem, természetesen nem a szedő fertőzimeg a babnövényt. Ám ha tenni akarunkvalamit a betegségek elterjedése ellen,tartsuk be a következő szabályokat. Elő-ször is ne szedjünk kapkodva, túl siető-sen. Esős időben egyáltalán ne szedjünkbabot! Szedéskor ugyanis elkerülhetet-len, hogy nyomással, körömmel kisebbsebeket ejtsünk a növényen, a még nemérett hüvelyeken. A kezünkkel is ter-jesztjük a gombák spóráit egyik növény-ről a másikra. A kisebb sérüléseken, aletépett hüvelyek sebzési helyén azutánminden nehézség nélkül fertőz tovább akórokozó. A nedves idő igencsak kedveza kártevők szaporodásának, elősegíti aspórák csírázását.

- Ha jól meggondoljuk, tulajdonképpennem is vagy olyan ellenszenves, de azérttudd meg, a málnabokrainkban egyálta-lán nem látjuk szívesen a hernyóidat!Vegyük csak szemügyre, hogy mit tehe-tünk. Először is felhívjuk a figyelmedet,hogy nem fogod nekünk hátrahagyni azutódaidat, ahol és amikor csak akarod!Félig érett komposzttal fogjuk takarni amálnabokrok alját. Hatásosnak véljük akék nefelejcs vetését is, amint azt már

A zsurló főzete vagy erjesztett leve ismételtpermetezéssel segít leküzdeni a gyepben agombák boszorkánygyűrűit

bizonyosan tudod. Remélhetően a virá-gok halványkék színe annyira elriaszt, tevén gazember, hogy nem kívánsz többé akertünkbe jönni!-

Nem szándékosan, de mégiscsak segíti akertész a fertőzést! Gyanútlanul és alegnagyobb jóindulattal is előidézheti agazda a pusztító kiskertijárványt. Vajonmilyen gonosz erők ólálkodnak a ked-venc zöldségágyásaink körül? - ezt kér-dezi a becsapott kertész, aki hiába szor-goskodott és fáradozott, szamócájátvagy salátáját évről évre megtámadja aszürkepenész vagy a lisztharmat. Jólle-het elvileg minden olyan egyszerű ésáttekinthető. Hiszen emlékszik arra,hogya gombabetegségeket többnyire anedves, meleg idő okozza, és a túltáp-lált, gyenge növények szeIlVednek tőlük.Éppen ezért nyári estéken nekilát, hogygondosan megöntözze kiskertjét. Ezzelazonban különösen kedvező feltételeketteremt a gombabetegségek számára. Anövények ugyanis napközben, a tűzőnapsütésben és melegben fölhevülnek,majd este a hideg öntözővíztől sokkotkapnak, s ez nem túl kívánatos a szá-mukra. A nedvesség a leveleken marad,este, éjszaka nem tud fölszáradni, s en-nek az ott ólálkodó kórokozók mindnagyon örülnek. Mindebből az követke-zik, hogy inkább reggel öntözzünk!ülyáílkor a víz és a növények hőmérsék-lete nem nagyon különbözik, és a leve-lek a napon hamar megszáradnak. A

Egészségvédelem

reggeli öntözésnek további előnye isvan: estére a föld megszárad, és a nagy,nedves felület nem csalogatja oda a mez-telen csigákat.

Stratégia a gomba betegségekellen

Ilyen például a szahalini keserűfű (Rey-noutria sachalinensis) leveléből készültkivonat. Tavasztól őszig használható,hatásos védőszer a gombabetegségek,mindenekelőtt a szürkepenész és a liszt-harmat ellen. Á permetezésévei erősít-jük, fejlesztjük a növények ellenálló ké-pességét, és korlátozzuk a gombaspórákcsírázását. A már kialakult fertőzést saj-nos nem lehet vele megállítani.

A keserűfű vidáman él a kertben,azonban szigorúan a kerítés mellettszabjuk meg a helyét, különben mindentbenő. Ajánlatunk: erősebb fóliát vagyegy kiszuperált kádat, dézsát ássunk be aföldbe, abba ültessük a keserűfüvet,hogy ne "közlekedjen" szabadon.

A kivonat a következőképpen készül.10 gramm finomra őrölt, száraz levelet1 liter meleg vízzel elkeverünk, és 24órán át állni hagyjuk. Ekkor hígítás nél-kül használhat juk. A kezelést 7-10 na-ponként ismételjük meg.

Ugyanilyen hatásos, ezért ajánljuk a csa-lángyökér kivonatát is. Ez olyan ható-anyagot tartalmaz, amely korlátozza agombák fejlődését. Na már most, ha akutakodó hajlamú kertész nem kívánja akész, kipróbált recepteket felhasználni,

kénytelen saját maga kikísérletezni aszámára legjobb, leginkább hatásos ki-vonat készítését. Azért mi is ajánlunkegyet. Hárommaréknyi apróra vágottcsalángyökeret leforrázunk 2 liter vízzel,12-24 órát állni hagyjuk. Ezután ötszö-rösére hígítva kipermetezzük.

Szerintünk ez a legjobb, de ki-ki talál-hat ízlésének és a zöldségágyásánakmegfelelőbbet.

Tetves a dézsás növénylevele?

A leander, a babér, a citromfa és más, alakásban telelő, nagy növény a tél folya-mán kedvelt célpontjai a levéltetveknek.A betolakodókat úgy tarthat juk legköny-nyebben távol a dézsás növényektől,hogy a földjükbe néhány gerezd fok-hagymát dugunk. Ezek hamarosan ki-hajtanak, és a tetűcsapat nagy élvezetteltelepszik át a friss, zsenge, zöld levelek-re. Amint felsorakoznak, szinte meg isszámlálhatjuk őket.

Ami jó az embernek,felüdíti a fát is

Az ember és a fa között kell lennievalamilyen szoros kapcsolatnak, barát-ságnak. Amellett, hogy az ismert módonsegíti az ember a fát, például bemeszeli atörzsét, vagy hernyóenyves övet rak aderekára, s az viszonzásként életelixír-ként szolgáló gyümölcsöt ad neki, abetegeskedő fának képes mozgósítani az

Gyümölcsfakezelés

erőit, a gyógyulási "szándékát". A mér-gező yűszűvirág, amelyet a gYógyászatsZlvgyogyszerk nt használ, a fa tányér-jába ültetve erősítő hatású, elősegíti agyógyulást. Különösen egyik fajtáját, a140 cm magasra is megnövő Mervitátajánljuk. A fa egészségét szolgáló nö-vény nyár végén, augusztustói októberigvirít. A szíverősítő a szemet is gyönyör-ködteti.

A dézsás növények földjébe ültetett dughagy-ma kihajt, és vonzza a levéltetveket

A csikófark nem csupána gombák ellen hatásos

Többnyire azért ültetik ezt '1 Il\>V('1It II

biokertbe, hogy a gombás b '1 ' '~l'l'( 1·

ellen permetlevet készítsenck 1> 'Ioil'Van azonban más hasznos mell ~klllllll"llis. Ha frissen szedve összevágjuk '~ "Vvödörbe téve vizet öntünk r{j, IIl:lJdnégy-hat napig erjesztjük, a iev I i\t~I'.I\rös hígításban felhasználhatjuk mind 1l'véltetvek, mind takácsatka ellcn. Ilalilsát növeli, ha 3%-ban spirituszl VII/'V1% -nyi kenőszappant adunk hozz(l. I'.~természetesen a gombaelhárító halll~11sem mellékes!

Fagyaltakarása zöldségágyáson

A fagyalsövény nyesedéke elhárfljól IIkáposztalepke kártételét. A miísmliknemzedék júliusban rajzik, éppcn IIkkor, amikor a sövény nyírása is cs 'd .kes. Ezt a kedvező lehetőséget haszIlIlljuk ki, amikor a levágott hajtások:il IIkáposztaágyásra terítjük mulcsk lll.

Csípős eszköz földibolhákellen: a zsázsa

Mindenekelőtt egy tanács: az egyéhkt'lltegészen kiváló zsázsát lehetőleg n ' Vl'~

sük a retek közelébe, mert a haliísa Illi"erős": a retek utóíze égő pokol I 'SI' I

szájban. Ez a rendkívülicsípőss g 'Il/IV

Egészségvédelem

I cnl is felfogható, csak az a kérdés, hogymi a célunk. Ha például a zsázsát mul-'sozásra használjuk, vagy a re tek ágyás-

bau kÖztesnÖvénykent tartjuk, távoÍlartja a fÖldibolhákat, és rendkívüli mó-don ízesíti a retket.

Burgonyabogár - egyszerű enletakarni!

A kiskertben állandó gond, hogy hováh Iyczzük jÖvőre a burgonyaágyást. Any-nyira távol legyen az ideitől, hogy aföldből tavasszal előjÖvő bogarak ne)rjék el az ültetvényt. Itt aztán tovább-

fcjleszthetjük a mulcsozó technikánkat!Készítsünk szalmából, vagy még jobb,ha szénából mintegy 30 cm-es takarást aburgonyaágyásra. Ezen a burgonyaszára minden további nélkül áthatol,ugyanakkor az előbújó bogarak a szintezárt bozótban elvesznek, nem találjákmeg táplálékukat, a burgonya leveleit.

A kertészeti gyakorlatban gyakran hasz-nált anyag a faszén. Fertőtlenítő hatásakiváló. Így például a metszési felületekkezelésére alkalmas bármilyen nÖvény-né!. Hogyha a borsó vetése után a so-rokra egy kevés bükkfából égetett fasze-net (ezt ráírják a zsákokra) szómnk, azsegít a borsó betegségeinek megelőzésé-ben, a kártevők leküzdésében.

Zengőlegyek

A zengőlegyek kifejezetten hasznosak ezértérde,mes őket különböző virágokkal, példáLIIkoromvIrággal a kertbe csalogatniKi az, aki nem kedveli őket? Abeavatot-

tak már régen ismerik a hasznukat,vagyis azt, hogya fátyolkák lárvái renge-teg levéltetűt elpusztítanak. Éppen ezértnagyon szívesen fogadott vendégek min-den kertben, de külÖnÖsen a biokertben .Most egy kissé kibeszéljük a fátyolkatitkát, és itt, ezen a helyen kÖzhírrétesszük: ha meg akarjuk telepíteni, ésezért téli szállást készítünk készséges kissegítőinknek, akkor a piros színt válasz-szuk, az vonzza őket. Egy szalmávaltöltÖtt, kívül pirosra festett ládikát szíve-sen elfoglalnak télire. Itt védelmet talál-nak a fagyok ellen. A fátyolkák tanyájátideális esetben a fÖld felett 160 cm maga-san, vagyis kb. fejmagasságban helyez-zük el.

n~k~ A facél!a is azok kÖzé a nÖvényekkoze tartozIk, amelyek csalogatjákvonzzák a zengőlegyeket. '

Gallért kap a káposzta

A zengőlegyek ismegtelepíthetők

Nem találtunk tanácsot Aphrodité szép-s~.gka.t:lógusában ahhoz, hogy e nÖvénykulseJet valamilyen tetszetős Öltözékkel

Ha a zengőlégy lárvái nem érik is utol afátyolkát a levéltetű-pusztítási verseny-ben, azért még érdemes tennünk vala-mit, hogy a kertünkben otthonra lelje-nek. Kellemes lesz számukra a termé-szetbarát kert, ha egészen késő őszigvirággal vendégeljük meg őket. A zen-gőlegyek fő tápláléka a nektár, amit azernyősvirágzatúak (kÖmény, kapor, édes-kÖmény, cickafark), a fészkesvirágza-túak (kÖrÖmvirág, őszirózsa, krizantém,napraforgó) és az útifűfélék szolgáltat-

~avíts~k. A belső értékei kÖzismcrlclIJelentosek, s ezt egy éhes ember küJön(\sen meggyőzően bizonyíthatja. Tcll1ít~zek után a kÖvetkező szépségfejleszlotlett~l állunk elő. Készítsünk a káposztapalanták nyaka kÖré egy több II tighatásos" v.édő~.allért!, Agyagból vagy fi-nomra orolt koporbol vízzel pépet k 'v .runk. Legyen jó sűrű, s terítsük sz 1 akáposzták kÖrül, a talajon. A nÖveked s

A fátyolkának szánt téli szálláshelyet f 'ssllkbe a kedvenc színére, pirosra

"

l// '1,.~ ,-1fJrJ'· ... Jr.

