Az új Polgári perrendtartásIII. rész

.

Dr. Fónyiné dr. Kazareczki AndreaPKKB csoportvezető

címzetes törvényszéki bíró

11

NEGYEDIK RÉSZBIZONYÍTÁS

I. A bizonyítás általános szabályaiII. A bizonyításfelvétel különös

szabályaiIII. A tanúkIV. A szakért őV. OkiratokVI. SzemleVII. Előzetes bizonyítás

222

I.A bizonyítás általános szabályai

1. Alapvet ő rendelkezések• Megmarad a szabad mérlegelés a

tényállás megállapítása körében,• Csak a bűncselekmény és a

közigazgatási tevékenység jogszerűségében hozott közigazgatási bírósági határozat köt,

• Bizonyítási kötelezettség marad,• Hatályos 163. § (2) marad,

333

• Köztudomású és hivatalos tudomású tényeket, törvényes vélelmeket hivatalból veszi figyelembe, erről tájékoztatni kell a feleket és van helye ellenbizonyításnak;

• Bizonyítása szükséghelyzet: új intézmény: ha a fél valószínűsíti, hogy

- a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik és igazolja, hogy ezek megszerzéséhez a szükséges intézkedést megtette, 444

- a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása,

- a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg;

=> A szükséghelyzetben lév ő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valónak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel;

555

• Szabad bizonyítási rendszer marad, kivéve ha közrendbe ütközik,

• Meghatározza a jogsért ő bizonyítási eszközöket = új- felsorolás,- ha nyilvánvalóan jogsértő, hivatalból kell figyelembe venni,- ha nem, az ellenérdekű fél haladéktalanul köteles bejelenteni, a pf. lezáró végzés után csak akkor lehet, ha önhibáján kívül később szerzett tudomást a jogsértő mivoltáról + 15 napon belül bejelenti; 666

- kivételesen a jogsértő bizonyítási eszköz is felhasználható: felsorolja mikor, bírói m érlegeléstől függ;

• Felhasználható más eljárásban beszerzett bizonyíték és a fél tényállítása is, de ismertetni kell és a felek észrevételt tehetnek rá,

- ha valamelyik fél azt állítja, hogy akadálya van a felhasználhatóságnak, neki kell bizonyítani, de ezt csak kérelemre vizsgálja a bíróság,

777

• Közrem űködők = mindazon személyek, akik valamilyen releváns bizonyítékot hordoznak, birtokolnak, vagy más módon tudnak segítséget nyújtani a feleknek és a bíróságnak a tényállás feltárásához = tanú, kirendelt szakértő, okirat, szemletárgy birtokosa, megkeresett hatóság más személy = kötelesek közrem űködni a bizonyítás felvételében,- egységesen sorolja fel a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközöket,

888

• Bizonyítási indítvány: meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási eszközt, módot, kötelező röviden megindokolni azok bizonyításra való alkalmasságát → ha nem felel meg, + ha nem előlegezi felhívásra a szükséges költségeket, a bíróság mellőzi az indítványt;

• A bíróság nincs kötve az elrendelt bizonyításhoz,

• Hivatalból csak akkor rendel el, ha törvény megengedi;

999

II.A bizonyításfelvétel különös szabályai

• Elektronikus hírközlő hálózatot igénybe lehet venni a fél, beavatkozó, tanú, szakértő meghallgatására a XLVII. fejezet szerint;

• Kiküldött bíró: - titkár is lehet,- végzéssel kell elrendelni,- meg kell idézni a feleket, jkv.-et kell felvenni;

101010

• Megkeresett bíróság: - végzéssel kell elrendelni,- egyesbíró vagy titkár folytatja le,- 15 napon belül teljesíti a megkeresést,- jkv.-et kell felvenni;

111111

III.A tanúk

• A tanúbizonyítási indítvány, az adatvédelem, az idézés szabályai változatlanok;

• A fél törvényes képviselőjét tanúként meghallgatni nem lehet, kivéve ha a képviselt természetes személynek van perbeli cselekvőképessége = jogi képvisel őt meg lehet hallgatni tanúként !

121212

• Tanúzási képtelenség = védő + aki titoktartás alóli felmentést nem kapott minősített adatról; testi vagy szellemi fogyatékosság kimaradt → 292. § (4) bek. szabályozza, hogyan kell meghallgatni;

• Tanúvallomás megtagadásának szabályai némi pontosítással fennmaradnak;

131313

I.A szakért ők

• Kell, ha:- ha a jogvita kereteinek meghatározásához kell a szakértelem → már a perfelvételi szakban lehet,- a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez kell a szakértelem → érdemi tárgyalási szakban;

• Alkalmazható:- a fél megbízása (magánszakértői vél.)- kirendelés alapján; 141414

1) Magánszakért ői vélemény: nagyon új, nagyon vitatott!!!!!!!!!!!!!

• A fél indítványozhatja, hogy megbízása alapján eljáró szakértő véleményét nyújthassa be → ha a bíróóság engedi, határidőt szab rá;

• Ellenérdekű fél akkor kérheti, ha a bizonyító fél indítványozta,

• Ha már van kirendelt szakért ő vagy más eljárásban kirendelt szakért ő alkalmazására került sor, nem lehet magánszakért őt kérni ugyanarra a szakkérdésre!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

151515

• Szabályozza a magánszakértő perbeli jogait és kötelezettségeit: 303. §,

• A 304. § (5) bek. szövege arra utal, hogy nem kell feltétlenül igazságügyi szakértőnek lennie a magánszakértőnek??????????? Az indokolás szerint csak a szakértői törvényben meghatározott igazságügyi vagy eseti szakértő lehet???

• Jogszabály megtilthatja magánszakértő alkalmazását,

161616

• A magánszakértő nem a bíróság végzésben feltüntetett utasításai szerint, hanem a fél megbízásának megfelelően, a fél által szolgáltatott adatok alapján jár el;

• Új magánszakértőt csak akkor lehet alkalmazni, ha az előzőt a bíróság kizárta, vagy a megbízott igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet vagy a szakkérdés megválaszolására nem jogosult;

171717

2) Más eljárásban kirendelt szakért ő alkalmazása

• A bizonyító fél indítványozhatja,• A bíróság dönt, hogy helyt ad-e → vagy a

fél csatolja be, vagy a bíróság szerzi be,• Nincs helye, ha már van kirendelt vagy

magánszakértő ugyanazon szakkérdésben,

• A felek kérdezhetnek a szakértőtől;

181818

3) Kirendelt szakért ő• Indítványra rendeli ki a bíróság a szakértőt,

ha:- egyik bizonyító fél sem indítványozta magán- vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását,- valamennyi magánszakértői vélemény aggályos,- a más eljárásban kirendelt szakértő véleményének aggályossága kiküszöböléséhez, feltett kérdések megválaszolásához szükséges → ugyanazt a szakértőt; 191919

• Az indítványban meg kell fogalmaznia szakértőhöz intézett határozott kérdéseket,

• A kirendelésig az ellenfél is indítványozhat kérdésfeltevést;

• Főszabály a szakvélemény írásbeli előterjesztése, kivétel a tárgyalásra idézés (főleg perfelvételi szakban!);

• A szakértő a tárgyaláson, bizonyítás felvételénél jelen lehet,

• A felekhez, közreműködőkhöz kérdéseket indítványozhat,

202020

• A felek a szakvéleményre tehetnek fel kérdéseket, vagy aggályos a szakvélemény→ kiegészítő szakvélemény;

• Ha aggályos és ezt nem lehet kiküszöbölni → indítványra új szakértő kirendelése;

• Ha további új szakértő kell → szakértői testület kirendelése;

• Meghatározza a törvény, hogy mikor aggályos a kirendelt szakértő és a magánszakértő véleménye;

212121

• Ha a magánszakértői vélemény aggályos, díja nem számítható fel,

• A kirendelt szakértő díját a bizonyító fél előlegezi,

• Csak a kirendelt szakértő díja csökkenthető késedelem esetén napi 1%-al;

222222

V.Okiratok

• Idegen nyelvű okirathoz legalább egyszerű fordítás, hiteles csak akkor kell, ha a fordítás helyessége, teljessége aggályos → ennek hiányában figyelmen kívül kell hagyni;

• Más szervezetet iratok kiadására a bíróság indítványra keres meg és csak akkor, ha a fél közvetlenül nem kérheti a kiadást;

232323

VI.Szemle

• Ha a perben jelentős tény megállapításához személy, tárgy, helyszín vagy esemény közvetlen megvizsgálása, megfigyelése szükséges;

• A helyszíni szemle nem nyilvános, ha magánterületen tartják;

• Ha a szemlében érdekelt fél akadályozza a lefolytatást → a szemlét eredménytelennek nyilvánítja a bíróság;

242424

• Ha az ellenérdekelt fél akadályozza → a bizonyítási szükséghelyzet szabályait kell alkalmazni;

• A bíróság jegyzőkönyvet készít, a szemle tárgyáról kép-, hangfelvételt, vázrajzot készíthet, engedéllyel mintát vehet;

252525

VII.Előzetes bizonyítás

• Az érdekelt fél kérelmére,• A per megindítása előtt, • vagy közben, a keresetlevél perfelvételre

alkalmasságától kezdődően, ha- a bizonyítás később nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna,- a biz. előzetes lefolytatása a per elkerülését ill. ésszerű időn belüli befejezését segíti elő; 262626

- a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi;

• Illetékes a kérelmező lakóhelye szerinti járásbíróság, vagy amelynek területén a bizonyítás legcélszerűbben lefolytatható;

• Ha a per folyamatban van, kizárólag a perbíróság illetékes;

• Csak bíróság által kirendelt szakértő alkalmazható,

• Eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja;

272727

ÖTÖDIK RÉSZHATÁROZATOK

I. Fajtái, tartalmaII. Kihirdetése, közléseIII. Kijavítása, kiigazítása, kiegészítéseIV. Joghatásai

282828

I.A határozatok fajtái, tartalma

1) Fajtái• A törvényben meghatározott esetekben

bírósági meghagyás,• A per érdemében ítélet,• Minden más kérdésben végzés;2) Az ítélet teljessége és fajtái• Ki kell merítenie minden kérelmet,

292929

• Látszólagos keresethalmazat esetén is lehet részítélet– ez nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!!Fogja befolyásolni a hatáskört? NEM.Ebben az esetben a tárgyalást csak a részítélet jogerőre emelkedése után lehet folytatni;

• Közbenső ítélet is van – csak jogerő után folytatható;

• Itt helyezi el a kiegészítő ítélet lehetőségét is;

303030

• Az érdemi döntés korlátja változatlan (Pp.2015.§),

• Hivatalból ki kell mondani ezután is a korlátozott anyagi jogi felelősséget (Pp.216.§),

• VAN JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG!!!- AZ ÉRDEMI DÖN TÉS NEM TERJEDHET KI OLYAN JOGRA, AMELYET A FÉL A PERBEN NEM ÁLLÍTOTT ( nem lehet a jogállítástól eltérni, akkor sem, ha a perben állított és bizonyított tények az eltérő jogot megalapoznák) 313131

• A teljesítési határidő szabályai változatlanok;• Részletesebben szabályozza az ítélet

tagolását, de nincs benne újdonság, u.a. mint a gyakorlat;

• A rövidített ítélet lehetősége és tartalma nem változik;

3) A bírósági meghagyás tartalma• Ugyanaz, mint a hatályos szabály, csak ide

emeli be, nem a BMH szabályaihoz;4) A végzés tartalma• A szabályozás nem változik;

