ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN

Preview:

DESCRIPTION

ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN. Mi a szervezet?. Koordinált erőfeszítés Célok Munkamegosztás Tekintély, felelősség hierarchiája. I. Bürokrácia (Weber) Tudományos management (Taylor) Racionális – gazdasági emberkép X – elmélet. Szervezetelméletek - Emberképek. Bürokrácia Specializáció - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

ÉRZELMEK A MUNKAHELYEN

Mi a szervezet?

• Koordinált erőfeszítés• Célok• Munkamegosztás• Tekintély, felelősség

hierarchiája

Szervezetelméletek - Emberképek

I. Bürokrácia (Weber)

Tudományos management (Taylor)

Racionális – gazdasági

emberkép

X – elmélet

Bürokrácia

• Specializáció

• Hierarchia

• Szabályrendszer, iratok

• Személytelenség

Tudományos management

• Idő- és mozdulattanulmány

• Munkások kiválasztása

• ‘jó gyakorlat’

• Feladat és bónusz

II. Human Relations

Szociális, Önaktualizált

Y – elmélet

Z - elmélet

III. Rendszer megközelítés

IV. Kontingencia elmélet

• Komplex• Pszichológiai

Racionális felfogás

-tudatos-kontrollált

Hogyan kellene viselkedni?

1.Korlátozott racionalitás (Simon)

2. nem tudatos, érzelmi összetevők a viselkedésben pl. csoport, konfliktus

Hogyan viselkednek?Miért úgy viselkednek?

Érzelmek jelentősége

Munkahelyi érzelmek vizsgálata

• Szervezet – dolgozók egymásra hatásaHáttér:• Görög sztoikusok: érzelem individuális

megbízhatatlan – „bölcs” nem engedi hatni• Európai hagyomány: az érzelem uralta ember

mentálisan beteg• 18. sz. romantika: lázadás a rigid

klasszicizmus ellen – ráció számára nem elérhető is fontos

• Szociológia: érzelem nem a racionális ellentéte - társas hatások előtérbe kerülnek a munkahelyen (Human Relations)

Munkahelyi elégedettség• 30-as évek, USA: munkahelyi érzelmek

okai? – elégedettség „The dissatisfied worker”

(Fisher&Hanna)Válság: nemcsak elégedettség hat

http://www.youtube.com/watch?v=IjarLbD9r30&NR=1

• 50-60-as évek: – elégedettség nem magyarázza a

teljesítményt

Herzberg (elégedettség), Adams (méltányosság)

Herzberg – neohuman relations

ÖNAKTUALIZÁCIÓ

ÖNBECSÜLÉS

VALAKIHEZ TARTOZÁS

BIZTONSÁG

FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

METAMOTIVÁCIÓK

B SZÜKSÉGLETEK

MOTIVÁCIÓK

D SZÜKSÉGLETEK

ESZTÉTIKAI

KOGNITÍV

•Csökkenő erősség

•Emberibb/ pszichológiai (vs. állati/ biológiai)

•Fejlődés későbbi szakaszában jelenik meg

MASLOW SZÜKSÉGLETPIRAMIS

Herzberg – motivációs elmélet

• Higiénés tényezők – fenntartásKörülmények: biztonság, feltételek,

ellenőrzés, vezetés, kapcsolatok, fizetésHiánya: elégedetlenség oka

• Motivátor tényezők - növekedésMunka tartalma: teljesítmény, elismerés,

felelősség, munka természete, személyes növekedés

Elégedettség forrása

• 70-es évektől - szociális információ feldolgozás szerepe: Elégedettség = érzés, ami előrejelzi a teljesítménytElégedettség munkajellemzőktől és társak által kifejezett

attitűdtől is függ

Össz: elégedettség érzelem (de nem állapot) kognitív elemekkel, tipikus fiziológiai jelek nélkül

• 90-es évek: érzelmek újrafelfedezése: hangulat, érzelem, temperamentum elkülönítése

Az érzelmek

• Vonás: stabil készenléti állapot, érzelem-tapasztalást, kifejezést jellemzi, általános (PA, NA)

