ARISZTOTELÉSZm.cdn.blog.hu/an/antikfilozofia/image/hendrik_nikoletta-antik-politikai-filozofia... ·...

ARISZTOTELÉSZ

Platónhoz képest mi tűnik fel Arisztotelésszel kapcsolatban?

Arisztotelész életrajz

• Életrajz legjobb forrása: Diogenész Laertiosz (Kr. u. 3. sz. eleje)

• Kr. e. 384–322, Sztageirában született (Macedónia területén), apja orvos: természettudományos érdeklődés

• Kr. e. 367: Athénba megy, itt Platón tanítványa lesz, majd 20 éven keresztül tanul és tanít az Akadémián

• Kr. e. 348/47: Az Akadémia vezetője Szpeuszipposz, aki matematikai irányba vitte tovább a platóni gondolatokat, amellyel Arisztotelész elégedetlen volt

• Kr. e. 343–340: Nagy Sándor nevelője lesz

• Alexandrosz ekkor 13 éves

• Fő tárgy: Homérosz és a görög drámaírók

• Uralkodók kötelességeire és uralkodás művészetére is oktatta

• Két értekezést írt számára: A monarchiáról, A gyarmatokról

• Nem volt és nem is maradt bensőséges a viszonyuk

• Kr. e. 335: Saját iskolát alapít Lükeión néven• Athén közelében bérelt épületeket (nem athéni polgár,

tehát nem vehette meg)• Napirend:

• Délelőtt: akroamatikus, elméletibb tanítás a fák alatt vagy az oszlopcsarnokban sétálva a szűk tanítványi körével

• Délután: exoterikus tudás, nagyobb közönség előtt, • Hatalmas, több száz kéziratos könyvtár

• Az Alexandriai Könyvtár ennek mintájára épült• Vitakultúra megalapítása• Követői: peripatetikusok

• Kr. e. 323: Menekülnie kell Athénból a makedón kötődései miatt (filozófia ellen ne vétkezzenek másodszor), így Khalkiszban telepszik le, ahol hamarosan meghal

• Fia Nikomakhosz, akinek egyik etikai művét címezte.• Rengeteg műve elveszett, de sok meg is maradt

• Széleskörű érdeklődés: biológia (orvos apa), retorika, irodalom, metafizika, etika, politika

• Politikával kapcsolatos művei elsősorban: Politika, Nikomakhoszi etika. Tudunk egy 158 alkotmányt összegyűjtő munkájáról, amelyből csak az athéni államra vonatkozó leírás maradt meg: mitől jönnek létre és pusztulnak el a poliszok. Fontos jellemzők:• Ő maga nem athéniként nem vett részt a politikai életben • A poliszt sosem kérdőjelezte meg ő sem, mint az állam

alapegységét• Platón hatása mindvégig érezhető a munkásságán

• Ahogy Platónnál is megfigyelhető Szókratész kapcsán, Arisztotelész munkásságában is folyamatosan gyengül Platón hatása.

• Filozófiája az alapelvekre irányuló kutatás

ARISZTOTELÉSZPolitikai filozófiája

Politika kiemelt szerepe

Arisztotelésznél is alapvetően függ össze az etika és a politika.

• Háromféle tudomány létezik: (1) praktikus (2) teoretikus és (3) produktív.

• A legmagasabb praktikus tudomány a politika, amelynek része az etika.

• A politika szabja meg a többi tudomány szerepét a társadalomban: mely tudományokat és kiknek kell tanulmányoznia.

A polisz természetessége Azért fontos, mert ezzel a szofista álláspont ellen megy, miszerint az állam puszta közmegegyezés alapján létezik.

1. A polisz természetes képződmény. 2. Az ember természettől fogva politikai lény. 3. A polisz természet szerint előbbre való az egyénhez képest

Politikai filozófia és a természet

• Arisztotelész munkásságában kiemelt szerepet kap a természet:• Az ember természete szerint közösségalkotó lény• Az uralom is természetes módon alakul ki: tehát az alá- és

fölérendeltségi viszonyok is természetesek • A törvényhozónak a nevelés meghatározásakor a

természetet kell követnie (Politika VII–VIII. könyv)• A phüszisz fogalmát a Metafizikában tárgyalja (Metafizika V. 4.)

elkülöníti 7 jelentését. Összefoglalva így világítható meg:• A természet „önmaga mozgását” jelenti vs. külső hatásra

történő mozgás • Természet létrehoz vs. művészi, mesterséges létrehozás• Kata phüszin: „a természettel összhangban” ahogy lennie

kell vs. para phüszin: „a természettel ellentétesen”: külső behatás (dünamisz) vagy erő (bia) hatásra

POLITIKA Felépítés

8 könyv

I – II. könyv: BevezetésIII. könyv: AlkotmányformákIV – VI. könyv: Romlott alkotmányformák, gyakorlatiasabb stílusVII – VIII. könyv:Tökéletes alkotmány és nevelés

I. könyv1. A polisz természetességePolisz kialakulása 4 lépésben1. lépés: 3 alapvető viszony? (1253b)

a. Házassági viszony (gamiké): • A társadalom fennmaradása múlik rajta• Alapja a természetes (phüszikon) szexuális vonzódás és

az utódok létrehozásának ösztöne• E viszonyban a férfi az uralkodó

b. Úr-szolga viszony (deszpotiké)• Ez szerepel nála, hangsúlyosan: se túlértékelni, se

elbagatellizálni nem szabad• Legfontosabb jellemzője, hogy közös érdeken alapul

• Bár a Politika III. könyvében elismeri, hogy inkább az úrnak (arkhón) jó ez a viszony (1278b)

• Így elsősorban ez nem a rabszolgaság támogatása• A rabszolgaság számos formáját (pl.

adósrabszolgaság) elítélte.

• Ez inkább alá- és fölérendeltségi viszonyra mutat rá a társadalomban, amely minden más elképzeléssel létező jelenség az összes társadalom gyakorlatában. • Arisztotelész erre alapoz: az emberek születésüktől

fogva nem egyelőek képességeiket tekintve. • vs. Metafizika nyitómondata: „Minden embernek

természete, hogy törekszik a tudásra.” • Ez alapján nem kellene mindenkinek szabadnak lennie?• E törekvés azonban nem sikerülhet mindenkinek

Arisztotelész szerint • Jobban meg lehet érteni, ha figyelembe vesszük, hogy az úr-

szolga viszony jelenik meg lélek és test viszonyában is. • Itt már jobban érthető a viszony természetessége:

ideális esetben a lélek kontrollálja a testet • Az az ember szabad, aki képes az önkontrollra és arra,

hogy a lelkével kontrollálja a testét• Szolga = nem a maga ura, kevés esze van és mástól

függ (1254b)

c. Atya-fiú viszony (teknopoiétiké): • A másik két viszonyhoz hasonlóan ez is alá- és fölérendelt

viszony• Szereteten alapul.

2. Család• E három viszony egyesüléséből jön létre az oikosz, a háztartás. • Természetes, mindennapi igények kielégítésére. • A férj és feleség, valamint a gyerekek mellett a szolga is ide

tartozik az ókori Athénban.

Alapvető viszony Államforma

Úr-szolga viszony Despotikus uralom

Férj-feleség viszony Házastársi uralom

Atya-fiú viszony Paternalista / atyai uralom

• Általános elv: az idősebb értékesebb a fiatalnál és a férfi a nőnél• Családfő 2 funkciója:

1. Nevelés (1260b)• A háztartás minden tagját nevelni kell • A nevelés szempontja: az állami szempont

2. Életfenntartáshoz szükséges anyagi bázis megteremtése(1253b)• Tulajdon szerzésének 3 fő módja:

1) lépés: Megteremti önmagának az ember a saját kezével, amire szüksége van: állattenyésztés, vadászat, földművelés.

2) lépés: Cserekereskedelem: még ez is természetes, a létfenntartáshoz járul hozzá.

3) lépés: Pénzzel történő kereskedelem: korlátlan felhalmozás lehetséges (1256b), amely természetellenes; valamint módosítja a jó életről vallott elképzelést is.

• A szolga is tulajdonnak számít: élő vagyontárgy.

3. lépés: Falu (kómé): • Családok egy helyen élő összessége• Természetes kiterjesztése a családnak • A mindennapi igényeken túlmenő igények kielégítése• Munkamegosztás alakul ki. 4. lépés: Állam (polisz): • Falvak összessége, amely már képes az önellátásra.

• Szexuális és utódnemzési ösztön mellett a másik alapösztön: önfenntartás

• Az állam célja, hogy jobbá tegye a polgárait boldog élet.• A morális fejlődés minden ember célja (telosz). • Az állam sosem egy univerzális állam, nem egy kozmopolisz

(vs. sztoikusok), hanem kisebb, mert ez járul hozzá a morális fejlődéshez

• Állam alapja: barátság• Szükségesek hozzá: egy közös nyelv (logosz) és közös törvények• Az állami élet az ember természetes állapota

2. Az ember természettől fogva zóon politikon• Az ember zóon politikon, azaz közösségformáló élőlény

(1253a)• Az ember sokkal inkább közösségi élőlény, mint bármely más

állat • Oka: a beszéd. (1253a)• A beszéd a logosz, az értelem kifejezésére szolgál.

• Egyedül az ember képes a beszédre. • A logosz által vagyunk képesek tudásra szert tenni.

• Egyedül az ember képes felfogni a jót és a rosszat• A beszéd által vagyunk képesek másokkal

együttműködni. • A közösségi aspektusunk tehát nem racionális kalkuláción

alapul vagy bármi egyében, hanem az értelmes logoszon. • Az ember csak akkor a legjobb élőlény, ha tökéletesíti magát.

• Nevelés nélkül azonban a legaljasabb és legelvadultabb lesz (1253a)

Nevelés Politika VII – VIII. könyv

• „Aki jól akar uralkodni, annak, mint mondják, előbb engedelmeskednie kell.” (1333g) önuralom elsajátítása!

• A nevelés 3 feltétele, amellyel az erényt ki lehet alakítani1. Természet: előfeltétel, hogy emberek legyünk2. Megfelelő szokás (ethosz): az érzelmek által vezérelt

ember nem fog az eszére hallgatni• Nem elég a háztartáson belüli nevelés, mert a

törvények kényszerítő ereje sokszor nagyobb3. Ész: a racionális lélekrésznek kell irányítania a lélek alsóbb

részét, valamint a testet is. • Nevelés a szokással és az ésszel foglalkozik

• Nevelés sorrendje: a természet 2 értelemben is • A természetet követve előbb a testet kell nevelni, majd az

értelmetlen lélekrészt, avagy az akaratot• Úgy kell nevelni, hogy kiegészítsük azt, amit a természet

kihagyott (1337a)

Nevelés szakaszai: 1. 0-5 éves korig: Otthoni nevelés.

• Alapszabály: újszülöttet tilos kitenni, ha a csecsemőben van érzés és élet, illetve ha nem korcsszülött

• Megfelelő táplálék, elég mozgás és hideghez szoktatás• Ne rabszolgák között: szabad emberhez méltó viselkedés

2. 5-7 éves kor: Otthoni nevelés• Játék, mesék és történetek• Játék a felnőtt életre készít fel: játékok utánozzák a későbbi

foglalkozásokat 3. 7-21 éves kor: állami nevelés két szakaszban: 7–14 éves,

majd 14–21 éves korig• Test nevelése: ideális közép se puhányság, se atlétikus

alkat (1335b)• Zenei nevelés: szórakozást és műveltséget is eredményez

• A zene gyönyört nyújt vs. erény: igazi örömet ad (1340a)• Az ifjúságot nem szabad szórakozásra nevelni, de túl

szigorú életrend sem írható elő

• A jellem erényes tettek által formálható: tehát megfelelő tevékenység által aktiváljuk a potenciált.

• A nevelés és az igazságosság az államban gyökerezik (1253a) • A kormányzat minden fajtája sajátos jellemet alakít ki és

őriz meg a polgárban. • Jog = állami közösség rendje, ez szabja meg az

igazságosságot • Közoktatás szükséges (P1337a)• A poliszban az államférfinak is a nevelés lesz az egyik

központi feladata – Platón követve: oktatási miniszteré a legfontosabb poszt a Törvényekben

• Arisztotelész hasonlata: az Államférfi mint egy mesterember

• Terméke a polisz • Nevelés végcélja ugyanaz, mint az ember és az állam végcélja:

a boldog élet

BoldogságKiegészítés a Nikomakhoszi etikából

• Az emberi élet célja az eudaimonia, azaz boldogság vagy egyfajta jól-lét.• Az eudaimonia a tevékenység egy olyan fajtája, amelyet

élvezet kísér és amely a legtökéletesebb erény szerinti tevékenység is egyben.

• Ez végcél, tehát önmagáért választjuk. • A boldogság, bár az állam révén is jön létre, mégis az

egyénhez tartozik: az egyén boldogságáról beszélünk• Kétféle erény van: (1) észbeli és (2) erkölcsi. • Az erkölcsös jellemet ki kell alakítani, mert csak a potenciál van

meg bennünk. • Etikai nevelés első lépésében internalizálódnak a közösség

etikai elvei, majd ezek hiányosságait később magunkban finomhangoljuk.

• Az eddigiek alapján egyértelmű, de a jó élet csak állami keretek között valósulhat meg

3. A polisz természet szerint előbbre való az egyénhez képest

• Közben tartsuk fejben: Arisztotelész apolisz volt• Az állam célja: közjó (1252a)• Az egész előbbre való a részeknél• Szemléletes példa: a polisz a test, az emberek a testrészek

• A test tud létezni egyes testrészek nélkül, de fordítva ez nem igaz

• Ahogy a Politika I. könyvének legelején szerepel: a közjó mindig nagyobb és tökéletesebb, mint az egyéné (1253a)

II. könyv

• Tulajdoni viszonyokat kezdi áttekinteni Arisztotelész a Politika II. könyvének elején, méghozzá Platónt kritizálva • Platón egységesíteni szerette volna az államot

• vs. Arisztotelész: A polisz természetszerűleg sokféle: ha túl egységessé válik, akkor inkább háztartás lesz belőle

• Még ha technikailag megoldható is lenne az egységesítés (nő-, vagyon- és gyermekközösség tekintetében), akkor sem kívánatos, mert az érzelmeket és kötődéseket nem lehet elnyomni és a tulajdon nyomán viszály születne• A tulajdon és a vonzalom gondoskodnak a törődésről: a

közös tulajdon közös elhanyagoláshoz vezet• A vagyonközösség viszályt szülne

• Ugyanis a kevesebbet dolgozók is ugyanannyit kapnak • A nyereség és a munka nincs arányban

• Hegel: igazából Arisztotelész az idealista, hiszen ő látja meg a már meglévő intézményekben az ideális államot szolgáló verziót • vs. Platón, aki lerombolna mindent, és teljesen újat építene

• A szabadok között egyenlőség kívánatos• Az egyenlőség mellett ugyanakkor szükség van vezetőkre is

• Mivel nem lehet mindenki egyszerre vezető, az igazságosság megkívánja, hogy váltsák egymást a vezetők• Bár amellett is szól érv, hogy ne váltogassák egymást a

vezetők, hiszen a sarukészítőket vagy az ácsokat sem szokás váltogatni

• A vezetői pozíciókat nem szabad megvásárolni, mert ez felértékeli a vagyont az erényhez képest

A társadalmi béke további alapjai• A polgároknak szerény vagyonuk legyen, amelyet saját maguk

szereztek meg• A polgárok mértékletesek legyenek

• A legnagyobb bűnöket ugyanis sosem a szükség, hanem a mértéktelenség miatt követik el

• Arisztotelészi „közép” kiemelkedő szerepe• Bölcseleti, belső tevékenységben leljék örömüket

• A bölcsesség által lehet elérni, hogy a szükségesnél ne kívánjanak többet

• Törvények szükségesek• A törvényeknek az emberi élet minden szegmensét

ellenőriznie kell. • Ahol kell, ott erőszakkal kell fellépni. • Azokban a városállamokban, ahol nem fed le minden

szegmenst a törvény, ott a törvény kezdetleges.

VII – VIII. könyv

A VII – VIII. könyv tárgya a legjobb alkotmány, azonban csak bevezető szempontokat kapunk és a fent tárgyalt nevelési elveket. Alapok: • Az erényes élet a legjobb élet.• A belső javak értékesebbek, a testi vagy a külső javak, de a

boldog embernek mindhárommal rendelkeznie kell. • Népesség és terület: mértékletes nagyság

• Ugyanis egy bizonyos népesség alatt nem lesz önellátó a polisz; egy bizonyos lakosság felett pedig nem lehet jól irányítani.

• A területnek biztosítania kell a szabad és nyugodt életet, de nem szabad fényűzésre csábítania. Meg lehessen védeni a területet.

• Polgárok ideális jelleme: az akaraterő ésszel párosul.

• Három társadalmi réteg: 1. Harcosok, akik közül kikerülnek a későbbi politikusok és

papok2. Földművesek3. Kézművesek

• Tulajdon kérdése ismét felmerül:• Magántulajdon a kívánatos• De meg kell tartani bizonyos földet állami tulajdonban a

kultikus ünnepek és közös étkezések finanszírozására • Legjobb alkotmány = amelyben bárki a legjobban boldogulhat

és a legmegelégedettebben élhet (1324a)• Alkotmány kialakításának 2 szempontja (1331b)

1. Szándék és végcél helyessége 2. A célhoz vezető eljárás megtalálása

BarátságKiegészítés a Nikomakhoszi etikából

• A mű VIII. és IX. könyve teljes egészében a barátságról szól• Barátság jelentése a görögben a barátság tágabb, ugyanis

kölcsönös vonzalmat jelent • Barátság szintjei Arisztotelész szerint

1. Haszon miatt kötött barátságok másikat eszközként használom

2. Élvezettel végzett barátságok természetes öröm a barátok miatt

3. Jón alapuló barátságok a másik javát akarom• Mi szeressünk mást (és nem az, hogy más szeressen

minket) (1159a)• A barátunk kedvéért akarjuk az ő javát (a barátunk nem

az eszköze a mi javunknak) (1155b)• A barátság feltételei: (1) érdekmentesség és (2) rokonszenv• A barátom érdeke az én érdekem is: altruizmus.

Ajánlott irodalom

• Arisztotelész: Politika I. könyv. Gondolat, Budapest, 1969.

• Ross, David: Arisztotelész. Osiris, Budapest, 2001. 9–32. és 252–361. o.

• Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 310–365. o.

Következő órára kötelező olvasmány

ArisztotelészPolitika III. könyv1278b–1284b