323232

II.A határozatok kihirdetése, közlése

• A kihirdetés szabályai nem változnak,• Határozathirdetést 30 napra lehet

elhalasztani;• Ha az ítélethirdetésen valamennyi fél jelen

van, kötelező nyilatkozni mindenkinek, hogy hozzájárul-e a rövidített ítéleti indokoláshoz;

• Az ítéletet változatlanul kihirdetéssel és kézbesítéssel is közölni kell;

333333

III.Kijavítás, kiigazítás, kiegészítés

1) Kijavítás• Ugyanazok a szabályok,• Fellebbezni akkor lehet, ha a rendelkező

részre vonatkozik, vagy az arra vonatkozó kérelmet utasítja el a határozat;

2) Kiigazítás- Ha fellebbezéssel nem támadható, vagy- Felülvizsgálatból kizárt ítélet

343434

- Indokolása homályos vagy ellentmondásos,

- A fél kérelmére,- A bíróság kiigazítja,- Az ítélet közlésétől 15 napon belül lehet

kérni,- Határozott kérelem: milyen okból,

mennyiben van helye;- Visszautasítja a bíróság, ha elkésett, vagy

nincs helye,- Egyebekben a kijavítás szabályait kell

alkalmazni; 353535

3) Kiegészítés• A szabályozás lényege marad, kisebb

pontosításokkal,• Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított

5 év elteltével nincs helye;• BMH-t is lehet, kiegészítő bírósági

meghagyással,• Végzést végzéssel lehet;

363636

IV.A határozatok joghatásai

• Főszabály: törvény eltérő rendelkezése hiányában kötve van a bíróság saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta,

• Kivétel: pervezetésre vonatkozó, egyoldalú kérelmet vissza- vagy elutasító végzéshez nincs kötve;

• Ha a bíróság határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a végzést csak a jogerő előtt változtathatja meg; 373737

• Kimarad a fellebbezés jogáról való előzetes lemondás intézménye;

• A jogerőre emelkedést ugyanúgy szabályozza;

• Az anyagi jogerőhatást kiterjeszti a beszámítás tárgyában hozott érdemi döntésre is;

• Az utóper és az előzetes végrehajthatóság szabályozása nem változik;

38

HATODIK RÉSZPERORVOSLATOK

I. FellebbezésII. PerújításIII. Felülvizsgálat

393939

I.Fellebbezés

1) Általános szabályok• Első fokú bíróság ítélete ellen,• Az első fokú bíróság végzése ellen, ha a

Pp. külön megengedi (ha nem engedi, de indokolási kötelezettséget ír elő, az ítélet elleni fellebbezésben támadható),

• A másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amely első fokon is fellebbezhető,

• A másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen;

404040

• Hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg!!!!!!!!!!!!!!

• Részjogerőt első és másodfokú bíróság is megállapíthat;

• Vissza lehet vonni a fellebbezést és újból előterjeszteni már nem lehet;

414141

2) A másodfokú bíróság felülvizsgálati jogköre ítélet elleni fellebbezésnél

• Felülbírálhatja a az els ő fokú ítélet anyagi jognak való megfelel őségét:- a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti → a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,- a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le → tényállást módosíthatja, kiegészítheti;

424242

- a megállapított tényekből eltérő jogi következtetést vonhat le,

- a megállapított tényeket másként minősítheti,

- jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntést,

- határozhat olyan kérdésben, amiben az első fokú bíróság nem tárgyalt és nem határozott;

434343

- az ítélet ill. eljárás anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti + egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerinti helyes anyagi jogi pervezetést:- lehetőséget biztosít perfelvételi ill. szakértői bizonyítással kapcsolatos nyilatkozat előterjesztésére,- ezekhez kapcsolódóan bizonyítást folytathat,

444444

- a felek tudomására hoz hivatalból észlelt tényt,- a felektől és az első fokú bíróságtól is eltérő jogértelmezését,- a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét,- lehetőséget biztosít e körben nyilatkozattételre,- bizonyítást folytathat,

→ ha a fél nem nyilatkozik vagy a nyilatkozata és a bizonyítás alapján orvosolható az első fokú hiba →

454545

→ érdemben dönt a másodfok a rendelkezésre álló adatok alapján,

→ ha érdemben nem lehet dönteni, hatályon kívül helyezi az ítéletet;

464646

• A felülbírálati jogkör korlátai:- Főszabály a jogszabálysértések kérelemre

való figyelembe vétele, annak korlátai között (kivéve a kötelező hatályon kívül helyezési okok),

- Ha nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel → a felek tudomására hozza a következményekre való figyelmeztetés mellett → a fél kérelmére veszi figyelembe!!!

- Ugyanígy jár el, ha észleli, hogy az anyagi jogi pervezetés nem volt megfelelő, 474747

3) A fellebbezés tartalma- A beadványra vonatkozó alaki kellékek

szükségesek,- Meg kell jelölni a támadott ítélt számát és

annak támadott rendelkezését,- Határozott fellebbezési kérelmet,- A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért

felülbírálati jogkört, indokolással,- Az anyagi vagy eljárásjogi

jogszabálysértést, § megjelölésével;- Csak hatályon kívül helyezést kérni

(megváltoztatás nélkül) a 379-381.§ - ban megjelölt okból lehet;

484848

4) Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés

- A szabályozás nem változik,- Ha a fellebbezés csak hatályon kívül

helyezésre irányul, a csatlakozó fellebbezésben nem lehet megváltoztatást kérni;

- 15 napon belül, írásban lehet előterjeszteni, kérelemre, kivételesen, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható;

494949

5) Kereset- és ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás

• Főszabály, hogy nem lehet megváltoztatni és nincs utólagos bizonyítás, de

• Tényállítás megváltoztatható, ha önhibáján kívül a berekesztés után tudta meg vagy akkor következett be, ha rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna,

• Új bizonyítási indítványt, új bizonyítékot akkor lehet, ha önhibáján kívül a berekesztést követően jutott tudomására vagy keletkezett,