·r'0>~~''>.1;f~;'::.!...I"'

'{/~ .,.•"","""".

Egészségvédelem

vagy az időjárás okozta repedéseket va-lamivel hígabb péppel javíthatjuk ki. Eza kemény káposztagallér nem csupán akezelés évében akadályozza meg a ká-posztalégy támadását, hanem a jövő évitis megelőzi. A káposztalégy ugyanis gya-nútlanul helyezi el tojásait a szilárd felü-leten, ahol azok nem tudnak kikelni,továbbfejlődni, és evilági pályájuk ha-marosan véget is ér.

Ezt a cseles zárógallért április-május-ban és július-augusztusban ~észítsük el,mert ezekben az időszakojban rajzik akáposztalé gy.

A paradicsomot megvédjüka betegségektől .

Itt a szedési idő, érik a paradicsom, sősidők óta ugyanaz a kép fogad bennün-ket: a paradicsomtermelő lemondó só-hajtással tapogatja meg titkon az ábécé-áruház zöldségespultján a szélmalmokországából importált paradicsomot.

Különösen nyomasztó a helyzet egy-egy csapadékos esztendőben, am~korkertjeinkben a szép, piros paradicsomotelkapja a gombabetegség, és szinte meg-semmisül a termés. A kórokozó rendsze-rint a talajból érkezik, a vízzel és azember közvetítésével fölverődik a lomb-ra, majd befészkeli magát a növény földfeletti részeibe. Elég néhány érintés, anapi szedési, ápolási munkákkal a ker-tész is a betegség terjesztőjévé válik.

Megelőző intézkedésként szedjük le aleveleket a szár alsó 20 cm-es részéről.Ennek a műveletnek további, felbecsül-hetetlen előnyei is vannak: eső vagyöntözés után gyorsabban megszárad anövény, jobban szellőznek a tövek, s ezmár önmagában is akadálya lehet a fer-tőzésnek vagy a betegség terjedésének.

A pépes, majd megszilárduló gallér távol tart-ja a káposztalegyet a kedvenc falatjától

Burgonyavész:szár- és gumórothadás

A tő- vagy gumórothadással fertőzöttburgonya feltétlenül további fertőzésekforrása lehet. Ez mindenki számára nyil-vánvaló, hiszen a rothadó részekben akórokozó is jelen van. A körültekintő,gondos kertész nem dobja az ilyen gu-mót gondolkodás nélkül a szemétbe,nem ez a megoldás. Aki tekintettel van akörnyezetre, annak az elégetés sem azigazi. Gondoskodjunk tehát arról, hogya már megkezdődött rothadási folyamatmenjen is végbe, s akkor a gumóvalegyütt a kórokozók is elpusztulnak. Errea célra a komposzt nem a legmegfele-lőbb hely. A trágyadomb viszont, ame-lyet hosszan érlelünk, igen alkalmas.

A fertőzött gumókat helyezzük a trá-gya közepébe. Tehát villával távolítsukel kb. a fele trágyát, ott lazán terÍtsükszét a burgonyát, majd takarjuk vissza atrágyával. Ha ősszel rakjuk így össze atrágyadombot, a második nyáron fel-használható. Megfelelő gondossággalszóba jöhet a forró komposzt is, ámvalójában csak akkor, ha a belsejében

biztosan eléri a hőmérséklet ti 70 "( , III

A burgonyának az a hibája, hogy H)'1111111

a felszedés után is tovább "él", 's I)'y I

gomba számára továbbra is kén 'Illll'

táptalaj marad. Meggondolatlan dolo)' :1szokványos komposztra dobni a hul'l'0nyát, mert ott minden további II 'lkOIkihajt, és új gumók képződnek rajta.

Sovány tej a szár- ésgumórothadás ellen

Régen bevált módszer, s minden oknélkül a feledésbe merült, hogya pal'Hdicsom és a burgonya szár- és gumól'ot!wdását sovány tej permetezésévei m 'gelőzhetjük. Keverjünk össze sovány t 'jet tízszer annyi vízzel, s ezzel permet 'Z

zünk hetente egy alkalommal úgy, hogya növényeket egyenletesen fedje a p '1met.

Egészségvédelem

Ezek az állatkák nemkívánatosak, sőtegyenesen kellemetlenek a zöldségágyás-ban, a komposztban viszont nagyon ishasznosak. A so)<-sok lábukkal felaprí-tanak minden Ari ss hulladékot. Ha átszeretnénk telepíteni őket a vetemé-nyesből a komposztba, készítsünk szá-mukra csalétket. Megfordított agyagcse-rép alá tegyünk félbevágott burgonyát.Erre a finom ínyencfalatra odaseregle-nek az ezerlábúak, amelyeket ezutánkönnyedén a komposzt ra tehetünk.

Az ezerlábúakat elvágott krumplival össze-csalogatjuk, és alkalmas helyre, például akomposztra áthelyezzük

Nemcsak a cseresznyelegyet, hanem amálnabogarat is csalogathatjuk "színes"táblácskákkal. Ha a virágzó málnabok-rok fölé fehér, enyves lapokat rakunk ki,a bogarak összetévesztik azokat a fehérvirágokkal, rárepülnek és ráragadnak.A lapok vagy táblák mintegy 15 cmátmérőjűek legyenek!

Van azonban egy nchézsége ennek acsapdázásnak. A méheket ugyanis épp-úgy csalogatja, mint a kellemetlen, kár-tevő málnabogarat. A méhek gazdái ésmások is joggal tiltakoznának ellene.Azt ajánljuk ezért, hogy csak olyan he-lyen éljünk a fehér ragadós lapok kínáltalehetőséggel, ahol kevés méh szorgosko-dik.

Először is teljes nyugalommal vegyüktudomásul, hogy bár a vesszőpusztulásáltalánosan ismert és elterjedt betegség,a veszélyességét mégis túlbecsülik. Li-lásbarna elszíneződéssel kezdődik,többnyire a leveles vesszőrészen. A leg-rosszabb esetben valóban elpusztulnak avesszők, és tönkremegy az állomány.Kiskertben azonban általában nem okozkomoly bajt a vesszőpusztulás. Helyesápolással még a fertőzöttebb évjáratok-ban sem csökken lényegesen a termés,nyugodtan készíthetünk málnaszörpöt.

A megelőzés azonban mindig haszno-sabb, mint az ültetvény cseréje vagy akára permetezés, ami sok fáradsággal jár.

Vesszőpusztulás ..

A fertőzést vagy annak elterjedését a kö-vetkező műveletekkel igyekezzünk ele-ve elhárítani:

• Telepítéskor lehetőleg enyhén sava-nyú, humuszban gazdag talajt válasz-szunk.

• A talajt állandóan takarjuk érett kom-poszttal, vagy vessünk zöldtrágyanö-vényt.

• Tavasszal és ősszel permetezzünk csi-kófarkból készített lével.

• Szüret után tőből vágjuk le a károso-dott vesszőket.

A fehér ragadós lapok megfogják a málnabo-garat. Figyelem, csak olyan belyen használjukezeket, abol nem járnak méhck!

Szándékos fertőzésaz almamoly ellen

Egészen új terméket forgalmaz. 11 'hfll1V

nyugat-európai kereskedő, egy ol :Ill I

ruskészítményt, amely kizárólag :1:1, III

mamoly hernyóját károsítja. "" 'SZl'11

pontosan: elpusztítja a kellemcllcn "k II

kacokat". A szert tavasszal idej b 'Il l'~

többször az almafára permetczik, c 'Yl'l1

letesen elosztva. Amikor a kis hern okelfoglalnák a gyümölcsöket, már Jlil1l'~

erejük befúrni magukat, így az alm:l 'P

Egészségvédelem

marad. Ha már az elméletet elsajátítot-tuk, egy-két gyakorlati tanács is elkél: aszert Németországban Granupom,Svájcban pedig Madex 2 néven hozzákforgalomba. Figyelem! A használat előttgondosan olvassuk el (és fordítsuk le!) akezelési utasítást!

Hidegre tesszüka káposzta-gyökérgolyvát

A legrosszabb esetben akitartó spóráimaradnak vissza a talajban ennek a nyál-kagombának, s azok évekig is megőrzika fertőzőképességüket. Nézzük tehát afurfangot! A káposzta-gyökérgolyva szí-vesen pusztít minden keresztesvirágúnövényt. Ebbe a nagy növénycsaládba akáposztaféléken kívül igen sok haszon-és gyomnövény tartozik, egyebek közötta retek, a sárgaviola, a mustár, a pásztor-táska, a repce. A sárgamustár, amelyzöldtrágyaként nagyon jó szolgálatottesz, éppen ezért nem alkalmas elővete-ménye a káposztának. Elindítaná a spó-rák csírázását, s mire az utána következőkultúra, a káposzta magához térhetne apalántázásból, már el is pusztult. Na mármost, ez a csírázás lesz a veszte a mi kiskórokozónknak, ezt fogjuk kihasználni.A tennivalók: Vessünk sárgamustárt akáposzta-gyökérgolyvával fertőzöttágyásba! A kitartó spórák többsége héthét alatt kicsírázik. Ekkor a mustártkiszánt juk vagy kihúzzuk, s a spóráknem találnak kedvükre való gyökeret.Ha ilyenkor legalább három hétig üresenáll az ágyás, még a gyomoktói is rendsze-

resen megtisztítjuk, akkor a kórokozóelpusztul. Ezt a műveletet kora tavasz-szal, áprilisban kezdjük el, így nyáronmár hasznosíthatjuk a területet.

Jobbra fent: Munkában a rablóatka (a piroskis állat), éppen egy takácsatkát szívogatJobbra, alul: Az ausztráliai katicabogár(Cryptolaemus montrouzieri) előszeretettelpusztítja a gyapjastetűt

36. oldalA paradicsom termése a tűző napon csíkoslesz, ha nem védik a levelek

37. oldalHa még nem érett meg a hagymafej , ásóvalvágjuk el a gyökereit, ez gyorsítja az érést

38. oldalFelül: A fejes saláta egyetlen kertből semhiányozhatAlul: A hónapos retek kiválóan hajtathatómár fűtetlen fólia alatt is

Bögölyök

Megtámadjuka burgonyabogarat

Aki a burgonyabogarat, a lárváját és atojásait nem akarja vagy nem tudja (bi-zony sokan nem tudjuk ... ) kézzel össze-gyűjteni, annak azt javasoljuk, hogyhasználjon pirétrumos permetezőszert.Ez a trópusi krizantémokból készülőméreg elpusztít minden olyan rovart,amelyik érintkezik vele. Érthetetlen,hogy miért nem használják szélesebbkörben a biokertészek ezt az egyébkéntártalmatlan, növényi eredetű mérget.

Néhány éve fedezték föl egy baktéri-umfaj , a Bacillus thuringiensis új törzsét,amely nem csupán a hernyók ellen hatá-sos, hanem néhány levélbogárnak, kö-zöttük a burgonyabogárnak is elpusztítjaa lárváját. Ezzel acéllal látott napvilágotNémetországban a közelmúlban egy No-vodor nevű baktériumpreparátum. A"felvételi vizsgán" remekül vette az aka-dályokat. Így reméljük, hogy ennek a kiskönyvnek az olvasója is rövidesen hozzá-juthat a szakboltokban a csodaszerhez.Ha mégsem, hivatkozzon csak bátran ésrav~szul a könyvekre és a szaklapokra!

Altalában elmondhatjuk, hogya szerannál hatásosabb, minél korábban alkal-mazzák. A fiatal lárvák a kezelés utánhárom-hat nappal teljes biztonsággal el-költöznek az örök vadászmezőkre.

