Az RFID bevezetésének kérdései

Az RFID bevezetésének kérdései

Horváth ÁdámOrszágos Széchényi Könyvtár

Budapest, 2009. november 20.

Az RFID bevezetésének kérdései 2 Horváth Ádám - OSZK

Tartalom• Az OSZK-beli bevezetés kérdései• Amit az RFID-ról eddig tudunk


Az OSZK-beli bevezetés kérdései

• Stratégia terv szinten eldöntött• Időzítés

– Retrospektív után– Példányadatok konverziója után– Tehát leghamarább 2-3 év múlva


Az OSZK-beli bevezetés kérdései• Az integált könyvtári rendszerhez való illesztés

– Az Amicus rendelkezik „RFID” modullal– Az OSZK-nak még meg kell vennie

• Amicus RFID modul tulajdonságok– Példány azonosítás és keresés– Kölcsönző azonosítás és keresés– Leltári ellenőrzés támogatása– A könyvtár elhelyezési struktúrájának részletekbe menő

leképezhetősége (polc szintig)– Önkiszolgáló és/vagy segített kölcsönzés/visszavétel– Lopásgátlás– Dokumentumok rendezése– SIP2/NCIP protocoll az RFID modul és a Amicus között



• Pontosan mire akarjuk használni az RFID rendszert– Még nem született írásos rendszerterv– Nyilván nagy segítség lehet

• Leltár• Lopásgátlás• Félreosztott könyvek könnyű megtalálása• Szabadpolcos állomány ellenőrzése• Olvasótermi kiszolgálás nyomon követése• Könyvtári Intézet könyvtárában kölcsönzés

automatizálása



• Összefüggések – Beléptető rendszert úgy kell átalakítani,

hogy egy majdani RFID rendszert is magába tudja foglalni

– Még nincs teljesen feltárva az összes lehetséges összefüggés

• Bevezetés anyagi forrásai– Nem látjuk, talán valamilyen pályázat


Amit az RFID-ról tudunk• Honnan tudjuk?

– Amicus-DOBIS/LIBIS felhasználói csoport előadásaiból

• Mi az RFID?– Azonosító vezeték nélküli továbbítása– Az automatikus azonosítást végző

technológiák körébe tartozik


Amit az RFID-ról tudunk• Két fő része van

– RFID címke– RFID olvasó (író)

• RFID címke felépítése– Mikrocsip, antenna, csomagoló anyag

• RFID olvasó– Antenna– A vett jeleket digitálisan továbbítja a

feldolgozó számítógépes rendszer felé


Amit az RFID-ról tudunk• RFID rendszer lehetséges részei könyvtárakban

– RFID címke– Konverziós állomás

• RFID címke inicializálása • RFID olvasó és PC

– Önkiszolgáló kölcsönzési egység• Összekapcsolva az integrált könyvtári rendszerrel• Bizonylat nyomtatása

– Érzékelő kapu (lopás ellen)– Önkiszolgáló visszavételi egység

• Összekötve az integrált rendszerrel• Bizonylat nyomtatása

– Leltár pálca• Beolvassa a megtalált könyveket és készít erről valamilyen

outputot– RFID modul hozzákötve az integrált rendszerhez és az RFID

olvasókhoz


RFID címke• Frekvencia

– Többféle– Könyvtárakban a 13,56 Mhz az ajánlott

• Típusok– Aktív (elemes, magától sugároz)– Hibrid (elemes, kérésre sugároz)– Passzív (elem nélküli) (könyvtárban ez a jó)

• Hosszú élettartam (legalább 10 év)• Különböző formák• Hajlékony • Olcsó


RFID címke• Csomagoló anyag

– Tartósságban és egyéb tulajdonságokban térnek el

• Szabványok– ISO/IEC 18000: Information technology — Radio

frequency identification for item management – ISO 15693: olvasó és az RFID közötti

kommunikáció módja– Jelentőségük: gyártótól függetleníti az eszközök

használatát


RFID címke• Írás/olvasás szerinti csoportosítás

– Class 0: csak olvasható (RO)– Class 1: csak egyszer írható (WORM)– Class 2: írható/olvasható (RW)– Class 3: beépített szenzorok– Class 4: beépített adatátviteli egységgel


Mi legyen a kártyán• Azonosító

– Összekötve a könyvtári rendszerben lévő példányazonosítóval, máris kész a rendszer, ami megteremti az automatikus kölcsönzés lehetőségét

• DE az RFID rendszerben ennél több lehetőség van

• A felírt adatoknak olvashatóknak kell lenniük bárki által– A dán adatmodell - ISO 28560


A dán adatmodell• Meghatározza,

– Hogyan legyen a csip formázva – Hogyan legyenek az adatok tárolva


A dán adatmodell• Fő részek

– Kötelező rész– Strukturált kiegészítés– Nem strukturált kiegészítés

• Minden rész azonos alrészekből áll– Metaadatok– Tétel adatok– Könyvtári adatok– Alkalmazás specifikus adatok– Terjesztők adatai


A dán adatmodell• Kötelező rész mezői

– Metaadatok• Státusz AFI – kölcsönzési státusz

– Application Family Identifier– ISO 18000-3 definiálja– Az azonos módon való használata biztosíthatja, hogy bármely

ellenőrző ponton áthaladhat a dokumentum• Adatmodell verzió száma• A használat típusa

– Tétel adatok• Részek száma• Cikkszám• Elsődleges azonosító

– Könyvtári adatok• Országkód• Könyvtárkód (ISO/FDIS 15511 (ISIL))


A dán adat modell• Strukturált kiegészítés mezői

– Metaadatok• Ellenőrzés módszere

– Tétel adatok• Másodlagos azonosító

– Könyvtári adatok• Kiterjesztett tulajdonos könyvtár

– Alkalmazás specifikus adatok• Média formátuma

– Terjesztők adatai• Tételazonosító• Megrendelés azonosító• Számla száma


Integrált könyvtári rendszer és az RFID modul

• Kommunikációs protokollok– SIP2 (Standard Interchange Protocol)– NCIP (NISO Circulation Interchange

Protocol)– SLNP (Simple Library Network Protocol)– Z3950– ABC (Automated Book Circulation)


Kérdések

• Van-e eleve a (nem írható) kártyán azonosító?– Ha igen, akkor milyen, mennyire egyedi?

• Tároljunk-e egyéb adatot a kártyán az azonosítón kívül– Írható legyen-e?

• Milyen csomagolást válasszunk?• Legyen-e vonalkód is?• Adatmegőrzési idő minimum 10 év, és mi van

utána?


Kérdések

• Hogyan biztosítódik a dokumentum és az olvasói kártya hibamentes összerendelése automatikus kölcsönzéskor?


Milyen irányban gondolkozunk

• Nem szeretnénk írható RFID címkét– Ne a címke legyen az okos, hanem a

mögöttes infrastruktúra

• Gyártó független legyen• Minél hosszabb élettartamú legyen

– Csomagolás– Antenna– Csip


Köszönöm a figyelmet

[email protected]

Technology

Az RFID bevezetésének kérdései