PPT

Mérés-értékelés az óvodában?Az óvodás gyermek fejlődésének

nyomon követése„Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.”

(Montessori)

Dr. Bakonyi Anna

2012-13Bővített, átdolgozott változat

2

Gondolatok az óvodai mérésről

• Külső- belső ellenőrzés, értékelés

- a munkatársak teljesítménye

- a szülők elégedettsége

- a gyermek eredményei, mérése- csoportszinten + egyénileg• A méréstől elvárás: egzakt, tényszerűen kimutatható, jól rögzíthető• Meritokrácia - teljesítmény alapú értékelés - és az óvodás gyermek • Óvodai nevelés ellentmondásainak sora:

- szülői elvárások, partnerviszony

- iskolai igények

- fenntartói kérések • Mennyire szolgálják az elvárások a gyerek valódi érdekeit? • Mennyire ismerhető meg a teljesítmény mérése által a gyerek?• Lehet-e differenciálni, a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig?

Milyen gyereket ismerünk meg?

• „átlagos” - elvben - ő a standard…• sajátos szociológiai helyzetű - etnikai kisebbség - migráns - szegény/gazdag - ép család/csonka család (variációk)• SNI – tehetséges (keveredés)• másik óvódából jött• otthonról/bölcsődéből/családi napköziből jött• később kerül be óvodába• 4. éve jár óvodába stb…+ varációk

4

A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 1.

• A gyermeki jogok:

minden képességre kiterjedő, megismerésre alapozott nevelés

- inklúzió = szemlélet

- differenciálás = módszer

- integráció = helyzet

• Egyedi vonások:

az „átlagos” gyermek sem azonos szempontok szerint és egyformán nevelhető, értékelendő

• Kompetenciaelvűség: önmagához képest fejlődés + fejlesztés

5

A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 2.

• Pedagógus-szerepkör: irányító, értékelő szerep a pedagógusé• Intervenció: tanácsadó szerep a szülőkkel, minden család más

• Tanulás tág érzelmezése:

- nem csak önálló tevékenység

- minden tapasztalatszerzés tanulás

- mindig cselekvő, kreatív

- cél: a komplex fejlődés• Játék:

- a szabad játék és fejlesztő játék elkülönítése

- minden tulajdonság megismerhető a játék megfigyelése során• Érzelmek: a 3-6/7 éves gyermek érzelmi - az attitűd jelentősége

6

A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 3.

• A párhuzamos napirend: a tevékenységek egyszerre szervezése - a differenciálás alapmódszere - a folyamatos nyomon követéssel

• Kapcsolatok: óvodán belül, óvodán kívül - mindig konkrét, közös célért, de nem mindig azonos módszerekkel

• Kreativitás: a tanulásban, a művészi jellegű tevékenységekben - a „más” út tiszteletben tartása és értékelése

• Átmenetek: az iskolába lépésig a gyerek óvodás marad - gyermekismeret - egyéni átvezetés

• Egyéni értékelés: a fejlődést segítő visszacsatolás - a részletekre kiterjedő megismerés, a nyomon követés fogalma

7

A Nyomon követéses megismerés és a módosított ONAP összefüggései 4.

Összegezés: • A standardizált mérések ideje és szerepe más

mint a folyamatos neveléshez, differenciáláshoz szükséges nyomon követés ideje és szerepe

• A „külső” iskolaérettségi vizsgálat is a folyamaton, előzményeken alapul

• Példák, létező kiadványok, rendszerek

• Korai fejlesztés ---- társadalmi befektetés ---- de egyedi megoldásokkal

Az első évek jelentősége: kora gyermekkori „befektetés”- együtt

• A kisgyermekkori élmények,benyomások, sikerek, kudarcok meghatározzák a későbbi életévek sikereit kudarcait

• A kezdeti érzelmek döntőek a társas viszonyok alakulásában, a szocializációban

• Az emberi agy plaszticitása az első 3 évben a legjelentősebb, ezt folytatja az óvoda

• A nyelvi szocializáció is kisgyermekkorban alapozódik meg, amely a későbbi tanulást befolyásolja

• Ezért is, a szülők érzelmi érintettsége és gyakorlati kompetenciája meghatározó – az óvoda egyik feladata ezek erősítése – „bárki” is a szülő

A gyermek fejlődését befolyásoló tényezők

A folyamat :• Növekszik a test méreteinek (súly, hossz) növekedése • A szervek - elsősorban az agy - szerkezetének változása• A fejlődés során egyre komplexebbé, érettebbé válnak - a képességek - a viselkedés

A fejlődés ütemét befolyásolják:• az egyéni adottságok• az egyéni tapasztalatok

Befolyásoló tényezők: • a gyermek genetikai és biológiai adottsága• a körülötte élő emberekkel való kapcsolata• az őt körülvevő tárgyi környezet • a tágabb társadalmi, kulturális környezet

Becsapós- SNI-Tehetség

Kisgyermekkori Alapozó Időszakalapelvek

Egyedi gyermek• Minden gyermek a születésétől fogva kompetens „tanuló”,

aki képes önmagát erősítve cselekedniPozitív kapcsolatok

• A gyermekek a szülőkhöz/„kulcsszemélyhez” kötődő szerető, biztonságos kapcsolat alapján válnak őnállóvá

Támogató környezet• A környezet meghatározó szerepet játszik a gyermek

fejlődésében, tudásának bővítésében Fejlődés és tanulás

• A gyerekek különböző módon és különböző tempóban fejlődnek és tanulnak.

• Az összes részterület egyformán fontos és egymással összefüggésben van. ÉRÉS

Egyedi gyermek 1.

Egyedi fejlődésMinden gyermek egyedi személyiség

• sajátos adottságokkal • temperamentummal születik • saját tapasztalatokkal rendelkezik• ezek feldolgozási módja, „felhasználása” is egyedi• a felhasználás, azaz, a fejlődés üteme is egyedi

MegküzdésCél, a gyermekek megtanuljanak a nehézségekkel megbirkózni

• hatékony megküzdési stratégiák- sok gyakorlás, maga az ÉLET• légkör, idő, gyakorlási lehetőségek

A megküzdő képesség és erő nagyrészt a gyermeket támogató, pozitív emberi kapcsolatokból ered.

Egyedi gyermek 2.

Egyenlő jogok

Minden gyermek arra születik, hogy teljes életet éljen

- a faji,vallási hovatartozásától - a képességeitől

- a családja anyagi állapottól, foglalkozásától

- a családja kultúrájától, szokásaitól

- nemétől függetlenül

Egyenlő esélyek biztosítása = különböző feltételek teremtése

Pozitív kapcsolatok 1.

A gyermek énképének alakulása

A támogató kapcsolat következménye: • a gyermek identitása - kompetenciaélménye• pozitív énkép• a világhoz és a másik emberhez való viszonya

A kapcsolatokon keresztül tanulja meg:• a saját érzéseit felismerni• a viselkedését szabályozni, a magatartását

kontrollálni• mások érzelemit megérteni, átélni

Pozitív kapcsolatok 2.

A világ felfedezése A felnőtt feladata a viszonyulás - referencia adás:

• biztonság nyújtása • bátorítás

A kulcsszemély szerepe, felelősségeA kulcs személy minden gyerek számára a szülő+a pedagógus

• ők ismerik legjobban a gyermeket • elsődlegesen ők nyújtanak számára biztonságot • ők tervezi meg a fejlődését segítő környezetet • ők maguk is modellek• ők segítik a gyermek kibontakozását

Támogató környezet 1.Emberi tényezők:

• A tevékenység kiválasztását biztosítja– időt biztosít– légkört biztosít

• A tevékenységi forma szocializációs hátterét biztosítja– önállóan tevékenykedik – a társakkal közösen tevékenykedik

Érzelmi szempontból:• gyermekre figyel • reagál • bátorít• példát mutat• tanít

Egyensúly a felnőtt általi-és a gyermek általi kezdeményezések között

Támogató környezet 2.Fizikai tényezők:

• biztonságot, rendet, tisztaságot teremt• az életkornak megfelelő játékokat és egyéb eszközöket

biztosít• megfelelő teret biztosít a különböző tevékenységekhez

• Általános szempontok• Életkori szempontok• Az egyénhez mért szempontok

Fejlődés és tanulás 1.

Aktív tanulás A világ megértéséhez :

• saját tapasztalatok és aktivitás útján • a körülöttük élő emberekkel történő interakció által• a teljesítmény öröme motiválÖnálló döntés- és külső irányítás:

– a gyermek választhat a tevékenységek között– az önálló döntési lehetőség segíti a gyermeket, hogy

a saját tanulásának az irányítójává váljon – irányítás és szabadság dilemmái - értékrend, erkölcsiség– folyamatos átállás a külső irányításra is - iskola

Fejlődés és tanulás 2.

Fejlődési részterületek A szakemberek közös feladata:

• a gyermek fejlődésének összes aspektusát figyelje • megfelelő környezet és tevékenykedés létrehozásával az

egyenletes fejlődést segítse.

fejlődési részterületek számbavétele: • szociális, érzelmi, erkölcsi• kommunikáció, nyelv, írásbeliség előkészítése• gondolkodás, problémamegoldás, a világ megértése • mozgásfejlődés (kis+ nagy)

mindegyikre érvényesen: folyamatosság + kreatívitás

A Köznevelési rendszerből fakadó új elvárások

• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 63.§ - az óvodának, az óvodás gyermek fejlődését nyomon kell követni, és azt írásban is rögzíteni

• Területek: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás – nyomon követés + intézkedési tervek• Erkölcsi értékrend is• Minderről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, - kereteit a PP-

ben rögzíteni 6.§ (2) bek. e., – a szülő és az óvoda együttműködése, a szülők tájékoztatásának részletes leírása

• Az iskolába lépésről a döntés az óvodáé – 72.§ (4) bek. a., a szakszolgálatok igénybevételéről

• 72.§ (1) bek. a., – a szülő kötelezettségei, gondoskodása a szakszolgálatba történő eljutásról

• 63.§ (3) bek. Ha a szülő nem teljesíti a kötelességét, akkor azt a kormányhivatalnak jelenteni kell- szülői egyet nem értési nyilatkozat alapján

Intézmények, szakemberek, kompetenciák

• Korai fejlesztés• Szakértői bizottságok• Nevelési tanácsadók• Gyógypedagógusok – tiflo, szurdo, szomato,

tan. ak, ért.ak. stb.• Fejlesztőpedagógusok• Szülők

• Együttműködés és kompetenciahatárok• Általános mérés és részképességek mérése

Standard mérések, vizsgálatok

• Állapotfelmérés és/vagy monitorozás

- Állapotfelmérés- mérföldköveknél- Monitorozás- folyamatosan- a gyermek + önmagunk követése

• Eldöntendők, szempontok:

- Egy gyermeket/csoportot vizsgálunk

- Saját pedagógus/szakember vizsgál

- Előzetes eredmények és az újak összevetése- A kapott eredmények saját/iskolai/szakszolgálati felhasználása- A kapott eredmények megosztása a szülőkkel

Módszerek, eljárások (példák)

• Child Observation Record: 6 kategória a viselkedésről, 5 fokozatú skálán• Denver skála: motoros + finommotoros, nyelvi, személyes-társas funkciók• Ages and Stages: (korok és fejlődési állomások) 20, egymásra épülő

tesztlap, a szülők is ki tudják tölteni, így , ha bajt észlelnek, szakemberhez fordulhatnak azonnal

• Video dokumentáció: szempontok szerinti felvétel- és elemzés • Bayley- féle fejlődési skála: csecsemőket figyel meg: a mozgás és a

viselkedés együttes aspektusai szerint- az eredmények átvihetők az óvodába is

• Progettó Aslió Nidó általi szociális skála: társas magatartás megfigyelése a beszoktatás idejére

• Kognitív készségmérők GGG és/vagy Dynamic Indicators of Basic Early Literacy Skills: korai olvasás- és íráskészségek, matematikai készségek felismerésére

• Online rendszerek: strukturált szempontok szerinti kitöltés egyénenként• Differ: 4-8 éves korban

23

Megismerés, nyomon követés és személyiség 1.

• A kompetencián alapuló óvodai nevelés és a differenciálás összhangja

Kikről van szó?

- az „átlag” gyerekek - a sérült, integrációra szoruló gyerekek - a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek - a tehetséges gyerekek - a 4. éve óvodába járó gyerekek - a bármely életkorban beszokó gyerekek

MÁSOK

24

Megismerés, nyomon követés és személyiség 2.

• A gyerek személyiségét figyelembe vevő módszer - nem standardizál, hanem azzal összevet - a gyermek saját fejlődését követi nyomon

• Cél: az árnyalt megismerés, tervezés, fejlesztés

• Nincs jó és rossz, hanem van fejlődés, vagy nincs, vagy másképp van

• Új pedagógusi szerepkör: a fejlődést segítő szerep

25

Megismerés, nyomon követés és személyiség 3.

• Elvárások a XXI. század emberétől: • Tudásalapú életmód, folyamatos tanulás• Érdeklődés, kíváncsiság• Flexibilitás• Kreativitás• Természetes, asszertív magatartás• Milyen az óvodás gyermek? Hasonlóság….• Kíváncsi, érdeklődő• Aktív, cselekvő • Önérvényesítő• Kreatív, fantáziadús• Mozgékony, rugalmas

26

A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 1.

A mérés nem cél, hanem eszköz!!!Lépések:

• 1. Megismerés

- az érés hullámzása és tendencia jellege – a gyermek változik- koegzisztencia, heterokrónia- a megfigyelés folyamatos – természetes élethelyzetben - minden funkcióra kiterjed- konstruktív tanuláselmélet: - procedurális és deklaratív tanulás – azonos értékrend - figyelembe veszi a gyerek előzetes ismereteit

27

A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 2.

• 2. Tervezés

- A megismert „adatokból” készül a fejlesztési terv

• 3. Nevelőmunka, melynek része a tényleges fejlesztés

- Cél: bármilyen állapotról bármilyen állapotig eljutás- Elérendő szint nincs, apró lépéstől a „csillagos égig”- Egy gyereken „belül” több szint létezik- A megfigyelés - természetes környezetben - valódi tevékenység közben lesz hiteles - az intuíció szerepe (is) felértékelődik

28

Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései 1.

Szempontok a fejlődési naplóhoz:

• Eredményeit csoportszinten összesítjük/nem• Minden gyerekre készül egyéni fejlesztési terv/nem• Vezetését az óvodavezető ellenőrzi/nem• Az ellenőrzés a terv meglétére irányul/nem• Az ellenőrzés a terv tartalmára irányul/nem• Vezetésének óvodai szabályai vannak/nincsenek• Mindkét óvodapedagógus feladata a vezetése/nem• Része a családokkal történő beszélgetésnek/nem

29

Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései 2.

Szempontok folytatás:

• Része a dajkákkal folytatott munkának/nem• Része a szakfejlesztőkkel folytatott munkának/nem• A gyermekeket „elkíséri” az iskolába/nem• Egyéb mérőeszköz is használatos (DIFFER, stb.)/nem• A szabad játék során is történnek megfigyelések/nem

Kapcsolat a szülőkkel

• Resztoratív pedagógiai szemlélet és gyakorlat

31

A szempontsor struktúrája 1.

I. Szociális képességek1.Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi

szint, szokásismereta, társas magatartás, közösségi szokások,

együttműködési képességekb, erkölcsi megítélő képesség, udvariasság,

érintkezési szokások, alkalmazkodás2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati

megnyilvánulásoka, érzelmek, motivációk, beállítódásb, akarati tényezők

32

A szempontsor struktúrája 2/a.

II. Értelmi képességek1. Kognitív szféraa,gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás,

osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok,

szimmetria, szerialitás

33

A szempontsor struktúrája 2/a. (folytatás)

II. Értelmi képességek (folytatás)1. Kognitív szféra (folytatás)b, pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

34

A szempontsor struktúrája 2/b.

II. Értelmi képességek

2.Érzékszervi szféra

- testséma-ismeret

- hallásérzékelés (auditív percepció)

- látásérzékelés (vizuális percepció)

- tapintásérzékelés (taktilis percepció)

- koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák

- téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

35

A szempontsor struktúrája 3.

III. Verbális képességek

1. nyelvhasználat

a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése

b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség

2. Verbális-és nonverbális kommunikáció

a, beszédértés

b, nyelvi kifejezőkészség

36

A szempontsor struktúrája 4.

IV. Testi képességek

1. nagymozgások

a, mozgáskoordináció, motoros képességek

b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén (a mindennapi életben)

2. Finommotorikus mozgások

a, ábrázoló tevékenység(rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás)

b, ábrázolás a mindennapi életben (barkácsolás),

37

A rögzítés lehetséges módjaiSokféle kínálat

• ajánlásként értelmezendők• önállóan,vagy a meglévő mérési eljáráshoz illeszthetők

Táblázatos és szöveges megjelenítés

- a rögzítés módja tetszőleges (név, jel, dátum) - táblázat ajánlott- számokkal kifejeztető megoldások - jó, ha szöveges is- illeszkedhet a saját programban rögzített mérési módszerekhez- részletes kategóriarendszer és- részletes megfigyelési szempontsor segítséget ad- minden ismeret nyílt a szülők előtt - együttműködés

38

A gyermek neve (bece-neve, jele)

Szociális képességek Az értéke-lésdátuma

Kategóriák

Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal)

Kiala-kulóban

Alap-szinten

Átlagközeli

Átlag feletti

Kimagasló/ Tehetséges

1. társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret

1.a.Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek

1,b. Erkölcsi megítélőképesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás

2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások

2.a. Érzelmek, motivációk, beállítódás

2.b. Akarati tényezők

39

A gyermek neve (beceneve, jele)

Értelmi képességek Az értéke-lésdátuma

Kategóriák

Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal)

Kiala-kuló-ban

Alap-szinten

Átlagközeli

Átlag feletti

Kimagasló/ Tehetséges

1. kognitív szféra

1.a. Gondolkodási műveletek- fogalomismeret, tájékozottság- összehasonlítás, megkülönböztetés- következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis- konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás- számfogalom, téri-időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás

1.b. pszichikus funkciók működése- koncentráció, feladattartás, figyelem- érdeklődés- emlékezet- képzelet- problémamegoldó képesség

2. érzékszervi szféra, percepció- testséma ismeret- hallásérzékelés- látásérzékelés- tapintásérzékelés- koordinációs működés - kinesztetikus érzékelés, keresztcsatornák- téri irányok, relációk, időérzékelés

40

A gyermek neve (beceneve, jele)

Verbális képességek Az értéke-lésdátuma

Kategóriák

Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal)

Kiala-kulóban

Alap-szinten

Átlagközeli

Átlag feletti

Kima-gasló/ Tehet-séges

1. Nyelvhasználat1.a. Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése

1.b. A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség

2. verbális kommunikáció2.a. beszédértés

2.b. nyelvi kifejezőkészség

41

A gyermek neve (beceneve, jele)

Testi képességek Az értéke-lésdátuma

Kategóriák

Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal)

Kiala-kulóban

Alap-szinten

Átlagközeli

Átlag feletti

Kimagasló/ Tehetséges

1. Nagymozgások

1.a. mozgáskoordináció, motoros képességek

1.b. téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén

2. Finommozgások

2.a. ábrázoló tevékenység (festés, rajzolás, mintázás, kézimunkázás)

2.b. ábrázolás a mindennapi életben, játék, barkácsolás, díszítés

42

Szempontok/ tevékenység

nem néha általában megjegyzés

év

3-4

4-5

5-6

6-7

43

Megfigyelési szempontok és/vagy tevékenységek

Év

I. mérés II. mérés Intézkedések, megállapítások,

javaslatok

Értékelés (X): kategóriák, szintek

1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

Hogyan küzd meg a konfliktushelyzetekkel? Pld. segítséget kér, ha igen kitől, nem kér, stb.) Mennyire képes akaratát érvényesíteni. és/vagy alárendelni? Mutassunk képeket, amelyek konfliktus helyzeteket illetve azok megoldásait is ábrázolják! Kérdezzünk rá, vajon mi történhetett, hogyan lehetne másképp megoldani a helyzetet, stb.!

3-4

4-5

5-6

6-7

K

b.) Akarati tényezők

44

Időpont Jellege, témája Résztvevők Tapasztalatok, megállapodások Szülő /óvodapedagógus aláírása

Családi beszélgetések

Egyéb táblázatos példák 1.

45

Etikai normák Önállóan Segítséggel Figyelmez-

tetésre

Figyel-mez-

tetésre sem

felnőtt üdvözlésegyermek üdvözléseétkezés közbeni

kulturált viselkedés

adott tevékenység által

megkívánt viselkedési forma

udvariasság felnőttel szembenudvarias beszéd felnőttel szembenstb….

46

Kapcsolatteremtés Önállóan

Segítséggel

Figyelmez-

tetésre

Figyel-mez-

tetésre sem

felnőtt megszólítása

felnőtt megszólítása

gyerek megszólítása

gyerek kérésének teljesítése,

felnőtt kérésének teljesítése

stb….

