Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

Növényrendszertan gyakorlatok

2. gyakorlatErdőmérnöki szak

2012

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.

Aphylloporanae – Likacsgombák felrendjeAgaricanae – Kalaposgombák felrendje

Boletales – Tinórugomba-alkatúak r.Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum,

Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

felr. Agaricanae – Kalaposgombákr. Boletales – Tinórugomba-alkatúak

cs. Boletaceae – Tinórufélék családja

• Hazánkban mintegy 70 faj• Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is.• A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról.• A csöves részt néha fátyol borítja.• A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak.• A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.

Ízletes vargánya – Boletus edulis

(úrigomba, igazgomba, szepe)

r. Boletales – Tinórugomba-alkatúakcs. Boletaceae – Tinórufélék családja

Boletus edulis – Ízletes vargánya• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik,

barna, világosbarna, matt, finoman nemezes.

• A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd zöldessárga.

• A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található.

• A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű.

• Júniustól októberig.• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben.• Ehető, árusítható, jól szárítható.

• Hasonlít hozzá a nemezes kalapú,

végig hálózatos tönkű nyári vargánya (Boletus aestivalis).


r. Boletales – Tinórugomba alkatúak




Sátántinóru – Boletus satanas• A kalap 5-15 cm átmérőjű, félgömb alakú, szabálytalanul

karéjos lesz; szürkésfehér, finoman nemezes. • A tönk 10 cm körüli hosszú, feltűnően gumós, hasas, a kalap

közelében sárgás, kisszemű, vörös hálózat díszíti, lejjebb kárminvörös.

• A csövek először halvány sárgák, végül zöldessárgák és sérülésre kékeszöldek lesznek, a pórusok nagyon hamar vörösek lesznek.

• A húsa fehéres, vágásra kékül.• Júliustól szeptemberig.• Kedveli a meszes talajú déli lejtőkön

kialakuló bükk- és tölgyerdőket.• Mérgező,

súlyos gyomor- és bélpanaszokat okoz .

Sátántinóru – Boletus satanas



Farkastinóru – Boletus calopus (pachypus)• A kalap félgömb, lassan szélesedik ki, pereme sokáig lehajlott

marad, olívszürke, bársonyos-nemezes, matt, nem tapadós. • A pórusok citromsárga később olívszínűek, nyomásra

megkékülnek. • A tönk 6-8 cm magas és 2-5 cm széles lehet, gumós-hasas

formájú, felül sárga színű és sárgás hálóval fedett, lejjebb vöröses árnyalatú és vörös vagy barnásvörös hálózattal díszített.

• A hús sárgásfehér, nyomásra erősen kékül. Íze először összehúzó, utána többnyire keserű.

• Júniustól októberig.• Savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben, gyertyános-

tölgyesekben található.• Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.

Farkastinóru – Boletus calopus




Barna érdestinóru – Leccinum scabrum• A kalap domború, dohány-, feketésbarna

színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér.

• A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű.

• A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes.

• A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes.

• Júniustól októberig. • Nyírfák alatt nő. • Fiatalon ehető, árusítható.

Barna érdestinóru – Leccinum scabrum



Leccinum nemzetség

r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak

Suillus nemzetség


• Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő.• A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd

ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható.

• A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak.

• A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta.

• Májustól novemberig.• Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj.• Ehető, árusítható.

Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus

Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus

granulatus




• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható.

• A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd barnásak.

• A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres.

• Májustól novemberig.• Kéttűs fenyők alatt nő.• Ehető, árusítható.

Barna gyűrűstinórú – Suillus luteus





Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus

r. Boletales – Tinórugomba alkatúak

• A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos.

• A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. A pórusok nyomásra gyengén kékülhetnek.

• A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott.

• A hús sárga, enyhe szagú és ízű. • Májustól októberig.• Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori.• Ehető, árusítható faj.

Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus





Xerocomus subtomentosus – Molyhos tinóru




Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus,

Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma)

Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

Agaricales – Csiperke-alkatúak r.

• közepes vagy nagy termetűek• a kalapszél gyakran bordázott • fehér lemezek (kevés kivétel)• teljes és részleges burok • ált. fejlett gallér• pettyek v. bocskor• mikorrhizásak• mérgezők, néhány ehető

Agaricales Amanita – galóca nemzetség

Gyilkos galóca - Amanita phalloides

Agaricales r.

Gyilkos galóca – Amanita phalloides • A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen

sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas.