505050

• A másodfokú bíróság közöl hivatalból észlelt tényt vagy eltérő jogértelmezést → ezzel összefüggő kereset- ill. ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás lehetséges,

• Ha ugyanezeket az első fokú bíróság előzetesen nem közölte, ugyanezek a jogai vannak a félnek;

• Ha megengedett vagy engedélyezett kereset- ill. ellenkérelem változtatás van, a fellebbezést ill. a csatlakozó fellebbezést a szükséges körben meg lehet változtatni;

515151

• A másodfokú eljárásban beszámítás csak akkor terjeszthet ő elő- a másodfokú határozat meghozataláig,- tárgyalás esetén berekesztésig,- ha azt az ellenfél elismeri, vagy- más perben hozott jogerős ítéleten alapul;

525252

6) A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása

• Ez a főszabály,• Tárgyaláson bírálja el, ha:

- a felek bármelyike kérte (fellebbezésben ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül), nem lehet kérni járulékos kérdések és az indokolás fellebbezése esetén;- a bíróság azt indokoltnak tartja,- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni; 535353

7) A másodfokú eljárásban hozott határozatok

Hatályon kívül helyezés:• ha az eljárást akár hivatalból, akár

kérelemre megszünteti → kötelező hatályon kívül helyezés;

b) - az első fokú bíróság nem volt szabályszer űen megalakítva,- kizárt bíró vett részt az ítélethozatalban,- orvosolhatatlan formai hiányosságok, amely miatt felülbírálhatatlan

545454

→ kötelező hat.kiv + új eljárásra, új határozat hozatalára utasít;

c) mérlegelhet ő, eljárási szabálysértés miatt- ha szükséges az első fokú eljárás megismétlése, kiegészítése,- lényeges eljárási szabálysértés miatt,- ami kihatott az érdemi döntésre, és- annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem ésszerű;- csak a felek kérelmére, annak korlátai között!!! 555555

→ figyelmeztetni kell a feleket, ha a bíróság észleli, de csak akkor vehet ő figyelembe, ha a felek ezt kérik;

A nagy terjedelm ű bizonyítás szükségessége nem hatályon kívül helyezési ok!

565656

Helybenhagyás:a) Csak hatályon kívül helyezést kért a

fél és ez nem alapos;b) Ha érdemben helyes az els ő fokú

döntés; Megváltoztatás:a) Ha érdemben nem helyes, egészben

vagy részben;- Ilyenkor a felülbírálati jogkör korlátai között

dönt olyan kérelmekről is, melyeket az első fokú bíróság nem tárgyalt ill. amiről nem határozott; 575757

- részítéletet, közbenső ítéletet is hozhat;- másodfokon kötött egyezséget

jóváhagyhat → meg kell állapítani, hogy az első fokú ítélet hatályát veszti;

- szünetelés folytán megszűnik a per → meg kell állapítani, hogy az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott részei hatályukat vesztik;

585858

II.Perújítás

1) A perújítási eljárás során a bíróság az alapperre vonatkozó szabályok szerintjár el: - törvényszéki eljárás,- járásbírósági eljárás,- fmh elleni perújítás esetén a fmh-s eljárással összefüggő szabályok szerint kell eljárni;

2) Joger ős ítélet és ítélet hatályú határozatok ellen lehet perújítani; 595959

3) Perújítási okok• Megmaradnak az eddigi okok:- új tény, bizonyíték + kedvezőbb határozat,- bűncselekmény miatt törvény ellenére lett

pervesztes,- res iudicata, - Hirdetményi kézbesítés szabályainak

megsértése,• + új ok : az EJEB megállapította a

jogsértést, de a fél elégtételt nem kapott vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható => 606060

=>az ügy újbóli megvizsgálása, az eljárás újbóli megnyitása a leghatékonyabb eszköz az eredeti állapot helyreállításához;

4) A perújítás megengedhet ősége• „új” tény, bizonyíték esetében ha önhibáján

kívül nem tudta érvényesíteni, különösen azt ellenmondás, fellebbezés, csatlakozó fellebbezés keretében előadni;

• A bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapítja;

• Csak a hirdetménnyel érintett fél;• Lakáskiürítés, lakásbérlet felmondásának

érvényessége esetén nincs helye;616161

5) A perújítás el őterjesztése• Változatlanul a szubjektív határidő 6

hónap, az objektív 5 év – jogerőtől számítva;

• Az EJEB ítélete esetén annak átvételétől számított 60 napon belül lehet benyújtani → nem mondja, hogy jogvesztő, tehát van helye igazolási kérelemnek;

• Sikeres alkotmányjogi panasz esetén a Kúria határozata alapján van helye: külön szabályok a XXX. fejezetben =>=>=>

626262

a) - ha az AB anyagi jogi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás van folyamatban,- értesíti a panasz indítványozóját, hogy 30 napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt első fokú bíróságnál,- a Kúriától ezt az eljárást az AB határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet kérni;

636363

b) - ha az AB eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg,- megállapítja az eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, és- szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el – az azt befejező határozat hatályon kívül helyezésével -, amelynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett; - az indítványozó 30 napon belüli kérelmére jár el; 646464

c) – ha az AB a bíróság határozatát megsemmisítette,- az első vagy a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozatot hoz;- hivatalból jár el nemperes eljárásban;

656565

d) – ha az AB a bírósági határozaton túl a bíróság által felülvizsgált más hatóság határozatát is megsemmisítette,- az azt hozó hatóságot értesíti az AB

határozat megküldésével a szükséges intézkedés megtétele érdekében,- erről a panasz indítványozóját is

tájékoztatja,- hivatalból jár el nemperes eljárásban;

666666

6) Eljárási szabályok perújítás esetén• Visszautasítja a bíróság tk., ha:

- öt éven túli, - olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye,- hiánypótlást nem teljesítette a fél;

• Azzal küldi meg a feleknek, hogy 15 napon belül írásban tegyenek észrevételeket → nincs szankciója;

• Megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is dönthet, ha szükségtelennek tartja a perújítási perfelvételi tárgyalás tartását; 676767

• De perújítási perfelvételi tárgyalást is kitűzhet, ha tk. nem döntött a megengedhetőségről;

• A felek megjelenése kötelező → ha a perújító mulaszt → fellebbezhető végzéssel visszautasítja a perújítási kérelmet;

• Végzéssel kell dönteni a megengedhetőségről – fellebbezhető → meg kell várni a jogerőt, csak akkor folytatható;

• ; 686868

• Ha jogerős a megengedő végzés, folytatja a perfelvételi tárgyalást vagy lezárja perfelvételt és nyomban érdemi tárgyalást tart;

• A végrehajtás felfüggesztési lehetősége változatlan – hivatalból is lehet, de meg kell hallgatni a feleket; nincs hozzá kötve;

• A pert a perújítási kérelem korlátai között érdemben újra kell tárgyalni;

• A keresetváltoztatásra a másodfokú eljárásban irányadó szabályokat kell alkalmazni;

• A döntés ugyanúgy alakul, mint most; 696969

III.Felülvizsgálat

• A Kúria a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el → nem különül perfelvételi és érdemi szakra;

• Ha olyan végzést hoz, ami ellen az első fokon fellebbezésnek lenne helye, vagy a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, tanácsban kell eljárnia és indokolnia kell;

• A támadható határozatok köre nem változik;

707070

• A kizárt határozatok köre változik:- marad a Pp. 271. § (1) bek. a)-e) pontja; - a 271.§ (1) bek. f)-g), i) az adott különleges eljáráshoz kerül;- 271. § (1) bek. j)-k) pont kimarad –valószínűleg a külön közig. Pp miatt;- 271. § (3)-(4) bek. marad;- vagyonjogi perben felemeli az értékhatárt 5 millióra , de itt kimarad az ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra, ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő és az összes megállapítási per → DE!!! 717171

→ ha vagyonjogi ügyben nincs helye, kivételesen a Kúria engedélyezheti 409. § eseteiben;

• 45 napon belül lehet előterjeszteni az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt!!!

• Tartalmát részletesen szabályozza,• Visszautasítja ha ezeknek nem felel meg;• Ha érdemi elbírálásra alkalmas:

- háromtagú tanácsban,- tárgyaláson kívül dönt az engedélye-zésről vagy annak megtagadásáról; 727272

„Normál” felülvizsgálat eljárási szabályai• 45 napon belül lehet előterjeszteni,• Meghatározza a tartalmi elemeit,• Nincs helye kereset- és ellenkérelem

változtatásnak, utólagos bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének;

• Nem lehet megváltoztatni,• Vissza lehet vonni a Kúria határozatának

meghozataláig, ill. a tárgyalás berekesztéséig;

• Hiánypótlásnak nincs helye;737373

• A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az első fokú bíróságértesíti az ingatlanügyi hatóságot (eddig a Kúria tette);

• Újraszabályozza a visszautasítás eseteit 415.§;

• Egyebekben a szabályozás változatlan;

747474

HETEDIK RÉSZKÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

I. Személyi állapotot érint ő pereka) Gondnoksági perekb) Házassági perekc) Származási perekd) Szülői felügyelettel kapcsolatos pereke) Örökbefogadás felbontása per

II. Kiskorú gyermek tartása iránti perIII. Személyiségi jogok érvényesítése

iránti perek 757575

IV. Munkaügyi perekV. Végrehajtási perekVI. Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott

határozatának megváltoztatása iránt indított per

VII. Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek

VIII. Társult perIX. Nemzetközi polgári eljárásjogi

szabályokX. Az elektronikus technológiák és

eszközös alkalmazása 767676

I.Személyi állapotot érint ő perek

• Felsorolja ezek körét,• Közös szabályokat állapít meg a

perindítás, a perfelvétel, az elállás, a bizonyítás és az ideiglenes intézkedés körében;

• A perben nincs helye:- válaszirat és viszontválasz benyújtásának,- a keresethez való csatlakozásnak,

777777

- beavatkozásnak (kivételekkel),- bírósági meghagyás kibocsátásának,- a perfelvételi tárgyalás mellőzésének (197-198.§ esetében, amikor a bíróság mérlegeli, hogy kitűz-e vagy sem perfelvételi tárgyalást);

• A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező, kötelező őket személyesen meghallgatni→ ha a felperes nem jelenik meg személyesen, a bíróság az eljárást megszünteti, 787878

→ ha az alperes nem jelenik meg személyesen, a felperes kérelmére meg kell tartani, ha nem kéri megszünteti a pert;

• A keresettől az eljárás bármely szakaszában el lehet állni alperesi hozzájárulás nélkül,

• Hivatalból is el lehet rendelni bizonyítást,• Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedést

hozni;

797979

a) Gondnoksági perek• Kimarad a PKKB szükségképpeni

illetékessége;• Bekerül a huzamosabb idejű,

életvitelszerű tartózkodási hely (pl. rokonok ápolják),

• A keresetlevélre további tartalmi elemeket határoz meg, pl. ha részleges gondnokság alá helyezést kérnek, legalább egy ügycsoportot meg kell jelölni, amiben korlátozni kérik;

808080

• Ha gyámhatóság a felperes vagy szakorvosi véleményt vagy azt a szakorvosi nyilatkozatot kell csatolni, hogy az alperes nem jelent meg a vizsgálaton+ környezettanulmányról jegyzőkönyvet,+ alperes meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet [149/1997 (IX.10.) Korm. rend.];

• Ha az alperes nem jelenik meg a szakértői vizsgálaton, elő lehet vezetni;

• Az ítéletben dönteni kell hivatalból az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha annak nincs törvényi akadálya; 818181

• Ptk. 2:41.§ = előzetes jognyilatkozat felülvizsgálatára irányuló per önállóan van szabályozva: ha a körülmények a gondnokság alá helyezése után úgy változnak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne = az ügy összes körülményének mérlegelésével fogja a bíróság megállapítani → mivel ítélettel rendelte a bíróság alkalmazni, csak peres eljárásban lehet felülvizsgálni, részben vagy egészben mellőzni, mert bizonyítást is igényel; 828282

b) Házassági perek• Bontó keresettel össze lehet kapcsolni:- H. érvénytelenítése,- Gyermek származására, tartására, szülői

felügyelet rendezésére, kapcsolattartásra, gyermek harmadik személynél elhelyezésére,

- Házastársi tartásra,- Közös lakás használatának rendezésére,- Névviseléstől eltiltásra vonatkozó

keresetet;838383

• Házastársak vagyoni viszonyaival összefügg ő kereset h.perrel nem kapcsolható össze – kivéve a házastársi tartás és közös lakás használatának rendezése iránti keresetet [Ptk. 4:181.§(1)bek., 4:21.§ (2)-(3) bek.]

Indokok:- Megváltozott a Ptk. szabályozása: a

vagyonban nem kell a feleknek megállapodniuk a bontáshoz,

- Megfontolásra készteti a feleket a bontás kérdésében,

848484

- A vagyonközösség megszüntetési perek bonyolult, összetett ismeretet igényelnek → 30 millió felett tartozzon törvényszékre,

- Leginkább elhúzódó perek,- Más lehet a felek összetétele

(jelzálogjogosult, haszonélvező stb.)- Percezúra után nem lehet módosítani a

vagyonleltárt, új bizonyítási indítványt tenni,

- Nincs hivatalbóliság, mint a köteléki perben,

- Nem húzható a köteléki eljárás, nyomásgyakorlás a másik félre;

858585

• Házassági életközösség fennállása időtartamának megállapítása:

- h.vagyonjogi per bírósága állapítja meg, ha nincs házassági per folyamatban, akár közbenső ítélettel,

- Ha mindkettő folyamatban van, a h.per bírósága állapítja meg,

- Ha vitás az életközösség fennállásának időtartama, h.vagyonjogi pert fel lehet függeszteni a h.per jogerős befejezésére → mivel ítélet rendelkező része állapítja meg, köti más perben is a bíróságot pl. igényperben); 868686

- A keresetlevél tartalmára és mellékleteire többletszabályt ír elő,

- Különösen a perfelvételi tárgyaláson kell megkísérelni a felek békítését → ha eredményes, hivatalból megszünteti az eljárást;

- Az érdemi tárgyalást a percezúra után akkor lehet azonnal megtartani, ha nincs közös kk. gyerek, ill nem lehet személyesen meghallgatni a felet, egyébként halasztani kell;

- Ha az érdemi tárgyalást a felperes mulasztja el → hivatalból megszüntetés; 878787

• Az elmulasztott határnaptól 15 napon belül van igazolás – de itt jogvesztő határidő!!!

• Bontóperben szünetelni közös kérelemre több mint háromszor is lehet;

• A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen e kérdésekben nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak sem;

888888

c) Származási perek• Apaság megállapítása, apaság

vélelmének megdöntése, anyaság megállapítása;

• Mögöttes anyagi joga a Ptk. 4:98-4:118.§;• A Ptk rögzíti a perindításra jogosultakat és

a lehetséges alperesek;• A Csjt korábbi szabályaival ellentétben az

anya peres fél lehet, gyermekét a perben képviselheti is → elkerülhető az eseti gyám kirendelése;

898989

• A kiskorú gyermek a gyámhatóság engedélyével az anya pertársaként is eljárhat; csak akkor kell eseti gyám, ha a gyermek és az apa az alperes, csak az anya a felperes;

• Ha az anya nem kíván önállóan apasági pert indítani, be is avatkozhat a perbe → ennek lehetőségről az anyát a keresetlevél megküldésével értesíteni kell;

• Ha az alperes már nem él vagy ismeretlen helyen van, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani →

909090

→ indokolt biztosítani az elhunyt egyenes ági rokonainak a beavatkozás lehetőségét (pl. öröklés miatt);

• Ha az alperes a per során hal meg, a bíróság rendel ki ügygondnokot, ellene folytatódik és értesíteni kell az egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségéről;

• Változatlan, hogy a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani;

919191

• Szabályozza az eljárást, ha az alperes a per során a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismeri el;

• Az apaság megdöntésére irányuló nemperes eljárás a Pp-ből kimarad, valószínűleg külön kódexbe kerül; a gyakorlat igazolta, jogalkotói szándék a fenntartása;

929292

• Ptk. 4:115.§: ha az anya személye nem állapítható meg 8nem tudni, hogy ki szülte), a gyermek, halála esetén leszármazója kérheti annak megállapítását, hogy az anya az általa megjelölt személy;

• Az anyaság megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő az anya;

• Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem indíthat ilyen pert az a nő, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott;939393

• Negatív megállapítási per: Ptk. 4:116.§: a gyermek, halála után leszármazója vagy a vér szerinti anya kérheti annak megállapítását, hogy a születési anyakönyvbe bejegyzett személy nem az, aki a gyermeket megszülte, feltéve, hogy az anyaságra vonatkozó téves bejegyzés közigazgatási úton nem orvosolható;

949494

d) Szülői felügyelettel kapcsolatos perek• A szülői felügyelet gyakorlásának

rendezése, a gyermek harmadik személynél elhelyezése, a szülői felügyelet megszüntetése ill. visszaállítása;

• Mögöttes anyagi jog: Ptk. 4:167-171.§, 4:190-193.§;

959595

• A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti per nem soron kívüli már, nem kell 8 napra kitűzni – fenntartja a hivatalbóli ideiglenes intézkedés lehetőségét a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén;

969696

e) Örökbefogadás felbontása iránti per• Új, személyi állapotot érint, ezért indokolt

szabályozni,• Anyagi jogi háttere: Ptk.4:139-144.§,• A személyállapoti perek általános

szabályai vonatkoznak rá;

979797

II.Kiskorú gyermek tartása iránti perek

• A kiskorú gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettség megállapítása, megváltoztatása, megszüntetése;

• Kiskorú gyermeken e fejezet alkalmazásában azt a tartásra jogosult nagykorú gyermeket is érteni kell –legfeljebb 20. életévének betöltéséig -, aki középiskolai tanulmányokat folytat;

• Nem személyállapoti per, azok közös szabályai nem irányadóak; 989898

• Ha a felek között házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható a szülők közös kiskorú gyermekének tartása iránti per;

• Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedéssel rendelkezni tartás megállapításáról;

999999

III.Egyes személyiségi jogok érvényesítése

iránt indított perek

a) sajtó-helyreigazítás iránt indított per,b) A képmáshoz és a hangfelvételhez való

jog érvényesítése,c) Közösséghez tartozással összefüggő

személyiségi jog érvényesítése iránt indított per;

100100100

a) Sajtóper• Fenntartja a kötelező előzetes eljárást →

perindítási feltétel, visszautasítással jár,• Az előzetes eljárásra a határidő 30 nap

marad, de jogvesztő!• A sajtószerv nem vagy nem a kérelemnek

megfelelően teljesíti→ a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül lehet pert indítani – van helye igazolásnak;

• Meghatározza a keresetlevél többlettartalmát és a csatolandó mellékleteket; 101101101

• Annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, melynek területén az alperes székhelye van;

• Szintén osztott perszerkezet,• Ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas,

perfelvételi tárgyalást 15 napra kell kitűzni (nem nyolc), a tárgyalási időköz 3 nap;

• A feleket arra kell felhívni, hogy a tárgyalásra hozzák magukkal az okiratokat és bizonyítási eszközöket;

102102102

• Az alperes szóban is előadhatja ellenkérelmét, de a tárgyalás előtt 3 nappal írásban is, ha ajánlott postai elsőbbségi küldeményként megküldi a felperesnek is és ennek tényét igazolja → ha nem így jár el, hatálytalan;

• Ha a pf. tárgyalást alperes elmulasztja és írásbeli védekezése sincs = nem vitatott a kereset → pf. lezárását követően ítéleti marasztalás;

• Pf. lezárását követően nyomban érdemi tárgyalást kell tartani;

103103103

• 15 napra elhalasztható a törvényben meghatározott esetekben;

• Ha a folytatólagos tárgyalást valamennyi fél elmulasztja vagy a nem mulasztó fél nem kéri megtartását és a mulasztó nem kérte távollétében megtartani (?) → hivatalból meg kell szüntetni (szünetelésnek nincs helye);

• A másodfok 15 napon belül bírálja el a fellebbezést, a Kúria 60 napon b elül a felülvizsgálati kérelmet;

104104104

b) Képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése

• A kötelező megelőző eljárásra a 30 napos határidő jogvesztő → visszautasítási ok,

• 3 hónap után nincs helye (az eddigi 6 hónap helyett),

• A keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani, van helye igazolásnak;

• Meghatározza a keresetlevél kötelező tartalmi elemit és mellékleteit;

• Egyebekben az eljárásra a sajtóper szabályait kell alkalmazni; 105105105

c) Közösséghez tartozással összefügg ő személyiségi jogi per

• Mögöttes anyagi jog Ptk. 2:54.§• Törvényszéki hatáskör, alperes belföldi

lakóhelye, székhelye szerinti illetékesség –ezek hiányában a Fővárosi Törvényszék;

• Nincs helye viszontkeresetnek, beavatkozásnak;

• Elég nyilatkozni a keresetlevélben, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik, erre bizonyítás felvétele nem szükséges;

106106106

IV.Munkaügyi per

• Felsorolja, hogy milyen jogviszonyokból származó pert kell munkaügyi pernek tekinteni → egyszerűbb, egyértelműbb, világos;

• Anyagi jogi alap a 2012. évi I. tv. (Mt);• Tisztán pénzkövetelést lehet fmh útján is;• A közigazgatási perek kikerülnek a külön

Pp-re tekintettel;

107107107

• Munkaügyi per a felszámolás kezd ő időpontjától az fa. munkáltató elleni, a felszámoló által vitatott, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos munkajogi igényen alapuló pénzkövetelés → nem nemperes eljárásra, hanem perre tartozik és nem a felszámoló, hanem perbíróság hatásköre, mert sokszor a pénzkövetelés alapjául szolgáló anyagi jog is vitás;

• Pertárgyértéket itt szabályozza,• Nem kötelező a jogi képviselet,

108108108

• Saját tagjának munkaügyi perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdekképviseletiszervezet;

• Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek megjelentek, a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kell kezdeni;

• Speciális, a munkáltató terhelő bizonyítási terhet mond ki;

• Speciális szabályok a perújításra és a felülvizsgálatra,

109109109

V.Végrehajtási perek

1) Végrehajtás megszüntetése, korlátozása

• Előzetes eljárás: akkor lehet pert indítani, ha a vh megszüntetésére és korlátozására a perben hivatkozott okból a Vht szerint a bírósági végrehajtási eljárásban nincs lehetőség → 176. § (1) bek. c) pontban visszautasítási ok!!!

110110110

• Fenntartja a vh lappal és a vh záradékkal elrendelt végrehajtások megszüntetési okai kettősségét;

• Megszűnik a jelenlegi 369.§ a) pont – a követelés érvényesen nem jött létre → a Vht-ban szabályozott, záradékolható követelések mindegyikének van saját jogorvoslati módja = sérti a fegyveregyenlőséget a „második” esély;

• Ugyanakkor pl. érvénytelenségi perben + eredményes perlés alapján Vht 56. §alkalmazható!!!!

