Növényrendszertan gyakorlatokemk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/rt/emhgyak... · Növényrendszertan gyakorlatok 7. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi

Növényrendszertan gyakorlatok

7. gyakorlat

Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak

2014

Rosidae (Hypericaceae, Violaceae, Euphorbiaceae,

Cucurbitaceae, Brassicaceae, [Pyrolaceae], Primulaceae,

Cistaceae, Malvaceae, Saxifragaceae, Crassulaceae)

A rózsaalkatúak alo. – Rosidae rendszere 1.

Malpigiavirágúak r. – Malpigiales

Orbáncfűfélék cs. – Hypericaceae (Hypericum)

Ibolyafélék cs. – Violaceae (Viola)

Kutyatejfélék cs. – Euphorbiaceae (Euphorbia, Mercurialis)

Tökvirágúak r. – Cucurbitales

Tökfélék cs. – Cucurbitaceae (Echinocystis, Bryonia)

Repcevirágúak r. – Brassicales

Keresztesvirágúak cs. – Brassicaceae (Alliaria, Cardamine, Capsella,

Lunaria)

Erikavirágúak r. – Ericales

[Körtikefélék cs. – Pyrolaceae] (Pyrola, Monotropa)

Kankalinvirágúak r. – Primulales

Kankalinfélék cs. – Primulaceae (Primula, Lysimachia)

Mályvavriágúak r. – Malvales

Szuharfélék cs. – Cistaceae (Helianthemum, Fumana)

Mályvafélék cs. – Malvaceae (Lavathera)

Kőtörőfűvirágúak r. – Saxifragales

Kőtörőfűfélék cs. – Saxifragaceae (Chrysosplenium)

Varjúhájfélék cs. – Crassulaceae (Sedum)

Orbáncfűfélék – Hypericaceae (Guttiferae)

• elsősorban cserjék és fák, ritkábban lágyszárúak

(nálunk csak lágyszárú fajok élnek)

• keresztben átellenes levélállás, pálha nincs

• a levelek illóolaj tartalmúak (hypericin, hyperforin)

• K5 C5 A5×∞ G(3-5) tok termés

• a porzók öt falkába (kötegbe) egyesülnek

• Hypericum

H4 Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

20-100 cm magas, hengeres szár

2 léccel

elliptikus, áttetsző pontozott

június-október, sárga szirmok,

3 falkás porzótáj, bogernyő

tok

fényigényes, száraz talajokon is

megél, bolygatástűrő

szárazabb vágásterületek,

kaszálók, parlagok, utak mente,

üde lomberdők

bőrgyulladást, halált okozhat,

gyógynövény (depresszió ellen)

♠




Közönséges orbáncfű – Hypericum perforatum

Ibolyafélék – Violaceae

• egyéves vagy évelő lágyszárúak, világszerte 20 nemzetség,

800 faj

• szórt levélállás, pálha van

•↑ K5 C5 A5 G(3) tok termés

• a magános virágok sarkantyúsak

• két porzónak a sarkantyúban mézfejtő függeléke van

• magvaikat hangyák terjesztik

• Viola

Illatos ibolya –

Viola odorata •Kicsi, tőlevélrózsás, tőkocsányos, kúszó-

legyökerező indás évelő (He)

• Levél: tojásdad, lekerekített v. tompás

csúccsal, szíves vállal, pálhalevelei

rojtosak.

• Virága sötét ibolyaszínű, illatos

• Termés: kerekded, visszahajló kocsányú

tok.

• Virágzás: III-V.

• üde, tápanyagban gazdag, humuszos

termőhelyek

• üde lomberdők és kultúrerdők bolygatott

szegélyén, néha gyepekben. Országosan

gyakori

Illatos ibolya – Viola odorata


http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/33/Viola-odorata-closeup.jpg



Erdei ibolya – Viola sylvestris

• Kis termetű, felálló v. felemelkedő,

leveles szárat fejlesztő évelő (He)

• Levél: kicsi, széles tojásdad, a pálha

rojtos

• Virág: levélhónalji, szagtalan, világoslila

• Termés: kopasz, elliptikus tok. IV-V.

• Árnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelye-

ken, enyhén mészkerülő

• Üde lomberdők, mészkerülő erdők, néha

keményfás ligeterdők domb- és

hegyvidékeinken elterjedt és gyakori




Csodás ibolya – Viola mirabilis csak EMH

• Kis termetű, a tavaszi levelek és virágok

tőállók (He)

• Levél: fényes sötétzöld, kopasz, széles szív

alakú, ép szélű pálha

• Virág: a tavasziak tőállóak, a későbbiek a

szárlevelek hónaljából erednek; szagtalan,

világoslila, IV-V.

• Termés: kopasz, elliptikus tok.V-VII..

• félárnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelye-

ken, mészkedvelő

• Üde lomberdők, (bükkös, gyertyános-tölgyes),

mészkedvelő erdő, néha keményfás ligeterdő

•Domb- és hegyvidékeken elterjedt, az Alföldön

ritka

Csodás ibolya – Viola mirabilis

Csodás ibolya – Viola mirabilis

Borzas ibolya – Viola hirta

• tőkocsányos évelő (He).

• Levél: tőálló, gyengén szíves vállból

tojásdad, sűrűn elállóan szőrös. Pálhák

lándzsásak, épek, élükön nem rojtosak

• Virág: középlila, nem illatos

• Termés: szőrös, gömbölyű tok

•Virágzás (III-)IV-V.

• Fényigényes, szárazságtűrő, inkább

mészkedvelő

• Száraz gyepek, erdőszegélyek,

tisztások Síkságoktól a hegyvidékekig

előforduló, gyakori faj




Illatos, erdei és csodás ibolya pálhalevelei

Kutyatejfélék – Euphorbiaceae

• főleg fásszárúak, kevés lágyszárú faj, de hazánkban csak

lágyszárú képviselőik élnek

• szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak

(Mercurialis) vagy többnyire hiányoznak (Euphorbia)

• egyivarú virágok, változatos felépítéssel tok termés

• 1. Mercurialis: ♂P3 A∞ ill. ♀P3 G(2)

• 2. Euphorbia: speciális virágzat (cyathium) = 5 színes fellevél

+ 4 nektárium + 5 porzós részvirágzat + termős virág (G(3))

• tejnedvet tartalmaznak, egylakiak: Euphorbia

• tejnedvet nem tartalmaznak, kétlakiak: Mercurialis

Euphorbia sp.

cyathium = színes fellevelek + 4 nektárium + 5 porzós

részvirágzat + termős virág (G(3))

álcsésze

nektárium

porzós

termős virág

murvalevél

(fellevél) 2 porzós

és

1 hímnős

cyathium

hímnős cyathium

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

15-50 cm, egyszerű, a virágzat

alatt meddő hajtások,

szaporítógyökeres (Ge)

szórt, keskeny szálas - lándzsás

április-október, gallérkalevelek

szálasak, sárgák v. vöröslők

tok

országszerte elterjedt,

szárazságtűrő, fényigényes

száraz gyepek, kaszálók,

vágásterületek, parlagok, száraz

erdők széle, homok- és szikes

puszták

mérgező

♠

G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

borsórozsda

(Uromyces pisi)

köztigazdája

http://www.flogaus-faust.de/euphceae.htm

G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

Farkas kutyatej – Euphorbia cyparissias

Farkas kutyatej – Euphorbia cyparissias

Erdei kutyatej – Euphorbia amygdaloides

• közepes termetű évelő (He)

• Levél: keskeny tojásdad v. lapát alakú,

ép, részben kitelelő, sötét (gyakran

bíboros) színű

• Virág: 5-10 sugarú álernyőben

fejlődnek, a fellevelek a vállukon

összenőttek. A virágok aprók, zöldesek,

a nektáriumok félhold alakúak. IV-VI.

