View
51
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat. Természetvédelmi mérnöki szak 2012. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Növényrendszertan gyakorlatok
2. gyakorlatTermészetvédelmi mérnöki szak
2012
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendjeAgaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.
felr. Agaricanae – Kalaposgombák
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
cs. Boletaceae – Tinórufélék családja
• Hazánkban mintegy 70 faj
• Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is.
• A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról.
• A csöves részt néha fátyol borítja.
• A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak.
• A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.
Ízletes vargánya – Boletus edulis
(úrigomba, igazgomba, szepe)
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
cs. Boletaceae – Tinórufélék családja
Boletus edulis – Ízletes vargánya
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes.
• A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd zöldessárga.
• A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található.
• A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben.
• Ehető, árusítható, jól szárítható.
• Hasonlít hozzá a nemezes kalapú,
végig hálózatos tönkű nyári vargánya (Boletus aestivalis).
Ízletes vargánya – Boletus edulis
r. Boletales – Tinórugomba alkatúak
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
• A kalap domború, dohány-, feketésbarna színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér.
• A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű.
• A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes.
• A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes.
• Júniustól októberig.
• Nyírfák alatt nő.
• Fiatalon ehető, árusítható.
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
Leccinum nemzetség
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak
Suillus nemzetség
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúakcs. Boletaceae – Tinórufélék családja
• Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő.
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható.
• A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak.
• A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta.
• Májustól novemberig.
• Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj.
• Ehető, árusítható.
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus
granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható.
• A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd barnásak.
• A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres.
• Májustól novemberig.
• Kéttűs fenyők alatt nő.
• Ehető, árusítható.
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus
Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus
r. Boletales – Tinórugomba alkatúak
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos.
• A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. A pórusok nyomásra gyengén kékülhetnek.
• A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott.
• A hús sárga, enyhe szagú és ízű.
• Májustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori.
• Ehető, árusítható faj.
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
r. Boletales – Tinórugomba-alkatúakcs. Boletaceae – Tinórufélék családja
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
Xerocomus subtomentosus – Molyhos tinóru
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendjeAgaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus,
Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma)
Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.
Agaricales – Csiperke-alkatúak r.
• közepes vagy nagy termetűek• a kalapszél gyakran bordázott • fehér lemezek (kevés kivétel)• teljes és részleges burok • ált. fejlett gallér• pettyek v. bocskor• mikorrhizásak• mérgezők, néhány ehető
Agaricales Amanita – galóca nemzetség
Gyilkos galóca - Amanita phalloides
Agaricales r.
Gyilkos galóca – Amanita phalloides • A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen
sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas.
• A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik.
• A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehér lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló, fehér bocskora van.
• A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztető ízű.
• Júniustól novemberig.
• Főleg tölgy alatt növő gombafaj.
• Halálosan mérgező
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid
mérgezés)
• Halálos kimenetelű mérgezések 90-95 %-át alkotja.• A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van.• Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A
lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra).• Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás,
hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis).• Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután
következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis).
• A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egy-két héten belül halálhoz is vezet.
• Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin.
• Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz.
• A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott.
• A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak.
• A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást.• Alkalmazott terápia:• a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből,• A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása,• Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok,• Végső esetben májátültetés.
• A letalitás 10-15 %-ra csökkenthető.
Az amatoxin és fallotoxin LD50 értékei különböző fajoknál (mg/kg)
(LD50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség)
Állatfaj Amatoxin Fallotoxin
Fehér egér 0,4-0,8 1,8-2,2
Fehér patkány 2,8-3,5 1,1-1,4
Nyúl 0,1-0,2 1-2
Aranyhörcsög - 0,5-0,7
Macska 0,5 -
Tacskó 0,1 -
Sertés 0,1-0,2 -
Béka 2-5 -
Csiga 20 -
Ember 0,1 -
• Előidéző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba)
gyilkos galóca vörhenyes őzlábgomba
húsbarnás őzlábgombafehér galóca
Párducgalóca - Amanita pantherina
Agaricales r.
Párducgalóca – Amanita pantherina• A kalap 5-15 cm átmérőjű, sötét vagy
szürkésbarna, széle mélyen bordázott, sok fehér petty díszíti.
• A sűrű, puha és szabadon álló lemezek kifejlett állapotban is fehérek maradnak.
• A tönk karcsú 5-15 cm hosszú, fehér, töve peremes, gumós, kicsit feljebb gyűrűszerű zóna van, bocskora nincs, gallérja gyengén fejlett, fehér, lelógó, bordázottság nélküli.
• Húsa puha, vizenyős, fehér, retekszagú, édeskés ízű.
• Júniustól novemberig.
• Savanyú talajú fenyő-, tölgy- és bükkerdőkben nő.
• Mérgező.
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca – Amanita pantherina
Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma)
• Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló tünetek jellemzik
• Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság, vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre, amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik.
• A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre, amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen alapul.
• Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról is nevezetesek.
• Kezelése tüneti.
• A légyölő galócát szibériai, indiai kultúrák népei és magyar sámánok is használták
• Előidéző gombafajok: párducgalóca, légyölő galóca
párducgalóca légyölő galóca
Légyölő galóca – Amanita muscaria
• A 10-20 cm átmérőjű kalap domború, majd ellaposodik, piros vagy narancssárga, rajta fehér pettyek vannak,
• A lemezek fehérek, sűrűn állnak, nem nőnek a tönkhöz.
• A fehér tönk gumós tövű, bocskora nincs, nagy, lelógó, cafrangos gallérja van, tövét rücskös övek díszítik.
• Augusztustól novemberig.
• Erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben nő.
• Mérgező.
Légyölő galóca - Amanita muscaria
Agaricales r.
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galóca – Amanita muscaria
Légyölő galócaAmanita muscaria
Agaricales r.
Császárgalóca – Amanita caesarea
• Kalapja 6-20 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; élénk narancssárga, narancsvöröses; széle bordázott.
• Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek; élénk aranysárgák.
• Tönkje 8-16 cm hosszú, 1-2 cm vastag, hengeres; citromsárga vagy aranysárga, fejlett gallérja szintén sárga; nagy, fehér, elálló, zsákszerű bocskora van.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomberdőkben növő faj. Hazánkban egyre ritkábban fordul elő, kímélendő.
• Ehető, árusítható.
Császár galóca - Amanita caesarea
Agaricales r.
Császárgalóca – Amanita caesarea
Császárgalóca – Amanita caesarea
Császár galóca - Amanita caesarea
Agaricales r.
Kis vagy közepes termetű a termőtest.
A kalap domború, gyakran szögletes, lehet pikkelyes.
A lemez fiatalon rózsás vagy szürkés, később csokoládébarnára
színeződik.
A spórapor vörösesbarna.
A tönk változatos, több fajnál gumós.
Általában van gallér.
Húsuk fehér, sárgul vagy vörösödik.
A hús szaga fontos bélyeg lehet.
Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken.
A többség ehető, a kellemetlen szagú, sárguló húsú fajok
enyhén mérgezők.
Agaricaceae - CsiperkefélékAgaricus spp. – Csiperke nemzetség
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
Agaricales
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis• A kalap 10-15 cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres,
krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos, bolyhos, esetleg fehéresen pikkelyes.
• A lemezek piszkosfehérek, majd csokoládébarnák.
• A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített.
• A hús vastag, jóízű, keserűmandulára emlékeztető illatú. Sérülésre nem változik a színe.
• Májustól novemberig.
• Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken. Gyakori.
• Ehető, árusítható.
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis
„Boszorkánykör”„Ördögök és boszorkányok tánca”
- Magpáros hifa kihajt, elindul az új micéliumtelep képzése- egyirányban hajtanak a talajban- hifák az évelő füvek gyökérzetével szimbiózisba lépnek- Termőtestképzés a micélium leg-erősebb részén: a „kör” külsején
Főként pereszkék, csiperkék, galócák
Őzlábgombák (Macrolepiota, Lepiota nemzetség)
Agaricales r.
Macrolepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség
A termőtest nagy, általában húsos, a kalap szivacsos. A kalap kúpos, majd tányérszerűen kiterül, közepén púpos
marad. A kalap felületén általában barna, felszakadozó,
tetőcserépszerűen álló pikkelyek találhatók. A lemezek hasasak, a tönk körül gyűrűben nő össze
(kollárium), fehérek. A tönkön mozdítható vastag gyűrű található. A tönk bázisán többnyire nagy gumó fejlődik. A spórapor többnyire fehér színű. Szaprotrófok. Ehetők.
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
• A kalap nagy, 30 cm-t is elér, fiatalon dobverő alakú, később esernyőszerűen kiterül, de a közepén púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna, koncentrikus pikkelyekkel díszített.
• A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben összenőnek.
• A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres alapon barnán márványozott, a kalapból kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja elmozdítható.
• A hús puha, a tönkben szívós, nem színeződik. • Májustól novemberig. • Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken. Gyakori.• Ehető, árusítható.
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Nagy őzláb – Macrolepiota procera
Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera
Agaricales
Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera
Agaricales
Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera
Agaricales
Lepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap kúpos, kiterülő, a közepén gyakran púp marad. Az alapszínnél sötétebb színű pikkelyek koncentrikusan
helyezkednek el. A lemezek fehérek. A tönk karcsú, rajta vékony gallér van, a gallérzóna alatt
gyakran pikkelyes, pelyhes, gyapjas, szemcsézett. A tönk a kalapból nem (vagy nehezen) fordítható ki. A hús gyakran kellemetlen szagú, de lehet kellemes,
édeskés is. Szaprotrófok. Gyakran bolygatott helyen fordulnak elő. Mérgezők, vannak súlyosan mérgezők is.
Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola• A kalap kicsi, 1-8 cm, kezdetben kúpos, ellaposodik, de a közepe
púpos marad. Fehéres rózsás alapszínű, rozsdabarna körkörös pikkelyekkel díszített.
• A lemezek szabadok, sűrűn állnak, fehérek, néha kicsit barnulnak.
• A tönk karcsú, vékony, alul kissé gumós, fehéres, vagy halvány vöröses. A gallér múlékony, hártyás, szakadozó.
• A hús fehér, megtörve vörösödik, a tönk alján vöröses. Szaga és íze nem jellegzetes.
• Júliustól novemberig. • Lomb- és fenyőerdőkben,
füves, bokros helyeken. • Erősen mérgező.
Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola
Vörhenyes őzláb(gomba) - Lepiota helveola
Agaricales
Laskagomba – Pleurotus nemzetség
Agaricales
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
• A termőtest rendszerint csoportosan jelenik meg.
• A kalap max. 15-20 cm átmérőjű, ellaposodó, nyelv, vagy lapát formájú. Kékesfeketés, szürkésbarna színű.
• A lemezek fehéresek, a tönkre lefutók.
• A tönk oldalt álló, fehéres, rendszerint vaskos.
• Októbertől decemberig.
• Lombos fák törzsén, tuskóján
• Ehető, árusítható.
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus
Agaricales
Pereszkék - Lepista nemzetség
Agaricales
Lepista – Tölcsérgomba, pereszke
A termőtest közepes- vagy nagytermetű
Húsos, változatos színű, gyakori a szürke
Ellaposodó kalap, egyes esetekben erősen tölcséres
A lemezek szélesen a tönkre nőnek, egyes csoportoknál lefutók
A hús több fajnál jellegzetes szagú, fűszeres, virágillatú, dohos,
lisztszagú
A spórapor színe csoportelválasztó bélyeg
Szaprotrófok
Lomb- és fenyőerdőkben nőnek
A fajok többsége ehető, néhány faj étkezésre alkalmatlan
Lila pereszke – Lepista nuda
A kalap 5-15 cm, kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodó, gyengén tölcséresedő, széle fiatalon begöngyölt, ibolyásbarna, barna, csupasz.
A lemezek sűrűn állnak, ibolyásak, a tönkre pereszkefoggal lefutók. A spórapor ibolyásfehér.
A tönk 5-10 cm hosszú, bunkó alakú, ibolyás, a csúcsán fehéresen deres.
Húsa vastag, lilás, kellemes illatú, jóízű.
Szeptembertől decemberig.
Lomb- és fenyőerdőkben, vastag avar alatt növő faj.
Ehető, árusítható.
Lila pereszke –Lepista nuda
Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)
Agaricales
Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)
Agaricales
Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)
Agaricales
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
A kalap 6-15 (20) cm, domború, majd hamarosan kiterül, többé-kevésbé tölcséres. A színe szürke, hamubarna, barnásszürke, fiatalon hamvas.
A halványsárga lemezek sűrűn állók, keskenyek és egy kicsit lefutnak a tönkre. A kalap húsáról lefejthetők.
A felfelé elvékonyodó tönk belseje eleinte szivacsos szerkezetű, idővel üreges lesz. A színe fehéres vagy világosszürke, a felszíne finoman szálas.
Húsa vastag, jellegzetesen fűszeres szagú és ízű.
Szeptembertől novemberig.
Lombos-, vegyes- és tűlevelű erdőkben.
Ehető, de megárthat.
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis
Szürke tölcsérgomba –Lepista nebularis
Agaricales
Armillariella - tuskógomba nemzetség
Agaricales
Armillariella - Tuskógomba Középtermetű termőtest A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű,
sárgásbarna A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve
rozsdásan foltosodik A tönk egyenletes vastagságú; galléros vagy nem, gyakran
szálas díszítésű; több faj csoportos A hús kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, gyakran
jellegzetes szagú, fanyar ízű A spórapor fehér-krém színű Szaprotróf vagy parazita Élő vagy elhalt fán, gyökéren Ehetőek, de egyes fajok csak 20 perc főzés után
• Armillariella mellea – Gyűrűs tuskógomba
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel.
A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak, rozsdabarnán foltosodnak.
A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres, alatta pikkelyes felületű a tönk.
Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar.
Szeptembertől novemberig.
Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő, gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben.
Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező, 20 percig főzni, sütni kell!
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea
Agaricales
Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellearhizomorfa
Agaricales
Szegfűgombák – Marasmius nemzetség
Agaricales
Marasmius - Szegfűgomba
Kistermetűek, a megszáradt gomba felnedvesítve újra feléled
A kalap domború, majd ellaposodó, egyes fajoknál bemélyedő;
széle több fajnak bordázott; néhány faj higrofán
A lemez lekerekítetten a tönkre nő vagy szabad
A lemez fehéres,krémszínű, okkeres
A tönk szívós, rostos
A hús gyakran jellegzetes illatú, szagú
A spórapor fehéres
Szaprotróf
Fű között, ágakon, levélen, lomb- és fenyőerdőkben
Ehetők, vagy étkezésre alkalmatlanok
Marasmius oreades – Mezei szegfűgomba
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades• Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte
domború, később ellaposodik, de közepe púpos marad. Széle gyakran hullámos, bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű, a kalap közepe higroszkópos.
• A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt, krémszínűek. Spórái fehérek.
• A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a kalappal megegyező színű, szívós rostos.
• Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű.
• Áprilistól decemberig.
• Füves helyeken, legelőkön, gyakori.
• Kalapja ehető, árusítható.
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades
Agaricales
Világító tölcsérgomba – Omphalotus nemzetség
Agaricales
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
• Kalapja 4-20 cm, kezdetben domború, később tölcséresedő, narancssárga, narancsvörös, rozsdaszínű, benőtten, sugarasan szálas.
• Lemezei sűrűk, mélyen lefutók, narancssárgák, később kifakulnak.
• Tönkje 4-12 cm hosszú, gyakran görbe, narancssárga, barnásvöröses, felülete szálas.
• Húsa sárgás, narancsos, szaga nem jellegzetes, íze savanykás.
• Júniustól novemberig.
• Lomberdőben, fatuskókon, vagy azok tövében, csoportosan növő, gyakori faj.
• Mérgező, hánytató hatású.
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius
Agaricales
Tintagomba nemzetség – Coprinus sp.
• egyenes, üreges tönk• gyakran csoportos• elfolyósodó kalap
Agaricales
A termőtest apró vagy közepes A kalap kúp alakú, néhány fajnál kiterül A lemezek szabadon állnak, feketék lesznek, majd
elfolyósodnak A tönk vékony, törékeny, gallér lehetséges, gyakran csoportos A hús elfolyósodó A spóraszín barna, fekete Szaptrotrófok néhány faj ehető, a többi nem fogyasztható coprint tartalmazhatnak, mely az alkohol-dehidrogenáz enzimet
blokkolja, alkohol nem fogyasztható 3 napig
Coprinus sp. – Tintagomba nemzetség
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, fiatalon tojás alakú, majd a széle felhasadozik, felpöndörödik. Alapszíne fehér, közepe barnás, felületén barnás, gyapjas, pelyhes pikkelyekkel.
• A lemezek sűrűn állók, kezdetben fehéresek, majd sötétednek, feketések lesznek és elfolyósodnak.
• A tönk karcsú, hengeres, kissé gumós lehet az alján, csöves. Gyűrű szerű gallérja múlékony.
• A hús vékony, törékeny, fűszeres illatú, ízű.
• Áprilistól novemberig.
• Füves helyeken, utak mentén, szerves anyagban gazdag területen. Gyakori.
• Fiatalon ehető.
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Agaricales
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Agaricales
Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus
Agaricales
Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés,
koprinuszszindróma)• Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés,
alkohol nélkül a gomba nem mérgező.
• Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után.
• Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus.
• Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges.
• Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztást (pl. még egy üveg sört is!) 3 napig felfüggeszteni.
• A tüneteket a gomba koprin hatóanyaga okozza, amely megakadályozza az alkohol lebomlását.
• Előidéző fajok: ráncos tintagomba, valószínűleg a változékony tinóru is. Újabban a gyapjas tintagomba és a kerti tintagomba ilyen hatását kizárják.
ráncos tintagomba változékony tinóru
Inocybe – Susulyka nemzetség
• A termőtest kicsi vagy közepes.• A kalap kiterül, de púp marad a közepén, gyakrabban
sugarasan szálas, pikkelyes, behasadozó, több faj fátyolmaradvánnyal díszített.
• A lemez a tönkre nő vagy a tönköt érintő; fiatalon sok fajnál múlékony pókhálószerű fátyol fedi; fiatalon halvány, majd piszkosbarna színű lesz.
• A tönkön gallér vagy gallérzóna ritka; több fajnál gumós
• A hús gyakran feltűnően kellemes szagú: virág, körte ill. gyümölcs, muskátli vagy édeskés illatú, több fajnak undorító, föld vagy lisztszaga van.
Agaricales
• Néhány faj zöldül, vörösödik, van feketedő is.• A spórapor dohánybarna, piszkosbarna.• Mikorrhizások, egy faj szaprotróf.• Erdőben, talajon, mohában, bolygatott, bokros helyen, egy
faj fán nő.• Mérgezők.
Inocybe fastigiata – Kerti susulyka
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii• A kalap 2-8 cm átmérőjű, kúpos, később kiterül, közepe púpos
marad, fehér, később rózsás, téglavörös vagy pirosas, felülete erősen sugarasan szálas, széle gyakran berepedezik.
• A lemezek a tönkhöz nőttek, vagy felkanyarodók
• A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, fehéres, később barnás, felülete finoman pelyhes-korpás.
• A hús puha, törékeny, tönkben szálas, kellemes, gyümölcsre, virágra emlékeztető (gyakran émelyítően erős) illatú.
• Júniustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdők talaján
• Súlyosan mérgező.
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
Agaricales
Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii
Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma
• A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került.
• Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra, legtöbbször 15-30 perc).
• A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken.
• Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek.• A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet.
Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg-ra becsülik.
• Hatóanyaga: muszkarin.• Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását
végző enzimet gátolja.• Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert
stimulálja• Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér
tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.: retekszagú, rózsáslemezű).
téglavörös susulyka kerti susulyka
viaszfehér tölcsérgomba mezei tölcsérgomba
retekszagú kígyógomba rózsáslemezű kígyógomba
Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare• A kalap 2-8 cm, félgömb alakú, kissé kúpos,
ellaposodó, kénsárga, a közepén narancsos vagy rozsdabarna.
• A lemezek a tönkhöz nőttek, sűrűn állnak, fiatalon kénsárgák, később zöldesek, végül feketésbarnára színeződnek a spóráktól. A fiatal gombán a lemezeket finom, pókhálószerű burok takarja.
• A tönk 5-10 cm hosszú, hengeres, gyakran görbe, csoportos, felül sárga, lefelé haladva rozsdabarna.
• Húsa puha, sárga, dohos szagú, keserű ízű.
• Áprilistól novemberig.
• Elsősorban lombos fák korhadékán növő, csoportosan megjelenő, gyakori faj.
• Mérgező, gyomor-bélpanaszokat okoz.
Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare
Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare
Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare
Agaricales
Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare
r. Agaricales
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendjeAgaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus,
Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma)
Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r. (Geastrum, Phallus,
Scleroderma, Lycopercon)
Galambgomba nemzetség – Russula sp.
• rövid, egyenes tönk• tölcséresedő kalap• sűrűn álló, törékeny, fehér lemezek
Russulales – Galambgomba alkatúak
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
• A kalap 5-15 cm, félgömb alakú, majd a közepe benyomottá válik. Változatos színű, ibolyászöld, ibolyáskék, olívzöld, rózsáslila. Legritkább esetben kék.
• A lemezek fehérek, tönkhöz nőttek, szabályosan, küllőszerűen állnak, hajlékonyak, rugalmasak.
• A tönk 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, zömök, fehér, néha a tövén ibolyás futtatással, töve kihegyesedő.
• A hús fehér, kemény, pattanva törik, a kalapbőr alatt lilás színű lehet,
dióra emlékeztető ízű.
• Júniustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj.
• Ehető, árusítható faj.
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha
Russulales – Galambgomba alkatúak
Lactarius - Tejelőgomba
A termőtest kicsi-nagy termetű.
A kalap: ellaposodik, középen benyomott vagy tölcséres lesz;
több fajé zónázott.
A lemez a tönkre nő vagy lefutó; gyakoriak a köztes vagy
villásan elágazó lemezek, sokszor a tejnedv miatt foltos.
A tönk hengeres, a bázisnál elkeskenyedő.
A hús szferocisztákat (kerek sejtek) tartalmaz; vékonyfalú
hifákban tejnedv vagy savószerű lé van; színe fontos határozó
és csoportelválasztó bélyeg (fehér, sárga vagy hosszabb-
rövidebb idő után sárgul, narancsszínű, vérvörös vagy
narancsból lesz vörös, fehérből vörös vagy rózsaszínű lesz,
szürkül, lilul).
Russulales – Galambgomba alkatúak
• Csak kevés faj enyhe ízű, a többség keserű vagy csípős; a legtöbb faj
szagtalan, néhány faj azonban jellegzetes szagú.• A spórapor fehér, krém, okker.• Mikorrhizás fajok.• Lomb- és fenyőerdőben, gyakran egy-egy fafajhoz kötötten.• Néhány faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan, egy-egy faj
mérgező. Lactarius deliciosus – Ízletes rizikeLactarius piperatus - Fehértejű keserűgomba
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
• Kalapja 5-15 cm, domborúból hamar kiterülő, majd tölcséresedő, széle sokáig aláhajló, felszíne csupasz, matt, száraz időben repedezik, színe fehéres.
• Lemezei sűrűn állók, tönkre lefutók, fehér-krémszínűek, halvány okkerbarnásan foltosodhatnak.
• Tönkje 3-10 x 1-3 cm, hengeres, fehér, okkerfoltos lehet, felülete csupasz.
• Húsa fehér, kemény, sérülésre bőséges fehér tejnedvet ereszt,
amely égetően csípős, szagtalan.
• Júliustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőkben.
• Csak sütve fogyasztható.
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Russulales – Galambgomba alkatúak
Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
• A kalap kiterülő, tölcséressé válik, átmérője 4-15 cm. Pereme sokáig begöngyölt marad. Színe narancsvöröses, halvány narancsokker vagy narancs-rókaszínű, körkörösen sávozott, zöldesen foltosodik.
• A lemezek sűrűn állnak, a kalaphoz hasonló színűek, a tönkre kissé lefutók. Érintésre lassan zöldesre színeződnek.
• A tönk 4-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, üregessé válik, a töve néha kifejezetten elkeskenyedik. Kalapszínű, a felületén kicsi, sötétebb, lapos gödröcskék láthatók.
• A hús fehér, pattanva törik, narancsszínű tejnedvet ereszt, amely megzöldül. Enyhe ízű, gyengén gyümölcsillatú.
• Júniustól novemberig.• Fiatal kéttűs fenyők alatt található• Ehető, árusítható.
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Russulales – Galambgomba alkatúak
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Russulales – Galambgomba alkatúak
Lucfenyvesi rizike - Lactarius deterrimus
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendjeAgaricanae – Kalaposgombák felrendje
Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,
Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.
Geastraceae - Csillaggombafélék cs. (Geastrum)Phallaceae - Szömörcsögfélék cs. (Phallus)Sclerodermaceae - Áltriflafélék cs. (Scleroderma)Lycoperdaceae - Pöfetegfélék cs. (Lycopercon)
Pöfeteg-félék – Gasteromycetales (Gasteromycetes)
Geastrum - Csillaggomba
Kis-, középes termetűek. Fiatalon gömbölydedek, majd külső burkuk csillag alakúan
lebenyekre szakad. A külső burok vastag, bőrszerű, néhány fajnál higrometrikus. A belső burok a gömbölyű nyeles vagy nyél nélküli termőrészt
borítja, sima, felnyílik, így kiszabadul a spórapor. Termőrésze a termőtest egészét kitölti. Húsa fehéres, puha, majd barnává, porcossá válik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdőben, füves helyeken nőnek. Étkezésre alkalmatlanok.
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
• Termőteste gömb alakú, 2-5 cm-es, krémszínű, félig a földben van; majd a külső burok csillag alakban 7-8 lebenyre felszakad, kihúzza a termőtestet a talajból; a belső burok ülő, felül csőrszerű nyúlvánnyal.
• Termőrétege a termőtest belsejében található.
• A külső burok elszárad, a belső burok pergamenszerű lesz, belsejében az érett spórák
barna tömegével.
• Júliustól októberig.
• Talajon, lomb- és fenyőerdőben.
• Étkezési értéke nincs.
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
Pöfeteggombák - Gasteromycetales
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
Gasteromycetales
Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum
Gasteromycetales
Phallus - Szömörcsög
A kifejlett termőtest közép-nagytermetű, fiatalon kis-
középtermetű, gömbszerű („boszorkánytojás"), a föld alatt
fejlődik, külső burka bőrszerű, fehéres, puha tapintású, alján
micéliumzsinórral; később tojás alakura megnyúlik, a talajból kissé kiemelkedik,
piszkosfehér, okkeres vagy lilás színű lesz a gomba a külső burkot felszakítja és a tönk néhány óra alatt
magasba emeli a süveget. A süveg olajzöldes színű, felülete gödrös; nyálkás csúcsán
fehéres gyűrű van; a tönk vastag hengeres, üreges, fehér színű,
alsó részén a burok maradványa, a bocskor található
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus• Fiatalon a boszorkánytojás gömbölyű, 3-6 cm,
átmérőjű, a föld alatt fejlődik ki, alján micéliumzsinór van.
• A süveg 3-8 cm, harang alakú, csúcsos, felül lyukas, olívzöldes, felülete gödrös, nyálkás.
• A tönk hosszú, hengeres, üreges, szivacsos állományú, színe fehér, alján bocskor található.
• A termőréteg a süveg gödrös felületét borítja, folyékony, büdös, dögszagú, a spórákat
rovarok terjesztik. • Júniustól októberig.• Lomb- és fenyőerdőkben, helyenként
tömegesen előforduló faj, főleg száraz, meleg időben gyakori.
• Fiatalon, tojás alakjában ehető.
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
Gasteromycetales
Erdei szömörcsög – Phallus impudicus
Gasteromycetales
Scleroderma - Áltrifla
Kis-, közepes termetű, gömbölyded, ülő vagy kis tönkje van,
alján vékony micéliumköteggel A burok lehet vastag, kemény vagy vékony, törékeny, sárgás,
okkeres, repedező vagy szemölcsös. Éréskor a burok szabálytalan repedéssel felnyílik, a spórák
kiszóródnak. Termőrésze a termőtest egész belsejét kitölti. Húsa fiatalon rugalmas, hamar megsötétedik, márványossá
válik, majd termőrétege szétporlik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdőkben, egyes fajok réteken, legelőkön
fordulnak elő. Mérgezőek.
Áltrifla – Scleroderma vulgare
• A termőtest gömbölyded, zárt, kissé lapított, 4-8 cm átmérőjű, alján többnyire gyökérszerű micéliumköteg található.
• Burka vastag, kemény, sárgás, okkeres színű, felületén felrepedező, pikkelyes, szemölcsös.
• A spórák a termőtest belsejében keletkeznek.
• A hús merev, bőrszerű, eleinte szürkésrózsás, majd márványozottan bíborfekete, belsejében a termőréteg éretten porszerű, fekete, szaga kellemetlen, íze nem jellegzetes.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben, sokszor mohapárnában fordul elő.
• Mérgező.
Áltrifla – Scleroderma vulgare
Gasteromycetales
Áltrifla – Scleroderma vulgare
Lycoperdon - Pöfeteg
Kis vagy közepes termetű, gömbölyű vagy körte alakú A külső burok fehéres, szemcsés, tüskés, a belső sima, érett
állapotban a tetején keletkező nyíláson távozik a spórapor. A termőtest alsó részén szivacsos, meddő rész található. Termőrésze a termőtest felső, kiszélesedő harmadában
található. Húsa fiatalon rugalmas, fehér, később szivacsszerű,
sárgászöldes, majd elfolyósodik és szétporlik, a meddő rész
megszürkül. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdők talaján, korhadt faanyagon fordulnak elő. Amíg belsejük fehér, ehetőek.
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum• 3-8 cm magas, 2-6 cm széles, a termőtest
körte formájú, enyhén púpos, alsó fele tönkszerű, elkeskenyedő. Színe fehéres, később okkeres, felületén fehéres, könnyen letörölhető szemcsék vannak.
• A spórák a termőtest felső, kiszélesedő részének belsejében képződnek, éréskor a termőtest csúcsán nyílás keletkezik, melyen át távoznak a spórák.
• A hús kezdetben rugalmas, fehér, majd sárgás vizenyős. Fiatalon kellemes szagú és ízű.
• Júniustól novemberig.
• Lomb- és fenyőerdők talaján, néha korhadó tuskón, csoportosan megjelenő faj.
• Fiatalon ehető.
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum
Gasteromycetales
Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum
Recommended