EURÓPAI UNIÓ – VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ Vasúti iparág helyzete Magyarországon

EURÓPAI UNIÓ – VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ

Vasúti iparág helyzete Magyarországon

Dr. Fullér István2012. .

VázlatI. Európai Unió

1) Európa építése – mérföldkövek

2) Kihívások

II. Vasúti Liberalizáció1) Fogalmak2) Liberalizáció – EU irányelvek3) Versenyhelyzet

III. Monopóliumtól a magánvasutakig1) MÁV – MÁV Zrt.2) Liberalizáció – EU irányelvek3) Magánvasutak megjelenése4) MÁV-csoport – Rail Cargo Hungaria

I. EURÓPAI UNIÓ1) Európa építése – mérföldkövek „Egyedül nem megy”

1) Európa építése1) Európa építése

ESZAK6

1951.

1) Európa építése1) Európa építése

EU27

2007.

MérföldkövekMérföldkövek1951.04.18.Európai Szén- és Acélközösség – Hatok KözösségePárizsi Szerződés – Fr., NSZK, IT, Benelux

1957.03.25.Római Szerződés – gazdasági tevékenységek egészeEurópai Gazdasági Közösség (EGK)Európai Atomenergia Közösség (Euratom)

1968.07.01.VámunióBelső vámok eltörlése, közös külső vámtarifa bevezetése1973.01.01.DK,Egyesült Királyság,Irország.Norvégia visszalép

MérföldkövekMérföldkövek1979.03.10.Európai valuták stabilitásának biztosításaEMS – Európai Monetáris RendszerECU – European Currency Unit

1981.01.01.Tizek Európája – Gr.

1986.01.01.Tizenkettek Európája – Sp, Pr

1990.06.19.Schengeni MegállapodásFr, Németo, Benelux – határellenőrzés teljes felszámolása

MérföldkövekMérföldkövek

1990.07.01.Tőke áramlások teljes liberalizálása

1992.02.07.Maastrichti Szerződés – Európai Unió megteremtéseÉletbe lép: 1993. 11.01.

1993.01.01.A belső piac megteremtése

1995.01.01.Tizenötök Európája – Au, Finno, Svédo

MérföldkövekMérföldkövek

1997. júliusAgenda 2000Európai Bizottság javaslata a 15-öknek a 2000. utáni fejlesztésre

2001.02.26.Nizzai SzerződésIntézményi reform – hatékony működésÉletbe lép: 2003.02.01.

2004.05.01.Huszonötök EurópájaMo, Slo, Sk, Cz, Lit, Letto, Észto, Málta, Cipr, Lengyelo

MérföldkövekMérföldkövek

2007.01.01.Huszonhetek Európája – Ro, Bg

2007.12.13.Lisszaboni Szerződés - Intézményi kérdések2011.01.01.

Magyar EU Elnökség

TEN-T felülvizsgálat – közös érdekű közlekedési hálózat 90 000 km vasút, 100 000 km közút- Magyarországon vasút + közút 5 000 km- 30 kiemelt projekt: Dunai viziközlekedés, M5-M43 autópálya,

Hegyeshalom – Budapest – Lökösháza vasútvonal

- Kizárólag a TEN-ben szereplők kapnak EU-s pénzt Fehér könyv: a versenyképes és fenntartható közlekedésről,

Egységes Európai Térség kialakítására vonatkozó menetrend- 2030-ra a 300 km feletti közúti áruszállítás 30%-át, 2050-re 50%- át más módokra kell átterelni- használó és szennyező fizet elvek érvényesítése

Magyar ElnökségMagyar Elnökség

I. EURÓPAI UNIÓ2) Kihívások

- Közlekedési alágazatok liberalizálása

- Transzeurópai hálózatok

- Közúti közlekedés – teljes liberalizálás – 1993.01.01.Cabotage – 1998.06.30

- Vasúti közlekedés – 1993.01.01. liberalizációt célzó szabályozás az irányadó

Szárazföldi közlekedésSzárazföldi közlekedés

I. Helsinki-Tallinn-Riga-Kanuas-Varsó és Riga-Kalininkgrad-GdanszkII. Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva-Nyizni NovgorodIII. Berlin/Drezda-Wroclaw-Lvov-KijevIV. Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony-Budapest-Constanca/