• Termés: kerekded, három rekeszű tok

•Árnyéktűrő. Kiegyenlített

vízellátottságú, humuszos erdőtalajokon

• Üde lomberdők, keményfaligetek,

főként hegy- és dombvidéken

Erdei kutyatej – Euphorbia amygdaloides

Színeváltó kutyatej – Euphorbia polychroma

(E. epithymoides)

• közepes, felálló szárú évelő (He)

• Levél: tojásdad, ép szélű, mindkét

oldalukon erőteljesen szőrös

• Virág: 5-6 sugarú bogernyőben, a

virágzati fellevelek élénksárgák majd

vörösödnek. IV-V.

• Termés: bibircses tok, éréskor

megvörösödik

• Fényigényes, szárazságtűrő,

mészkedvelő

• Száraz, meszes talajú tölgyesek,

erdőszegélyek, bokorerdők, főleg a

hegy- és dombvidékeken



Erdei szélfű –

Mercurialis perennis • felálló, egyszerű szárú évelő,

hosszan kúszó tarackkal (Ge)

• Levél: tojásdad, nyeles, csipkés-

fogas

• Kétlaki, virágai a levelek

hónaljában, felálló füzérekben

nyílnak, a virágtakaró 3 tagú zöldes

lepel. III.-V.

• Termés: kerekded rekeszű, szőrös

tok

• Árnyéktűrő, üde-félnedves,

humuszos talajokon

• Üde lomberdők, ligeterdők; főként

hegy- és dombvidékeken

Erdei szélfű – Mercurialis perennis


porzós

termős

virág


Erdei szélfű

Mercurialis perennis

Pusztai szélfű –

Mercurialis ovata

•10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő,

kúszó tarackkal (Ge).

• Levél: széles tojásdadok, ülő v.

legfeljebb 1-2 mm-es nyelű

• Kétlaki, virágai a levelek hónaljában,

felálló füzérekben nyílnak, a

virágtakaró 3 tagú, zöldes lepel. III.-V.

• Termés: kerekded rekeszű, szőrös tok,

rekeszenként egy-egy maggal

• melegigényes, szárazságtűrő, meszes

talajokon

• Száraz, meszes talajú tölgyesek,

gyertyános-tölgyesek, erdőszegélyek,

bokorerdők. Csak a Dunántúlon

Pusztai szélfű – Mercurialis ovata

Kabakfélék – Cucurbitaceae

• elsősorban egyéves (Th) lágyszárúak, főleg lián természetűek, levél

eredetű kacsokkal kapaszkodnak

• szórt levélállás, pálhák nincsenek

• egyivarú virágok: ♂K(5) C(5) A(2)+(2)+1 ill. ♀K(5) C(5) G )3(

álbogyó vagy kabak termés

• egyéves, kabak termés: Echinocystis

• évelő, álbogyó termés: Bryonia

T4 Echinocystis lobata – süntök

vékony szárú, kúszó, többágú

kacsokkal kapaszkodó

öt hasábú

július-augusztus, fehér

pártájú, a porzós virágok

füzérben állnak, a termősek

levélhónaljiak

négymagvú, tüskés kabak

üde, nedves talajon

folyók és patakok mentén,

ligeterdők

észak-amerikai eredetű

egyéves (Th)

♠





Süntök – Echinocystis lobata

Süntök – Echinocystis lobata

Fekete földitök – Bryonia alba

• Hosszú, kúszó, többágú kacsokkal

kapaszkodó szárú évelő lián, nagy földalatti

gumóval (Ge)

• Levél: érdes, szórt állású, 3-5 karéjú, széle

szabálytalanul fogas

• Egylaki, a virág zöldesfehér, kevésvirágú

fürtökben a levelek hónaljában áll. V.-VII.

• Termés: fekete bogyó.