• Állapot: – Érzelem: intenzív, rövid idejű, fókuszált,

megszakítja az aktivitást– Hangulat: diffúz, hosszú idejű, előzménye

kevésbé elkülöníthető, nem feltétlen tudatos, általános vonást tükröz

ÉRZELEM HANGULAT VONÁSTARTAM Rövid, spontán

Az inger fennmaradása nélkül néhány mp-ig tarthat

Hosszú idejű, kitartóA gondolkodási állapotot megváltoztatjaPercektől napokig tarthat

Tartós prediszpozíció

TÁRGY Adott eseményre, tárgyra fókuszáltVálaszkészlet

Fókuszálatlan Helyzet-, eseményfüggő, hogy kire/mire vonatkozik

INTENZITÁS Magas intenzitás, aktiváció

Közepes-alacsony

GYAKORISÁG Nem gyakori Gyakori, folytonos, változó megjelenés

Stabil és a fejlődés folyamán szerveződik

FUNKCIÓ Adaptív, figyelem fókuszáló - megszakítja az aktivitást, gondolkodástInformációt ad

Kiváltja, fenntartja és módosítja a környezettel való foglalkozást

Hat az érzelmekre, kognícióra és viselkedésre

Érzelem - konstruktumok

1. Dimenzionális: Russell (1980) független kellemesség, aktivációWatson, Tellegen (1985) energia és kellemesség kombinációja

(PANAS) arousalfokozó

álmosító

kellemetlen kellemes

Feszült, zaklatott Izgatott, túláradó

Unott, letargikus Nyugodt, derűs

Negatív affektivitás

Pozitív affektivitás

2.Kategoriális megközelítés• egyetemes alapérzelmekDarwin, Ekman• tranzakciós alaptémák Lazarus• Prototipikus megközelítés

átfogó dimenzió: +,-6 alkategória: szeretet, öröm, harag, szomorúság, félelem, meglepetés25 specifikus érzelem

Alapérzelmek jelentéseérzelem kiváltó Én-funkció Személyközi

funkció düh cél frusztrált akadályelhárítás támadásra

figyelmeztet

szomorúság

veszteség, hatékonysághiány

empátiaserkentő

! immobilizál (trauma ellen)

gondozás-,

támogatáskiváltó

félelem veszély-észlelés fenyegető azonosítása

alárendelődés-jeltámadás ellen

undor ártalmas anyag észlelése eltávolítás jelzi, hogy nem elfogadó

öröm ismerősség, kellemes ingerlés

jel: folytassa a jelenlegit

jó érzés megosztása - elősegíti a kötődést

meglepődés

újdonság észlelése, várakozás megsértése

csatornatisztítás – új élményre felkészít

naivitás mutatásával megvéd a támadástól

3.Szociális konstruktum: Érzelem kontextusfüggő – szociálisan létrehozott jelentés: kapcsolatok-státusz

Morris (1999) – forrás és követelmény modellKövetelményeknekmegfelel a forrás– kellemes hangulatnem felel meg a forrás– kellemetlen hangulat

Forrás: társas képesség, támogatás, intelligencia, én-kontroll

Vizsgálat - státusz és hangulat összefüggése(beszámoló, vignetta, kísérlet)

-alacsony (beosztott)- kevés forrás/kontroll – kellemetlen hangulat lehetősége, kellemes kevésbé valószínű

-magas (vezető) – források: infó, kontroll, függés – kellemes hangulat lehetősége, kellemetlen kevésbé valószínű

-egyenlő – nincs forráskülönbség – nincs hangulatkiváltó szerepe

Eredmény: csak alacsony státuszra igazoltak a feltevések –kellemetlen hangulat-tapasztalat lehetősége valószínűbb

Érzelmek hatása90-es évek:Pozitív hangulat: -gyorsabb döntés,

biztosabb benne-gyorsabb, felszínesebb

gondolkodás-került a szisztematikus,

igénybe vevő feldolgozásNegatív hangulat:-szisztematikusabb,

elemzőbb, éberebb a feldolgozás

Ezredforduló:Pozitív előnye: kreatívabb,

nyitottabb, konstruktívabb a gondolkodás - felülről lefelé irányú (séma-alapú)

Negatív előnye: kívülre összpontosító, megelőző feldolgozás - lentről felfelé irányú

Magyarázatok:•Kapacitás •Motivációs •Evolúciós •Információs

II. Munkahelyi hangulatok okai

1.Külső tényezők• Család- munkahely• Érzelmi ciklusok• Diszpozíciós hatások: egyéni és csoportszinten2.Endogén tényezők• Munkafeltételek, Fizikai elrendezés jutalmazás• Munkacsoport • Vezetők

Érzelmek a munkacsoportban

Motivációs kiindulás: valahová tartozás szükséglete

West, Patterson (1999)- csoporthoz tartozás puffer a stressz ellen:

-Team – 21% „eset”-Pszeudo team – 30% „eset”-Egyedül – 35% „eset”

Érzelem oka: kapcsolatokban változás-elfogad, befogad – öröm, elégedettség, nyugalom-elutasít, kizár, ignorál – szorongás, depresszió,

féltékenység, gyász, magány

Érzelem funkciói:• Társas kapcsolódás• Társas támogatás kiváltása• Társas pozíció fenntartása

Kollektív érzések: „Érzelmi tónus”, „Érzelmi ragály”, „Érzelmi klíma”

Érzelmek következményei:• + érzelem – rugalmasabb, kreatívabb csoport• csoportos tanulás –ha „team safety”• csoportközi interakcióban – tárgyalásnál +

hangulattal nő az információcsere, csökkent a versengés, több a nyer-nyer eredménymérges tárgyaló – jövőben nem akar együtt dolgozni, kisebb a közös haszon

• másik szándékának interpretációját befolyásolja az érzelem – konfliktus, tárgyalás

A másik érzelmeinek interpretációja és

konfliktuskezelési stratégia„A másik épp belép az ajtón. Mit érezhet, ha…”-együttműködő-versengő-alkalmazkodó-elkerülő

Eredmény:-versengő, elkerülő – mérgesebbnek tartják, mint az

alkalmazkodót, együttműködőt-alkalmazkodót szorongónak, önhibáztatónak tarják-együttműködőnél állítják legtöbbször, hogy boldog

Vezetés és érzelmek a munkahelyen

• George (2000) vezető hangulata hat a dolgozókra

• Fitness (2000) szervezeti pozíciótól függ a harag forrása

• Lewis (2000) vezetői haragkifejezés – beosztottak idegesebbek; vezetői szomorúság – beosztottak kevésbé lelkesek, fáradtabbak

Az észlelt hatalom és érzelemkifejezés hatása a

befolyásolásnál

Személyi jellemzők

Az észlelt hatalom

Az észlelt szituáció

Átélt érzelmek

Mutatott érzelmek a befolyásolás

szándékával

A célszemély reakciói

(Gibson és Shroeder, 2005)

kontroll hajlam, PA, kellemesség, lelkiismeretesség, nem

-kognitív oktulajdonítás-ellenállás ítélt valószínűsége-tapasztalat, kedvelés-szervezeti kontextus-aktuális hangulat

Vezető érzelmei+kimenet: büszke, elégedett-kimenet: harag, hibáztatásBeosztott érzelmei:Méltánylás, hálaSzomorúság, bűntudat

Stratégiai érzelembemutatásPozitív érzelmek• boldogság – átterjed• + hangulat – nem figyel,

„lágyító hatás”• + hangulat – kedveltebb

„liking bond”

Negatív érzelmek

Cél: komplementer érzés kiváltása

Harag – félelemkiváltó• -harag – hatalom-

tulajdonítás• -harag – szorongást

kiváltva direkt büntetés – elkerülendő

• -kontrollálatlan harag – „sérülés”-fenyegetés

Érzelemmentesség

Érzelem = gyenge,sebezhető

Érzelemhiány = erő jele • Racionális• Szakértő• Profi

Recommended