Magyarország iparosodása

Magyarország

iparosodásaKészítette: Ecsery Ádám

Alias: Cserkó Ádi

Vázlat- Bevezetés1. Iparfejlődés a feudális Ny-Európában2. Iparfejlődés a feudális Mo.-on3. A nyugati ipar a kapitalizmus korai

szakaszában (1492-1780)4. A magyar ipar helyzete a XVI. sz.-tól a

XIX. sz. első feléig 5. Az ipari forradalmak Ny-Európában

(1780-1914)6. Az ipari forradalmak Mo.-on (1867-

1914)

I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában

A feudális iparfejlődésnek 3 lépése

van: 1. Városiasodás1. Városiasodás

2. Céhesedés2. Céhesedés

3. Országos ipar kialakulása3. Országos ipar kialakulása

I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában

II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

1. Árpád-kor (1000-1301)

2. Változások Károly Róbert alatt

(XIV. sz.)

3. Iparfejlődés a Hunyadiak alatt

(XV. sz.)

II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

Árpád-kor (1000-1301)

Megkésett államiságMegkésett államiság

felvevőpiac a nyugat-európai felvevőpiac a nyugat-európai iparcikkeknekiparcikkeknekHazai ipar fejlődése lassabbHazai ipar fejlődése lassabb

Kézműipar a nagybirtokokon, önellátás Kézműipar a nagybirtokokon, önellátás szintjénszintjén

Bányászat: Bányászat: Körmöcz-, Selmecz-, Körmöcz-, Selmecz-, BesztercebányaBesztercebánya

Kivételesen fejlett ipar az Kivételesen fejlett ipar az erdélyi szászerdélyi szász városokbanvárosokban

Változások Károly Róbert alatt ( XIV. szd.)

Ország újraegyesítése és a nyugati Ország újraegyesítése és a nyugati

minta átvétele:minta átvétele:

1.1. Városiasodás:Városiasodás:

MezővárosokMezővárosok

Szabad királyi városok Szabad királyi városok

2.2. Céhesedés: Céhesedés:

Céhek a legfejlettebb erdélyi szász Céhek a legfejlettebb erdélyi szász városokban alakulnakvárosokban alakulnak

Fejlődés a Hunyadiak alatt

A XV. Szd. Második felére A XV. Szd. Második felére országos piac országos piac

A kétszáz éves lemaradás, A kétszáz éves lemaradás,

mezőgazdasági jellegmezőgazdasági jelleg

A városi polgárság nem válik igazi renddéA városi polgárság nem válik igazi renddé

Hunyadi JánosHunyadi János Hunyadi Hunyadi MátyásMátyás

III. A nyugati ipar a III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai kapitalizmus korai

szakaszában (1492-szakaszában (1492-1780)1780)

A kora kapitalista iparfejlődés

lépései:

1. A manufaktúrák létrejötte1. A manufaktúrák létrejötte

2. A feudális gátak ledöntése2. A feudális gátak ledöntése

III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában

(1492-1780)

A manufaktúrák létrejötteA manufaktúrák létrejötte

A termelést részfolyamatokra bontjákA termelést részfolyamatokra bontják A A munkás könnyen szerez rutint egy munkás könnyen szerez rutint egy

részfolyamatban, így a munkatempó gyorsabbá részfolyamatban, így a munkatempó gyorsabbá válik. válik.

A manufakturális termelés ezért hatékonyabb A manufakturális termelés ezért hatékonyabb és olcsóbb mint a kistermelőiés olcsóbb mint a kistermelői..

Manufaktúrák típusai:Manufaktúrák típusai:

Szétszórt = Bedolgozói Szétszórt = Bedolgozói rendszerrendszer

Központosított: az Központosított: az üzemi helységet és üzemi helységet és munkaeszközöket is a munkaeszközöket is a tulaj biztosítjatulaj biztosítja

A manufaktúrák létrejötteA manufaktúrák létrejötte

Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

A feudális gátak ledöntéseA feudális gátak ledöntése

Polgárság adói és monopóliumai Polgárság adói és monopóliumai

MegerősödnekMegerősödnek

Cserébe védelmet Cserébe védelmet élveznekélveznek

Polgári forradalmak törnek ki Polgári forradalmak törnek ki

A polgári forradalmak után olyan A polgári forradalmak után olyan alkotmányok születnek, amelyek törvényen alkotmányok születnek, amelyek törvényen kívül helyeznek egy csomó adófajtát.kívül helyeznek egy csomó adófajtát.

IV. A magyar ipar helyzete a XVI. századtól a

XIX. század első feléig

1. Ipar a három részre szakadás

alatt (XVI-XVII- szd.)

2. Ipar a Habsburg abszolutista

államban (1711-1848)

IV. A magyar ipar helyzete a XVI.századtól a XIX. század első

feléig

A nyugati élelemhiány A nyugati élelemhiány kelet-európaikelet-európai

mezőgazdasági cikkek keresetté válnak.mezőgazdasági cikkek keresetté válnak.

Emellet Emellet nyugati iparcikkek áramolnak az nyugati iparcikkek áramolnak az

országba.országba.

Kialakul a kontinentális munkamegosztás, Kialakul a kontinentális munkamegosztás,

NY: ipar K: mezőgazdaság

Ipar a három részre szakadás alattIpar a három részre szakadás alatt

Ipar a három részre szakadás alattIpar a három részre szakadás alatt

Fontos iparágak:Fontos iparágak: Királyi-Magyarország: Királyi-Magyarország: ÖtvösségÖtvösség Erdélyi Fejedelemség: Bethlen Gábor Erdélyi Fejedelemség: Bethlen Gábor

alatt hadi célú megrendelés céhen alatt hadi célú megrendelés céhen kívüli vállalkozóknakkívüli vállalkozóknak

A Rákóczy-szabadságharc alatt A Rákóczy-szabadságharc alatt a a textilipartextiliparban és a ban és a fémfeldolgozásfémfeldolgozásban ban is manufaktúrák alakultakis manufaktúrák alakultak..

Ipar a Habsburg abszolutista állambanIpar a Habsburg abszolutista államban

Az ország a kontinentális Az ország a kontinentális

munkamegosztás helyett egy helyi munkamegosztás helyett egy helyi

munkamegosztási rendszerbe kényszerül.munkamegosztási rendszerbe kényszerül.

Ausztria: iparAusztria: ipar Magyarország: Magyarország: mezőgazdaságmezőgazdaság

A birodalmi MunkamegosztásA birodalmi Munkamegosztás

Ipari törvények:Ipari törvények: 17541754: : Kettős VámhatárKettős Vámhatár ( (Mária Mária

TeréziaTerézia)) 1850-ig1850-ig

Ipar a Habsburg abszolutista állambanIpar a Habsburg abszolutista államban

Külső:Külső: Habsburg Bir. körül Habsburg Bir. körül

•külföldi iparcikkek vámja külföldi iparcikkek vámja

magasmagas, a Birodalom ipara , a Birodalom ipara

jól járjól jár

Belső:Belső: Magyarország Magyarország

körülkörül

•élelmiszerek és élelmiszerek és

nyersanyagok vámja nyersanyagok vámja

alacsonyalacsony

•iparcikkek vámiparcikkek vámjaja magas magas

Mária TeréziaMária Terézia

A Reformkor (1825-1848)A Reformkor (1825-1848) : 2 probléma : 2 probléma

1.1. A Birodalmi munkamegosztásA Birodalmi munkamegosztás

2.2. A feudális gátakA feudális gátak

3.3. Reformkori beruházásokReformkori beruházások

Ipar a Habsburg abszolutista állambanIpar a Habsburg abszolutista államban

A Birodalmi munkamegosztásA Birodalmi munkamegosztás : :

1844-ben 1844-ben Kossuth Kossuth megalakítja a megalakítja a

VédegyletetVédegyletet

TTársadalmi szervezet, amelynek tagjai ársadalmi szervezet, amelynek tagjai

vállalják, hogy 6 éven keresztül csak vállalják, hogy 6 éven keresztül csak

akkor vesznek külföldi árut, ha nincs akkor vesznek külföldi árut, ha nincs

magyar alternatívája.magyar alternatívája.

A Reformkor

A A feudális gátak :feudális gátak : Áprilisi Áprilisi törvényetörvényekk

Jobbágyság: nincs szabad munkaerő – Jobbágyság: nincs szabad munkaerő –

kötelező örökváltságkötelező örökváltság Ősiség törvénye: nem lehet földre Ősiség törvénye: nem lehet földre

hitelt felvenni – eltörlikhitelt felvenni – eltörlik Feudális eredetű monopóliumok és Feudális eredetű monopóliumok és

adók: elvonják a tőkét – helyettük adók: elvonják a tőkét – helyettük közteherviselésközteherviselés

A Reformkor

Beruházások:Beruházások:

Ullman Móricz Ullman Móricz - - Pesti Magyar Pesti Magyar

Kereskedelmi Bank megalapításaKereskedelmi Bank megalapítása

Cukorgyárak, papírgyárak és Cukorgyárak, papírgyárak és

vasútvonalakvasútvonalak

EElső gőzvontatású vasútlső gőzvontatású vasút:: 1846-Pest1846-Pest--VácVác

SSzéchenyi: zéchenyi: VaskapuVaskapu, , Tisza-szabályozásTisza-szabályozás, ,

Dunai gőzhajózásDunai gőzhajózás beindítása beindítása

A Reformkor

V. Az ipari forradalmak V. Az ipari forradalmak Nyugat-EurópábanNyugat-Európában

(1780-1914)(1780-1914)

1. Az első ipari forradalom1. Az első ipari forradalom

(1780-1850 k.)(1780-1850 k.)

2. A második ipari forradalom 2. A második ipari forradalom

(1870-1914)(1870-1914)

V. Az ipari forradalmak Nyugat-V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában (1780-1914)Európában (1780-1914)

Első ipari forradalom Kulcsszó: gépesítésKulcsszó: gépesítés A gép energiaforrása a gőzA gép energiaforrása a gőz EElőször a mindennapos használatú áruk terén lőször a mindennapos használatú áruk terén

gépesítenek, például a ruhagyártásban. Így gépesítenek, például a ruhagyártásban. Így alakul ki a könnyűiparalakul ki a könnyűipar..

Az itt képződött tőkén a mezőgazdaság Az itt képződött tőkén a mezőgazdaság gépesítésegépesítése

MMajd a gépgyártás gépesítése. Így alakul ki a ajd a gépgyártás gépesítése. Így alakul ki a nehézipar.nehézipar.

Mivel a gépek megvételére nagy tőke kell, Mivel a gépek megvételére nagy tőke kell, így felértékelődik a bankkölcsönök szerepe.így felértékelődik a bankkölcsönök szerepe.

AA közlekedés fejlesztés közlekedés fejlesztésee

A második ipari forradalomA második ipari forradalom

Kulcsszó: tömegtermelésKulcsszó: tömegtermelés

Új energiaforrás a Új energiaforrás a kőolajszármazékokkal kőolajszármazékokkal

működő robbanó motor, és az elektromos működő robbanó motor, és az elektromos

energienergia.a.

Vegyi gyárak és elektromos Vegyi gyárak és elektromos erőművek erőművek

AA tőkét centralizáló tőkét centralizáló óriás részvénytársaságokóriás részvénytársaságok, ,

monopóliumok jönnek létremonopóliumok jönnek létre

A bankok maguk is alapítanak ipari A bankok maguk is alapítanak ipari

vállavállallkozásokatkozásokat – Finánctőke – Finánctőke

TTúltermelési válságok, állami beavatkozás a últermelési válságok, állami beavatkozás a

gazdaságbgazdaságbaa

VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-

1914)

VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914)

- A kiegyezés rendszere

- A gazdasági kiegyezés

- Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén

- Az első ipari forr. eredményeinek átvétele

- A második ipari forr. eredményeinek átvétele

- Tudomány

1867-ben létrejön a kiegyezés1867-ben létrejön a kiegyezés

Egy kétpólusú, duális politikai Egy kétpólusú, duális politikai

rendszer jött létre: az OMM.rendszer jött létre: az OMM.

A kiegyezés rendszereA kiegyezés rendszere

A gazdasági ügyek tíz évenkénti A gazdasági ügyek tíz évenkénti

újraegyeztetéseújraegyeztetése

Mo. átvállalta az osztrák államadóság Mo. átvállalta az osztrák államadóság

egy részétegy részét

Osztrák-Magyar Nemzeti Bank Osztrák-Magyar Nemzeti Bank

felállításafelállítása

Közös vám-és pénzrendszer (a kettős Közös vám-és pénzrendszer (a kettős

vámhatárt már 1851-ben eltörölték)vámhatárt már 1851-ben eltörölték)

AA gazdasági kiegyezés gazdasági kiegyezés

AA feudális gátak végleg ledőltek feudális gátak végleg ledőltek

Ami hiányzik:Ami hiányzik: hazai tőke hazai tőke, , megfelelő megfelelő

úthálózat, korszerű mezőgazdaságúthálózat, korszerű mezőgazdaság, ,

szakértelem.szakértelem.

KKésőn iparosodás hátrányaiésőn iparosodás hátrányai::első ipari első ipari

forradalom forradalom eseményeiteseményeit csak csak

továbbfejlődötttovábbfejlődött formában lehetett formában lehetett

megvalósítani.megvalósítani.

Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén

- - A bankrendszerA bankrendszer

- - A közlekedés és hírközlésA közlekedés és hírközlés

- - MezőgazdaságMezőgazdaság

- Élelmiszeripar- Élelmiszeripar

- Nehézipar- Nehézipar

Az első ipari forr. Az első ipari forr.

eredményeinek átvételeeredményeinek átvétele

5 külföldi nagybank alakul és több 5 külföldi nagybank alakul és több

száz kisebb takarékpénztárszáz kisebb takarékpénztár

18731873 utánután - - Rotschildok alapította Rotschildok alapította

Magyar Általános HitelbankMagyar Általános Hitelbank

1880-ra megerősödik két magyar 1880-ra megerősödik két magyar

alapítású nagybank: alapítású nagybank:

JelzáloghitelbankPesti Magyar JelzáloghitelbankPesti Magyar

Kereskedelmi BankKereskedelmi Bank

A bankrendszerA bankrendszer

VasútépítésVasútépítés::

KamatbiztosításKamatbiztosítás:: Az állam garanciát Az állam garanciát

vállalt nyereségtelenség esetén a vállalt nyereségtelenség esetén a

nyereség kifizetésére.nyereség kifizetésére.

Baross Gábor-Magyar ÁllamvasutakBaross Gábor-Magyar Államvasutak

Hídépítés: Hídépítés: 1877 - Margit-híd1877 - Margit-híd

Távíró- és Postaszolg. : Távíró- és Postaszolg. : 1871 – magyar 1871 – magyar

postabélyegpostabélyeg

Hajózás: Hajózás: 1882 – Adriai Tengerhajózási Rt.1882 – Adriai Tengerhajózási Rt.

A közlekedés és A közlekedés és hírközléshírközlés

Mi lett ebből a

vállalatból…

Baross GáborBaross Gábor

tőkés átalakulástőkés átalakulás: fizetett munkások, : fizetett munkások,

korszerű technika, gépesítéskorszerű technika, gépesítés

MezőgazdaságMezőgazdaság

A közös vámterületA közös vámterület--könnyűipar könnyűipar

gyengegyenge

HúzóágazatHúzóágazat az az élelmiszeripar élelmiszeripar

MalomiparMalomipar::

Az 1870-esAz 1870-es évekre világszínvonalú évekre világszínvonalú

lesz. Budapesten 12 nagy gőzmalomlesz. Budapesten 12 nagy gőzmalom

AAcélhengerszék célhengerszék

szesziparszeszipar és és cukoriparcukoripar

ÉlelmiszeriparÉlelmiszeripar

GépiparGépipar:: VVonatok, malomipari berendezések és onatok, malomipari berendezések és

mezőgazdasági gépekmezőgazdasági gépek A legfontosabb budapesti gépgyárak:A legfontosabb budapesti gépgyárak:

Államvasutak GyáraÁllamvasutak Gyára Óbudai HajógyárÓbudai Hajógyár Ganz Hajó-, Vagon-, és Villamossági GyárGanz Hajó-, Vagon-, és Villamossági Gyár Láng GépgyárLáng Gépgyár

Bányászat:Bányászat: Szén: Szén: Salgótarjáni Kőszénbánya RtSalgótarjáni Kőszénbánya Rt Vasérc: Vasérc: Rimamurány Vasércfeldolgozó ÜzemRimamurány Vasércfeldolgozó Üzem

NehéziparNehézipar

A másodikA második ipari forr. ipari forr.

eredményeinek átvételeeredményeinek átvétele

MMonopolizálódás, tőkecentralizáció.onopolizálódás, tőkecentralizáció. BBankok ipari szerepvállalásaankok ipari szerepvállalása 1881: 1881: Rimamurány-Salgótarjáni vasműRimamurány-Salgótarjáni vasmű, a , a

Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjénPesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjén Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó

könnyűipar felépítését is célul tűzte ki:könnyűipar felépítését is célul tűzte ki: 1. lépés: 1. lépés: 15 éves adómentesség15 éves adómentesség

2. lépés: 2. lépés: 1907: iparpártolási törvény1907: iparpártolási törvény: 10 éves : 10 éves iparfejlesztésiparfejlesztés

Vége