A kardiológiai beteg vizsgálata · Fizikális vizsgálat ... Személyes és a családi anamnézis...

A kardiológiai beteg vizsgálata

➢ Fizikális vizsgálatok

➢ Elektorkardiográfia

➢ Labordiagnosztika

➢ Funkcionális vizsgálatok

➢ Képalkotók

A szív elhelyezkedése

Fizikális vizsgálat

➢Megtekintés (inspectio)

➢Tapintás (palpatio)

➢Kopogtatás (percussio)

➢Hallgatózás (auscultatio)

➢Vitá l is paraméterek rögzí tése (vérnyomás, pulzus, spO2,

testhőmérséklet, EKG)

➢ A beteg aktuális panaszainak rögzítése

➢ Személyes és a családi anamnézis felvétele

➢ Megtekintjük a beteg bőrét és nyálkahártyákat (centrális-perifériás cianózis,

márványozottság) , a nyak érképleteit, a végtagokat (vizenyő jelenléte, dobverőujjak)

➢ Megtapintjuk a bőrt ( meleg - száraz, hűvös - nyirkos) , a jugularis pulzust, a carotis pulzust valamint a perifériás pulzusokat, a szívcsúcslökés helyét és az esetlegesen tapintható

zörejeket.

➢ Kopogtatással megállapítható a szívtompulat mérete, hydrothorax, ascites jelenléte.

➢ Hallgatózás szolgál a szívhangok illetve patológiás zörejek megítélésére

Kardiovaszkuláris betegséggel összefüggő leggyakoribb panaszok

➢ Mellkasi fájdalom (angina)

➢ Szívdobogásérzés ( palpitatio )

➢ Légszomj (dyspnoe), orthopnoe ( a beteg nem tud vízszintesen feküdni mert a légszomj fokozódik)

➢ Éjszakai paroxyzmális dyspnoe ( a szívelégtelenség igen megbízható tünete mely jellemzően éjszaka 1h és 2h között, dyspnoe/fulladás érzés formájában jelentkezik és 15’ - 30’– et tart)

➢ Ödémák (kezdetben boka, lábszár ödéma majd a betegség súlyosbodásával anasarca )

Az angina típusos lokalizációja és kisugárzása

NYHA stádiumbeosztás

➢I. osztály (enyhe) : A fizikai aktivitás nem korlátozott. A szokásos fizikai terhelés

nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat.

➢II. osztály (enyhe) : A fizikai aktivitás enyhén korlátozott. A szokásos fizikai

tevékenység tüneteket vált ki.

➢III. osztály (mérsékelt) : A fizikai aktivitás jelentősen korlátozott. Nyugalomban a

beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz.

➢IV. osztály (súlyos) : Mindennemű fizikai aktivitás rontja a beteg közérzetét. A

szívelégtelenség tünetei nyugalomban is fönnállnak.

Dobverőújak

A véna jugularis interna nyomás

➢A volaemia megitélésében valamint az emelkedett töltőnyomás becslésében

( 70% - os szenzitivitású és 79% - os specificitású ) segít ez az egyszerű ágy melletti vizsgálat.

➢30°- 45°- ban megemelt felsőtesttel fekvő betegen lemérjük  a Louis féle szög és a

jugularis pulzáció felső széle közti távolságot és hozzáadunk 5 cm - t.

➢Normál értéke 3 - 4 H2Ocm

➢Az ebből kalkulált CVP értéke 3 / 4 + 5 = 8–9 H2Ocm = 5-6 Hgmm (1 H2Ocm = 0,7

Hgmm)

A véna jugularis interna elhelyezkedése

➢A V.J.I. általában nem látható

➢A Sternocleidomastoideus izom mögött

és az art. carotis - tól laterálisan fut

➢A V.J.E. általában jól látható

A véna jugularis interna nyomás mérése

A véna jugularis interna nyomás mérése

A V.J.I. pulzusa:

1. Lágy, gyors, hullámzó (ütésenként 3 eleváció és 2 beesés jellemzi szemben a carotis

pulzussal melyet egyetlen, élénk lökés jellemez

2. Ritkán tapintható szemben a carotis pulzussal mely mindig tapintható

3. Könnyen elnyomható míg a carotis pulzusa nehezen elnyomható

4. A beteg pozíciójával változik, a carotis pulzusa pozíciótól független

Pulzuskvalitások (a. carotis ; perifériás pulzusok)

➢Frekvencia ( frequens vagy rarus)

➢Ritmusosság (reguláris vagy irreguláris)

➢Amplitúdó, nagyság: - magas vagy alacsony hullámú ( altus vagy parvus)

- változó amplitúdójú pulzus ( inequalis - aFib)

- szabályosan váltakozó ampl. (alternans–BKF zavar )

➢Gyorsan vagy lassan emelkedő pulzushullám (celer vagy tardus)

➢Teltség, elnyomhatóság (durus vagy mollis)

➢Paradox: belégzésben gyengül (constrictiv pericarditisben, tamponád)

SHOCK: filifromis ( parvus + frequens + mollis )

AORTASTENOSIS: parvus et tardus

Szívcsúcslökés, szívfölötti surranás tapintása

➢A szívcsúcslökés 1 - 2 cm átm. rövid szisztolés ütés a

bal V. bordaközben a középvonaltól 7 - 9 cm távolságra

1. Amplitúdó ( BKH, hyperkinetikus állapotokban

emelő)

2. Átmérő (BK dilatatio esetén szétterült)

3. Helyzete ( Jobbra – astheniás alkat; Balra – JKH,

BKH, dilatatio)

FonendoszkópHarang – alacsony frekvenciájú, mély

hangok

( S3, S4, mitrális stenosis )

Membrán –magas frekvenciájú hangok

(S1, S2, aorta és mitrális regurgitáció,

pericardialis dörzszörej )

Hallgatózási pontok

Normál szívhangok

➢S1 bicuspidalis és tricuspidalis billentyűk

záródása

➢S2 aorta és pulmonalis billentyű záródása

Zörejek jellemzése

➢ Szívciklusbeli időzítése : proto -, meso -, tele -, holosystole / diastole➢ Alakja : crescendo, decrescendo, crescendo-decrescendo,

egyenletes intenzitású

➢ Punctum maximuma – az a pont ahol a leghangosabban hallható➢ Vezetődés iránya ➢ Intenzitása : 1 – 6➢ Magassága : magas vagy mély színezetű ➢ Jellege : fúvó, kaparó

Zörejek intenzitása

➢ 1/6 : alig sejthetően halk.

➢ 2/6 : halk, de biztosan hallható.

➢ 3/6 : jól hallható.

➢ 4/6 : hangos.

➢ 5/6 : harsogó.

➢ 6/6 : bőrről elemelt fonendoszkóppal is hallható.

Bicuspidális (mitrál) stenosis

➢Mesodiastolés zörej, röviddel az S2 után

kezdődik

➢Reumás láz okozta

Mitrális regurgitáció (insufficientia)

➢Mély, egyenletes intenzitású holo-systoles

zörej

➢P.M. az szívcsúcsnál

➢A bal hónaljárok felé vezetődik

Aortastenosis

➢Az S1 után kis szünettel induló meso-systoles

zörej

➢ Crescendo-decrescendo jellegű ejekciós

zörej

➢A jobb 2. bordaközből a carotisok felé terjed

Aorta insuffitientia

➢Proto - diastoles zörej mely az S1 előtt

véget ér

➢Decrescendo jellegű, nagy frekvenciájú

zörej

S3-as hang ( kamrai-gallop, proto-diasztolés gallop)

➢Terhességben és 40 év alatti fiataloknál lehet

fiziológiás

➢Proto-diasztoles mély hang

➢Szívelégtelenségben, kamra-dilatatio, csökkent

szisztolés funkció, emelkedett töltő nyomás mellett

jelentkezik

➢A szívcsúcson, haranggal halható a legjobban (BK -i

gallop)

Low output tünetei

1.  kimerültség, levertség

2. hipoperfuzió jelei ( hűvös, márványozott bőr, szomnolencia, zavartság )

3. hypotermia

4. tachycardia

5. alacsony szisztolés vérnyomás és alacsony pulzustérfogat

6. filiformis pulzus

EKG vizsgálat

EKG története

➢ 1887 - ben Waller először rögzítette a szív által létrehozott elektromos

potenciált

➢ 1901 Einthoven feltalálja a húr galvanométert

➢ 1910 – re a húr galvanométert bevezetik a klinikai gyakorlatba

Az EKG szerepe

1. Acut miokardiális ischaemia diagnózisa

2. A tachy-arrhythmiák diagnózisa valamint ezek kiindulási

helyének /pályáinak lokalizálása

3. A szívelégtelen beteg terápiás lehetőségeinek felmérése

4. Malignus ritmuszavarokra hajlamosító, veleszületett EKG

eltérések (WPW, Brughada) azonosítása és követése

Az EKG egy sor, komplex fiziológiai és technológiai folyamat végterméke.

1. Depolarizáció során transzmembrán ion áramok haladnak végig a

szívizom rostokon.

2. Ezen ionáramok együttese a szívciklus során összerendeződve

elektromos teret hoz létre a szívben és a szív körül

3. Ez az elektromos tér közbeeső szöveteken ( vér, tüdő, vázizmok,

subcutis ) áthaladva gyengül és torzul mígnem eléri a bőrt

4. A bőrfelszínt elérő áramokat a testfelszín meghatározott pontjain

elhelyezett elektródák rögzítik

Az elektromos potenciál terjedése

➢A transzmembrán áram a sejt belseje felé irányul a már aktivált zónában és kifelé a még nyugalmi zónában

➢Az ionáramok az aktiválási zóna környékén a leg in tenz ívebbek melynek szélessége általában <=1mm

➢Két szomszédos, azonos nagyságú de ellentétes polaritású áramforrás dipole-t alkot

➢M i n d e n e g y e s s z í v i z o m r o s t aktivációja egy dipole-ként fogható föl mely a depolarizáció irányában halad, előtte pozitív(akciós) utána még negatív(nyugalmi) potenciál mérhető

A szív ingerületvezető rendszere. A szívciklus és az EKG viszonya

EINTHOVEN HÁROMSZÖG TENGELYÁLLÁS

EKG elektródák felhelyezése

Normál értékek

Hullám vagy Intervallum Tartam (msec)

P hullám < 120

PR intervallum < 200

QRS tartam < 110 /120

QT intervallum (korrigált) <= 440 - 460

Az EKG egyszerű értelmezése

1. Van-e elektromos aktivitás ?

2. A QRS frekvencia ?

3. A QRS ritmus reguláris vagy irreguláris?

4. A QRS szélessége normális vagy kiszélesedett ?

5. Van-e pitvari aktivitás ?

6. Hogyan viszonyul a pitvari (P) aktivitás a kamrai (QRS) aktivitáshoz ?

Bal kamra hypertrophia

▪ Sokolow – Lyon egyenlet: SV1 + RV5 > 3,5 mV

RaVL > 1,1 mV

Pulmonális embólia

➢ S hullám az I - ben

➢ Q hullám a III - ben néha az aVF -

ben , T hullám inverzióval

➢ Inkomplett vagy komplett JTSZB

➢ Sinus tachyacrdia

➢ ST – szegmens eltérés és T inverzió V1 -töl V3 - ig

Bal Tawara szár block (BTSZB)

➢ QRS tartama => 120 msec

➢ rS vagy QS morfológia V1 és V2 – ben

➢ Széles, csipkézett R hullám I, aVL, V5, V6 - ban

➢ Diszkordáns ST, T eltérések

➢ Általában szívbetegség kísérőjelensége

Jobb Tawara szár block (JTSZB)

