Jogszabályváltozások kereskedelmi témában Dr. Kálmán Ágnes

Preview:

DESCRIPTION

Jogszabályváltozások kereskedelmi témában Dr. Kálmán Ágnes. 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről. Fogalomrendszer változásai. Turisztikai tevékenység. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Jogszabályváltozások kereskedelmi témában

Dr. Kálmán Ágnes

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Fogalomrendszer változásai

Turisztikai tevékenység az utazásszervezés, az

utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása;

Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység• az idegenvezetői tevékenység,• a lovas szolgáltató

tevékenység, • a szálláshely-szolgáltatási

tevékenység, • a tartós szálláshasználati

szolgáltatási tevékenység, • valamint az utazásszervezői

és utazásközvetítői tevékenység;

(valamennyi külön is definiálva)

3

Üzlet fogalma

Régi jogszabály• r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt,

talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült,

• rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó

• kis- és nagykereskedelmi, • jármű- és üzemanyag-kereskedelmi,

vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket;

• továbbá a mozgóboltot.

Új jogszabály• 27. pont üzlet: kereskedelmi tevékenység

folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

4

Új fogalmak

• 14. közterületi értékesítés• 15. közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység

keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén;

• 17. mozgóbolt• 22. szálláshely• 23. szálláshely-szolgáltatás• 24. tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység• 25. utazásszervező tevékenység• 26. utazásközvetítő tevékenység

5

Alapelv:a bejelentés

• 3. § (1) a kereskedelmi tevékenységre irányuló szándékot – az engedélyköteles tevékenység kivételével - a kereskedőnek be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál.

Kivételek az alapelv alól – kényszerítő okok /3.§ (4)/:- közrend- közbiztonság- ember, állat, növény egészségének, életének védelme- környezet védelme- közegészségügyi követelmények

6

Kivételek esetén engedélyezés

– 3. § (3)- (4): közérdekű kényszerítő ok fennállása esetén: 1. jogszabály bizonyos termékek forgalmazását a felsorolt kereskedelmi formák

valamelyikéhez kötheti,2. illetve külön törvény, vagy kormány-rendelet egyes termékek forgalmazását

hatósági engedélyhez kötheti. 3. ugyancsak jogszabályi felhatalmazás van arra, hogy az egyes kereskedelmi

formákban értékesíthető termékeket, - amennyiben az indokolt – korlátozza a végrehajtási rendelet, (ilyen pl. a közterületi árusítás)

– 3. § (6) - (7): Amennyiben közérdekű kényszerítő ok, vagy az Európa Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag (!) üzletben megengedett, az üzlet csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel üzemeltethető. A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét a meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. E termékkört a törvény nem, hanem annak végrehajtási rendelete szabályozza.

7

Termékek forgalmazása általábanés a kivételek

• A törvény általában nem határozza meg a külön engedélyhez kötött termékeket (egyéb törvények,kormány-rendeletek)

3. § (7) A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak.

3. § (8) A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazását vagy tevékenységek folytatását a működési engedélyben korlátozhatja vagy megtilthatja.

• Kivétel: a nemesfémből készült ékszerek, tárgyak, díszműáruk - csak a kereskedelmi hatóság külön engedélyével forgalmazhatók,

• Feltételei: büntetlen előélet, köztartozás mentesség (adózás rendjéről szóló törvény szerinti) (4. §)

8

Kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység – új fogalom

• 6/A §: új elemként rendelkezik a bevásárlóközpont üzemeltetésének bejelentési, valamint a vásár-piac működésének vásár- , illetve piacüzemeltetési engedélyéről. (részletes feltételeit kormány-rendelet határozza)

9

További új fogalmak:a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység,

utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység

• 6/B § rendelkezik az idegenvezetői tevékenység feltételeiről, • 6/C § a lovas szolgáltatás feltételeiről, • 6/D § a szálláshely szolgáltatás szálláshely-üzemeltetési

engedélyhez kötéséről, • 6/E § a tartós szálláshasználati szolgáltatás bejelentési

kötelezettségéről, továbbá annak egyéb feltételeiről (büntetlenség).• A 6/F § az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység

engedélyezéshez kötöttségéről, valamint annak fontosabb feltételeiről rendelkezik.(tevékenységért felelős személy fogalma)

10

Kereskedelmi hatóság jogköre

• 9. § (1) A kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi, és - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - eljár ezek megsértése esetén.