111111111

• A követelés megszűnésének esetei közül kiemeli külön a követelés elévülését;

• Kizárólagos illetékesség és hatáskör marad,

• Kötelező tartalmi elemek és mellékletek a keresetlevélre = beazonosítható legyen a végrehajtás + okirattal igazolja, hogy a vh eljárásban eredménytelen volt, hogy elérje a megszüntetést, korlátozást, + korlátozás esetén elszámolást is csatoljon;

112112112

• Csak adós indíthatja csak vh kérő ellen → 176. § (1) bek. g) és (2) bek. b) pont szerint visszautasítás (ez eddig vitás volt a gyakorlatban);

• A bíróság soron kívül jár el = 1 hónap a tárgyalás kitűzési határidő;

• Közös kérelemre és mulasztás esetén nincs szünetelés, utóbbi esetében megszüntetés hivatalból!!!!!!!!!!!!!! [121.§(1)bek. b) pont]

• 121.§ (1) bek. c)-f) esetében maximum 1 hónap a szünetelés!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 113113113

• Egyértelmű, hogy csak kérelemre lehet a végrehajtást felfüggeszteni, hivatalból nem;

• Megtartja az osztott perszerkezetet, de lerövidíti 15 napra az írásbeli ellenkérelem és a viszontkereset előterjeszthetőségét;

• További írásbeli perfelvételnek nincs helye, a tárgyalási időköz 8 nap;

• Megszüntetés esetén a végrehajtó költségének összegéről és megtérítéséről is dönteni kell – egyértelművé teszi a bizonytalan gyakorlatot; 114114114

2) Végrehajtási igényper• Egyértelművé teszi, hogy bírósági,

közigazgatási és adóvégrehajtás esetén is lehet indítani;

• Foglalás helye szerinti illetékesség + ingatlannál a fekvése szerinti illetékesség;

• Végrehajtást felfüggeszteni csak kérelemre lehet, csak az igényelt vagyontárgy tekintetében;

• Alperesi oldalon kötelező perbenállás;• Viszontkeresetnek nincs helye;

115115115

3) Foglalás t űrése iránti per• Nem változnak a szabályok;4) Követelés behajtása iránti per• Nem változnak a szabályok;5) A vh eljárásba bekapcsolódás

engedélyezése iránti per• Lényegében nem változik,• Kimondja, hogy soron kívül kell eljárni;• Osztott perszerkezet, de írásbeli

ellenkérelemre 15 nap van csak, további írásbeli perfelvételnek nincs helye,

116116116

• Tárgyalási időköz 8 nap;• Tárgyalás kitűzése 1 hónap;

117117117

VI.Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti

per• Többlet keresetlevél tartalmat határoz

meg;• Egyebekben változatlan a szabályozás;

118118118

VII.Kollektív igényérvényesítéssel

kapcsolatos perek1) Közérdekb ől indított per,2) Társult per;

1) Nagyon sokféle jogszabály ad rá lehetőséget → definíciót nem lehet meghatározni = akkor kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha közérdek védelme érdekében perindításra felhatalmazást adó törvény írja elő; 119119119

• Percezúráig el lehet rendelni a hármas tanácsban ítélkezést különösen bonyolult esetben,

• Nem fél az, akinek érdekében a pert indították, ő a jogosult,

• Beavatkozásnak nincs helye,• A keresetlevélnek tartalmazni kell az

érintett jogosultakat, a jogosulti azonossággal kapcsolatos tényeket, körülményeket;

• Ha a jogosulti érintettség azonossága nem áll fenn, a pert meg kell szüntetni; 120120120

• Az ítéletben meg kell határozni az érintett jogosultakat, akikre az ítélet hatálya kiterjed;

• Az alperest az érintett jogosultak javára kell a teljesítésre kötelezni;

• Ha közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogereje kiterjed egyedi perre is, ez utóbbit a bíróság hivatalból megszünteti;

121121121

2) Legalább 10 felperes egy vagy több olyan jogát amely tartalmában azonos valamennyi felperes vonatkozásában (reprezentatív jog) társult per formájában érvényesítheti, ha a reprezentatív jogot megalapozó tények valamennyi felperes vonatkozásában azonosak és a társult pert a bíróság engedélyezi;

• Három kört határoz meg, amelyben társult per indítható – taxatív felsorolás;

• Az engedélyezés iránti kérelmet a keresetlevéllel együtt kell előterjeszteni;

122122122

• Meghatározza a kötelező tartalmi elemeket, mellékleteket (pl. társult perlési szerződés, a reprezentatív felperesnek a jogi képviselőnek adott meghatalmazást stb.);

• A kérelmet és a keresetlevelet a reprezentatív felperes terjeszti elő;

• Az engedélyez iránti kérelmet a bíróság elutasítja a törvényben meghatározott esetekben +egyidejűleg az eljárást meg kell szüntetni;

• Kötelező írásban társult perlési szerződést kötni a felpereseknek; 123123123

• A társult perlési szerződés kötelező tartalmi elemeit nagy részletességgel szabályozza,

• A felpereseket megillető jogokat kizárólag a reprezentatív felperes gyakorolhatja,

124124124

VIII.Nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok• Külföldön kiállított okiratok bizonyító ereje

belföldi eljárásban,• A perköltség-biztosíték és a

költségkedvezmények,• A kis értékű követelések európai eljárása,• Az európai fizetési meghagyásos eljárás;

125125125

IX.Elektronikus technológiák és eszközök

alkalmazása• Elektronikus kapcsolattartás,• Elektronikus hírközlő hálózat

igénybevétele fél, más perbeli személy, tanú, szakértő meghallgatására;

126126126

KÖSZÖNÖM

A

FIGYELMÜKET!

127127127