A fátyolka és a katicabogár a téli szálláskeresése közben gyakran bekerül a la-

kásba. A fűtött szoba azonIlIlII 111111 d

kalmas hely a nyugalmukhoz, olt 1111Idd

az esélyük a túlélésre. Amikor 'llil'IYIkednek, nyugodtan telepít 'Uk III IliI Ihűvösebb helyiségbe, például II pillll'llIvagy a lépcsőházba, tavasszal p 'di' l'gítsük elő a távozásukat. Hogy IH)l' lill'Hagyjuk nyitva a pince vagy al p 'sIlIlII

ablakát, vagyegyszerűen fogjuk Illl'f'

őket, és rakjuk ki a szűrüket, allliklllkint már mozgolódnak az első rov<lJ'Ok,Akinek ez túl fáradságos, bízza nl 11

nagyobb gyerekekre. A kis ragadozoJ..óvatos összefogása és kiszabadítása hiztosan hasznos szórakozás.

A kertben nem ritka látogató a bö II ly,Munka vagy éppen pihenés közben III • ,

állás nélkül gyötri az embert mindaddi!"amíg könyörtelenül meg nem leck 'zI '1jük. Bizonyára elmegy a kedve a gazllnJ..a csípéstől, ha a szabad bőrfelül 'letbedörzsöljük cickafarkkal. A legjohh,ha előbb egy kis helyen kipr b<'iljII 10. ,mert előfordulhat, hogya bögölyök Illiszenvedő ember a cickafarkra is ali '1' '1

ás. Ebben az esetben viszont má' sodllszer után kell nézni!

Komposztvédelem ("(

,,,....."\~.... ,1.,-

Talaj)- komposzt - trágyázás:élő talajban eleven a növény

közé abarnarothadás kórokozói is tar-toznak, csak tartósan magasabb hőmér-sékleten (egy-három heti gőzben) pusz-tulnak el. Egészen bizonyosak lehetünka megsemmisülésükben, ha már a ke-zünket is égeti a komposzt, vagyis 70 fokfölött van a hőmérséklete. Ugy lehetilyen erősen fölfűteni a komposztot,hogy az egyik legforróbb trágyát, lótrá-gyát keverünk hozzá. Az apróra vágott,friss csalántól is felszökik a hőmérséklet.Emellett mindig nagyon fontos az anyagjó szellőzése, az, hogy érje a levegő.

A komposzttartályban is szükség vana magas hőmérsékletre. Itt-ott már amagyar kereskedők is árusítanak e célrakész tartályokat, összerakható tároló-kat, de házilag is készíthetünk ilyet.Külföldön nagy a választék; az egyszerű,nyitható fedelű tartály tói a legkorsze-rűbb, termométerrel felszerelt szuperkomposzttárolóig sokféle kapható. Aluxuskivitelűt is jól kell kezelnünk. Azárható tartályban nem cserélődik a ned-vesség és a levegő. Éppen ezért a rend-szeres ellenőrzésre mindenfajta kom-posztáláskor szükség van.

A kisebb tartályban, amilyet a kisker-tekben is használnak, hosszabb ideigegyenletesen magas a hőmérséklet, s ez

ván. A bomlási folyamat csak akkormegy végbe, ha a nedvesség és a levegőmegfelelő egyensúlyban van. Mindamel-lett el kell érni a 60-70 °C-ot, amelyen amagvak elvesztik a csírázóképességüket,és a kórokozók elpusztulnak.

Néhány gombakártevő, például aszürkepenész már 50 fokon kileheli alelkét. A robusztusabb fajok, amelyek

A komposzthalmot vagy -prizmát úgykészítsük, hogy a belsejében a hőmér-séklet néhány nap múltán magas legyen.Annyira föl kell melegednie, hogy akórokozók és a gyommagvak biztonság-gal elpusztuljanak benne, ez viszontrendszeres figyelmet és ellenőrzést kí-

Balra: A kórokozó gombák és a káros mag-vak, például a gyomoké, 70 OC-on ártalmatla-nok lesznek. A komposzttartályban könnyeb-ben elérjük ezt a hömérsékletet, mint a szaba-don álló prizmában. A komposzthalomnak aközepe a legforróbb

kedvező feltételt teremt a b 'Iq' 111\\1

nyek lebomlásához.A komposzthalmot vagy -silol Ill/Il

nyos szabályok szerint készítsük. A 11'1

tőzött növényeket és a felmagzott 'VIImo kat mindig a rétegek közep 'rt' IH'lyezzük. Ott a legmagasabb a h6111 '(Sl'llet, és ott hosszabb ideig állandósul :1forróság. A szegélyek hűvösebbck. Ahőmérséklet megőrzése érdekében :1halmot vagy silót fóliával vagy fedélit'Itakarjuk le. A fólia alatt viszont a sz 'Ilozésről is gondoskodnunk keJl, mégp 'dil'úgy, hogy az anyag közé teszünk e 'Vréteg szalmát vagy faforgácsot.

A komposzthalmot nem csupán felülrolkell védenünk (lásd a következő tippet),Néha bizony, többnyire észrevétlenül,alulról is károsodhat. Ennek oka :IZember és a vakond között időnként f 'Itilmadó érdekellentét: mindkettejüknl'kgilisztára van szüksége, mégpedig 1.:1 )1' "

Mi nagyra értékeljük a giliszta nélküll)1hetetlen szolgálatait, a vakond viszontszívesen fogyasztja őt. Ébredjen rá e 'Yszer a barátunk, hogya komposztbilllcsak úgy nyüzsög az ő legkedveltebl1tápláléka, nem kíván többé eltávozni! Avakondnak mint a legjobb magágyi földkészítőjének (a friss vakondtúrásb(1)biztos helye van a kertész szívében, (Í nlha mérlegelünk, végül is a giliszta javáróldöntünk. Az esetek többségében II 'Illmegy másként: a vakondot ej kell üldll/nünk. Ez egy faráccsal kezdődik, ilZ kl

Talaj - komposzt - trágyázás

rül a komposzt aljára. Arra rétegezzük akomposztnakvalót, s a hiányzó kapcso-latot a talajjal úgy pótoljuk, hogy néhánylapátnyi érett komposztot teszünk alul-ra. Ezzel a módszerrel a vakond nem jutbe a "paradicsomba". Az ember pedigtovábbi jó pontokat szerez a gilisztánál.A komposzt alja így nincs elzárva alevegőtől, ami nélkülözhetetlen a bom-láshoz.

A komposzt fóliatakarása megakadályozza azértékes tápanyagok kimosódását

Aki nem érdeklődik különösebben aforró komposzt készítése iránt, mertnem akar felmagzott gyomokat és betegnövényeket megsemmisíteni, annak isvédenie kell felülről a komposztot, min-denekelőtt a csapadéktól. Ennek kör-nyezetvédelmi megfontolásból is van je-lentősége. Az eső ugyanis a nitrogénjelentős részét kimossa a komposztból, sezáltal lényegesen gyengül a készítménytápanyagpótló hatása.

És akkor most nézzük a környezetvé-delmi előnyöket! A tápanyagokat kioldócsapadék leszivárog a mélyebb rétegek-be, viszi magával a nitrogént, ezáltaljelentősen megnőhet a talajvíznek vagy a

=------- Vadnövények ("c" ~'_...:;$

mélyebben lévő vizeknek is a nitráttar-talma. Természetesen a hatás nem azon-nali, de valamikor feltétlenül végbe-megy. A kimosódás ellen a legegysze-rűbb, igen hatásos eszköz, különösencsapadékos évjáratokban, a fóliataka-rás.

Próbacsíráztatás:gátló anyagok a komposztban?

Amikor a komposzt még nem teljesenérett, különböző növekedés- és csírázás-gátló anyagokat tartalmaz. Ezek a pa-lántanevelés során bajt okozhatnak.Igen egyszerű vizsgálattal győződhetünkmeg arról, hogy a rendelkezésre állótápanyag gátolja vagy segíti a növényekfejlődését. Egy kis tálkát megtöltünkkomposzttal, zsázsát vetünk bele, ésmegöntözzük. A kísérletező kedvű bio-kertészek összehasonlító vizsgálatot vé-gezhetnek: vessenek zsázsát az előbbemlítettel egy időben nedves vattáravagy papírzsebkendőre is. A komposztakkor állja ki a próbát, ha a mag hat-nyolc nap múlva szépen kicsírázik, ésélénkzöld leveleket hajt. A sárgás leve-lek, a késlekedő növekedés vagy a gyércsírázás a gátló anyagok jelenlétére utal,természetesen akkor, ha a kontroll hi-bátlan. Ilyenkor várjunk még, amígmegérik a komposzt, és elbomlanak akáros anyagok.

A komposzt gilisztái hervadó n/lv 'nYI 1kel táplálkoznak. A tartályba fol 1\11101tosanjön az utánpótlás. Gondoskodpllliarról, hogy jól érezzék magukat! Mil II

helyzet a prizmában és a silóban, :"101111

anyagokat rétegezzük, s a boml{tsi fol II

mat befejeztéig nem bolygat juk. /\ ljliszták nem tűnnek el hirtelen a komposzt érésekor, ha a szerves hulllld ."gyűjtőhelyét az érőfélben lévő Im:1l '11jelöljük ki. Ez azután a falánkabb k01l1posztlakókat is meggyőzi, hogy s 'milliértelme visszavonulniuk a sarokba.

Tulajdonképpen csak olyan gyomok I 'rülhetnek a komposztba, amelyeket III \1'a magérlelés előtt gyomláltunk ki. EI()ször is legalább 60-70 oC szükséges (lllhoz, hogy a magvak csíraképességc hiztonságosan megszűnjön, s ez csak ah'ves komposztálással érhető el. M{tsodszor egészen nyilvánvaló, hogya komposzttal kezelt talajon a vadnövény 'knem fejlődnek olyan jól, mint aterlll .szetes viszonyok között nevelkedők. VII

jon miért?Leegyszerűsítve azt mondhatjuk,

hogyavadnövények (vagyis a kerti gyo-mok) ott nőnek, ahol "hasznukat v'·szik". Kiegyenlítik például a talaj hib{tjt,hiányait azzal, hogy mélyre hatoló gyilkereik a tápanyagokat fölhozzák az nlsóbb rétegekből. Ezzel bizonyo t kintetben önmaguk számára is megszüntl'

Talaj - komposzt - trágyázás

tik, illetve csökkentik a kedvező életfel-tételeket. Ezt a magatartást a biokertészazután a saját javára fordíthatja. Hiszena komposztot egyebek között éppenazért készítjük, hogy a gyomokat meg-semmisítsük, amelyek különben na-gyon megerősödnének a veteményben.A komposzt tehát végül is tartalmazzamindazokat az anyagokat, amelyekkel agyomnövény az élete során gazdagodott.Igyatermesztőfelületen, például a házi-kertben a gyomnövényekáltal okozotttápanyaghiányt a leghat~sosabbanéppen a komposzt használatával pótol-hatjuk.

Résen kell lennünk viszont a tarackológyomokkal. Ezek lényegesen makacsab-bak, mint az egyévesek. Ha azt szeret-nénk elérni, hogy többé ne kapjanaklábra, néhány napig hagyjuk őket szá-radni, mielőtt a komposzthalomba ke-rülnének.

Ideális rosta az ágysodrony

A merevített rosta nagyon jól használ-ható eszköz, amikor apró morzsás kom-posztot szeretnénk kapni. Egyszerűená~szitálluk rajta a komposztot, vagy pe-dIg lapattai, csavaró mozdulattal rászór-juk a darabosabb anyagot. A nedveskomposzt azonban folyton eltömi a rostanyílásait, s ez megnehezíti a munkát.Megoldást kínál a bajra egy zseniális esz-köz. Egy öreg, fém ágysodrony , amelymár amúgy is az utolsókat rúgja, ideálisrostának látszik, már csak azért is, mertmozgatható, áthelyezhető. Enyhe lejtés-sei állítsuk föl, s tapasztaljuk, hogy asodrony rugalmassága folytán egyáltalánnem tömődnek el a lyukak. Ha valamielakad na rajta, a lapáttal egyszerű moz-dulattal megérintjük a rosta túloidalát, smár mehet is tovább a munka. Ha nincsa házban kimustrált sodrony, próbálkoz-zunk a lomtalanításkor kitett hulladék-kal vagy kutassuk fel az ócskavastele-pen.