Szaloniki/IsztambulV. Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Uzgorod-Lvov V/A. Pozsony-Ziline-Kassa V/B. Rijeka-Zágráb V/C. Plocse-Szarajevo-Osijek-Budapest

Javaslat:

V/A. Nagykanizsa-Győr/Mosonmagyaróvár-Pozsony-Zilina-Kassa- Uzgorodvagy V/D. Nagykanizsa-Győr/Mosonmagyaróvár

Transzeurópai hálózat I.Transzeurópai hálózat I.

Transzeurópai hálózat II.Transzeurópai hálózat II.

VI. Gdansk-Grudziadz/Varsó-Katowice-Zilina/OstravaVII. DanubeVIII.Durres-Tirana-Szkopje-Szófia-Várna

IX. Helsinki-Szentpétervár-Moszkva-Pskov-Kijev-Ljubasevka-Kisinyov-Bukarest-Dimitrovgrád-AlexandropouliIX/A. Ljubasevka-OgyesszaIX/B. Kiev-Minszk-Vilnius-Kaunaus-Klaipeda/Kaliningrad

X. Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Nis-Skopje-Veles-ThessalonikiX/A. Gra-Maribor-ZágrábX/B. Budapest-Újvidék (Novi Sad)X/C. Nis-Szófia-IsztambulX/D. Bitola-Florina-Via-Egnatia-Igoumenitsa

Transzeurópai hálózat III.Transzeurópai hálózat III.

II. VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ1) Fogalmak

- 4 szabadságelv (tőke, személyek, áruk, szolgáltatások szabad mozgása)

- Interoperabilitás – átjárhatóság/határok nélküliség, belső piac/

- Liberalizáció, verseny, átláthatóság, kiszámíthatóság- Rendszeridegen: protekcionizmus, monopólium, állami

támogatás- Derogáció – átmeneti mentesség- Screening – átvilágítás- Tárgyalási fejezetek – felvételi konszenzus

II. 1. FogalmakII. 1. Fogalmak

Rendeletek, irányelvek, határozatokRendeletek, irányelvek, határozatok

II. VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ2) Liberalizáció - EU Irányelvek

Európai vasút - liberalizációEurópai vasút - liberalizáció80-as évek eleje Nemzeti vasutak monopol helyzete

80-as évek közepe Közúti, légi szállítás térhódítása miatti piaci térvesztés

AGC-egyezményEurópai Egyezmény a nagyjelentőségű nemzetközi vonalakról (85)

80-as évek vége Európai integráció folyamatának felgyorsulásaKombinált áruszállítás fejlesztés

AGTC-megállapodásEurópai Egyezmény a fontos nemzetközi kombinált fuvarozási vonalakról (91)

90-es évek eleje Közlekedési piac megnyitása, piaci szabályozásVasutak szerkezetalakítása

440/91 EGK irányelv(Nyugat-Európa)

90-es évek közepe ReformfolyamatokVasúti vállalkozások engedélyezéseInfrastruktúrakapacitás szétosztása, phd kiszabásNagysebességű vonatok interoperabilitása(Költségcsökkentés, privatizáció, szervezet-átalakítás, versenyképesség fokozása)

18/95 EK irányelv19/95 EK irányelv48/96 EK irányelv

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai

Az EU Bizottság 1995. évi Zöld Könyve, 1998. évi Fehér Könyve és a 2001. évi Fehér Könyve

Első vasúti infrastruktúra csomag

2001/12 (EK) irányelv (91/440 EGK módosítása)külön eredmény-kimutatások és mérlegek vezetése és közlése

• Infra, személy; árufuvarozás• Független szervezetnek kell végezni

a) Vasútvállalatok működésének engedélyezéseb) Pályakapacitások elosztásac) Közszolgálati kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésed) Pályahasználati díjak meghatározása

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai II.

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai II.

2001/13 (EK) irányelv:(95/18 EK módositása)

• átlátható, tisztességes, nem diszkriminatív eljárások biztosítása miatt közös engedélyezési rendszer

2001/14 (EK) irányelv:

• hálózati üzletszabályzat (hozzáférés feltételei, phd, legalább az egyensúly biztosítása az infra. finanszírozásában)• minimális hozzáférési csomagra és a szolgáltatási lehetőségek igénybevételéhez szükséges pályahozzáférésre kiszabott díjakat azon költségek alapján kell

megállapítani, amelyek a vonatközlekedtetésből közvetlenül keletkeznek

2001/16 (EK) irányelv:- Interoperabilitás (nemzeti vasúthálózatok összekapcsolása)

Második Vasúti infrastruktúra csomag (2004)- Nemzetközi árufuvarozási piacok verseny előtti megnyitása 2006-tól –

Mo. derogáció- Kabotázs bevezetése 2008-tól- Irányelv a biztonsági tanúsítványról – 2001/14 EK módosítása- 96/48 EK és a 2001/16 EK módosítása – összehangolás- Európai Vasúti ügynökség felállítása – szakmai szervezet

Harmadik vasúti csomag (2004-2007)- a nemzetközi személyszállítás liberalizációja,- az utasjogok a nemzetközi forgalomban,- az árutovábbítás minőségi minimumkövetelményei,- a mozdonyvezetők egységes engedélye.

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai III.

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai III.

Kiváltó okok – liberalizáció szükségességeKiváltó okok – liberalizáció szükségessége

- Nyersanyag, félkész termékek vasúton történő szállítása rohamosan lecsökkent 1990 után (-50 % Németország)

- Nagy értékű ipari termékek szinte kizárólag közúton bonyolódnak

- Személyszállítási díjak növekedése- Személyautók számának rohamos

növekedése

- Egyéb szállítási módok rohamos növekedése (légi, közúti)

Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – külső tényezők

Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – külső tényezők

• Iparágak fejlődése Just-in-timeNagy mennyiség, kis érték » kis mennyiség, nagy érték

• Túlnyomórészt közúti fejlesztések évente + 20.000 km úthálózat, - 600 km vasúthálózat

Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – belső tényezők

Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – belső tényezők

• Hiányos/gyenge alkalmazkodás Ügyfelek igényeihez

• Megbízhatóság, pontosság hiánya• Rugalmatlanság• Határpont dilemma (technológiai idők)• Logisztikai lánc szemlélet gyengesége/hiánya• Személyszállítás elsőbbsége• „One-stop-shop” hiánya• Versenyhelyzet hiánya

A vasúti liberalizáció céljaiA vasúti liberalizáció céljai

• A vasúti liberalizáció célja a vasúti áru- és személyfuvarozás arányainak növelése a közút ellenében. A várt hatások országonként és a piac nyitottságának megfelelően változnak, jelentős eredmények még nem jelentkeztek.

• Versenyképes ár biztosítása a közúttal szemben

• Infrastruktúrafejlesztés nemzetközi és nemzeti szinten

Piacra lépés nehézségeiPiacra lépés nehézségei

• Vasúti licenc megszerzése• Együttműködő képesség hiánya (áram nem,

jelzőrendszerek)• Mozdonyvezetői engedélyek• Járműpark és bérlési lehetőség hiánya/költsége• Prioritás szerinti kapacitáselosztás, biztonság

hiánya• Használati jog akadályozása

Megrendelők, partnerek igénylik a szolgáltatások minőségének javítását a jelenlegi árszint megtartása mellett, illetve az ár csökkenésével.

Az új vasútvállalatok belépése árbevétel csökkenést idéz elő az Integrált és a volt nemzetvasutaknál, ennek okai:

• Alacsonyabb költség miatt alacsonyabb ár

• Irányvonatok beindítása, a jelenlegi forgalmak elhalászása a nemzeti, illetve Integrált vasutaktól (Cherry-picking)

• Magasabb munka és ráfordítást igénylő üzletek maradnak meg az Integrált vasutaknál, mivel többletszolgáltatást az új vasútvállalatok egyelőre nem vállalnak. (pl. rendezés, kocsigyűjtés)

Versenyhelyzet hatása a bevételekreVersenyhelyzet hatása a bevételekre

A közút továbbra is alacsonyabb árakkal jelenik meg a piacon. Ennek okai:

• Nincs infrastruktúraköltség

• Olcsóbb kelet-európai piaci résztvevők megjelenése, illetve azok kapacitásainak felszabadulása

Jelenleg egyik vasútvállalat sem képes a közúttal versenyezni. A Vasútvállalatok egymástól veszik el az üzleteket.

Versenyhelyzet hatása a bevételekre II.Versenyhelyzet hatása a bevételekre II.

Áruszállítás (1995-2009)Áruszállítás (1995-2009)

Modal split (1995-2009)Modal split (1995-2009)

Vasúti árufuvarozásVasúti árufuvarozás

Piaci részesedés - 2009Piaci részesedés - 2009

III. MONOPÓLIUMTÓL A MAGÁNVASUTAKIG

1) MÁV- MÁV Zrt.

• MÁV – Szakosztályok, Főosztályok, Vasútigazgatóságok

• KPM – KÖVIM – Alágazati Főosztályok• KPM – I. Vasúti Főosztály – MÁV Vezérigazgatóság• MÁV – 100% állami tulajdon – monopólium• Rendszerváltás – MÁV Zrt.• GKM – önálló minisztérium megszűnése, alágazati

főosztályok megszűnése – funkcionális főosztályok• KEM - szakállamtitkárság. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium-infrastruktura

államtitkárság

2) Liberalizáció – EU irányelvek

• Közösségi és tagállami piacnyitás• Verseny – hatékonyabb működés

kikényszerítése• Állam – vasút szétválasztása• Infrastruktúra – vállalkozó vasutak

elkülönítése• Infrastruktúrához diszkriminációmentes

hozzáférés• Áruszállítási piac megnyitása• Utasjogok• Mozdonyvezetők képesítésének egyesítése

3) Magánvasutak megjelenése

• Megfelelő műszaki színvonalú vasúti pályainfrastruktúra

• Hatékony forgalmi szolgáltatás

• A környező országokhoz, a versengő alágazatok hasonló költségeihez és az infrastruktúra színvonalához igazodó infrastruktúra-használati díjak

• Megfelelő informáltság a szabad pályakapacitásokról és diszkriminációmentes hozzáférés az infrastruktúrához

• Korszerű és átlátható, a versengő alágazatokhoz igazodó szabályozási környezet

• Versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő

• Megfelelő tőkeellátottság

Az infrastruktúrát használók számának alakulása

41 857

31 87135 350

6 189

4 804

5 237

3 496

5 602

4 982

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2008 2009 2010

MÁV Cargo Zrt./Rail Cargo Hungaria Zrt. GYSEV Zrt. Többi vasúti társaság

Vasúti áruszállítás 2008-2010 (1000 t)Vasúti áruszállítás 2008-2010 (1000 t)

4) MÁV csoport - Rail Cargo Hungaria

• MÁV Zrt. – üzletágak – nem önálló jogi személy• ÁFU, SZEFU, PÁVU, Trakció – Igazgatóság• MÁV CARGO Zrt. – leányvállalatai – önálló jogi

személy• MÁV START Zrt. – MÁV TRAKCIÓ Zrt. – MÁV

GÉPÉSZET Zrt.• MÁV CARGO Zrt. – privatizáció• MÁV Zrt. – holding-Rail Cargo Hungaria

AktualitásokAktualitások

V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítása

Nemzeti Közlekedési Stratégia

Használat arányos útdíj bevezetése

TehermentesítTerületfejlesztésVasúti áruszállítás sebességének számottevő

emeléseMeglévő felújítás, átépítés, új nyomvonalKomárom - Szolnok

V0V0

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2020 lezárása, korszerűsítése

Ágazati stratégiák

Új Széchenyi Terv alágazatonkénti alapprogramokat határoz meg

NKSNKS

Azonos infrastruktúra használati feltételek

Szennyező fizet

Esély forgalom átterelése

2013. II. félév használatarányos útdíj2013. II. félév használatarányos útdíj

Köszönöm a figyelmet!