• Fényigényes, nedves, tápanyagokban gazdag

termőhelyeken

• Sík- és dombvidéki élőhelyeken, ligeterdők,

üde lomberdők, szegélytársulások



Keresztesvirágúak – Brassicaceae (Cruciferae)

•elsősorban lágyszárúak

•szórt levélállás, pálhák

nincsenek

•K2+2 C4 A2+4 G(2)

• becő vagy becőke termés

•becő termés: Alliaria,

Cardamine, Dentaria

•becőke termés: Capsella,

Lunaria

T1 Capsella bursa-pastoris – pásztortáska

10-70 cm magas, tőlevélrózsás

változatos tagoltságú

(a tagolatlantól a szeldeltig)

március-december, fehér,

4 szirmú,

szív alakú becőke,

növényenkénti magszám 38500

nedves talajon

egész évben csírázhat

művelt és bolygatott területeken,

csemetekertekben tömeges lehet

fűszer- és gyógynövény

♠



Pásztortáska – Capsella bursa-pastoris

Réti kakukktorma – Cardamine pratensis

•20-50cm magas, felálló szárú,

tőlevélrózsás évelő (He v. Ge).

•Levelei páratlanul szárnyaltak, 3-13

levélkével, ezek alakja a szálastól

kerekdedig, széle az éptől durván

fogasig változhat.

• Virágai sátorozó fürtvirágzatban

nyílnak, fehér vagy rózsaszín

szirmúak.

•Termése szálas, hosszú becő.

•Virágzás III-VI, termésérés V-VII.

•Fény- és tápanyagigényes, nedves

termőhelyeken.

•Nedves réteken, liget- és

láperdőkben élő.




Réti kakukktorma – Cardamine pratensis agg.



Hagymás fogasír – Dentaria bulbifera

•30-60 cm magas, kúszó gyöktörzses

faj (Ge).

•Levelei szórt állásúak, az alsók

páratlanul szárnyaltak 5 levélkével, a

felsők hármasak vagy egyszerűek; a

levélkék lándzsásak, fogasak.

Sarjhagymái vannak.

•Virágai sátorozó fürtben nyílnak,

rózsaszínek vagy halvány lilák.

•Termése hosszú, szálas becő.

•Virágzás III-V, termésérés V-VI.

•Árnyéktűrő. Üde, humuszos

talajokon él.

•Üde lomberdők, ritkán keményfás

ligeterdők domb- és hegyvidéki faja.



Bókoló fogasír – Dentaria enneaphyllos

•20-40 cm, hosszan kúszó gyöktörzsű

geofiton (Ge).

•Örvben álló, három megnyúlt

lándzsás, fűrészes levélkéből álló

•A fürtös virágzat kezdetben bókoló,

terméséréskor felálló, a szirmok

sárgásfehérek.

•Termése szálas, hosszú csőrű becő.

•Virágzás III-V, termésérés IV-V.

•Árnyéktűrő. Üde, általában szivárgó

vizes, humuszos talajokon.

•Természetközeli üde erdők,

szivárgóvizes völgyoldalak,

szurdokerdők, égerligetek növénye.



Évelő (erdei) holdviola – Lunaria rediviva

•80-150 cm, erőteljes évelő (He).

•Tőlevelei és alsó szárlevelei hosszú

nyelűek, szív alakúak, fogasak. A felső

levelek ülők, megnyúltabbak, kisebbek.

•A virágzat kevésvirágú fürt, a szirmok

nagyok, élénk rózsaszínűek.

•A termés 5-7 cm hosszú, 2-3 cm széles,

lapos becőke.

•Virágzás V-VII, termésérés VI-IX.

•Hűvös, párás klímát, üde, tápanyagban

gazdag, meszes, félárnyékos

termőhelyeken.

•Hegyvidéki bükkösök, szurdokerdők,

égerligetek növénye. Védett!

Erdei holdviola – Lunaria rediviva



Hagymaszagú kányazsombor – Alliaria petiolata

•30-50(-100) cm magas, alig elágazó,

felálló szárú kétéves növény (TH).

•Tőlevelei vese alakúak, csipkések,

szárlevelei kihegyezett-tojásdadok

vagy háromszög alakúak, durván,

öblösen fogasak.

•Virágai fürtben állnak, fehérek.

•Termése felálló, szálas, hosszú becő.

•Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII.

•Félárnyéktűrő, tápanyag- és

nitrogénigényes, üde termőhelyeken.

•Üde lomberdők, ligeterdők, nitrofil

kultúrerdők gyomtársulások.



[Körtikefélék – Pyrolaceae]

•újabban a családot az Ericaceae családba olvasztják

•többnyire tőlevélrózsás évelő növények

•mikotróf táplálkozásúak (mikorrhiza)

•K5 C5 A5+5 G (5-2) tok termés

•elsősorban N-szegény és mészmentes talajon élnek

•klorofill nélküli szaprofiton: Monotropa

•klorofillt tartalmazó, örökzöld: Pyrola

•Kis termetűek, vékony gyöktörzsesek

(Ge-Ch).

• Leveleik örökzöldek, tagolatlanok,

egyes fajoknál kissé fogas vagy csipkés

szélűek.

• Pyrola: laza, hosszú fürt virágzat, a

virágok fehéresek, zöldesek vagy kissé

rózsaszínesek.

• Termésük tok, magvaik igen aprók,

porszerűek.

•Virágzási idő V-VII, termésérés VI-

VIII.

•Eléggé fényigényes, mészkerülő

jellegű fajok, pionírok. kereklevelű körtike - Pyrola rotundifolia

Körtike fajok – Pyrola spp.

•Nálunk mészkerülő erdőkben

fordulnak elő, csak a Nyugat-

Dunántúlon és a Magyar-középhegység

egyes pontjain találhatók említésre

méltó populációik. Ültetett

fenyvesekben néha másutt is

megtelepedhetnek.

•Hazánkban 8 fajuk él, közülük a

fenyőspárga (Monotropa hypopitys)

egészen más megjelenésű. A

fennmaradó hét faj mindegyike védett,

ezek négy nemzetségbe sorolhatók:

Moneses – egyvirágúkörtike,

Chimaphila – ernyőskörtike, Orthilia –

gyöngyvirágoskörtike, Pyrola –

„valódi” körtike: kereklevelű (P.

rotundifolia) és a kis körtike (P. minor). kis körtike -Pyrola minor



Fenyőspárga (Monotropa hypopitys)

fenyőspárga (Monotropa hypopitys)

Kankalinfélék – Primulaceae

•lágyszárú évelő növények

•szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák

nincsenek

•K(5) [C(5) A5] G(5) tok termés

•szórt levélállás, tőlevélrózsás növények: Primula

•keresztben átellenes (v. örvös) levélállás: Lysimachia

Tavaszi kankalin – Primula veris

•10-25(-40) cm magas, tőlevélrózsás,

tőkocsányos évelő (He).

•Leveleinek alakja tojásdad vagy visszás-

tojásdad, nyélbe keskenyedő, ráncos,

fonáka molyhos.

•Virágai a tőkocsányon ernyőben állnak,

kocsányuk különböző hosszúságú, pártájuk

kénsárga, narancsszínű torokkal.

•Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok.

•Virágzás III-IV(-V), termésérés V-VII.

•Inkább fényigényes, szárazságtűrő,

humuszos talajokon.

•Száraz lomberdők, üde lomberdők szélei

és tisztásai, hegyvidéki irtásrétek.

Középhegységeinkben gyakori





Primula vulgaris Primula veris

Szártalan kankalin – Primula vulgaris

•5-10 cm magas, tőlevélrózsás,

tőkocsányos évelő (He).

• Levelei visszás-tojásdadok, nyélbe

keskenyedők, ráncosak.

•Virágkocsányai 1-3 cm-esek, pártájuk

világos kénsárga, narancsszínű torokkal.

•Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok.

•Virágzás II-IV, termésérés IV-V.

•Félárnyéktűrő; üde, humuszos talajokon.

•Üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök,

hegy- és dombvidéki ligeterdők növénye,

a Dél- és Nyugat-Dunántúlon gyakori,

Helyenként egészen tömeges, de mivel

sokfelé gyűjtik-gyűjtötték, védett faj.





heterosztília (Szártalan kankalin – Primula vulgaris)

bibe

portok

Heterosztilia

3.

3.

4.

4.

1.

2.

2.

1.

1. termő 2. porzó 3. bibeszemölcs 4. pollen

portok

portok

bibe

bibe

Pénzlevelű lizinka – Lysimachia nummularia

•Apró termetű, kúszó, legyökerező szárú

évelő (He).