A kiszolgált ágysodrony a legjobb komposzt-rosta

Lombkomposztálás:az érés gyorsítható1\ lehullott lombból nagyon értékes,finom, különlegesen jó lazítható hatásúkomposzt készíthető. Agyakorló kerté-szcknek mégis fejtörést okozott ez aIdadat, mert a bomlási folyamat igenhosszú ideig tart. Itt azonban kivételtlehetünk, és gyorsíthatjuk az érést. Ah-hoz, hogya rothadást siettessük, a lomb-hoz hőfejlesztő anyagokat kell adnunk.Ilyen minden nitrogéntartalmú nyers-,lI1yag, például az istállótrágya, a bento-nit, a szaruforgács vagy a csalán. Napja-inkban jó lelkiismerettel nem ajánlhat-juk az utcai fák lehullott lombjának'komposztálását, mert rendkívül sok ká-ros anyagot tartalmaz. De ki tudja? Másidők - más szokások - kevesebb autó -jobb komposzt.

Gyümölcs- és szőlőtörköly:komposztnyersanyagokTörköly - így nevezik a must kipréseléseután visszamaradt anyagot, amely kitű-nően komposztálható, különösen a bel-tartalmi értékei miatt. Akipréselt hulla-dékot, a törkölyt a feldolgozók gyakranolcsón odaadják annak, aki elszállít ja.Azt tanácsoljuk, hogy aki vásárolniakarja a törkölyt, részesítse előnyben akiskertek hullott gyümölcséből szárma-zót az intenzív gyümölcsösök feldolgo-zott termékévei szemben. A gyümölcs-maradványt, amelyet már majdnem szá-razra kipréseltek, aprítsuk fel szecskavá-

góval, vagy pedig tegyük ki ., id!III I

szabadba, terítsük ki, s utána dillldpdle. Félig-meddig keverjük össZ' islllllntrágyával vagy durva komposzll.d, ~ ,Illjunk hozzá kőzetlisztet és szmlllo,!'.1csot. Így rövid idő alatt értékes, kivll!o;lIllazító, érett komposztot nyerünk h 'loil-Ha ősszel vagy kora tavasszal készIljOl ,nyáron már használhat juk.

A tőzegnek kétségtelenül kiválóak :1tulajdonságai, a legtöbb kertben javítja atalajt. Ám a tőzegkitermelés káros, shiába könyörögnek a környez tved lk,és hiába magyarázzák, hogy ez a k:1Inagyobb, mint amennyi a tőzeg hasznil akertben, süket fülekre találnak. A tCw' ,használatán kívül van más lehet6sl'günk is.

A kéregkomposzt, a kéregl11ulccsnlellentétben, nagyon finom anyag, és nlillbizonyított is. Homokkal és ko 111[1os:ttfölddel keverve a legjobb virágföld :1szobanövények és a dézsás növén l'kszámára.

Szükség szerint keverhetjük szarllfo!gáccsal vagy csontliszttel. A saját kev 'rékünk esetében bizonyosak lehetíinkafelől, hogy nem tartalmaz tőzeget,noha ránézésre megtévesztésig olyan,Vásárláskor azonban feltétlenül gondosan nézzünk utána. A rendkívül f 'Idicsért "bio" vagy "öko" elnevezésü, fakl'reg alapú anyagok vagy más, újfajl:1virágföldkeverékek majd minden 's '1ben tartalmaznak tőzeget, bár az 'l~o

Talaj - komposzt - trágyázás

benyomásunk rendszerint ezzel ellenté-tes. Csalókák ezek, mint az olvasatlanulaláírt szerződések. Éppen ezért aztajánljuk, hogy a vásárló gondosan ol-vassa el a zsákon lévő címkét, győződjönmeg az összetételről!

A gondos kertész már nyáron gondol akövetkező tavaszra, begyűjti és megszá-rítja a gyógyító füveket. Ezekből mártavasszal készíthet erjesztéssel trágyalét.Az első és legfontosabb közülük a csa-lán, amely aktiválja a talajéletet, de afekete nadálytő, a körömvirág és másgyógynövények is alkalmasak erjesztettlevek készítésére. Ahhoz, hogy az ülte-tés idején már használhassuk ezeket atrágyaleveket, februárban védett he-lyen, egy hordóba öntsünk vizet vagyolvasztott havat a szárított gyógynö-vényre. Alacsony hőmérsékleten olyan-kor még nagyon lassú az erjedés. Már-cius végétől így már használhat juk a készlevet. Biztos jele a felhasználhatóság-nak, hogya felkeveréskor már nem hab-zik, tehát az erjedés lejátszódott. A ke-zeléskor minden esetben a szükségesmértékben hígítsuk az erjesztett leveket!

A hó trágyaként semmegvetendő

Gyakran találkozunk mostanában azok-kal a hírekkel, amelyek a levegő elsava-sodásáról tudósítanak. Minderre a kö-

vetkező tanáccsal válaszolunk. Tegyünkminél több havat az ágyásokra, hacsakmás célunk nincs vele. A mind ritkábbanelőforduló vastag hótakaró védi a talajt.Olvadáskor a hólé lassan leszivárog amélyebb rétegekbe is, s ez az értékesnedvesség a talajéletet serkenti, akár-csak egy kiegészítő trágyázás. A hó kü-lönböző vegyületeket tartalmaz, példáulammóniákot, foszforsavakat, ezért se-gítségével a műtrágyákkal is takarékos-kodhatunk. Amikor a kerti utakat, ajárdát megtisztítjuk, lapátoljuk a havataz ágyásokra!

A lehulló csapadék mind kevesebbként tartalmaz. Már vannak olyan hírek,miszerint hosszabb távon a kén hiány-cikk lesz a talajainkban. Ezt az anyagot aszéntüzelésű erőművek sötét kéményeiönzetlenül és kéretlenül ontják. Milyenegyszerű is lenne, ha ez pótolhatná ahiányt!

A talajtakarás vagy mu1csozás áldásoshatását kötött talajon majdnem közöm-bösíti a hátránya. Tavasszal ugyanis so-káig hidegen tartja a földet, a nedvességnem tud elpárologni, s ez mohosodáshozvezet. Ezért a nehezebb talajokon a télitakarást idejében távolítsuk el, és csakjúniustói mulcsozzunk újra, amikor atalajélet már helyreállt, és az anyagokgyorsabban lebomianak. A célszerű, atalajviszonyokhoz igazított mu1csozás -a gyakori vékony réteggel való takarás, alaza anyag, amely nem ~het friss fűka-

Tujatakarás

szálék - idővel a kötött talajt is lazít ja,kiegyenlíti a hibáit.

Jóllehet a mulcs tápanyagokat szolgál-tat, ám amíg odáig jut a szerves anyag,hogy a növény számára értékes, felve-hető táplálékká válik, bizony sok vízlefolyik az esőcsatornán. Mialatt ez afolyamat végbemegy, a lebomlás maga istápanyagokat köt meg.

A takaróanyag szétterítésétől a le-bomlásáig átlagosan hat hét szükséges.Ez idő alatt alkalmanként ellenőrizzük anövényeket, különösen az alsó leveleketvegyük szemügyre. Ha sárgulnak, való-színűleg hiányzik a nitrogén. Folyékonytrágyával (pl. csalánlével) segíthetünkilyenkor a növényeken, hogy átvészeljéka mulcs bomlásának nitrogénfogyasztófolyamatát.

Tujatakarás - különlegescélraA mérgező tujafa nem nagyon illik a ter-mészetbarát módszerekkel művelt bio-kertbe, de azért ezt a szép örökzöldet

A mulcsréteg az idők folyamán elbomlik,átalakul és a növényeket táplálja. De vigyá-zat: a bomláshoz nitrogén is szükséges, hogyne szeilVedjen hiányt a növény! Ilyenkor jószolgálatot tesz a csalánlé

nem kell teljesen számüznUllk, li I III II

eddig is ott állt a kertben. /\'1. 'I~ 1 III I

ra negatív megítélését végül i~ II .'1.11

hasznunkra fordíthat juk.A tuja sok gyantát és éterikus (111'1111

tartalmaz, amelyeknek a csír6'1.ásl I dhlés a növekedést megzavaró sajátos, 111,,11

régóta ismertek. Éppen ezért ,1 tUjllMvény nyírás akor keletkező nyesed 'Illnem ajánlatos a komposzt ra tenni. /\kerti utakon viszont nagyon jó szol ,(ilII

tot tesz, sok munkát megtakaríthlllUll1vele. A gyomnövényeknek példáulnl'll'igen van ínyére az ilyen takarás. /\ '1./ldségágyáson azonban nincs a III 'rg .~mulcsnak semmi keresnivalója, his'l. 'Il

nemcsak a gyomokat akadályozza II 11/\

vekedésben.

Talaj - komposzt - trágyázás

Tegyünk valami jóta gilisztáknak!

"Kéz kezet mos" - így szól a közmondás,s ezt tesszük az első számú kerti segí-tőnkkel is. (Vajon hol a keze?) Aki nemcsupán a komposzttermelés során, ha-nem a zöldségágyásokban is jó ered-ményre törekszik, annak nem szabadtúlzottan finnyásnak lennie. A hagyma-félék hulladékát mulcsként hasznosítvatapasztalhatjuk, hogy "munkatársaink"milyen előszeretettel fogyasztják. Ezt afinom táplálékot fokozott sza~orodássalhálálják meg - s mi más lehezne a cé-lunk?

Nagyon sokáig tart, amíg a tojáshéj akomposzton teljes mértékben elbomlik.Meggyorsíthatjuk ezt, ha előzőleg leda-ráljuk. Néhány napig szárítsuk, majd egyrégi, már másra nem használható kávé-darálón daráljuk le. Az így keletkezőmészport egyenesen az ágyásokra szór-hat juk, ha a mésztrágyázás indokolt,vagy a komposztra tehetjük.

Mészlisztet házilag is előállíthatunk, ha egykiszolgált kávédarál6n ledaráljuk a száraztojáshéjakat

A kerti vízmedence vagy az esővíztárolóalgásodása nem túl kívánatos, ugyanak-kor az alga jól hasznosítható trágyaként.Ha algatrágyázásra készülünk, magunkis tenyészthetjük a hozzávalót. Először isszükségünk van egy hordóra, amelyetcsakis erre a célra használunk. Töltsünkbele komposzttal kevert földet és vizet1:50 arányban. A legjobb, ha a napraállít juk, ott fejlődnek a legszívesebbenaz algák. Ha kiveszünk ,belőle, mindigtöltsük utána a vizet. Evente egyszertegyünk bele egy lapátnyi komposztot.Az algatrágya nélkülözhetetlen tápanya-gokat tartalmaz, a növények egészségesnövekedéssel hálálják meg.

Ószi trágyázás

Szüret után pótoljuka talaj tápanyagait!

A terméssel kivont elemeket (például amagnéziumot, a kalciumot) valahogyanvissza kell juttatnunk a talajba. A leter-mett növényeknek csak egy része kerül akomposztra (a termést nyilván megtart-juk magunknak), éppen ezért nem teljesa körforgás. Rendszeres trágyázással elkell érnünk, hogy a következő évben sealakuljon ki a növényeinken hiánybeteg-ség. Az őszi tápanyagpótlásra kitűnő akőzetliszt és az algaJiszt. Mindkettő igenértékes nitrogéntartalmú trágya. Elő-nyeik a következők:• Az elegendő ásványi anyagot tartal-

mazó talaj jobban megtartja a télinedvességet, s kevésbé mosódik kibelőle a tápanyag.

• A mulcs (például a téli lombtakarás)bomlásához ásványi anyagok szüksé-gesek, hogy ne a talaj anyagait éljeföl.

• A kőzetliszt növeli a talaj kvarctartaI-mát, ez erősíti a napsugárzás hatását,gyorsítja a tavaszi fölmelegedést.

Az algás víz tápanyagban gazdag, és az alga te-nyészetet magunk is előállíthatjuk

Ennél olcsóbb anyag már nincs i, , 1'1 II

trágya szinte az égből hull. J logy 1('\111 'juk, és ne vesszen el, bizonyos II 'IV( 1\ 1

ket kell ültetnünk: a pillang6svil i11'lIiil

segítenek a csodatrágyázásban. Ilo!'YIIIIis folyik ez? A gyökérgümőcsk ik S(' 'II

ségévei megkötik a talajban a \ 'Vq'll

nitrogéntartaimát. A virágzás ~s a 1('1

mésérielés során ennek egy r sz ,( r '\ 1

használják a növények. Eppcn '/",('1 t II

nitrogéngyűjtés céljából vetett pillall/'ll"virágú növényeket a virágzás k ·zd ,( 'Il

vágjuk le! A gyökerek a talajban Illallld

nak, s az összegyűjtött nitrogénl a k<\Vl'1kező kultúra hasznosítja.

A levegő nitrogéntartalmának 'yCijlsére kiváló an alkalmas többek kilzilll il

,.Talaj - komposzt - trágyázás

takarmánybab. Ezzel célzottan megren-dezhetjük a talaj nitrogéndúsítását.Amikor télen eltervezzük a következőévi vetésváltást, fagymentes időben, márakár február közepén elvethetjük a ta-karmánybabot a tápanyagigényes növé-nyek jövendő soraiba. A főnövény veté-se, ültetése előtt ezután folyamatosanvágjuk a babot. A korai burgonya fész-keibe például két-két szem babot ve-tünk, s a növényt csak akkor vágjuk le,amikor a burgonyát ültetjük. A gyöke-reit természetesen nem szedjük ki, hi-szen éppen az volt a célunk, hogy táplál-ják a talajt.

Káposztalé a paradicsomörömére

A káposzta leveleiből készült erjesztettlé (3 kg friss levélből 10 liter vízzel)kitűnő trágya a paradicsom és a káposztaszámára. Ezenkívül van még egy hasz-nos mellékhatása is: megakadályozza akáposzta-gyökkérgolyva terjedését, anövények megbetegedését, ha a talaj aspóráival fertőződött.

Milyen is legyen a jó magágyi föld?Lehetőleg ne fertőzze a palántadőlésbetegsége! Ennek az örökös gondnakúgy vehetjük elejét, hogy fertőtlenítjüka földet. Akiskerti magvetésre, palánta-nevelésre szánt kevés földet a konyhá-ban, a tűzhely sütőjében fertőtleníthet-

jük. Használjunk sütőfóliát, hogya szú-rós szag ne terjedjen el a lakásban. Haegy fél órára a 150 fokos sütőbe teszünkegy adag földet, utána az megbízhatóancsíramentes lesz, vethetünk bele akármi-lyenmagot.

Kőzetliszt hozzáadásával a fertőzőgombák fejlődését akadályozhat juk mega magágyi földben. A magvetés után afelszínét takarjuk vékony homokréteg-gel. Ez gyorsan megszárad, így bizonyosmértékig óvja a csíranövényeket a túl-zott nedvességtől. Végül, de nem utolsó-sorban: a homok megakadályozza a ve-tőágy (vagy szaporítóláda) talaján a mo-haképződést.

A mérgező anyagok kiszórása helyettismét egy igen egyszerű, csekély fárad-sággaljáró módszert ajánlunk. A vetésiaszat meglehetősen kitartó, makacsgyomnövény, karógyökere alig pusztít-ható ki a talajból. Ha levágjuk, kikapál-juk, hamarosan beforrnak a sebei, ésújrahajt. Az okos kertész azonban túljáraz eszén, a kipusztításakor két módszerközül is választhat. Vagy zuhogó esőbenvágjuk le a szúrós szárát, vagy szárazidőben, de akkor alaposan feltöltjükvízzel a megmaradt, üreges szárat. Avízzel telt szár nem tud kiszáradni, be-forrni, így gyökerestül elrothad. És fölis jegyezhetik a krónikások az aszat fö-lött aratott döntő győzelmünket, hamindezt a virágzás és magkötés előttcsináljuk.

Apró szulák

A sarkantyúkából vetett sűrű növény-takaró visszaszorítja a tarackbúzát.Ugyanilyen segítséget nyújt a bükkönysűrű őszi vetése. Az így bevetett ágyásta kÖvetkező évben még ne műveljük,hanem hagyjuk rajta a védelemül szol-gáló növényt. Hasonlóképpen tarthat-juk sakkban a másik kellemetlen betola-kodót, a podagrafüvet.

Szépsége sem védi meg az apró szulákot,ha felüti a fejét a veteményesben . Csava-rodó szárával felkúszik hasznos növé-nyeinkre, a babra, a szamócára, s .ekkormár az sem javít a helyzetén, ha VIrágbaborul, s fáradhatatlanul nyitja újabb ésújabb tölcséreit. Aki tart?san meg ak,arszabadulni ettől a szép kiS tolakodó tol ,annak sok türelemre van szüksége.

A kapálás csak akkor ér ~llen,e v~la-mit, ha 10-14 naponként meglsmeteljuk,ugyanis ahol elvágjuk, nyom~an elága-zik és nő tovább. Szerencsesebb, haév~nte kétszer, eső után alaposan ki-gyomláljuk a földből, hogy ne.maradjonvissza belőle semmi. Ez valamivel fárad-

Az aszatot 6s a bogáncsot egyszerüen "leitat-juk" , hogy elpusztuljanak

ságosabb, mint a kapálás, ll' II 11.11 1 Isokkal tartósabb. S mit m 'g 1\ '111 tiszünk, hogy megszabaduljunk ,ttlll II

kedves virágú, ám pimasz kis nllvl'l1ylllllA szulák igencsak kedveli II 1111pili

illatos virágtölcsérei szíves n SÜtkl'1 I

nek. A vetést éppen ezért érti '111'S III

nyékolni, s így nem tolakszik a kullllllllvény fölé,

/ /lj

Talaj - komposzt - trágyázás

A biokertész számára, aki nem használmérgeket, vegyi anyagokat a gyomoso-dás ellen, hanem más módon védekezikpéldául többször is veszi a fáradságot, é~l~egkapálja a kertjét, miközben egy kishIdeg :uhannyal jutalmazza meg magát,a lengokapa a legjobb szerszám. A vá-góél vízszintes mozgatásával, húzásávalnem toljuk szét a földet, s sokkal köze-lebb lehet vele menni a növényhez, minta szokványos kapákkal. A kapálás lé-nyegesen könnyebb, kevésbé izzasztóennyi testmozgás kell is az egészségünk~höz.

Ősszel ne felejtsünk el öntözni!

Amikor már elmúlik a nyári forróság,gyakran tévedésbe esünk. Ha ilyenkorhosszabb ideig nem jön eső, szinte észrese vesszük, s nem tekintjük aszályosnakaz időt. Pedig a talaj vízháztartásávalmindig törődnünk kell. Az őszi, a késői

szedés előtt is szükségük van a nove-nyeknek vízre, hiszen ha hervadtanszedjük le őket, nem várhatjuk, hogytartosak legyenek. Különösen a szamó-caágyás öntözéséről gondoskodjunk,mert a tavaszi indulás és a virágzásnagymértékben függ az őszi feltölteke-zéstől.

Nehézfémek a talajban?

Most egy kifejezetten kényes témávalkell foglalkoznunk, s ez a talajszennye-zettség. A mérgező nehézfémek okoztakárokról a hírközlő szervek útján vagy ahelyi önkormányzatnál értesülhetünk.(Ahol van ilyen, a környezetvédelmiosztály tóI vagyelőadótói. ) A károsanyagokat kibocsátó üzemek közelébenmindenesetre gyanakodhatunk. Az "il-letékesek" rendszerint elzárkóznakamit mi nem fogadhatunk el. Sokat se~gíthetnek az idős szomszédokkal folyta-tott beszélgetések. Az illegális szemétle-rakásról, az autómosásról, a közeli

üzemek szennyező hatásáról és másrendellenességekről mindig ők tudják alegtöbbet. A talajanalízis ma már nemolcsó mulatság, ezért csak alapos gyanúesetén ajánljuk. A talajban a következőhatárértékek megengedettek (1 kg lég-száraz föld maximális fémtartalma mg-ban):

arzéncinkhiganykadmium

10500

0,51

krómnikkelólomréz

Ha a vizsgálati eredmény a határértéketjelentősen túllépi, vagy mondjunk le akerti termesztésről, vagy átfogó talaj-csere szükséges. Kisebb mérgezés eseténjó hatású lehet a szahalini keserűfű(Reynoutria sachalinensis) kétéves ter-mesztése. A növény nagy tömegü nehéz-fémet vesz fel, tehát amikor betakarít-juk, mentesítjük a talajt. Ilyen esetben afelszedett keserűfüvet veszélyes hulla-dékként kezeljük! Erősebb mérgezéskortalajt kell cserélni, ami komoly szak-munka, csak erre specializált szakcégektudják elvégezni. Ilyen esetben kiemeltágyakban is termeszthetünk, ennekazonban nincs sok értelme, hiszen amérgezett talajon közlekedünk, s akár-hogy szigeteljük a mesterséges közegetaz eredeti talajtóI, a keveredés nemigenkerülhető el.Ha a terhelés csak mérsékelt, néhánybeavatkozással csökkenthetjük növé-nyeink nehézfémfelvételét.

100100150100

• A talajt állandóan tartsuk IlIInIl, IIrüljük az összetömöröclés 't, IIInil, lll"tavasszallazítsuk, majd lakni 'lIk li

• Rendszeresen ellenőrizzük a pill Itékét. A magas (lúgos) pl' ill nd"lyozza a nehézfémek növényi l' -Iwtllét, de a mikroelemekét is! EI6I1Y(\~ill

enyhén lúgos, 7 és 8 közötti pll.• A növény kapjon eleget a nYOlI1'Il

mekből (magnéziumból, vasb 1, III IIlibdénböl, mangánból stb.), m 'rt Ilnhiányt szenved, akkor több nehbl'l'met vesz föl.

• Csak a szükséges mértékig (talajvi/~gála tot követően) műtrágyázzlIlIlKerüljük a nitrogén túladagolásá t (pla trágyalevezést), mert az erős n 'Il '1

fém-beépülést von maga után. A iliirogénműtrágyával kezelt nÖVl;11 'knagyobb veszélyben vannak.

• A szerves anyagok (a komposzt cs :tmulcsréteg) rendszeres adagolása s '1

kenti a hozzájuk kötődő talajéletet.humusztartalom növelése redukáljnnszabadon hozzáférhető (felvehet l)nehézfémek arányát, ezeket UgY:II11~a talajban élő mikroszervezetd Iwépítik, s így nem juthatnak mar nnövényhez.

A növény fajától és a hasznosított r 'SiT

től is függ az, hogy mennyire terhelik nnehézfémek. A spenót vagy a salntnleveleiben halmozódik fel a leglilhh,majd a gyökérzöldségek, pl. a zeller 's nsárgarépa következnek. A levélzöld~1geknél valamivel kevésbé terheltek .1

füszernövények, ezeket követik a ká-posztafélék és a hagyma. A magvak és atermések a legkevésbé mérgezettek. Haa mérgező fémek légszennyezéssei jut-nak a kertbe, akkor le kell mondanunkazoknak a növényeknek a termesztésé-ről, amelyeknek a felülete nehezen mos-ható le. Ilyen a karfiol, a brokkoli, akelkáposzta, a fűszernövények, a sza-móca, az őszibarack és az ehhez hason-lók. Gondoljunk arra, hogy a ténylegesfelhalmozódást csak a betakarítás utánlehet megállapítani.

