Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás

Pedagógiai kutatás-kötelező tantárgy

III. év

Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi

szabothnoemi@yahoo.com

Tel: 0722 550443

Mire jó a kutatás?

Hallgatónak: lehetséges szakdolgozat téma. Tanítónak: különböző problémahelyzetek

feltárására, kutatására, kísérletek lebonyolítására.

A pedagógiai kutatás tárgya

A személyiség fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek feltárása.

A pedagógiai kutatás célja

Az oktatás eredményessé tétele

A pedagógiai jelenségek nehezen mérhetők, mert:

Komplexek, bonyolultak Nehezen figyelhetők meg Állandóan változik, módosul a pedagógiai

konstelláció Nehezen ismételhetőek meg.

A pedagógiai kutatás folyamata

1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése.3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök

kiválasztása.5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása6. A kutatás végrehajtása.7. Az adatok elemzése, általánosítások

megfogalmazása.8. A kutatás eredményeinek publikálása.

1. A kutatási probléma

Egy olyan kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk.

A kutatási probléma kiválasztása

1. Spontán felmerülés: a gyakorlatban merül fel egy nehézség.

2. A kutató választja ki:• A gyakorlati munkából (pl. egy jelenség

okainak vizsgálata)• Elméleti tételek (pl. hogyan alkalmazzam a

megerősítést a nevelés folyamatában).• Szakirodalom (nyitva hagyott kérdések,

ellentmondó eredmények vizsgálata).

A kutatási probléma értékelése

Hozzájárul-e a pedagógiai elmélet ismeretanyagához?

Van-e gyakorlati haszna? Fejlődik-e a kutatás metodikája? Vezet-e újabb kutatásokhoz? Időszerű-e a téma? Kutatható-e a probléma? Megfelel-e a téma a kutatónak?

A kutatási probléma megfogalmazása

Kérdés, mely a változók helyzetének, állapotának, illetve két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányul.

Tartalmazza a populációt, melyre kiterjesztjük a kutatást.

Ne legyen se túl tág, se túl szűk.

Változó: a pedagógiai folyamat különböző összetevőinek jellemzői

A – miben fejezzük ki?• Kategorikus (minőségi) (pl. nem: nő/férfi)• Mért (mennyiségi): értékeket kapcsolunk hozzá (pl. életkor)

B – mire vonatkoznak?• Személyes változók (az emberek tulajdonságaira vonatkozik)• Szituatív változók (a környezetre vonatkoznak)

C – kutatásban betöltött szerepük szerint:• Független – a kutató választja ki• Függő -a független változó hat az alakulására• Külsődleges változó (konstans változók) – hatásukat ki kell szűrni.

D – a pedagógiai folyamatban betöltött helyük alapján1. Előzményváltozók (pl. nem, felkészültség, stb.)2. Folyamatváltozók (a vizsgált folyamat sajátosságai, pl. a tanárok

eszközei)3. Eredményváltozók (a folyamat eredményei)

2. Szakirodalom áttekintése

Folyamat: Tájékozódás Jegyzetelés Az olvasottak kritikus elemzése

Közben: bibliográfia összeállításaPl. Szerző neve, kiadás éve: Könyv/tanulmány címe, Kiadó neve,

kiadás helye

3.Hipotézisek megfogalmazása

A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan.

A kutatás megkezdése előtt fogalmazzuk meg őket, hiszen vezérfonal a kutatás során.

A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények:

1. Magyarázó erővel kell rendelkeznie.2. A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában.3. Egyértelműen igazolható, vagy elvethető4. Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket,

eljárásokat, technikákat igényeljen.5. Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen

megfogalmazva (ne használjunk túl általános megfogalmazásokat)

6. Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre.7. A lehető legegyszerűbben, legtömörebben fogalmazzuk meg

őket. Ha túl bonyolult lenne a hipotézis, alhipotéziseket fogalmazunk meg.

8. A hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló problémára.

A hipotézis megfogalmazásának módja:

1. Null-hipotézis: nincs összefüggés a változók között

2. Alternatív, irány nélküli hipotézis: összefüggést feltételezünk a változók között, de nem adjuk meg az irányt.

3. Alternatív, irányt is jelölő hipotézis: megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát is.

4. Kutatási stratégiák

1. Deduktív: meglévő tudományos tapasztalatokból indulunk ki

2. Induktív: a valóságból indulunk ki1. Leíró (a pedagógiai valóság egy területét írjuk

le)

2. Összefüggésfeltáró (különböző tényezők egymásrahatását vizsgáljuk)

3. Kísérleti (a független változókat mi idézzük elő, mi változtatjuk meg)

A kutatás módszerei, eszközei Feltáró módszerek: Eszközei:

Dokumentumelemzés Megfigyelés szempontrendszer Kikérdezés

Szóbeli interjúterv Írásbeli kérdőív, attitűdskála

Szociometriai felmérés szociometriai kérdőív Tudásmérés teszt, feladatlap Pszichológiai vizsgáló eljárások pszichológiai tesztek

Feldolgozó módszerek: Statisztikai módszerek Minőségi elemzés Metapedagógiai eljárások

5. Minta és mintavétel

Alapsokaság = Populáció: közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező

személyek, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit.

Minta: Az alapsokaság alcsoportja. Kellően nagy. Főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció

tulajdonságait.

Reprezentatív minta kiválasztása

Pontosan körülhatároljuk a populációt. Leírjuk a populáció főbb tulajdonságait. Kiválasztjuk a főbb reprezentatív egységeket. Kiválasztjuk a megfelelő nagyságú mintát.

A minta nagysága függ:

Az eredmények fontosságától. A vizsgált tényezők erősségétől (pl. új

tananyag). A populáció sajátosságaitól (homogén –

kisebb minta, heterogén – nagyobb minta) Az elemzett változók számától. A kutatás módszereinek sajátosságaitól. Gazdasági szempont (a még megfelelő

legkisebb mintát választjuk ki).

Mintavételi eljárások

1. Véletlen mintavétel1. Egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni

a mintába.

2. Csoportosított véletlen mintavétel (a csoportot és azon belül az egyéneket véletlenül választjuk ki).

3. Mechanikus – pl. minden 5. személy.

2. Rétegzett mintavétel1. Ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges

szempontokat (pl. foglalkozás, nem szerint és azon belül véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket.

A kutatások típusai

Alapkutatás – új ismeretek szerzése a meglévő elméletek továbbfejlesztése érdekében,

Alkalmazott kutatás – elméleti tételek gyakorlatban való vizsgálata (pl. oktatási módszerek kipróbálása)

Akciókutatás – egy konkrét probléma megoldása egy adott közegben (pl. iskolakísérletek)

Tantervi program, vagy értékelés (pl. tankönyvcsomagok hatékonyságának vizsgálata)

Mérés – teljesítménytesztek, „monitor” vizsgálatok.

A kutatás etikai kérdéseia kutatás résztvevőivel szemben:

A résztvevők kockázatát minimálisra csökkenteni. Óvja a résztvevők biztonságát, jogait (anonimitás) Rendszeresen felülvizsgálja a kísérlet hatásait. Előzetesen megszerezni a résztvevők tudatos

egyetértését. Őszinte kapcsolat a résztvevőkkel. Takarékoskodni a résztvevők idejével.

Vétségek a tudós társadalommal szemben

Más szellemi értékeinek eltulajdonítása. Kutatási adatok torzítása, az adatok hamis

értelmezése. Hipotézisek utólagos megfogalmazása. Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok

elhallgatása. Az adatok félreértelmezésének elősegítése.

Feladat!

Saját pedagógiai kutatás elvégzése, amennyiben megoldható, párban.

Jó munkát és kutakodást kívánok!

Elérhetőségem: szabothnoemi@yahoo.com

Tel: 0722-550 443

Köszönöm a figyelmet!