➢ QRS tartama => 120 msec

➢ rsr’, rsR’ vagy rSR’ mintázat V1 és V2-

ben

➢ széles S => 40 msec, az I és V6 – ban

➢ Gyakran fordul elő egészségesekben

EKG evolúciója nem reperfundált infarktusban

Normál

Csúcsos T hullám - percek ST progresszív eleváció - percek, órák

R redukció, Q hullám megjelenése - órák, napok

T hullám inverzió - napok

T hullám normalizálódása, perszisztáló Q hullám

- napok, hetek

Ischaemias EKG morfológia anatómiai alapja

Összetartozó EKG elvezetések

Elhelyezkedés ST Eleváció ST Depresszió

Anterior I, aVL, V1-6 III és aVF

Laterális I, aVL, V5-6 II, III, aVF

Inferior II, III, aVF I és aVL

Jobb Kamrai V1 és V4R III > II

I és aVL

I laterális aVR V1 septal V4 anterior

II inferior aVL laterális V2 septal V5 laterális

III inferior aVF inferior V3 anterior V6 laterális

Labordiagnosztika

Necroenzimek (Instabil angina és NSTEMI elkölőnítése)

Marker Emelkedés kezdete (h)

Csúcs koncentráció (h)

Lecsengés (nap)

TroponinT

3h-8h 72h-100h 5-10 nap

Troponin I

3-8 24- 48 3-5

CK-MB 3h-8h 10h-24h 2-3 nap

AST (GOT)

6-12 24-48 4-6

LDH 8-12 72-144 8-14

A szívelégtelenség markerei a natriuretikus peptidek : BNP, NT-proBNP

➢ Kamraizomzat termeli térfogat vagy nyomás terhelés hatására

➢ Elősegítik a natriurézist, a diurézist, az értágulatot, a renin-angiotensin-

aldoszteron rendszert antagonizálják valamint csökkentik szimpatikus tónust

➢ Szívelégtelenség valószínű: - BNP > 400 pg/ml

- NT-proBNP > 1500 pg/ml

A natriuretikus peptideket befolyásoló egyéb tényezők

➢ Akut és krónikus veseelégtelenség

➢ Tüdőbetegségek : Súlyos COPD, ARDS, Tüdőembólia,

➢Tüdőgyulladás

➢ Idősebb kor

➢ Női nem

➢ Májcirrózis

➢ Szepszis

➢ Hipertónia

Atherothrombosis/atherosclerosis rizikóbecslése

➢Inst. Angina/NSTEMI/STEMI –ben 24h belül 30%-40%-al csökken a

szintjük ezért a beteg érkezésekor szükséges mérni

1. Trigliceridek

2. Összes koleszterin

3. HDL- koleszterin

4. LDL- koleszterin

Thromboelastogram (TEG)

A koaguláció hatékonyságát teszteli :

➢az alvadási folyamat gyorsaságát

➢a képződött alvadék stabilitását

➢a trombocita funkciót

➢vérzés és/vagy trombózis kockázatát

➢a fibrinolysist

Egyéb laborvizsgálatok

➢ Ioneltérések: Hyponatreamia (SzE !!), hypo-, hyperkalaemia.

➢ Vesefunkció: CN, Kreatinin ( CN/Kreatinin - gyakran low output jele) ( ACEI,

NSAID, hypovolaemia )

➢ Májfunkció ( GOT, GPT, LDH, INR, Albumin, PTT ) – jobb szívfél elégtelenségben

nőnek

➢ Vérkép: gyakori az anaemia ( lehet hiányállapot vagy hígulás következménye)

Funkcionális vizsgálatok

➢Terheléses EKG vizsgálat

1. Kerékpár ergometria ( spiroergometria )

2. Járószönyeg ergometria ( spiroergometria )

➢ 6 – perces járás teszt ( idősbeteg, claudicatio, szívelégtelenség, mozgásszervi limitáció)

➢ Terheléses echókardiográfia

➢ Terheléses izotópvizsgálatok

➢Leggyakrabban a fizikai terhelést mint hétköznapi, fiziológiás stresszt használjuk

a cardio-vascularis rendszer állapotának felmérésére

➢ Ezen belül is a terheléses elektrokardiográfia a legelterjedtebb noninvasiv

vizsgálati módszer, mellyel:

1. Becsülhető a betegség prognózisa illetve a beteg funkcionális kapacitása

2. Megállapítható a coronaria betegség valószínűsége és/vagy súlyossága

3. Ellenőrizhető a bevezetett terápia hatékonysága

Terheléses EKG

Elektromos fékezésű kerékpár

Spiroergometria

➢SV (stroke volume) : BK összehúzódása során kilökött vérmennyisség = 60-100 ml

➢CO (cardiac output) = Pulzus x SV (egy perc alatt kilökött vérmennyisség) = 4-8l/min

➢VO2 – oxigén felhasználás; VCO2- termelt szán-dioxid

➢VO2max (maximális oxigén felhasználás) = CO x maximális a-v oxigén különbség

➢Anaerob küszöb: az a pont ahol belép az anaerob anyagcsere (VO2max 40%-60%-

nál )

➢MET( metabolikus ekvivalencia) = nyugalmi oxigénfelvétel (1MET=3,5ml O2/kg/min)

CO nő

Pulzus nő

Alveoláris ventiláció

nőPreload

nő

Vagus tónus csökken

Sympathicus venoconstrictio

Frank – Starling görbe

➢ A fizikai terhelés első fázisában a CO

növekedést a Frank-Starling törvény

alapján létrejövő SV növekedés és a

pulzusszám emelkedés okozza .

➢ A terhe lés későbbi fáz isában a

szimpatikus idegrendszer mediálta

kamra frekvencia növekedés emeli a CO

Intenzív fizikai megterhelés hatásai

➢A paraszimpatikus tónus minimálisra csökken míg a szimpatikus aktivitás maximális

lesz munkaizomzat, agy és coronariák kivételével vasoconstrictio jön létre.

➢Megnő a noradrenalin felszabadulás és a plazma renin szint a szisztolés-, a

közép- és pulzusnyomás emelkedik ( a diasztolés nyomás rendszerint nem változik).

➢A harántcsíkolt izomzat vérkeringése fokozódik és az O2 extractioja 3x-ra nő

➢A CO a nyugalmi érték 4x- 6x-ra nő.

➢A pulzusszám közelíti a maximális értékét ( HR = 220 - életkor években )

Ischaemiára utaló ST eltérés terhelés alatt

Három egymást követő ütésben az izoelektromos

viszonyítási ponthoz ( PQ jonctio ) képest :

➢ J pont legalább 0.10 mV (1 mm) depressziója

➢ Horizontális vagy lefele irányuló ST szakasz

➢ 80 vagy 60 ms-ra a J ponttól legalább 0.10 mV ( 1mm ) ST depresszió

Nem lokalizálja az ischaemia helyét sem a culprit

coronariát

A terhelés elvégzésének indikációi

➢Az ISZB diagnózisának felállítása olyanoknál akiknél a betegség fennállásának valósszínűsége közepes

➢Vasospasticus ( Prinzmetal ) angina esetén

➢ Ismert coronaria betegek funkcionális kapacitásának meghatározása

➢Olyan ISZB esetén ahol állapotváltozás észlelhető

➢Posztinfarktusos betegeknél (7. napon submaximális, 14-21.napon tünetlimitált)

➢Miokardium ischaemia kimutatása revaszkularizáció elött

➢Revaszkularizáció után az eredmény lemérésére (1-6 hónap) ill. a gondozás részeként.

➢Funkcionális kapacitás meghatározása munkaképesség eldöntésekor ill. szívtranszplantáció előtt

➢Rate reszponzív PM megfelelő beállítása

➢Terheléssel összefüggő ingerképzési zavarok vizsgálata

A terhelés abszolút ellenjavallatai

➢ AMI két napon belül.

➢ ACS (ha gyógyszeres kezeléssel nem stabilizálható)

➢ Tüneteket és/vagy hemodinamikai zavarokat okozó ingerképzési, - vezetési zavar.

➢ Tünetekkel és szignifikáns gradienssel járó aorta stenosis.

➢ Hemodinamikailag instabil szívelégtelenség.

➢ Akut pulmonális embólia.

➢ Miocarditis, akut pericarditis.

➢ Aortadisszekció

A terhelés megszakításának abszolút indikációi

➢A szisztolés RR csökkenése növekvő terhelés mellett ha ischaemia is van.

➢ Közepes vagy erősebb angina pectoris.

➢ Központi idegrendszeri tünetek (ataxia, szédülés fenyegető syncope).

➢ Hipoperfúzió jelei.

➢ Tartós kamrai tachycardia.

➢ 1mm-nél nagyobb ST elevatio ott, ahol nincs pathologiás Q hullám

➢ Folyamatos monitorozás feltételei megszűnnek.

➢ A beteg kérése

Stressz echókardiográfia indikációja

➢ Nem diagnosztikus értékű ergometria után:

   - elégtelen terhelési szint

   - EKG értékelését akadályozó eltérés (BTSZB, WPW, PM-ritmus, 1mm-t meghaladó nyugalmi ST-depresszió )

➢ Fizikai terhelés kontraindikációja.

➢ „Silent ischaemiára” utaló EKG eltérés.

➢ Koronáriabetegség funkcionális szignifikanciájának meghatározása.

➢ Revaszkularizációs beavatkozások eredményének felmérése.

➢ Perioperatív rizikó felmérése.

➢ A miokardium életképességének megítélése.

A vizsgálat dipyridamol vagy dobutamin terheléssel megy, a falmozgászavar megszűnését értékeljük.

Röntgen vizsgálat

A röntgensugár

➢ Röntgencső (dióda)– vákuumburkolatban elhelyezett izzó

katód, valamint vele szemben elhelyezett anód (anyaga vörösréz a katód felőli felületen wolframmal)

➢ Nagy feszültségű áram hatására a katódból elektronok

csapodnak a wolfram lapkába elektromágneses kisugárzásra

késztetve azt.

➢ A keletkezet röntgensugárzás a tér minden irányába kilép, mely káros a környezetre ezért a röntgencső le van árnyékolva

így a sugár csak a vizsgálati irányba terjedhet akadálytalanul

➢ A röntgensugarak egy divergáló kúp alakú sugárnyaláb formájában terjednek

➢ Geometriai torzítás jön létre mely függ a beteg és a képalkotó közeg közötti távolságtól valamint a mellkas szélességétől.

➢ Minél távolabb van a v izsgá l t személy a sugárforrástól annál kisebb a torzítás ugyanakkor annál nagyobb energia és ezáltal röntgensugár terhelés is szükséges.

➢ Ezekből adódik ( a beteg és sugárforrás távolság kicsi, a szív és képalkotó közeg távolság nagyobb, a mobil rtg. készülék generátorra gyengébb ), hogy az AP felvétel csak durva eltérések diagnosztizálására alkalmas

➢ A hagyományos mellkas röntgen felvétel frontális

és laterális nézetből készül - Postero-anterior (PA) : a beteg háta a

sugárforrás felé - Laterális nézet : a beteg jobb oldala a

sugárforrás felé ➢ Mindkét esetben a röntgencső 1,83 m távolságra

van a filmtől – elfogadható kompromisszum a képélesség és a beteget érő sugárterhelés között.

➢ Súlyos állapotú, fekvő betegeknél alkalmazott az

antero-posterior (AP) felvétel ahol a képalkotó közeg a beteg háta alá kerül

➢A röntgen felvétel egy szürkeárnyalatos kép melyen a fehér és fekete közötti átmenet a

különböző szövetek által elnyelt sugarak mennyiségétől függ.