• A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik.

• A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehér lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló, fehér bocskora van.

• A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztető ízű.

• Júniustól novemberig.• Főleg tölgy alatt növő gombafaj.• Halálosan mérgező

Gyilkos galóca – Amanita phalloides




Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid

mérgezés)• Halálos kimenetelű mérgezések 90-95 %-át alkotja.• A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van.• Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A

lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra).• Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás,

hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis).• Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután

következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis).

• A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egy-két héten belül halálhoz is vezet.

• Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin.

• Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz.

• A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott.

• A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak.

• A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást.• Alkalmazott terápia:• a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből,• A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása,• Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok,• Végső esetben májátültetés.

• A letalitás 10-15 %-ra csökkenthető.

Az amatoxin és fallotoxin LD50 értékei különböző fajoknál (mg/kg)

(LD50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség)

Állatfaj Amatoxin Fallotoxin

Fehér egér 0,4-0,8 1,8-2,2

Fehér patkány 2,8-3,5 1,1-1,4

Nyúl 0,1-0,2 1-2

Aranyhörcsög - 0,5-0,7

Macska 0,5 -

Tacskó 0,1 -

Sertés 0,1-0,2 -

Béka 2-5 -

Csiga 20 -

Ember 0,1 -

• Előidéző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba)

gyilkos galóca vörhenyes őzlábgomba

húsbarnás őzlábgombafehér galóca

Párducgalóca - Amanita pantherina

Agaricales r.

Párducgalóca – Amanita pantherina• A kalap 5-15 cm átmérőjű, sötét vagy

szürkésbarna, széle mélyen bordázott, sok fehér petty díszíti.

• A sűrű, puha és szabadon álló lemezek kifejlett állapotban is fehérek maradnak.

• A tönk karcsú 5-15 cm hosszú, fehér, töve peremes, gumós, kicsit feljebb gyűrűszerű zóna van, bocskora nincs, gallérja gyengén fejlett, fehér, lelógó, bordázottság nélküli.

• Húsa puha, vizenyős, fehér, retekszagú, édeskés ízű.

• Júniustól novemberig.• Savanyú talajú fenyő-, tölgy- és bükkerdőkben

nő.• Mérgező.

Párducgalóca – Amanita pantherina




Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma)

• Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló tünetek jellemzik

• Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság, vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre, amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik.

• A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre, amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen alapul.

• Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról is nevezetesek.

• Kezelése tüneti.• A légyölő galócát szibériai, indiai kultúrák népei és magyar

sámánok is használták• Előidéző gombafajok: párducgalóca, légyölő galóca

párducgalóca légyölő galóca

Légyölő galóca – Amanita muscaria

• A 10-20 cm átmérőjű kalap domború, majd ellaposodik, piros vagy narancssárga, rajta fehér pettyek vannak,

• A lemezek fehérek, sűrűn állnak, nem nőnek a tönkhöz.

• A fehér tönk gumós tövű, bocskora nincs, nagy, lelógó, cafrangos gallérja van, tövét rücskös övek díszítik.

• Augusztustól novemberig.• Erősen savanyú talajú lomb- és

fenyőerdőkben nő.• Mérgező.

Légyölő galóca - Amanita muscaria

Agaricales r.





Légyölő galócaAmanita muscaria

Agaricales r.

Császárgalóca – Amanita caesarea• Kalapja 6-20 cm átmérőjű; fiatalon félgömb

alakú, majd ellaposodik; élénk narancssárga, narancsvöröses; széle bordázott.

• Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek; élénk aranysárgák.

• Tönkje 8-16 cm hosszú, 1-2 cm vastag, hengeres; citromsárga vagy aranysárga, fejlett gallérja szintén sárga; nagy, fehér, elálló, zsákszerű bocskora van.

• Júniustól októberig.• Savanyú talajú lomberdőkben növő faj.

Hazánkban egyre ritkábban fordul elő, kímélendő.

• Ehető, árusítható.

Császár galóca - Amanita caesarea

Agaricales r.

Császárgalóca – Amanita caesarea

Császárgalóca – Amanita caesarea

Császár galóca - Amanita caesarea

Agaricales r.

Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap domború, gyakran szögletes, lehet pikkelyes. A lemez fiatalon rózsás vagy szürkés, később csokoládébarnára

színeződik. A spórapor vörösesbarna. A tönk változatos, több fajnál gumós. Általában van gallér. Húsuk fehér, sárgul vagy vörösödik. A hús szaga fontos bélyeg lehet. Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken. A többség ehető, a kellemetlen szagú, sárguló húsú fajok

enyhén mérgezők.

Agaricaceae - CsiperkefélékAgaricus spp. – Csiperke nemzetség

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis

Agaricales

Erdőszéli csiperke – Agaricus arvensis• A kalap 10-15 cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres,

krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos, bolyhos, esetleg fehéresen pikkelyes.

• A lemezek piszkosfehérek, majd csokoládébarnák.

• A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített.

• A hús vastag, jóízű, keserűmandulára emlékeztető illatú. Sérülésre nem változik a színe.

• Májustól novemberig.• Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken.

Gyakori.• Ehető, árusítható.



„Boszorkánykör”„Ördögök és boszorkányok tánca”

- Magpáros hifa kihajt, elindul az új micéliumtelep képzése- egyirányban hajtanak a talajban- hifák az évelő füvek gyökérzetével szimbiózisba lépnek- Termőtestképzés a micélium leg-erősebb részén: a „kör” külsején

Főként pereszkék, csiperkék, galócák

Őzlábgombák (Macrolepiota, Lepiota nemzetség)

Agaricales r.

Macrolepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség

A termőtest nagy, általában húsos, a kalap szivacsos. A kalap kúpos, majd tányérszerűen kiterül, közepén púpos

marad. A kalap felületén általában barna, felszakadozó,

tetőcserépszerűen álló pikkelyek találhatók. A lemezek hasasak, a tönk körül gyűrűben nő össze

(kollárium), fehérek. A tönkön mozdítható vastag gyűrű található. A tönk bázisán többnyire nagy gumó fejlődik. A spórapor többnyire fehér színű. Szaprotrófok. Ehetők.

Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera• A kalap nagy, 30 cm-t is elér, fiatalon dobverő

alakú, később esernyőszerűen kiterül, de a közepén púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna, koncentrikus pikkelyekkel díszített.

• A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben összenőnek.

• A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres alapon barnán márványozott, a kalapból kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja elmozdítható.

• A hús puha, a tönkben szívós, nem színeződik. • Májustól novemberig. • Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken. Gyakori.• Ehető, árusítható.

Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera



Nagy őzláb – Macrolepiota procera

Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera

Agaricales


Agaricales


Agaricales

Lepiota sp. – Őzlábgomba nemzetség Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap kúpos, kiterülő, a közepén gyakran púp marad. Az alapszínnél sötétebb színű pikkelyek koncentrikusan

helyezkednek el. A lemezek fehérek. A tönk karcsú, rajta vékony gallér van, a gallérzóna alatt

gyakran pikkelyes, pelyhes, gyapjas, szemcsézett. A tönk a kalapból nem (vagy nehezen) fordítható ki. A hús gyakran kellemetlen szagú, de lehet kellemes,

édeskés is. Szaprotrófok. Gyakran bolygatott helyen fordulnak elő. Mérgezők, vannak súlyosan mérgezők is.

Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola• A kalap kicsi, 1-8 cm, kezdetben kúpos, ellaposodik, de a közepe

púpos marad. Fehéres rózsás alapszínű, rozsdabarna körkörös pikkelyekkel díszített.

• A lemezek szabadok, sűrűn állnak, fehérek, néha kicsit barnulnak.

• A tönk karcsú, vékony, alul kissé gumós, fehéres, vagy halvány vöröses. A gallér múlékony, hártyás, szakadozó.

• A hús fehér, megtörve vörösödik, a tönk alján vöröses. Szaga és íze nem jellegzetes.

• Júliustól novemberig. • Lomb- és fenyőerdőkben,

füves, bokros helyeken. • Erősen mérgező.

Vörhenyes őzláb – Lepiota helveola

Vörhenyes őzláb(gomba) - Lepiota helveola

Agaricales

Laskagomba – Pleurotus nemzetség

Agaricales

Késői laskagomba – Pleurotus ostreatus

• A termőtest rendszerint csoportosan jelenik meg.

• A kalap max. 15-20 cm átmérőjű, ellaposodó, nyelv, vagy lapát formájú. Kékesfeketés, szürkésbarna színű.

• A lemezek fehéresek, a tönkre lefutók.• A tönk oldalt álló, fehéres, rendszerint

vaskos.• Októbertől decemberig.• Lombos fák törzsén, tuskóján• Ehető, árusítható.





Agaricales


Agaricales


Agaricales

Pereszkék - Lepista nemzetség

Agaricales

Lepista – Tölcsérgomba, pereszke

A termőtest közepes- vagy nagytermetű Húsos, változatos színű, gyakori a szürke Ellaposodó kalap, egyes esetekben erősen tölcséres A lemezek szélesen a tönkre nőnek, egyes csoportoknál lefutók A hús több fajnál jellegzetes szagú, fűszeres, virágillatú, dohos,

lisztszagú A spórapor színe csoportelválasztó bélyeg Szaprotrófok Lomb- és fenyőerdőkben nőnek A fajok többsége ehető, néhány faj étkezésre alkalmatlan

Lila pereszke – Lepista nuda

A kalap 5-15 cm, kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodó, gyengén tölcséresedő, széle fiatalon begöngyölt, ibolyásbarna, barna, csupasz.

A lemezek sűrűn állnak, ibolyásak, a tönkre pereszkefoggal lefutók. A spórapor ibolyásfehér.

A tönk 5-10 cm hosszú, bunkó alakú, ibolyás, a csúcsán fehéresen deres.

Húsa vastag, lilás, kellemes illatú, jóízű. Szeptembertől decemberig. Lomb- és fenyőerdőkben,

vastag avar alatt növő faj. Ehető, árusítható.

Lila pereszke –Lepista nuda

Lila pereszke – Lepista nuda (Tricholoma nudum)

Agaricales


Agaricales


Agaricales

Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis A kalap 6-15 (20) cm, domború, majd hamarosan kiterül,

többé-kevésbé tölcséres. A színe szürke, hamubarna, barnásszürke, fiatalon hamvas.

A halványsárga lemezek sűrűn állók, keskenyek és egy kicsit lefutnak a tönkre. A kalap húsáról lefejthetők.

A felfelé elvékonyodó tönk belseje eleinte szivacsos szerkezetű, idővel üreges lesz. A színe fehéres vagy világosszürke, a felszíne finoman szálas.

Húsa vastag, jellegzetesen fűszeres szagú és ízű.

Szeptembertől novemberig. Lombos-, vegyes- és

tűlevelű erdőkben. Ehető, de megárthat.

Szürke tölcsérgomba – Lepista nebularis



Szürke tölcsérgomba –Lepista nebularis

Agaricales

Armillariella - tuskógomba nemzetség

Agaricales

Armillariella - Tuskógomba Középtermetű termőtest A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű,

sárgásbarna A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve

rozsdásan foltosodik A tönk egyenletes vastagságú; galléros vagy nem, gyakran

szálas díszítésű; több faj csoportos A hús kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, gyakran

jellegzetes szagú, fanyar ízű A spórapor fehér-krém színű Szaprotróf vagy parazita Élő vagy elhalt fán, gyökéren Ehetőek, de egyes fajok csak 20 perc főzés után

• Armillariella mellea – Gyűrűs tuskógomba

Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd

ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel.

A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak, rozsdabarnán foltosodnak.

A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres, alatta pikkelyes felületű a tönk.

Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar. Szeptembertől novemberig. Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő,

gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben. Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező,

20 percig főzni, sütni kell!

Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea

Agaricales


Agaricales


Agaricales

Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellearhizomorfa

Agaricales

Szegfűgombák – Marasmius nemzetség

Agaricales

Marasmius - Szegfűgomba Kistermetűek, a megszáradt gomba felnedvesítve újra feléled A kalap domború, majd ellaposodó, egyes fajoknál bemélyedő;

széle több fajnak bordázott; néhány faj higrofán A lemez lekerekítetten a tönkre nő vagy szabad A lemez fehéres,krémszínű, okkeres A tönk szívós, rostos A hús gyakran jellegzetes illatú, szagú A spórapor fehéres Szaprotróf Fű között, ágakon, levélen, lomb- és fenyőerdőkben Ehetők, vagy étkezésre alkalmatlanok

Marasmius oreades – Mezei szegfűgomba

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades• Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte

domború, később ellaposodik, de közepe púpos marad. Széle gyakran hullámos, bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű, a kalap közepe higroszkópos.

• A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt, krémszínűek. Spórái fehérek.

• A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a kalappal megegyező színű, szívós rostos.

• Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű. • Áprilistól decemberig.• Füves helyeken, legelőkön, gyakori. • Kalapja ehető, árusítható.

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades


Agaricales


Agaricales


Agaricales


Agaricales


Agaricales

Világító tölcsérgomba – Omphalotus nemzetség

Agaricales

Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius• Kalapja 4-20 cm, kezdetben domború, később

tölcséresedő, narancssárga, narancsvörös, rozsdaszínű, benőtten, sugarasan szálas.

• Lemezei sűrűk, mélyen lefutók, narancssárgák, később kifakulnak.

• Tönkje 4-12 cm hosszú, gyakran görbe, narancssárga, barnásvöröses, felülete szálas.

• Húsa sárgás, narancsos, szaga nem jellegzetes, íze savanykás.

• Júniustól novemberig.• Lomberdőben, fatuskókon, vagy azok

tövében, csoportosan növő, gyakori faj.• Mérgező, hánytató hatású.

Világító tölcsérgomba – Omphalotus olearius




Agaricales

Tricholomopsis -Pereszke

Közepes vagy nagy termetűek A kalap domború, majd kiterülő, tölcséressé válik A lemez többé-kevésbé lefutó A tönk gyakran bunkósodik, máskor elvékonyodik Gyakran jellegzetes illatúak A spórapor fehér Szaprotrófok Korhadó faanyagon fordulnak elő A többség étkezésre alkalmatlan

Bársonyos (fa)pereszke – Tricholomopsis rutilans Kalapja 5-12 (20) cm átmérőjű; domború, majd

ellaposodik; sárga színű felületét bíborvörös nemez borítja

Lemezei a tönkre foggal ránőnek; sárgák; élük többé-kevésbé fűrészes.

Tönkje 6-10 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; gyakran görbe, többnyire csoportos; sárga alapon bíborvörösen nemezes, pikkelyes.

Húsa a kalapban vastag, a tönkben szálas; kesernyés ízű.

Júliustól novemberig Luc- és kéttűs fenyő tuskóin növő, gyakori faj. Íze miatt fogyasztásra nem ajánlható.

Bársonyos (fa)pereszke – Tricholomopsis rutilans

Agaricales


Agaricales


Agaricales

Tintagomba nemzetség – Coprinus sp.

• egyenes, üreges tönk• gyakran csoportos• elfolyósodó kalap

Agaricales

A termőtest apró vagy közepes A kalap kúp alakú, néhány fajnál kiterül A lemezek szabadon állnak, feketék lesznek, majd

elfolyósodnak A tönk vékony, törékeny, gallér lehetséges, gyakran csoportos A hús elfolyósodó A spóraszín barna, fekete Szaptrotrófok néhány faj ehető, a többi nem fogyasztható coprint tartalmazhatnak, mely az alkohol-dehidrogenáz enzimet

blokkolja, alkohol nem fogyasztható 3 napig

Coprinus sp. – Tintagomba nemzetség

Gyapjas tintagomba – Coprinus comatus

• A kalap 5-15 cm átmérőjű, fiatalon tojás alakú, majd a széle felhasadozik, felpöndörödik. Alapszíne fehér, közepe barnás, felületén barnás, gyapjas, pelyhes pikkelyekkel.

• A lemezek sűrűn állók, kezdetben fehéresek, majd sötétednek, feketések lesznek és elfolyósodnak.

• A tönk karcsú, hengeres, kissé gumós lehet az alján, csöves. Gyűrű szerű gallérja múlékony.

• A hús vékony, törékeny, fűszeres illatú, ízű.• Áprilistól novemberig.• Füves helyeken, utak mentén, szerves anyagban

gazdag területen. Gyakori.• Fiatalon ehető.





Agaricales


Agaricales


Agaricales

Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés, koprinuszszindróma)

• Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés, alkohol nélkül a gomba nem mérgező.

• Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után.

• Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus.

• Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges.

• Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztást (pl. még egy üveg sört is!) 3 napig felfüggeszteni.

• A tüneteket a gomba koprin hatóanyaga okozza, amely megakadályozza az alkohol lebomlását.

• Előidéző fajok: ráncos tintagomba, valószínűleg a változékony tinóru is. Újabban a gyapjas tintagomba és a kerti tintagomba ilyen hatását kizárják.

ráncos tintagomba változékony tinóru

Inocybe – Susulyka nemzetség

• A termőtest kicsi vagy közepes.• A kalap kiterül, de púp marad a közepén, gyakrabban

sugarasan szálas, pikkelyes, behasadozó, több faj fátyolmaradvánnyal díszített.

• A lemez a tönkre nő vagy a tönköt érintő; fiatalon sok fajnál múlékony pókhálószerű fátyol fedi; fiatalon halvány, majd piszkosbarna színű lesz.

• A tönkön gallér vagy gallérzóna ritka; több fajnál gumós

• A hús gyakran feltűnően kellemes szagú: virág, körte ill. gyümölcs, muskátli vagy édeskés illatú, több fajnak undorító, föld vagy lisztszaga van.

Agaricales

• Néhány faj zöldül, vörösödik, van feketedő is.• A spórapor dohánybarna, piszkosbarna.• Mikorrhizások, egy faj szaprotróf.• Erdőben, talajon, mohában, bolygatott, bokros helyen, egy

faj fán nő.• Mérgezők.

Inocybe fastigiata – Kerti susulyka

Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii• A kalap 2-8 cm átmérőjű, kúpos, később kiterül, közepe púpos

marad, fehér, később rózsás, téglavörös vagy pirosas, felülete erősen sugarasan szálas, széle gyakran berepedezik.

• A lemezek a tönkhöz nőttek, vagy felkanyarodók• A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, fehéres, később barnás, felülete

finoman pelyhes-korpás.• A hús puha, törékeny, tönkben szálas, kellemes, gyümölcsre,

virágra emlékeztető (gyakran émelyítően erős) illatú.• Júniustól októberig.• Lomb- és fenyőerdők talaján• Súlyosan mérgező.

Téglavörös susulyka – Inocybe patouillardii


Agaricales


Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma

• A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került.

• Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra, legtöbbször 15-30 perc).

• A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken.

• Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek.• A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet.

Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg-ra becsülik.

• Hatóanyaga: muszkarin.• Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását

végző enzimet gátolja.• Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert

stimulálja• Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér

tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.: retekszagú, rózsáslemezű).

téglavörös susulyka kerti susulyka

viaszfehér tölcsérgomba mezei tölcsérgomba

retekszagú kígyógomba rózsáslemezű kígyógomba

Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare• A kalap 2-8 cm, félgömb alakú, kissé kúpos,

ellaposodó, kénsárga, a közepén narancsos vagy rozsdabarna.

• A lemezek a tönkhöz nőttek, sűrűn állnak, fiatalon kénsárgák, később zöldesek, végül feketésbarnára színeződnek a spóráktól. A fiatal gombán a lemezeket finom, pókhálószerű burok takarja.

• A tönk 5-10 cm hosszú, hengeres, gyakran görbe, csoportos, felül sárga, lefelé haladva rozsdabarna.

• Húsa puha, sárga, dohos szagú, keserű ízű.• Áprilistól novemberig.• Elsősorban lombos fák korhadékán növő,

csoportosan megjelenő, gyakori faj.• Mérgező, gyomor-bélpanaszokat okoz.

Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare

Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare

Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare

Agaricales

Sárga kénvirággomba – Hypholoma fasciculare

r. Agaricales




Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus,

Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma)

Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r. (Geastrum, Phallus,

Scleroderma, Lycopercon)

Galambgomba nemzetség – Russula sp.

• rövid, egyenes tönk• tölcséresedő kalap• sűrűn álló, törékeny, fehér lemezek

Russulales – Galambgomba alkatúak

Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha

• A kalap 5-15 cm, félgömb alakú, majd a közepe benyomottá válik. Változatos színű, ibolyászöld, ibolyáskék, olívzöld, rózsáslila. Legritkább esetben kék.

• A lemezek fehérek, tönkhöz nőttek, szabályosan, küllőszerűen állnak, hajlékonyak, rugalmasak.

• A tönk 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, zömök, fehér, néha a tövén ibolyás futtatással, töve kihegyesedő.

• A hús fehér, kemény, pattanva törik, a kalapbőr alatt lilás színű lehet,

dióra emlékeztető ízű. • Júniustól októberig.• Lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj. • Ehető, árusítható faj.




Kékhátú galambgomba – Russula cyanoxantha






Lactarius - Tejelőgomba A termőtest kicsi-nagy termetű. A kalap: ellaposodik, középen benyomott vagy tölcséres lesz;

több fajé zónázott. A lemez a tönkre nő vagy lefutó; gyakoriak a köztes vagy

villásan elágazó lemezek, sokszor a tejnedv miatt foltos. A tönk hengeres, a bázisnál elkeskenyedő. A hús szferocisztákat (kerek sejtek) tartalmaz; vékonyfalú

hifákban tejnedv vagy savószerű lé van; színe fontos határozó és csoportelválasztó bélyeg (fehér, sárga vagy hosszabb-rövidebb idő után sárgul, narancsszínű, vérvörös vagy narancsból lesz vörös, fehérből vörös vagy rózsaszínű lesz, szürkül, lilul).


• Csak kevés faj enyhe ízű, a többség keserű vagy csípős; a legtöbb faj szagtalan, néhány faj azonban jellegzetes szagú.

• A spórapor fehér, krém, okker.• Mikorrhizás fajok.• Lomb- és fenyőerdőben, gyakran egy-egy fafajhoz kötötten.• Néhány faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan, egy-egy faj

mérgező. Lactarius deliciosus – Ízletes rizikeLactarius piperatus - Fehértejű keserűgomba

Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus

• Kalapja 5-15 cm, domborúból hamar kiterülő, majd tölcséresedő, széle sokáig aláhajló, felszíne csupasz, matt, száraz időben repedezik, színe fehéres.

• Lemezei sűrűn állók, tönkre lefutók, fehér-krémszínűek, halvány okkerbarnásan foltosodhatnak.

• Tönkje 3-10 x 1-3 cm, hengeres, fehér, okkerfoltos lehet, felülete csupasz.

• Húsa fehér, kemény, sérülésre bőséges fehér tejnedvet ereszt,

amely égetően csípős, szagtalan.• Júliustól októberig.• Lomb- és fenyőerdőkben.• Csak sütve fogyasztható.







Ízletes rizike – Lactarius deliciosus• A kalap kiterülő, tölcséressé válik, átmérője 4-15 cm. Pereme

sokáig begöngyölt marad. Színe narancsvöröses, halvány narancsokker vagy narancs-rókaszínű, körkörösen sávozott, zöldesen foltosodik.

• A lemezek sűrűn állnak, a kalaphoz hasonló színűek, a tönkre kissé lefutók. Érintésre lassan zöldesre színeződnek.

• A tönk 4-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, üregessé válik, a töve néha kifejezetten elkeskenyedik. Kalapszínű, a felületén kicsi, sötétebb, lapos gödröcskék láthatók.

• A hús fehér, pattanva törik, narancsszínű tejnedvet ereszt, amely megzöldül. Enyhe ízű, gyengén gyümölcsillatú.

• Júniustól novemberig.• Fiatal kéttűs fenyők alatt található• Ehető, árusítható.

Ízletes rizike – Lactarius deliciosus







Lucfenyvesi rizike - Lactarius deterrimus




Suillus, Xerocomus)Agaricales – Csiperke-alkatúak r. Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius)Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

Geastraceae - Csillaggombafélék cs. (Geastrum)Phallaceae - Szömörcsögfélék cs. (Phallus)Sclerodermaceae - Áltriflafélék cs. (Scleroderma)Lycoperdaceae - Pöfetegfélék cs. (Lycopercon)

Pöfeteg-félék – Gasteromycetales (Gasteromycetes)

Geastrum - Csillaggomba

Kis-, középes termetűek. Fiatalon gömbölydedek, majd külső burkuk csillag alakúan

lebenyekre szakad. A külső burok vastag, bőrszerű, néhány fajnál higrometrikus. A belső burok a gömbölyű nyeles vagy nyél nélküli termőrészt

borítja, sima, felnyílik, így kiszabadul a spórapor. Termőrésze a termőtest egészét kitölti. Húsa fehéres, puha, majd barnává, porcossá válik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdőben, füves helyeken nőnek. Étkezésre alkalmatlanok.

Erdei csillaggomba – Geastrum fimbriatum

• Termőteste gömb alakú, 2-5 cm-es, krémszínű, félig a földben van; majd a külső burok csillag alakban 7-8 lebenyre felszakad, kihúzza a termőtestet a talajból; a belső burok ülő, felül csőrszerű nyúlvánnyal.

• Termőrétege a termőtest belsejében található.• A külső burok elszárad, a belső burok pergamenszerű lesz,

belsejében az érett spórák barna tömegével.

• Júliustól októberig.• Talajon, lomb- és fenyőerdőben.• Étkezési értéke nincs.


Pöfeteggombák - Gasteromycetales


Gasteromycetales


Gasteromycetales

Phallus - Szömörcsög

A kifejlett termőtest közép-nagytermetű, fiatalon kis-középtermetű, gömbszerű („boszorkánytojás"), a föld alatt fejlődik, külső burka bőrszerű, fehéres, puha tapintású, alján micéliumzsinórral;

később tojás alakura megnyúlik, a talajból kissé kiemelkedik, piszkosfehér, okkeres vagy lilás színű lesz

a gomba a külső burkot felszakítja és a tönk néhány óra alatt magasba emeli a süveget.

A süveg olajzöldes színű, felülete gödrös; nyálkás csúcsán fehéres gyűrű van; a tönk vastag hengeres, üreges, fehér színű, alsó részén a burok maradványa, a bocskor található

Erdei szömörcsög – Phallus impudicus• Fiatalon a boszorkánytojás gömbölyű, 3-6 cm,

átmérőjű, a föld alatt fejlődik ki, alján micéliumzsinór van.

• A süveg 3-8 cm, harang alakú, csúcsos, felül lyukas, olívzöldes, felülete gödrös, nyálkás.

• A tönk hosszú, hengeres, üreges, szivacsos állományú, színe fehér, alján bocskor található.

• A termőréteg a süveg gödrös felületét borítja, folyékony, büdös, dögszagú, a spórákat

rovarok terjesztik. • Júniustól októberig.• Lomb- és fenyőerdőkben, helyenként

tömegesen előforduló faj, főleg száraz, meleg időben gyakori.

• Fiatalon, tojás alakjában ehető.

Erdei szömörcsög – Phallus impudicus


Gasteromycetales


Gasteromycetales

Scleroderma - Áltrifla Kis-, közepes termetű, gömbölyded, ülő vagy kis tönkje van,

alján vékony micéliumköteggel A burok lehet vastag, kemény vagy vékony, törékeny, sárgás,

okkeres, repedező vagy szemölcsös. Éréskor a burok szabálytalan repedéssel felnyílik, a spórák

kiszóródnak. Termőrésze a termőtest egész belsejét kitölti. Húsa fiatalon rugalmas, hamar megsötétedik, márványossá

válik, majd termőrétege szétporlik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdőkben, egyes fajok réteken, legelőkön

fordulnak elő. Mérgezőek.

Áltrifla – Scleroderma vulgare

• A termőtest gömbölyded, zárt, kissé lapított, 4-8 cm átmérőjű, alján többnyire gyökérszerű micéliumköteg található.

• Burka vastag, kemény, sárgás, okkeres színű, felületén felrepedező, pikkelyes, szemölcsös.

• A spórák a termőtest belsejében keletkeznek.• A hús merev, bőrszerű, eleinte szürkésrózsás, majd márványozottan

bíborfekete, belsejében a termőréteg éretten porszerű, fekete, szaga kellemetlen, íze nem jellegzetes.

• Júniustól októberig.• Savanyú talajú lomb- és

fenyőerdőben, sokszor mohapárnában fordul elő.

• Mérgező.


Gasteromycetales


Lycoperdon - Pöfeteg

Kis vagy közepes termetű, gömbölyű vagy körte alakú A külső burok fehéres, szemcsés, tüskés, a belső sima, érett

állapotban a tetején keletkező nyíláson távozik a spórapor. A termőtest alsó részén szivacsos, meddő rész található. Termőrésze a termőtest felső, kiszélesedő harmadában

található. Húsa fiatalon rugalmas, fehér, később szivacsszerű,

sárgászöldes, majd elfolyósodik és szétporlik, a meddő rész megszürkül.

Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdők talaján, korhadt faanyagon fordulnak elő. Amíg belsejük fehér, ehetőek.

Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum• 3-8 cm magas, 2-6 cm széles, a termőtest

körte formájú, enyhén púpos, alsó fele tönkszerű, elkeskenyedő. Színe fehéres, később okkeres, felületén fehéres, könnyen letörölhető szemcsék vannak.

• A spórák a termőtest felső, kiszélesedő részének belsejében képződnek, éréskor a termőtest csúcsán nyílás keletkezik, melyen át távoznak a spórák.

• A hús kezdetben rugalmas, fehér, majd sárgás vizenyős. Fiatalon kellemes szagú és ízű.

• Júniustól novemberig.• Lomb- és fenyőerdők talaján, néha korhadó

tuskón, csoportosan megjelenő faj.• Fiatalon ehető.

Bimbós pöfeteg – Lycoperdon perlatum


Gasteromycetales


Documents

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat