View
31
Download
1
Category
Preview:
DESCRIPTION
A privábankár.hu Növekedés 2013 című konferenciájára készített előadás 2013 szeptember 18. . Exporttöbblet, tőkekiáramlás és gazdasági stagnálás Magyarországon. Oblath Gábor MTA KRTK-KTI ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék. Mottó. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Exporttöbblet, tőkekiáramlás és gazdasági stagnálás Magyarországon
Oblath GáborMTA KRTK-KTI
ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
A privábankár.hu Növekedés 2013 című konferenciájára készített előadás2013 szeptember 18.
Mottó
“My dear, here we must run as fast as we can, just to stay in place. And if you wish to go anywhere you must run twice as fast as that.” (Lewis Carroll: Alice in Wonderland)
(Ahhoz, hogy előrejussunk, kétszer gyorsabban kell futnunk annál, mint amennyire tudunk)
Főbb megállapítások• Az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem
„jó”, a tőkekiáramlás pedig nem „rossz”– A két jelenség kb. egymás tükörképe– Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás,
különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont– az adósságleépülés (- leépítés) folyamata +– a hazai gazdaságpolitika áll , de – a kettőt nehéz különválasztani
• Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat (a cím stimmel)– a belföldi felhasználásban vannak fordulatra utaló jelek, ámde– ezt a nettó export negatív hatása jórészt ellensúlyozta
• Paradoxnak látszik, de az adósságleépülés lassulása (a nettó export csökkenő többlete) éppúgy akadálya lehet a növekedésnek, ahogyan eddig a belföldi felhasználás csökkenése volt
• Ez egyfajta növekedési csapda; a megoldások keresése a szakma és a gazdaságpolitika számára egyaránt kihívást jelent
Felépítés
• Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás és leépülés
• A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt elmozdulásai– A belföldi felhasználás (különösen a beruházás) és nettó export
kapcsolata• A csökkenő exporttöbblet, mint növekedési korlát• Záró gondolatok (az exporttöbblet nagyságán kívül is
vannak fontos dolgok)
I. Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás és leépülés
Néhány fontos összefüggés
• Folyó fiz mérleg (CA) = = nettó export (NX) + nettó jövedelem + egyoldalú folyó átutalások• CA = nemzetgazdasági megtakarítás (S) – felhalmozás (I)• CA + „tőkemérleg” (KA) = nettó finanszírozási képesség (NFK)• NFK kapcsolata a tőke ki/beáramlásával (FINA-val) és NFL változásával
– Ha NFK pozitív, akkor a tőke kiáramlik: a pénzügyi mérleg (FINA) negatív, és a nettó külföldi kötelezettségek (NFL) csökkennek (ez a helyzet 2009/2010 óta)
– Ha NFK negatív, a tőke beáramlik, a pénzügyi mérleg (FINA) pozitív, és a nettó külföldi kötelezettségek (NFL) nőnek (ez volt a helyzet 2009-ig)
• Az utóbbi összefüggések nem pontosan teljesülnek, mert– a fizetési mérlegben létezik statisztikai eltérés (NEO)– a NFL változását az átértékelődési hatások (pl. forint fel/leértékelődések) is
befolyásolják
A folyó+tőkemérleg (CA+KA=NFK) kapcsolata a pénzügyi mérleggel (FINA) és a NFK kapcsolata a nettó exporttal (NX)
-10%
-8%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
FINA+NEO
CA+KA
FINA
CA+KA+NEO -9%-8%-7%-6%-5%-4%-3%-2%-1%0%1%2%3%4%5%6%7%8%
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
CA+KA-NX
NX
CA+KA
y = 1,1254x - 0,0464R² = 0,938
-10%
-8%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
-6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10%
(CA+KA)/GDP
NX/GDP
NFK (nettó fin. kép.) „felülről”
NFK „alulról”
A pénzügyi mérleg (inverze) és a nettó export alakulása
(A pénzügyi mérleg egyenlege = nettó tőkeáramlás egyenlege)
-12%
-10%
-8%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
8%
NX/GDP
(-)FINA/GDP
-(FINA+NEO)/GDP
y = 1,1155x - 0,0517R² = 0,7865
y = 1,1254x - 0,0464R² = 0,938
-12%
-10%
-8%
-6%
-4%
-2%
0%
2%
4%
6%
-6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8%
(-)FINA/GDP
-(FINA+NEO)/GDP
NX/GDP
A nettó külföldi kötelezettségek (NFL) változása és a pénzügyi mérleg kapcsolata; az NFL összetevői
• dNFL – átértékelődések (– egyebek) = FINA +NEO• NFL = nettó adósság + nettó nem adósság (FDI) (kétféle értelmezés: FDI-adóssággal együtt vagy nélküle)• nettó adósság = bruttó adósság – bruttó adósság-típusú követelés• bruttó adósság = államadósság + magánadósság• magánadósság = pénzintézeti adósság + egyéb szektorok adóssága
25%
50%
75%
100%
125%
150%
175%
200%
225%
250%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külföldikötelezettség GFL
Bruttó külföldikövetelés GFA
Nettó külföldikötelezettség NFL
10%
30%
50%
70%
90%
110%
130%
150%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külföldi adósság(tul. hitellel)GFD1
Bruttó külföldi adósság-típusúkövetelés (tul. hitellel) GFA(D)1
Nettó külföldi adósság NFD1
10%
30%
50%
70%
90%
110%
130%
150%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külföldi adósság1(tul. hitel nélkül) GFD2
Bruttó külföldi adósság-típusú követelés (tul.hitel nélk) GFA(D)2
Nettó külföldi adósság NFD2
Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó külföldi kötelezettség-, illetveadósságállománya (kétféleképpen számítva)
GDP-arányos bruttó és nettó külföldi adósság: állam (kormányzat+MNB) és a magánszektor
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külső államadósság
Bruttó külső állami követelések
Nettó külső államadósság
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külső magánadósság (tul. hitellel)
Adósság-típusú külföldi magánkövetelések (tul.hitellel)
Nettó külső magánadósság (tul. hitellel)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külső magánadósság (tul. hitel nélk.)
Adósság-típusú külföldi magánkövetelések (tul.hitel nélk.)
Nettó külső magánadósság (tul. hitel nélk.)
A GDP-arányos bruttó külső magánadósság összetevői
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Bruttó külső magánadósság (tul.hitel nélk.)Pénzitézetek
Egyéb szektorok
A pénzintézeti külső adósság járult főként hozzá a magánadósság növekedéséhez, majd csökkenéséhezHitelszűke -> csökkenő fogyasztás és beruházás -> javuló NX
Az adósságfelhalmozás mechanikája
CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) + KA = =- FINA - NEO =
=dNFL - átértékelődés
Az adósságleépülés mechanikája: a stock-változással azonos irányú pénzügyi, ill. ellentétes reál (+ jövedelmi) tranzakciós
egyenlegek a fizetési mérlegben
dNFL - átértékelődés = = CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) + KA = =- FINA + NEO
Az, hogy az adósság (kötelezettség-) leépülést (stock- változást) a fizetési mérleg „felső” és „alsó” részében azonos mértékű, de ellentétes irányú változások kísérik, nem közgazdasági, hanem számviteli összefüggésA közgazdasági kérdés: az „alsó” rész mozgatja a „felsőt”, vagy a „felső” az „alsót”, esetleg mindkettőt harmadik (+további) tényezők mozgatják
II. A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt elmozdulásai
A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import változatlan áron: 2000-2013
(Ezer Mrd 2005. évi forintban; szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva)
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
5,5
6,0
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
GDP
Belföldi felhasználás
Export
Import
2 kérdés: Mi történt hosszú távon az egyes aggregátumokbanEhhez képest mi történt 2013 q1 és q2-ben
A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import volumenindexei, 2000-2013
(2005 átlaga=1)
0,60,70,80,91,01,11,21,31,41,51,61,7
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
GDP
Belföldi felhasználás
Export
Import
Felhasználási oldal: szintek és volumenindexek
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Háztartások fogyasztási kiadása
0,70
0,75
0,80
0,85
0,90
0,95
1,00
1,05
1,10
1,15
1,20
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Háztartásokfogyasztási kiadása
A GDP termelési oldala(szektoronkénti bruttó hozzáadott-érték + termékadók egyenlege)
2005. évi áron, ezer Mrd forintban
0
1
2
3
4
5
6
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Termékadók egyenlegeSzolgáltatásokÉpítőiparIparMezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Termelési oldal: volumenindexek
0,6
0,7
0,8
0,9
1,0
1,1
1,2
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Feldolgozóipar
Szolgáltatások
0,6
0,7
0,8
0,9
1,0
1,1
1,2
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
Mezőgazdaság Építőipar
A friss információkat összefoglalva
• A GDP kb. a 2005. évi szinten stagnál• A belföldi felhasználásban némi pozitív elmozdulás
2013-ban • Majdnem ugyanakkora negatív elmozdulás a nettó
exportban: ezért csekély a GDP-növekedés• A nagy exporttöbblet– jelentős „tartalékot” jelent a forrás-kiáramlás csökkenése
szempontjából– jelentős visszahúzó erőt jelenthet a növekedés
szempontjából
III. A nettó export és a gazdasági növekedés kapcsolata
A nettó export/GDP folyó és változatlan áron
-8%-6%-4%-2%0%2%4%6%8%
10%12%14%
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
NX/GDP (folyó ár)
NX/GDP (2005. évi ár)
A lényeg:A GDP-arányos nettó export és a beruházások alakulása
a visegrádi országokban
Nettó export/GDP
-2
-1
0
1
2
3
4
5
6
7
8
CZ HU PL SK
2009 2010 2011 2012
Beruházás/GDP
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
CZ HU PL SK
2009 2010 2011 2012
A hazai nettó export „javulását” az eleve alacsony beruházási hányad folyamatos csökkenése kísérte
A nettó export hatása
• A növekedés beindulása szempontjából az is gond, hogy a stagnálás időszakában a nettó export szárai nagyon nagyra nőttek a GDP arányában
• Kis elmozdulások is nagy hatást gyakorolnak a GDP-re• A nagy exporttöbblet finanszírozási oldalról nagy „tartalékot”
jelez a gazdasági növekedéshez• Ez a tartalék azonban látszólagos• Ha az import növekedése az exporthoz képest számottevően
gyorsul, nagyon kicsi lesz a növekedés
A belföldi felhasználás, az export és az import folyó és 2005. évi áron
A GDP-hez képest megemelkedett X és M szintek miatt is nehéz „BF-ból” növekedni
50%
60%
70%
80%
90%
100%
110%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
X (folyó ár)
M (folyó ár)
BF (folyó ár)
50%
60%
70%
80%
90%
100%
110%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
X (2005. évi ár)
M (2005. évi ár)
BF (2005. évi ár)
A belföldi felhasználás és a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez (az előző év azonos né.-hez viszonyítva, %-pontban)
y = -0,3698x + 1,2778R² = 0,5801
-6
-4
-2
0
2
4
6
-15 -10 -5 0 5 10 15
NX hozzájárulás (%-pont)
BF hozzájárulás (%-pont)
2013q1
2013q2
-15
-10
-5
0
5
10
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013
BF
NX
GDP
Összegzés• A külső adósság leépülése exporttöbblettel és
tőkekiáramlással jár• Nincs értelme az egyiket „kedvezőnek” a másikat
„kedvezőtlennek” ítélni• Az exporttöbblet hátterében a belföldi felhasználás
(különösen a beruházások) csökkenése áll • Egyelőre nincs jele növekedési fordulatnak• Az adósságleépülés lassulása egyfajta növekedési korlát lehet• Valószínűleg nem önmagában a nettó export
nagysága/változása, hanem annak összetétele és a hazai gazdaságpolitika minősége a lényeg
• Fontos kiegészítés: az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet!
FüggelékMagyarország GDP-arányos bruttó és nettó FDI állománya (kétféleképpen
számítva) és a FDI „egyéb tőke” (tulajdonosi hitel) állománya
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Tulajdonosi hitelek:adósság
Tulajdonosi hitelek:követelés
Tulajdonosi hitelek:nettó adósság
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
FDI: kötelezettség (tul. hitellel)
FDI: követelés (tul. hitellel)
FDI: nettó (tul. hitellel)
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
FDI: kötelezettség (tul. hitel nélk.)
FDI: követelés (tul. hitel nélk.)
FDI: nettó (tul. hitel nélk.)
Recommended