Mindent egybevéve, a biokertész te-gye azt, ami ésszerű és célravezető, hogyne kelljen egészséget károsíto táplálékotfogyasztania. Védjük meg magunkat atúlfejlesztett ipar felhalmozódott mel-léktermékeitől!

Felül: Az aranyszemű fátyolka szívesen lá-tott, hasznos rovar a ház körülAlul: Készen vásárolt fátyoIkaszállás. Fontosa piros színe és az, hogy belül töltsük megszalmával

Termesztés és betakarítás:csak azt vehetjük ki a talajból,amit beletettünk

Csökkentsüka nitráttartalmat!

Most szóljunk néhány szót a zöldségeknitráttartalmáról, erről a sokat emlege-tett bajról. Tisztában vagyunk vele, hogya nitrát nitrogénvegyület, amely a táplá-lékból az emberi szervezetbe jut, ésbizonyos savakkal rákkeltő nitrózaminvegyületet képez. Bizonyos nitráttarta-lom nélkülö~hetetlen, hiányában leáll anövekedés. Am az élelmünk nitráttartal-mának mértékét nagyon is lehet szabá-lyozni. Felsorolunk néhány gyakorlatitudnivalót arra vonatkozóan, hogy mi-ként korlátozhatjuk a nitráttartalmat.

• Fajtaválasztás. A nitrátfelhalmozó-dás erősen függ a fajtától. Érdeklőd-jünk a vetőmag-kereskedőtől, hogyaspenót, a saláta, a cékla vagy a sárga-répa fajtái közül melyik a legkevésbénitrátgyűjtő.

A növényi kivonatok, levek, teák és erjesztettlevek régóta használatosak a biokertben

• Termesztés. Tavasszal a fólia ódallfejlődő zöldségeknek bizony k I,~M'

magas a nitráttartalma. J libás ' IIkor/at, hogy a fóliát egy nappal II

szedés előtt leveszik. A kutatók lJ ·hizonyították, hogya fólia eltávo!fulSlIlkövetően eleinte nő a nitráttartalolll,csak 10-14 nap múltán csökkcn. Milldebből az következik, hogy vagy ha ,juk a fóliát a szedésig a növény fölilli ,vagy két héttel korábban vcgyül ll'.

• Szedés. A nap folyamán is nagy in 'óldozást mutat a nitráttartalom. Re 'g '1a legmagasabb, délután már ala ·SOnyabb. Ez összefügg a növény anyu ,cseréjével: a napfényben a nitrát 'grészét "átdolgozza", például fch 'rj ,vé. Ha a levél- és gyökérzöld ég 'k '1délután szedjük, eleve kevescbb nitrát kerül a tányérunkra.Még alacsonyabb lehet e kellcm 'ti 'II

anyag szint je, ha reggel egy ásóval át v:"í,.juk az odalgyökereket. Ezzel mcgszHkitjuk a nitrogén utánpótlásának útját, SIl',

a növény nem tud további nitrátot tl"melni, a föld feletti részben lévőt p '(lil'ártalmatlan anyagokká dolgozza át.

Különböző célra más-más színű fóliátgyártanak. A fekete, amely nem engediát a fényt, segít visszaszorítani a nemkí-vánatos gyomokat. Az áttetsző fóliák,amelyek áteresztik a fényt, a terméskoraiságát biztosítják. A különböző szí-nűek más-más célra valók. A gyakorlatbebizonyította, hogy a világoskék fólia anövények közé, a talajra takarva elhárít-ja, távol tartja a rovarokat. A paradi-csom takarására szolgáló piros fólia nö-veli a terméshozamot. A burgonyának, apaprikának és a tojásgyümölcsnek tet-szik a fehér fólia, és vajon ki a megmond-hatója, hogy a többi növénynek mi akedvence? (Aki tudja, attól hamarosantanácsot kérünk!) Vigyázzunk azonbanarra, hogy nem minden műanyag való akertbe! Habozás nélkül felhasználhatjuka polietilént (pl. az úgynevezett nejlon-zacskókat). Akinek kétségei vannak,tesztelje le az anyagokat. A karalábékülönösen érzékeny a műanyagok kipá-rolgására! Ha a tesztfólia alatt nem akarkifejlődni, akkor azt nem szabad akertbe beengedni.

Na még egy kis elmélet, ami igen hasz-nos a gyakorlat számára: nagyon sokkultúrnövényünk a föld alatt nagy egyet-értésben él együtt bizonyos gombák kalvagy baktériumokkal. E talaj lakó mik-roorganizmusok tenn~keny kapcsolatotteremtenek a növény gyökereivel. Né-

melyikük a gyökereken, a másik bennüklakozik, míg akad olyan, amelyik féligbelül, félig kívül él. Ez az életközösségmindkét fél számára előnyökkel jár. Akultúrnövény több tápanyagot kap, ezál-tal jobban átvészeli a száraz időszakotés egészségesebb. A gomba vagy bakté~rium ennek fejében kap bizonyos anya-gokat, amelyeket saját maga nem tudelőállítani.

A szaporító képletek általában minde-nütt jelen ~annak, a széllel és a csapa-dékkal terjednek. Nem nehéz tehát adolgunk, ha a kertben elő kívánjuk segí-teni a terjedésüket. A káposzta- és arépaféléknek nincs ilyen gyökérkapcso-latuk, ezért monokultúrában a baktériu-mok nem találnak maguknak megfelelőpartnert. Vegyes kultúrában viszontnincs messze a legközelebbi pillangósvirágú növény, amelyen akadálytalanulszaporodnak és terjednek tovább. Akomposzt a talajélet gazdagításávalnagyban hozzájárul amikroszervezetekelterjesztéséhez. A domboságy vagy amagaságyás készítésekor is figyelemmelkell lennünk a gombák és baktériumokhatására. Az ágyások magját, vagy isalapját érdemes régebben levágott ésegy ideig tárolt ágakból készíteni. Azilyen fán már megtelepedett például agomba spórája, s a talajba kerülve fejti kiáldásos tevékenységét.

Van egy kertészmondás: minél levegő-sebb, annál jobb. Nem teszünk kivételt a

Uborka

tökkel sem, amelyet igencsak veszélyez-tetnek a gombák és a baktériumos beteg-ségek. Ezek viszont nedves kö!,ülmé-nyek között szaporodnak a le?szJVeseb-ben. Megoldást kínál egy stabll pergola,rács vagy kerítés, amelyre a tök felfut-hat. Eső után ilyen helyen hamar meg-szárad minden oldala. Gondoljunk vi-szont az igazán tekintélyes méretű ter-mésre, amelyet függőleges helyzetbennem nagyon bír el a szár, ezért kössükbele egy vékony, de erős hálóba, annaksegítségével hozzáerősíthetjük a tám-rendszerhez. A rácsra futtatott tök azindáival szépen megkapaszkodik, s azegész növény díszére válik a kertnek.

Zöld krumpli - jó krumpli!

Nem, kérem, a provokáció egészen tá,v~láll tőlünk; bizalmat kérünk az olvasotolés azt, hogy olvassa csak tovább e soro-kat! A növények, ezek az "okos" szövet-ségeseink, a betegségek és kár,tevők :l~len kifejlesztik a maguk vedekezeslrendszerét. A burgonyán például enneka jele a szolanin. Ez mérgező és .zöld,azaz méregzöld, vagy ahogy tetSZIk. Azöld védőszín annál intenzívebb, minélerősebb, több fény éri a burgonyát. Fel-tételezhető, hogya növény így óvja agumóit a károsítóktól, különben mié~tkerülnének folyton a felszínre? Nem ISvehetjük zokon tőle, hogy ezeket azelszíneződött gumó kat a mérgező szola-nintartalmuk miatt nem tudjuk elfo-gyasztani. Az érem másik olda~a ;i~zont,hogya megzöldült burgonya klvalo ulte-

tési anyag, a zöld színe ugyanis '1\1'11111

lóvá teszi a gombabetegségekk '1 SIl 11\

ben. Logikus következtetés: H k\lvI tkező évi ültetésre szánt burgony"1 11,1szedés után, mihelyt kiválogallul , ll'gyük ki egy időre a napra, Li\bhs/lllforgassuk meg, ez bizonyo an 'II 'lilII

lóbb lesz a szokásosnál.

Fölöslegesek az uborkabímvirágai?A legtöbb uborkafajta partenokarp, "Illiazt jelenti, hogya nővirágból meglenlll'kenyítés nélkül fejlődik a termés. 1\hímvirágok tehát nélkülözhetők, és aklllle is szedhetjük őket. Ez a férfiak S:l,1I

mára nem valami hízelgő, ám vilalhlll:lllan előnyei vannak. A megtermék 'Il ítés nélkül fejlődő termések ritkán k 'SL'

rűek, és a magvaik is kicsik maradn"k.Az Fl hibrideken már ne is keressü k "hímvirágokat, mert nincsenek. I\z~11megnyugtatjuk az olvasót, hogy ez n 'Illolyan nagy baj, az előnyei eléggé m ' ,győzőek.

Mindenképpen szükség vanszén-dioxidraAz ember azt hinné, hogy már lass"l1elegünk van ebből az an~ag?ól, g~nd()1junk csak a Föld atmoszferá]ának 1'Im'legedésére! Az is igaz viszon~, h.o 'Y "levegő megnövekedett szén-d. xld~l:lItalmától sok növény különösen tius,,"fejlődik. A növényházakban, f l\i"sat

Időjárás

rakban, melegágyakban megnövel het-jük a szén-dioxid-koncentrációt különö-sebb ráfordítás és a környezet károsításanélkül. Terítsünk a növények alá féligérett komposztot, amelynek az érésesorán szén-dioxid szabadul fel. Vigyáz-zunk azonban, mert nem minden növényviseli ezt el! A speciális mulcsot csak atápanyagigényes, nagyfogyasztó kultú-ráknak adhat juk, mint a paradicsom, akáposzta vagy az uborka.

Növénynevelés:kényeztetés nélkül

Hajlunk arra, hogy kedvelt növényein-ket a dédelgetés során túlöntözzük ésannyira túltápláljuk, akárcsak egy gye~e-ket. Ezek után érzékenyek lesznek, mlllta mimóza, s szünet nélkül babusgatnunkkell őket. Aki mindennap öntözi a növé-nyeit, abban a reményben, hogy ezáltalgyorsabban nőnek, észreveszi egyszer,hogy a levelek akkor sem hervadnak, havéletlenül kimarad az öntözés. A gyak-ran öntözött növény sekélyen gyökere-sedik, s a gyökérzete kicsi, mert hafolyton vizet kap, nem igyekszik lefelé,nem kell mélyre bocsátania a gyökereit,tehát takarékoskodik.

"Pedagógiai" megfontolásból érde-mesebb ritkábban, nagyobb adagokkalöntözni. Ezáltal a gyökereket arra ser-kentjük, hogy mélyen a talajba hatolja-nak, ahol száraz időben is hozzájutnak aszükséges nedvességhez.

Jelentős változásoka mikroklímában

Kertünk klímáján, a termőhelyen is mú-lik, hogy a növények szinte kicsattanj~-nak az egészségtől. E kis terület határaIllbelül a különböző növények megváltoz-tathatják, előnyösen vagy hátrányosanmódosíthatják a helyi éghajlatot.

A kiegyenlített mikroklíma a legjobb,amikor az éjszakák és a nappalok közöttnem túlzott a hőmérséklet-ingadozás,nem okoznak nagy kárt a késő tavaszi ésa kora őszi fagyok, megfelelő, állandó alégcsere.

A védelemre szánt berendezések nemmindig előnyösek a növények számára.A szélvédelem céljára épített fal, tömörkerítés például gyakran éppen akadály,mert ahelyett hogy megfékezné a szelet,örvénylést idéz elő. Szélcsend csak köz-vetlenül a fal mellett tapasztalható. Alegnagyobb hátránya mégis az, hogyahideget, a fagyot visszatartja, nem en-gedi elvonulni. A szélcsendes helyekamúgy sem előnyösek, sokkal nagyobb ahőmérséklet-különbség az éjszakák és anappalok között, mint a széljárta helye-ken, ahol a hideg és meleg levegő szeren-csésen keveredik. A nyugodt, szellő nél-küli kertben a kártevők könnyen rálel-nek áldozataikra, hiszen az illatok sem"mozdulnak el".

A hőmérséklet-ingadozások kiegyen-lítésére gondoskodjunk hőtárolókról!

(Ilyenek például a kövek, a sötét színűfalak (a hidegágy hátsó fala) és a víz-felület.

A nagyon szele~ helyen a s~vény alegjobb védelem. Eppen azt a ce It szol-gálja, amire a tömör fal alka~m~tla~,vagyis örvények keletkezése nelk.~l ,fe-kezi meg a szelet. Hegyol?al~n a sovenyeltereli a fölülről érkez o hideget. "Azenyhe éjszakai fagyok ellen az elobbemlített hőtárolók némileg védenek,közülük is leginkább a kerti medence.

A fal nem engedi át a szelet, örvények ~elet-keznek mellette. Szélfogónak j~.bb.a .kentés amellé ültetett növény vagy az élosoveny

Aki a rózsát szereti,ne trágyázza sokáig

Nem kell túlzásba vinnünk a .i ll. '1 'lill'

nyeket, s ez a rózsák ápolására IS l'.1Vl

nyes. Július köze:pétől már n.' iIl,l.l1I IIIkedvenceinknek llltrogént, mC111I 1111111le idejében a növekedésük, s a lní 'Yílt:l

sal serkentett hajtások csak nÓn 'k l'

nőnek, mind hosszabbak Jeszn 'k, :""nem fásodnak meg eléggé. Ezek a hllJllIsok és levelek azután igen érzék.'1l '1lesznek a gombabetegségekre, kl>I:I~. 1

rédái a levéltetveknek, s nagy val~l~zl~űSéggel a fagyok is erősen károSIl.plI,őket.

Termesztés és betakarítás ----_c: Vegyes kultúra-

Mit tegyünk a csírázásinehézségek ellen?

Néhány növényfajjal szüntelenül bajunkvan, ~a a magját elvetjük. Mi ennek azoka? Ime néhány ötlet a csírázási nehéz-ségekleküzdésére.

• A saláta hűvös helyen szeret csírázni.Tavasszal nincs is vele semmi baj,nyáron viszont a talaj túl meleg. Eh-hez társul még felülről a tűző nap, amiazért kényelmetlen, mert a salátafényen csírázik, tehát vékonya taka-róföldje. Serkenti a csírázást, ha avetés előtt a magvakat vagy a vetőtál-cát néhány napra a hűtőszekrénybehelyezzük.

• A petrezselymet laza, homokos ta-lajba vetjük. Nagyon kötött talajonérdemes a vetést nyár derekára, jú-lius-augusztusra halasztani, amikor atalaj eléggé fölmelegszik. Ez a vetésiidő egyéb ként is jobban illik a kétévespetrezselyem életritmusához, mint atavaszi.

• A hagymafélék lassan csíráznak. Ré-szesítsük előnyben a hűvös, 15-18oC-os hőmérsékletet a vetésükkor. 20fok fölött már nehezen csíráznak, s akelés után is baj van velük. A hagy-masorokat a vetés után élükre állítottdeszkákkal árnyékolju!sJ-

• A paprika 22-25 fokon csírázik alegjobban. A fűtőtest fölötti ablak-deszkán vagy a kályha közelében na-

gyon jó helyet találhatunk a számára.A sárga fajták a csírázáskor nyűgö-sebbek, mint a piros vagy zöld termé-süek. A fajtaválasztás sorsdöntő. Amagyar fajták számunkra a legmeg-bízhatóbbak, a külföldi paprikákkalkönnyen kudarcot vallunk.

tunk néhányat, amelyeket érdemes ki-próbálni. Ha valamelyik nem válik be akertünkben, annak oka a talajban vagyaz időjárásban keresendő, ezek megaka-dályozhatják a kívánt hatás kibontako-zását.

• A lóbabot szívesen látogatja a feketebablevéltetű. Burgonyával vagy facé-liával vegyesen ültetve elhárul a ve-szély.

• Néhány növénynek a vastagabb mag-héj miatt könnyebben csírázik a mag-ja, ha a vetés előtt egy napra langyosvízbe áztat juk. Ilyen például a papri-ka, az új-zélandi spenót, a tojásgyü-mölcs vagy padlizsán.

• A paprika és a sárgarépa kölcsönösensegítik egymást a növekedésben, jóhatásúak a betegségek ellen.

• A petrezselyem gyakran okoz gondota lassúságával, ám a szamócaágyás-ban kitünően fejlődik.A sárgarépa természetes viszonyok kö-

zött hosszú idő alatt csírázik ki. A vetés-től a kelésig a magvak a talajban szabadprédái mindenféle kártevőnek, amelyeka kis csíranövények elpusztításától semriadnak vissza. A biztos kelés érdekébena sárga répát kaporral vegyesen vessükel. Más nehezen vagy lassan csírázómagot is keverjünk nyugodtan kapor-maggal. Később az illatával segíti a többinövényt a kapor, erős aromája távoltartja a kártevőket. A sárgarépa közöttazért ne engedjük 20-25 cm-nél maga-sabbra nőni.

• A cékla lényegesen szebb és nagyobbgumójú lesz, ha póré vagy karalábémellett nő.

• A fiatal almafát, amelyet a levéltetű-fertőzés nagyon megvisel, megkímél-hetjük, ha ribiszkebokrokkal vesszükkörül, amelyek még némi árnyékot,védelmet is szolgáltatnak a számára.

• A bogyós gyümölcsü bokrok egészsé-gesek maradnak és sokáig teremnek,ha gyöngyvirágot telepítünk alájuk.Óvjuk tőle viszont a gyerekeket, merta gyöngyvirág piros bogyóterméseerősen mérgező! A legegyszerübbenúgy akadályozhat juk meg, hogya ter-mését leszedjék vagy megegyék, ha azelnyílás után a virágkocsányt levág-

Hogyan élnek együtta növények?

A figyelmes kertészek mindig új, kelle-mes társításokat találnak ki. Bemuta-

juk. A talajban a rizómáju l 'I.il'd III

vább, tehát a magkötésre Ullllll'V illi

szükségünk.

Mégegyszera vegyes kultúráról

Egyik érv követi a másikat, In a vl' 'v 'kultúra előnyeiről igyekszünk lIll'!'

győzni valakit. Nem csupán növ 'k 'd .. I

és növény-egészségügyi okai Ich '111('1

annak, ha bizonyos növények egY"lii.rautaltságáról szólunk. Sok l'áradsill'lll

A póréhagymának jót tesz a bakhát. a zl'lil'1éppen fordítva. Ideális társnövények a v' I l'~

kultúrában

takaríthatunk meg például a következőtársítással. A póré és a zeller jól megfér-nek egymással. A póréhagymát ugyanisrendszeresen töltögetni kell, hogy minélhosszabb legyen a fehér része, míg azelJergumónak igen jót tesz, ha fokoza-tosan eltávolítjuk körülötte a földet,nagyjából júliustói kezdve.

Házi őrizetbena hónapos retek

A retket is előnevelhetjük a lakásban, hakorán szeretnénk szedni. Február végé-től kezdhetjük vetni, hűvösebb vidékenvalamivel későbben, hiszen a ki ültetésidejéhez kell alkalmazkodnunk. Azeredményes előnevelés sarkalatos pont-jai a következők. Jól megvilágított sza-porítóláda (lehet mesterséges fény is) éshűvös hely. Nagyon hamar, már a szikle-velek 1cm-es állapotában palántázzuk kia szabadba, hogy zavartalanul nőjöntovább.

Míg a paradicsomnövény sok napot kí-ván, a termésekről nem állíthatjukugyanezt. Ha a levelek valamely okbólnem szolgálnák jól ezt a feladatot (pél-dául fertőzés miatt le kell szednünkőket, vagy a fajta nem elég sűrű bokrú),gondoskodnunk kelJ a mesterséges ár-nyékolásról. Szóba jöhet például egykönnyű, világos színű kendő, amelyet anövények fölött kifeszítünk. Ha a tűző

naptól nem védjük a termést, előfordul-hat, hogy a bogyó belseje 40 fokra isfölmelegszik. A következmény a súlyosminőségromlás, a bogyók fölrepedése,fertőződése. A korai, hajtatási paradi-csomokrói viszont éppen azért távolítjákel a leveleket, hogya bogyók több fény-hez jussanak az üveg vagy a fólia alatt atél végi fényszegény időben.

Kétségtelenül igaz az a megfigyelés,hogy a későn ültetett szamóca keveseb-bet terem, mint amennyit várnánk tőle.Ennek ellenére érdemes megfontolni akésői palántázást, mert az augusztus-szeptemberben ültetett szamóca kevéstermést hoz ugyan a következő évben,ám olyan sok indanövényt, hogy két évmúlva megtérül az első évi kiesés. Ígyviszonylag kevés növényről is sok inda-növényt nyerhetünk, míg a korán, július-ban telepítettről csak keveset. Miután azember ésszel megáldott teremtmény, el-gondolkodhatunk azon, hogy a két stra-tégia előnyeit hogyan kombináljuk. Akorábbi és a későbbi ültetés következ-ményei tehát:

A későn ültetett szamócapalánta a következőévben még nem hozza a kívánt mennyiségűtermést, viszont sok a sarjnövény rajta, ame-lyek már a rákövetkező esztendőben is terem-nek

1. jó termés a korai sorokról vagy2. palántanevelés, azaz továbbszapo-

rítás a késői szamócáról.

Kései saláta - erősebbpalánta

Aki kései fejes vagy tépősalátára vágyik,részesítse előnyben a pirosló levelű fajtá-kat. Ezek kevésbé érzékenyek a szürke-penész fertőzésére, s az első gyengefagyoktói sem esnek össze. Kései ter-mesztésre fejlettebb palántákat ültes-sünk!

A hagymát, ha nem érik be idejében,gyakran letapossák. Ez a kegyetlenmódszer, amikor rálépnek a zöldségre,

hogy a szára, a lombja lctörjl II, l'

érés ezáltal meggyorsuljon, III ",ilII ..

szulja magát. A következm ny' II I 'IIV

szerérés, ami nem szolgálja a jl IllilIO I

get, s különösen a tárolá kor Okl)/""Inehézségeket. Ezzel szemben S('IIIIIII

lyen hátránnyal nem jár, ha a 11lI1'Y"lílgyökereit augusztus közepén az ,íso ('\vel átvágjuk, anélkül, hogya ha' I11 It

kiemelnénk. Ez a módszer kíméll'tlsebb, finomabb, és ugyancsak ösztl 11'11

az érést.

Pocokrágás ellen a gyümölcsfákat szokás fémkosárban elültetni. Óvakodjullkazonban a rozsdamentes fémtöl, allllelőször is megfizethetetlenül dró 'a,másrészt a gyökerek nem tudnak atti rllirajta. A rozsdásodó, bomló fél11 n 'Ill

zavarja a gyökereket, tehát 'l k:h 't 1

legolcsóbb megoldást válasszuk!

Hogyan hajtassunkmetélőhagymát?

Amikor bevisszük, először kapjon 12-16órán át 40 fokos melegvíz-fürdőt. Ezután visszavágjuk a gyökereket, az elsár-gult leveleket leszedjük, és a növénytbecserepezzük. Rendszeresen öntözve,meleg helyen hamarosan kihajt, és két-három hét múltán már vágható.

csöt néhány napig a fűben hagyjuk. Ezelősegíti a védő viaszréteg képződését.Az almakedvelők más módon is növel-hetik a tartósságot. Hagymahéjból fő-zött és lehűtött teával zuhanyozzuk le azalmát, ezzel is a kívánt hatást érjük el.

Ha gondoskodni szeretnénk arról, hogylegyen télen snidling a konyhára, kisséelőre kell dolgoznunk. Nem elegendőegyszerű en kiásni, becserepezni és akonyhába tenni. A metélőhagymát no-vemberben gyökérlabdával emeljük ki,és az első fagyig hagyjuk ott. Csak akkorfog szépen hajtani, ha a hideg átjárta.

Az alma és a körtetárolása Dicső törekvés az áttelelt almakészlet

tárolási idejét meghosszabbítani, ennekmindannyian csak örülhetünk. A célhozAz almának és a körtének javíthatjuk a

tárolhatóságát, ha szüret után a gyümöl-

-,.:. :.:' :.'

,-. ,

ol : •••• ).~" :~,,";:'~"t~:":::"<> ::', . " A metélőhagyma hajtatása. A fölszedett, erő-teljes töveknek át kell fagyniuk. Az ezt kö-vető melegvíz-fürdő jót tesz akihajtásnak.Ezután becserepezzük, és világos, meleg he-lyen tartjuk, rendszeresen öntözzük őket

A fiatal gyümölcsfát drótkosár védi a pocok-rágástói

akövetkezőmódonjuthatullk kl II II ""Az alma érése közben etilcn 'ill VoI".1l11I1föl. Ennek az anyagnak egy vi. /IlIlyilii'

egyszerű trükkel túljárlWllIlI1 III"eszén". Takarjuk le az allllrtl Illli.lv d.kartonpapírral vagy valamily 'Il lilii 1.1karóanyaggal. Ezáltal felt6t1clI(\1 III '1'1111

az etilén koncentrációja. A na' ohh III

ménység hatására az alma böl 'S 'Il 1 III

kenti az érésgyorsító gáz ICJ'llIl'il' IEzek után már teljescn higgadillll lillneki a saját érlelésének.

Függelék

A szaktanács környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást javasol. A vizsgálat kiter-jedhet az esetleges növényvédőszer-ma-radék vagy nehézfémszennyezés megál-lapítására is, ám ehhez a mintavétel előttkérjük ki az állomások véleményét ésjavaslatát.

Magyarországon négy helyen végez-nek térítés ellenében egységes módszerszerint talaj-tápanyagvizsgálatot:

agyag 29agyagcserép 32algakivonat 20alga liszt 49algatrágya 48almafa 20,21,33,63almamoly 16, 33almatárolás 18,19,66,67Amblyseius 12Aphydius 12apró szulák 51arzén 53atkák 22ausztráliai katicabogár

12,34,35

Vizsgázik a kiskert talaja

Sok-sok fáradságtóI, fölösleges kiadás-tól kíméli meg magát az, aki vetés,ültetés, nagy értékű ültetvény telepítéseelőtt megvizsgáltatja a talajt. Ehhez min-tát kell vennünk a terület több helyéről.A mintavétel ideje az ősz vagy a tavasz, atrágyázás előtti állapot, hiszen éppen atrágyázáshoz, a tápanyag-feltöltéshezkapunk tanácsot.

Milyen mélységből vegyünk mintát?Lágyszárú növények termesztése előtt afelső 30 cm-es rétegből, szőlő telepíté stmegelőzően O-30 cm és 30-60 cm mély-ről; bogyós gyümö!csü bokrok számáraO-20 és 20-40 cm-ről, gyümö!csfáknakpedig ezen kívül még 40-60 cm mélyrőlis. A talajminta több részmintából áll,amelyeket a terület bejárásával gyűjtünkössze. Sík területen, ha a kert nemnagyobb 1000 négyzetméternél, és a ta-laj egyenletes, elegendő egyetlen helyrőlvenni mintát, ám nagyobb kertben cél-szerű több helyről. Az ásóval vett mintá-kat egy műanyag vödörben összekever-jük, és egy kilónyit veszünk ki belőle avizsgálat céljára. Ezt műanyag zacskóbatesszük, és CÍmkét kötünk rá, amelyenminden fontos adatot feltüntetünk. Atalajvizsgálat eredménYé~ a laboratóriu-mok néhány hét alatt, p~stán elküldik.Kívánság szerint egyes növények ter-mesztésére vonatkozóan is adnak szak-tanácsot, a szükséges trágya minőségétés mennyiségét receptszerűen leírják.

Fejér Megyei Növény-egészségügyi és Ta-lajvédelmi ÁllomásVelence, Fó u. 230. 2481

bab 9babbetegségek 24babér 26babszedés 24Bacillus thuringiensis 39baktériumpreparátum 39barnarothadás 41begónia permetlé 14, 15bentonit 45bogáncs 51bogyósgyümölcsüek 63,

68borsóvédelem 28boszorkánykör 24bögöly 39burgonya 28,31,32,59,63burgonyabogár 28,39burgonyavész 31bükkfaszén 28bükköny 51

Hajdú-Bihar Megyei Növény-egészség-ügyi és Talajvédelmi ÁllomásDebrecen, Böszörményi út 136. 4032

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi ÁllomásSzolnok, Vízpart krt. 32. 5000

Vas Megyei Növény-egészségügyi és Ta-lajvédelmi ÁllomásTanakajd, Ambrózy sétány 2. 9762

A talaj mintákat még egy helyen fogad-ják, de nem ott vizsgálják, hanem a négyállomás valamelyikére továbbítják:

cékla 63cickafark 39cink 53citromfa 26Cryptolaemus

montrouzieri 34, 35

Budapest Fővárosi Növény-egészségügyiés Talajvédelmi ÁllomásBudapestXI., Budaörsiút141-145.1118

Tárgymutató --

csalán 19,23,41,45csalángyökér-kivonat 26csalánlé 46, 47cseresznyelégy 25csigacsapda 14csigatojás 15csikófark 27, 33csírázás 62csontliszt 45

denevér 16dézsás növények 26domboságy 58

Encarsia formosa 12erjesztett levek 46ernyősvirágzatúak 28ezerlábúak 32

Fl-hibridekfacélia 29, 63faforgácsfészek 21fagyaltakarás 27fajtaválasztás 9, 57,62faszén 28fátyolfólia 10, 23fátyolkák 12,28,29,39,

54,55fátyolkalárvák 12fehérragadóslap 32,33fejes saláta 15,25,34,38,

53,62,65fekete nadálytő 46fertőzés 9fészekodú 16fészekvirágzatúak 28fokhagyma 14,15,19,26fólia 58fóliaház kártevői 12fóliatakarás 11,42,43,

57,58Forficula auricularia 15földibolhák 27,28

futóbogarak 1, Ofülbemászó 1, '1fürkészda rázs I )fűszernöv ny'k •.•·1

galambbegy Ogiliszta (földig.) "1. I \ IHgombabetcgségck 1, 'II

27,61gombák 24gombakártevők 40

gyapjastetü 12,34. IC,gyep 24gyom, gyomlálás 10. 'O,

43,44gyom magvak 40,43gyökérzöldségck 5.•gyöngyvirág 63gyümölcsfavédclcm Mgyümölcstörköly 45gyüszüvirág 26

hagyma, h.-félék n, ld,22,34, 37, 54, 62, ó5

hagymaérés 65hagymahéjtea 67hagymalégy 10hagymalevélmulcs 4Khangya 19hasznos állatok IIhasznos rovarok I Ihelyi fajták 9hernyófogó öv 16hernyók 22higany 53hó 46hónapos retek 34, 3K. (\·1hullott gyümölcs 21

istálló trágya 45

kadmium 53kalcium 49kankalin 13

kapor 62káposzta 13,50,60káposztafélék 34,54,58káposztagallér 29,30káposzta -gyökérgolyva

15,34,50káposztalégy 10,12,29,30káposztalepke 27karalábé 58, 63katicabogár 39katicabogár-lárvák 12kék nefelejcs 25kén 46kenőszappan 27kéregkomposzt 45kéregmulcs 45keresztes virágúak 34komposzt 10,18,19,25,

31,32,33,40,43,44,53,58

komposztálás 40,41,42,43,45

komposztkivonat 10komposztprizma 41,43komposzttartály 41kósza pajzstetvek 12kőpor 29körömvirág 13,29,46körte tárolás 66, 67kőzetliszt 49, 50króm 53

leánder 26lengőkapa 52levegő hőmérséklete 12levéltetű 12,19,21,22,

23,26,27,28,61,63levélzöldségek 54, 57liszteske 12,13lisztharmat 10,20,25lóbab 63lombkomposztálás 45lótrágya 10,41

macskagyökér 14magágyi föld 50magaságyás 58magnézium 49málna vesszőpusztulása 32málnabogár 25,32,33málnametszés 33marhatrágya 10mechanikai védelem 10megelőzés 9,10meggymonília 21meleg víz 19,22,23mérgek 9mesterséges klíma 12mészpor 48metélőhagyma 66metélőhagyma-kivonat 20metszés 20mezei nyúl 13mezei zsurló 24meztelen csiga 14,15,26mikroklíma 10,60mikroorganizmusok 9,10molytetüfürkész 12monília 21monokultúra 10,63 \mulcs, Jllulcsozás 27, 28,

46,47,53mustár 34

nehézfémek 52,53,54Nycandra physa/odes 13nikkel 53nitráttartalom 57nitrogén 42,49,53nitrogénműtrágyázás 53,61növényi trágyák 46,56,57

nyálkagomba 34nyomelemek 53nyúlveszély 13

ólom 53orvosi zsálya 12

sárgamustár 15,34sárgarépa 20,53,62,63sárgarépalégy 10,11sárgaviola 34sarkantyúka 19,5150lanum quitoense 13sörcsapda 14sövény 61spenót 20,53spiritusz 27

ökológiai egyensúly 11öntözés 25,52,60

palántadőlés 50palántanevelés 43paprika 62,63paradicsom 13,30,33,36,

60,64partenokarp uborka 59pasztinák 14pásztortáska 34petrezselyem 62,63Phytoseiulus 12pillangósvirágúak 49pirétrum 39pocok rágás 65,66podagrafü 51pókhálós almamoly 21póréhagyma 22,63,64póréhagymafej-aknázó-

légy 22,23próbacsíráztatás 43

szahalini keserűfü 26,53szalma 28szamóca 15,25,63,64,65szappan illat 14szaruforgács 45szarvasveszély 14szélvédelem 60szén-dioxid 59.60széna 28széncinege 16szilkesark 13színcsapda 25szobanövények 13szója 13szőlőtelcpítés 68szőlőtörköly 10,45

rablóatkák 12, 34, 35ragadozók 12, 39ragadozó atkák 12rebarbara 23,24rence 15,16repce 34retek 27,28,34Reynoutria sachalinensis

26,53réz 53ribiszke 63rostálás 44rovarok rajzása 11, 12rovarölő enyv 19rothadás 10rózsa trágyázás 16, 17,61

Tárgymutató

szúnyog 15szürkepenész 10,25,26,

40,65

takácsatka 12,27,34,35takarás hátránya 10takarmánybab 19,50talaj 12,40talajmintavétel 68talajtakarás 19,46,47talajvizsgálat 53,68tarack 51tej 31természetbarát művelés 9természetes ellenségek 12tojásgyümölcs 62tojáshéj 48torma 21tormalevélfőzet 21tök 58törköly 45tőzeg 45trágyadomb 31trágyázás 40tripsz 12tujatakan'Ís 47

uborka 13"l),(,1Iúj-zélandi sp 'lIul CI'Urticu/aria IS

üveghá~ ká~ 'v lk lJüvegházi molyt 'Il" l' 1\

vadnövények ll). 'll I \vakond 41Va/erialla ajj/cill{//is I 1védőfólia 10védőhálók 10vegyes kultúra 10, ll), ti \

vértetü 19vetési aszat 50,51vin'Ígföld 45víruskészítményvöröspók 12

zeller 53,63,64zengőlegyek 21',2l)zöldségágyás 27zöldtrágyanövény :1.'zsázsa 15,27,21', 43zsurlófőzet 20