➢A sugárelnyelő képesség csökkenő sorrendjében : csontok – tömör szervek – vér –

zsírszövet – tüdő - üreges szervek

➢Szórás a sugár nem elnyelődik hanem energiájának egy részét leadva irányt változtat

és tovább halad – ez a jelenség felelős a pácienst és közvetve a környezetet ért

sugárterhelésért illetve a röntgen kép felbontását is csökkenti

➢Egy PA és laterális felvételhez szükséges sugárterhelés minimális < 1mSv

(Magyarországon a háttérsugárzás ~ 2,4mSv/év)

A mellkas röntgen értékelése szisztematikus megközelítést igényel

➢ Lágy részek ( bőr, bőr alatti kötőszövet, zsírszövet)

➢Csontok és ízületek

➢Pleura, tüdők és nagy légutak

➢Tüdő erezettsége

➢Mediastinum

➢Szív és a szívüregek

➢A felvételen ábrázolódó extrathoracalis képletek

A normál mellkas röntgen

➢ A szív átmérője kevesebb mint fele a mellkas teljes átmérőjének

➢ A thoracalis gerinc előtt foglal helyett, 75%-a attól balra míg 25%-a attól jobbra

➢ A mediastinum felső része keskeny, benne elkülönül az aortaív valamint a

leszálló aorta, mely végig követhető a rekeszkupolákig

➢ Az aortaív síkja alatt, a mediastinum két oldalán láthatók a tüdő hílusok. A bal

oldali kicsit feljebb mint a jobb oldali

➢ Az aorta gyököt illetve a felszálló aortát a két pitvar és a tüdőartéria fedi.

RA: jobb pitvar, S: v.cava sup., A: aorta, Az: v. azygos, SC: a. subclsvia, AA: aorta ív, PA: art. pulmonalis, LB: art. pulmonalis bal alsó széle, LA: bal pitvar, LV: bal kamra

Pulmonális vénás hipertónia

➢A csúcsi régió tüdővénái kifejezettebb

tágulatot mutatnak mint a bázis közeli tüdővénák

➢Kerley B vonalak: rövid, vékony a pleurális

felszínig húzódó horizontális vonalak a bázisok szintjén melyeket az interszticiális

ödéma okoz

Jobb kamra megnagyobbodás

PA felvételen csizma alakú szívárnyék Laterális felvételen retrosternális tér kitöltött lesz

Bal pitvar megnagyobbodás

Konvex kontúr jelenik meg a pulmonális törzs és a bal kamra között. Laterális felvételen fokális hátra nyúló kidudorodást képez

Bal kamra megnagyobbodás

Egy hangsúlyos, lefelé megnagyobbodott szívcsúcs kontúr látható Laterális felvételen a mitrális

annulus síkja alatt lévő hátra irányuló kidudorodást mutat

Aorta tágulat

Frontális felvételen a középső mediastinum jobbra kidomborodik. Laterális felvételen a pulmonális kiáramlás mögött és fölött az elülső mediastinumban látható kidudorodás

Szívsebészeti műtét utáni állapot, beültetett eszközök, invazív eszközök

➢ Műbillentyűk, post-sternotomias varratsorok, CABG utáni clip-ek

➢ Pace-maker illetve ICD elektródák helyzete

➢ Centrális canülök, intra-aortikus ballon pumpa, műszív, ECMO helyzete

➢ Szövődmények (pneumothorax, haemothorax, malpozoció) kizárása

Echokardiográfia

➢20 000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hangokat nevezzük UH-nak ( a kisebb

frekvenciájú UH mélyebbre hatol de a kapott kép felbontása kisebb )

➢Piezoelektromosságot felhasználva állítjuk elő ( kvarc kristályon elektromos

feszültség hatására alakváltozás jön létre míg összenyomás hatására elektromos

feszültség)

➢Doppler-hatás : a hullámhosszban és frekvenciában megjelenő változás amely

abból adódik, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.

Olyan képalkotó eljárás melynek során mozgóképet nyerünk a szívről

A szívultrahang célja

➢Infarktus utáni falmozgászavar, hegesedés, elvékonyodás megállapítása

➢Billentyűbetegségek diagnózisa, követése, a lehetséges kezelések mérlegelése

➢Endocarditis diagnosztizálása

➢A szív üregek közti kóros irányú véráramlás diagnosztizálása

➢A szív üregeiben kialakult vérrögök, idegen szövet kimutatása

➢A szívburokban meggyűlő folyadék kimutatása, szükség esetén célzott punkciója

Paraszternális hossz és rövid tengely Apicalis Subcostalis