MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

SZÁMVITEL 2012.

Rezsabek Angéla

1.1. A számviteli előírások változásai

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én).

Rezsabek Angéla

1.1.2.1. A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése

a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása

cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén

Rezsabek Angéla

Javaslat

A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a Javaslat az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott

halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják

Rezsabek Angéla

Indoklás

Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében a Javaslat előírja, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a főszabálytól eltérően – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni.

Ha a megvásárolt cégnek a piaci értéken számított

saját tőkéje is negatív, akkor a részesedés nem lehet csak 0 értékű, vagyis a nullás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is3 § (5) E törvény alkalmazásában

1. üzleti vagy cégérték:

a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb,

b)27 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,

c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;

Rezsabek Angéla

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/sajat_penzt_nyomtat_a_balaton.html

A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai

összhangjának megteremtése

a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése

Minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény

Korlátozott könyvvizsgálói vélemény

Ellenvélemény A véleménynyilvánítás

visszautasítása

Rezsabek Angéla

Javaslat

Az ásványkincsek kutatásával kapcsolatosan felmerülő, általában jelentős költségek aszámviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba.

Azeredményes kutatófúrások után létrehozott tárgyi eszközök bekerülési értékébe nemtartozhatnak ezek a költségek, hiszen ekkor az aktivált eszközérték jelentősen

magasabb lenne annak piaci értékénél. A kutatási költségek nem tekinthetők kísérleti fejlesztés aktivált

értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása,

hanem a föld mélyében lévő ásványkincsek (bizonytalan kimenetelű) felszínre hozása.Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése (többek között a szeizmikus, vagy

robbantásos vizsgálatok), a kutatófúrások elvégzése során felmerült költségeket azonban nem indokolt egyetlen üzleti évet terhelő költségeknek tekinteni, ezért azokat eszközként aktiválni kell, a költségeknek több év eredményében való megjelenítése érdekében. A megjelenítésre a

Javaslat az alapítás-átszervezés aktivált értéke mérlegtételt írja elő.Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében

eredménytelen lesz (nem sikerül megtalálni az ásványkincset), vagy annak kitermelése nem gazdaságos, akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés

elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről25§(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási

tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.

Rezsabek Angéla

1.1.2.2. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése

4.oldal

az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót

az alkalmazás feltétele

A beszámoló formáját a számviteli politikában be kell mutatni!!!!!

Rezsabek Angéla

Javaslat --- 4.oldal

A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készít vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is --4.oldal9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős

könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.(2 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető

vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő

részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.

(4)Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Egyszeres könyvvitel

Kettős könyvvitel Kettős könyvvitel

Egyszerű-sített beszámoló

Sajátos egyszerű-sített éves beszámoló

Egyszerű-sített éves beszámoló

Éves beszámoló

Sajátján kívül -----Konszoli-dált éves beszámoló


A Javaslat továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő

(mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a

közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 5.oldal 9§ (6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása

alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10

főt.(7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves

beszámoló választása esetén a gazdasági társaság és az egyéni cég a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

Rezsabek Angéla

Sajátos szabályok ---2011-re is --- 5.oldal

Rezsabek Angéla

98/A. § (1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)–(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját – a 14. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti.

1.1.2. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése --- 5.oldal

az alkalmazás határértékeinek változása (növelése)

számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentum

a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége

Rezsabek Angéla

Sajátos szabályok ---2011-re is

Rezsabek Angéla

--- 5.oldal 98§ (3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló

készítése során:a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)–(5)

bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének hasznos élettartamra, maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;

b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható;

c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok.

A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése

--- 5.oldal

az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével

Rezsabek Angéla

INDOKLÁS --- 5.oldal

A módosítás célja az, hogy világossá tegye az egyszerűsített éves beszámoló készítésének alapvető szabályait. Ezzel egyértelművé válik például, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó is készítheti egyszerűsített éves beszámolóját devizában – az éves beszámolónál irányadó szabályoknak megfelelően –, valamint, hogy az egyszerűsített éves beszámoló fő elemeit (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről ---- --- 5.oldal96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a

(2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

Rezsabek Angéla

2013.

Rezsabek Angéla

III. FejezetA KISVÁLLALATI ADÓ16. § Az adóalany nem határozhatja el

mérlegforduló napjának megváltoztatását,

továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 5.oldal53. § (1) Terven felüli

értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

Rezsabek Angéla


A Javaslat kiegészíti a terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értéke után is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, amennyiben annak bevételekben való megtérülése nem biztosított.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről

53§ e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

53§ e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

Rezsabek Angéla

A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése 2011-re is --- 6.oldal

energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik

ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el

Kihangsúlyozni, hogy eddig szét kellett választani 51-re és 52-re.

Ahol a vízzel együtt számlázzák a csatornát. Víz—511 , a csatorna 52

TÁVHŐ

Rezsabek Angéla

Javaslat --- --- 6.oldal

Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni.

A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A Javaslat e tételek számviteli elszámolását jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is

--- 6.oldal 47§ (4) e) földgáz, villamos energia, ivóvíz

beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Külföldi pénznemre szóló eszközök és források értékelése

--- 6.oldal

VÁLTOZÁS ----- 6.oldal 48§ (7) Az importbeszerzés

értéke: b) ha az (5) bekezdés szerinti

importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke;

Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a

48. § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

(7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Valutapénztár : 1euro = 300 Ft

Napi árfolyam : 1euro = 280 Ft

Napi árfolyamon

eszköz

költség

Valutapénztár

Pénzügyi műv. egyéb ráf

Pü-i műv. egyéb bev.

Könyv szerinti árfolyamon

eszköz

költség

Valutapénztár

Javaslat --- --- 6.oldal

A Javaslat a devizáért, valutáért beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét pontosítja. A módosítás szerint a beszerzés devizaösszegének, valutaösszegének forintértékét a 60. § (4)–(6) bekezdés szerinti árfolyamon kell meghatározni. A Javaslat szerint a valutában beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások esetében – az egyszerűbb könyvviteli elszámolás érdekében – a vállalkozó dönthet úgy is, hogy az ellenértékként kifizetett valutaösszegnek a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéke lesz a beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás értéke.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 6.oldal

48§ 8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és

tartalmi kellékei a következők:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;

c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);

e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;

f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;

g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;

j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

Rezsabek Angéla

VÁLTOZÁS

Rezsabek Angéla

2012. január 1-től újra igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. Korm. rendelet (168/1995. Korm. rendelet) szerint naponta elszámolható összeg (15 euró).

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23750.36952

Rezsabek Angéla

ÁFA és számvitel szerinti teljesítés

ÁFA és számvitel szerinti árfolyam

Rezsabek Angéla38

Gazdasági esemény Áfa törvény szerint a teljesítés napja

Áfa törvény szerint az átszámítási árfolyam ennek a napnak az árfolyama

Számviteli törvény szerint a teljesítés napja

Részletfizetés vagy határozott időre szóló elszámolás

Az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

A számla kibocsátása Gazdasági teljesítés

Előleg Előleg jóváírása, kézhezvétele Előleg jóváírása, kézhezvétele( Meglévő pénz-eszköznél a könyv szerinti érték és a napi árfolyamkülönbözetet okoz.

Fordított adózás esetén Amely hamarabb következik be:az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagyaz ellenérték megtérítése, vagya teljesítést követő hónap tizenötödik napja

Gazdasági teljesítés

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében

Az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napja

Gazdasági teljesítés

TÖRLÉS --- --- 6.oldal

ÁFA árfolyamával kezdem

31 / 9….. *29031 / 467 *29031 / 9…. * 1031 / 97 *10

Számvitel

31 / 9….. *30031 / 467 *300467 / 97 * 10

Rezsabek Angéla

Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300


A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Javaslat ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re --- 6.oldal 60§ (5a) Azon gazdasági események

esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.

Rezsabek Angéla

ÁFA törvény szerinti árfolyam is

ÁFA alapján

31 / 9….. *29031 / 467 *290

Számvitel alapján

31 / 9….. *29031 / 467 *290 , …………ha a

számviteli politikában megjelöli...

Rezsabek Angéla

Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300

A leltározási szabályok egyértelművé tétele --- 7. oldal

a leltár, a leltározás fogalma eljárások a mennyiségi és értékbeni

nyilvántartások vezetésének függvényében

tételes mennyiségi felvétel legalább háromévente

Rezsabek Angéla

Javaslat ----- 7.oldal

A könyvvezetési és nyilvántartási egyszerűsítés érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy nemcsak a csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező vásárolt eszközök esetében alkalmazható az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés, hanem az ilyen jellemzőkkel bíró saját termelésű készletekre is. A Javaslat emellett egyértelműen rögzíti, hogy a leltározás két lehetséges módja a mennyiségi felvétel, illetve az egyeztetés.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-e is 7.oldal 46. § (3) Az eszközöket és a kötelezettségeket

leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben

szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.

Rezsabek Angéla

Javaslat ----- 7.oldal

Az üzleti év végi számviteli záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinekalátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen tartalmazza a

vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A Javaslat

egyértelművé teszi, hogy a vállalkozó – bármilyen nyilvántartást vezet év közben – köteles

minden évben a leltárba bekerülő adatok valódiságát a főkönyvi könyvelés és az analitikus

nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenőrizni.A Javaslat arról is rendelkezik, hogy bár általános esetben az a vállalkozó, amely a

számvitelialapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, nem köteles a

leltárbanszereplő adatokat tételes mennyiségi felvétellel ellenőrizni, legalább háromévente

ilyenkor iskötelező legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel. A csak értékbenkimutatható eszközök, források körében a vállalkozó minden üzleti évben, a mérlegfordulónapjára vonatkozó egyeztetést köteles elvégezni, a mennyiségi nyilvántartásokvezetésének tényétől függetlenül.

Rezsabek Angéla

69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.(4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.(5) A vállalkozó – a (3)–(4) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni.(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Hogyan változott a fordulónapi árfolyamértékelés????

Nem realizált árfolyamveszteség céltartaléka----- 7.oldal

Rezsabek Angéla

41§ (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011. dec. 31-ig

Rezsabek Angéla

72§ (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja

a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt,

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Rezsabek Angéla

Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés167. § Mentesül a nyugtakibocsátási

kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) sajtóterméket értékesít;b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény

hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;

c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

Indoklás ----- 8.oldal

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott

szolgáltatások ellenértékét is, amelyekről jogszabályi előírás szerint számlát nem kötelező

kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, amelyet a

módosítás rögzít. Ehhez kapcsolódóan a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében

készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában – például

számlapénzben (bankkártyás fizetéssel), illetve elektronikus pénzben – kapott ellenérték is

értékesítési árbevételként számolandó el a módosítás szerint. Ezt a szabályt kell követni olyan

értékesítéseknél is, amelyeknél az eladónak jogszabályi előírás szerint sem számlát, sem

nyugtát nem kötelező kiállítania (például a kezelőszemélyzet nélküli automatából történő

értékesítések).

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is ------ 8.oldal 72. § (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében)

elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja

a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt,

Rezsabek Angéla

Számla kiállítása

Kártérítés, kötbér, fekbér, késedelmi kamat

Utalvány Támogatás

Rabat Skonto !!!! Még

mindig

Rezsabek Angéla

Nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás

Kapcsolódik –e közvetlenül

termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz

Engedmények

ÁFA törvény alapján Számviteli törvény alapján

Minőségi engedmény

Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá

Rabatt Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá

!!! Csak szerződés alapján könyveli

Skontó Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá

!!! Csak szerződés alapján könyveli

Rezsabek Angéla

55

2000. évi C. törvény a számvitelről

Rezsabek Angéla

A bizonylatok megőrzése ---- 8. oldal169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről

készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Rezsabek Angéla

17§ (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:

a) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

Egyes határidők összhangjának megteremtése --- 2011-re is --- 9. oldal

a közzétételi határidők összhangba hozása az adózási kötelezettségek határidőivel

általánosan az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig

összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig

egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig

Rezsabek Angéla

2011. évi CLXXV. törvényaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

CIVIL TÖRVÉNY

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.


Rezsabek Angéla

11. A beszámolási szabályok28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni,

pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

Rezsabek Angéla

Könyvvezetési kötelezettség

Kettős Egyszeres


Rezsabek Angéla

11. A beszámolási szabályok29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése – a

beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő

mellékletet.(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával

egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

Rezsabek Angéla

18. § (1) A civil szervezet

Rezsabek Angéla

Általános költségek felosztása

Rezsabek Angéla

21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Értékcsökkenés elszámolása

Rezsabek Angéla

22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

A K+F fogalmak egységesítése – 11. oldal

IndoklásTekintettel arra, hogy az alapkutatás, az

alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés

definíciója az innovációs törvényben meghatározásra kerül, az egységes jogalkalmazás

érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számviteli törvény alkalmazásakor is az

innovációs törvény definícióit kell használni.

Rezsabek Angéla


(4) E törvény alkalmazásában2. alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a

technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;

3. alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás;

4. kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés;

Rezsabek Angéla

Javaslat

A nemzeti számviteli standardalkotási folyamattal párhuzamosan a számviteli törvénynek szükséges előírnia, hogy a jövőben miniszteri rendelettel kihirdetett, hatályba lépő nemzeti számviteli standardokat a számviteli törvény alanyainak alkalmazniuk kell. A Javaslat ezt a rendelkezést építi be a törvénybe.

Rezsabek Angéla

Javaslat

A jelenleg hatályos számviteli előírások nem egyértelműek a tekintetben, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. A gyakorlati kérdések rendezésére, az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan olyan módon, hogy a fióktelepek a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásit kötelesen értelemszerűen alkalmazni.

Rezsabek Angéla


7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére – ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik – e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

11§(12) A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

Javaslat

A Javaslat felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását.

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a

beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a (2)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel.

(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél,

amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága,

illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik.

Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől.

Rezsabek Angéla

Eddig is

(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására – a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is –

három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében

bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.

Rezsabek Angéla

INDOKLÁS --- 12. oldal

A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztrációs terhek

csökkentését eredményezi a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, a visszaváltható részvények bevonásának saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolásának előírása. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja.

Rezsabek Angéla

TÖRLÉS

Rendkívüli bevétel --- 86§ (3) f) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékét;

T 411 Jegyzett tőke / K 98 Rendkívüli bevétel

Rendkívüli ráfordítás ---- 86§ (6) b) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét;

T 88 Rendkívüli ráfordítás / K 37 értékpapír

Rezsabek Angéla

TAO

7§ m, a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bekerülési értékét meghaladó része,

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről ---2012.01.01-től35§(10) A visszavásárolt saját részvény, saját

üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

Rezsabek Angéla

Indoklás

A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztráció terhek csökkentését eredményezi a külföldön, illetve belföldön megfizetett jövedelemadó (nyereségadó) típusú adók egységes számviteli kezelése. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja.

Rezsabek Angéla

TÖRLÉS

Eddig ---- Egyéb ráfordítás

81§ (2)f) a külföldön, külföldi telephelyen fizetett,

fizetendő nyereségadó összegét;

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről87. § (1) Az adózás előtti eredmény a szokásos

vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege.

(2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Elektronikus számla

2007. évi CXXVII.törvény az általános forgalmi adóról

Rezsabek Angéla

Megjelenési forma174. § (1) Számla papíron vagy

elektronikus úton egyaránt kibocsátható.(2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható

ki.

2007. évi CXXVII.törvény az általános forgalmi adóról

Rezsabek Angéla

175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

PKI: public key infrastructure„nyilvános kulcs-infastuktúra”(többszereplős adatcsere-rendszer)

EDI: electronic data interchangeelektronikus adatcsere-rendszer(kétszereplős)

Rezsabek Angéla

2009.10.26.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok

Rezsabek Angéla

175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

(3)A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

(5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

A számlák kontírozásának egyszerűsítése --- 13. oldal

kontírozásnál elegendő az egyértelmű logikai hozzárendelés a bizonylathoz

azonos szabály az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok kontírozásánál

Rezsabek Angéla

Számviteli bizonylatok

Rezsabek Angéla

167§ (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.


Rezsabek Angéla

167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;

c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);

e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai;

f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;

g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;

j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.


Rezsabek Angéla

166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.

(4) A számviteli bizonylatot – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

(5) Átalakulás esetén a jogelődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni.

2007. évi CXXVII. törvényaz általános forgalmi adóról

Kiegészítés

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

(A számla kötelezõ adattartalma a következõ:)

„d) a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének adószáma

da) amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

dc) amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást

teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerzõ, szolgáltatást igénybevevõ adóalanyra a j) pont szerinti áthárított adó

a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön

telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”

2007. évi CXXVII. törvényaz általános forgalmi adóról

Rezsabek Angéla

56. § Az Áfa tv. a következõ 277. §-sal egészül ki:

„277. § Az adózást érintõ egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 169. § d) pontot azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik.”


Rezsabek Angéla

A bizonylatok megőrzése169. §(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális

archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

2012.02.29. Tájékoztató a nyomtatvány forgalmazók szállítólevél értékesítéssel kapcsolatos, 2012-től hatályba lépett adatszolgáltatási kötelezettségéről

Rezsabek Angéla

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 3. számú melléklet K) pont 1. és 2. a) alpontjában megfogalmazott, 2012. január 1-jétől hatályos

rendelkezés szerint, a nyomtatvány forgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – vevőnkénti részletezésben adatot szolgáltat a megadott adattartalommal negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz. A szállítólevelek – az erre vonatkozó rendeleti szabályozás

hiányában – jelenleg nem minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak. Ebből következően a nyomtatvány forgalmazóknak jelenleg – a szállítólevél adóigazgatási azonosításra való alkalmasságára vonatkozó szabályozás megteremtéséig – a szállítólevél értékesítéssel összefüggően nincs adatszolgáltatási kötelezettsége.

A nyomtatvány forgalmazók szíveskedjenek figyelemmel kísérni az adóhatóság honlapján e kötelezettséggel kapcsolatban a későbbiek során megjelenő tájékoztatásokat.

A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát, jelentős emelése --- csak 2012-re

14.oldal

az előírás továbbra is fennmarad a 2 %-os bevételi korlát 10 %-ra változik

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvénya számvitelről14§(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró

állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

Rezsabek Angéla

Eddig is

14§(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély

adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).

Rezsabek Angéla

Számítás

Rezsabek Angéla

30 napos hónap, 500.000 Ft határ

(29*5Ft + 1* X ) / 30nap = 500.000 X= 14.855.000 Ft

2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

Rezsabek Angéla

25. §

Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése.

22. Hatályba léptetõ rendelkezések30. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben

meghatározott kivételekkel – 2012. november 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §–3. §, az 5. §, a 6. §, a 8. §–15. §, a 17. §, a 18. §

és a 20. §–29. §, 31. §–34. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

Az osztalékelőleg fizetés szabályainak egyszerűsítése --- 14. oldal

nem kell minden esetben külön-külön közbenső mérleg

lehet éves beszámoló alapján is hat hónapnál nem régebbi beszámoló,

közbenső mérleg alapján

Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Rezsabek Angéla

133. §67 Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés azt megengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a számviteli törvény szerinti – e célból készített – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá

b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.

http://www.sg.hu/


Rezsabek Angéla

221. § (1) Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha az alapszabály azt megengedi – a részvénytársaság közgyűlése osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a részvénytársaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés azonban nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá

b) a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 219. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.

(2) Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről.

Osztalékelőleg

39§ (4) Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Rezsabek Angéla

Évközi módosítások

az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosításai (a könyvvizsgálati értékhatárral és a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan)

az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosításai (a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan)

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

155§ (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


Rezsabek Angéla

155/A. § (1) A 155. § (6) bekezdése szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.

(2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.


Rezsabek Angéla

155§ (4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.


Rezsabek Angéla

155§ (6) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.


Rezsabek Angéla

42. § (1) A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.

A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények

többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer

Rezsabek Angéla

Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza a jogkövetkezményeket, amennyiben a vállalkozás a beszámolóját nem teszi közzé a beszámolóját:•lépés --- mulasztási bírság + felszólítás pótlásraAz állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.•lépés --- emelt mulasztási bírság + felszólítás pótlásraHa az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.•lépés --- adószám törlés és hivatalból megszűntnek nyilvánításHa az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

2/A§ (3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról

szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

2000. évi C. törvény a számvitelről2/A§ (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló

törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Rezsabek Angéla

2002. évi XLIII. törvényaz egyszerűsített vállalkozói adóról

Rezsabek Angéla

Számviteli kötelezettségek

20. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is.

(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában – a társasági adó helyett – a fizetendő eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként.

(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.

(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

2000. évi C. törvény a számvitelről2/A. § (5) A törvény hatálya alá tartozó jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

MÉRLEG

ESZKÖZÖK FORRÁSOK

Eszközök piaci értéken Kötelezettség analítika alapjánKülönbözet = saját tőke

Tárgyi eszközök, immateriális javak

Rezsabek Angéla

ÁTTÉRÉS

Előleg Eredménytartalék

Rezsabek Angéla

Figyelem!TERVEZET!Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása122


Rezsabek Angéla

152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tematikáját, időtartamát – a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával – a miniszter határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezet végezheti.

4 különböző szakterület

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

151. § (1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével

a)olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy

b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem haladja meg.


Rezsabek Angéla

88§ (9) Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség, a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy – a 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő – nyilvános adatait.


Rezsabek Angéla

151§ (3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni.

…..A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal.

A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.

Rezsabek Angéla

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Regisztrálási szám:

IGAZOLVÁNYkönyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről

Személyi azonosító adatok

Családi és utónév:

Születési hely, idő:

Anyja születési családi és utóneve:

Regisztrálási szakterület:

Igazolványszám:

Változtatás okai

Rezsabek Angéla

Rugalmatlanság Aktualitás hiánya Átjárás hiánya Távoktatás hiánya Alternatív lehetőségek hiánya

…/2011. (….) Korm. rendeleta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról

Rezsabek Angéla

IDŐSZAK6. § (1) A Rendelet 10. § (1) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép:„(1) A számviteli törvény 152. § (1)

bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező személyt a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A továbbképzési év január 1-jétől december 31-éig tart.”

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása

Rezsabek Angéla

A 2012-es továbbképzési kötelezettséget a jelenleg hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.

2013. január 1-től indul az új rendszer ( átmeneti időszak 2012. október 1-től )

2013-as továbbképzési év már az új szabályok szerint.

1. Év ---- 2012. okt.1- 2013. dec. 31.2. Év --- 2014. jan. 1 – 2014. dec.31.3. Év --- 2015. jan. 1 – 2015. dec. 31.

Legyen lehetőség alternatív tanulásra

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

Szakmai szervezeti tagság10/B. § (6) Továbbképzési évenként – a (7)-(8) bekezdés figyelembe vételével – 2 kreditpont

teljesítésének minősül, ha a továbbképzésre kötelezett valamely szakmai szervezet tagja. A továbbképzés teljesítése szempontjából egy adott továbbképzési évben csak egy szakmai szervezeti tagság vehető figyelembe.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában szakmai szervezetnek tekinthető a honos joga alapján létrejött azon szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a) az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel a nyilvántartásba vételre jogosított hatóság vagy bíróság nyilvántartásba vette,

b) a könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartásában szereplő tagjainak száma az adott továbbképzési év utolsó napján legalább 100 fő,

c) évente legalább öt szakmai rendezvényt szervez tagjai számára,d) folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít tagjai számára a könyvviteli

szolgáltatás gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására.

Legyen rugalmasan számítható

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

10/B. § (2) A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából.


Rezsabek Angéla

10/B. § (4) A továbbképzésre kötelezettnek minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, a szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell megszereznie.

Rezsabek Angéla

Vállalkozási szakterületMin. 4 kreditpont

Egyéb szervezeti szakterületMin. 4 kreditpont

Államháztartási szakterület min.

4 kreditpont

Államháztartási szakterület min.

4 kreditpont

Pénzügyi szakterület

min. 4 kreditpont

Pénzügyi szakterület

min. 4 kreditpont

Vállalkozási szakterület

min. 4 kredipont

Vállalkozási szakterület

min. 4 kredipont

Egyéb szervezeti szakterület

Min. 4 kreditpont

Egyéb szervezeti szakterület

Min. 4 kreditpont

Szakmai szervezeti tagságért beszámítható max. 2

kreditpont ez nem számvitel

Szakmai szervezeti tagságért beszámítható max. 2

kreditpont ez nem számvitel

Szakmai kiadvány megvásárlásával

beszámíthatóMax. 2 kreditpontez nem számvitel

Szakmai kiadvány megvásárlásával

beszámíthatóMax. 2 kreditpontez nem számvitel

Összesen min. 16 kreditpontEbből minimum 8 kreditpont számviteli témakörben

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

14. §Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

…..(4) A (3) bekezdés szerinti továbbképzés teljesítése során legalább 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezni.

(5) A számviteli szabályozásért felelős miniszter a Rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kreditpont-minősítési eljárásról szóló tájékoztatóban az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzések vonatkozásában egységes központi tematika alkalmazását írhatja elő.”

Államháztartási sajátosság

Rezsabek Angéla

Az államháztartásban dolgozók számára specialitás, hogy 12 kreditpontot 2016. december 31-ig kötött tematika alapján köteles megszerezni.

PONTOSAN MENNYI KREDITET ÉR?

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

A Rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyminiszter szakértőkből bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata]

„b) javaslattétel a számviteli törvény 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítésének szempontrendszerére, illetve a szakmai szervezetek 10/B. § (8) bekezdés szerinti minősítésére (a továbbiakban együtt: kreditpont-minősítési eljárás),”


Rezsabek Angéla

Az előadások pontértéke „10/D. § (1) Kreditpont-minősítési eljárás

keretében az akkreditált szervezet továbbképzési programját – előzetes minősítésre – a 10. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel nyújthatja be a miniszternek.

(2) A szabályszerűen benyújtott (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a program szakmai tartalmára, időtartamára, elméleti, illetve gyakorlati jellegére figyelemmel kell a továbbképzési program kreditpont-értékét meghatározni.


Rezsabek Angéla

Az előadások pontértéke „10/D. § (5) A miniszter a minősítést követően

a továbbképzési program adatait közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon,

a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kreditpont-értékével, amennyiben a

program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpont-értékével és

oktathatósági időszakával (a továbbiakban: elszámolhatósági időszak) együtt.

Rezsabek Angéla

MEDDIG JELENTKEZHETEK?


Rezsabek Angéla

10/E. § Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:

a) a továbbképzéseket a 10/D. § szerinti kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt időtartamban szervezni és lebonyolítani,

b) amennyiben azt a 10/D. § szerinti kérelemben vállalta, a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani írásos tananyagot,

c) legalább 10 nappal a továbbképzés időpontját megelőzően bejelenteni az 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a tervezett továbbképzések helyét, időpontját, így biztosítva a továbbképzés ellenőrizhetőségét,

d) a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal,

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

10/E. §

f) összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal, amelyet

fa) az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül vagy

fb) egyéb elektronikus adathordozón, táblázatkezelő program által támogatott formátumban

a miniszter részére a továbbképzés lebonyolítását követő egy hónapon belül megküld,

Rezsabek Angéla

EllenőrzésEllenőrzés


Rezsabek Angéla

(11a) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditációval rendelkező szervezet továbbképzési tevékenységét nem az e rendeletben előírt feltételeknek és az akkreditációs kérelemben foglaltak szerint végzi,

a) első alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter felhívja az akkreditációval rendelkező szervezetet a tapasztalt szabálytalanság megszüntetésére,

b) ugyanazon továbbképzési évben második alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter két hónapra felfüggeszti az akkreditációval rendelkező szervezet továbbképzés szervezésére való jogosultságát,

c) ugyanazon továbbképzési évben harmadik alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter visszavonja az akkreditációt.


Rezsabek Angéla

(11b) A (11) bekezdés szerinti ellenőrzésre az ellenőrzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező és a miniszter által megbízólevéllel erre feljogosított személy jogosult.

(11c) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző személy nevét, továbbá, hogy mely szervezetnél, mely időszakban, mely kötelezettségek ellenőrzésére jogosult.

Rezsabek Angéla

Külföldön vagyok, ágyban fekvő beteg vagyok……..


Rezsabek Angéla

5. §(2) A kimentési kérelmet a kérelemmel

érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni a miniszternél.

(3) Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el.

(4) Egy kimentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni.”

Rezsabek Angéla

Kiestem a rendszerből, mi a teendő?

Rezsabek Angéla

Regisztráció feltétele lesz a szaktudás felfrissítése

Az engedély kiadás és a nyilvántartásba vétel feltétele lesz, hogy igazolja, hogy kérelme benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmében megjelölt szakterületre előírt továbbképzését teljesítette.

Rezsabek Angéla

Regisztráció feltétele lesz a szaktudás felfrissítése

Rezsabek Angéla

Sorszám:

Továbbképzésre kötelezett neve: …………………………………………………………….

Regisztrálási száma: …………………………….

Regisztrálási számmal nem rendelkezők* esetében a továbbképzésre kötelezett

születési neve: …………………………………..………………………………..

születési helye, ideje: ………………………….…………………………………

anyja neve: …………………………………………………….…………………

lakcíme vagy levelezési címe: ……………………………………………………

5. számú melléklet a ……/2011. (….) Korm. rendelethez12. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez

IGAZOLÁSa könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező szakmai továbbképzésének teljesítéséről és a továbbképzésbe számítandó

kreditpontok megszerzéséről

1.1.20. Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz

2014. január 1-től IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazásának kötelezettsége

Rezsabek Angéla

Javaslat

Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi

Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudásszükséges, a Javaslat előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók,valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik azokat.

Rezsabek Angéla

2014. Január 1-től

Az Szt. 10. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:„(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetköziszámviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves

beszámolóját – etörvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározottfeltételein túlmenően – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatokellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részéremegbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRSminősítéssel.(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása soránköteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokirányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámolóelkészítését olyan személy végezze, akia) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzőknyilvántartásában, vagyb) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

További szép napot!

Rezsabek Angéla

Cash Flow

Rezsabek Angéla

Cash flow-kimutatás

Rezsabek Angéla

Miért nem egyenlő az adózás előtti eredmény és a pénzeszközváltozás???????????

Cash flow-kimutatás

Bevétel - Ráfordítás Pénzbevétel - Kiadás

Rezsabek Angéla

Eredmény Pénzeszközváltozás

Direkt és indirekt módszer

Rezsabek Angéla

10 + 30 – 18 = 22

Eredmény = 20mi FtPénzeszközváltozás = 1 mi Ft

Rezsabek Angéla

Okok:Kiszámláztak a vevőnek, de még nem

fizetett : 10 mi Kölcsön adott: 4 mi FtEszközt vett raktárra készpénzért: 2 mi FtHitelt fizetett vissza: 3 mi Ft

Az előjel a kulcs

Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás sorainak tartalma

Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.

A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.

Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

A cash flow-kimutatás tagolása

Rezsabek Angéla

Három fő részből áll a cash-flow: = Szokásos tevékenységből származó

pénzeszköz-változás (működési cash-flow) = Befektetési tevékenységből származó

pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow)

= Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (finanszírozási cash-flow)


Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás(Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ±2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±6. Szállítói kötelezettség változása ±7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±9. Vevőkövetelés változása ±10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –

Értékcsökkenés, értékvesztés --- 44. oldal

Rezsabek Angéla

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft


+1.000Ft

IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

0 Ft

Rezsabek Angéla



+1.000Ft

9. Vevőkövetelés változása ± +1.000Ft


+1.000 Ft

Rezsabek Angéla


3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± +1.000Ft

9. Vevőkövetelés változása ± 0 !!!!!!!!!!


0Ft


Rezsabek Angéla

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása +16. Kapott osztalék, részesedés +

16. Kapott osztalék, részesedés – 45. oldal

Rezsabek Angéla

Az "1. Adózás előtti eredmény" sorban a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel az adózás előtti eredményt csökkenteni kell.

Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (működési cash-flow)

Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow)

A cash flow-kimutatás tagolása ---45. oldal

Rezsabek Angéla

16. Kapott osztalék, részesedés +

T 38/ K 32-33 ……………………... Előző évi előírt osztalék befolyik

T 32-33 / K 97 ……………………T 38 / K 32-33 …………………

Előírtam és befolyt

Rezsabek Angéla

T 32-33 / 97 500T 38 / 32 -33 5001. Adózás előtti eredmény ± 500 Ft

-500 Ft10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±

0Ft

Kapott osztalék +500


500Ft

Rezsabek Angéla

T 38 / 32-33 500 HIBÁS!!!!!!1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±

+500Ft



1.000Ft

Rezsabek Angéla

T 38 / 32-33 500

1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft-500 Ft

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±

+500Ft



500Ft

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye --- 46. oldal

Rezsabek Angéla

Eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke : 4.000eFt

Eladási ára: 10.000eFt.

86 / 1 ….. 4.000.000 Ft311 / 96 10.000.000 Ft

Eredmény : 6.000.000 FtPénzeszköz változás : 10.000.000 Ft

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±

-6000.000 Ft

9. Vevőkövetelés változása ±II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása + + 10.000.000 FtIV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

10.000.000 Ft

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye

Rezsabek Angéla

Eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke : 4.000eFt

Eladási ára: 10.000eFt.

86 / 1 ….. 4.000.000 Ft311 / 96 10.000.000 Ft

Eredmény : 6.000.000 FtPénzeszköz változás : 0 Ft

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)

-10.000.000 Ft

1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±

-6000.000 Ft

9. Vevőkövetelés változása ± -10.000.000 FtII. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)

+10.000.000 Ft

14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása + + 10.000.000 FtIV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

0

Nem helyes

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye

Rezsabek Angéla

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű):

4. Az ,,5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye'' sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.

9. A ,,15. Befektetett eszközök eladása'' sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét.

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)

-10.000.000 Ft

1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±

-6000.000 Ft

9. Vevőkövetelés változása ± 0 FtII. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)

+10.000.000 Ft

14. Befektetett eszközök beszerzése –15. Befektetett eszközök eladása + 0 FtIV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

0

Helyes

Rezsabek Angéla

13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés ---

48. oldal

Rezsabek Angéla

A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés" sorban az adott

időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig

ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett

(fizetendő) kamat összegét kell kimutatni.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról29/Q. § (3) Csökkenti

a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege,

7. 29/Q. § (3) bekezdésében az „a 2007-tõl 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék

2010. január 1-jét követõ” szövegrész helyébe az „a megállapított, ki nem fizetett osztalék” szöveg;

Rezsabek Angéla

Befektetett eszközök beszerzése

Rezsabek Angéla

Vásárolt tárgyi eszköz értéke: 15.000.000 Ft

Eredmény : 0 FtPénzeszköz változás : -15.000.000 Ft

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft6. Szállítói kötelezettség változása ±

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése – 15.000.000 Ft


- 15.000.000 Ft

Helyes

Befektetett eszközök beszerzése

Rezsabek Angéla

Vásárolt tárgyi eszköz értéke: 15.000.000 Ft

Eredmény : 0 FtPénzeszköz változás : 0 Ft

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft6. Szállítói kötelezettség változása ± 15.000.000 Ft

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése – 15.000.000 Ft


0 Ft

Nem helyes

Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft6. Szállítói kötelezettség változása ± 0 Ft

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok)14. Befektetett eszközök beszerzése – 0 Ft


0 Ft

Helyes


Rezsabek Angéla

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás(Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok)17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

törlesztése, megszüntetése, beváltása +21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –26. Véglegesen átadott pénzeszköz –27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

változása ±IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

Támogatások számviteli elszámolása

Rezsabek Angéla

Saját tőke javára elszámolt támogatás

Eredmény javára elszámolt

támogatás

96 98

36§ (1) e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

Rezsabek Angéla

A kapott pótbefizetés melyik sorba kerüljön????????

T 38 / K 414

2006. évi IV. törvény a gazdasági

társaságokról

Rezsabek Angéla

51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.


Rezsabek Angéla

143. § (1) A taggyűlést – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze.

(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy

b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

Kiegészítő melléklet

Rezsabek Angéla

88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt – információkat is.

(2) A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

(3) A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.

(4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.

(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban.

(6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Rezsabek Angéla

96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet ,,A'', illetve ,,B'' változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet ,,A'', illetve ,,B'' változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése,

a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdésének a),

c)–d) pontja és (6) bekezdése, a 89/A. §-a, a 90. § (1)–(2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)–d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)–(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.

(5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad.

(6)Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait.

97. § (1) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

98. § Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során:a) az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalmazása nem kötelező;b) a saját termelésű készlet – a 66. § (1) bekezdésben rögzítettektől eltérően – a még várhatóan felmerülő költségekkel és a

kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók;

c)d)a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni.

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia

Rezsabek Angéla

41§(8) A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

55§ (4) A követelések eredeti, a 65. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

86§ (8) A (3)–(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a (6)–(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítő mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős.

88§ (6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.


Rezsabek Angéla

89. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

a) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata,

b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,

c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,

bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét; továbbá

d) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.

(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:

a) a többségi befolyással,

b) a minősített többséget biztosító befolyással

rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.

(3) A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint

a) a többségi befolyással,

b) a minősített többséget biztosító befolyással

rendelkezik.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Mikrovállal-kozás

Kisvállalkozás Középvállal-kozás

Foglalkoztatotti létszám kevesebb, mint

10 fő 50 fő 250 fő

Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb

2 millió euró2 millió euró



2004. évi XXXIV. törvénya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

Önálló KapcsolódóPartner

Rezsabek Angéla


5§ (4) Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

5§ (5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Rezsabek Angéla


5. (3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

2003. évi XC. törvénya Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

TÖRLÉS3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik - a (2)-(3)

bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

Rezsabek Angéla

212

2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

Rezsabek Angéla

3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

(4) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1249 számú bevalláshoz

Rezsabek Angéla

A 2012. üzleti évben első ízben kötelezetté válók innovációs járulékelőleg bevallása.

Az innovációs járulékkötelezettség keletkezése évének első két negyedévi előleg bevallását

(általános esetben 2012. április 20-i, illetve 2012. július 20-i határidőre) a 1249-01. lap

kitöltésével kell teljesíteni. A 1249-02-es lap kizárólag a 2012. évben első ízben

kötelezetté vált adózók esetén az elsőkét előlegfizetési időszakot követő négy negyedévi

előlegfizetési időszak tekintetében nyújtható be, illetve jelölendő (általános esetben 2012.

május 31-i határidőre).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1249 számú bevalláshoz

Rezsabek Angéla

Bevallási időszak

1) A 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózónak az üzleti év első két negyedévére

vonatkozóan bevallási időszakként az alábbiak jelölhetők:

a) az adóév első negyedéve esetén az első negyedév első napjától az első negyedéve utolsó

napjáig terjedő időszak (általános esetben 2012.01.01.-2012.03.31.).

b) az adóév második negyedéve esetén a második negyedév első napjától a második negyedév

utolsó napjáig terjedő időszak (általános esetben 2012.04.01.-2012.06.30.).

2) A 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózónak az első két negyedévet követő 12

hónapos időszakra vonatkozóan bevallási időszakként a jelen bevallás esedékességét követő

második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak (általános esetben 2012.

július 01. – 2013. június 30.) jelölendő.

2013.

Rezsabek Angéla

III. FejezetA KISVÁLLALATI ADÓ10. Az adó alanya14. §…………..(3) A (2) bekezdésben meghatározott

foglalkoztatotti létszám és bevételi határok számítása

során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen kell figyelembe venni.

A kiegészítő mellékletnek egyszerűsített éves beszámolót készítőnél is tartalmaznia kell

Rezsabek Angéla

b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;


Rezsabek Angéla

89§ (4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:a) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az

igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként összevontan; ………..

c) a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségviselőivel, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, csoportonként összevontan;

d) minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.


Rezsabek Angéla

89§ (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.

89/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:a) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a

vállalkozáscsoport azon legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták,

b) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és amely tagja az a) pontban megnevezett vállalkozáscsoportnak,

c) azt a helyet, ahol az a) és b) pontokban jelzett összevont (konszolidált) éves beszámolók megtekinthetők, feltéve, hogy azok nyilvánosak.


Rezsabek Angéla

90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,

b) a halasztott ráfordításoknak,

c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának,

d) a halasztott bevételeknek

a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

(2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére;


Rezsabek Angéla

93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:a) az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport

szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);

b) az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól.

(2) Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.

(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben –, továbbá a Rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.


Rezsabek Angéla

…c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; !!!! Feltöltés !!!!!

d) a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását.

92. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.


Rezsabek Angéla

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás(Működési cash flow, 1–13. sorok)1. Adózás előtti eredmény ±2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±6. Szállítói kötelezettség változása ±7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±9. Vevőkövetelés változása ±10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –

Ingyen adott érték

„Követelést adok ingyen”

!!!! TAO

Behajt-hatat-lan

Elé-vült

Elengedem:

1. magánszemély javára történik, vagy

2. NEM KAPCSOLT

ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

Elengedem:

KAPCSOLTha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll,

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. Törvényhez

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordításokaz adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;


Rezsabek Angéla

3§ 10.behajthatatlan követelés: az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e)amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani

kell.

Behajthatatlan

4§ 4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;

Rezsabek Angéla

Számviteli törvény alapján Társasági adó törvény alapján

2003. évi XCII. törvényaz adózás rendjéről164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári

évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.

Rezsabek Angéla

1959. évi IV. törvénya Polgári TörvénykönyvrőlAz elévülés324. § (1)A követelések öt év alatt elévülnek, ha

jogszabály másként nem rendelkezik. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a

követelés esedékessé vált.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló

írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:h) a behajthatatlan követelésnek nem

minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,


Rezsabek Angéla

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás(Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok)17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek

törlesztése, megszüntetése, beváltása +21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –26. Véglegesen átadott pénzeszköz –27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

változása ±IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

www.mnb.hu

Rezsabek Angéla

2011. 12. 30. ---------------- 311,132012. 01. 02. ---------------- 315,28


Rezsabek Angéla

33§ (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).


Rezsabek Angéla

6. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása22. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:„(2) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott

ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbõl adódóan


33§ (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan

22. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz,

továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbõl adódóan

Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 2011-re

41§(4)Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla

4§ (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.

2012.04.02. Céltartalék, mint adóalapot nem módosító tétel

Rezsabek Angéla

[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont, 8. § (1) bekezdés a) pont, Szt. 41. § (4) bekezdés]

A szabályozás alapulvételével a „korrekció-páros” – a törvénybe iktatása óta, az említett hatályú kivételre figyelemmel – nem jelent mást, mint az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti (a várható kötelezettségekre) kötelező, valamint az Szt. 41. § (2) bekezdése szerinti (a jövőbeni költségekre) lehetséges céltartalék-képzéshez kapcsolódó a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel, illetve az e címen képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódó Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel előírását. Amennyiben tehát az adózó az Szt. 33. § (2) bekezdése alkalmazásával a devizaárfolyam-veszteséget halasztott ráfordításként számolta el, az így kimutatott halasztott ráfordításra az Szt. 41. § (4) bekezdése alapján képzett céltartalék nem képezi – semmilyen időszakban nem is képezte – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel alapját, illetve e céltartalék megszüntetéséhez csökkentő tétel sem kapcsolódhat.


Rezsabek Angéla

7§ dzs) az adózó

a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,

b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,


SZÁMVITEL 2012.

Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetésselUtalványokBankkártya használatElektronikus pénz használata

1.4. Modern fizetési formák

Rezsabek Angéla

Alapfogalmak

Rezsabek Angéla

17-18-19-20. oldal

•Postai utánvét•Futárszolgálat útján történő eljuttatás

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel

Rezsabek Angéla




Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla


26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.


Rezsabek Angéla


89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.


Rezsabek Angéla


Magánszemélynek EU-n belül

Magyar áfá-val

Célország áfá-val


Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról30. § (1) A 29. §-t nem kell alkalmazni azokra a

termékértékesítésekre, amelyek esetében a terméket a Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) az értékesített termék nem jövedéki termék,b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. §

szerinti értékesítéséből származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a Közösség e tagállamában megállapított felső értékhatárt,

c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett felső értékhatár Magyarország esetében 35 000 eurónak megfelelő pénzösszeg.

Rezsabek Angéla

Tagállam Küszöbérték

Ausztria 100 000 euro

Belgium 5 000 euro

Ciprus 20 000 CY font (34 220 euro)

Csehország 35 000 euro

Dánia 280 000 DKK (37 528 euro)

Észtország 550.000 EEK (35 150 euro)

Finnország 35 000 euro

Franciaország 100 000 euro

Görögország 35 000 euro

Hollandia 100 000 euro

Írország 35 000 euro

Lengyelország 35 000 euro

Lettország 24 000 LVL (36 952 euro)

Litvánia 125 000 LTL (36 207 euro)

Luxemburg 100 000 euro

Magyarország 35 000 euroMálta 35 000 euro

Nagy-Britannia 70 000 GBP (109 598 euro)

Németország 100 000 euro

Olaszország 27 889 euro

Portugália 31 424 euro

Románia 35 000 euro

Spanyolország 35 000 euro

Svédország 320 000 SEK (35 809 euro)

Szlovákia 35 000 euro

Szlovénia 35 000 euro


Rezsabek Angéla


„A”--magyar -- fuvaroz

„B”--- adóalany

„C”--- adóalany

Számla mentes

Számla

Áru


Rezsabek Angéla


„A”--magyar -- fuvaroz

„B”--- nem adóalany, vagy……

„C” ---- adóalany

SzámlaMagyar áfa kulcs

Számla

Áru


Rezsabek Angéla


„X”--- közösségen belüli nem magyar

„Y”– magyar -- fuvaroz

„Z” --- közösségen belüli nem magyar

Számla

Számla --- „Z” ország adókulcsával

Áru


Rezsabek Angéla


Ha megfelel a háromszögügylet feltétleinek„X” --- közösségen belüli nem magyar


„Z” --- közösségen belüli nem magyar

Számla

Mentes számlaÁru


Rezsabek Angéla


„X” --- közösségen belüli nem magyar


„Z” ---- harmadik ország adóalanya

Mentes számla

Számla --- területi hatályon kívüli

Áru


Rezsabek Angéla


„X” --- harmadik ország adóalanya


„Z” ---- közösségen belüli nem magyar

Számla

Számla --- „Z” ország adókulcsával

Áru


Rezsabek Angéla


„X” --- harmadik ország adóalanya


„Z” ---- harmadik ország adóalanya

Számla

Számla --- területi hatályon kívüli

Áru

Rezsabek Angéla

Szállítási és rakodási-raktározási költség

Magyarország területén Magyarország területén kívül

Igénybe vett szolgáltatás Export árbevételt csökkentő tétel

Magyar útszakasz Igénybe vett

szolgáltatás

Szállítótartozás

Külföldi útszakasz Export árbevétel Szállítótartozás

Rezsabek Angéla

Adóalanynak történő számlázás esetén:•EU tagországban letelepedett adóalanynak történő számlázás esetén:ÁFA területi hatályán kívüli•3. országbeli adóalany: ÁFA területi hatályán kívüli•Magyar adóalanynak

Belföldi fuvarozás: 27% ÁFAKözösségi fuvarozás: 27% ÁFA

Export: 3. ország felé kiviteli eljárás keretében ---- mentes az adó alól !!!! igazolássalImport: ha beépíti a vámhatóságnál az eljárás keretében --- mentes az adó alól!!! igazolással

Nem adóalanynak történő számlázás esetén:•Közösségi : indulás helye•Belföldi, export, import: ténylegesen megtett út


Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

esetében az adó alapjába beletartoznak:a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások,

lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.


Rezsabek Angéla


Ami feladás, de nem termékértékesítésAdóalany EU-ban37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások

esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Rezsabek Angéla


Ami feladás, de nem termékértékesítésNem adóalany EU-ban37. §(2) Nem adóalany részére nyújtott

szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Rezsabek Angéla


Ami feladás, de nem termékértékesítésAdóalany harmadik országban37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások

esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adórólAmi feladás, de nem termékértékesítésNem adóalany harmadik országban46. § (1)Az e §-ban meghatározott szolgáltatások

nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.

(2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:

k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. (5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott

szolgáltatás különösen:b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,


Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke

az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

Közösségen belüli beszerzés

Rezsabek Angéla


63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Rezsabek Angéla

Beszerzési ár elemei Eszköz Pénzeszköz

Levonható áfa esetén Előzetesen felszámított

áfa

Pénzeszköz

Le nem vonható áfa

esetén

Eszköz Pénzeszköz

Közösségen belüli áfa

esetén

Előzetesen felszámított

áfa

Fizetendő áfa

Közösségen belüli, de le

nem vonható áfa

Eszköz Fizetendő áfa

2007. évi CXXVII.Törvény az általános forgalmi adórólAdólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele,

hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljona) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az

ügylet teljesítését tanúsító számla;b)138 a 120. § b) pontjában említett esetek közül:ba) termék Közösségen belüli beszerzése esetében a

nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg

bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg – ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek;

Rezsabek Angéla

http://www.mti.hu/

Közösségen belüli beszerzés

Rezsabek Angéla

ÁFA árfolyama


Rezsabek Angéla


Adó alapjának forintban történő megállapítása

Árfolyam

Rezsabek Angéla


Rezsabek Angéla


(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.

Rezsabek Angéla

UTALVÁNYOK

Rezsabek Angéla

1.4.2. Utalványok1.4.2.1. Utalványok csoportosítása ---- 22. oldal

•igénybe vehető termékek, szolgáltatások szerintvásárlási utalványétkezési utalvány (Erzsébet utalvány)utazási utalványvegyes felhasználású

=Széchenyi Pihenő Kártya=internetes kedvezményoldalak kuponjai=egyéb kuponok=helyi „pénzek” (soproni kékfrank, balatoni korona)

•kibocsátó szerintsaját kibocsátású (a gazdálkodó kibocsátja, ami hálózatában levásárolható)idegen kibocsátású (a gazdálkodó megvásárolja, majd természetes személynek juttatja)

1995. évi CXVII. törvénya személyi jövedelemadóról69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott

juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatása) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül

felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Erzsébet utalvány „Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredmény kizárólag közfeladat ellátására fordítható. Ez a közjó az Erzsébet-program, amely a szociális üdültetés és étkeztetés új rendszere. Az Erzsébet-utalvány választása felelősségteljes döntés, hiszen aki adja vagy használja az Erzsébet-utalványt, az az Erzsébet-programon keresztül segíti mindazokat, akik rövidebb-hosszabb ideig kiemelt figyelemre szorulnak.Az Erzsébet-program első lépéseként 2 milliárd forint értékű pályázat került meghirdetésre a nehéz anyagi helyzetben lévők részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Így a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók támogatásban részesülnek üdülési szolgáltatás formájában.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredményből a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány áprilisban újabb pályázatot ír ki egymilliárd forint értékben. Az Erzsébet-tábor sok tízezer iskolás gyermek táborozását teszi lehetővé az idén.”Forrás: www.erzsebet.hu

http://www.erzsebet.hu/

Rezsabek Angéla

Utalvány vásárlás Egyéb követelés pénzeszköz

Dolgozónak történő átadás:

Átadás Személyi jellegű egyéb

kif.

Egyéb követelés

Személyi jövedelemadó Személyi jellegű egyéb

kif.

Rövid köt.

Egészségügyi

hozzájárulás

Bérjárulék Rövid köt.

Teljesen adó és járulék mentesen adható

Béren kívüli juttatás Egyes meghatározott juttatás

0 30,94% 51,17%

nincs szja,eho 1,19*0,16 T 55 / K 46-47 1,19*0,16 T 55 / K 46-47

1,19*0,1 T 56 / K 46-47 1,19*0,27 T 56 / K 46-47

Figyelj a határértékekre!!!

Számítógép használatLakáscélú támogatás ( 5miFt / 5év)Kockázati életbiztosításKockázati betegségbiztosításSporteseményre szóló belépő

- SZÉP kártya - Erzsébet utalvány- helyi bérlet- iskolakezdési támogatás- iskolarendszerű képzés- önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztári ,

egészségpénztári bef.

- előző oszlop tételei, amennyiben meghaladja az értékhatárt.

- reprezentáció- üzleti ajándék- telefon magáncélú használat

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok

azok a természetes személyek részére

teljesített kifizetések, elszámolt

összegek, amelyeket a kifizető a

természetes személy részére

jogszabályi előírás vagy saját

elhatározása alapján teljesít, és nem

tartoznak a bérköltség, illetve a

vállalkozási díj fogalmába……. a

munkáltatót terhelő, illetve általa

átvállalt személyi jövedelemadó ……

…….. az egészségügyi hozzájárulás, a

szakképzési hozzájárulás, továbbá

minden olyan adók módjára fizetendő

összeg, amelyet a személyi jellegű

ráfordítások vagy a foglalkoztatottak

száma alapján állapítanak meg,

függetlenül azok elnevezésétől.

Rezsabek Angéla

IntézményMunkál-tató

Munkavállaló és közeli hozzátartozója

Szolgáltató

Széchenyi Pihenő Kártya

Rezsabek Angéla

Szálláshely alszámla Vendéglátás alszámla Szabadidő alszámlaszálláshely-szolgáltatásbelföldi utazásszervezés

éttermi és mozgó vendéglátásegyéb vendéglátásszálláshely-szolgáltatás

egyéb humán-egészségügyi ellátáselőadó-művészetmúzeumi tevékenységnövény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetésevidámparki, szórakoztatóparki tevékenységmáshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységfizikai közérzetet javító szolgáltatástestedzési szolgáltatásegyéb sporttevékenységverseny- és lovaglóistállók tevékenységebelvízi személyszállításegyéb foglalás ( idegenvezetés)szálláshely-szolgáltatás

max. 225.000 Ft max. 150.000 Ft max. 75.000 Ft

Rezsabek Angéla

Internetes kedvezményoldalak kuponjai

Az internetes oldalon való foglalás alapján az átutalás után a szolgáltató

megküldi a letölthető kupont.

Átutalás Egyéb követelés pénzeszköz

A kupon átadása vagy felhasználása időpontjában költségként kerül

elszámolásra.

Felhasználás

Költség Egyéb követelés

Nem használják fel a kupont lejáratig.

Elévült követelés Egyéb ráfordítás Egyéb követelés

Rezsabek Angéla

Utazási utalvány

Utazási utalványt általában minden utazási irodában vagy akár

egy internetes honlapon van lehetőség vásárolni.

Átutalás Egyéb követelés pénzeszköz

Kiküldetés miatt veszik igénybe:

Felhasználás Igénybe vett

szolgáltatások

értéke

Egyéb követelés

Üzletfelekkel történik a felhasználás:

Átutalás Személyi jellegű

kifizetés

Egyéb követelés

Rezsabek Angéla

Utazási utalvány

Ajándék cégnek

Ajándék Rendkívüli ráfordítás

Egyéb követelés

Ajándék magánszemélynek

Ajándék Személyi jellegű

kifizetés

Egyéb követelés

Adó és járulék következő hó 12-ig

Személyi

jövedelemadó

EHO

Személyi jellegű

egyéb kif.

Bérjárulék

E.R.L.K.

E.R.L.K.

Rezsabek Angéla

Kékfrank SopronbólA kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt soproni Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet bocsátja ki. Az utalványok forintellenértékét a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezik el betétként, így garantálják a kékfrank fedezetét. A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni, de Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek. Forrás: www.piacesprofit.hu

http://www.piacesprofit.hu/

Rezsabek Angéla

A Balatoni Korona újdonsága, hogy az első rendszer, amely többségi önkormányzati részvétellel működik. Az utalvány kibocsátója a Balatoni Korona Zrt., amelyet hét önkormányzat: Veszprém, Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi, Litér, Tihany és Nemesvámos alapított a megyei iparkamarával és a Kinizsi Bankkal közösen. A helyi pénz a tervek szerint élénkíti az adott térségben a gazdaságot, plusz forrást, likviditást biztosít a pénzforgalomban résztvevők számára. A tervek szerint egy-másfél éven belül mintegy háromszáz helyszínen lehet majd fizetni a térségben a Balatoni Koronával, a bank százmillió forintos kibocsátással számol.”Forrás: www.piacesprofit.hu

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/sajat_penzt_nyomtat_a_balaton.html

http://www.piacesprofit.hu/

1.4.2. Utalványok

Rezsabek Angéla

FABATKA ÉS TÁRSAI2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

259. §

14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;

15. pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik;

13. §

(3) Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója

a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy

b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi,

feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

1.4.2. Utalványok

Rezsabek Angéla

FABATKA ÉS TÁRSAI2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Számlakibocsátási kötelezettség

159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha

a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;

b)részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és

ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg

bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;

c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;

d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

1.4.2. Utalványok

Rezsabek Angéla

FABATKA ÉS TÁRSAI2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi

adóról

167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) sajtóterméket értékesít;b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény

hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;

c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

Rezsabek Angéla

Saját kibocsátású utalványok

Rezsabek Angéla

Utalvány eladás Pénzeszköz Egyéb r.l. kötelezettség

Eladási ár

Pénztár

Vevőköv.

Értékesítés árbevétele

ÁFA

Pénztár

Vevőköv.

Fizetendő Áfa

Eladási ár Egyéb r.l.k.

Pénztár

Vevőkövetelés

Kivezetés Egyéb r.l.k. Rendkívüli bevétel

Rezsabek Angéla

BANKKÁRTYA

Rezsabek Angéla

1.4.3. Bankkártya használat --- 28.oldalPénzfelvétel bankkártyával forintban

165. § (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:

a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;

Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával forintban

A devizaszámláról a forint pénztárba történő felvétel esetén :

Pénztár bevétel: tény

összeg

Pénztár Átvezetési számla

FIFO vagy átlagár

alapján

Átvezetési számla Devizabetétszámla

Árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek

egyéb ráfordítása

Átvezetési számla

Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pénzügyi

műveletek egyéb

bevétele

Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával valutában a devizabankszámláról

Pénztár bevétel napi

árfolyamon

Valutapénztár Átvezetési számla

FIFO vagy átlagár

alapján

Átvezetési számla Devizabetétszáml

a





műveletek egyéb

bevétele

Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával valutában a devizabankszámláról

Napi árfolyamra utal, de beleérthető az

eredeti is……

Egyértelműen az eredeti könyv szerinti

kell, hogy maradjon, mert….

60. § (1) A valutapénztárba bekerülő

valutakészletet, a devizaszámlára kerülő

devizát, a külföldi pénzértékre szóló

követelést, befektetett pénzügyi eszközt,

értékpapírt, illetve kötelezettséget a

bekerülés napjára, illetve a szerződés

szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a

(4)–(6) bekezdés szerinti –

devizaárfolyamon átszámított

forintértéken kell a könyvviteli

nyilvántartásba felvenni,

85§ (3) f) a deviza- és valutakészletek

forintra átváltásával kapcsolatos

árfolyamveszteséget, valamint a

külföldi pénzértékre szóló követeléshez,

befektetett pénzügyi eszközhöz,

értékpapírhoz és kötelezettséghez

kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg

realizált árfolyamveszteséget;

84§ (7) f) a deviza- és valutakészletek

forintra átváltásával kapcsolatos

árfolyamnyereséget

Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával valutában a forint számláról

60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő

devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt,

értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti

teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon

átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a

forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és

amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi

árfolyamot meghatározni

Pénztár bevétel a

bankkivonat összegében

Valutapénztár Átvezetési számla

A bankkivonat forint

összege

Átvezetési számla Forint számla

Rezsabek Angéla

Vásárlás bankkártyával

Elszámolás a kereskedőnél, szolgáltatónál

A bankkártyával történő fizetés értéke:

Számviteli politikában

rögzített árfolyamon

Egyéb követelés a

bankkal szemben

Értékesítés nettó

árbevétele

Áfa törvény által előírt

árfolyamon

Egyéb követelés a

bankkal szemben

Fizetendő ÁFA

60§ (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi

pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve

kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli

politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról

szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai

szerinti árfolyam is.

Rezsabek Angéla

A vállalkozás bankszámláján jóváírja a bank az összeget.

Ft bankszámla esetén Deviza bankszámla esetén

A bank forint összeget ír jóvá. A bank deviza összeget ír jóvá, amelyet

a számviteli politikában meghatározott

napi árfolyamin kell forintosítani.

Jóváírás Bankszámla

Könyv szerinti értéket

kivezeti

Egyéb követelés a bankkal

szemben

Árfolyamveszteség Pénzügyi műv.


Árfolyamnyereség Pénzügyi műveletek egyéb

bevétele

Rezsabek Angéla

A bank jutalékot számít fel a bankkártya

kezeléséért.

Bank által

felszámított jutalék Egyéb szolgálta-

tások költsége Bankszámla

Rezsabek Angéla

2011. december 31-ig 2012.01.01- től

48§ (7) Az importbeszerzés értéke:

b) ha az (5) bekezdés szerinti

importbeszerzés ellenértékének

kiegyenlítése számla alapján devizában,

valutában történik, akkor a számla szerinti -

levonható általános forgalmi adót nem

tartalmazó - devizának, valutának az

importbeszerzéskor, az importszolgáltatás

igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a

60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon

átszámított forintértéke az importtermék,

illetve importszolgáltatás értéke;

48§ (7) Ha a beszerzés ellenértékének

kiegyenlítése számla alapján devizában,

valutában történik, akkor a számla szerinti –

levonható általános forgalmi adót nem

tartalmazó – devizaösszegnek,

valutaösszegnek a beszerzéskor, a

szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor)

érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti

árfolyamon átszámított forintértéke a

termék, illetve a szolgáltatás értéke.

Rezsabek Angéla

Egyszerűsítés 2012.01.01-től

48§(8)1Ha a beszerzés ellenértékének

kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7)

bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a

szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta

könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.

Rezsabek Angéla

Napi árfolyamon Egyéb szolg.

költsége

FIFO vagy átlagár

alapján

Devizabetét-

számla

Árfolyamveszteség Pénzügyi

műveletek egyéb

ráfordítása

Árfolyamnyereség Pénzügyi

műveletek

egyéb bevétele

Rezsabek Angéla


Elszámolás a vásárlónál

Vásárlás bankkártyával Magyarországon

Beszerzési ár + le

nem vonható áfa

Eszköz

Költség


Levonható ÁFA Előzetesen

felsz. ÁFA


Rezsabek Angéla



Vásárlás bankkártyával EU-ban és ….


nem vonható áfa

Eszköz

Költség


Levonható ÁFA Előzetesen

felsz. ÁFA

Fizetendő áfa

Rezsabek Angéla



Vásárlás bankkártyával EU-ban


nem vonható áfa

Eszköz

Költség


Különös eljárásban

visszakérhető áfa

Egyéb követelés Szállítótartozás

XVIII. FejezetBELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA

Szeptember 30-ig saját adóhivatalához ( ÁFA 251/B) legalább 3 hónap időszakot felölel és maximum 1 év

A saját azonnal küld egy befogadó nyugtát A külföldi adóhivatal 15 nap alatt elküldi a NAV-

hoz A NAV haladéktalanul (2nap alatt) értesít. A NAV vizsgál 4 hónap, hiánypótlást kérhet

amire 30 nap alatt reagálni kell, így lehet 6 hónap, ha 2 hiánypótlás akkor lehet 8 hónap.

10 munkanapon belül téríteni kell, ha nem késedelmi kamattal együtt kell téríteni.

Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Rezsabek Angéla

9. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhezI. A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás

egyes kérdéseiről1. A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Közösség valamely

más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a 2008/9/EK tanácsi irányelv alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetés iránti kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. A) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.

B) A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Közösség bármely hivatalos nyelvén megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt információt milyen nyelven (nyelveken) kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven (nyelveken) kell kitölteni.

Rezsabek Angéla

A bankszámláról leemelik a vásárlás értékét.

**** Kiegyenlítés :

Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell

forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ).

A forintszámláról történő elutalásnál a bank által leemelt összeget kell könyvelni, amelyről

forintban kapjuk a kivonatot.

Bank kivonatán szereplő összeg Bankszámla

Csökken az előírt kötelezettség az

előírt összegben




Árfolyamnyereség Pénzügyi

műveletek egyéb

bevétele

Rezsabek Angéla

Vásárlás kártyával interneten

Fizetés kézbesítéskor

Fizetés előre, rendeléskor

Elszámolása lásd előző fejezet

Rezsabek Angéla

1.4.3.2. Hitel (credit) kártya --- 31.oldal

Pénzfelvétel a számviteli politika szerinti napi értékkel átszámítva

forinttal.

Pénzfelvét

hitelkártyáról

Bankszámla Rövid lej. hitel

Rezsabek Angéla

1.4.3.2. Hitel (credit) kártya

Vásárlás értéke a számviteli politika szerinti

napi értékkel átszámítva forinttal.

Vásárlás

hitelkártyáról

Napi

árfolyamon

Szállító-

tartozás

Vásárlás

hitelkártyáról

Szállítótartozás Rövid lej.

hitel

Rezsabek Angéla


Visszafizetés

**** Kiegyenlítés Átvezetési számla Bankszámla

Szállítótartozás kivezetése

saját könyv szerinti

értékével

Rövid lej. hitel Átvezetési

számla



Átvezetési

számla


műveletek egyéb

bevétele

Rezsabek Angéla


Túlfizetés: bankbetét-növekedés:

Deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon

**** Utalás a hitelkártyára Átvezetési számla Bankszámla

Utalás a hitelkártyára Hitel bankszámla Átvezetési számla





műveletek egyéb

bevétele

1.4.3.3. Az üzleti és a magánhasználatú bankkártyák szétválasztása --- 32.oldal

Rezsabek Angéla

Szt. 14§ (8)A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő)

lebonyolításának rendjéről,a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi

szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti

forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási

rendjéről,a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Rezsabek Angéla

Téves fizetések elszámolása

Magáncélú vásárlás üzleti használatú

kártyáról fizetveFizetés céges

kártyával

Követelés a

magánszeméllyel

szemben

Bankszámla

Rezsabek Angéla

Téves fizetések elszámolása

Üzleti célú vásárlás magánhasználatú kártyáról fizetve

Fizetés

magánkártyával

Kötelezettsége a

vállalkozásnak, amit

kiegyenlített a kártyával

Kártya tulajdonos

magánszeméllyel

szembeni kölcsön

kötelezettség

1.4.4.Elektronikus pénz használata

Rezsabek Angéla

Forrás: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 218. paragrafus

„Az elektronikus pénz kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikus pénzt.

Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikus pénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, akkor az elektronikus pénzt az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.”

Fizethetünk vele…..

Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

A Paypal 2012-ben hétmilliárd dollárnyi, mobileszközökről kezdeményezett pénzmozgásra

számít.

Rezsabek Angéla

A vállalat vezetője szerint a növekedés a telefonokra optimalizált fizetési megoldásoknak köszönhető. A fogyasztók ugyanis tömegesen kedvelték meg és kezdték használni a mobilos tranzakciót. Jelenleg több mint 17 millió Paypal-felhasználó használja a mobilját online átutalásokra – 2011-ben ez a szám még csak nyolcmillió volt. A telefonok mellett más mobileszközök, például a táblagépek is jelentős tényezővé nőttek az online fizetések terén. Az IBM felmérése szerint az amerikai táblagép-tulajdonosok 75 százaléka használta vásárlásra a készüléket a karácsonyi szezonban.

A Paypal szerint a kiskereskedők száma is jelentősen emelkedett a mobil kereskedelemben…... a boltokban a mobil segítségével a fogyasztók a vonalkódok beszkennelése után fizethetnek, így nem szükséges sorban állniuk a kasszánál.

Forrás: www.sg.hu 2012. március 28. 09:33, szerda - Forrás: MTI

http://www.sg.hu/

http://www.mti.hu/

Rezsabek Angéla

Bankbetét-mozgásként kell elszámolni a bankszámláról (elektronikus

pénztárcára, elektronikus felületre) feltöltött, illetve onnan bankszámlára

lehívott (visszaváltott) összegeket, az elektronikus pénzállomány

változásával szemben.

**** Csökkenés :



A forintszámláról történő elutalásnál a bank által leemelt összeget kell könyvelni, amelyről

forintban kapjuk a kivonatot.

**** Bankszámla csökkenés Átvezetési számla Bankszámla

Napi árfolyamon feltöltés Pénzeszköz

( elektronikus

pénztárca )

Átvezetési szla

Árfolyamveszteség Pü egyéb ráford. Átvezetési szla

Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pü. egyéb bev.

Rezsabek Angéla

Elektronikus pénzzel végzett értékesítések-beszerzések azonnali

fizetéssel valósulnak meg, a kapott-fizetett ellenérték azonnal jóváíródik-

terhelődik elektronikus pénzként, ezért készpénzes értékesítésként-

beszerzésként kell elszámolni.

**** Csökkenés :



Napi árfolyamon

Eszköz

Költség

**** Kiegyenlítés Elektron. pénz

Árfolyamveszteség Pü egyéb ráford. Átvezetési szla

Árfolyamnyereség Átvezetési számla Pü. egyéb bev.

CASH POOL

Rezsabek Angéla


SZÁMVITEL 2012.

Rezsabek Angéla

További szép napot!

Rezsabek Angéla

Documents

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE