Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem

Gondolatok a makrogazdasági stabilizációról és a versenyképességről

egy évtizeddel az 1995. évi stabilizációs program után

Oblath GáborMNB Monetáris Tanács és

Corvinus Egyetem

„ …előadásában lehetőség szerint térjen ki a következő kérdések értékelésére is:”

• „Minek tudható be a magyar gazdaság mikro- és makroszintű versenyképességének romlása az elmúlt 3 évben?”

• „Milyen gazdaságpolitikai lépések segítenék elő a költség- és ár-versenyképesség javulását?” Ezek nem igazán jól feltett kérdések:- tisztázni kell, hogy a versenyképesség egyáltalán romlott-e (és ha igen, milyen értelemben);- nem magától értetődő, hogy a gazdaságpolitika

a) egyáltalán képes-e tartósan befolyásolni az ár- (költség-) versenyképességet, s ha képes rá, milyen áron;

b) ha képes is (lenne) rá, miért az ár/költség-versenyképesség, nem pedig a versenyképesség más elemeinek javítására kell törekednie?

Négy másik kérdés – amiről szó lesz:• Hogyan – milyen hatások révén – csökkentette a Bokros-

csomag a külső és a belső egyensúlyhiányt 1995-96-ban? • Romlott-e a magyar gazdaság makrogazdasági

versenyképessége az elmúlt években? (Igen is, meg nem is: ma még nincs világos válasz)

• Ma lehetne-e, illetve kívánatos lenne-e az 1995-ben alkalmazottakhoz hasonló módszerekkel csökkenteni a belső és külső egyensúlyhiányt, ill. javítani a külső versenyképességet? (Nem)

• Mégis, lehetne-e valamit tenni a külső egyensúlyhiány csökkentése, ill. a versenyképesség javítása végett? (Igen)

I. Hogyan hatott a ’95-ös stabilizációs csomag?

• Leértékelés+csúszó árfolyam+vámpótlékNominális + de facto leértékelés [NER(df) ] Meglepetés-infláció

• Közvetlen külker hatás: X bevétel M költség , de kérdés: versenyképességet is javította-e?

• Fiskális hatás: – Elsődleges kiadások reálértéke sokkal jobban csökken (-16%), mint

bevételeké (-6%) (vámbevétel reálértéke nagyon nő: +32%) elsődleges egyenleg erősen javul (-2,7-ről +1,6ra);

– Nettó seigniorage-bevétel is nő (GDP -0,8%-ról 1,3%-ra)• Belföldi jövedelmi, fogyasztási, beruházási hatás: Miközben GDP+1,5%,

házt. jövedelmek reálértéke -6%, fogyasztás -7%, összes beruházás (-4,3) belföldi felhasználás (-3,1%)

A 12 havi fogyasztói árindex (CPI, bal tengely) és nominális-effektív árfolyam index (NEER,

jobb tengely)

0

5

10

15

20

25

30

35

1994

. jan

.

szep

t.

máj

.

1996

. jan

.

szep

t.

máj

.

1998

. jan

.

szep

t.

máj

.

2000

. jan

.

szep

t.

máj

.

2002

. jan

.

szep

t.

máj

.

2004

. jan

.

szep

t.

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

40

CPI

NEER

Forrás: MNB

1994-97 + az év/év CPI

0

5

10

15

20

25

30

35

40

jan.

94

már

c.94

máj

.94

júl.9

4

szep

t.94

nov.

94

jan.

95

már

c.95

máj

.95

júl.9

5

szep

t.95

nov.

95

jan.

96

már

c.96

máj

.96

júl.9

6

szep

t.96

nov.

96

jan.

97

CPI

NEER

18,8%

%28,2%

23,6%

A leértékelések (+vámpótlék) a vártatlan infláció révén csökkentették a fiskális hiányt és a belföldi

felhasználást javították a külső egyensúlyt, de a nemzetközi versenyképességet is javították-e?

• A külső egyensúly (a nettó X/GDP) kb. 4,5% pontnyi javulását (94-ről 95-re) nem tudjuk tényezőkre bontani, de: – ki tudjuk mutatni a két hatás eredőjét külön az X-ban és az M-ban

– X külső versenyképességét is vizsgálni tudjuk

• A kevert hatás mutatói– X/GDP %-os változása 95’évi áron

– M/GDP %-os változása 95’évi áron

• A versenyképesség mutatói – ár/költség-versenyképesség (REER-mutatók)

– a piaci részesedés alakulása (összes vs. SITC-7)

Az import/belföldi felhasználás és az export/GDP (NSZ= áru és szolgáltatás)

1995. évi árakon

30%

31%

32%

33%

34%

35%

36%

37%

38%

1994 1995 1996

M/BF

X/GDP

Forrás: KSH

Ár-versenyképesség: A CPI és GDP-deflátor alapú REER

(1994=100)

90

100

110

120

130

140

150

160

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

90

100

110

120

130

140

150

160

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

Relatív fogyasztói árindex Relatív GDP-deflátorForrás: EU Bizottság

ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER

80

90

100

110

120

130

140

150

160

170

180

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

60

80

100

120

140

160

180

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

Fajlagos munkaerő-költség (a gazdaság egésze)

Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban

Forrás: EU Bizottság

Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban

(Ez átvezet az aktuális kérdéshez: romlott-e Magyarország versenyképessége a közelmúltban?)

1

1,5

2

2,5

3

3,5

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004.jan-aug.

Csehország

Lengyelország

Magyarország

Korea

0

1

2

3

4

5

6

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Magyarország

Csehország

Lengyelország

Korea

Teljes extern importban

% %

SITC 7 extern importbanForrás: EUROSTAT

Összefoglalva: az 1995. évi stabilizációs program nyomán

• A hazai X külső piaci részesedése emelkedett • Nemcsak a jövedelmek „elinflálása”, hanem az ár-

alapú (átmeneti), illetve költség- (ULC-) alapú versenyképesség (tartós) javítása révén is hatott;

• A kettőnek azonban van közös része: 1994-hez képest 1995-96-ban a nominális bérek 32%-kal, az árak 58%-kal, emelkedtek; a fogyasztói reálbérek 17%-kal csökkentek (a forint kb 50%-kal leértékelődött)

• Később a termelékenység javulásától erősen elmaradó EUR-béremelkedés is hatott

II. Romlott-e az elmúlt években a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége?

Egyáltalán: Mi a versenyképesség?• Következmények felől tekintve:

– Külső egyensúlyhiány? [Mi áll mögötte]– GDP relatív növekedése?– Export relatív (más országokéhoz viszonyított) növekedése – Piaci részesedés változása

• Tényezők felől tekintve:– Ár, illetve költség-versenyképesség

– Komplex (intézményi, gazdaságpolitikai, társadalmi, kulturális…)

• Ha a következmények és az ár-, ill. költség-versenyképességi tényezők között diszharmónia, ellentmondás van: – Nem ár, illetve nem költség-versenyképesség változott

Mi áll a külső egyensúlyhiány hátterében? Három belföldi szektor nettó finanszírozási

igénye a GDP%-ában (2003-2004-ben egyértelmű: „ikerdeficit”)

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

2001 2002 2003 2004

ÁHT

Háztartás

Vállalat

Külföld(-)

%

Forrás: MNB

Milyen mutatók jelezhetik, hogy a külső egyensúlyhiányt a makrogazdasági

versenyképesség hiánya okozza?

• A GDP (relatíve) stagnál, visszaesik

• Az export stagnál, visszaesik, piaci részesedés csökken

• Vajon ezt látjuk-e Magyarország esetében az elmúlt években?

A GDP és az export (áru+szolg.) volumenének növekedése (1995=100)

100

105

110

115

120

125

130

135

140

145

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

EuropeanUnion (15countries)CzechRepublic

Hungary

Poland

Slovenia

SlovakRepublic

100

120

140

160

180

200

220

240

260

280

300

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

European Union(15 countries)

Czech Republic

Hungary

Poland

Slov enia

Slov ak Republic

GDP Áru és szolgáltatás kivitelForrás: EUROSTAT

Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban

(A részarány-emelkedés lassult, de nem állt meg)

1

1,5

2

2,5

3

3,5

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004.jan-aug.

Csehország

Lengyelország

Magyarország

Korea

0

1

2

3

4

5

6

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Magyarország

Csehország

Lengyelország

Korea

Teljes extern importban

% %

SITC 7 extern importban

CPI és GDP-deflátor alapú REER(Ár-versenyképesség; az emelkedés romlást jelez)

90

100

110

120

130

140

150

160

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

90

100

110

120

130

140

150

160

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

CPI= fogyasztói árindex GDP deflátor

ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER

80

90

100

110

120

130

140

150

160

170

180

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

60

80

100

120

140

160

180

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

CzechRep

Slovakia

Hungary

Poland

Slovenia

Fajlagos munkaerő-költség (a gazdaság egésze)

Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban

A feldolgozóipari költség-versenyképesség (munkavállalói jövedelem/BHÉ) szintje EUR-ban és vásárlóerő-paritáson (nem GDP_ PPP, hanem „áruk” PPP)

0,20

0,25

0,30

0,35

0,40

0,45

0,50

0,55

0,60

0,65

0,70

AU HU CZ PL SK SL

2001

2002

2003

0,20

0,25

0,30

0,35

0,40

0,45

0,50

0,55

0,60

AU HU CZ PL SK SL

2001

2002

2003

BHÉ: EUR-ban BHÉ: PPP-n

Forrás: AMECO alapjánsaját számítás

Tanulságok (Romlott-e a versenyképesség az elmúlt években?)

• Igen: relatív ár- és költségszintünk emelkedett [de nem világos: ebből mennyi a „jó” ( ár, ill. bér- konvergencia), illetve „rossz” (versenykép. romlás)]

• Nem: tavaly kb. 17%-os X volumen növekedés; piaci részesedés emelkedés; továbbra is kimagasló arány EU gépimportjában

• Jelentős szerkezeti problémák (pl. agrár/élelmiszer X-ban és M-ban, a dollár-piacokra irányuló X-ban; a KKV X-ban), de ezeket lehet-e, kell-e makrogazdasági eszközökkel kezelni?

III. Ma a 10 évvel ezelőttihez hasonló arányú a külső egyensúlyhiány: meg lehetne (kellene-e)

ismételni a 95-ös programot? NEM

• Lehetne-e? Nem: az árfolyam nem áll közvetlen gazdaságpolitikai ellenőrzés alatt; vámpótlék:

• Kellene-e? Nem:– nincs krízis; – az infláció újbóli feltornázása az elmúlt évek áldozatait

hiábavalóvá tenné; – az újabb dezinflációs periódus (EMU-csatlakozás) sokkal

költségesebb (mert hiteltelenebb) lenne

• Mit nem kellene és mit lehetne tenni (nincs csodafegyver)

Mit nem lehet/kell tenni (példák)

– Az árfolyammal: közvetlenül semmit - az alapkamatot megfontoltan (a dezinflációs kilátásokkal, ill. kockázati felár-mérséklődéssel összhangban) csökkenteni

– A háztartási nettó megtakarítási hajlandóság sem áll kormányzati befolyás alatt (ne fűzzünk illúziókat „megtakarítás-ösztönző” lépésekhez)

– Most nem az adócsökkentéseknek van itt az ideje

Mit lehetne tenni?• Mivel külső egyensúlyhiány belső szerkezeti egyensúlyhiány,

az államháztartási deficit szerkezeti okait kellene kezelni (fontos a sorrend):

• Csak ez tenné lehetővé a munkára rakódó közterhek csökkentését (leginkább ezek húzzák le a hazai költség-versenyképességet)

• Az államnak a versenyképesség nem-ár (-költség) típusú elemeire kellene összpontosítania (az államgépezet lássa el a feladatait; beruházás a fizikai és humán tőkébe)

• Ár- és költség-versenyképesség: a béreknek nemcsak a termelékenységgel, hanem a felgyorsult dezinflációval is összhangban kellene alakulniuk – ebben a kormány fontos koordináló szerepet vállalhatna.