7. Perfelvételi szakA perfelvétel fogalma:A felek perfelvételi nyilatkozattal, a

bíróság közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit!!!!!!!

Perfelvételi irat fogalma: 7.§ 16. pont• Az írásbeli ellenkérelem,• A válaszirat,• A viszontválasz,• Az előkészítő irat,• A viszontkereset-levél,• A beszámítást tartalmazó irat; 343434

A perfelvételi nyilatkozat fogalma:• A felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy

perfelvételi tárgyaláson el őadott tényre és jogra vonatkozó állítása, tagadása,

• be- vagy elismerése, • ezekből következ ő kérelem, a tények

megállapításához szükséges bizonyítási indítványa,

• A bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozata,

• Bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása;

353535

• Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed,

• Bizonyítás a perfelvétel körében csak akkor lehet, ha törvény megengedi (az ügy érdemében nem lehet),

• Lezáró végzés meghozataláig a perfelvételi nyilatkozat az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztatható,

• Aki úgy tesz perfelvételi nyilatkozatot vagy változtatja meg, hogy arra korábban lehetősége volt (perfelvételi iratban vagy tárgyaláson) = kötelező pénzbírság!!! 363636

• Ha a fél nem vagy nem teljes körűen tesz meg perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére → a bíróság hiányos tartalma és a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el;

373737

Kereset- és ellenkérelem -változtatás perfelvétel során

• Csak akkor, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból ered (érdemi korlát)

• A keresetváltoztatást a keresetlevélre vonatkozó tartalmi követelmények szerint kell előterjeszteni,

→ ha nem felel meg vagy egyébként is visszautasításnak lenne helye, a bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást + indokolni köteles, de nincs fellebbezés!!!

383838

• Keresetváltoztatás fogalma 7. § 12. pont:lehet tényállítás, jogállítás és a kérelem tekintetében;

• Ellenkérelem változtatás fogalma 7. § 4. pont:lehet tényállítás, jogállítás tekintetében, vagy korábbi részben vagy egészben elismerő vagy nem vitató nyilatkozat visszavonása,

→ pozitívan határozza meg (nem úgy, mint a hatályos 146.§ (5) bek.);

393939

Állítási szükséghelyzet:Ebben van a fél, ha• valószínűsíti, hogy a határozott tények

állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,

• Igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette,

• Az ellenérdekű fél bírói felhívásra nem adja meg az információt és

• Az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az első két feltétel ellenkezőjét;

404040

Állítási szükséghelyzet esetén:• A szükséghelyzettel érintett tényállítást• A bíróság valónak fogadhatja el (nem

kell feltárni a konkrét körülményeket, azok hiányában is megállapítható a konkrét törvényi tényállási elem fennállása – hatályos 163.§ (2) bek.),

• Ha a tényállítás tekintetében a bíróságnak kételye nem merül fel;

= bizonyítás nélkül megállapított releváns tény lesz az eredmény!!!

414141

Perfelvétel menete: Írásbeli ellenkérelem után a bíróság:

a)vagy további írásbeli perfelvételt rendel el,b)vagy kitűzi a perfelvételi tárgyalást,c)vagy egyiket sem teszi, ezek nélkül jár el;

a) Az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek + határidőt tűz + választ kér;

424242

b) Kitűzi és a feleket idézi, ha:- a) esetében a felperes válaszolt vagy letelt a határidő,- nem rendelt el további írásbeli perfelvételt és a pf. tárgyalás mellőzése sem indokolt;

Tárgyalási id őköz:• Ha a Pp másként nem rendelkezik,• A felek a pf. tárgyalás előtt 15 nappal

átvegyék az idézést,• Sürgős esetben lerövidíthető;

434343

a) Az idézéssel együtt kézbesíti a bíróság az alperesnek a felperes válasziratát és felhívja viszontválasz előterjesztésére (nincs több írásbeli „kör”);

b) Az idézéssel együtt kézbesíti a bíróság az alperes írásbeli ellenkérelmét;

Nincs kitűzési határidő: csak annyi, hogy az előterjesztendő irat a többi félnek kézbesíthető legyen (az érdemi tárgyalásnál van max. 4 hónap);

Ugyanez vonatkozik a halasztásra is;444444

A jogi vagy törvényes képviselő mellett a tényállítás, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok tekintetében a fél is hatályos nyilatkozatot tehet (eddig is tehetett, nem?);

Nem lehet csak azért elhalasztani a pf. tárgyalást, mert a jogi képviselő azért nem tud nyilatkozni, mert a jelen nem lévő fél rendelkezik csak a szükséges ismeretekkel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Egyébként van lehetőség folytatólagos pf. tárgyalásra is, főleg az ellenfél változtatása esetén (192.-193.§); 454545

A fél köteles gondoskodni, hogy személyesen vagy képvisel ő útján tudjon nyilatkozni tény - és bizonyítási kérdésekben = megjelenési kötelezettség a pf. tárgyaláson!!!!!!!!!

A felperes nem kérheti távollétében megtartani a pf. tárgyalást!!!!!!!!

⇒- ha valamennyi fél elmulasztotta,- egyik fél mulasztott és jelen lév ő nem kéri megtartását = a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti!!!!!!!! 464646

Ha a jelen lév ő fél kéri a megtartást, törvényi vélelmek állnak fenn:

• Úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó a másik fél tény és jogállításait, bizonyítékait nem vitatja, kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett;

• Úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egy pf. nyilatkozatot nem akar vagy nem tud tenni;

474747

• A mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a jelen lévő nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt iratot;

• A perfelvétel lezárható (kivéve ha tárvény másképp rendelkezik);

→ mivel eljárásjogi vélelem, nem lehet megdönteni, csak a mulasztást igazolni;

484848

A perfelvételi tárgyalás menete:• A bíróság összegzi a jogvita

szempontjából lényeges nyilatkozatokat = az anyagi pervezetés lényeges megnyilvánulási formája = a felek ebből megismerhetik, hogy a bíróság miben és miként látja jogvitájukat (???????)

• → az összegzésre a felek észrevételt tehetnek = félreértések, -értelmezések kizárhatók, a bíróság meggyőződhet, hogy helyesen értelmezi a felek nyilatkozatait, jogérvényesítési szándékát;

494949

Indokolás a 191.§-hoz:„A bíróság szükség esetén a jogvita ténybeli

és jogi, valamint bizonyítási kereteinek a meghatározása és ezekre vonatkozó végleges nyilatkozatok megtétele érdekében az anyagi pervezetés eszközei mellett lehetőséget biztosít az ügynek a felekkel való megvitatására.”

Hhhhhhhhháááááááááááááááátttttttttttttttt?

505050

• Ha van alperesi pergátló kifogás, először erről tárgyal, vagy dönt azonnal vagy az eljárást befejező határozatában rendelkezhet (ismeretlen jogi fogalom; rendelkező részben?);

• Felhívja a feleket, hogy perfelvételi nyilatkozataikat adják elő;

515151

Perfelvétel lezárása tárgyaláson:• A felek pf. nyilatkozataikat megtették +

halasztásnak nincs helye,• Figyelmezteti a feleket a lezárásra +

lehetőséget ad nyilatkozattételre,• Végzéssel lezárja, nem fellebbezhet ő –

de ehhez kötve van a bíróság;=> Az eljárásban később a pf. szakra tartozó

percselekményeket csak akkor lehet tenni, ha a törvény megengedi = főszabályként tehát nem lehet erre a szakra visszatérni!!! 525252

Pf.tárgyalás lezárása utáni egyezség:• Már teljes körűen kialakult a jogvita,• Az érdemi bizonyítás még nem kezdődött

meg,• Legalkalmasabb időpont az egyezség

megkísérlésére, vagy közvetítő igénybevételére,

• Egyezség esetén jóváhagyás lehet,• Közvetítő igénybevétele esetén szünetelés

és a továbbiakban a 167.§ alkalmazandó;• Ha egyik sem jön létre, nyomban

érdemi tárgyalást tarthat vagy kit űzi annak napját és a feleket idézi!!!!!!!

535353

Perfelvételi tárgyalás mell őzése:• Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a

megtett nyilatkozatokkal meghatározták a jogvita kereteit,

• Tájékoztatja a feleket, hogy lezárja a pf.-t további írásbeli pf. ill. pf. tárgyalás kitűzése nélkül,

• Egyidejűleg a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet,

• Figyelmeztet a pf. lezárásának következményeire,

545454

• Bármelyik fél 15 napon belül írásban kérheti pf. tárgyalás kitűzését → köteles kitűzni!!!

• Ha a felek nem kérték a pf. Tárgyalás kitűzését,

• Tárgyaláson kívül, • Végzéssel lezárja a pf.-t,• És kitűzi az érdemi tárgyalást, a feleket

idézi;• A végzés nem fellebbezhető, indokolni

kell, kötve van hozzá a bíróság;555555

Vélhetően akkor kerül majd erre a megoldásra a sor, ha:

• egyszerű a jogvita megítélése, • a kereset alátámasztott, • az ellenkérelem alkalmatlan a

védekezésre vagy • az alperes elismerte a keresetet,• megfelelő és egyértelmű az írásbeli

előkészítés,

565656

A perfelvétel iratai:a) Írásbeli ellenkérelem,b) Válaszirat, viszontválasz,c) Előkészítő irat,d) Viszontkereset-levél,e) Viszontkeresettel szembeni írásbeli

ellenkérelem,f) Beszámítást tartalmazó irat,g) Beszámítással szembeni írásbeli

ellenkérelem

575757

a) Írásbeli ellenkérelem• Bevezető, érdemi, záró részre tagolja,• Meghatározza ezek kötelező tartalmi

elemeit,• Ha a vele szemben érvényesített jogot

és kérelmet elismeri, csak ezt kell feltüntetni az érdemi és záró rész helyett,

• Szükséges mellékleteket csatolni kell,

585858

b) Válaszirat, viszontválasz:• Az ellenkérelemre kell adni, • a bíróság felhívásának megfelelő körben,• Felhívás nélkül is tehát egyéb perfelvételi

nyilatkozatot,• Ha az ellenkérelemre tekintettel keresetet

változtat, ezt a nyilatkozatot is meg kell tenni,

c) Előkészítő irat:Ha ebben a formában hívja fel a bíróság a

felet perfelvételi nyilatkozata megtételére;595959

d) Viszontkereset:• Alperes a felperes ellen terjesztheti elő,• A keresettel érvényesíteni kívánt joggal

azonos jogviszonyból eredőjogvita iránt (az azzal összefüggő jogviszony kimarad!),

• Viszontkereset-levéllel,• Kereset közlésétől számított 45 napon

belül,• Legkésőbb az írásbeli ellenkérelemmel

együtt,606060

• Más jogviszonyból eredő jog iránt is lehet, akkor, ha:- a kereset eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától,- a viszontkereset elbírálása függ a kereset elbírálásától;

• Járásbíróság előtt törvényszéki hatáskörbe tartozót csak akkor, ha beszámításra alkalmas és a meghaladó rész nem több mint 30 millió,

616161

• Törvényszék előtt járásbírósági hatáskörbe tartozót nem lehet, csak ha vagyonjogi perben vagyonjogi igény iránt terjesztik elő,

• Vagyonjogi perben az eljáró bíróság egyéb illetékességi ok híján is illetékes, kivéve kizárólagos illetékességet,

• Tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevél szabályai irányadók,

• Külön nevesít visszautasítási okokat, fellebbezhető végzés,

626262

• Részbeni visszautasításának és áttételének nincs helye – beépíti a bírói gyakorlatot;

• Előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak, ha a visszautasítás jogerőre emelkedésétől számított 8 naponbelül újra szabályszerűen előterjeszti (kivéve mellékleteket) – jogveszt ő határid ő!

• Ha ismételten rosszul nyújtja be, a bíróság visszautasítja, köteles indokolni, de nincs helye fellebbezésnek;

636363

Vigyázat, nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!• A felperes a viszontkeresettel szemben

nem terjeszt elő ellenkérelmet,• Beszámítást tartalmazó iratot vagy

nyilatkozatot sem terjeszt elő,• ill. azt a bíróság visszautasítja,• A bíróság a felperest a vele közölt

viszontkereseti kérelemnek megfelelően• Hivatalból• Bírósági meghagyással kötelezi, • Kivéve ha az eljárás megszüntetésének

van helye; 646464

• Nem akadálya, ha csak általánosságban vitató nyilatkozatot tesz a felperes,

• Az alperessel szemben kibocsátott BMH elleni ellentmondás szabályait kell alkalmazni;

e) Viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem:

Ugyanazok a tartalmi elemek és mellékletek, mint a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelemnél.

656565

f) Beszámítást tartalmazó irat:• A kereset, ill. viszontkereset közlésétől 45

napon belül,• Írásban,• Határidő után írásban vagy tárgyaláson

szóban is lehet törvényben meghatározott esetben (pl. az ellenfél elismeri, később járt le),

• Meghatározza, hogy mi nem számítható be (209.§ (2) bek.),

666666

• Tartalmilag úgy kell előterjeszteni mint a keresetlevelet + az érdemi részben fel kell tüntetni annak kimutatását, hogy a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg;

• Meghatároz visszautasítási okokat is,• Részbeni visszautasításának és

áttételének nincs helye,• Joghatások fennmaradnak, hogy a

visszautasítás jogerejétől számított 8 napon belül szabályosan beadja –jogvesztő határidő; 676767

• Ha a beszámítással szemben írásbeli ellenkérelmet nem terjesztenek elő, a 203. § (2) bek. szerinti törvényi eljárási vélelmek állnak be (nem ellenzi, nem akar vagy nem tud ellenbizonyítani stb.);

686868

IV. Érdemi tárgyalási szak1.Fogalma: a bíróság a jogvitának a

perfelvétel során meghatározott kereti között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.

2.Csak törvényben meghatározott esetben tehető vagy változtatható meg perfelvételi nyilatkozat.

3.Korlátozza a kereset, viszontkereset, beszámítás, ellenkérelem megváltoztatását a pf. végzés meghozatala után. 696969

• A változtatásra engedélyt írásban kell kéri,• Az okot adó tényről tudomásszerzéstől 15

napon belül – jogvesztő határidő,• A tudomásszerzés időpontját és módját

valószínűsíteni kell + ezekről a bizonyítékokat,

• Megszabja a kérelem kötelező tartalmi elemeit,

• A bíróság hiánypótlás nélkül visszautasítja, ha elkésett, ha nincsenek meg a kötelező elemek, ha a megváltoztatott keresetet eleve vissza kellene utasítani (alaki okok),

707070

• Nincs helye fellebbezésnek, de indokolni kell,

• A végzés kézbesítésétől 8 napon belül, max. az I.f. tárgyalás berekesztéséig ismét előterjeszthető szabályosan – jogvesztő határidő,

• Ismételt változtatási kérelmet ismételten visszautasít a bíróság – a felt bírságolni lehet;

717171

• Okok:- önhibáján kívül később szerzett a tényr ől

tudomást = nem tudta és kellő gondosság mellett sem tudhatta (későbbi perújítás elkerülése),

- később következett be a tény,- a bíróság anyagi pervezetési tevékenysége

teszi szükségessé;- a jogállítást és a kérelmet csak akkor

lehet megváltoztatni, ha megengedett tényállítás változtatás van és oksági kapcsolat az új tény és jogállítás ill. kérelem között; 727272

- A megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból eredjen,

- Ha a törvényi feltételek fennállnak, a bíróság a változtatást alakszerű végzéssel megengedi, ha nem, elutasítja (tartalmi vizsgálat);

737373

Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok: peranyag csökkenéssel, egyszer űsödéssel jár:

- Ellenfél hozzájárulása nem kell,- Nem kellenek a törvényben meghatározott

feltételek,- Írásban vagy tárgyaláson szóban lehet;Esetei:- Önállóan elbírálható kereseti követelés,

viszontkereset, beszámítás összegének leszállítása,

747474

- ha a keresethalmazatból valamelyik kérelmét nem tartja fenn, azt elállásnak kezeli → részleges permegszüntetés a következménye,

- Elismeri az ellenfél jogállítását, kérelmét, vagy annak egy részét, ill. korábban vitatott tényállítást beismer,

- Visszavonhatja korábbi anyagi jogi kifogását , az ellenfél által korábban vitatott tényállítását,

- A bizonyítás lefolytatása előtt visszavonhatja bizonyítási indítványát ;

757575

⇒A feltételhez nem kötött nyilatkozat megváltoztatását nem lehet - visszavonni,- a megelőző nyilatkozatot újból előterjeszteni,- az ilyen nyilatkozat hatálytalan;

767676

• A keresetváltoztatás engedélyezésével együtt a bíróság elrendeli a változással érintett részben a perfelvétel kiegészítését végzéssel,

• Tk. vagy tárgyaláson is meghozhatja,• A kiegészítő perfelvételi tárgyalás

nyomban, akár az érdemi tárgyalással együtt is megtarthatja,

• Az érdemi tárgyalási szak folytatásának nem akadálya a pf. kiegészítése;

777777

4. Az érdemi tárgyalást - elmulasztó félre a 190. § (2) bek.

alkalmazni kell (eljárásjogi vélelmek),- egymást követő napokra is ki lehet tűzni

több érdemi tárgyalást,- Bizonyítás céljából lehet elhalasztani, - Berekesztésre figyelmeztetni kell,- Külön eldönthető kérdés esetében is be

kell rekeszteni (úgy, mint most a részítéletnél),

- Bármelyik fél (alperes is!) kérheti távollétében megtartani, 787878

V. A két szak közös rendelkezései1. Iratismertetés - folytatólagos tárgyalásokon nem kell

iratot ismertetni, csak tájékoztatást adni (úgyis megkapták a felek), csak azt ismerteti, amit még nem kézbesített,

2. A tárgyalás kit űzése- Legkésőbb 4 hónapon belülre

(folytatólagost is), kivéve külföldi kézbesítés,

- A bíróság hivatalos helyiségébe, de máshová, illetékességi területen kívülre is lehet;

797979

3. A tárgyalás menete, a felek jelenléte- megnyitás, számbavétel ugyanaz,- fél jogi képviselője nem jelent meg vagy a

jogi képviselőként megjelent személy képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el → a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteniakkor is, ha a fél személyesen megjelent vagy más képviselője megjelent!!!

- ha igazolja képviseleti jogát, de nem szabályszerű, hiánypótlásra kell felhívni,

808080

- szabályszerű igazolás hiányában a bíróság a tárgyalást megtarthatja, az ellenérdekű fél kérelmére megtartja+ a megjelent fél valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan,+ a mulasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;

818181

4. Idézés szabályszer űsége- Ha nem jön vissza a vétív, megtartható a

tárgyalás, az ellenfél kérelmére meg kell tartani,

- Ha visszajön és nem szabályszerű, a tárgyalást a szükséges mértékben meg kell ismételni, a hozott határozat hatályban tartásáról vagy hatályon kívül helyezéséről is dönteni kell,

- Szabályszerű, a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

828282

- Ha elhalasztotta a tárgyalást és a jogi képviselő idézése szabályszerű volt, a mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni;

- Kitűzött határnap előtt 3 nappal előterjesztett, indokolt, közös kérelmére el kell halasztani,

838383

5. A fél személyes meghallgatása- A bíróság hivatalból elrendelheti,- Az eljárás bármely szakaszában,- Figyelmezteti igazmondási

kötelezettségére ,6. Nyilvánosság a tárgyaláson- Főszabály marad,- Zárt tárgyalás elrendeléseinek okai

maradnak;

848484

- Törvény szerinti médiaszolgáltató a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a bíróság által meghatározott módon készíthet kép- és hangfelvételt,

- Bíróság felhívására köteles hitelt érdemlő módon igazolni, hogy médiaszolgáltató érdekében jár el – ha nem, a bíróság a felvétel készítését megtiltja,

- Nem kell a hozzájárulása: a bíróság tagjai, jegyzőkönyvvezető, ügyész, állami vagy helyi önkormányzati feladatot, ill. jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy; 858585

7. Alaki pervezetés- Az elnök vezeti a tárgyalást,

meghatározza a percselekmények sorrendjét stb.,

- A felek kérdéseinek megengedhetőségéről az elnök dönt, megtilthatja a kérdés feltevését ill. a feleletet, ha- üggyel össze nem függő kérdésre vonatkozik,- befolyásolásra alkalmas;- ha az elnök intézkedése figyelmeztetés ellenére nem vezet eredményre, megvonja a szót (a kérdezés jogát) a féltől;

868686

8. Rendfenntartás- Hallgatóság létszáma meghatározható:

szabályszerű tárgyalás biztosítása, biztonságának, méltóságának megőrzése, helyszűke esetén;

- 236.§ (1) bek.: tárgyalás menetének megzavarása, sértő magatartás akár tárgyaláson, akár beadványban → rendreutasítás;

- Ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén → pénzbírság;

878787

9. Anyagi pervezetés: 237.§- A bírói közrehatás alapelvét realizálja.- Anyagi pervezetésnek az eljárás

irányítására vonatkozó azon bírói cselekmények minősülnek, melyek a felek nyilatkozatainak, perbeli cselekményeinek anyagi jogi, vagyis a jogvita érdeme szempontjából történő értékelésén alapulnak.

888888

- A felek perfelvételi nyilatkozatai ellentmondásosságának, hiányosságának vagy következetlenségének bírói észlelését és ennek tisztázására irányuló bírói cselekvést jelenti.

- Célja, hogy a döntéshez szükséges lényeges tények, nyilatkozatok rendelkezésre álljanak.

- Eszközei a kérdezés, tájékoztatás és felhívás.

- Szakít a hatályos 3.§ (3) bek. teljeskörűségével (ezt már a bírói gyakorlat is megtette részben). 898989

10. Egyezség • Változatlanul az eljárás bármely

szakaszában, tehát II. fokon is lehet,• A közvetítői eljárásról, a szünetelésről, és

az ennek során kötött megállapodás egyezségbe foglalásának lehetőségéről a bíróság tájékoztatja a feleket,

• A jóváhagyó és a megtagadó végzés ellen is van helye fellebbezésnek, az azonban nem halasztó hatályú;

• A jóváhagyott végzés ítélet hatályú;909090

11. Az eljárás megszüntetése• Eljárás és nem per megszüntetése, mert

a perindítás joghatásai beállta előtt is lehet (pl.a kereset közlése előtti elállás),

• Lehet hivatalból és kérelemre – külön kezeli a jogalkotó, mindkét esetben az eljárás bármely szakaszában lehet,

• A végzés ellen van fellebbezés;a) Hivatalbóli okok

- már vissza kellett volna utasítani (ennek egyes eseteire utal vissza),

919191

- joghatóság nem állapítható meg,- törvényes képviselőt mellőzték,- más bíróság hatásköre, ill. kizárólagos illetékessége => a keresetindítás joghatásának beállta után tehát az áttétellel együtt meg kell szüntetni a pert!

- nem lehet azonban alkalmazni, ha az alávetés ellenére az alperes illetékességi kifogás nélkül terjesztette elő írásbeli ellenkérelmét ill. ha a hatáskör a pertárgyértéktől függ és az alperes hatásköri kifogás nélkül terjesztett elő írásbeli ellenkérelmet;

929292

- a fél halála, megszűnése, ha a jogutódlás kizárt,

- a perfelvételi tárgyalást a felekelmulasztották vagy a jelen lévő nem kéri a megtartást,

- a fél nem pótolja a kötelező jogi képviseletet,

- megállapítja a bíróság, hogy közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik az ügy (ha ott még nincs folyamatban átteszi, ha már folyamatban van, csak megszünteti); 939393

B:) Kérelemre történ ő:- a felperes a teljes keresetétől elállt; az

alperes írásbeli ellenkérelméig nem kell, utána kell az alperes hozzájárulása; ha felhívásra nem nyilatkozik, megszünteti az eljárást a bíróság; nem kell a hozzájárulás, ha azért állt el, mert a perindítás után az alperes teljesített; ha csak a perköltséget nem fizette meg az alperes, akkor sem „leszállítás” hanem megszüntetés és az alperest kell kötelezni a megfizetésre;

949494

- a felek közösen kérik,- a megszűnt félnek nincs jogutódja és

bármelyik fél kéri a megszüntetést,- a felperes felhívásra nem ad perköltség-

biztosítékot és erre az esetre az alperes kérte a megszüntetést

- az elállás és a közös kérelem esetén elutasító végzés ellen is van helye fellebbezésnek;

959595

c) Részbeni megszüntetés- A hivatalbóli vagy kérelemre

megszüntetési ok csak a kereset vagy viszontkereset,

- Vagy csak valamelyik fél vonatkozásában áll fenn

→ csak a kereseti, viszontkereseti rész, vagy az érintett fél vonatkozásában szünteti meg = ezt eddig is ismerte a bírói gyakorlat, most csak nevesíti a törvény;

969696

- A felperes az érdemi tárgyalási szakban a keresetétől kizárólag valamely önállóan elbírálható része tekintetében áll el ≠ leszállítás, hanem megszüntetés;

- Akár valós, akár látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is alkalmazni kell;

- Egyes esetekben a jogerőtől számított 30 napon belül szabályszerűen újra be lehet nyújtani a keresetlevelet → fenntartható a perindítás joghatása;

- A 30 napos határidő jogvesztő;

979797

- Ha korábban terjeszti elő, az az előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a fellebbezési jogról lemondásnak minősül; az ezzel ellentétes felperesi nyilatkozat hatálytalan = azaz hivatalból annak kell minősíteni → kizárja a felesleges párhuzamosságokat és ezzel a perfüggőség kialakulását;

989898

VI. Eltérő rendelkezések járásbírósági ügyekben, jogi képvisel ő nélkül eljáró

félre• Elhagyja a jogalkotó a kiemelt jelentőségű

és a kisértékű perekre vonatkozó szabályozást;

• Járásbíróságon jogi képviselő nélkül is eljárhat, erre vannak eltérő szabályok;

• Választhat, hogy akar-e jogi képviselőt → köteles fenntartani a jogerős befejezésig + attól kezdve a jogi képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha jogi képviselete megszűnik; 999999

• = rosszhiszemű pervitel megakadályozása a cél;

• Egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra, ezt be kell jelenteni, ettől kezdve hatályos;

• Nyomtatványon kell előterjeszteni a keresetlevelet, viszontkereset-levelet, beszámítást, írásbeli ellenkérelmet;

• Nem kell feltüntetni a jogalapot, a jogi érvelést és a jogszabályhelyet, az anyagi jogi kifogást → úgy kell megjelölnie, hogy a jogalap beazonosítható legyen; 100100100

• Hiánypótlás, ha nem nyomtatványon adja be vagy az nem tartalmazza a kötelező elemeket, mellékleteket, illetéket;

• Nem teljesíti → visszautasítás fellebbezhető végzéssel;

• Tájékoztatja alperest is a formanyomtatvány kötelező használatáról → ha nem, visszautasítja a beadványt fellebbezhető végzéssel;

• Elrendelheti a fél személyes meghallgatását a bíróság a jogvita kereteinek meghatározásához,; 101101101

• Szükség esetén tájékoztat a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási lehetőségekről, bizonyítási eszközökről, ezek feltételeiről = a hatályos 3. § (3) bek. és 7.§ (2) bek. kombinációja;

102102102

VII. Fizetési meghagyásos eljárással összefügg ő perek

• Kötelez ő fmh értéket felemeli 3 millió forintra;

• Visszautasítja a bíróság a keresetlevelet, ha csak fmh eljárásban lehet érvényesíteni + tájékoztatást ad az eljárásról;

• Ez nem vonatkozik a perindítás el őtti egyezségi kísérletre ill. ha a közjegyz ő elutasította az fmh kérelmet vagy megszüntette az eljárást és ez után indítanak pert;

103103103

• → ilyenkor csatolni kell ezt a végzést;• Ha az alperes írásbeli ellenkérelmét a

nélkül terjeszti el ő, hogy nem kifogásolta az fmh eljárás hiányát, nem lehet hivatalból megszüntetni a pert;

• Ha:- kjö. Nem a felhívásban szereplő bírásnak

küldi meg az aktanyomatot,- A felperes az előkészítő iratot nem a

felhívásban szereplő bíróságnak küldi meg,

→ áttétel nélkül meg kell küldeni a felhívás szerinti bíróságnak;

104104104

- az előkészítő irat akkor előterjesztett, ha a felhívás szerinti bírósághoz megérkezik =>tehát elkéshet!!!!

- Ha a felhívásban megjelölt bíróság megállapítja hatásköre vagy illetékessége hiányát, az eljárást megszünteti és átteszi az ügyet;

- Ha felhívásban szereplő bíróság nem állapítható meg (felperes nem csatolta azt, kjö. nem küld aktanyomatot) → a bíróság az előkészítő iratot visszautasítja fellebbezhető végzéssel, de nincs hozzá kötve, ha utóbb megállapíthatóvá válik a felhívásban szereplő bíróság;

105105105

- Ha a kjö. az Fmhtv. 36. §(5) bek. szerint nem utasította el az ellentmondást → a bíróság visszautasítja az ellentmondástés a pert megszünteti , fellebbezhető végzéssel, a kjö-t köti + a bíróság megküldi a végzést a kjö.-nek, hogy az fmh. jogerejével kapcsolatban intézkedjen;

- Ha a kjö. a hatáskörébe tartozó valamely kérelmet nem bírált el (pl. igazolási kérelem, kézbesítési vélelem megdöntése), ami érinti a perré alakulás tényét, felhívja a kjö.-t az elbírálásra és az eljárást felfüggeszti; 106106106

- A bíróság a határozatait akkor is az fmh-ban, ellentmondásban, előkészítő iratban megjelölt jogi képviselőnek kézbesíti, ha képviseleti jogi nincs igazolva;

- A bíróság az eljárást hiánypótlás nélkül megszünteti, ha:- a felperes 15 napon belül nem vagy csak részben teljesíti illeték fizetési kötelezettségét,- az előkészítő iratot nem terjeszti elő a felhívás szerinti bíróságon,- nem tünteti fel a kereset kötelező tartalmi elemeit, nem csatolja kötelező mellékleteit;107107107

KÖSZÖNÖM

A FIGYELMET!

FOLYTATÁSA 2017. FEBRUÁR 28-ÁN!

108108108