Exporttöbblet, tőkekiáramlás és gazdasági stagnálás Magyarországon

Oblath GáborMTA KRTK-KTI

ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

A privábankár.hu Növekedés 2013 című konferenciájára készített előadás2013 szeptember 18.

Mottó

“My dear, here we must run as fast as we can, just to stay in place. And if you wish to go anywhere you must run twice as fast as that.” (Lewis Carroll: Alice in Wonderland)

(Ahhoz, hogy előrejussunk, kétszer gyorsabban kell futnunk annál, mint amennyire tudunk)

Főbb megállapítások• Az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem

„jó”, a tőkekiáramlás pedig nem „rossz”– A két jelenség kb. egymás tükörképe– Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás,

különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont– az adósságleépülés (- leépítés) folyamata +– a hazai gazdaságpolitika áll , de – a kettőt nehéz különválasztani

• Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat (a cím stimmel)– a belföldi felhasználásban vannak fordulatra utaló jelek, ámde– ezt a nettó export negatív hatása jórészt ellensúlyozta

• Paradoxnak látszik, de az adósságleépülés lassulása (a nettó export csökkenő többlete) éppúgy akadálya lehet a növekedésnek, ahogyan eddig a belföldi felhasználás csökkenése volt

• Ez egyfajta növekedési csapda; a megoldások keresése a szakma és a gazdaságpolitika számára egyaránt kihívást jelent

Felépítés

• Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás és leépülés

• A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt elmozdulásai– A belföldi felhasználás (különösen a beruházás) és nettó export

kapcsolata• A csökkenő exporttöbblet, mint növekedési korlát• Záró gondolatok (az exporttöbblet nagyságán kívül is

vannak fontos dolgok)

I. Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás és leépülés

Néhány fontos összefüggés

• Folyó fiz mérleg (CA) = = nettó export (NX) + nettó jövedelem + egyoldalú folyó átutalások• CA = nemzetgazdasági megtakarítás (S) – felhalmozás (I)• CA + „tőkemérleg” (KA) = nettó finanszírozási képesség (NFK)• NFK kapcsolata a tőke ki/beáramlásával (FINA-val) és NFL változásával

– Ha NFK pozitív, akkor a tőke kiáramlik: a pénzügyi mérleg (FINA) negatív, és a nettó külföldi kötelezettségek (NFL) csökkennek (ez a helyzet 2009/2010 óta)

– Ha NFK negatív, a tőke beáramlik, a pénzügyi mérleg (FINA) pozitív, és a nettó külföldi kötelezettségek (NFL) nőnek (ez volt a helyzet 2009-ig)

• Az utóbbi összefüggések nem pontosan teljesülnek, mert– a fizetési mérlegben létezik statisztikai eltérés (NEO)– a NFL változását az átértékelődési hatások (pl. forint fel/leértékelődések) is

befolyásolják

A folyó+tőkemérleg (CA+KA=NFK) kapcsolata a pénzügyi mérleggel (FINA) és a NFK kapcsolata a nettó exporttal (NX)

-10%

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

2%

4%

6%

8%

10%

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

FINA+NEO

CA+KA

FINA

CA+KA+NEO -9%-8%-7%-6%-5%-4%-3%-2%-1%0%1%2%3%4%5%6%7%8%

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

CA+KA-NX

NX

CA+KA

y = 1,1254x - 0,0464R² = 0,938

-10%

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

2%

4%

6%

-6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10%

(CA+KA)/GDP

NX/GDP

NFK (nettó fin. kép.) „felülről”

NFK „alulról”

A pénzügyi mérleg (inverze) és a nettó export alakulása

(A pénzügyi mérleg egyenlege = nettó tőkeáramlás egyenlege)

-12%

-10%

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

2%

4%

6%

8%

NX/GDP

(-)FINA/GDP

-(FINA+NEO)/GDP

y = 1,1155x - 0,0517R² = 0,7865

y = 1,1254x - 0,0464R² = 0,938

-12%

-10%

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

2%

4%

6%

-6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8%

(-)FINA/GDP

-(FINA+NEO)/GDP

NX/GDP

A nettó külföldi kötelezettségek (NFL) változása és a pénzügyi mérleg kapcsolata; az NFL összetevői

• dNFL – átértékelődések (– egyebek) = FINA +NEO• NFL = nettó adósság + nettó nem adósság (FDI) (kétféle értelmezés: FDI-adóssággal együtt vagy nélküle)• nettó adósság = bruttó adósság – bruttó adósság-típusú követelés• bruttó adósság = államadósság + magánadósság• magánadósság = pénzintézeti adósság + egyéb szektorok adóssága

25%

50%

75%

100%

125%

150%

175%

200%

225%

250%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külföldikötelezettség GFL

Bruttó külföldikövetelés GFA

Nettó külföldikötelezettség NFL

10%

30%

50%

70%

90%

110%

130%

150%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külföldi adósság(tul. hitellel)GFD1

Bruttó külföldi adósság-típusúkövetelés (tul. hitellel) GFA(D)1

Nettó külföldi adósság NFD1

10%

30%

50%

70%

90%

110%

130%

150%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külföldi adósság1(tul. hitel nélkül) GFD2

Bruttó külföldi adósság-típusú követelés (tul.hitel nélk) GFA(D)2

Nettó külföldi adósság NFD2

Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó külföldi kötelezettség-, illetveadósságállománya (kétféleképpen számítva)

GDP-arányos bruttó és nettó külföldi adósság: állam (kormányzat+MNB) és a magánszektor

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külső államadósság

Bruttó külső állami követelések

Nettó külső államadósság

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külső magánadósság (tul. hitellel)

Adósság-típusú külföldi magánkövetelések (tul.hitellel)

Nettó külső magánadósság (tul. hitellel)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külső magánadósság (tul. hitel nélk.)

Adósság-típusú külföldi magánkövetelések (tul.hitel nélk.)

Nettó külső magánadósság (tul. hitel nélk.)

A GDP-arányos bruttó külső magánadósság összetevői

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külső magánadósság (tul.hitel nélk.)Pénzitézetek

Egyéb szektorok

A pénzintézeti külső adósság járult főként hozzá a magánadósság növekedéséhez, majd csökkenéséhezHitelszűke -> csökkenő fogyasztás és beruházás -> javuló NX

Az adósságfelhalmozás mechanikája

CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) + KA = =- FINA - NEO =

=dNFL - átértékelődés

Az adósságleépülés mechanikája: a stock-változással azonos irányú pénzügyi, ill. ellentétes reál (+ jövedelmi) tranzakciós

egyenlegek a fizetési mérlegben

dNFL - átértékelődés = = CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) + KA = =- FINA + NEO

Az, hogy az adósság (kötelezettség-) leépülést (stock- változást) a fizetési mérleg „felső” és „alsó” részében azonos mértékű, de ellentétes irányú változások kísérik, nem közgazdasági, hanem számviteli összefüggésA közgazdasági kérdés: az „alsó” rész mozgatja a „felsőt”, vagy a „felső” az „alsót”, esetleg mindkettőt harmadik (+további) tényezők mozgatják

II. A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt elmozdulásai

A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import változatlan áron: 2000-2013

(Ezer Mrd 2005. évi forintban; szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva)

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

5,5

6,0

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

GDP

Belföldi felhasználás

Export

Import

2 kérdés: Mi történt hosszú távon az egyes aggregátumokbanEhhez képest mi történt 2013 q1 és q2-ben

A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import volumenindexei, 2000-2013

(2005 átlaga=1)

0,60,70,80,91,01,11,21,31,41,51,61,7

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

GDP

Belföldi felhasználás

Export

Import

Felhasználási oldal: szintek és volumenindexek

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

Háztartások fogyasztási kiadása

0,70

0,75

0,80

0,85

0,90

0,95

1,00

1,05

1,10

1,15

1,20

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

Háztartásokfogyasztási kiadása

A GDP termelési oldala(szektoronkénti bruttó hozzáadott-érték + termékadók egyenlege)

2005. évi áron, ezer Mrd forintban

0

1

2

3

4

5

6

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

Termékadók egyenlegeSzolgáltatásokÉpítőiparIparMezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Termelési oldal: volumenindexek

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

1,1

1,2

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

Feldolgozóipar

Szolgáltatások

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

1,1

1,2

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

Mezőgazdaság Építőipar

A friss információkat összefoglalva

• A GDP kb. a 2005. évi szinten stagnál• A belföldi felhasználásban némi pozitív elmozdulás

2013-ban • Majdnem ugyanakkora negatív elmozdulás a nettó

exportban: ezért csekély a GDP-növekedés• A nagy exporttöbblet– jelentős „tartalékot” jelent a forrás-kiáramlás csökkenése

szempontjából– jelentős visszahúzó erőt jelenthet a növekedés

szempontjából

III. A nettó export és a gazdasági növekedés kapcsolata

A nettó export/GDP folyó és változatlan áron

-8%-6%-4%-2%0%2%4%6%8%

10%12%14%

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

NX/GDP (folyó ár)

NX/GDP (2005. évi ár)

A lényeg:A GDP-arányos nettó export és a beruházások alakulása

a visegrádi országokban

Nettó export/GDP

-2

-1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

CZ HU PL SK

2009 2010 2011 2012

Beruházás/GDP

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

CZ HU PL SK

2009 2010 2011 2012

A hazai nettó export „javulását” az eleve alacsony beruházási hányad folyamatos csökkenése kísérte

A nettó export hatása

• A növekedés beindulása szempontjából az is gond, hogy a stagnálás időszakában a nettó export szárai nagyon nagyra nőttek a GDP arányában

• Kis elmozdulások is nagy hatást gyakorolnak a GDP-re• A nagy exporttöbblet finanszírozási oldalról nagy „tartalékot”

jelez a gazdasági növekedéshez• Ez a tartalék azonban látszólagos• Ha az import növekedése az exporthoz képest számottevően

gyorsul, nagyon kicsi lesz a növekedés

A belföldi felhasználás, az export és az import folyó és 2005. évi áron

A GDP-hez képest megemelkedett X és M szintek miatt is nehéz „BF-ból” növekedni

50%

60%

70%

80%

90%

100%

110%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

X (folyó ár)

M (folyó ár)

BF (folyó ár)

50%

60%

70%

80%

90%

100%

110%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

X (2005. évi ár)

M (2005. évi ár)

BF (2005. évi ár)

A belföldi felhasználás és a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez (az előző év azonos né.-hez viszonyítva, %-pontban)

y = -0,3698x + 1,2778R² = 0,5801

-6

-4

-2

0

2

4

6

-15 -10 -5 0 5 10 15

NX hozzájárulás (%-pont)

BF hozzájárulás (%-pont)

2013q1

2013q2

-15

-10

-5

0

5

10

I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013

BF

NX

GDP

Összegzés• A külső adósság leépülése exporttöbblettel és

tőkekiáramlással jár• Nincs értelme az egyiket „kedvezőnek” a másikat

„kedvezőtlennek” ítélni• Az exporttöbblet hátterében a belföldi felhasználás

(különösen a beruházások) csökkenése áll • Egyelőre nincs jele növekedési fordulatnak• Az adósságleépülés lassulása egyfajta növekedési korlát lehet• Valószínűleg nem önmagában a nettó export

nagysága/változása, hanem annak összetétele és a hazai gazdaságpolitika minősége a lényeg

• Fontos kiegészítés: az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet!

FüggelékMagyarország GDP-arányos bruttó és nettó FDI állománya (kétféleképpen

számítva) és a FDI „egyéb tőke” (tulajdonosi hitel) állománya

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Tulajdonosi hitelek:adósság

Tulajdonosi hitelek:követelés

Tulajdonosi hitelek:nettó adósság

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

FDI: kötelezettség (tul. hitellel)

FDI: követelés (tul. hitellel)

FDI: nettó (tul. hitellel)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

FDI: kötelezettség (tul. hitel nélk.)

FDI: követelés (tul. hitel nélk.)

FDI: nettó (tul. hitel nélk.)