View
30
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
A NTP-RHTP-M-15-0003 számú, "Életutak feltárása és a mentorálás fejlesztése a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban" című pályázatunk egyik vállalása volt egy mentori kézikönyv összeállítása, amely a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban végzett mentori tevékenység támogatása érdekében jött létre. Az alábbiakban a kötet bevezetőjét közöljük.
Citation preview
DEGYFK
Lippai Balázs Roma Szakkollégium
DEGYFK Lippai Balázs Roma Szakkollégium Cím: Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9. Telefon: +36 06-52/229-433, 560-160, 560-145 E-mail: rszk@ped.unideb.hu Honlap: www.degyfk.hu/rszk
A NTP-RHTP-M-15-0003 számú, Életutak feltárása és a mentorálás fejlesztése a Lippai Balázs
Roma Szakkollégiumban című pályázatunk egyik vállalása volt egy mentori kézikönyv
összeállítása, amely a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban végzett mentori tevékenység
támogatása érdekében jött létre. Mivel a Szakkollégiumon belül tervezzük a végzett hallgatók
folyamatos bevonását különböző területeken (mentorálás, terepkutatások, társadalmi
felelősségvállalás programok) ezért a kötet alapvető célja, hogy az olvasót segítse a mentori
munka végzése során.
A kötet terjedelmi korlátai miatt a benne szereplő tanulmányok eltérő terjedelműek, de igyekeznek
a mentori munka több oldalát is megvilágítani.
Az alábbiakban a kötet bevezetőjét közöljük.
DEGYFK
Lippai Balázs Roma Szakkollégium
DEGYFK Lippai Balázs Roma Szakkollégium Cím: Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9. Telefon: +36 06-52/229-433, 560-160, 560-145 E-mail: rszk@ped.unideb.hu Honlap: www.degyfk.hu/rszk
Bevezetés A kötet összeállítását a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban eddig elvégzett munka és a
felhalmozódott tapasztalatok áttekintése indokolta. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és
Felnőttképzési Karán 2012 óta működik a Roma Szakkollégium, amely a hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma hallgatók felsőoktatásban történő részvételét
támogatja. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott, a roma
értelmiség támogatását szolgáló egyik fontos cél: „A felsőoktatásban tanuló roma fiatalok
tehetséggondozása, tanulmányi sikerességének biztosítása érdekében roma szakkollégiumi
hálózatot kell létrehozni.”1
A roma szakkollégiumok létrejöttét a fenti stratégiai cél, valamint az ehhez kapcsolódó
európai uniós források támogatták, Karunkon a TÁMOP 4.1.1.D-12/2/KONV kódszámú kiírás
keretein belül a korábban benyújtott és támogatást nyert „Ötágú síp projekt”: a társadalmi
kohéziót erősítő roma szakkollégiumi képzés, tehetséggondozás, felzárkóztatás és
alkalmazott kutatás fejlesztése a DE GYFK kollégiumában tette lehetővé, hogy a roma
szakkollégiumi munka kiteljesedjen. Jelen kötet kiadását ezen sikeresen befejezett projekt
során megszerzett tapasztalatok és a kialakult jó gyakorlatok összegzése indokolták,
szerkesztői munkánk alatt a szakkollégiumi hagyományainkat és a hallgatóink roma
értelmiségivé válásának támogatását egyaránt szem előtt tartottuk.
A szakkollégiumok működésében alapvető fontosságú a mentor szerepe. A vonatkozó
szakirodalmak példái a mentori tevékenységgel kapcsolatban egészen az ókorig
visszavezethetők, amikor is a mester-tanítvány kapcsolata megjelenik, a tanulási
folyamatban kiemelt jelentőséget kap. Ennek történeti áttekintésére ugyan nem
vállalkozhatunk, annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy az újkori szakkollégiumok
szellemiségében ez az elem már szinte evidenciaként jelenik meg. A külföldi példák mellett, a
hazai tehetséggondozásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mentorálás szerepe. A 19-
20. század fordulójától kezdődően jól láthatóan erősödik az egyénre szabott fejlesztések
rendszere, amely állami, egyházi és civil szerepvállalást egyaránt jelez. Az intézményi háttér
– legyen az általános iskola, középfokú intézmény, vagy a felsőoktatás területe – adta ennek
a munkának a szervezeti kereteit, de eltérő intenzitással – az egyes korszakok politikai
célkitűzéseinek megfelelően – a civil szféra szereplői, valamint az egyházak is részt vállaltak
ebben a feladatban. A tehetséggondozás olyan társadalmi jelentőségű tevékenység, amelyen
a mi munkánk is alapul.