•Levelei a fekvő száron átellenesek, rövid

nyelűek, kerekdedek vagy széles

tojásdadok.

•Virágai levélhónaljiak, hosszú

kocsányúak, a szirmok 10-15 mm

hosszúak, élénksárgák.

•Termése sokmagvú, gömbölyű tok.

•Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X.

•Fényigényes. Nedves, humuszos,

tápanyagban gazdag talajokon.

•Nedves réteken, liget- és láperdőkben,

erdei utak nyomain, árkain élő,

országszerte elterjedt faj.





Pettyegetett lizinka – Lysimachia punctata

•60-80 cm, egyszerű szárú évelő (He).

• Levelei 3-5-ös örvökben állnak, 3-5

cm-esek, lándzsásak vagy tojásdadok,

mirigyes-szőrösek (fonákukon

mirigyesen pontozottak).

•A virágok 1-3-asával a levelek

hónaljában tömött virágzatokban állnak,

sárgák. A csésze és a szirmok éle

mirigyes.

•Termése gömbölyded tok.

•Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X.

•Fényigényes, mészkerülő faj, üde vagy

változó vízellátottságú talajokon él.

•Cseres- és gyertyános-tölgyesek,

erdeifenyvesek, bükkösök növénye.




Erdei ciklámen –

Cyclamen purpurascens

•10-15 cm-es, tőkocsányos, gumós

geofiton (Ge).

•Tőálló levelei vese vagy szíves alakúak,

finoman csipkések, gyakran

márványozottak.

•Virágai feltűnő rózsaszínűek, illatosak,

szirmai visszatörtek.

•Termése gömbölyded tok, éretten a

talajra visszahajlik.

•Virágzás VII-IX, termésérés IX-X.

•Árnyéktűrő faj, savanyú talajokon,

humuszos vagy erodált talajfelszínű

részeken él.

•Nyugat-Dunántúl bükköseiben és

gyertyános-tölgyeseinkben sokfelé

előfordul. Védett!

Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/19/Cyclamen_purpurascens_280803.jpg

Erdei ciklámen – Cyclamen purpurascens

Szuharfélék – Cistaceae

• cserjék, félcserjék vagy lágyszárúak

• szárazságtűrők (macchia)

• szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák lehetnek

• levelek illóolajokat tartalmaznak

• K2+3 C5 A∞ G(3) tok termés

• szirmok könnyen lehullnak

• keresztben átellenes levélállás: Helianthemum

• szórt levélállás: Fumana

Közönséges napvirág – Helianthemum ovatum

• bokrosodó szárú törpecserje (N)

• Levél: átellenes, elliptikus, ép, tövükön

pálhákkal

• Virág: szár végén kunkor virágzatban, a

szirom aranysárga. IV.-X.

• Termése megnyúlt tok

• Fényigényes, száraz, napsütötte helyeken

• Száraz gyepek, száraz tölgyesek, bokorerdők

tisztásai, hegy- és dombvidékeinken gyakori,

Alföldön homokpusztákon



Naprózsa – Fumana procumbens

• Elfekvő szárú, fásodó tövű, mély

karógyökerű törpecserje (N)

• Levél: szórt, ár alakú, tűlevélszerű,

könnyen lehulló

• Virág: magános, végálló v.

levélhónalji, sárga. V.-VIII.

• Termése tojásdad tok

•Fényigényes. Igen száraz, napsütötte

helyek mészkedvelő növénye.

• Bázikus alapkőzetű sziklagyepek,

főleg a Dt.i-khg.-ben, ill. az alföldi

homokpusztákon




Mályvafélék – Malvaceae

•fás- és lágyszárú növények

•szórt levélállás, pálhák vannak

•K(5) C(5) A∞ G(4-∞)

•tok (vagy ún. hasadó papsajt) termés

•a csészén kívüli fellevelek álcsészét alkotnak

•a porzószálak porzóoszlopot (columna) képeznek

•nemzetsége: Lavatera

Madármályva – Lavatera thuringiaca

•70-150 cm magas, selymesen molyhos

évelő (He).

• Levelei három karéjúak, a karéjok

fogasak lehetnek; a tőálló levelek néha

majdnem tagolatlanok.

• Virágai levélhónaljiak, a külső

(ál)csésze 3, a csésze 5 tagú, a szirmok 3-

5 cm-esek, rózsaszínek, kicsípettek.

•Termése korong alakú, sarló alakú

részterméskékre széteső „papsajt”.

•Virágzás VII-IX, termésérés IX-X.

•Fényigényes, szárazságtűrő, inkább

mészkedvelő.

•Másodlagos (leromlott) gyepek, száraz

gyepekben, parlagokon, legelőkön.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ed/Lavatera_thuringiaca_Uppsala.jpg



Kőtörőfűfélék – Saxifragaceae

• lágyszárú növények, gyakran pozsgás szárral, párnás

vagy tőlevélrózsás felépítéssel

• szórt levélállás, pálhák nincsenek

• K4 v. 5 C0 v. 5 A4+4 v. 5+5 G )2(

tok termés

• Chrysosplenium (a virág 4-tagú, a párta hiányzik)

Aranyos veselke – Chrysosplenium alternifolium

• kis termetű, tarackos tövű évelő (He)

• Levél: vese alakú, csipkés szélű

• Virág: apró, sárgásra színeződő

fellevelek tövében ül. Szirom nincs, a

4 csésze sárga. III.-IV.

• Termés: kevés tagú tüszőcsokor

•Árnyéktűrő, nedvességigényes,

patakok mellett, vagy szivárgóvizes

helyeken

• Hegy- és dombvidéki égerligetek

kora tavaszi aszpektusában, ritkábban

bükkösökben, gyertyános-

tölgyesekben vagy keményfás

ligeterdőkben




http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ca/Chrysosplenium_alternifolium_fruit_seeds_kz.jpg




Varjúhájfélék – Crassulaceae

• elsősorban lágyszárú növények, levélszukkulens,

tőlevélrózsás vagy párnás felépítéssel

• szórt levélállás (ritkán keresztben átellenes: Sedum

maximum), pálhák nincsenek

• K5 v. ∞ C5 v. ∞ A5+5 v. ∞ G5 v. ∞ tüsző termés

• a csésze maradó

• öttagú virágok: Sedum

Hatsoros varjúháj – Sedum sexangulare

•3-25 cm-es, pozsgás évelő (Ch).

•Levelei aprók, hengeresek, szórtan

(látszólag majdnem szabályosan hat

sorban) állnak.

• Virágai 8-10 mm átmérőjűek, 5

kihegyezett, sárgás szirommal.

•Virágzás V-VII, termésérés VI-IX.

•Fényigényes, szárazságtűrő faj,

fátlan termőhelyeken él.

•Főként száraz gyepek, bokorerdők

növénye. Magyarországon

mindenütt megtalálható.

Kamefiton (Ch): Évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtástengelyek hosszabb életűek,

több mint egy vegetációs időszakig élnek, legyökeresedhetnek, átvészelő szervük

talajfelszín felett található fedetlen rügy, melyet rendszerint a hótakaró véd.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/47/Sedum_sexangulare_korseby.jpeg




Borsos varjúháj – Sedum acre

Borsos varjúháj – Sedum acre

Bablevelű varjúháj – Sedum maximum

•15-40 cm, felálló szárú évelő (He).

•Levelei keresztben átellenesen állnak,

laposak, ülők, hullámos vagy csipkés

szélűek.

•Virágai sárgás vagy zöldes, sűrű

bogernyőben nyílnak.

•Virágzás VII-IX, termésérés VIII-X.

•Fényigényes, szárazságtűrő faj, amely

meszes és mészmentes alapkőzeten is

előfordul.

•Száraz lomberdőkben, cserjésekben,

főként hegy- és dombvidéken.




Documents

Növényrendszertan gyakorlatokemk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/rt/emhgyak... · Növényrendszertan gyakorlatok 7. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi