Folyó és város - sze.huhtms/blog/ktdk/a01.pdf · Folyómenti kultúrák, egykor Az emberi...

Folyó és városMosoni-Duna és Győr

Horváth Tamás építész szakos hallgató dolgozataa Széchenyi István Egyetem 2006 őszén megtartottTudományos és Művészeti Diákköri KonferenciájáraKonzulens dr. Somfai Attila egyetemi docens

Dunaújváros - http://www.hid-egyesulet.hu/foto/keptar/latkep.jpg

Folyó és város

A folyó egy nagy kiterjedésű, természetes eredetű, felszíni vízáramlás. A folyók vízének utánpótlását a légkörben lezajló csapadékképződés biztosítja. A csapadék kisebb erekben, patakokban gyűlnek össze a domborzati viszonyok által meghatározott vízgyűjtő területről. A kisebb vízfolyások később a folyó főáramába csatlakoznak, mely az összegyűjtött vizet valamely nagyobb víztestbe, tóba, tengerbe vagy óceánba vezeti.

A víz a gravitáció erő hatására a felszínen kialakult lejtős csatornán, vagyis a medren lefele folyik. A csatorna alját mederfenéknek nevezzük. A folyó széleinél találhatók a partok.

http://en.wikipedia.org/wiki/River

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A városokban a letelepülők lakó- és munkahelye együtt található meg a kereskedelem, közigazgatás és a kultúra intézményeivel.

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utakmentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, pl. kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj, stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá olyan városok is, amelyek egyéb speciális okot szolgáltatnak az emberek tartós egy helyben tartózkodására (iskola, fürdő, hit).

http://hu.wikipedia.org/wiki/Város

Krka folyó - http://www.schefferj.ps.hu/images/Cro_Krka/KrkaFolyo1_800.jpg

Folyómenti kultúrák, egykor

Az emberi történelem első kultúrái és azok települései, városai folyók mentén jöttek létre.

Az ókori kultúrák gazdasága a mezőgazdasági termelésen alapult, melyhez elengedhetetlen az édesvíz közelsége. A mezőgazdasági területeken kereskedelmi csomópontok jöttek létre, melyeknél alakultak ki az első városok. Különösen kedvező helyzetűek voltak azok a városok, melyeken szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonal is áthaladt. A városok lakossága a kereskedelem mellett a kézműiparból élt. A városokban űzött számos iparág felhasználta a folyók vizét, vagy a folyóvízben rejlő dinamikus energiát a technológiájában. A városlakók gyakran felhasználták a folyók vizét, hogy védelmük legyen a külső támadások ellen.

A folyóvizek funkcióiaz emberi felhasználástekintetében, egykor:

IvóvízÖntözővízKözlekedésSzállításIpari vízEnergiahordozóVédelem

Google Earth

Egyiptom[Nílus]

Mezopotámia[Tigris, Eufrátesz]

Indus-völgy

Gangesz-völgy

Kína[Jangce, Huangho]

Folyómenti kultúrák, ma

A folyóvizek funkciói az emberi felhasználás tekintetében, ma:

Ipari vízEnergiahordozóSzállításRekreáció, sportTurizmusKözlekedésÖntözővíz

Az első civilizációktól történelmünkben eltelt 4-6 évezred alatt az ember és természet viszonya sokban változott. A folyóvizek bizonyos funkciói teljesen feledésbe merültek, bizonyos funkciók pedig előtérbe kerültek. Például a közlekedésben, szállításban sokkal gyorsabb és kötöttségektől mentesebb eszközeink vannak. A mai haditechnika mellett egy folyó nem képes már védelmet adni. Ugyanakkor a folyóvizek máig megtartották energiahordozó és technológiai víz szerepüket. Viszont új funkció, hogy a mai városokban a rekreáció helyeivé válnak a folyópartok a városlakók és a turisták számára.

Rotterdam - Google Earth

A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés

Győrt „a folyók városának” nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó folyik keresztül, és környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek ‘kihasználtsága’, a város életében betöltött szerepe a lehetőségekhez képest rossz. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kedvezőtlen változások, a vízszint csökkenése sok lehetőségtől fosztotta meg a „vizek városát”.

http://www.gyor2010.hu/magyar/02_fejlesztesek_rovid_ismertetese/14_folyo.pdf

A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés

Az elmúlt időszakban sok fórumon került elő a győri Mosoni-Duna partok állapota és az azokban rejlő fejlesztési lehetőségek. A Nemzetközi Duna Program, az új városrendezési tervek és a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretei között körvonalazódni látszik egyfajta fejlesztési koncepció. Előbbi a Dunát és mellékágait mint emberek, állatok, növények és egyéb organizmusok élőhelyét kívánja vízügyileg és környezetvédelmileg rehabilitálni. Utóbbiak a folyót és annak városi szakaszait inkább emberi élőhelyként tekintik, a partok rekreációs célokra történő felhasználását javasolják.

A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés

A Mosoni-Duna rehabilitációja által a térség gazdasága fejlődhet, turisztikai vonzereje megnőhet. Mindezeknek a városlakók életminőségére, a város kulturális életére is pozitív hatással lehetnek.

A projekt fő elemei: a Mosoni-Duna torkolati vízszintszabályozó műtárgy elkészítése; folyószabályozás, teljes partrendezés és kishajó kikötőhelyek létesítése Győrben; az Iparcsatorna rehabilitációja valamint a Püspökerdei-holtág rehabilitációja, evezős és kajak-kenus pálya létesítése.

Google Earth

Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Дунав, Dunăre, Дунай

Tíz országon halad át, a vízgyűjtő területe hét további országot érint. Fontos nemzetközi hajóút.

A Dunát három szakaszra lehet bontani. Felső szakasz (Morva torkolatig): gyors sodrás, jelentős esése. Középső szakasz (a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig): sebessége mérséklődik. Alsó szakasz (Duna-deltáig): nagyon lassú folyású, kis esésű, a deltánál már szinte állóvíz.

Hossz: 2 888 kmForrás szintje: 1 078 m Átlagos vízhozam: Passau előtt: 580, Bécs: 1900, Budapest: 2350, a torkolat előtt: 6500 m³/s Forrás: Fekete-erdőTorkolat: Fekete-tengerVízgyűjtőterület 817 000 km²

http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna

Goggle Earth

A Mosoni-Duna a Duna fattyúágaA Duna fattyúága, mely Oroszvár és Dunacsunyközött ágazik ki, és Véneknél tér vissza a folyóba 125 km futás után. A folyó egészére kis esés és sebességjellemző, mint az alföldi folyókra általában. Viszonylag csekély dinamikus ereje miatt alkalmazkodni kényszerült a domborzati viszonyokhoz, ezért oly rendkívül kanyargós a vonalvezetése.A Rábca és a Rába vizeinek befogadásával a folyó hajózható méretűre nő a 14-es folyam kilométerig. A folyó átlagos szélessége itt 100-120 méter, mélysége 3,5 méter.

A folyó erősen ingadozóvízjárású. Vízjátéka

megközelíti a hét métert. A vízhozam a Felső-Duna

vízgyűjtő területének csapadékviszonyaitól függ.

Áradásra a tél utánihóolvadás idején és

júliusban kell számítani, mikor jelentősebb

csapadék hullik a felső területeken és olvad a

hegyekben is.

Győr folyóinak történeti vízrajza

A Mosoni-Duna vonalvezetése a 19. század végéig nagyrészt természetes változások miatt módosult.A 16. századra egy természetes sziget (Városrét) alakult ki a mai Rába gyár területén, mely

hamarosan el is tűnik a térképekről. A 17. századtól a várost S kanyarral megközelítő folyó racionalizálta folyási irányát és felhagyott a Nagy-Tákó kerülgetésével.

Mederállapotok a 20. század elejénMederállapotok a 17-18. században

Mederállapotok a 16. századbanFeltételezett mederállapotok a római korban

Győr folyóinak történeti vízrajza

A Duna szabályozásakor (1886-94) torkolatát Véneknél leszűkítették, a vízszint emelése érdekében. 1907-ben megépült a rajkai zsilip, az Öreg-Dunai árvizek kizárására. 1924-re készült el a 2,3 km hosszú 8-11 m mély Ipar-csatorna, kifejezetten hajózásra. A Győr környéki szakaszok további szabályosodása 1985-ben történt, mikor egy 2 km-es csatornával levágtak egy kanyarulatot a Püspök-erdőn keresztül.

Mederállapotok napjainkban

Dr. Somfai Attila ábrái

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

A mai Győr elődjének ókori megalapításában döntő szempont volt föld- és vízrajzi helyzete. Már az ókorban is létezett a Budát Béccsel összekötő, a Duna déli partját kísérő kereskedelmi útvonal. Továbbá a dunai hajózás is a Mosoni-Duna ágon folyt, mivel az Öreg-Duna hajózásra alkalmatlan volt.

Az ókori római település castruma a mai Káptalandomb helyén, egy parti dűnén állt. Később itt építették ki az első várat, melyhez délről és keletről váralja falu csatlakozott. A török fenyegetettség idején új, nagyobb várat építettek a Káptalandombtól délkeletre elhelyezkedő árvízmentes teraszra, olasz stílusban, vizesárok rendszerrel. A 16. században kezdődik meg a folyókon túli területek benépesülése. Kialakul Újfalu (ma Újváros), Sziget és a Duna túlpartján Révfalu-Pataháza.

N. Aginelli, G. Hufnagel rézmetszete, 1566

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

A vár északi bástyái és a Duna kapu előtti térségben kikötő és rév átkelőhellyel működött. Az itt megforduló burcsellás hajók főként gabonát szállítottak.

A várfalakat a 19. század elejétől kezdtek elbontani. Mára csak a Káptalandombot szegélyező bástya és félbástya áll, és látható még a Duna-bástya egy része is.

Ludwig Rohbock acélmetszetei, s.a.

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

A várfaldöntések után épülő Duna-parti házak többsége mag- vagy raktár. A gabonakereskedelem és a gabona vízi szállítása a 19. század végén volt a legintenzívebb. A Dunán már pontonhídon lehet átkelni.

Polgár Bertalan képeslapja, 1899 előtt

Nitsmann József képeslapja, 1907 előtt

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

A keleti és déli terjeszkedés is a várfal döntések után indul meg. Kialakul Ferdinánd- és Ferencváros.A 20. század elején Győr intenzíven iparosodik, létrejön Gyárváros, a szükséges vízi infrastruktúrával,

kikötővel, csatornával. A városrész átalakulása most van kezdeti stádiumában. Az egykori Rába Vagon-és Gépgyár Rt. elköltözött, csarnok épületeit lebontják, helyükön lakóterület lesz.

Barasits, Bp. képeslapja, s.a.

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

Az 1930-as évektől figyelhető meg a folyópartok tudatos rekreációs hellyé alakítása. Az Aranypartot ekkor intenzív élet jellemzi, de ekkor épül ki a strandfürdő és számos csónakház is.

Glück József fotója, 1920-as évek.

Glück József fotója, 1920-as évek.

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

1928-ra a kecskelábú hidat acél ívhíd váltja fel, 1938-ra a pattantyús házak helyét a piac veszi át, melynek helye a Dunakapu tér még ma is rendezetlen. A szemközti parton elhagyott csónakház áll.

Glück József fotója, 1920-as évek.

Burián György légifelvétele, 1999.

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

1975-ben megépül a mai egyetemi épületek többsége Révfaluban. 1985-ben elkészül a Püspök erdei átvágás. A csatorna nyílegyenes volta miatt még ma sem hat természetesnek, húsz év elmúltával.

Járai Rudolf fotója, 1961.

Burián György légifelvételei, 1999.

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Az emberi igények, a gazdálkodási mód, a közlekedési, szállítási módszerek változása környezetünk lassú átalakulását vonják maguk után. Ezt az átalakulást tudatosan szeretnénk megtervezni, irányítani, hogy az előremutató legyen és emelje a lakókörnyezetünk minőségét.

A tervezést mindig meg kell előznie egyfajta kutató munkának, különösen egy olyan komplex feladatnál mint egy város vízpartjainak rendezése. A kialakult helyzet bonyolultsága miatt célszerű azt funkcionális elemeire bontva, csak egy-egy kérdést vizsgálva áttekinteni. Végül a kérdésekre kapott válaszok segítenek megtalálni azokat a kisebb, karakterisztikus területenként, melyek egy-egy egységet alkotnak.

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Határvonalak A víztől védett területen álló épített környezet egyes karakterisztikus egységei

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Téglalapok Az árterületen álló egyes épületek

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Téglalapok Az árterületen álló vízpart feltétlen közelségét igénylő funkciójú épületek

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Pontok Történések a vízen, intenzív vízhasználat helyei

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Vonalak Partszakaszok, ahol ember és víz kapcsolatba kerül (úszás, vízre szállás)

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Vonalak Az árvízvédelmi gát vonalvezetése

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Vonalak A folyóhoz kapcsolódó sétaútak (gát belül: gát mellvédes, kívül: mellvéd nélküli)

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Vastag vonalak A vizuális érzékelés határai, panorámát záró elemek

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

A vizsgált szempontok eredményeinek együttes ábrázolása a karakterisztikus területek megtalálásához.

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Határvonalak A fenti jellemzők vizsgálatával meghatározott karakterisztikus egységek határai

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

A folyam jellegzetes szakaszai az ortofotón ábrázolt viszonyok alapján meghatározhatók. Az így kialakult szakaszoknál újból fel kell tennünk a viszonyokat vizsgáló kérdéseket, hogy az egyes területekről objektív képet kaphassunk. A területek tulajdonságai rávilágítanak erősségeikre és hiányosságaikra, megkönnyítik a fejlesztés irányainak és lehetőségeinek meghatározását.

é1 é2é3 é4

é5 é6

d1d2 d3

d4

d5 d6 d7

A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben

**

Gáton és parti parkon

Közepes

*****

Szabad strand, röplabdaés nudista strand

Lapos Tanszék

Nincs

Park, gyepes, homokos felület

é2: Gyepes Aranypart

*********Fejleszthető-e a terület?

Gáton és körömvonalánGáton és körömvonalánGáton, folyó alig látható!Gáton és parti parkonGáton és ösvényekenSétalehetőségek

KicsiKicsiKözepesKözepesKözepesGát távolsága a parttól

************Kihasználtság foka

NincsMinimális csónakházipart használat

Horgászstégek, horgászat,szalonna sütés

Szabad strandolás,szalonnasütés, foci pálya

Elbújó fürdőzők, napozók,Kajak és kenu sport

Vitalitás a vízenés a parton

NincsKét csónakház[egyik már rom]

Szórakozó helyek ésevezős csónakházNincsNincsÉpületek az ártéren

[vízzel intenzív kapcsolat]

Kertváros, rendeződő beépítés

4 szintes társasházakTöbbszintes, vegyes beépítésEgyetemi együttes, kollégiumNincsÉpített környezet

Keskeny fás partKeskeny fás part, köves rézsűFüves part, néhány fávalGondozott közpark, fás,

füvesFás-bozótos partPart kiképzés

é6: Fás parté5: Fás part, csónakházakkal

é4: Beépített partszakasz

é3: Ligetes Aranypart

é1: Püspök erdei átvágás partjaSzakasz

é1 é2é3 é4

é5 é6

d1d2 d3

d4

d5 d6 d7

A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben

***

Szabadon a strandolóknak

Nagy

**

Strandhasználata folyóval nincs kapcsolat

Kiszolgáló épületek,Öltözőépület

Rendezetlen, 2-3 szint

Füves, kis fák, köves rézsű

d3: Strand és fürdő

*****************

Gáton és ösvényekenNincsParkoló és a Dunakapu térKiépített sétányonGáton és körmén, nem láthatóGáton és ösvényeken

NagyMinimálisKicsiKözepesKözepesKözepes

****************

NincsNincsNagyobb hajók,étteremhajó

Horgászstégek, horgászat,csónakház használat

Kajak és kenu sportstégek, kishajó kikötők

Elbújó fürdőzők, napozók,Kajak és kenu sport

NincsNincsNincsCsónakház,Papnevelde

Uszoda, Kajak-kenu telep,szálló, panzió és fogadóNincs

Ipari beépítés, bontásra várIpari beépítés, átalakulóban2-4 szint, rendezetlen beépítésTörténeti beépítés, 2-3 szintKertvárosias és ipari

beépítésNincs

Széles fás-bozótos partKövezett részű és bozótosKövezett part és rézsűKavicsos part, köves rézsűFüves, néhány fa, köves rézsűFás-bozótos part

d7: Széles fás part – Városrétd6: Rakpartd5: Dunakapu tér

alatti parkolód4: Kastély-bástyad2: Vízicentrum és szállók

d1: Püspök erdei átvágás partja

A folyók és az ember kapcsolatának alapproblémái

A folyók kellemetlen tulajdonsága, változó vízjárásuk, és a lehetséges árvizek veszélye. A kellemetlenségek elkerülése érdekében gátakat és más műtárgyakat építünk a folyók szabályozására.A folyók városi környezetbe integrálásának legnagyobb nehézségét a változékonyságuk jelenti.A védművek gyakran megakadályozzák a városlakók és a természetes környezetet képviselő folyó intenzív kapcsolatát.

A városi folyópartok egyik kialakítási módja utcaszerűen kezeli a folyót. Két oldalán, az árvízmentes területre épített [sokszor nagy költséggel feltöltött], viszonylag magas házak térfalat képeznek. A partokat kövezett rézsűkkel, vagy merőleges partfallak képezik ki. Ez a kialakítás városias, s így nem hat természetesnek, főként a [vízi-, szárazföldi] közlekedés és a reprezentáció igényeit tudja kielégíteni. A másik jellegzetes megoldás, szabályozott kis ingadozású és vízhozamú folyóknál alkalmazható. A folyónak széles hullámteret építenek ki. Melynek teraszos, parkosított, fásított kialakítása [esetenként] a gátak szükségtelenségét is eredményezheti. Ez egészen más városi szituációt eredményez. A városban van egy széles parksáv, melynek közepén folyik a folyó. Ez a kialakítás a lehető legkedvezőbb a rekreációs, felüdülést szolgáló vagy idegenforgalmi funkciók számára.

Győrben a Mosoni-Duna partjainál is gondot jelentenek a magas gátak, sajnálatos módon hullámtér arányai sok helyütt kedvezőtlenek, közel van a parthoz a töltés ezért a köztes teret nehéz beélni.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben

A folyó és a város méreteinek aránya tehát egészen mások. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy München nem szorította be a folyót mindenütt egy keskeny sávba, hanem széles parkos-ligetes ártereket is hagyott számára. A part rendezéséhez tehát elegendő hellyel rendelkeztek. A folyó kis szélessége, hajóforgalom mentessége lehetővé teszi sűrű áthidalását. Összességében a feltételek némileg kedvezőbbek a hazai viszonyoknál. A városlakó ember és az élővíz találkozásának terei könnyebben létrehozhatók.A müncheni példa irányadó, a győri helyzet izgalmas kihívás.

Az Isar az Alpokban ered a majd 3000 méter magas Zugspitze közelében, kevesebb mint 100 km hosszú utat tesz meg, München eléréséig. Az Isar a mi Mosoni-Dunánk-nál keskenyebb, kisebb

vízhozamú folyó. Az Isar ezután még 150 km-t fut, ahol a Dunába ömlik.München Németország harmadik legnagyobb városa, lakossága 1,2 millió mely adat Győr

lakosainak számával összehasonlítva mintegy tízszeres.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben

Az új Isart széles folyómederrel és lankás lejtőjű, jól bejárható folyóparttal alakítják ki. Bizonyos szakaszokon nem építenek (sőt bontanak) védművet. Az áreteret, ahol lehet átengedik azt a természetes fejlődésnek. A folyómedret kiszélesítik és a mederbe kavicsszigeteket vagy félszigeteket építenek, ezzel fokozva a folyómeder szerkezeti sokféleségét. A partot teraszosan alakítják ki ezzel az Isar partjai a városlakók számára újra bejárhatók és megélhetők lesznek és az áradások alkalmával is elegendő tere lesz a víznek.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben

Az Isar rehabilitációja 2000-ben kezdődött el a tényleges, fizikai munkák tekintetében. Azóta már az ötödik ütemet alakítják át. Minden új szakaszban új technikai problémákat kell megoldaniuk, a természetes állapotok visszaállítása és a vízhasználatra ösztönzői környezet kialakítása mellett.

Kutatás folytatásának lehetőségei

Városrendezés, tájrendezés területén:Kutatás további pozitív példák után a városi folyórehabilitációk területénKonkrét tájrendezési javaslatok megfogalmazása a Mosoni-Duna rehabilitációjához

Épületszerkezettan területén:Ártéri épületekkel, építményekkel kapcsolatos újszerű megoldások kutatásaÚszó szerkezetek (parti stégtől kisebb épületekig)Vízzáró szerkezetek, különböző anyagokból(különös tekintettel a szerkezet vízzárára és felúszás elleni védelmére)

Köszönöm szíves figyelmüket!