1

A Gazdasági és Monetáris Unió

2

A gazdasági integráció fokozatai Vámunió

Az egymás közti vámok eltörlése Közös vámok a külső országokkal szemben

Közös piac Javak, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad

áramlása Egységes piac

Javak, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása

Az áramlás útjában álló fizika, technikai és fiskális akadályok eltörlése

Gazdasági és monetáris (valuta-) unió

3

Az EK-szerződés 2. cikkeA Közösség feladata, hogy közös piac, valamint gazdasági és monetáris unió

létrehozásával, továbbá a 3. és a 4. cikkben meghatározott közös politikák, illetve

intézkedések végrehajtásával │ a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékeny-

ségek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és

konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és

szolidaritást.

4

A nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetközi szabályok a II. világháború

után Rögzített, de változtatható árfolyamok Szűk ingadozási sávok A gyenge valutájú ország jegybankjának be kell

avatkozni az árfolyam védelmében A dollár mint kulcsvaluta

„A dollár éppoly jó, mint az arany.” Súlyosbodó válságjelek az 1960 években

Vietnami háború Módosuló gazdasági teljesítmények,

tarthatatlan árfolyamok

5

A Werner-terv (1970) A valutaunió első terve (10 év alatt)

Az árfolyam-ingadozások sávjának szűkítése Teljes átválthatóság (konvertibilitás) Szabad tőkeáramlás

A valóság 1971. augusztus 15.: felfüggesztik a dollár

aranyra válthatóságát A dollár leértékelése (1971. december, 1973.

március) Szélesebb ingadozási sávok, majd lebegés Valutakígyó (1972-től)

6

A közös pénz hátrányai és előnyei Hátrányok:

Megszűnik az önálló pénz- és árfolyam-politika, „költségvetési kényszerzubbony”

Átállás költségei és nehézségei Előnyök:

Állampolgárok: összehasonlítható árak; átváltásra nincs szükség; szimbólum

Vállalatok: átváltásra nincs szükség; befektetések biztonsága

A gazdaság egésze: stabilitás; nagyobb GDP; magasabb foglalkoztatás; élénkebb kereskedelem;kisebb sebezhetőség.

7

Az Európai Monetáris Rendszer (EMS)

1979. március 13. Összetevői:

Európai Valutaegység (ECU) Árfolyamrendszer (Exchange Rate

Mechanism –ERM) Közös támogató alapok

8

Az ECU lényege és funkciói Kosárvaluta, amelyet mind hivatalos, mind

magántranzakciókban használnak Születése: az Európai Monetáris Együttműködési

Alap (EMCF) bocsátja ki, az USD és aranykészletek 20%-ának erejéig

A paritásrács alapja Az árfolyam-ingadozások mérőszámra Intervenciós eszköz Hiteleszköz Fizetési eszköz az EK intézményei és a

tagállamok központi bankjai között Nyilvántartási eszköz (az EK statisztikáiban)

9

Árfolyam-mechanizmus (ERM) Párhuzamos intervenciók

Mind a gyengülő, mind az erősödő valutákat kibocsátó jegybank számára kötelező

Kétoldalú árfolyamok (±2,25%, ITL, ESP + PTE: ±6%)

ECU-árfolyamok: ±1,7% Valutaválságok (ITL, FRF, GBP) 1992

közepétől Az ingadozási sáv kiszélesítése 1993.

augusztus 3-án: 2,25% ±15%

10

Hitelmechanizmusok VSTF: Very Short Term Financing Facility

45 nap STMS: Short-Term Monetary Support

Mechanism kvótarendszer 3 hónap 1970 óta létezett

MTFA: Medium-Term Financial Assistance 6 hónap

VSTF + STMS: 1994. január 1. után az EMI kezelte

11

Az EMS történetének szakaszai

1979 – 1983: 7 kiigazítás 1983 – 1987: 4 kiigazítás 1987 – 1992: nincs kiigazítás (1990: a líra

belép a szűk sávba, a font is csatlakozik) 1992 – 1993: 5 kiigazítás 1993. augusztus 3.: ±2,25% ±15%

12

A Delors-terv (1989) három lépcsője Első szakasz:

A valuta- és tőkepiacokra vonatkozó mindenfajta korlátozás eltörlése

A központi bankok teljes függetlenségének biztosítása

Valamennyi tagállam csatlakozik az ERM-hez (±2,25%)

Második szakasz: A Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása

Harmadik szakasz: A valutaárfolyamok végleges és visszavonhatatlan

rögzítése (nincs közös valuta!!!)

13

A GMU-ban való részvétel feltételei Minőségi feltételek:

A jegybank függetlensége intézményi személyi döntési pénzügyi

A költségvetés közvetlen jegybanki hitelfelvételének tilalma

Mennyiségi feltételek: „Maastrichti konvergenciakritériumok”

14

A GMU terve (Maastricht)1. szakasz (1990–1993):

Konvertibilitás, a tőke szabad áramlásának biztosítása A gazdasági és pénzpolitikák összehangolása

2. szakasz (1994–1998): Európai Monetáris Intézet létrehozása A jegybankok függetlenségének biztosítása Pénzpolitikai koordináció A közös valuta bevezetésének előkészítése

3. szakasz (1999–2002): A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai

Központi Banknak a létrehozása Megszületik az euró (bankszámlapénzként) Felkészülés az euró mint készpénz bevezetésére

15

Európai Monetáris Intézet Az EMI jogi személy volt. Egy tanács irányította, melynek tagja volt:

az elnök a központi bankok kormányzói

Az elnök: a tagállami kormányok kölcsönös

megállapodás alapján nyerte el kinevezését olyan személyek közül nevezték ki, akik

monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek

Alexandre Lamfalussy – honnan származik?

16

Az EMI feladatai A tagállamok központi bankjai közötti

együttműködés erősítése A tagállamok közötti monetáris politikai

koordináció erősítése Az Európai Monetáris Rendszer (EMS)

működésének felügyelete Konzultációk a tagállamok jegybankjaival a

pénzintézetek és pénzpiacok stabilitásáról Az ECU használatának elősegítése, az ECU

klíringrendszere zökkenőmentes működésének biztosítása

17

Az EMI feladatai – II. A harmadik szakaszra való áttérés

előkészítése: A közös monetáris politika viteléhez szükséges

eszközök és folyamatok kidolgozása A statisztikai adatok összegyűjtésének,

összeállításának és terjesztésének harmonizálása A tagállami jegybankok KBER-en belüli működési

szabályainak előkészítése A határokon átnyúló fizetések hatékonyságának

javítása Az euróbankjegyek gyártására való felkészülés

felügyelete

18

A konvergenciakritériumok Magas fokú árstabilitás

A három legstabilabb ország fogyasztói árindexe + 1,5%

Fenntartható államháztartási egyensúly Költségvetési helyzet – túlzott hiány nélkül (<GDP 3%-a) Államadósság < 60% (irányzatában!)

Stabil árfolyam Két évig az árfolyamrendszerben, leértékelés nélkül

A hosszú távú kamatlábak összetartása A három legstabilabb ország kamatlábának átlaga + 2%

19

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

Ref. B DK D E F IRL I L NL A P FIN S UK

Inflációs ráták (HICP)(százalék, 1998. január)

20

0

2

4

6

8

10

12

Ref

. B

DK D EL E F

IRL I L

NL A P

FIN S

UK

EU

Hosszú lejáratú hitelek kamatlába (százalék, 1998. január)

21

-5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK

Költségvetési deficit(a GDP százalékában, 1997)

22

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

14

16

B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK

A költségvetési deficit alakulása 1993, 1998

23

0

20

40

60

80

100

120

140

B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK

Államadósság (a GDP-ában, 1997)

24

A KBER alapfeladatai A Közösség monetáris politikájának

meghatározása és végrehajtása

Devizaműveletek végzése a 111. cikk rendelkezéseinek megfelelően

A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése

A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

25

A KBER/Európai Központi Bank célja(EKSZ 105. cikk) A KBER elsődleges célja az árstabilitás

fenntartása. Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül

a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy

Hozzájáruljon a 2. cikkben megállapított közösségi célkitűzések megvalósításához.

A KBER a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva a 4. cikkben meghatározott alapelveket.

26

Nincs kisegítés! (No bail out) (103. cikk) A Közösség nem felel a tagállamok központi

kormányzatának, regionális vagy helyi közigazgatási szerveinek, közjogi testületeinek, egyéb közintézményeinek vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalja át azokat; ez nem sértheti a valamely meghatározott projekt közös

megvalósítására vonatkozó kölcsönös pénzügyi garanciákat. A tagállamok nem felelnek egy másik tagállam

központi kormányzatának, regionális vagy helyi közigazgatási szerveinek, közjogi testületeinek, egyéb közintézményeinek vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat; ez nem sértheti a valamely meghatározott projekt közös

megvalósítására vonatkozó kölcsönös pénzügyi garanciákat.

27

Az Európai Központi Bank vezetése(EKSZ 112. cikk) (1) Az EKB Kormányzótanácsa

– az EKB Igazgatóságának tagjaiból és – a nemzeti központi bankok elnökeiből áll.

(2) a) Az Igazgatóság az elnökből, az alelnökből és négy további tagból áll.b) Az elnököt, az alelnököt és az Igazgatóság többi tagját a tagállamok kormányai állam-, illetve kormányfői szinten, közös megegyezéssel, a Tanácsnak az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követő ajánlása alapján olyan személyek közül nevezik ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek.Megbízatásuk nyolc évre szól, és nem újítható meg.

28

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EK!) a Tanács vagy a Bizottság kérésére, illetve saját

kezdeményezésére véleményt ad ezen intézmények részére;

figyelemmel kíséri a tagállamok és a Közösség gazdasági és pénzügyi helyzetét és rendszeresen jelentést készít erről a Tanács és a Bizottság részére;

ellátja a Tanács által ráruházott tanácsadói és előkészítő feladatokat;

évente legalább egyszer megvizsgálja az e szerződés és a Tanács által elfogadott intézkedések alkalmazásának eredményeként a tőkemozgás és a fizetési műveletek szabadsága tekintetében előálló helyzetet;

Minden egyes tagállam, a Bizottság és az EKB legfeljebb két-két tagot nevez ki a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.

29

Gazdaságpolitika a GMU-ban A tagállamok közös érdekű ügynek tekintik

és összehangolják gazdaságpolitikájukat. A Tanács tervezetet készít a tagállamok és

a közösség gazdaságpolitikájáról vonatkozó átfogó iránymutatásokról.

A Tanács figyelemmel kíséri az egyes tagállamok és a Közösség gazdasági

fejlődését, valamint a gazdaságpolitikák összeegyeztet-

hetőségét az átfogó iránymutatásokkal, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít.

30

Az euró dollárárfolyamának alakulása a kezdetektől máig

31

Hiánytúllépési eljárás A tagállamok elkerülik a túlzott

államháztartási hiányt (>3 GDP %-a).

Túlzott hiány esetén: Ajánlás a tagállamnak a csökkentésre. Ezt az ajánlást nyilvánosságra hozzák. Kötvénykibocsátás és hitelfelvétel előtt

tájékoztatást kérnek a tagállamtól. Nem kamatozó letétet kérnek. E letét büntetéssé válik.

32

Az eurózóna tagjaiBE – 1999 PT – 1999 LI 2007 DE – 1999 FI (11) – 1999 HUES – 1999 EL (12.) – 2001 PLFR – 1999 SL (13.) – 2007 CZIE – 1999 CY – 2008 ROIT – 1999 MT (15.) – 2008 BGLU – 1999 SK (16.) – 2009 UKNL – 1999 EE DKAT – 1999 LT SE

33

Tagállam IdőpontNémetország 2003Franciaország 2003Hollandia 2004Ciprus 2004Málta 2004Csehország 2004Magyarország 2004, 2005Lengyelország 2004Szlovákia 2004Görögország 2004Olaszország 2005Portugália 2005Egyesült Királyság 2006

Hiánytúllépési eljárások tagállamokkal szemben

34

Az euróbevezetés jogi feltételei Maastrichti kritériumok

Infláció: 2009: 3,1-3,4% 2010: 1,5-1,9 % ÁHT hiány: 2009: 2,2-2,7% 2010: 2,3-3,1% ÁHT adósság: 2009: 70,4-72% 2010: 69,9-73,6% Hosszú kamat: Október: 7,9% vs 9,65% ERM II ?

(Csermely Ágnes, MNB kutatási igazgató)

35

Sikeres az euróbevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi I. Hagyományos megközelítés: OCA

kritériumok szoros külkereskedelmi integráció hasonló ágazati szerkezetek szinkronizált gazdasági ciklusok

aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony

kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány)

rugalmas munkaerőpiac a mégis bekövetkező aszimmetrikus

sokkok kezelése megoldott

36

Sikeres az euróbevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi II.

• Pénzügyi stabilitási megfontolások• Pénzügyi integráció folyamata során

nagy a kockázata:• Hitelboom• Eszközár-boom• Túlértékelt árfolyam kialakulásának

• Devizában történő eladósodás

37

Kockázatos lehet csak a maastrichti kritériumok teljesítéséhez kötni az euro bevezetését

Nem minden országban gyorsult fel a reál-konvergencia (Portugália, Olaszország tapasztalata. Spanyolország? Görögország?) Aszimmetrikus sokkok Lassú termelékenységnövekedés A termelékenységnél gyorsabb bérkonvergencia Buborékok

38

1. Stabilan magas termelékenységnövekedés Verseny erősítése a termék- és szolgáltatáspiacokon (~

„termékpiaci reform”)2. Rugalmas munkaerőpiac

= a foglalkoztatás stabilan magas tud maradni a bekövetkező versenyképességi sokkok ellenére is

jó ösztönzők, megfelelő (és rugalmasan alakítható) képzettségi szerkezet adóék csökkentése, oktatás javítása (~ „munkaerő-piaci reform”)

3. Fiskális mozgástér (hosszabb távon 0,5% körüli hiány)

= a bekövetkező sokkokat képes legyen átmenetileg enyhíteni a fiskális politika (önálló monetáris politika már nincs!)

= az 1. és 2. pontban említett reformok okozta esetleges kezdeti „fájdalmat” enyhíthesse a fiskális politika

szerkezeti átalakítás a költségvetésben

Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl?

39

Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

y20_24 y25_29 y30_34 y35_39 y40_44 y45_49 y50_54 y55_59

EU15 NMS10 Magyaro.

40

Kereslet: A régiónál alacsonyabb növekedés a foglalkoztatás kisebb bővülése miatt történt

Éves átlagos növekedés 2001-2007 között

0

1

2

3

4

5

6

7

Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország

%

Foglalkoztatás (LFS) Termelékenység GDP

41

A foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály)

50

55

60

65

70

75

CZ EE HU LV LT PL SK SI BG RO HR EU15

2000 2006 Lisbon Goal

42

Milyen strukturális okok állhatnak a munkaerő-piaci problémák hátterében?

Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához

viszonyítva) alacsony, alkuerejük gyenge A bérek ágazati, még inkább vállalati szinten

határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató

A munkaerő-elbocsátás és -felvétel költségei alacsonyak A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik:

A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz

43

Strukturális feszültségek a munkaerőpiacon

Állami intervenció? Minimálbér, szakmunkás-minimálbér Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a

munkaerőn A munkavállalást visszafogó ösztönzők a

szociális rendszerben (nagyvonalú korai és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások)

A képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerő-keresletnek

44

A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék

Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, 2007. A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

45

A magas adókulcsok nem eredményeznek magasabb adóbevételtAdóék és adóbevételek (2005)

BEL

DEU

HUN

FRA

SWE

AUTITA

FIN

CZE

POL

TURSVK

DNK

ESP

NLD

GRC

NOR

PRT

LUX

GBR

CANSWIISL

USA

AUS

JPN

IRL

NZL

KOR

MEX

0

5

10

15

20

25

30

35

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

átlagbért terhelő adóék (a munkaköltség százalékában)

szem

élyi j

öved

elem

adó+

társa

dalo

mbi

ztos

ítási

járul

ékok

a G

DP

száz

aléká

ban

46

(Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

isced 0_2 - férfi isced3_4 - férfi isced5_6 - férfi isced 0_2 - nő isced3_4 - nő isced5_6 - nő

EU 10 új tagállam Magyarország

férfi nő

47

Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

y15_19 y20_24 y25_29 y30_34 y35_39 y40_44 y45_49 y50_54 y55_64

eu15  nms10  hu 

48

Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

y15_19 y20_24 y25_29 y30_34 y35_39 y40_44 y45_49 y50_54

eu15  nms10  hu 

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

y15_19 y20_24 y25_29 y30_34 y35_39 y40_44 y45_49 y50_54

eu15 nms10  hu 

Alacsony végzettség Magas végzettség

49

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

Mag

yaro

rszág

Nor

végia

Izlan

d

Svéd

orsz

ág

Dán

ia

Finn

orsz

ág

Szlo

vák K

özt.

Luxe

mbu

rg

Cseh

Köz

t.

Fran

ciaor

szág

Ausz

tria

Leng

yelo

rszág

Kan

ada

Ném

etor

szág

Belgi

um

Olas

zorsz

ág

Portu

gália

Span

yolo

rszág

Japá

n

Nag

y Brit

tani

a

Gör

ögor

szág

Írorsz

ág

Újzé

land

Austr

ália

Kor

ea

Hol

landi

a

Chile

%

Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 * (GYES, GYED, TÉGYÁS)

50

Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? A munkaerőpiac strukturális merevsége

akadálya lehet annak, hogy az euro kínálta előnyöket kihasználjuk

A munkaerő-piaci problémák hátterében nem az intézmények állnak

A munkaerő-piaci problémák összefüggenek az államháztartás újraelosztó szerepével: Keresleti oldalon: minimálbér, szakmunkás-minimálbér,

adóék Kínálati oldalon: aktív korúak szociális támogatása

A munkaerőpiac és az államháztartás strukturális problémái együtt orvosolandók

51

Euro csak a strukturális reformok után?

• Megkerülhetetlen a növekedési potenciálunk javításához

• Nem kell halasztani az eurót, ha még nem oldódtak meg: lényeg, hogy rajta legyenek az elvégzendő feladatok listáján

• Lehet, hogy a piac hamarabb kikényszeríti