Pénzügyi befektetések-1.rész

PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK

1. rész

© Deák István - 2012. 2Pénzügyi befektetések

FOGALOM

Más vállalkozásban lekötött (pénz)eszközök, amelynek céljaTartós jövedelem Irányítás, ellenőrzés, befolyásolásÁrfolyamnyereség

Nem realizált (tartás alatt, folyamatos, a piaci árváltozás függvényében)

Realizált (értékesítéskor, egyszeri)

© Deák István - 2012. 3Pénzügyi befektetések

CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

FAJTA (megjelenési forma) SZERINTÉRTÉKPAPÍR

TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐHITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ

KAMATOZÓ NEM KAMATOZÓ

ADOTT KÖLCSÖNMÁS VÁLLALKOZÁSNAK (KÖLCSÖN)PÉNZINTÉZETNEK (LEKÖTÖTT BANKBETÉT)

© Deák István - 2012. 4Pénzügyi befektetések

CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

TARTÓSSÁG SZERINTTARTÓS (A/III.)

FORGATÁSI CÉLÚ (B/II, B/III, B/IV.)

© Deák István - 2012. 5Pénzügyi befektetések

CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

KAPCSOLAT IRÁNYA SZERINTFÜGGETLEN FÉL

HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉPKÖLCSÖN

NEM FÜGGETLEN FÉL

TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐHITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐKÖLCSÖN

KAPCSOLT

EGYÉB RÉSZESEDÉSIVISZONY

Számvitel alapjai

4. sillabusz!

© Deák István - 2012. 6Pénzügyi befektetések

MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN

A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3. Egyéb tartós részesedés

4. Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll-ban

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

7. Befektetett pénzügyi eszközök ÉH

© Deák István - 2012. 7Pénzügyi befektetések

Hogyan értelmezzük tehát …

A/III/1. és A/III/3. tételt?A/III/2. és A/III/4. és A/III/4. tételt?És az A/III/6. tételt?És az A/III/7. tételt??

© Deák István - 2012. 8Pénzügyi befektetések

MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN

B/II. KÖVETELÉSEK (rövid távú kölcsönök)

B/II/2 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

B/II/3 Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben

B/II/5 Egyéb követelések

© Deák István - 2012. 9Pénzügyi befektetések

MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN

B/III. ÉRTÉKPAPÍROK

B/III/1 Részesedés kapcsolt vállalkozásban

B/III/2 Egyéb részesedés

B/III/3 Saját részvények, üzletrészek

B/III/4 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

© Deák István - 2012. 10Pénzügyi befektetések

MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN

B/IV. BANKBETÉTEK (lekötött bankbetétek)

B/IV/2 Bankbetétek

© Deák István - 2012. 11Pénzügyi befektetések

Vegyük észre, hogy

Pénzügyi befektetések nem a „Befektetett pénzügyi eszközök” csoportot jelöli, hiszen

Pénzügyi befektetés rövid távra is lehetséges, amit fajtától függően a forgóeszközök megfelelő csoportjában mutatunk ki.

© Deák István - 2012. 12Pénzügyi befektetések

ÁTSOROLÁS A MÉRLEGBEN

GAZDÁLKODÓI DÖNTÉSBefektetési cél → forgatási célForgatási cél → befektetési cél

KÖTELEZŐBefektetési cél → forgatási cél

Miért?

© Deák István - 2012. 13Pénzügyi befektetések

MEGJELENÉS AZ EK-BAN

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYÉBEN: HOZAM FAJTÁJA SZERINT:

kamat, osztalék, árfolyamnyereség, egyéb BEFEKTETÉS IDŐTÁVJA SZERINT:

befektetett eszközhöz, ill. forgóeszközhöz kapcsolódó

BEFEKTETÉS IRÁNYA SZERINT: kapcsolt, nem kapcsolt féllel kapcsolatos ügyletből

ÉRTÉKKORREKCIÓK (értékpapírok) Értékvesztés, visszaírás

Az értékpapírok számvitele

© Deák István - 2012. 15Pénzügyi befektetések

ÉRTÉKPAPÍR fogalma

forgalomképes, vagyoni értéket (jogot) megtestesítő

okirat

Hitelviszony (követelés)

Tulajdonviszony (részesedés)

Rendelkezési jog

© Deák István - 2012. 16Pénzügyi befektetések

Sajátosságok a számviteli elszámolásban

Értékpapírnak minősül (az értékpapír törvény szerint ezekről nem lehet értékpapírt kiállítani): ÜzletrészVagyoni betét

Nem értékpapír:Váltó → követelésCsekk → pénzeszköz

© Deák István - 2012. 17Pénzügyi befektetések

CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK (például)

Megtestesülő jog szerint Megjelenési forma szerint

Materializált Dematerializált Immobilizált Csak szerződésen alapuló

Lejárat (futamidő) szerint Lejárattal rendelkező (rövid, hosszú) Lejárat nélküli

Devizanem szerint Forintban vagy devizában denominált

Forgalomképesség szerint Tőzsdei forgalmazás vagy nem tőzsdei forgalmazás

Hozam szerint Rögzített, nem rögzített, hozamnélkülki

Elektronikus úton létrehozott, rögzített

és továbbított, értékpapírszámlán

nyilvántartott, de az értékpapír valamennyi

tartalmi kellékét tartalmazó adat (jel)

© Deák István - 2012. 18Pénzügyi befektetések

TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (sztv. 3. § (6) bek. 3. pont)

Lejárat nélküli Hozam nem rögzített Fajtái

Részvény Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Visszaváltható részvény Stb.

Üzletrész Vagyoni betét

Csak számviteli elszámolási

szempontból minősül értékpapírnak

Biztosít:

- Szavazati jog- Osztalék

- Likvidációs hányad

© Deák István - 2012. 19Pénzügyi befektetések

RÉSZESEDÉS ÉLETPÁLYÁJA

MEGSZERZÉS

TARTÁS IDŐSZAKA

KIVEZETÉS

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

F O R D U L Ó N A P O K

osztalék osztalék osztalék

Eseti értékkorrekciók (év, ví, éh)

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

osztalékosztalék

© Deák István - 2012. 20Pénzügyi befektetések

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

Általános szabály érvényes (Mi is az?)Kezdő érték

Elsődleges megszerzésCégalapítás

Másodlagos megszerzésVásárlásApportként átvettTérítés nélkül átvettKövetelés ellenében átvett

© Deák István - 2012. 21Pénzügyi befektetések

ÉRTÉKELÉS: BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

JÁRULÉKOS TÉTELEK megszerzés költségei: jutalék, bizományi díj, opciós díj

Befektetési célból Forgatási célból

Aktiválás Nincs aktiválás

Tárgyévi eredmény AIE

Gaz-dálko-

dói dön-tés

© Deák István - 2012. 22Pénzügyi befektetések

Példa

Leszállításos vételi opciós ügylet1000 db „Alfa” részvény vásárlása80.000 Ft/db kötési árfolyamonFizetett opciós díj: 5.000.000 Ft

Minek az ára ez?Kifizetés az ügylet elejénKimutatása (egyéb) követelésként (367. – 38.)

© Deák István - 2012. 23Pénzügyi befektetések

Az opciót nem hívjuk le, mert …

Az opciós díjat elvesztjük87. – 367.

© Deák István - 2012. 24Pénzügyi befektetések

Az opciót lehívjuk, mert …

Befektetési célú17. – 38. 80.000.00017. – 367. 5.000.000

© Deák István - 2012. 25Pénzügyi befektetések

Az opciót lehívjuk

Forgatási célú Aktiváljuk az opciós díjat

37. – 38. 80.000.000 37. – 367. 5.000.000

Nem aktiváltjuk az opciós díjat Nem határoljuk el

37. – 38. 80.000.000 87. – 367. 5.000.000

Elhatároljuk (Miért?) 37. – 38.80.000.000 87. – 367. 5.000.000 39. – 87. 5.000.000

© Deák István - 2012. 26Pénzügyi befektetések

Akinek van kedve

Elmélkedjen az opció kiírójának (az eladónak) az elszámolásáról!

© Deák István - 2012. 27Pénzügyi befektetések

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: sajátos eset

Befektetési célból vásárolt részesedés, ha megszerezzük a minősített többséget (szavazatok legalább 75%-a), és a vételár lényegesen eltér a piaci értéktől A bekerülési érték a PÉ lesz (a vételártól függetlenül)

Vételár > piaci érték Pozitív cégérték keletkezik (VÉ-PÉ)

Immateriális javak között mutatjuk ki Részleteit lásd Pénzügyi számvitel II.

Vételár < piaci érték Negatív cégérték keletkezik (PÉ-VÉ)

Halasztott bevétel, amit 5 év alatt számolunk el az egyéb bevételek között

© Deák István - 2012. 28Pénzügyi befektetések

Példa a cégértékre

Vételár 130.000, piaci érték 100.000Részesedés bekerülési értéke 100.000Pozitív cégérték (IJ) 30.000

Vételár 100.000, piaci érték 130.000Részesedés bekerülési értéke 130.000Negatív cégérték (HB) 30.000

© Deák István - 2012. 29Pénzügyi befektetések

Részesedések értékelési feladatai

Bekerülési érték (BekÉ)– Évközi kivezetések (állománycsökkenések)= KSZÉ a fordulónapon– Értékvesztés (ÉV)+ Visszaírás (VÍ)

+/- devizás részesedés nem realizált árfolyam-különbözete

= Mérlegérték (MÉ=KSZÉ)+ Értékhelyesbítés (ÉH)= Piaci érték (PÉ)

© Deák István - 2012. 30Pénzügyi befektetések

ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK

Általános mozgásnemek Eladás (könyvelés NETTÓ módon!)

Értékesítés árfolyamnyeresége → Pü. bevétel Értékesítés árfolyamvesztesége → Pü. ráford.

Apportként, térítés nélküli átadás Egyedi vagy csoportos értékelés (átlag, FIFO) alkalmazása Lásd „Általános áttekintés” sillabuszt

Ügyeljünk az egyes esetekre! Apportként átadott tárgyi eszköz ellenében szerzünk

részesedést (bekerülési jogcím) Apportként átadott részesedés ellenében szerzünk (egy másik)

részesedést (kikerülési és egyben bekerülési jogcím is) Apportként kapott részesedés (bekerülési jogcím)

© Deák István - 2012. 31Pénzügyi befektetések

ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK

Kivételes mozgásnemek: Társaság átalakulása miatt

Jogelődben lévő részesedés megszűnik (RR) és helyébe lép a jogutódban megszerzett részesedés (RB)

társaság jogutód nélküli megszűnése miatt Részesedés kivezetése: RR Megszűnt részesedés ellenében kapott pénz, illetve

eszköz (vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke): RB További részleteket lásd a Pénzügyi számvitel II.

anyagában

© Deák István - 2012. 32Pénzügyi befektetések

Piaci érték és szerepe a részesedések fordulónapi értékelésénél

Mi mutathatja a piaci értéket? tőzsdei ár (felhalmozott osztalékkal csökkentve) és

tendenciája befektetésre jutó saját tőke (annak a cégnek a saját

tőkéje, ahol a befektetésünk van) és tendenciája megtérülés valószínűsége

Üzleti év teljessége alapján Mérlegkészítéskor ismert információk

figyelembevétele Devizás részesedés esetében

Fordulónapi választott árfolyammal számítva

© Deák István - 2012. 33Pénzügyi befektetések

Tendencia a piaci érték érvényesítésénél: kell értékvesztés?

F0 F1Bk1

KSZÉ

PÉ

© Deák István - 2012. 34Pénzügyi befektetések

Tendencia a piaci érték érvényesítésénél: kell értékvesztés?

F0 F1Bk1

KSZÉ

PÉ

© Deák István - 2012. 35Pénzügyi befektetések

ÉRTÉKVESZTÉS

Feltétel: PÉ < KSZÉ, tartósan és jelentősen (lényegesség elve)

ÉV = PÉ – KSZÉ Elszámolása: pénzügyi ráfordítás

© Deák István - 2012. 36Pénzügyi befektetések

VISSZAÍRÁS

Feltétele: PÉ > KSZÉ, tartósan és jelentősen, és ÉV > 0 (vagyis KSZÉ < BekÉ)

VÍ = PÉ – KSZÉ, aholKSZÉ = BekÉ – ÉVVÍMAX = ÉV

Elszámolása: Pénzügyi ráfordítás (–)Ezt is nettó módon!

© Deák István - 2012. 37Pénzügyi befektetések

ÉV – VÍ KÖNYVELÉSE

PÉNZÜGYI RÁF. RÉSZESEDÉSEK ÉV PÉNZÜGYI RÁF.

ÉRTÉKVESZTÉS

VISSZAÍRÁS

Vegyük észre, hogy a visszaírás negatív ráfordítás!Vagyis …

© Deák István - 2012. 38Pénzügyi befektetések

ÉRTÉKHELYESBÍTÉS

Csak tartós befektetési célú részesedésnél!

Feltétel: PÉ > KSZÉ, tartósan és jelentősen

ÉH = PÉ – KSZÉahol KSZÉ = BekÉ

Elszámolása: Értékelési tartalékkal szemben

© Deák István - 2012. 39Pénzügyi befektetések

Devizás részesedések értékelése (általános szabály)

Bekerülési érték: általános szabályok Realizált árfolyamkülönbözet: általános szabályok Fordulónapi értékelés (Sztv. 54. § (7) bek.)

Árhatás (ÉV, VÍ): befektetés devizanemére vonatkozik

Meghatározása: a befektetés pénznemében (devizában) Elszámolása a fordulónapi átértékelés előtti könyv szerinti

árfolyamon Árfolyamhatás

Meghatározása: a befektetés pénznemének forintban kifejezett árfolyamváltozása alapján

Árhatás elszámolásával korrigált devizaösszegre

© Deák István - 2012. 40Pénzügyi befektetések

PÉLDA

2010. 04. 12. vásárlás Vételár 1000 €, bekerülési árfolyam 250 Ft/€, bekerülési érték

250.000 Ft 2010. 12. 31.

Piaci érték 800 € Fordulónapi árfolyam 260 Ft/€ Árhatás = 200*250 = 50.000 Ft

Elszámolása értékvesztésként (87. – 179.) Árfolyamhatás = (1000-200)*(260-250) = 8.000

Elszámolása az összevont árfolyamkülönbözet részeként (17. – [368])

Mérlegérték = 250.000-50.000+8.000 = 208.000 Ft, azaz 800*260

ahol: [368] árfolyamkülönbözeti elszámolási számla

© Deák István - 2012. 41Pénzügyi befektetések

Devizás részesedések értékelése (kivételes szabály)

Feltételek Kapcsolt vállalkozásban lévő

tartós devizás részesedés

Értékhelyesbítés alkalmazása Torzító hatás: pozitív árhatás (ÉH) és negatív

árfolyamhatás (vagy fordítva) Ár- és árfolyamhatás összevont

meghatározása és elszámolása Árhatás: beszámolókészítés napjához igazodó devizában

kifejezett (piaci) érték (üzleti év teljessége!) Árfolyamhatás: fordulónapi választott árfolyammal

átszámított érték

© Deák István - 2012. 42Pénzügyi befektetések

Példa a kivételes szabályra

Bekerülési érték 1000 €, 270 Ft/€ 2009. 12. 31-i (a beszámolókészítés napjáig

terjedő időszakot kifejező) piaci érték 1300 € 2009. 12. 31-i választott árfolyam 260 Ft/€ Piaci érték 1300*260=338.000, Változás: +68.000, ami ÉH lesz Általános szabály szerinti hatás

Árhatás +300*260=+78.000 Árfolyamhatás -10*1000=-10.000

© Deák István - 2012. 43Pénzügyi befektetések

Könyvelés

Általános szabály [368]. – 171. 10.000177. – 417. 78.000

Kivételes szabály177. – 417. 68.000

© Deák István - 2012. 44Pénzügyi befektetések

Nézzük a 2010. december 31-i állapotot!

Piaci érték 900 € 2010. 12. 31-i választott árfolyam 275 Ft/€ Piaci érték (2010): 900*275=247.500 Piaci érték (2009): 338.000 Eltérés: - 90.500 Elszámolás

ÉH megszűntetése (68.000) Értékvesztés elszámolása (22.500)

© Deák István - 2012. 45Pénzügyi befektetések

Általános szabály alapján

Árhatás (900-1000)*260=-26.000 Elszámolása

ÉH megszűntetése 417. – 177. 78.000 Értékvesztés 87. – 179. 26.000

Árfolyamhatás 900*(275-260)=+13.500 Elszámolása: 171. – [368]. 13.500

Egyenleg: -78000-26000+13500=-90500

© Deák István - 2012. 46Pénzügyi befektetések

HOZAM ELSZÁMOLÁS

Hozam: osztalék → pénzügyi bevételMi a gond?

Nem ismert előre a mértéke, összegeKi dönt róla és mikor?És mi ennek a következménye a tulajdonos

elszámolásaira?Lásd a következő diát!

© Deák István - 2012. 47Pénzügyi befektetések

Kapott – járó – osztalék

Fordulónap

a)

b)

Társaság köz(tag)gyűlés időpontja

Tulajdonos beszámolókészítése

Járó osztalék elhatárolása és a kapott osztalékkal szembeni feloldása

Nincs járó osztalék elhatárolás

© Deák István - 2012. 48Pénzügyi befektetések

HOZAM ELSZÁMOLÁS

Vonatkozási időszak ≠ felmerülési időszak

Akkor, ha a beszámoló-készítésig ismertté válik

Járó osztalék: AIE Kapott osztalék

Vonatkozási időszakra:AIE megszüntetése

Felmerülési időszakra

Vegyük észre, hogy nem feltétlenül a vonatkozási időszak eredményében jelenik meg!