A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei, jogi...

Hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodás általános kérdései,

alapelvei, jogi keretek, közigazgatási

eszközök

Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István

Bevezetés

Műszaki, gazdasági fejlődés, urbanizáció → hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége

Hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban, anyag- és energiagazdálkodásban

Magyarország: 300-450 kg/fő/év (háztartási és ipari/kereskedelmi hulladék) → nagyrészt lerakásra kerül

Fejlett ipari országok: alapanyag, másodnyersanyag,

másodlagos energiaforrás

Települési hulladékok elhelyezése – legégetőbb

problémák egyike

A hulladékok előkészítése

A hasznos összetevők kinyerése

Enyhíti az elhelyezés gondjait

Hasznos nyersanyagok

Bevezetés

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

Fenntartható fejlődés (Brundtland-jelentés)

„A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan

formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem

fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik

kielégítésének lehetőségétől” – azaz a szükségletek

kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg

az korlátokba nem ütközik

Harmonikus fejlesztés

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei

Megelőzés elve

Már a tervezés szakaszában figyelembe veszi a műszaki

beruházások környezeti hatásait

Technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok

figyelembevételével

Kerüli a természeti erőforrások használatának ökológiai

egyensúlyt károsító hatását

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

Megelőzés lehetőségei:

Technológia útján történő megelőzés (tiszta technológiák

alkalmazása)

Termékek útján történő megelőzés (életciklus-elemzés)

Keletkezett hulladék hasznosítása (újrahasználat,

újrafeldolgozás)

Végleges ártalmatlanítás (rendezett lerakás, termikus

ártalmatlanítás)

→ cél a hulladék-kibocsátás csökkentése

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

Integrált megközelítés

A természeti erőforrások valódi társadalmi értékének

kiegyenlítése

Szennyező fizet elv

Terhelő, szennyező, károsító tevékenységet folytatók – teljes

felelősség a termék teljes életciklusában

Regionalizmus

Adott régió terhelhetőségének figyelembevétele

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Célok:

Az ember számára egészséges és az emberhez méltó környezet kialakítása

A levegő, a talaj, a víz és a növény- és állatvilág megvédése

A környezeti károk megszüntetése

A környezetvédelmi tevékenység kiterjed:

A környezetet szennyező és károsító kibocsátások Csökkentésére ill. megakadályozására

Hatásaik elemzésére

A hatások műszaki eszközökkel/módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem)

A bekövetkezett környezetszennyezések, károk felszámolására (szanáló környezetvédelem)

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Emberi tevékenység: szükségletek kielégítésére

irányul

Termelés és fogyasztás folyamata (létfenntartásunk

alapvető feltétele)

Termelési folyamat = nyersanyag + alapanyag +

energia + segédanyag + közeg (levegő/víz)

Termelés eredménye = termék (lakossági vagy ipari

fogyasztás) + melléktermék + maradékanyag (termelési

hulladék) → könnyen hulladékká válhat

Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat

Termelésintegrált környezetvédelem

A folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges

minimális mértékben keletkezzen maradékanyag (hulladékszegény eljárások)

Technológiai folyamat anyagigényének

csökkentése = emissziók csökkenése (termelésen

belüli visszaforgatás)

Fogyasztási hulladék

Települési hulladék – ma a hazai környezetvédelem

kritikus pontja – iparból, szolgáltatásból kerül ki (LCA)

Termékintegrált környezetvédelem

Célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után a termelési folyamatokban újrahasznosítani lehessen azokat

A hasznosítható anyagok beépítése a termékbe

A termékek élettartamának növelése !!!

Több célra hasznosítható termékek előállítása

Többféle csomagolóanyag használatának az elkerülése

Nem megfelelően kezelt hulladék

Mennyiségével és veszélyességével arányos környezeti kockázat

Környezet tudatos védelme:

Emissziók és hatásaik elemzése

Mi ellen védekezzünk?

A védelem elmulasztásának mi a kockázata? (kockázat elfogadható mértékének meghatározása és a védelem költségeinek optimálása)

Termelő felelőssége

Zárt körforgalmú anyaggazdálkodás

kitermelt nyersanyag + energia (input) = hulladék + emisszió (output)

Hulladékgazdálkodási stratégiai elemei

A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése

A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása

A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeinek kielégítő ártalmatlanítása

A hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja

Előnyben kell részesíteni Anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák

alkalmazása

Az anyagnak/hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartása

A legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítása

A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása

Megelőzés

Termékek útján

Környezetbarát termékek

Hosszú élettartamú termékek

Javító-karbantartó munka

Csomagolóanyag-felhasználás redukálása

Technológiák révén

Hulladékszegény vagy tiszta technológiák

Üzem- és termelésszervezési módszerek

A keletkező hulladékok másodnyersanyagként

vagy energiahordozóként történő hasznosítása

Hulladékhasznosítás

Másodnyersanyag

Energiahordozó

Félkész-, késztermék

A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi

követelményeket kielégítő ártalmatlanítása

Környezetszennyezés, környezetkárosítás megakadályozása

Kémiai, termikus és biológiai kezelés (hasznosítási elem)

Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiakénti felhasználására a műszaki vagy gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak.

Hulladéklerakás: az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás.

A hulladék mennyiségének csökkentése a

gyártási folyamatban

Átalakítási hatásfok megközelítésével

A technológiai fegyelem betartásával

A termék helyettesítésével

Az alapanyagok, a technológia és az üzemeltetés

megváltoztatásával

A hulladék újrahasznosításával

A hulladékprobléma kezelése

Hulladéklerakás

Energiavisszanyerés nélküli égetés

Energiavisszanyeréssel járó égetés

Anyag-újrafeldolgozás

Újrahasznosítás

Hulladékcsökkentés

Hulladék-

megelőzés

Tervezési és gyártási

szakasz

Gyártási, elosztási és

használati szakasz

‘Low waste’ technológiák

Technológia:

Számítógépes irányítás, szabályozás, tervezés

Zárt folyamatok (pl. víz és vegyszer használatánál)

Hulladékok visszavezetése a termelési folyamatba

BAT

Konstrukció

Fizikai működőképesség növelése

Kiszerelhetőség, szétszerelhetőség

Javíthatóság

Anyag-spektrum szűkítése

Környezetkímélőbb termékekre való áttérés

Anyaghelyettesítés

Veszélyes anyagok helyettesítése

Újrahasznosíthatóbb és újrahasznosított

anyagok alkalmazása

Multifunkcionális felhasználás

A hulladékkezelés alapmodelljei

Hagyományos folyamat-modell (nyitott

rendszer)

Nyersanyag-kitermelés

Alapanyag-előállítás

Feldolgozás, gyártás

Elosztás, értékesítés

Felhasználás

Hulladék (lerakás, égetés)

A hulladékkezelés alapmodelljei

Modern folyamat-modell (zárt rendszer)

Az életút végén a termék visszaforgatása a

termelésbe

Termék-szintű visszaforgatás

A termék visszaforgatása a közhasználatba

A zárt rendszer modellje

A hulladékkezelés környezetbarát modellje

Körforgási modell

A termék előállítása során keletkező hulladék

csökkentése

A termelés és a környezet kapcsolata

A természet anyagainak átalakítása és/vagy

mozgatása

Termelési folyamat megfelelő részletességű

ismerete

A természet

Nyersanyag és energiaforrásul szolgál

Az ember természetes élettere

A fölöslegessé vált felgyűlt anyagoknak,

hulladékoknak a befogadója

Hulladékentrópia

Új mesterséges kémiai, radioaktív stb. anyagok

Környezetbarát vagy természetes anyagok

Környezetidegen mesterséges anyagok

A termelési folyamat és a technológia

kapcsolata

Hulladék:

Selejt

Veszteségek

Technológiai hulladék

A hulladéktermelés csökkenésének esetén:

Csökken az anyag- és energiaköltség, nő a nyereség

Csökkennek a raktározási készletek, nő a nyereség

Termelőkapacitások szabadulnak fel

Csökken a hulladék kezelésére fordítandó költség

Csökken a hulladékok okozta környezetterhelés

Csökken a környezeti erőforrások igénybevétele

A hulladékcsökkentés lehetőségei

Alaphelyzet: főtermék centrikus technológiai

folyamat

Hulladékok relatív csökkentése (Tisztább termelés,

hulladék prevenció)

Hulladékok abszolút csökkentése (újabb technológiai ág,

hulladékszanálás)

A termék felhasználása során keletkező

hulladék csökkentése

Elveszíti használati értékét

Újrafelhasználható

Többutas termékek

Melléktermékek, termelési és kommunális hulladék

Reaktív környezetvédelem Preventív környezetvédelem

„Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal? „Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió?”

…többletköltségekhez vezet …költségcsökkenéshez vezet

A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés

következtében más formában kerülni ki. „csővégi”

(End of Pipe) megoldás

Utólagos („tüneti”) kezelés

A hulladékok és emissziók keletkezését a

forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és

anyagfelhasználás kockázatának csökkentése.

A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre,

amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre

került.

A környezetvédelem a termék- és

gyártásfejlesztés szerves része

A környezeti problémákat műszaki úton oldják

meg.

A környezeti problémákat minden érintett részleg

részvételével oldják meg.

A környezetvédelem a felelős szakértők dolga. A környezetvédelem mindenkit érint

…vásárolt szolgáltatás …vállalatra jellemző innováció

…növeli a vállalati eszköz- és

energiafelhasználást

…csökkenti a vállalati eszköz- és

energiafelhasználást

…növeli a komplexitást és rizikót …csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a

termelést

A környezetvédelem kimerül a törvényi

szabályozások teljesítésében.

A környezetvédelem egy állandó kihívás

(= folyamatos fejlesztés).

Technológiába integrált megelőző

környezetvédelem

Tisztább termelés (TT)

Preventív hulladékmegelőzési, -csökkentési stratégia

Hol és miért keletkezik a szennyezés?

Szennyezés = elpazarolt nyersanyag

Hogyan lehet a nyersanyagokat és az energiát minél

hatékonyabban hasznosítani?

End-of-pipe technológia

Reaktív megközelítés – csővégi technológia

Tisztább termelés

Gyakorlati intézkedések:

Változtatás a terméken

Gondosabb bánásmód

Alap- és segédanyagok kiváltása

Technológiai változtatás

Belső visszaforgatás

Külső visszaforgatás

Magyar szabályozás

2000. XLIII. évi törvény a hulladékgazdálkodásról(módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi

CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény) (2016 XLVII.)

A törvény célja:

a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;

b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

A hulladékgazdálkodás alapelvei

a) a megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés) elve: a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében;

b) az elővigyázatosság elve: a veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

c) a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező megválasztásáért;

d) a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;

e) az elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen;

f) az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére;

A hulladékgazdálkodás alapelvei

g) a szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani;

h) a közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor;

i) a regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;

j) az önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni;

k) a fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni;

l) a példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

m) a költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint

a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és

létesítményekre.

Nem terjed ki a törvény hatálya

a) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá

tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra,

b) a radioaktív hulladékokra

c) állati hulladékokra.

Hulladékfajták

A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet

szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó

tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa

megválik, megválni szándékozik vagy

megválni köteles.

Veszélyes hulladék (Hgt. 2. számú melléklete)

Települési hulladék

Folyékony hulladék

Semleges (inert) hulladékok

Esettanulmány

A hulladék fogalmának értelmezése

G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: a vádlottak hulladékot gyűjtöttek, szállítottak és tároltak, az olasz jogszabály által megkívánt engedély nélkül. Ez az olasz jog szerint bűncselekmény.

A vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk gyűjtött, kezelt anyagok nem hulladékok, mert azok további gazdasági hasznosításra alkalmasak.

Jogi probléma: hulladék vagy gazdaságilag még hasznosítható anyag? – jogértelmezési kérdés

A hulladék fogalma

A direktívák értelmében mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni.

Az ilyen hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik.

A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hanem ehhez szükséges a birtokos szándékának, illetve az ő szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése.

Tanulság: a hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni (birtokos szándéka ill. a szándékát érintő jogi kötelezettség)

Hulladékgazdálkodás

= a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere

• a hulladék keletkezésének megelőzése,

• mennyiségének és vezsélyességének csökkentése

• kezelése,

• ezek tervezése és ellenőrzése,

• a kezelőberendezések és létesítmények, üzemeltetése,

bezárása, utógondozása,

• a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint

• az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatés.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek

Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy: az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse,

ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést,

biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Előnyben kell részesíteni:a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák

alkalmazását;

b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;

d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

Az engedély

A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye

az engedély. Minden egyes hulladék-

gazdálkodási, -kezelési kérdésnél alapvetőnek

kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget.

Alapfogalmak

a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet);

b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;

c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;

d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója;

f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik;

g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;

h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;

Alapfogalmak

j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet);

k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számú melléklet);

l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység;

m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében;

n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén;

o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;

q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;

r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

Egyes alanyok kötelezettségei

A gyártó kötelezettségeia) a termék és csomagolás kialakítása;

b) nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag – előnyben részesítés;

c) tájékoztatás;

d) hulladék visszafogadása;

e) gondoskodás a hulladékról;

f) betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele

A forgalmazó kötelezettségeia) a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni;

b) betét- vagy letétdíjas termék visszavétele

Egyes alanyok kötelezettségei

A fogyasztó kötelezettségei

a) köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni;

b) hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni

A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei

a) a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni;

b) a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosító berendezés);

c) vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti

Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.

Hulladékgazdálkodási bírság

Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez,

c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,

hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.

A felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.

A hulladékok környezeti hatása

Abiotikus, biotikus és antropogén hatások

Szennyeződés

Ártalom

Károsítás

A természeti erők okozta károk

Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása

Városodási, városiasodási változások

Műszaki-tudományos fejlődés

Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység

A harmonikus kapcsolat megbomlott

A hulladékok környezeti hatása

A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése

A levegő szennyeződése

Fertőzésveszély

A rovarok és rágcsálók elterjedése

A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége

A hulladék

nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba

zavarokat okozhat

veszélyezteti az embert

Hulladéklerakás

Altalaj tulajdonsága

Talajvíz elszennyeződése

Hulladék vízoldhatósága

Szerves anyag adszorpciója

Jelentős hatások: Vegyi bomlás (hidrolízis)

Biológiai lebomlás

Fotolízis

Oxidációs

Gáz keletkezése

Hulladékok csoportosítása

Eredet szerint települési (kommunális) és

termelési (ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket),

ezen belül: veszélyes és nem veszélyes

Halmazállapot alapján szilárd

folyékony

iszapszerű

pasztaszerű

gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag

Környezeti hatás szerint környezetre veszélyes

környezetre nem veszélyes

Települési hulladékok

Kémiai jellemzők

(ártalmatlanítás és hasznosítás szempontjából)

pH-érték: nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású

nitrogéntartalom: mezőgazdasági hasznosítás szempontjából

C:N arány: komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: 25-35

közötti érték)

Biológiai jellemzők

mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték)

bomlás: mikroorganizmusok élettevékenysége hatására

törekedni: zárt rendszerű, teljesen gépiesített megoldásokra

hőhatás fontos szerepe