View
205
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Citation preview
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI
LEHETŐSÉGEK A DÉL-ALFÖLDÖN
Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban
CSMKIK – Enterprise Europe Network Szegedi Iroda
Szakmai rendezvény, Szeged, 2013. október 1.
.
Prof. Dr. Lengyel ImreMTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár
Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Előadás szerkezeteKiinduló gondolatok:
Regionális/helyi gazdaságfejlesztés: a térség versenyképességének javítása, egyrészt a munkatermelékenység növelése, másrészt a foglalkoztatás kiterjesztése által
Két, egymással disszonanciában lévő cél
Előadásom felépítése:
1. Helyzetkép és realitások
2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok
3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 között
GDP/lakos (PPS), %(EU-27=100)
Foglalkoztatott-sági ráta, %
(20-64 évesek)
Munkanélküli-ségi ráta, %
(15-74 évesek)
Diplomások aránya, %
(25-64 évesek)
2009-2000 2007 2011 2000 2010 2000 2011 2011
Közép-Magyar. +26 101,5 105,9 65,3 65,0 5,2 8,8 30,9
Közép-Dunántúl +2 56,9 58,7 64,6 62,5 4,8 9,3 17,2
Nyugat-Dunánt. -1 60,1 67,4 68,9 64,1 4,2 7,4 17,9
Dél-Dunántúl +4 41,8 44,1 58,1 58,1 7,8 12,7 16,6
Észak-Magyar. +5 39,3 39,8 53,9 53,7 10,1 16,7 15,6
Észak-Alföld +7 38,6 42,5 53,7 54,4 9,2 14,5 16,3
Dél-Alföld +3 40,6 43,7 61,0 59,5 5,2 10,6 17,1
Magyarország +11 61,5 65,7 61,2 60,4 6,4 10,9 21,0
EU-27 100 100,0 100,0 66,5 68,5 - 9,6 22,4*
1. Helyzetkép és realitások
Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)
A munkanélküliségi ráta (%) a 15-74 évesek körében
(munkaerő-felmérés)
3
5
7
9
11
13
15
17
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Szabolcs-Sz-B.
Borsod-Abaúj-Z.
Nógrád
Hajdú-Bihar
Békés
Heves
Somogy
Jász-Nagykun-Sz.
Baranya
Veszprém
Bács-Kiskun
Zala
Fejér
Magyarország
Tolna
Vas
Csongrád
Komárom-Eszt.
Pest
Győr-Moson-S.
Budapest
Munkanélküliségi ráta alakulása a Dél-alföldi régió
kistérségeiben
0
5
10
15
20
25
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Sarkadi
Mezőkovácsházai
Jánoshalmi
Bácsalmási
Békési
Szeghalmi
Kunszentmiklósi
Makói
Kalocsai
Bajai
Mórahalmi
Kisteleki
Csongrádi
Kiskunmajsai
Orosházai
Kiskunhalasi
Hódmezővásárhelyi
Szarvasi
Kiskőrösi
Kecskeméti
Békéscsabai
Gyulai
Szentesi
Kiskunfélegyházi
Szegedi
Munkanélküliség és a kistérségek lakónépességének nagysága
0
5
10
15
20
25
30
0 50.000 100.000 150.000 200.000 250.000 300.000
Kistérség lakónépessége (fő, 2008)
Mu
nkan
élk
üli
ség
i rá
ta (
%,
2009)
2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok
• Térségekben, városi vonzáskörzetekben kell gondolkozni, ha tartós munkahelyeket szeretnénk ösztönözni
• Újra kell gondolni a fejlesztési célrendszert: az üzleti szféra valós érdekei és igényei mentén
• Integrált térségi stratégiát kell kidolgozni (erős a verseny a térségek és az ott működő vállakozások között)
A vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai és fejlesztésük
Iparági versenyelőnyök determinánsai Michael Porter szerint (Marshallt modernizálva):• Makrogazdasági feltételek: infrastruktúra, intézmények és gazdaságpolitkák stb.• Mikrogazdasági feltételek:- a vállalati működés és stratégia kifinomultsága (közgazdaságtudomány: belső
méretgazdaságosság),- a helyi üzleti környezet minősége (közgazdaságtudomány: külső méretgazdaságosság):
ahonnan a munkaerő, helyi szolgáltatások stb. érkezik- regionális klaszterek fejlettsége
Makrogazdasági versenyképesség
Mikrogazdasági versenyképesség
Társadalmi infrastruktúraés közintézmények
(közintézmények, alapvetőhumán erőforrás,
jogszabályi háttér)
Makrogazdasági politikák(fiskális politika,
monetáris politika)
Vállalati működés és
stratégia kifinomultsága
Mikrogazdasági üzleti
környezet minősége
Klaszterek fejlettsége
Természeti adottságok
Michael Porter
A Dél-Alföldi régió gazdaságfejlesztési stratégiája
2005-ben az MTA Regionális Kutatások Központja koordinálásával készült (3 munkacsoport: társadalom, gazdaság, környezet)
A SZTE GTK Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport irányította a gazdasági munkacsoportot és készítette a régió gazdasági helyzetelemzését és azon alapuló gazdaságfejlesztési stratégiát
Helyzetfelmérés főbb következtetései (piramis modell alapján: Lengyel-Lukovics): Dél-alföldi régió: neofordista (periférikus) régió Kevéssé fejlett agrárjellegű régió rurális kistérségekkel Lassú gazdasági növekedés (és alacsony export: gyenge traded szektor) Alacsony foglalkoztatási ráta Foglalkoztatottak alacsony iskolázottsága (diplomások alacsony aránya) A régió belüli eltérő fejlődési pályák a kistérségekre, mint munkaerő-
vonzáskörzetekre (csomóponti régiók)
Agglomerációs előnyök szerinti kistérség típusok: Lokalizációs előnyök → városi vonzáskörzetek (tudásalkalmazó: Szeged, részben
Kecskemét) Ipari térségek → , verbuválás, szerkezetváltás (neofordista: Békéscsaba,
Hódmezővásárhely, Baja, Orosháza) Rurális → vidékfejlesztési (többi)
De!! A kistérségek egy része „átfedéses”!!
1. Fejlesztési prioritás (Dél-Alföld): A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE – BEFEKTETÉS A GAZDASÁGBA
Fejlesztési prioritás → fejlesztési célKét horizontális cél: bármelyik kistérségből pályázhatnak (1.1. és 1.2.
fejlesztési irány)1.1. Fejlesztési irány: A gazdasági szerkezetváltás- és dinamizálás
feltételeinek támogatása1.2. Fejlesztési irány: Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti
környezetük javítása
Két térségspecifikus cél: megadott kistérségből pályázhatnak (1.3. és 1.4. fejlesztési irány)
1.3. Fejlesztési irány:SZEGED BIOPOLISZ Növekedési pólus és regionális innovációs pólusok fejlesztése
1.4. Fejlesztési irány: Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és üzleti környezet kialakítása
Rurális térségek a Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pénzekből részesülnek!!
A regionális gazdaságfejlesztés veszélyei és kockázatai
FÜGGŐSÉG
TÁMOGATÁS ‘AGYELSZÍVÁS’
VERSENYTÁRSAKMEGJELENÉSE
FEJLESZTENDŐGAZDASÁGI
TEVÉKENYSÉG
Infrastruktúra
Munkaerőképzettsége
Bejövőbefektetések
Helyicégek
ÖsszeillőHelyi cégek ésInfrastruktúra
Összeillő Munkaerőképzettsége és Infrastruktúra
ÖsszeillőBejövő befektetésekés Helyi cégek
Összeillő Bejövő befektetések és
Munkaerő képzettsége
Alulról-szerveződő (bottom-up) integrált gazdaság- és vállalkozásfejlesztési stratégia kellA veszélyek és kockázatok alapvető esetei projekt-orientált pályázatoknál:- Függőség kialakulása: a betelepülő, régión kívüli cégek (FDI) nem
ágyazódnak be (+jövedelem kivonása), nincsenek helyi beszállítók- Versenytársak megjelenése: a bevonzott cégek miatt kiszorulnak és
tönkremennek a helyi cégek (és nő a munkanélküliség)- ‘Agyelszívás’: a munkaerőképzés (pl. nyelvoktatás, felsőoktatás)
felfuttatásának hatására elköltözik a képzett munkaerő- Támogatás: a gyorsan fejlődő cégek éretté válva elköltöznek a régióból
- Integrált bottom-up regionális fejlesztésre van szükség: a szinergiák, egymásra hatások előzetes mérlegelésére (hatástanulmányokra és a döntéshozók felkészítésére), ‘összeillő programokra’
- A jelenlegi projekt-szemléletű és top-down magyar gyakorlat hatékonysága nagyon gyenge (emiatt sem fejlődnek a térségek): egy-egy projekt sikeres lehet önmagában, de nem javítja a térség versenyképességét, mert a hátrányok meghaladják a projekt előnyeit
3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 közöttOperatív programok – A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata
Operatív program megnevezése ForrásTervezésért első helyen felelős tárca
Irányító hatóság
elhelyezése
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM
Integrált közlekedésfejlesztési OP (IKOP) KA, ERFA NFM NFM
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA EMMI EMMI
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM
Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) KA ME ME
Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM
Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) EHTA VM VM
GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Célterületek:
1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés• A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása.• A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása.• A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése.• Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság
fejlesztése.• Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása.• A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása.• A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.• Munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása.• A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése
1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztés
2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex
gazdaságfejlesztési programjai
3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai
4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése
5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései
Új területi integrációs eszközök (EU 2014-2020)
Új kohéziós politika: igazodik az EU távlati céljaihoz (nincs ingyen ebéd!!)
(a) Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment)
(b) Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)
Magyarországon a CLLD eszköz: Vidéki térségek közösségeinek fejlesztése Városi közösségek által vezérelt integrált és fenntartható fejlesztés Városi és vidéki közösségek integrált fejlesztése, város-vidék
gazdasági, rekreációs, közszolgáltatási kapcsolatok fejlesztése.
A CLLD alkalmazási területei különösen:- A helyi gazdaság felélesztése- A helyi közösségépítés: (felelős, öngondoskodásra és tudatos jövőformálásra képes helyi közösségek erősítése.)
Köszönöm a figyelmet!
Recommended