SzsT:il:y2c,.

PECí

r. hoztáK

w e n y s í x k’ ■ Z• -VEZETEK

'v-i.NrIODA.JA

C ! á v ’ . . \ : ' \ •

i Szám: L_____I M e ll.:.i _ , -----------------------------

?M MÁJ 2 fi.

A Csipkebogyó Kulturális és FaluszépítőEgyesület

Egységes szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

2015. december 30.

i

Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő Egyesület

Az 2011. évben létrejött - és a Baranya Megyei Bíróság által 0200/Pk.60113/2011. szám alatt nyilvántartásba vett - Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő Egyesület 2015. december 30. napján kelt módosítással az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján

Egységes Szerkezetbe Foglalt

ALAPSZABÁLYA

I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. ) Az Egyesület neve és nevének rövidítése:Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő Egyesület

Alapításának éve: 2011.

1.2. ) Az Egyesület székhelye: 7673 Kővágószőlős, Dózsa Gy. u. 4.1.3. ) Az Egyesület működési területe: Magyarország

1.4. ) Az Egyesület képviselője: Az Egyesület Elnöke

1.5. ) Az Egyesület jogállása: Az Egyesület jogi személy.

1.6. ) Az Egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattalrendelkező szervezet, amely az Alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.Az Egyesület nem gazdasági tevékenység céljára alakult, azonban az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

1.7. ) Az Egyesület feladatainak megvalósítása során nem korlátozza tagjainak önállóságát,döntési jogkörét, felelősségét, amíg az az Alapszabályba nem ütközik.

1.8. ) Az Alapszabály biztosítja az Egyesület demokratikus elven alapuló működését,elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

II.AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI

2.) Az Egyesület célja:

2

2.1.) Az Egyesület célja elsősorban Kővágószőlős község lakosainak körében környezettudatos felvilágosító munka végzése, önkéntes munka szervezése és vezetése, kirándulások, táborok szervezése, vezetése, egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrző programok szervezése és megvalósítása.

Az Egyesület segítséget nyújt Kővágószőlős község természeti és épített értékeinek megőrzésében. Kultúrális, művészeti rendezvényeket szervez, vetélkedőket, pályázatokat hirdet meg és bonyolít le. A gyermekeket és az iljúságot a természet megismerésére, szeretetére és védelmére neveli. Elősegíti a vidék értékeinek tárgyi és szellemi kultúrájának megismertetését a helyi közösségekkel, a vidék vonzóbbá tételét. Kapcsolatba lép hasonló profilú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel, valamint a velük való együttműködést kialakítja.

Az Egyesület céja továbbá, hogy szellemiségével, működésével hozzájáruljon a hagyományok megőrzéséhez, a helyi közösségek megmaradásához, a helyi kulturális hagyományok ápolásához.

Az Egyesület egyik kiemelt célja, hogy az előzőekben megjelölt értékeket, hagyományokat, ismereteket stb. a fiatalok minél szélesebb körével ismertesse meg, és adja át.

Az Egyesület célja olyan kiadványok kiadása vagy kiadásának támogatása, műsorok, programok szervezése, megrendezése közvetlenül vagy az egyesület támogatása útján, illetőleg olyan kutatások folytatása vagy kutatások támogatása, amelyek az egyesület szellemiségével, céljaival összhangban vannak.

Az egyesület folyamatos kapcsolatot tart a helyi önkormányzattal annak érdekében, hogy az önkormányzat is fordítson kellő figyelmet kulturális programok szervezésére és a környezet védelmére. Az egyesület támogatja a helyi oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek kultúrával és művészettel kapcsolatos kezdeményezéseit, programjait.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében szükség esetén együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását

III.AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI JOGVISZONY

3.) Az Egyesület tagjai és pártoló tagjai

3.1. ) Az Egyesületnek alapító, rendes és pártoló tagjai vannak.

3.2. ) Alapító tag az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az Egyesületmegalakulásától a működésben részt vesz, és az alakuló Közgyűlésen is jelezte belépési szándékát. Az Egyesület alakuló Közgyűlésén résztvevőkről az Elnökség külön nyilvántartást vezet.

3

3.3. ) Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki/amely abelépési nyilatkozatban az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja, hogy az Egyesület munkájában tevékenyen részt vesz, az évi tagdíjat befizeti.

3.4. ) Az Egyesület működési területén, illetve azon túl is pártoló tagságot szervez feladataivégrehajtása érdekében. Pártoló tagként felvehető természetes vagy jogi személy (intézmény, szervezet, szerv) aki/amely vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.

3.5. ) A tagsági viszony - az alapító tag státuszát kivéve - felvétellel keletkezik, a felvételrőlaz Elnök előterjesztésére az Elnökség dönt és a tagokról nyilvántartást vezet. A tagok felvétele a szóban vagy írásban előterjesztett belépési nyilatkozat alapján történik. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelemnek az elnökség által történő elfogadásával jön létre, amelyről a kérelmezőt 8 napon belül levélben értesíti. Az elnökség elutasító döntése ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely egyszerű többséggel nyílt szavazással dönt a kérdésben.

3.6. ) A tagdíj megállapítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

4. ) A rendes tagság keletkezése és megszűnése

4.1) A rendes tagság keletkezése:A tagsági viszony - az alapító tag státuszát kivéve - felvétellel keletkezik, a felvételről az Elnök előterjesztésére az Elnökség dönt és a tagokról nyilvántartást vezet. A tagok felvétele a szóban vagy írásban előterjesztett belépési nyilatkozat alapján történik. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelemnek az elnökség által történő elfogadásával jön létre, amelyről a kérelmezőt 8 napon belül levélben értesíti. Az elnökség elutasító döntése ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely egyszerű többséggel nyílt szavazással dönt a kérdésben

4.2.) A rendes tagság megszűnése:- a tag kilépésével: A tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli

nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a bejelentés kézhezvételének napjával szűnik meg.

- a tag halálával,- a tag kizárásával: Ki kell zárni azt a tagot,

a. ) aki a tagdíj megfizetési kötelezettségének 6 hónapon keresztül nem tesz eleget. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat és tagdíjfizetés elmulasztását méltányolható indokkal bizonyítani nem tudta.b. ) aki az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi, vagy egyébként az Egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.

- az Egyesület megszűnésével.

5. ) A pártoló tagság keletkezése és megszűnése

5.1.) A pártoló tagság keletkezése:

4

A pártoló tagsági jogviszony keletkezésére az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet a pártoló tagságra javasolt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pontos megnevezésével, valamint mindazon okok előadásával, melyek a pártoló tagság keletkezését indokolják.

A pártoló tagság keletkezéséről az Elnökség dönt, azzal, hogy a pártoló tagok tagsági jogviszonya az Elnökség döntésének napján keletkezik. Az Elnökség ezt a jogkörét az Egyesület elnökére átruházhatja.

5.2.) 1. A pártoló tagság megszűnése:A pártoló tagság megszűnik kilépéssel, kizárással, a tag halálával vagy jogi személy megszűnésével, valamint az Egyesület megszűnésével.

6.) A rendes tagok jogai és kötelezettségei

6.1. ) A rendes tagok jogai:- részt vehet az Egyesület céljainak, feladatainak meghatározásában, az alapszabály

megfogalmazásában, a szervezet kialakításában,- választhat és választható az Egyesület szerveibe, tisztségeire,- teljes joggal képviseli a Közgyűlésen és az Elnökségben önmaga vagy szervezete

érdekeit,- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,

igényelheti és igénybe veheti az Egyesület érdekvédelmi, érdekérvényesítési és érdekképviseleti tevékenységét,

- igénybe veheti az Egyesületben lévő tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit,- az Egyesületet érintő kérdésekben javaslatokat, indítványokat tehet,- az Elnökség megbízásából képviselheti az Egyesületet nemzetközi rendezvényeken,- az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól

számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

A tagot megilletik mindazon jogok, melyeket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény meghatároz.

6.2. )A rendes tagok kötelezettségei:- Az Egyesület alapszabályának betartása, továbbá az Elnökség és a Közgyűlés

határozatainak betartása,- Meghatározott tagdíj rendszeres megfizetése, valamint a közös vagyon óvása,

7.) A pártoló tagok jogai és kötelezettségei

7.1. ) A pártoló tagok jogai:- Igénybe veheti az Egyesület információs és tanácsadó szolgáltatásait,

Kezdeményezheti az általa megjelölt témákból konferenciák, szemináriumok, tanácskozások, előadások és egyéb rendezvények megtartását,

- Javaslatot tehet az Egyesület működését érintő kérdésekben,- Részt vehet az Egyesület rendezvényein.

7.2. )A pártoló tagok kötelezettségei:

5

A pártoló tag az általa megajánlott és a közgyűlés által elfogadott összegű tagdíjat fizet és/vagy más, megállapodásban rögzített módon támogatja az Egyesület munkáját.

IV.AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az Egyesület szervei:

a. ) Közgyűlésb. ) Elnökség

V.AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

1.) Rendes Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az Egyesület tagjainak összessége. A jogi személy tagokat az általuk delegált egy-egy személy képviseli. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha az sérti a személyiségi jogokat, vagy az adatvédelmet.A Közgyűlést az Elnökség hívja össze az Egyesület hivatalos honlapján, valamint a helyi önkormányzat hirdetőtábláján, az ülés előtt legalább 15 nappal korábban, a napirendi pontok megjelölésével. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada írásban, az ok és a cél megjelölésével igényli.Az Egyesület rendes Közgyűlését szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni az Egyesületa. ) éves pénzügyi tervét, illetveb. ) az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.

A Közgyűlést az Elnök vezeti, azonban annak levezetésével mást is megbízhat.

a.) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:- az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása,

az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

az éves költségvetés elfogadása,az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása,a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,

6

- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, a végelszámoló kijelölése,nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása,mindazon kérdések, melyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

b.) A Közgyűlés határozathozatala:A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelenvan.A Közgyűlés határozatait főszabályként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.A Közgyűlés választja meg többségi szavazattal, titkos szavazással öt évi időtartamra azEgyesület elnökét, és az elnökségi tagokat. A közgyűlés kétharmada dönthet úgy is, hogy atisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.

A jelenlévő tagok % es többségének szavazata szükséges:az Egyesület Alapszabályának elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez, az Egyesület tisztségviselőinek (elnök, elnökségi tag) visszahívásához.

A szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es többségének szavazata szükséges:az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről, egyesületekre való szétválásáról szóló közgyűlési döntéshez

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy:akit vagy akinek közeli hozzátartozóját vagy hozzátartozóját (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pont) a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít /nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a civil szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás/, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója,

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlést az Elnök vezeti, azonban annak levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlés határozatait főszabályként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni.

A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatott, ha azt a szavazati joggal rendelkező tagok 1/3-a indítványozza. A titkos szavazást a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel megválasztott legalább 2 fő szavazatszámláló bonyolítja le.

A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot a VI. pontban meghatározott vezető tisztségviselők megválasztása tárgyában

7

2. ) Rendkívüli Közgyűlés

A rendkívüli Közgyűlést össze kell hívni: az Elnökség döntése alapján,ha azt az Egyesület tagjainak fele az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza,

- ha azt a bíróság elrendeli,- ha az Egyesület elnöki tisztsége megüresedik,

ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,ha az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A rendkívüli Közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkeztésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

3. ) Megismételt Közgyűlés

Amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt Közgyűlés azonos napirendi ponttal, azonos helyszínen egy óra elteltével kerül összehívásra. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagokat az eredeti meghívóban előre figyelmeztették.

4. ) A Közgyűlés napirendje

A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.

A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni az ülést követő 8 napon belül. A jegyzőkönyv elkészítéséről az Elnök gondoskodik.A jegyzőkönyvből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.

A jegyzőkönyvet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint az Egyesület - két erre kijelölt - tagja írja alá, mint jegyzőkönyv hitelesítő. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület egyik Elnökségi tagja látja el.

A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő 2 héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett okiratokba az Egyesület székhelyén - az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bármely tag betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.A Közgyűlés az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és

8

feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki általa megismerhetőek.

VI.AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK FELADATA ÉS

HATÁSKÖRE, VALAMINT FELELŐSSÉGE

1.) Az Egyesület Elnöksége

Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.Az Egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos szavazást a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel megválasztott legalább 2 fő szavazatszámláló bonyolítja le.

Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, második választási fordulóba az első választási fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut tovább. A második választási fordulót, és így a választást az ajelölt nyeri meg, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.

a.) Az Elnökség feladat- és hatásköre:az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,

- az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok és költségvetés megvitatása, előkészítése és azok Közgyűlés elé előterjesztése,az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

- az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,

- a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése,az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

- részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, a tagság nyilvántartása,az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

- az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele, az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,

- a tag kizárásával kapcsolatos eljárás lefolytatása,- az Elnök éves beszámolójának elfogadása,

9

személyzeti munka irányítása, a tagsági díj mértékének meghatározása,

- tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és

amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

b. ) Az Elnökség működéseAz Elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő kiadásokról.Az Elnökség egyedi határozattal egyéb - más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - ügyet is saját hatáskörébe vonhat.Az Elnökség tevékenységéről az Egyesület Közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Az Elnökség legalább négyhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök vagy az Elnökségi tagok legalább fele az ok és a cél megjelölésével kéri.

Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban, írásban - értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

Az Elnökség három szavazásra jogosult tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon túl de 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülés szintén csak abban az esetben határozatképes, ha azon három szavazásra jogosult tagja jelen van.

c. ) Az Elnökség határozathozatalaAz Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.Az Elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn.Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot a Közgyűlés által átruházott hatáskörében hozott kérdésekben.Az Elnökség titkos szavazással hoz határozott az Elnökségi tagok 1/3-ának indítványára.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat, a szavazati aránnyal együtt. A jegyzőkönyvet oly módon kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenőrzők aránya. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület egyik Elnökségi tagja látja el. Az elkészült jegyzőkönyvet minden jelenlevő aláírja.

Az Elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni, valamint a határozatot az Egyesület székhelyén ki kell függeszteni.Az elnökségi ülés nyilvános, amennyiben ezt az Elnökség egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

d. ) Az Elnökség tagjai:

10

Az Elnökség 3 tagból áll:- Elnök

Elnökségi tagokAz Egyesület elnökségi tagjait tisztségükre 5 év időtartamra választják és újraválaszthatók.

Az Elnökségnek csak az az egyesületi rendes tagsággal rendelkező nagykorú személy lehet a tagja, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, illetve személyével szemben más kizáró vagy összeférhetetlenségi ok /Ptk. 3:22. § (4)-(6)/ nem áll fenn.

e. ) Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:- az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az

Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni,

- az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, az Egyesület önálló képviselete,észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével összefüggésben,

- felvilágosítás kérése az Egyesülettel, illetőleg az Egyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,

- javaslattétel rendkívüli Közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására,- az Elnökség tagjai jogosultak az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba

betekinteni, azokról másolatot készíteni.

f. ) Az Elnökségi tagság megszűnik:- a mandátum lejártával,

lemondással: Az elnökségi tag megbízatásáról az Elnökséghez intézett nyilatkozattal, írásban bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

- visszahívással: Az elnökségi tag tisztségéből visszahívható, amennyibena. ) magatartásával veszélyezteti az Egyesület Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósulását, az Egyesület gazdálkodását, működését,b. ) olyan magatartást tanúsít, amellyel az Egyesület közmegítélését, jóhírnevét veszélyezteti,c. ) választott tisztségéből adódó feladatait tartósan nem teljesíti. Az elnökségi tag visszahívása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, azzal, hogy a visszahíváshoz a jelenlévő tagok 2/3-os többségének szavazata szükséges. A határozat meghozatala előtt az érintett elnökségi tag számára a védekezés lehetőségét, illetve a visszahívási indokra vonatkozó észrevételeinek megtételét biztosítani kell, amelyet az elnökségi tag mind írásban, mind a Közgyűlésen személyesen gyakorolhat.A visszahívást kimondó határozatnak tartalmaznia kell a visszahívás indokát.

- elhalálozással,az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

- az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

11

2.) Az Egyesület Elnöke

Az Egyesület Elnökét az Elnökség választja tagjai közül, 5 év időtartamra.

Feladat- és hatásköre:az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése,irányítja az Egyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját,

- az Egyesület képviselete,az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatokvégrehajtásának felügyelete,az Egyesület munkájának figyelemmel kísérésére,

- a hírközlő szervek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről,- munkavállalóval szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat,- utalványozási jogkör gyakorlása,- döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a

Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg az Egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség az Elnök hatáskörébe utal.

3. ) Az Elnökség tagjával szembeni követelmények és kizáró okok

Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.Az Elnökség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4. ) Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

Az Elnökség tagja az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnökség tagja a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.Az Elnökség tagja megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

5. ) Az Elnökség tagjának felelőssége

12

Az Elnökség tagja az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után az Elnökség tagjaival szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

VII.AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az Egyesület általános képviseletét az Elnök önállóan látja el, az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezést az Elnök, vagy az Elnök távollétében, két Elnökségi tag együtt gyakorolhatja.

VIII.AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

Az Egyesület jogi személy, melyet az Elnök önállóan képvisel.

Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület vállalkozási tevékenységből származó bevételeit csak az alapszabályban meghatározott célra fordíthatja. Az Egyesület a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik. Első költségvetésének elkészítéséről az elnökség az alapszabály elfogadásával egyidejűleg gondoskodik. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

1.) Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:- az Egyesület vagyona,- az alapító és rendes tagok által fizetett tagdíj.- a pártoló tagok megállapodás alapján befizetett támogatásai,- természetes és jogi személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai, adományai,- az államháztartás alrendszereitől kapott, közhasznú célra vagy működési költségek

fedezésére szolgáló támogatások.- a célok elérése érdekében kifejtett közhasznú tevékenységből, ahhoz közvetlenül

kapcsolódó, illetve rendezvényekből származó saját bevételek,- pályázatok bevételei,- az Egyesület eszközeinek befektetéseiből származó bevétel,

13

- vállalkozási, szakértői tevékenységből származó bevételek.

2.) Az Egyesület vagyona:

Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesületi tagok - a befizetett tagdíjon túlmenően - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület vagyonát érintő bármilyen kiadást tartalmazó vagy eredményező nyilatkozatot az Egyesület Elnökének ellenjegyzéssel jóvá kell hagynia; amennyiben a nyilatkozatot az Elnök teszi, úgy az egyik elnökségi tag jogosult jóváhagyásra.

Az Egyesület Bankszámlája felett az Elnök és az egyik elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

Az Egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében kiegészítő tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdasági vállalkozási tevékenységként az Egyesület vállalatot létesíthet magán-, illetve jogi személyekkel, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet.Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.

IX.AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Baranya Megyei Bíróság jogutódja, a Pécsi Törvényszék végzi.

Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.

Az Egyesület feletti adóellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el.

Az Egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá

14

országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

X.AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. ) Az Egyesület jogutód nélküli szűnik meg:- ha a tagok - közgyűlési határozattal - kimondják megszűnését,- ha az arra jogosult szerv megszünteti, illetve megállapítja megszűnését,- ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem

határoztak meg,a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) szerinti felszámolással,

- ha az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

2. ) Az Egyesület jogutódlással szűnik meg:- más Egyesülettel való egyesülésével,- más Egyesületekre történő szétválásával.

Amennyiben az Egyesület a Közgyűlés által történt kimondásával, valamint más egyesülettel való egyesüléssel, illetve más egyesületekre történő szétválással szűnik meg, úgy vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés rendelkezik.

XI.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.) Jelen Alapszabályban nem szabályozott és részletezett kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ide vonatkozó rendelkezései, illetve a hatályos pénzügyi-számviteli vagyonkezelési jogszabályok az irányadóak.

Pécs, 2015. december 30.

ettelnök

Záradék:

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

15

$LÓ (}777Tr.. r f'T rrhitelesítő

h t L -H 6fc. IÁ ^

hitelesítő

j egyzőkönyvvezető

16