A hátrányos és halmozottan hátrányos és/vagy roma hallgatók támogatása,
tehetséggondozása is egyre inkább előtérbe került az elmúlt évtizedben. Ehhez minden
bizonnyal hozzájárult az is, hogy a tehetség fogalmának változásában is paradigmaváltás
következett be, amely szerint a „tehetség utat tör magának” nézet helyére, folyamatosan a
„minden ember tehetséges valamely területen” felfogás került, amely a tehetségkutatás,
tehetségazonosítás fontosságát is jelzi.
A roma szakkollégiumok hallgatói között így elsősorban roma, hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű hallgatók jelennek meg. A felsőoktatási intézmények által létrehozott
szakkollégiumok a roma értelmiségivé válás fontos színterei. A felsőoktatási intézménybe
bejutó roma fiatalok száma a statisztikák szerint ugyan emelkedik, egyelőre azonban még
elmarad a magyarországi átlagtól, főként, ha azt is tekintjük, hogy a későbbi elhelyezkedési
esélyek a hallgatókat kibocsátó településeken (jellemzően kistelepülések) korlátozottak.
A roma szakkollégiumi rendszer kissé eltér a – nevezzük így – „klasszikus rendszertől”,
hiszen a tehetséggondozás, a szakterületi tehetséggondozás mellett számos olyan problémát
1 Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia 2010. 74.
DEGYFK
Lippai Balázs Roma Szakkollégium
DEGYFK Lippai Balázs Roma Szakkollégium Cím: Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9. Telefon: +36 06-52/229-433, 560-160, 560-145 E-mail: rszk@ped.unideb.hu Honlap: www.degyfk.hu/rszk
is kezelni kell, ami a hátrányos helyzetből adódik, adódhat. A szakkollégiumi feladatok ennél
a pontnál túllépnek a szakterületi tehetséggondozáson és a mentor – mint támogató személy
– feladatai is egyre szélesebbek lesznek. A feladat összetett, hiszen a mentor egyszerre jó és
következetes tanár, a hallgató meghitt partnere, bármely helyzetben problémamegoldó,
„folyamattámogató” szakember, pontos dokumentátor, a szakmai stábbal együttműködő,
közösségfejlesztő és emellett még számos kihívásnak megfelel a mentori tevékenysége
során. A roma szakkollégiumok esetében azért jelennek meg többlet feladatok, mert a
hallgatói teljesítmény és kompetencia fejlesztése mellett – amit jellemzően a felsőoktatási
környezetben alakítunk ki – a szakkollégiumi közösség formálása és „összekovácsolása” is
fontos feladat. Ennek célja, hogy a tanulmányok elvégzése után egy együttműködő, egymás
karrierjét követő, egymás munkáját segítő értelmiségi csoport megteremtését segítse elő.
Gyakran felmerül, hogy a szakkollégiumi közösség tulajdonképpen olyan, mint egy nagy
család. S bár ez a megközelítés talán kicsit túlzó ideálkép látszatát kelti, annyi bizonyos, hogy
egy jól és szervezetten működő közösség valóban sok támogatást tud adni a hallgatóknak és
mentoroknak egyaránt.
A szakkollégiumi munkánk célja összetett: egyszerre kívánjuk segíteni a hallgatók egyéni
ambícióit (segíteni ennek kialakulását), tudományos teljesítményüket, fejleszteni azokat a
kompetenciákat, amelyek mentén a tanulmányaik sikeres befejezése mellett az önálló
tudományos munkára és sikeres pedagógusi tevékenységre is képesek lesznek. Emellett
azonban fontos, hogy részt vegyenek a szakkollégium közösségi életében, valamint
kialakuljon a társadalmi szerepvállalás területén megnyilvánuló aktivitásuk is. Magyarul, e
térségre vonatkozó víziónk szerint, a hozzánk érkező hallgatók a sikeres diplomaszerzés után
(és már a képzési folyamat közben is) maguk is részt tudnak venni a lokális roma közösség
formálásában, a fiatalok roma értelmiségivé válásának folyamatában.
E kötet ezt a célt (is) kívánja szolgálni, hiszen határozott célunk, hogy a szakkollégium
életébe integráljuk a végzett hallgatókat mentorként vagy kortárs mentorként. Utóbbi
lehetőség azok esetében lehet releváns, akik a tanulmányaik befejezése után a karon újabb
szakon kezdik meg tanulmányaikat, de hasznos és nélkülözhetetlen munkájuk révén be
tudjuk vonni őket a mentori támogató munkába is. Ezen elvek mentén fogalmazódtak meg a
kötetben szereplő írások is.
Nagy Éva tanulmánya a szakkollégiumi és a mentori munka jogi hátterét foglalja össze
röviden. A kötet összeállítását megelőzte egy kérdőíves felmérés a hallgatók és a mentorok
körében egyaránt. Ennek néhány eredményét foglalja össze röviden Kocsis Péter Csaba és
Olvasztóné Balogh Zsuzsa tanulmánya. Ennek néhány jellemzőjére reflektálnak is a további
iránymutatások: például Szerepi Sándor a mentorálás folyamatát tekinti át, amely az első
találkozástól a hallgató sikeres diplomaszerzéséig – és kicsit azon is túl – terjed. A
Szakkollégium speciális helyzete miatt különös hangsúlyt helyezünk a családi környezetre, a
családdal való kapcsolattartásra. Az e területen jelentkező problémák azonban nem a
felsőoktatási intézményben kezdődnek, ahogyan erre Gortka-Rákó Erzsébet rámutat
tanulmányában. A kisgyerekkori környezet, a szocializáció helyszínei alapvetően befolyásolják
az egyén sikerességét élete folyamán, egyfelől támogató, másfelől gátló tényezőként is
megjelenhet, ezért szintén támogatásra szorulhat. Ennek folyamatát is bemutatja a szerző,
rámutatva a mentori munka során ennek fontosságára.
A mentori feladatok összetettségét nem kívánjuk bizonyítani, hiszen az a kötetben
szereplő írásokból egyértelműen kiderül. A munkához azonban néhány fókuszt mindenképpen
fontosnak tartunk megemlíteni. Pálfi Sándor a hallgatók tudományos kutatásának folyamatát
tekinti át lépésről-lépésre, amely a hallgatói tudományos munka alapjait jelenti. Míg végül,
de nem utolsósorban Szabó Henriett részletes írása olvasható a Szakkollégiumon belül
felépített és a hallgatói közösség alapját jelentő munkáról.
DEGYFK
Lippai Balázs Roma Szakkollégium
DEGYFK Lippai Balázs Roma Szakkollégium Cím: Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9. Telefon: +36 06-52/229-433, 560-160, 560-145 E-mail: rszk@ped.unideb.hu Honlap: www.degyfk.hu/rszk
A kötet funkciója összetett, ahogy a benne szereplő írások kiindulási pontja és
gondolatmenete is eltérő. Olyan alapozó munkának tekintjük, amely a szakkollégiumi
tapasztalatok összegyűjtése mellett a mentori feladatok fő területeit is tárgyalja, olykor
lépésenként, olykor szakirodalmi hátteret is citálva, olykor pedig a saját tapasztalatok
rendszerezésével adva át ezt az olvasónak. Az olvasónak, akik reményeink szerint a
mentoraink és leendő mentoraink mellett a szélesebb szakmai közösséget is jelentik. Leendő
mentoraink esetében pedig azért tatjuk fontosnak ezt az összegzést, hogy a munka előtti
tájékozódást, a feladat „súlyát” és szépségét is át tudja látni a jövendő kolléga. S mivel
reményeink szerint volt hallgatóink is rövidesen bekapcsolódnak a mentori munkába, így
számukra is „alapanyagként” szolgál a feladatok során, amelyre támaszkodni tudnak, s
látják, hogy amit a „másik oldalon” hallgatóként megéltek, milyen támogatói-oktatói munka
eredményeként jöhet létre.
A kötet egy hosszú idő óta tartó, folyamatos pedagógiai és segítő munka
összefoglalásának első állomása, hiszen a mentori feladatok közben felmerülő problémák új
és új helyzeteket teremtenek, új és új módszertani megalapozottságú beavatkozásokat
igényelnek. Bízunk abban, hogy rövidesen ezek gyakorlati összefoglalását is közreadhatjuk.
Bálint Péter – Kocsis Péter Csaba
Recommended