1. Egészen a 19. sz közepéig, amíg az Alföldön hatalmas időszakos és állandó vizek uralkodtak az ottlakók élete szorosan kapcsolódott a vizekhez, mocsarakhoz. Táplálékot, építőanyagot, használati eszközeik alapanyagát a környék madarai, halai, növényei adták.Voltak akik csak ebből éltek Ma már eltűntek ezek a feoglalkozások, mert eltűntek a lápok, mocsarak és velük az igen gazdag vízivilág is. Nézzetek utána ezeknek a vízhez kötődő ősi foglalkozásoknak!

1. A lápokon, mocsarakon a 19. sz. végéig növénygyűjtő–vadász–halász életmódot folytató emberek. Mocsarakban nád- és földkunyhóban lakott. Szigonnyal, vejszével, varsával halászott. Hurkokkal, csapdákkal fogta a vízimadarakat és solymászott is. Ismerte a nyilat, íjat és a hajítófát.Ő maga és családja gyűjtötte az ehető mocsári növényeket, a vadmadarak tojását, tollát, a piócát._____________________________

2. Kishalász, aki leginkább sűrű fonású varsákkal, kasokkal,

vejszével fogta a zsákmányt. mocsárban gazból, törmelékből, zsombékból, gyepből, karókkal erősített földből, trágyából gátat épített. A gát 2–3 m távolságban levő nyílásaihoz mindkét oldalra felváltva állították a csíkkast, télen a lékekbe függőlegesen is leállították.__________________________

3. A magyarságnak már a honfoglalás előtt fontos foglalkozása.

A vogulokkal és osztjákokkal való együttélés idején a magyarság ismerte a rekesztő........., és egyéb eszközök kezdetleges formáit. A magyarság D-Oroszo.-ban a folyók mellé húzódva rendszeres téli .................. folytatott. A honfoglalás után a halászat fejlődéséhez hozzájárult hazánk halbősége, amelyet a középkorban (1300) Norvégia kivételével Európában a leggazdagabbnak tartottak. A tevékenységet pontosan megszervezték, mindenkinek megvolt a maga feladata.____________________

2. Ismerkedjünk meg a halászat ősi eszközeivel, melyekek kicsit “modernebb” anyagból még ma is használnak! Herman Ottó a kíváló természettudós, polihisztor A magyar halászat könyve I. II. C. művében szép magyar nyelvű leírásokat találhatunk ezekről az eszközökről. A halászat különböző formái terjedtek el, aszerint, hogy milyen módszerrel halásszák ki a halat. Ennek megfelelően más és más eszközöket alkalmaztak. Nevezzétek meg a halászat formáit! A) A halat hálóval kerítik be, a halak bekerítésén alapuló módszer____________________________ B)A saját konyha szükségletének kielégítésén túl a piacot is számításba vevő paraszthalászok legelterjedtebb fogási módjai és eszközei a rendszeres halvonulást használták ki. A vízinövénnyel borított tavak, a valamikori vízfolyásokból, az erekből megmaradt tocsogókból, a szabályozás előtt a periodikusan ismétlődő, tehát kiismerhető víz- és halmozgást igyekeztek kihasználni a paraszthalászok._________________________________________ C) Sekély állóvizek (tavak, kiöntések) halászatára alkalmas fogási mód. A halászó ember egy alul-felül nyitott kasfélével borítja le a bizonyos jelekből sejtett, meglátott halat (esetleg vaktában rakja vízbe szerszámát), hogy a zsákmányt kézzel kiemelhesse._____________________________________________ D) kisebb méretű szerszámokkal a partról vagy csónakból végezhető, kevésbé gazdaságos halfogási mód; lényege a keretre szerelt háló függőleges irányú vízbe merítése, majd kiemelése._________________________________________ E) csendes állóvizekben, kiöntésekben alkalmazott, a rekesztőhalászat elvével rokon halfogási mód. A vízbe „állított” s a felszín közelében lebegő könnyű hálófal „elrekeszti” a vonuló hal útját; a hal az akadállyal találkozván menekülni igyekszik, s a vízben úszó vagy lazán felfüggesztett hálót mindinkább összekuszálja, így fogva marad.____________________________________________

Nevezzétek meg az eszközöket! Írjátok számátt a megfelelő halászati mód neve mellé! Írjátok le , hogyan használták?

2.

5.

7.

1.

4.

6.

10.

8. 9.

3. A ma még meglévő puszták úgy maradtak mára fenn, hogy évszázadokon keresztül legeltették.persze mára már csak utolsó hírmondói maradtak ezekenek a legelőkenk, hiszen nagy részét felszántották, művelésbe vonták. Egészen a 19. sz. végéig a magyar pásztorélet világhírű volt. Mi volt a Kiskunság leghíresebb pusztája?__________________________ Itt még ma is láthatsz legelésző gulyát, rackanyájat, de már persze mára már az ősi pásztorélet teljesen eltűnt. Pillantsunk be a kiskun pásztorok életébe! Pásztorépítmények:A pásztorok egészen a 18. sz. végéig egész évben a legelőkön voltak, a sajátmaguk készítette építmények biztosították a szállást az állatoknak és a pásztoroknak egyaránt. Melyik ideiglenes építmény részletét ismered fel a fotókon? Mire használták ezeket?

1. ……………………………………

2. ……………………………………

3. …………………………………… 4. Csoportosítsd a felsorolt tárgyakat, írd be a megfelelő helyre! Palóka, tárogató, lajbi, köpülő, pergő, kutyagerinc, tekerő, szűr, bödön, tárogató, zúgattyú, doromb, Hangszer Állattartással

kapcsolatos eszközök

Öltözék Étkezéssel kapcsolatos eszközök

Játék

5. Mi lehet ez? Nevezd meg a tárgyat! A)Dobra emlékeztető dongás faedény, amelyben a mezei munkásoknak vizet szállítottak és tároltak. ………………. B)A pásztorok kétkerekű, többnyire kétrúdú, lóval vagy szamárral vontatott közlekedési eszköze. A pásztorok részére szállították ki rajta az élelmet, ill. a felszerelést ……………….

6. Őshonos háziállatok: Melyik állatra jellemző? 3-4 éves korára fejlődik ki, izomzata szívós de kis tömegű. ……………………………………. Miből készült a cserge? ……………………………………. Mely állat színváltozatai ezek? Szőke, vörös, fekete-fehér. ……………………………………. 7. Melyik bemutatóhelyet ábrázolja az alábbi rajz? Milyen gazdasági épület mintájára tervezték?Hol található?

8. A paraszrok, de a pásztorok is használati eszközeiket általában maguk készítették. Megfelelő felszerelés hiányában azonban bizonyos dolgokat, így edényeiket is vásárokon vették. A betűhalmazban 10 népi cserépedény neve rejtőzködik. Egy edényt rajzoljatok le, egy A4-es műszaki kartonra! F B U T Y K O S A B A S A E Y L Á K O B U T A Ő I K R I B A L M O K N B L T E S Z O B K A C S A S Ü T Ő E L Á B A S O K K A P Ő L L E Á N Y Z A B S Z Ö L Ő V L O G N I N R E O K A N O B U T E L L A Z A B L É B I R K A K É Z I F A Z É N Ö D Ö B E Z E V I N T E 9. A bírka lenyírt szőre a gyapjú. Az alábbi anyagok készítése során mi keletkezik? Melyik igaz? Melyik hamis? Gyapjúból-gyapot - + Gyapotból-vászon - + Vászonból-len - + Gyapjú-szövet - + Lenből-vászon - + Gyapotbó-pamut - + 10. Mi a képenl átható pásztorépítmények neve? Mire használták?

I. II.

11. A Duna-Tisza köze homokpusztáin és szikesein a gyaengébb legelőin bírkéákat legeltettek. Tavasztól őszig a legelőket váltó pásztorok kénytelenek voltak használati eszközeiket, élelmüket is magukkal hordani. Ezek a szállító eszközök fából, nádból, gyékényből készítették, így mára már tönkrementek. Bugacon azonban előkerült hazánk egyetlen épen maradt csacsi vontatású járműve, amiben a juhászok személyes tárgyaikat, eleségüket vitték magukkal.

1. Kistestű ragadozó madár, vadászat közben „szitál” 2. A fülemüle népi neve 3. Kis testű rágcsáló, lakóházakba is beköltözik 4. Bárányok jelölésére használt növény egyik fele. 5. Vízparti hosszúszálú növény, fonatokat is készítettek belőle. 6. A madáretetők gyakori vendége. 7. Örökzöld fák erdeje. 8. A tölgy termése. 9. Újszülött disznó. 10. A tojásból nemrég kikelt baromfi. 11. Egykor vadászatra használt kutyafajta. 12. kistestű háziszárnyas

13. A puszta Szent György napjától kezdett benépesülni. A pásztorok legelőkre hajtják állataikat, gondozzák, vigyázzák. Ősszel Szent Mihály napja volt a számadás kezdete, amikor is el kellett számolni a rájuk bízott állatokkal. Még korábban télen sem hajtották be az állatokat, így egész évben a pusztán éltek a pásztoremberek. Az életük igen kemény volt, melyet szigorú íratlan szabályok szerint zajlott. A pásztortársadalomban szigorú hierarchia alakult ki.

Legtöbbrea lovak őrzésével megbízott………………..-t tartották, aki a ………………-re vigyázott.

Őt követte a marhák őrzőjea…………………, a rábízott állatok közös neve:……………………..

Majd a juhokra vigyázó…………………következett, a gondjaira bízott csoport a………………….

A rangsor legalján a disznók pásztora a ……………….. állt. A röfögő csapatot …………….-nak mondjuk.

Írd a számokat a megfelelő helyre!

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X C S E R É N Y X X X X X X X X - X X X X K A R Á M X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1 23

4

TAVASZKÖSZÖNTŐ

2009.

2. FORDULÓ

14. Készítsetek egy „babát”és öltöztessétek fel a kiskunsági csikosókra jellemző viseletbe!

A feladatokat figyelmesen olvassátok el! Minden kérdésre válaszoljatok!

Ajánlott irodalom: Magyar néprajzi lexikon

Herman Ottó: A magyar halászat könyve Beküldési határidő: 2009. febr. 25.

Kellemes, hasznos időtöltést! A borítékra írjátok rá:”Tavaszköszöntő”