47

Gyermek viszonya a közösséghez Önállóan Segítséggel Figyelmez-

tetésre

Figyel-mez-

tetésre sem

együttműködés

alkalmazkodás: alá-és fölé rendeltségben

szabálytudat, szabálytartás, önfegyelem

konfliktuskezelés és/vagy szervezési készség

önfegyelem

szokásrend ismeret

munkatempó

kitartás

stb…..

48

Testi képességek – kibontás… Önállóan Segítséggel Figyelmez-

tetésre

Figyel-mez-

tetésre sem

Verbális képességek – kibontás…

Percepció – kibontás…

Értelmi képességek – kibontás…

Egyéb táblázatos példák 2.1. Testi, szomatikus fejlettség

49

Testi fejlettség Kategóriák a cellákba…

pl. fáradékonyság, ellenálló képesség, ügyesség stb. (finom-

és nagymozgásban) stb….

életkor, csoport, vagy fejlettségi szint

novápr

2. Beszéd

50

Beszédkészség- és beszédhibák

kategóriák a cellákba pl: pöszeség, orrhangzósság,

dadogás, hadarás, szövegértés, közlési kedv

stb….

logopédiára jár/nem jár

3. Egészségügyi szokások

51

4. Szocializáció

52

5. játék

53

6. Tanulás

54

Fejlesztési protokoll –általános irányelvek

• Ismerkedés a családdal - beiratkozás utáni családlátogatás/intervenció

• A beszoktatás/befogadás teendői - ki, mikor, meddig, hol, stb• A tárgyi környezet kialakítása - életkori-és egyéni sajátosságok• Az egészséges életmód kialakítása - gondozás, szokások, alvás,

levegőzés, játék, tanulás = napirend/párhuzamos napirend • Az érzelmi nevelés megalapozása - közeledés, távolság stb• A társas kapcsolatok segítése, finomítása - felmérés, támogatás• Művészetek: mese, dráma, báb, zene, tánc, kézművesség -

kreativitás/tehetséggondozás• A játék körülményeinek megteremtése - indirekt játékirányítás• A tanulás körülményeinek megteremtése - gazdag, sokféle

tapasztalati- és cselekvési lehetőségek

Fejlesztési protokoll –konkrét tervek - „más” gyerekre is

Az általános irányelvek,és a táblázatok (kategóriák) szerinti példák• Zárt polc, képek jelölik a játékokat - autista gyerek, tanuljon kérni• Piros útvonalvezető ragasztása - gyengén látó gyerek, segítők

felelősrendszerének kidolgozása: kortárssegítés - a naposság bővítése

• Napi 2x höcögtető és gyöngyfűzés – beszédben és finommozgásban elmaradt gyerek - gyógypedagógus instrukciója szerint

• Lexikonok, térképek gyűjtése - értelmében kiemelkedő képességű gyerek

• Reggelenként fürdetés, váltóruha biztosítása - halmozottan hátrányos helyzetű gyerek

• Együttjátszás minden nap, felnőttel, később egy-egy gyerek bevonása - szocializációs problémákkal küzdő gyerek stb…..

Néhány, a témával foglalkozó szakirodalom (ABC-ben)

• Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése. suliNova 2007.

• Bakonyi Anna,Lendvai Lászlóné: Fejlődési Napló-és Mérési fokozatok. Módszertár 2010.

• Differ Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára. Fazekasné Fenyvesi Margit, Józsa Krisztián,Nagy József, Vidákovich Tibor

• Fábián Katalin, Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteménye az óvodai minőségbiztosítás elkészítéséhez. Fabula Bt. 2010.

• Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához. 1-11. Szerk: Kissné Takács Erika. Debrecen 1993.

• Horváth Judit, Horváthné Csapuka Klára, Rónáné falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni. Budapest. 2002.

• Képességmérés az óvodában I.II. Szerk: Kelemen Lajos Poliforma kft. • Laminé Antal Éva, Petránné Képes Gizella: EFQM kiválóság modellre épülő

mérés, értékelés az óvodában. Humán Szolgáltató Bt. 2001.• Szászné Csikós Klára, Varga Katalin: Segítőkészség. Ec-Pec

58

Köszönöm a figyelmet!

bakonyianna@gmail.com

30/284-32-40