• (2) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el - a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint - az 5. § (2) és (4) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén. (méret, súly, vásárlók könyve, nyitvatartási idő változásokról a vásárlók tájékoztatása)

• (3) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint látja el.

• (4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a kereskedelmi hatóság szankciókat alkalmaz.

Szankciók és jogorvoslat• Felhatalmazás: 9. § (4) g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt

alkalmaz.• Jogorvoslat: 9. § (5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a), valamint c)-g) pontjában

foglaltak megsértése esetén hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.• Kétfokú eljárás – először enyhébb szankció megállapítása ezen döntéssel szemben az

ügyfél fellebbezéssel élhet, ennek megsértése esetén újabb, szigorúbb szankció alkalmazása esetén hozott döntéssel szemben pedig már kizárólagosan bírói út biztosítható.

kivételek, speciális szabályozások:• 9. § (4) b) - az azonnali bezáratás • 6. § (4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi

sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.

• 6. § (5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

12

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló

210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

• felváltja a 133/2007. (VI.13.) Korm. rendeletet• a kereskedelmi törvénnyel, valamint a szolgáltatási törvénnyel és

a Ket –novellával összefüggésben vizsgálandó:• a tevékenység folytatásával kapcsolatos hatósági eljárások

általános rendelkezéseit a Korm. rendelet nem ismétli meg, mivel azok a Ket-ből következnek.

• ugyancsak nem ismétel meg a jogszabály számos tájékoztatási szabályt, valamint a panaszintézés szabályait, mivel azok általános követelményként a Szolg. tv.-ben kerültek szabályozásra.

panaszkezelés – Szolg. tv.: 35. § - két lépcsőben:1. Szolgáltató – panaszos (haladéktalanul megvizsgál, 30 napon belül megválaszol)2. Panasz elutasítása esetén hatósági/ bírósági vitarendezés

14

Közreműködő hatóságPárhuzamos szabályozás: Korm. rendelet: 3. – 4. §, Ket. 38/A-B.§

• Feltétel: az adott termék forgalmazása hatósági engedélyhez is kötött

• A bejelentés /működési engedély kérelem/ külön engedély iránti kérelem benyújtható: a kereskedelmi hatósághoz vagy a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező hatósághoz

• Haladéktalanul továbbítandó • Illeték, díj befizethető mindkét helyen• Közreműködő hatóság intézkedései (hiánypótlás csak illeték, díj

megfizetetése céljából, eljárás megszüntetés, az okot adó körülmény már nem áll fenn

• Határidő: hatáskörrel rendelkező hatósághoz érkezéstől /Ket. 38/A§ (2)/

• Döntés: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által

15

Példa:

• (4. §): székhelye szerint és nem mozgóbolt, stb. vagy tevékenység helye szerint és mozgóbolt, stb.

• (5.§): a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott környezeti zajkibocsájtási határérték megállapítása iránti kérelmet a kereskedelmi hatóságnak a környezetvédelmi hatóság felé kell továbbítani.

16

Bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény tükrében

• Fogalmak: szolgáltató tevékenység: önálló, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység szolgáltató: szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozó

• a bejelentéssel összefüggő eljárás nem Ket-es eljárás • de a Szolg. tv. 21.§ alapján a bejelentésre az e törvényben foglalt eltérésekkel

alkalmazni kell a Ket. egyes rendelkezéseit (nyelvhasználat, tolmács igénybevétele, adatkezelés, joghatóság, hatáskör, illetékesség, kapcsolattartás, elektronikus kapcsolattartás, képviselet, irat, határidő számítás, kérelem, közreműködő hatóság, igazolási kérelem, költségmentesség)

• Vagyis: bejelentésig nem Ket-es az eljárás, de a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel, illetve a bejelentés alapján lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárás már egyértelműen Ket. szerinti eljárás!

17

Bejelentés adattartalma: Szolg. Tv. – 22. § (1) és

Korm. rendelet - 1. melléklet A pont

• Kereskedő nevét, címét, vállalkozásának azonosító adatait, a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formáját, és jellegét, helyét, a forgalmazni kívánt termékeket

• a nyitva tartási időt, az üzlet alapterületét, továbbá üzletben folytatott tevékenység esetén csatolni kell a nem saját tulajdonú ingatlan esetén az üzlet használatára jogosító okiratokat.

• Szolgáltatási tevékenység megjelölése (?) Szolg. tv. 22. § (1) c)

18

Bejelentés nyilvántartásba vétele

• Ket. 78.§, 82. § és 86. § és Szolg. törvény 23. § és 27. § alapján:

• A hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a bejelentés hiánytalan-e.

• Ha a bejelentés hiánytalan, akkor a bejelentés megtételéről egy külön igazolás megküldésével értesíti a bejelentőt.

• Ha a bejelentés nem hiánytalan a hiányok feltüntetésével figyelmezteti a szolgáltatót a bejelentés nélküli folytatás jogkövetkezményeire.

• A bejelentés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót

• A nyilvántartásba vételt hatósági határozatnak kell tekinteni, amit pedig a Ket. 86. § (2) bekezdése alapján közölni nem kell!

19

Az igazolás adattartalma

Bejelentésről a bejelentőnek küldött igazolás - Szolg. tv. 23. § alapján (minimum adattartalom):

- Hatóság megnevezése, bejelentés iktatási száma, ügyintéző

- Szolgáltatató neve, lakcíme, székhelye- Bejelentett szolgáltatási tevékenység- Tevékenység végzésének időtartalma (határozott,

időszaki)

20

Bejelentésről készült nyilvántartás adattartalma

Korm. rendelet 2. melléklet A/ pont és a Szolg. tv. 27. § (2) alapján:• a nyilvántartásba vétel száma• a kereskedő adatai• a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adatok • kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése alapján• amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik az ezzel kapcsolatos

adatok• az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti• kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a kereskedelmi tevékenység

jellege• annak ténye, hogy az üzletben folytatnak-e bizonyos tevékenységeket (pl. szeszesital

kimérést)• ha a kereskedő külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytat az

ezzel kapcsolatos adatok• a kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának és megszűnésének

időpontja.

21

Nyilvántartásba vételt követő eljárási cselekmények 1.

a jegyző a bejelentés másolatát, a nyilvántartási számmal

együtt megküldi:

– az ellenőrző hatóságoknak, – az érintett szakhatóságoknak,– az illetékes rendőrkapitányságnak, – jövedéki termék esetében az illetékes vámhatóságnak,– élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati termék és termésnövelő

anyag esetén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH), (!nem szakhatóság, hanem ellenőrző hatóság.)

22

Nyilvántartásba vételt követő eljárási cselekmények 2.

– Az érintett szakhatóságok, valamint az MgSzH a bejelentés kézhezvételétől számított 22 munkanapon köteles hatósági ellenőrzést folytatni az adott helyen, ahol a kereskedelmi tevékenységet folytatják. (utólagos ellenőrzés: a kereskedőnek már a tevékenység megkezdésekor rendelkeznie mindazokkal a feltételekkel, amelyek egyes termékek forgalmazására egyéb jogszabályokban elő vannak írva.)

– Az ellenőrzés eredményéről a hatóságok, szakhatóságok értesítik a jegyzőt öt munkanapon belül.

– az ellenőrzés hiányosságot állapít meg: - bejelentés elmulasztása esetén Szolg. tv. 25. §: bírság (186/2009. Korm.

rendelet – bejelentésre előírt illeték húszszorosának megfelelő összeg, de maximum 50.000 Forint, bűnismétlés esetén kétszeres illeték, de maximum 75.000 Forint)

- nyilvántartásba vétel/nyilvántartás módosítása/tevékenység folytatásának megtiltása

- Ker. törvény 9. § meghatározott szankciók alkalmazása - Korm. rendelet 27. § meghatározott szankciók alkalmazása

23

Utólagos változások bejelentésnél

• A kereskedőnek a bejelentésben bekövetkező változásokról, megszűnéséről a jegyzőt haladéktalanul értesítenie kell. (általános tájékoztatási kötelezettség) – Szolg. tv. 24. §

• Kivétel: A nyitvatartási időt illetően öt munkanapon belül tájékoztatni kell a jegyzőt.

• A jegyző ennek alapján módosítja a nyilvántartást, s arról az érintetteket tájékoztatja. (ugyanazok, akik a nyilvántartásba vételről értesültek)

24

Működési engedélyezési eljáráskizárólag üzletben forgalmazható termékek forgalmazásának

engedélyezésének jogi szabályozása

• Szolg. tv. 13. § -14. § 13. § (1) kérelmet benyújtó ügyfél értesítése 13. § (4) az ok felmerülésétől számított 3 munkanapon belül értesíteni kell az

ügyfelet az ügyintézési határidőbe bele nem számítandó időtartalomról 14. § hatóság hallgatása – hatóság/szakhatóság határidőn belül nem hozott

érdemben döntést + nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban (esetenként vizsgálandó)

• a Korm. rendelet 7-10. § - az eljárásra vonatkozó szakaszok• A Korm. rendelet 3. sz. melléklete a közrendi, közbiztonsági, vagy egészségvédelmi,

környezetvédelmi okokból csak működési engedéllyel rendelkező üzletben árusítható termékekről: a dohány, a veszélyes anyagok, a festékek, lakkok,

állatgyógyászati készítmények, fegyver, lőszer, robbanószer, növényvédőszerek, a nem veszélyes hulladékok, valamint az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt termékek, kivéve a jövedéki törvény szerinti üzemanyagokat.

25

Bejelentés és engedélyköteles termékek egyidejű forgalmazása

• könnyítés a vállalkozások számára,• ha a kereskedő, egyidejűleg forgalmaz

működési engedélyköteles és bejelentés-köteles árut, a bejelentési kötelezettségét a működési engedély kérelem benyújtásával egyidejűleg megteheti,

• ezt követően az eljárások azonban kettéválnak.

26

Engedély iránti kérelem adattartalma

• a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének „B” pontja alapján:

• a kereskedő, • az üzlet adatait, • a forgalmazni kívánt terméket, • az üzlet alapterületét, • nyitva tartási idejét, • a használati jogosultságot kell igazolni, illetve

közölni. 27

Engedélyezési eljárás 1.

Ügyfél • Ket. 15. §, • A fogalom specializálása - Korm. rendelet 7. § (5): - A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül

ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa,

- társasház esetében a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

(kivételek: bevásárlóközpont, piac, újdonság: társasházi közös képviselő nevesítve a társasház helyett)

28

Engedélyezési eljárás 2.

• A jegyző a működési engedélyezési eljárásba, a termék alapján érintett szakhatóságokat bevonja /7. § (4)/

• A kereskedő kérelmére tart helyszíni szemlét. (a kérelem nyomtatványon külön fel kell tűntetni – általános kitanítási

kötelezettség)• A helyszíni szemlén résztvevő szakhatóságok jegyzőkönyvbe

mondhatják állásfoglalásukat.

- Takarnet helyett: számítógépes ingatlan – nyilvántartási rendszer /Korm. rendelet 8. § (3)/

29

Engedélyezési eljárás 3.

• érdemi döntés: határozat formájában (Ket. 78.§)• a határozatról értesülnek még az ellenőrző és az

eljárásban résztvevő szakhatóságok, az illetékes rendőrkapitányság, jövedéki termék esetében a vámhatóság. /R. 9. § (2)/

• a működési engedély megadásával együtt az üzletet nyilvántartásba veszi a jegyző a R. 2. sz. mellékletének „B” pontja szerinti adatokkal

(Szolg. tv. 26. § (2) is tartalmazza a nyilvántartás adattartalmát)

• és igazolást ad ki, amelynek tartalmát a R. 4. sz. melléklete tartalmazza.

30

utólagos változások az engedély kiadását utólagos változások az engedély kiadását követően – Korm. rendelet 10. § alapjánkövetően – Korm. rendelet 10. § alapján

• A kereskedőnek a működési engedély kérelemben bekövetkezett változásokról haladéktalanul értesítenie kell a jegyzőt. (általános tájékoztatási kötelezettség)

• Kivétel: a nyitva tartási idő változásáról öt munkanapon belül kell értesíteni a jegyzőt.

• E változások mindegyikét a jegyző a nyilvántartásba bejegyzi. • Működési engedélyről szóló igazolás tartalmát érintő változás esetén –

igazolás bevonása - az adattartalom nyilvántartásba rögzítése – új igazolás kiadása

• Jogosult személyében bekövetkező változás – bejelentő az új jogosult – eljárás megegyezik az igazolás tartalmát érintő eljárással

• Az üzlet megszűnését 5 munkanapon belül, az igazolás leadásával egyidejűleg be kell jelentenie a jegyzőnek – a jegyző a működési engedélyt a bejelentést követően visszavonja és törli a nyilvántartásból

• E változásokról a jegyző értesíti mindazon hatóságokat, szakhatóságokat, amelyek az eredeti működési engedély-igazolásról is tájékoztatást kaptak.

31

Külön engedély birtokában folytatható tevékenységek – 11. §

• külön engedély alapján forgalmazható termékek köre: Kertv. 3. § (3) bekezdésében - a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében

• a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a Kertv. 3. § (5) bekezdése szerinti értesítést küld a jegyzőnek

• a jegyzőnek a R. 11. §-a alapján a kizárólag külön engedély birtokában folytatható tevékenységekről is nyilvántartást kell vezetnie a külön engedélyre feljogosított hatóságok értesítése alapján. (nyilvántartás formája, adattartalma)

32

Egyes kereskedelmi formákra vonatkozó korlátozások

• Egyes kereskedelmi formákban korlátozza a rendelet a forgalmazható termékek körét, (12-18.§)

• Egyes kereskedelmi formákban feltételekhez köti a tevékenységet,

• Kikötések: - minden kereskedési formában be kell tartani a

termékekre vonatkozó, külön jogszabályban előírt feltételeket,

- illetve meg kell szerezni a hatósági engedélyeket, - továbbá e formákban is tájékoztatni kell a vásárlókat a

kereskedő nevéről, székhelyéről. 33

Közterületi értékesítés

• csak a R. 5. sz. mellékletében meghatározott termékek

• Illetve bizonyos ünnepi alkalmával, vagy helyi hagyományokhoz kötődően az alkalomhoz illő tárgyak forgalmazása

(időkorlát: az adott ünnepen, illetve az azt megelőző 20 napban.)

34

Mozgóbolti értékesítés• Üzlet fogalmának megváltozása – mozgóbolt már nem

üzlet• szabályozás a korábbihoz képest ezért lényegesen

változott: mozgóboltban gyakorlatilag minden olyan termék árusítható, amely nem üzlethez kötött és külön hatósági engedélyek lehetővé teszik azok árusítását.

35

Alkalmi rendezvényeken történő szeszesital árusítás

csak a jövedéki törvény 110. § (11) bekezdésében foglalt feltételekkel lehet:

a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni a szeszesital forgalmazást a vámhatóságnak.

36

Üzleten kívüli házaló kereskedés

• nem forgalmazható termékek: kábítószer és kábítószer jellegű anyagok, gyógyszerek, gyógyhatású eszközök és gyógyászati segédeszközök, élelmiszerek, ideértve a gombát is, de a zöldség-gyümölcsöt lehet, a tűz-és robbanásveszélyes termékeket, veszélyes hulladékot, drágakövet, nemesfémből készült ékszereket, tárgyakat, jövedéki terméket, illetve minden olyan terméket, amelyek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti.

• Tilos a fogyasztót 19 óra és 9 óra között a lakásán felkeresni,

• továbbá igazolni kell a házalásra való jogosultságot, ha a kereskedő nem saját nevében jár el.

37

Jegyző ellenőrzési hatásköre• amikor nem a fogyasztóvédelmi hatóság jár el• a kereskedő tevékenységét, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására

vonatkozó szabályokat ellenőrzi• Az ellenőrzésen tapasztaltak alapján jár elIntézkedései:• az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a

tevékenységet megtilthatja, • az üzletet ideiglenesen bezárathatja. • a működési engedélyt a jegyző visszavonja: - a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, - a kereskedő nem tesz eleget a jegyző határozatában foglalt ideiglenes

intézkedéseknek, - a kereskedő nem tesz eleget a zajjal kapcsolatos határozatnak, - az elrendelt kötelező éjszakai zárva tartás ellenére továbbra is nyitva tart, - a tiltott, hanghatást okozó eszközt továbbra is használja.• Amennyiben működési engedélyre kötelezett terméket működési engedély nélkül árusít

a kereskedő, a jegyző az üzletet köteles azonnal bezáratni.

38

Hatósági ellenőrzés változásai a Ket.-ben (2009. évi 157. közlöny)

• Ket. 94. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:• (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél

a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette,• a) ha orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és

legalább tizenöt munkanapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,

• b) ha határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,

• c) ha a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

• (2) Nem alkalmazható az (1) a) pont például a 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti termékek és szolgáltatások forgalmazására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos eljárásban megállapított megsértése esetén

39

Hatósági ellenőrzés változásai a Ket.-ben (2009. évi 157. közlöny)

• (3) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

• a) az ügyfél nevét,• b) az ügyfélnek a hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját, ennek hiányában

természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatait,• c) a jogszabály vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a

jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével, és

• d) a felhívást tartalmazó végzés eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének a napját.

• (4) A hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított egy évig kezelheti.

• (5) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben – közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával – megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot huszonkét munkanapon belül tájékoztatni.”

40

Új fogalmak a Korm. rendeletben

Korm. rendelet 28.§:• az alkalmi rendezvény, • a büfétermék, • a dohánytermék, • a melegkonyhás vendéglátóhely, • a szeszesital, • a szexuális termék fogalma.

41

Hatályba léptető rendelkezés• Szolg. Törvény: 2009. október 1-jén• Ker. törvény: 2009. október 1-jén• Korm. rendelet: 2009. október 1-jén lép hatályba, - rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell. - a rendelet hatályba lépésekor már működő és hatályos működési

engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek csak az adatokban bekövetkezett változás esetében kell új működési engedélyt kérni, vagy a bejelentését megtenni.

- a jegyzőknek a korábban hatályos 133/2007. (VI.13.) Korm. rendelet szerint vezetett nyilvántartásokat, 2009. december 31-ig kell átvezetni az október 1-től hatályos rendelet 2. sz. melléklete szerinti formába.

- a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az üzletek működéséről szóló 133/2007. (VI.13.) Korm. rendelet.

42

A vásárokról és piacokról és bevásárlóközpontokról szóló 55/2009.

(III.13.) Korm. rendelet

A vásárokról és piacokról és bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet módosításai

• Módosult a rendelet 2. §-a, amelyből kikerült az üzletek működésére, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó előírás (210/2009. Korm. rendeletben)

• A kereskedelmi hatóság kijelölésére vonatkozó 4. § (1) bekezdése érdemben nem módosult (a kistérség székhelye szerinti jegyző) - a kijelölési felhatalmazás más

(a kereskedelemről szóló törvény megváltozott §-aira, valamint a szolgáltatási törvény).

• Változott az engedélyezés ügyintézési határideje 15 napról 10 munkanapra (4. § (5) bekezdés)

• Új fogalom - 4/A. §: a bevásárlóközpontok üzemeltetésére irányuló bejelentési kötelezettség.

• bejelentés adattartalma: - bevásárlóközpont fenntartójának - üzemeletetőjének nevét, címét, - vállalkozásának adatait, - a bevásárlóközpont helyét, elnevezését,- területhasználati jogcímét, - nyitva tartási, üzemeltetési idejét, - az üzletek és más árusítóhelyek számát.

44

bevásárlóközpont nyilvántartásba vétele:

• A kistérség székhelye szerinti települési jegyző a bevásárlóközpontokat nyilvántartásba veszi

• Nyilvántartás adattartalma: - Szolg. tv.-ben megállapítottak és a - Korm. rendelet 3. § (6) megállapított adatok • A nyilvántartásba vételről és a bejelentés másolatáról a

jegyző értesíti:- a fogyasztóvédelmi hatóságot, - a munkavédelmi hatóságot, - az illetékes rendőrkapitányságot.

45

További változások az engedélyezés kapcsán:

• Hatályon kívül helyezve - 5. § (1) bekezdése (kizárólag üzletben forgalmazható termékek körére vonatkozó rendelkezések) – helyette alkalmazandó a Korm. rendelet

• Új rendelkezés- szeszesitalt vásáron, piacon, csak a jövedéki törvényben meghatározott feltételekkel lehet árusítani.

• 6. §-ből kikerültek a telefonszám megadására vonatkozó rendelkezések• Bekerültek viszont a panasz ügyintézésre vonatkozó szabályozás (nem a Szolg. tv. alapján)

• 9. § (5) bekezdésében a hivatkozások számai változtak, érdemi változást nincsen.

• Hatályba lépése: 2009. október 1-jén, • rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban és a

megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

46

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő

és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a

bejelentés szabályairól szóló 358/2008 (XII.31.) Korm. rendelet

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről,

valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008 (XII.31.) Korm. rendelet módosítása

• kiegészült a rendelet 4. § b) pontja egy bd) ponttal:

a telepengedély kiadási eljárásban mérlegelni kell a természetvédelmi szempontokat is, ha a telep védett területen, a NATURA 2000 területén, vagy barlang védőövezetében létesül.

• Módosítások a Ket. változás alapján: (tartalmi változást nem jelent)

- más logikai rendbe rendeződtek a rendelkezések, - a ügyfél fogalma, - továbbá a helyszíni szemle megtartásáról készült jegyzőkönyv

megküldése (5.§) - a határozatról értesítendők köre. (6.§, 10. §)

48

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a

telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008 (XII.31.) Korm. rendelet módosítása

• Új rendelkezések: - 10/A §-al, az engedéllyel és a bejelentéssel kapcsolatos

adatok módosítása után szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget ír elő.

- A 11. § felhatalmazza az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a díj mértékét, beszedésének kezelését, nyilvántartását, visszatérítését rendeletben határozza meg.

• A módosítás hatályba lépése: 2009. október 1-jén, rendelkezéseit a hatálybalépésüket követő és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

49

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól

szóló 26/2008 (II.14.) Korm. rendelet módosítása

• Új rendelkezések a 3/A §-ban: - miniszteri rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető a hegesztett szerkezet szerelésénél, átalakításánál, javításánál az

ömlesztő-hegesztés és az ezzel összefüggő tevékenység - a miniszteri rendeletben meghatározott kazánok és a hozzá tartozó

berendezések, továbbá az egyéb nyomástartó berendezések vegyi kezelésére irányuló tevékenység

- ezekről is nyilvántartást vezet a Hivatal. • Felhatalmazás fenti miniszteri rendeletek megalkotására.

• Hatályba lépése: 2009. október 1-jén lép hatályba - alkalmazandó a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

50

Kérdések a jogszabályváltozások kapcsán

1. kérdés

• Önkormányzati tulajdonú ingatlanon folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység iránti kérelem elbírálása esetén van-e helye kizárásnak?

52

53

2. kérdés

Ha vendéglátó üzletben rendszeresen zenés rendezvényt szeretnénk tartani, a Korm. rend. 22. § (2) bekezdése alapján meg kell-e az engedély kiadása előtt kérdezni a zajvédelmi hatóságot?

54

3. kérdés

Ha az ügyfél bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységet szeretne végezni, akkor azt is csak üzletként funkcionáló helyiségben teheti meg, vagy akármilyen rendeltetésű helyiségben?

55

4. kérdés

• A Korm .rend 18. § szerint üzleten kívüli kereskedés útján nem forgalmazható pl.: élelmiszer. Mivel a 3. mellékletben nem említik az élelmiszereket, így ebből az következik, hogy egy élelmiszereket árusító boltnak nem kell ezek után működési engedélyt kiadni, hanem csak bejelentési kötelezettsége van az ügyfélnek?

• Ebben az esetben „üzlet” helyiségben kell működnie ennek a boltnak?

56

5. kérdés

A Vámhivatal és a Rendőrkapitányság felé véleményezésre „átír” a jegyző szeszmérés miatt. Ezt végzéssel kell továbbítani?

57

6. kérdés

• A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység esetén az ügyfélnek kell-e illetéket, vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie?

• És ha igen, akkor mennyit?

58

7. kérdés Mozgóbolt működtetése esetén őstermelői

igazolvánnyal termelői tej értékesítésére kell-e kereskedelmi végzettséggel rendelkezni és pénztárgépet alkalmazni, vagy csak nyugtaadási kötelezettség áll fenn?

59

8. kérdés

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységet megkezdheti-e az ügyfél, ha az általa használt épület használatbavételi engedélye még nem jogerős?

60

9. kérdés

Ha jogerős működési engedéllyel rendelkező üzlet-mely jogi szabályozás szerint csak bejelentés köteles terméket forgalmaz-bejelent valamilyen változást, mit kell kiadni róla, igazolást, vagy módosított működési engedélyt?

61

10. kérdés

Az ügyfél a működési engedély adataiban,vagy termékkörében történő változást bejelenti, de az összes termékkör csak bejelentés köteles.

Ilyen esetben vissza kell vonni a működési engedélyét és a 2. melléklet szerinti nyilvántartásba kell az adatokat bevezetni?

62

11. kérdés

Jelenleg a vendéglátó-ipari üzletre bejelentés igazolást kell kiadni a Szolg.tv. 23. § (2) bekezdése értelmében.

A termékköre: 1.1 meleg-hideg étel; 1.2 kávéital, alkoholmentes- és szeszesital.

Az eszpresszó, söröző fogalmak ezentúl az elnevezésben jelennek meg?

63

12. kérdés

Az 1. melléklet szerinti adatokat (pl.: cégjegyzékszám) okiratokkal alá kell-e támasztania az ügyfélnek, mivel a „II. csatolt okiratok” részben ez nem szerepel?

64

13. kérdés

Az igazoláson a kis- és nagykereskedelmi tevékenység tényét fel kell tüntetni, vagy csak a honlapon közétett nyilvántartáson?

65

14. kérdés

Az I. fokú eljárás során a bejelentést tudomásul kell-e vennünk abban az esetben is, ha általunk hivatalosan ismert tény, hogy a bérleti szerződéssel bérbe adott üzlethelyiség korábbi bérlője és a tulajdonos között bíróság előtti per van folyamatban, és a korábbi bérlő nyilatkozata szerint a kereskedelmi tevékenységet az üzletben tovább kívánja folytatni?

66

15. kérdés

Mi a teendő azon termékkörök esetében, amelyek sem a bejelentés köteles sem az engedélyköteles tevékenységek között nem találhatóak?

67

16. kérdés

A javító, kölcsönző tevékenységet gyakorló vállalkozókat jelenleg nem kell nyilvántartásba venni. Várható új jogszabály megjelenésre erre a tevékenységre?

68

17. kérdés

• Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos eljárásban ki rendelkezik ügyféli minőséggel?

• Mi a teendő a szomszédok esetében?

69

18. kérdés

Ha jogerős működési engedéllyel rendelkező üzlet üzlet- és bejelentés köteles terméket is forgalmaz és bejelent valamilyen változást (pl.: nyilvántartási idő) külön kell-e neki kiadni igazolást a bejelentés-, illetve az üzletköteles termék vonatkozásában?

70

19. kérdés

A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységek folytatása esetén az üzlet működésével érintett szomszédok milyen formában tudják jogaikat érvényesíteni?

71

20. kérdés• Már működő, működési engedéllyel rendelkező üzlet

esetén, ha bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységet szeretnének folytatni és az új rendelet alapján az előző tevékenységük is bejelentés köteles, a működési engedéllyel mi a teendő?

• A bejelentés köteles tevékenység nyilvántartásba vételéről igazolást adok ki, az előző működési engedélyt visszavonom?

• Határozatot kell-e hozni erről? • A bejelentés nyomtatványára fel kell- e vezetni, hogy

már működő üzletről van szó, meg kell-e jelölni, hogy eddig milyen termékkört árusított, vagy csak az új termékkört?

72

21. kérdés

Ha vállalkozó kizárólag a nyitva tartásán módosít - a Korm. rendelet szerinti nyilvántartása van-,a vállalkozónak mit kell kiadni?

73

22. kérdés

• A bejelentésről az igazolást is meg kell küldeni a szakhatóságnak (+ a kérelem másolatát).

• Milyen formában kell ezt megtenni?• A szomszédokat ebben az esetben

ügyfélnek kell tekinteni vagy nem kell őket az eljárásban bevonni?

74

23. kérdés

• Bejelentés köteles tevékenység esetén a nyilvántartásba vételt követően a jegyző megkeresi a 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságokat. Ők ellenőriznek 22 munkanapon belül, az ellenőrzés eredményéről a nyilvántartásba vevőt tájékoztatja, s ha nincs minden rendben a nyilvántartásba vevő jegyző milyen intézkedést tesz?

75

Köszönöm a figyelmet!

2009. november